A koppányi aga metamorfózisa

A 444.hu-n pár napja megjelent egy kiváló elemzés arról, hogy a Trianon utáni magyar rezsimek fő gondja a tőkeszegénység és ebből adódóan az, hogy külföldről jövő tőke nagy részét jóléti kiadásokra (a mostani épp rezsitámogatásra  és devizahiteles-mentésre) kell, hogy elköltse, saját legitimációs gondjait leküzdendő.

A tőke

A gazdasági életben ennek a jelenségnek két vetülete van: a tőkeszegénység és a biztonság hiánya. Ennek illusztrálásra elég azt megkérdezni, miért nincs nálunk például finom érlelt sajt. A finom érlelt sajthoz először be kell fektetni a tehénbe, aztán a tehén tartásába, aztán annak a megfejésébe, a sajt gyártásába, majd ennek a sok befektetett pénznek haszna-kamata ketyeg szép lassan addig, ameddig a sajt érik a polcon, dolgozik benne a penészgomba, és a termelő nem tudja közben belőle kivenni a pénzt, kénytelen bankhitelből élni (ha kap) vagy saját tőkéjét felélni (ha van). Azt hogy, melyik megoldást választja, a gazdasági környezet alapján számolja ki, illetve csak számolná, ha egyáltalán lenne miből választani, mert se pénz, se hitel nincs. A tejből tehát két hét alatt, adalékokkal gumitrappistát gyárt, és eladja olcsón, mert abból hamar ki tudja venni a pénzt, és talán megél.

Tőke hiányában tehát csak a kockázatmentes, gyors megtérülésű dolgokat lehet csinálni. Ez egyike a tőke számtalan szabályának. A tőke megléte előbb-vagy utóbb, számtalan szabályt kényszerít rá a tőke tulajdonosára, egyben kijelöli azt is, hogy a társadalomban kik a barátai és kik az ellenségei. A sok tőke ráadásul hatalmi tényezővé is változtatja az embert, hiszen embertársai pénzt remélnek tőle, és ezért hajlandóak bizonyos dolgokat (bármit) megtenni neki. A sok tőke elhozza azt a kort is a tőkés életében, hogy nem kell nagyokat kockáztatnia, illetve nem kell azonnali megtérülést elvárnia, belevághat az érlelt sajt gyártásába.

A tőkések

A fentieket fejben tartva érdemes megvizsgálni két tőkés, Csányi Sándor és Simicska Lajos konfliktusát az Orbán-kormánnyal.

Jelen írás céljára el kell fogadnunk, hogy ők tőkések, kilógnak a maguk gazdagember-generációjából. Csányi egyike azoknak, akik a Kádár-rendszer utolsó pillanataiban gazdagodtak meg, de ő, nem kis részben azért, mert nem termelő üzemet privatizált, kiemelkedett a termelési kapacitást és az orosz exportvevőket szép lassan felélő pályatársak közül. Simicskát pedig a százmilliárdos vagyonon ülő mamuttal szemben küzdő csóró ellenzéki párt gátlástalanságának kategorikus imperativusa indította el a pályán, és ezt fejlesztette a pártfinanszírozáson messze túlmutató gépezetté.

Mindkét pályafutás sokáig természetes érdekszövetségben működött a politikával, hiszen versenyelőnyhöz juttatták őket azokat az alkuk amelyeket valamilyen politikai cél segítéséért kötöttek meg.

Gazdálkodj okosan-ból Monopoly

Csányi Sándor OTP-je kismillió helyi takarék jogutódjaként, a rendőrök, közszolgák, köztisztviselők és a lakosság jó részének bankszámláját kezelő állami mamutként kezdte. Mindannyian emlékszünk arra a korszakra, amikor szitokszó volt az OTP és aki csak tudott, szabadult tőlük, ment osztrák, kínai, német, vagy bármilyen bankba, mert ott nem üldögélt órákat valami ósdi hivatalban, hanem a légkondis, csupaüveg bankfiókban, jól öltözött urak, és csinos hölgyek fogadták őket, és a bankolásban megjelent a felhasználói élmény fogalma.

Az OTP nem szégyellt külső segítséghez fordulni, megújultak, és elkezdtek az államba tagozódott bankból átalakulni magánbankká, amely azonban hatalmas előnnyel indult az átvett rengeteg ügyfél miatt. Ezzel az előnnyel élve diverzifikáltak, egyrészt földrajzilag, megnyitva fiókjaikat a környező országokban, másrészt pedig Csányi a gazdaság más szektoraiban az addigra legatyásodott privatizátorok sokaságától vásárolta meg halódó bizniszeiket (ld. pl. Pick-felvásárlás). Harmadrészt, a bank tulajdonosi szerkezetét is sikerült úgy alakítani, hogy az a mindenkori magyar kormánynak legalábbis nehezen hozzáférhető legyen.

Legkésőbb 2008-ra az UD Zrt-ügy kipattanásának idejére mindenki számára világossá vált, hogy mekkora hatalom az OTP és az általa megtestesített rengeteg tőke. Csányi legkésőbb ezen a ponton besorolt az akkoriban még csak a nagy ugrásra készülő Fidesz-kormány ellenségei közé. A Fidesz kormányzásában ugyanis valaki vagy hatalmi eszközökkel felemelhető-lenyomható alávetett, vagy pedig fejhető tőkés, akit politikai támadásokkal (Lázár…) lehet rávenni arra, hogy finanszírozza a Fidesz jóléti intézkedéseit, miközben a Fidesz pont őt feketíti a választók előtt.

A kertészkedő janicsár

Simicska Lajos más utat járt be. A Fidesz székház-eladása, a cégfantomizálások a hőskor a karrier mára már jótékonyan elfeledett kezdetei voltak. A Fidesz szempontjából a levegőt jelentették, hiszen olyan párttal álltak szemben, amelyiknek minden faluban jól működő szervezete volt, huszonöt éve pártéletet élő, rendezvényszervezésben, szavazatgyűjtésben profi helyi vezetővel. Ha meg kellett mozdítani pár milliárd forintot, frissen privatizált állami vállalatok büdzséje állt rendelkezésre az ostromlóknál, míg az ostromlott erőd, a Fidesz harcosainak vacsoráját egyedül Simicska Lajos tudta garantálni, akinek ezért szabad keze volt.

Hatalomra kerülve aztán két dologgal bővült az eszköztár: az állami pénzek becsatornázásával és a gazdaság bizonyos területeinek erőszakos kisajátításával. Mintha a Keresztapa második részét néznénk: eleinte az ifjú Vito Corleone a családját eltartandó csinál csínyeket, majd, talán maga sem tudja mikor, azon kapja magát, hogy ő irányítja New Yorkban a prostitúciót, a játékgépeket és  a védelmipénz-bizniszt.

A Keresztapában nem dolgozták fel azt a fordulatot (csak érintették) amelyet Meyer Lansky csinált a maffiával, mikor rájött, hogy ameddig ők csak egyszerű bűnözők, bármikor válhatnak politikai indíttatású rendőri razziák célpontjává. Elkezdte kiépíteni a fedőcégek hálózatát, ahol nem az angolt törve beszélő szicíliai gyilkosok, hanem öltönyös urak dolgoztak, és elkezdte a pénz egy részét szolid, legális üzletekbe átáramoltatni.
A szolid, legális üzletek viszont konfliktust hoztak a bűnöző üzletág “fast cash” szemléletével. (ez a lövöldözős jelenet a harmadik rész elején).

Simicska Lajos a tőkének az írásom elején vázolt szabályszerűségeitől vezérelve rájött, hogy nem lehet örökké rettegésben tartani egy egész országot táskás emberekkel, NAV-vizsgálatokkal és más hasonló eszközökkel, a rengeteg összeharácsolt pénznek működnie kell. Teljesen más kiinduló pontról eljutott oda, mint Csányi: védendő üzletei lettek.

Érdekellentét

Csányi és Simicska természetes érdekellentétbe került az Orbán-kormány janicsárjaival. A szolid üzletmenet nyugalmat kíván, ahol nyugodtan érhet a polcon a sajt, mert közben nem vetnek rá különadót, ahol versenyhátrányt jelent, ha valaki rá akar nyúlni a haszonra.

Nem érdeke, se Csányinak, se Simicskának, hogy párthű idiótákat nevezzenek ki iskolaigazgatónak, mert a külterjes növekedés után hamarosan el fog jönni az idő, amikor ők is csak intenzív fejlődést igénylő ágazatokba tudnak fektetni, ahol viszont szükség lenne a normális iskolából kijövő normálisan képzett munkaerőre.

A fentiek nem jelentik azt, hogy akár Simicska Lajost, akár Csányi Sándort szeretni kellene. Csányi egy normális országban sose kapott volna egy nagybankot, Simicska rablóvezéri múltja pedig még nem múlt el.

A baj velük az, hogy szembekerültek az őket felemelő rendszerrel, illetve Simicska esetében a párttal is. Ahogy régen mondták, a forradalom felfalja gyermekeit. Nincs több ellenség, közvédelem alá vehető magánvagyon, letarhálható tőkés.

Csaták

A problémát egyébként Orbán is érzékeli, ennek jele az, hogy valamiféle exportpiacot próbál csinálni, állami vállalatokkal (Rába, vagy a nemrég megvett MÁV-Bombardier) termelést és exportot indítani. Ezekkel ugyanaz a baj, mint ami Kádár exportvállalataival is volt. Nem piaci elvek alapján működnek és az élükre állított janicsároknak a minimális életbentartásuk az érdekük, hátha majd egyszer kiprivatizálhatják, ahogy tette azt Széles a Videotonnal, Csányi az OTP-vel, vagy épp Demján a Skálával.

A csata kimenetelét nem tudom, de mindkét fél nehéztüzérséggel támad. A mérsékelt és tárgyalóképes (tehát tőkéseknek megfelelő miniszterelnök-jelölt) Navracsics Brüsszelbe száműzése, és ezzel némethmiklósizálása, és helyette a Lázár- és Seszták-féle ifjú titánok előre tolása azt jelzi, hogy fejek itt nem számítanak, hullani fog, aminek hullani kell.

A másik oldalon Simicska tudja, hogy nem szabad engednie, mert nála jobban senki sem ismeri azt Orbán Viktort, aki soha, semmilyen körülmények között nem ment bele a hatalma megosztásába. Más szavakkal: nincs olyan, hogy akkor ő most átadja a Nemzetet, meg a Hírtvt, és akkor csendben közgépezhet. A média  feladása után idő kérdése, hogy valaki bejelentkezzen a Közgép-pénzekre, és akkor jön a divide et impera politikája, és Simicska besorolhat az Orbántól adományt váró köz-oligarchiába, elveszítve hatalmi és tőkési státuszát. És neki sokkal több pénze van annál, hogy ezt hagyja. Elég ahhoz, hogy ha holnap Orbán megbukik, és a Közgép soha többet egy fillért sem kap, akkor is a magyar pénzvilág legnagyobb tőkecentrumainak egyike maradjon.

Emiatt lenne hiba azt gondolni, hogy a Magyar Nemzetre kivetett pár milliárdocska az oka annak, hogy tucatszám zavartak el újságírókat. Ha az újságírók megtartása fontos lenne, még évekig tudnák finanszírozni, azt az évi nem több, mint százmillió forintot, amely ezeknek az újságíróknak a közvetlen költsége. De ment vissza az üzenet: ha ti lefejezitek az én embereimet a minisztériumokban, én elveszem a levegőt a hozzátok lojális újságírók elől. Sakk. Válasz: oké, akkor viszont a majdani nemzeti reklámügynökség nem ad neked egy fillért se. Sakk. Válasz: rendben, tessék csak visszaemlékezni, hogy hány milliárd és mennyi tévút (műsorvezetők, formátumok) volt felépíteni a HírTv-t olyan kommunikációs gépezetté, amelyhez csak az Rtl-Klub fogható? Van nektek most erre öt évetek? Nincs. Sakk.

Nem olyan biztos, hogy ebben a csatában a pénzembernek kell drukkolni, mert attól hogy stabilizációra vágyik, még nem lesz demokrata. Igaz, akárcsak a késő-kádári oligarchiának, neki is a sima átmenet lesz az érdeke, ezért nem várható, hogy Orbán ellen népharagot korbácsoltasson fel. Kiszorítósdi ez, Orbán újabb nagy feladata. Kérem tegyék meg tétjeiket.

 

 

16 hozzászólás

 1. marcipan — 2014-09-22 20:37 

all in a nullára!

 2. panamajack — 2014-09-22 22:16 

Ilyenkor, a titánok háborúskodása idején, az átlagember egy dolgot tehet. Lezavarja a családot a légópincébe, és erősen reménykedik, hogy pont az ő házát (munkahelyét) nem viszi el egy eltévedt bomba. Szar lehet most a közigazgatás közelében dolgozni…

 3. marcipan — 2014-09-22 23:06 

@panamajack: banknál se sokkal jobb. vagy építészként. vagy eladóként. pénz nélkül nem sokat ér a versenyszféra. a minimálbérrel operáló magyar kkv meg még annyit se.
de ha vmit istenesen felrobbantanak, nekem mindkettőt viszi, már csak az ok okozat miatt is 🙂

viszont még mindig az az alapszabály, h nem eszik azt olyan forrón. az ország sóval felhintése előtt még van pár lépcső, például palotaforradalom. láttunk már ilyet.

 4. noirp — 2014-09-24 20:33 

Lövésem sincs, melyikre tegyem a tétjeimet.
De tényleg!

1) Viktor bukik, a Közgép mint tőkecentrum marad; előrántanak a cilinderből valaki új, zoknibábként — 10-20 évig — fungáló zsebbarmot, aki ingyensör-és rezsicsökkentési utalványokat szórjon a nép közé. Miért mondom ezt? Azért, mert mondjuk 1988-90-ben Torgyán dr. helikopteres útjait, zenés bandériumait, tajvani kiruccanásait is finanszírozta valaki (igazából ma sem tudom, biztosan, ki), akinek hangos demagógra volt szüksége.

2) Simlicska bukik, a Közgépet árjásí…khm bocsánat, megmentik. A benne foglalt vagyont tíz héten belül felzabálják, kazah IT-és orosz környezettechnológiai részvényekbe fektetik, illetve — blogtulaj úr örökszép szavával élve — zacsihoz dörgölik.
Kérdésem:
Ha Orbán mindenkit kiszorít, aki ma még szóbaáll vele, akkor felteszem, az atyaisten se meri neki megmondani, mekkora hülyeségeket művel, illetve enged a slapajainak művelni (vesd össze: “Ukrajna nem létezik…”). Azonkívül, hogy nem lesz egy vasa sem, amiből etesse a parasztjait.
Előbb-utóbb csak-csak eléri, hogy Merk…’csánat, az Unió beintsen neki, és elzárja a pénzcsapot. Na, akkor mi a szent szar lesz? Felvételünket kérjük az Orosz Föderációba?

3) Próbálok valami optimistább kimenetelre jutni, pl. hogy ekkora valag lopott pénzet látványos államosítás és kirakatper nélkül, ám értelmesen is fel lehetne használni. Mondjuk: felsőoktatás kistafírozása, geotermikus energia, dán szövetkezetek érleltsajt-termelésre, finomvegyipari üzemek drága termékekkel, szárazságtűrő gabonafélék nemesítése, bennlakásos suli mélyszegény gyerekeknek, digitális könyvtár a tihanyi alapítólevéltől “Az utolsó kocsmá”-ig…, mit tudom én.
…de mindezt még elképzelni is nehéz, jelen körülmények között.

 5. noirp — 2014-09-24 21:15 

@panamajack:
Bárhol, érted, bárhol szar dolgozni jelen pillanatban. Jelen pillanatnak van már lassan hét-nyolc éve (én a vizitdíjas népszavazás eredményhirdetésétől számítom a totális hülyeség epocháját), na mindegy.
———————————————————
Ha multinál: az úristen tudja, hogy a mindenkori Fácán János/Budai Gyula/tetszőleges büdösburzsuj-nyaggató és mtsai
mikor kezdik a cég orra alá nyitogatnyi a tenyerüket…ilyesmi pedig sokba szok kerülni. Nagyon sokba. Eleve, már a bivalybasznádi gyár építéséhez szükséges telekre is rá kell tudnod pár milliárd pluszt. Ha pedig mondjuk már 1993 óta ott vagy Bivalybasznádon, akkor is figyelned kell a budaigyulákra, mikor akarnak elszámoltatni, és éppen miért. Mondjuk, 2011-ben ráébrednek, hogy a 2005-ben munkahelyteremtésre felvett (igaz, nem magyar, hanem uniós) pénzt leverj…számonkérjék rajtad: ha te abból 2005-07-ben munkahelyet kreáltál, akkor 2009-ben hogy mertél elbocsátásokba bocsátkozni?!
Nem hülyültem meg, ezt az előző munkahelyemmel megcsinálták a budiforradalom után, számonkértek rajtuk egy ezeréves HEFOP-programot és a 2008/09-es elbocsátásokat…kifelejtve a kalkulációból, hogy 2008-ban volt némi világgazdasági válság, meg hogy azért 2007-ben felhúztak egy üzemet a pízből. Én meg magyarázhattam a sok baromnak a környékemen: gyerekek, először is az Alcoa iparvállalat és nem szociálisfoglalkoztató-elfekvő; másodszor, az egészről messzire ordít, hogy csak meg akarja fejni őket az új alakulat.
——————————————————————
Ha meg nem multinál dolgozol: a szálak mindig a közszféra valami zugában végződnek; a hivatalvezető, az igazgató, a rektorhelyettes, a pályázati főosztály vezetője, a … tudjatökömki Kövér protezsáltja, Orbán osztálytársa feleségének a jóembere és így tovább a végtelenségig.

 6. panamajack — 2014-09-24 21:35 

@noirp: Ezt is tudom, de azért a közigazgatásban sokkal direktebbül megy a hirig. A magán (különösen a multi) cégeknél azért _valamit_ a teljesítmény is számít, mégha gyakran felül is írja a politika/mutyi.

 7. panamajack — 2014-09-24 21:38 

@panamajack: Persze az is igaz, hogy személyes tapasztalatom már jó régen nincs a magyar munkahelyi viszonyokról, csak rokonoktól/barátoktól hallom…

 8. noirp — 2014-09-25 10:09 

@panamajack: Multiról 2008-9-ből van tapasztalatom; akkor, ott a helytartóknak még nagyon odavágott a “küffődi” menedzsment, ha mutyikáltak, protekciósdit játszottak stb (ez mondjuk nem zárta ki azt, hogy fölöttük négy-öt szinttel egy Klaus Kleinfeld legyen a kiskirály). De, lényeg: annál a cégnél valóban a teljesítmény és a biztonsági szabályok betartása játszott. Legalábbis, azon a — valljuk be, a melósokénál nem sokkal magasabbként elkönyvelt — szinten, ahol megfordultam.
Úgy kell nekem, legalább rajtam is ragadt, hogy “a noirp a seggét is szabványba törülné” 😀
Valószínű, hogy más angolszász vagy német multinál is ezt szoktam volna meg.

 9. panamajack — 2014-09-25 11:02 

@noirp: Itt egy elég érdekes magyarázat a hazai viszonyokra:

http://tldr.444.hu/2014/09/24/igy-lesz-magyarorszagbol-latin-amerika/

 10. noirp — 2014-09-25 17:17 

@panamajack:
Olvastam (még tegnap este) és azóta is agyalok rajta.
A történeti háttér teljesen más, de mégis furkál bennem a gondolat: itt is ültetvények lesznek, peónokkal és padronokkal.

Az USA mint ellenségkép/EU mint ellenségkép párhuzam elég agyrohasztó. Ennyire talán nem durva a helyzet. Még. Tudom, tudom: sok jó honfitársam szerint az eu velünk ugyanolyan gyarmattartó módján viselkedik, mint ahogy az USA a maga “hátsó udvar”-án. Noha még egyszer se láttam púniós tankot bedöcögni a határon, sem futballháborúnk nem volt (leszámítva a különféle béközepeket).

Az oktatás tartós lezüllesztését viszont tökéletesen párhuzamban látom itt, és ott.

Még valami: a “jeitinho” Magyarországon egyelőre úgy néz ki, hogy
_én_ és kiccsaládom jeitinhózhatunk, ha úri kedvünk úgy tartja…de _mindenki más_ tartsa be a szabályokat!
És ezt nyomja ám a számlát nem adó vízvezeték-reszelő is, meg a “hihetetlenül ügyesen” meggazdagodott külügyminiszter is.

 11. panamajack — 2014-09-25 17:50 

@noirp: “én_ és kiccsaládom jeitinhózhatunk, ha úri kedvünk úgy tartja…de _mindenki más_ tartsa be a szabályokat!” – ez arrafelé sincs nagyon másképp. Egyébként amit a magyarok nagy része nem tud, az az, hogy Latin-Amerika néhány országa összességében nem fejletlenebb Magyarországnál, sőt. Persze mi alapból lenézünk mindenkit, aki tőlünk keletebbre/délebbre van, de az a helyzet, hogy gyakran teljesen alaptalanul.

 12. noirp — 2014-09-25 18:14 

@panamajack:
“Egyébként amit a magyarok nagy része nem tud, az az, hogy Latin-Amerika néhány országa összességében nem fejletlenebb Magyarországnál, sőt.”

Tudom.
Brazília igencsak nyomul bioetanol-gyártásban, meg növényi biotechnológiában, pl.

(nohát mi meg nem bioetanolt főzünk, hanem házipáleszt)

De az átlagmagyarnak egy dél-amerikai büdös nigger vagy basznivaló riói pina.

 13. panamajack — 2014-09-25 19:01 

@noirp: Ja, az is aranyos, amikor Bokros Lajost fikázzák a panamai közgáz-diplomája miatt. Persze arra nem gondolnak (meg persze leszarják), hogy valójában a Florida State University panamai campusáról volt szó, miközben otthon a Közgázt még vastagon Marx Károlynak hívták…

 14. becsuszoszereles1k — 2014-09-26 13:52 

Ha szabadna,,,
nekem a harpagonistak metamorfozisanal sokkal szivbemarkolobb a szerzo metamorfozisa – legalabb annyira, mint Eizik Taub-der hájliger Kálever messiasvaro eneke _ “Umipné chatoénu golinu méarcénu
(= Bűneink miatt száműztek országunkból),
azért nincs az már. ” ,,,
🙂
Kar, hogy sovany tokenk a sok szarhazival valo foglalatoskodas, merthogy ez egyben a sovany vedelmunk is.

 15. dr Brcskzf Gröőő — 2016-05-14 11:48 

@noirp: tehát marad néhány kkv (de inkább csak kis-), ami nyugati piacra termel és kis hal ahhoz, hogy fejni akarják (kinek jut eszébe halat fejni?). ez hány embert érinthet? ezres nagyságrendet saccolok, ebből kilencvenvalahány százalék Budapesten.

 16. hadrian77 — 2016-05-14 14:45 

2020-ban amúgy is szűkítő kerül a pénzcsapra. Onnantól 1-2 éven belül kiderül mi lesz ezzel az egész simlis kócerájjal.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.