Tota blogjan kovettem el

Kulonvalasztando egymastol a szellemi alkotasok vedelme es megfizetesenek biztositasa es a jogvedelem cimen uzott feudalizmus. Az elobbi hasznos es fontos dolog. Az utobbi meg az elobbi kifigurazasa, megcsonkitas, sarba tiprasa. Igaza van Lessignek: mi a fenenek lifetime+70 ev copyright valogatas nelkul mindenre? Azonkivul az ipari jogokat is ugyanigy hasznaljak: nagyobb (ertsd milliard dollaros sulycsoport) vallalatok ha kell-ha nem tucatjaval jegyeztetnek be szabadalmakat, hogy legyen mivel egymast meg a feltorekvo konkurenciat zsarolni. Es akkor meg nem beszeltunk arrol a diszno gyakorlatrol, amikor a gyogyszergyari kutato elmegy valahol az Andok labahoz az Amazonas forrasvideken es varazslotol megveszi a csodagyogyszert uveggyongyokert, majd otthon a laborban kivonja a hatoanyagot es a gyar meg learatja a bevetelt.
A letoltesi mizeria meg azert (is) van, mert a gyartok olyan adathordozokhoz ragaszkodnak, amelyek folott eljart az ido. Miutan a digitalis tartalom veszteseg nelkul masolhato, probaljak a hardver felol megfogni a dolgot, es fenntartani az arakat. Nem lehet. Hosszu tavon biztosan nem. Vege a monopoliumnak, megjelent az alternativ technologia. A szellemi alkotasok joga nem arra szolgal, (illetve csak nagyon kis reszben), hogy az alkotok anyagi erdekeit edje, hanem arra, hogy egy egykor meglevo elonyt (masolhatatlan, illetve dragan masolhato CD, DVD) hosszu tavon megvedjen. Ez meg nem vedheto cel. Epppen ezert az ilyen BSA meg ASVA-szeru szervezetek nem az alkotok erdekeit szolgaljak. Amig pedig a jogokat most elvezok nem mondanak le a jogaik egy reszerol, addig nem lesz megoldas. Lesz helyette a torrentnel is furmanyosabb valami, amit majd megint lehet uldozni. A DMCA (es vele a vilag legtobb uj szjogi torvenye) szegyenteljes diktatorikus alkotas, amikor a digitalis vedelmet feltoro modszereket bunteti. Ugyanis pont arra szolgal, hogy az extraprofit beszedheto legyen. Ra kell jonni, hogy a piacon, amennyiben nincs a kezemben semmilyen arfelhajto eszkoz, a vasarlo a piaci egyensulyi arat fogja megfizetni es egy petakkal se tobbet. Ez a kozgazdasagtani oldala. Ha biokemiai peldat veszunk, egy felatereszto membranon akkor nagy az aramlas, ha a ket oldalan nagyok a kulonbsegek. Ha eleg nagyok, akkor mindegy mennyit tart az a membran.
Avril Lavigne vagy Justin Timberlake vagy Gil Shaham legujabb muve jo esellyel CD-n jon ki eloszor 20-80 dollar kozott valahol. Ennyit nem fizet erte senki. Vagy csak nagyon kevesen. A letoltheto 0.1-1 dollar kozotti szamokert mar nagyon sokan. A tendencia vilagos. A piaci arhoz az utobbi all kozelebb. A "jogvedelem" nem arrol szol, hogy a fentiek tobb penzt kapjanak (egy Gil Shaham mondjuk nem hiszem hogy fellepne valahol tizezer forintos jegyar alatt, mondjuk ennyit nekem megerne, hogy eloben hallhassam ot es a stradivarijat) hanem arrol, hogy a kiado minel tobbet a magasabb aron adhasson el. A letoltes majd akkor fog merseklodni, amikor a kiadok lemondanak az extraprofit egy reszerol es a vitathatatlan monopolista idejetmult szereperol.
A masik tendencia a kozossegi alkotas. Az OpenOffice nemreg jott ki a 2.3 verzioval, amihez mar olyan ChartWizard-ot adnak, ami partiban van az Excelevel. Az ubuntu linux ket eve meg csak geekeknek volt ajanlhato, ma mar plug-and-play felismer egy csomo mindent, maholnap utoleri a Windowst kezelhetoseg es kompatibilitas teren (egyes dolgokban mar a szuletesenel jobb volt) . Aztan majd lehet nezni, ha egyszercsak elterjed. Bar az OEM installalas miatt Gatesnek nem kell annyira felni.
A magyar jogdijmatricarol meg jobb nem is beszelni. Semmi koze semmifele jogvedelmhez. Egyszeru haracsolas.

Facebookake, avagy mit tesz az ember, ha munkaundora van?

Olvasgat es zenet hallgat. A zene a Missa Sollemnis (L v. Beethoven) a BBC radion, ami ugyanaz a musor, mint a Bartok-fele Nocturno, csak ezt egy mezei flash player is lejatssza, nem kell a realplayerrel bajlodni. A kituno clevelandi zenekar jatszik, amelyet korabban egy csomo magyar vezenyelt. Nagyon jok.
Aztan olvasok. Kis szines: Az ibero-afrikai csucson ofelsege Juan Carlos,

azt mondotta a fasisztazo Chavez elnoknek, hogy fogja be a szajat, az angol kommentarok szerint olyan szofordulattal, amellyel a gyerekeket vagy kozeli baratokatbs szokas rendreutasitani. Hugo egyebken Aznar korabbi spanyol miniszterelnokot fasisztazta, annak Bush-baratsaga miatt.

Nade, nem ez itt a fo tortenes, hanem a Facebook. A WSJ (Wall Street Journal) jogi blogja szerint ket neves amerikai jogasz kritizalja a Facebook uj hirdetesi modszereit. Dan Solove prof a George Washington Egyetemrol es William McGeveran a Minnesota Egyetemrol aggalyosnak tartja, hogy a Facebook ezentul a felhasznaloi profilokhoz akar csatolni bizonyos hirdeteseket. Ez egy lepessel tovabb megy a Google modszerenel, ugyanis ki lesz teve a nevem melle az engem celzo osszes hirdetes. Engem mondjuk nem zavar, ignoralom oket, de tegyuk fel, hogy az utanam epekedo sokezer no vagy engem csodalo lelkes ifjak mind megnezik, hogy az igazi a Hewea Pneu es a Brazol borotvakre, netalan a Gustav Bahr napolaj… akkor az mar gubancos mert valaki itt masszivan penzt keres rajtam. Persze van aki nem annyira anyagias mint en, ot meg azt zavarhatja, hogy kinek van koze ahhoz, hogy o a Bogyos Macak Magazin vagy a Labgomba Kommando Kenocs celkozonsege. (ez utobbi veszely – meg – nem all fenn, miutan a Facebookon onkentesen lehet majd osszekotododni a markakkal. Alig varom a Heckler&Koch hirdeteseit :-))
A ket kituno jogaszprofesszor egy helyi (ertsd nem szovetsegi, hanem New York allamban hatalyos) torvenyre hivatkozik. Ez a jogszabaly kimondja, hogy barkit csak akkor lehet hirdetesben szerepeltetni, ha ehhez elobb irasbeli hozzajarulasat adta. Jogertelmezesuk szerint a torveny hatalya kiterjed minden, New York allamban megtekintheto hirdetesre.
Mindezt raadasul ugy, hogy a felhasznalok nem vedekezhetnek a "nepszerusegbol" fakado kovetkezmenyek ellen, raadasul meg penzt sem kapnak erte. (az amerikai esetjogban hatarozott elv, hogy ha valaki penzt keres a nepszeruseggel, akkor turnie kell az ezzel jaro dolgokat)
A WSJ blog nem erte el a Facebbok illetekeseit, a  NYT (New York Times igen)  Adatvedelmi felelosuk szerint a ket kituno jogasz tul szelesen ertelmezi az ominozus jogszabalyt. Azonkivul szerinte sok allamban maga az online let es az online megtett cselekmenyek beleegyezesnek minosulnek. Meg a huszoneveseket es tiniket az egesz amugy sem zavarja. Ez amugy rendkivul eros erv, megneznem ahogy birosagon elsuti. "Es kulonben is a sertettetnek nem lettek kisebbek a mellei attol, hogy a vadlott rendszeresen megleste oket…"
Meglatjuk mi lesz belole. Amugy rimel a tegnapira. Elterjedtunk, nagyok vagyunk, penzt akarunk mostmar keresni. Majd kiderul. Itt az amerikai eredeti:
http://blogs.wsj.com/law/2007/11/09/facebook-faces-legal-questions-over-facebook-ads/

Alkoholos kocsi

biztos nagyszeru.
De arra nincs valasz, hogy miert nem gyartunk harom literes fogyasztasu autokat, ha egyszr kepesek vagyunk ra. Mi a feneert vannak ketszazzal tepo utcai vadaszgepeink, amikor europa utjainak kb tizeden lehet 130-nal gyorsabban menni? Na mindegy, ma filozofikus hangulatban vagyok es nem mellesleg budos a munka…

Az elso ejszaka joga, avagy mit tehet a BSA…

Purparle van a szoftverek korul, ami nem ujdonsag. Noha volt szerencsem a temaban nemi kutatast vegezni, itt es most nem fogok tanacsot adni senkinek arra nezve, hogy mit kell ellenuk tenni Magyarorszagon. Ennek szamos oka van, a jelentosebbek kozul kiemelnem, hogy nem tudom mit kell tenni ellenuk, nem vagyok naprakesz a hatalyos jogszabalyokbol es esetekbol.
Amit viszont tudok, vagy tudni velek, az nehany tortenelmi parhuzam. Ezenkivul Lessig professzor altalam igen nagyra becsult munkassaga.
Nezzuk meg mi a helyzet a szerzoi jogokkal, ha elektronikus uton keszult dolgokra vonatkoznak. A nagy kulonbseg minden korabbi dologhoz kepest a minosegi romlas nelkuli valtoztatas lehetosege. Miutan a szoftver nem mas mint 0 es 1 ertekekre barmikor visszafejtheto kod, a nullak es a az egyek megfelelo szekvenciajanak ismereteben a vegeredmeny identikus lesz, szemben az analog modszerekkel, ahol adatvesztes tortenik a masolas soran. Tehat amig egy kazetta lemasolasakor szamolni kell a mikrofon, a kabel es egyeb eszkozok jel/zaj viszonyaval, a szalagot magnesezo fej szennyezodeseivel stb, addig egy CD lemasolasakor (elvileg, gyakorlatban kozbejonnek technikai nehezsegek) a masolatunk pontosan olyan minosegu lesz, mint az eredeti. Korabban a konyvek is tudtak ugyanezt, nem veletlen, hogy a szerzoi jogok kulon fajtaja, a copyright vonatkozik rajuk.
A szoftverek ma sokfelek. Miutan a Wintel platform (Windows op. rendszer Intel processzort hasznalo gepen) adja a vilag szamitogepeinek nagy reszet, itt a legnagyobb a vihar. A masik hasonlo vihar a film- es zeneletoltes korul van.
Lassuk elobb a szoftvereket. A windows annak koszonheti mai nagysagat, hogy annak idejen de facto szabadon terjesztheto volt. Az Intel-alapu gep noname valtozatait a mai napig barmelyik magyar faluban legalabb ket szaki (ertsd: erdeklodo kozepiskolas diak) egy ora alatt kielegito minosegben osszerakja. Az alkatreszek (majdnem) szabvanyosak, a majdnembol kovetkezik az ilyen rendszerek kozismert instabilitasa. Annak idejen a Win 3.1 elterjedese miatt mindenki raszokott a Windowsra (ez volt az amelyik 15 lemezrol ment fel, ha emlekszik valaki). Bill Gates-t akkor nem zavarta a dolog, valoszinu, hogy fel meterrel a fold foltt jarkalt afolotti oromeben, hogy mindenutt az o termeke fut. A vetes utan eljott az aratas ideje. Vagyis piacra kerultek a fejlettebb Windowsok, es lehetett szedni a penzt. Keszultek a Windowsra irt programok (mert ugye a Windows de facto vilagszabvany lett) es dolt a penz. Igenam, de a bevezetoben emlitett modon a windows masolhato. Es itt jon a dilemma. Egyreszt meg lehet tenni, hogy nem tamogatjuk a masolt, feltort peldanyokat. Igy egyreszt porul jar a gaz tolvaj csalo stb. masreszt viszont a rendszere nem kapja meg a frissiteseket, vedtelen a fergek ellen… es a vegen elegedetlen lesz a windowsaval es kidobja az ablakon. Mi a teendo: rendori eszkozokkel fellepni ellene, amihez torvenyt kell kitaposni, ez lett az amerikai Digital Millennium Copiright Act, amely a TRIPS (Trade Related IPs) egyezmeny miatt (a szovege nagyon sok mindenben ua.) gyakorlatilag a WTO tagsag beugroja.
Miert nem problema ez az USA-ban? Azert mert, a no name gepek visszaszorultak. A piac jo reszet a HP, a Dell, a Lenovo, a Gateway meg meg par kisebb uralja. Ennek az az oka, hogy a computer meg tiz eve is a "geek"-ek jatekszere volt, mara a csalad mindennapi eletenek a resze. Amig egy geek (aki nem tudja ki o: a pattanasos szemuveges kockasinges gyerek, aki allandoan a gepet buheralja) nekiall es megszereli a gepet, ujrahuzza a windowst, addig az atlagfelhasznalo megbizhatoan mukodo gepet akar. Ez pedig csak ugy lehetseges, ha a gep alkatreszei nemcsak majdnem, hanem pontosan passzolnak egymashoz, ezenfelul a Windows-t ugy installaltak, hogy pontosan mindent beallitgattak rajta. Ez egy XP eseten kellemes ketnapos munka, addig sincs gepunk. Ezert az amerikai atlagvevo megveszi a keszet, es itt nem kell vacakolni a windowsrendorseggel. Mas orszagokban, peldaul MAgyarorszagon bizonyos gazdasagi korulmenyek miatt megeri trukkozni, itt tehat megeri nehany bkv-ellenor mentalitasu (@$@%%(^@&(@)%^)-t felberelni (a karakterek helyere kulonbozo tragarsagokat tetszolegesen) hogy hajtsak be a dezsmat. Mas a mentalitas, mas a megoldas.
Masik erdekes tema a felhasznalas jellege. Az en gephasznalatom harom funkcioval bovult az utobbi tiz evben: youtube, skype (tehat videomegosztas, IP telefonalas es videotelefonalas) es a fejlett Excel funkciok hasznalata. Ez utobbiak nem tudom mit tudtak tiz eve, en par honapja hasznalok funkciokat, regresszio- es egyeb analizist. Ehhez a harom feladathoz a WinXP tokeletesen elegendo. Az osszes tobbihez a Win95 is elegendo volt (a gamerek persze mas kategoria). Ehhez kepest egy fel eve eppen elcsiptem az utolso XP-s gepeket, jon a Vista. Altalaban elmondhato, hogy a programoknak harom-ot-nyolc evente uj valtozata jelenik meg, fuggetlenul attol, hogy kell vagy nem. Persze, kellenek, de a nagy cel itt a penz beszedese. Ennek a max nyolc eves ciklusnak meg lesz jelentosege.

A vilagszerte alkalmazott szerzoi jog

lassan negyszaz eves, az 1600-as evekben volt az angol Queen Anne-fele torveny (ha jol emlekszem, a filologiai pontossagert most nem allok jot) es ekkoriban szulettek a mai jogelveket is alkalmazo jogvedo szabalyok Europa-szerte.
Azota volt fejlodes, de nem tul sok. Ami azert erdekes, mert a XVII. szazadban meg siman az apaval allapodtak meg a jovendobeli felesegrol, elegettek a boszorkanyokat, karoba huztak a homokosokat, ostorral vertek a parasztokat, stb. Ezek mara kisse divatjamult dolgok, de az akkori szerzoi jog megvan ma is, a problemaival egyutt.

Tetelmondat: a szerzoi jog a haszonelvezoi kapzsisaganak aldozata, es a marxista meg egyeb tortenelemfelfogasok ertelmeben retrogad ero, amelyet egy napon a nepharag majd elsopor.

Miert vagyok ebben biztos? Lassuk csak. A mai gazdasagi viszonyok kozepette (igen, nekem is faj a kozhely, de ez van) az informacio (szoftver, szerzoi mu ertek) ertek volt mar regen is. A szerzoi jog azert szuletett meg, mert az alkoto az alkotasabol el. Michelangelo eladja kreativitasat Nagyszeru Lorenzonak, egy nagy feher marvanybol David-szobrot farag. Lorenzo ertheto modon ideges lenne, ha a szobor egy even belul hat peldanyban letezne Italiaban. Ez persze kirivo pelda, de a motivacio mindenutt hasonlo.

(al)Tetelmondat: a szerzoi jog az emberi kreativitast szolgalja azaltal, hogy az alkoto anyagi motivacioit megvedi. Roviden, az alkotokat motivalja, hogy meglesz a penzuk, ha megalkotjak a nagy muvet.

Ez volt a mult, lassuk mi a jelen. Az utobbi ketszaz ev legnagyobb tendenciaja a vedelmi idok hosszabbodasa. Azonban mig a ipari resz (szabadalmak, design, trademark) mai napig rovid hataridokkel dolgoznak, addig a copyright ma mar ertelmetlenul hosszu vedelmi idot ad. Jelenleg a "lifetime+70" elv mukodik, vagyis a szerzo halala utan hetven evvel jar le ez a jog. Tehat ha John Doe huszeves fejjel rendezett egy B-kategorias akciofilmet a nyolcvanas evekben, akkor a filmgyarnak jo esellyel kb 2100-ig el rajta a szerzoi joga. Lawrence Lessig ervelese szerint oriasi mennyisegu mu van elzarva igy a vilagtol. Ezt tetezte a Mickey Mouse act Amerikaban, amelyik nullarol inditott egy csomo copiryghtot, tehat a Disney pl meg 70 evig szedheti a penzt Donald kacsa utan. Ezt a torvenyt sem az ellentmondast nem turo tarsadalmi igeny inspiralta.
Raadasul a mai jog alapjan vagy hagyom a fenebe a copyrightot vagy rendelkezek vele. Koztes megoldas nincs. Azonban az alkotas termeszete sokmindenben atalakult. A kozossegi alkotoi tevekenyseg eloterbe kerult, es megjelentek ugynezevezett licencek, amelyek lenyegeben onkorlatozast tartalmaznak. Korulbelul igy: "ingyen viheted es masolhatod, de meg kell igerned ezt es ezt"

Ezekkel tobb gondja is van a penzt jelenleg szedoknek:
eloszoris ezek a termekek kezdenek egyre jobbak lenni. Ma mara kutya nem vesz lexikont, ott a wikipedia. Minek vegyek explorert, ha ott van tok ingyen a Firefox? Es meg lehetne sorolni. Ez ellen pedig nincs vedelem, ez a hullam fogja elsoporni a hagyomanyos szerzoi jogot. Nem most, meg odebb van. De peldanak okaert a linux tiz eve meg misztikus valami volt, amihez csak a Schonherz koliban ertettek. Ma az ubuntu mar 80%-ban bolondbiztos, meg vagy ket uj valtozat kell, de mire megjelenik belole a Girhes Gorilla vagy a Zoknis Zsiraf, mindent tudni fog amit a Windows. Raadasul szabadon masolhato lesz. Ezzel nemcsak az irasomnak adtam keretes szerkezetet…
Persze meg megya vedekezes, elsosorban a szabvanyok teren. A ceges irodakban ismert fogalom az "apehes/windozos gep/poce" kifejezes, utobbi foleg Maces helyeken.

na belefaradtam az ertekezesbe, majd meg folytatom de addigis kirakom, olvassa valaki, marha egyaltalan. De nepszerusito jelleggel beleirhato, hogy Orban huje. Gyurcsany is huje. Mindenki huje. CSak en vagyok hulye.

Parajos gőte (goethe du paraille, gotha con spinacca, gtwieggd synwkddfry)

Bretagne eszaki reszen de Spanyolorszag keltak lakta reszein vagy Walesben is talalkozhatunk egyszeru paraszthazaknal jarva a parajos gotevel, amit a hamvazo szerda utan negy hettel kovetkezo holdtolte utani hatodik keddet koveto csutortok masnapjan szoktak hagyomanyosan felszolgalni. A parajos gőte, ez a hajdan fejedelmek asztalan diszelgo etel kesobb nepi etelle valt, de a gote elohelyeinek visszaszorulasa, illetve a nehezen beszerezheto igazan jo minosegu Delkelet-Bearn-i (elsosorban a helyi jaratu 18-as busz vonalatol delre, de a Dax-Pau Normalnyomtavu Banyavasut vonalatol eszakra) spenot ritkulasa miatt ma mar csak a fenti osi kelta holdunnep alkalmaval fogyasztjak. Kiseroje meg a hagyomanyos Titkos Betuleves (buillon alphabetique de chiffre) amelynek eszakabbra ismertek runairasos valtozatai.
A parajos gotet az idosebbik Pliniusnal talaljuk eloszor leirva, de a szoveg arra utal, hogy az elsodleges kelta forrasok mellett a szerzo felhasznalta korabbi, valoszinuleg gorog es etruszk szerzok muveit is.
Kulonfele valtozatokban mindenutt megtalalhato, ahol valaha keltak eltek vagy most is elnek. Kozos jellemzo mindenutt az elsoosztalyu paraj, amelyet csak nagyon kivetelesen (peldaul Pecs kornyeken) valt fel szezonalis jelleggel a medvehagyma.
Magyarorszagon a XVI. szazadtol kezdoden tobb helyen is feltunik a parajos gote kulonbozo szakacskonyvekben es irodalmi utalasokban. Frangepan Belinea igy irt uranak, a torok ellen hadakozo Csaktornyai Lackfi Laszlonak: "kegyelmes batyamuramat mar nagyon varjuk varaba terven, kedves veres bora melle zoldsaros gyekot (gotet) csinalik majd a szakacsmester" A szakacsmester, a bearni szarmazasu Jean de Potrien szakacskonyveben leirt "zoldsaros gyek" a klasszikus bearni recept valtozata, ahol a gotet meg azakkor Magyarorszagon nagyon nepszeru safrannyal izesitette es nala tunik fel eloszor a medvehagyma hasznalata. A francianak feltunt, hogy a helyi parasztok talan a terseg gepida hagyomanyai miatt szinten szerettek a parajos gotet.
A tizenkilecedeik szazadra ugyszolvan eltunt a magas kultura latokorebol. A harom testorben Aramis gote nelkul eszi a spenotot, ami jelzi, hogy Dumas nem tartotta fontosnak megemlekezni goterol, es a spenotot sem a bearni szarmazasu D’Artagnan fogyasztotta.
A parajos gote reneszansz a harom Michelin csillagos Jean-Luc Gachot nevehez kotheto. Gachot a nizzai Negrescoban kezdte palyalyat mint zoldsegpucolo, majd egy montreali hamburgeresnel dolgozott (innen rovid uton eltavolitottak, amikor azon kaptak, hogy bearni martast kever a hamburgerhez, ahelyett hogy felszolgalna) majd rovid ideig Tokioban mukodott mint halszeletelo, es teapiaci merlegkezelo. Ezutan hazatert Bearn-ba ahol konfitalt sertesoldalassal kereskedett (kisebb botranyt okozva, amikor azeloirt 42,3 fok helyett 41,6  fokon konfitalta a hust). Vegul a Parizshoz kozeli Rambouillet-ba koltozott, ahol megnyitotta Paraille nevu ettermet. Ket evvel kesobb kapta meg az elso Michelin csillagot, ma vilagszerte a parajos etelek legfobb mesterekent tartjak szamon.
A Paraille menuje a paraj kore epul, azonban a bearni hagyomanyoktol elrugaszkodva Gachot gyakran hasznal mas zold novenyeket (arrol hosszasan irhatnank, hogy a mecseki medvehagyma miert nem szerepel az etlapon)

Eloetelnek ropogos bekacombot szolgalnak fel hosszu tormalevelekbe csavarva illetve csigat genovai pestoval (Chicco, a sous-chef, aki korabban az olasz hadsereg vakvezeto szolgalatanal dolgozott, genovai)

Ezutan a portugal caldo verde galiciai verziojat szolgaljak fel, amelyet Gachot szerecsendioval, ucingoval (tanzaniai utilapu-feleseg, legkozelebb Becsben lehet hozzajutni) miso pasztaval es lehelletnyi mizo tejjel (kesernyes aromaja miatt) keszit. A leves forro es fogyasztasahoz egy specialis baszk kototuveleseget is hasznalnak, amire az ucingo hosszu leveleit kell a kanallal felcsavargatni.
A bekabelsoseg-felfujttal toltott sozott hering aromajat a raontott soskamartas adja, amelyben semmilyen fuszer nincs, leszamitva a kizarolag az indiai Bihar allamban szuretelheto mimozafavirag-porzot.

A husok sorat a harom hetig erlelt metamorf foldpatos rajzolatu (meg kell kulonboztetni a marvanyostol, ez a rajzolat csak akkor jelentkezik, ha erleles kozben pontosan negyvenot fokos szogben hideg feny eri a hust) hatszin nyitja. A rozsaszinre sutott szaftos hus melle edesgyokerbol, gyermeklancfubol es batatabol kreal egyszeru, megis izletes koretet a mester. Meg kell emliteni, hogy az amerikai stilusban enyen rapiritott zold levelek (Gachot mester vedjegyei) kilognak az izharmoniabol.
A masik husetel az est fenypontja: a parajos gote. a kremes burgonyapure agyra helyezett piritott majd enyhen posirozott, frittirozott, blansirozott es igy szervirozott gotet fejedelmien oleli korul a gyonyoru zold bearni paraj. A paraj epp csak megfott a levelek szara is rajta maradhatott a friss zsenge allag miatt. A gote husa vajpuha, allagaban a ragadossagnak semmi nyoma nincs.
Desszertnek titkos betulevest szolalnak fel. Ez az edes levesfeleseg felereszt hig cukraszkrem (a madartejhez hasonlo) felereszt epekrem kevereke, edeskes betutesztaval. A Napkiraly udvaraban ez volt a legbizalmabb,legtobbre tartott kozlesi forma. Nem egy udvarholy tudta meg a betulevesebol hogy o az uralkodo kiszemelt "baratneje" . Feltetlenul meg kell emlekeznunk arrol a barbar pusztitasrol amit a Venesz-fele szakacskonyv miatt nalunk ez az etel elszenvedett. A kisse talan finomkodo etelt az otvenes evekben torzitottak el vegletesen. A cukor- es tojashiany miatt a cukraszkrem elenyeszett es helyet atvette a burgonyacukorral izesitett paradicsom, amelyet megborsoznak (!) es vegul liszttel suritenek. De az igazi vetek a finoman metszett betuteszta helyett a linotype szedogep szabvany kapitalis fontok voltak. A franciak emiatt a leves miatt barbarnak neznek minket, teljes joggal.

Parajos gote

Harom, legfeljebb egyeves gotet megmosunk, sozzuk, borsozzuk, kormet levagjuk, petrezselymbe forgatunk es felretesszuk.
Az ecetes olajat egy langyos labosban keszitjuk. fel liter olajra raontunk egy deci huszonot eves modenai balzsamecetet, majd ot percet varunk, amig az osszes ecet feljon az olaj tetejere. Ezutan az ecetet ovatosan lefolozzuk, vigyazva, hogy semmi se maradjon belole az olajban. Az ecetet kiontjuk. Az olajat egy masik labosba ontjuk, ket napig 50 fokon melegitjuk, majd harminc fokra hutve visszaontjuk az eredeti labosba. A kettes szamu labost (lehetoleg minimum ket literes) felig toltjuk vizzel. Az olaj hajszalvekony emulziokent van meg jelen husz masodpercig a falan aztan feljon a tetejere. Husz masodpercunk van ra, hogy az elozoleg meghamozott es felszeletelt burgyonyat beletegyuk es feltegyuk a tuzre. Az enyhen hokezelt olaj (legjobb a szolomag-olaj) igy a vizfelszin fele igyekezve egyenletesen keni zsiradekkal a burgonyat (nem is ertjuk masok hogyan kepesek enelkul krumplit fozni) Az idokozben lehult olajat felmelegitjuk 43 fokra, es melegen tartjuk. A goteket egy serpenyoben forro tisztitott vajon egy perc alatt megpiritjuk, majd a 43 fokos olajba helyezzuk huszonhet percre. Kavargatni nem szabad. Ezutan a spenotot (legjobb a bearni, ennek hianyaban zalai vagy del-tiroli, de semmikeppen nem mirelit) felvagjuk hosszu vekony csikokra (julien) ezutan egy egy salott hagymat apro kockara vagunk, majd tokmagolajon uvegesre piritjuk, de csak kozepes langon. Egesz kis langon gyongyoztetve hozzaadjuk a spenotot es egy kanal languedoc-i sherryecetet. Az egeszet attoltjuk egy magas felu fazekba es lefedve paroljuk tovabb. Idonkent egy darab feketeszennel (legjobba Belo Horizonte kornyeken banyaszott, de megteszi a sima magyar lignit is) megkocogtatjuk az edeny oldalat.  Egy serpenyoben fahejdarabokat piritunk es a serpenyot felretesszuk. A fahejat es a serpenyot majd maskor hasznaljuk fel. A goteket kivesszuk az olajbol es es enyhen megszorjuk rozsaborssal. egy sekely labosba vizet, szaraz feherbort, es portoit ontunk, melleteszunk egy vaniliarudat. Lassu forrasba hozzuk a kevereket, ezutan a labosba egy racsot helyezunk, es a goteket addig gozoljuk (fedo nelkul) amig a teljes keverek el nem parolog. A gote kesz van. A burgyonyat meghomerozzuk, ha pontosan kilencvenhet fokos, akkor jeges vajat adunk hozza es harom szem mustarmagot, kaveskanalnyi fleur-de-sel-t. Egy talra borutjuk, es az ausztral Ayers rock-hoz (Uluru) hasonlo formara igazitjuk. A spenotot leszurjuk egy konyharuhan at egy labasba teve egy kiskanal edeskes vajat adunk hozza. A vaj legyen szobahomersekletu. Egy kavescseszet kikenunk kacsazsirral, majd elmosogatjuk. A goteket fektessuk a burgonyara. A spenotot levelenkent eloszor radialis majd axialis iranyban fejteve helyezzuk el korulotte.