A Világhírű Magyar Oktatás 1.

A magyar oktatás Kádár idejében világhírű volt, és kész csoda, hogy nincs tele minden Nobel-díjas magyarral, bár ebben alighanem a Magyarellenes Világösszeesküvésnek (ez az új, PC neve a régi ZS-word helyett) is van szerepe.

Mai posztunkban ezt a szép magyar befeszülést járjuk körül, kedves olvasók, egy okostojás jótanuló szemszögéből, aki egyszer kapott hármast rajzból, egyszer matekból, egyébként csak négyese, defőleg és túlnyomólagosan ötöse volt az ellenőrzőben.

Humbákológia

A dolog felvezetéséhez vezessük be a humbák fogalmát, amely olyan információt jelent, amely a diák agyában semmihez sem kapcsolódik, hanem egyszerűen bemegy oda, és az egyén IQ-jától függően tud vele valamit kezdeni. Sajnos legtöbben találkoztunk tanulmányaink során humbákokkal. Akkor kerülnek elő, amikor valamelyik tárgyból lemaradunk és a tanárnak vagy energiája, vagy igénye nincs arra, hogy észrevegye: a gyereket elvesztette.

Ilyenkor az ismeret elveszíti a kapcsolatát az előzőleg és később tanult ismeretekkel, a gyerek nem tudja, hogy az mire vonatkozik a való világban, így aztán védekező reakcióként mechanikusan megtanulja, és IQ-függően pakolja őket egymásra, és még ötöst is kaphat, anélkül, hogy bármit értene belőle.

Az én életemben a matematikában jöttek elő a humbákok, amikor a szinuszhumbákot, meg a koszinuszhumbákot tanultam, és egészen bonyolult képleteket tudtam fejből. Anélkül, hogy fogalmam lett volna arról, hogy mi az a szinusz vagy koszinusz. Évekkel érettségi után, amikor merő magánszorgalomból különféle motorok vezérléséről (amelyek forgómozgáson alapulnak) olvastam, akkor világosodott meg, hogy mi ez az egész.

De ez nem tantárgy- vagy tudományfüggő. Ugyanígy lehet a levegőben lógó ismeret a hasonlat és az allegória, vagy éppen az ideális gázok egyenlete. A lényeg az, hogy ha elvész a diák közöttük, a tantárgy tanulása a továbbiakban reménytelen küzdelem lesz a rengeteg humbákkal.

Mennyiségi szemlélet

Logikusnak tűnik (pedig formálisan nem az…), hogy minél nagyobb mennyiségű tananyagot kell megtanulni, annál nagyobb az esélye, hogy a diák elveszítsen egy-egy tantárgyat és humbákhalmozásba kezdjen.

A “régi világhírű” tananyag nagy mennyiségű és nagyon sok ismeret megtanulását követeli.

Közhely, hogy régen ezt az iskola mindenkinek szuperül megtanította, atyáink generációja ma is kívülről tudja a Toldit, miközben csuklóból old meg másodfokú egyenleteket, számolja ki ismert összetételű gázok nyomását különböző hőmérsékeleten, és persze pontosan tudja, hogy az X sebességű vonattal Y sebességgel szembeközlekedő vonatba Z sebességgel áthajított M tömegű alma I lendülete a nagymama fejébe csapódáskor mennyi, és nagymamának mekkora erővel kell belestukkolni az almába ahhoz, hogy az ütközés során T hőmérséklet keletkezzen. Közben persze tudják a saslengést és négy szólamban zümmögik el az Este a székelyeknél-t, kézjelekkel szolmizálva. Hát persze.

Közben persze az ország háromnegyedének gondot okoz értelmezni egy banki szerződést, vagy legalább azt felfedezni, hogy egy ilyen hosszú papírt csak illene értő olvasáshoz értő embernek megmutatni.

A viccet félretéve a “régi legendás” oktatási rendszer megértéséhez két körülményt kell felemlíteni.

A tanárok és az iskolák

A “régi legendás” oktatási rendszer számíthatott arra, hogy mind eszközeiben, mind emberállományban megvannak azok a lehetőségek, amelyek a tudásanyag fejekbe viteléhez szükségesek. A kémia szertárban van kell mennyiségű ezüstnitrát és fenolftalein, a fizika szertár “Bomeko” mintájú transzformátora ellátja törpefeszültséggel az amper- és voltmérőket, a töritanárnak van térképe. Az iskola annyi székkel, paddal, svédszekrénnyel és medicinlabdával rendelkezik, amely elegendő az oda járó diákok és a tanmenet megkövetelte igény kiszolgálásához.

Ezen kívül a tanárok válogatott társaság. Az egész országot tökéletes tanárral ellátni nem lehet, de élethosszig tartó, a rendszer körülményei között normálisan megfizetett, szerény, de biztos egszisztenciát és “polgári” (amennyire a Kádár-Magyarországon bármi polgári tud lenni) középosztályos társadalmi állást adni. Ilyen körülmények között megbecsülést jelentő dolog tanárnak lenni. A tanárképző főiskola vagy egyetemi tanárszak a továbbtanulási lap első helyén nem menekülőút, hanem értelmes, megfontolt lépés a nyugodt, kiszámítható élet felé.

Szakkörök tartásával, az ügyesebb gyerekek OKTV-re, színház- és kórusfesztiválra, diákolimpiára viteléve ki lehet teljesedni az alkotómunkában, a jó nevű Izéke nénivé vagy Hogyishívják bácsivá lehet válni, akinek előre köszönnek.

Ez a humánfaktor termelte ki a sakknagymestereket, a nemzetközi reáltudomány-olimpiák győzteseit és hasonlókat. Azonban könnyű belátni, hogy ez nem a rendszerből következik, hanem a rendszer mellett létezik, és kívülről segíti annak működését.

Statisztika

Az önkényuralmi (illiberális…) rendszerek egyik sajátossága, hogy pompás statisztikákat produkálnak. Például míg a nyugatnémetek évtizedeken át nácitlanítottak, a keletnémetek kimutatták, hogy náluk nincsenek nácik. De a keleti tömb országaiban rendszerint felszámolták a gyerekszegénységet, a fajgyűlöletet, az analfabetizmust, a bűnszervezeteket és sok minden mást, és erről kiváló statisztikákat csináltak.

Természetes, hogy az oktatás minőségét sem lehet egységes magas szinten tartani, még akkor sem, ha szakfelügyelő-rendszert működtetünk. Vannak jobb és rosszabb tanárok, jobb és rosszabb osztályok.

Vannak pesti és megyeszékhelyi elitképzők, ahova összeszedjük a jókat, és vannak elfekvők, amelyek egy életre elvágják sokak útját a kiteljesedés felé, mert talán kicsit később érnek, vagy másképp kellene hozzájuk nyúlni.

Kitűnő statisztikát azonban produkálni kell, mert a végén még kiderül, hogy az imperialisták jobbak.

Mit tegyünk hát? Az alsó egy-két decilist járassuk kisegítő iskolába, aztán csináljunk belőle kőműves szakmunkást. A felső egy-két decilist emeljük ki és propagáljuk, mint az élvonalbeli magyar oktatás krémjét, megdicsérve Izéke nénit és Hogyishívják bácsit, de bölcsen hallgatva arról, hogy az eredmény elsősorban szaktudásuk és elhivatottságuk eredménye, és nem annyira a rendszeré.

Na de mi legyen a Gauss-görbe púpjával, a középső hetven százalékkal? Nos, rájuk meg célszerű olyan mérési módszereket alkalmazni, ahol nem jön ki, hogy a gyerek megértett és rendszerszerű ismereteket vett papírra, vagy fegyelmezetten bemagolt humbákokat ír egymás után. A humbákokat nagy mennyiségben elsajátított diák a statisztika nagy barátja.

Ez volt az a rendszer, amely szembesült azzal, hogy vannak rendszeren kívüli mérési eszközök (PISA teszt), hogy nemcsak a Műszaki Könyvkiadó és a Búvár zsebkönyvek jelentik az információforrást, és hogy sok helyen sokkal flexibilisebb módon kell visszaadni a tudást, mint a humbákok papírra vetése.

A poszt következő részében arról írok össze mindenfélét, hogy mit próbáltak ezzel nagyjaink kezdeni, és hogy miért lett ez is olyan sikeres, mint az évi rendes Nagy Futballreform.

116 hozzászólás

 1. hadrian77 — 2015-08-25 09:38 

Szép kis írás lesz ez. 🙂
Én alapvetően megszívtam az általános iskolát anno dacumal, mert július végén születtem és hiába lett volna érdemes egy évet még várni az iskolával muszáj volt mennem. Mivel így én lettem mindig a legkisebb és legfiatalabb ennek minden hátrányával, ezért a Gauss közepén ragadtam.
Volt egy földrajz tanárom, aki saját bevallása szerint Horthy alatt tanult az egyetemen és akkor kezdte a pályafutását is. Jártam hozzá fakultációra rendes órák mellett. Valahogy másképp oktaott, fegyelmezett és nevelt.

 2. panamajack — 2015-08-25 09:49 

Ennek a statisztikai szemléletnek a gyerekek szintjén a legszomorúbb eredménye az úgynevezett “beskatulyázás”. Én pl világéletben kitűnő tanuló voltam, aminek “köszönhetően” azokból a tárgyakból is ötöst kaptam, amiből nem is voltam olyan jó – “kár lenne egy négyessel elrontani ezt a szép bizonyítványt” – viszont cserébe alapból rohadt népszerűtlen voltam az osztálytársaim között (sőt, néha a tanárok között is, általában olyan tantárgyak esetén, amikben tényleg kimagaslóan jó voltam). Ugyanakkor azt is láttam, hogy az úgynevezett “hármas” és “kettes” tanulók _mindenből_ ezeket a jegyeket kapták. Olyat nem nagyon láttam, hogy valaki egy-két tárgyból jó jegyeket kap, a többiből meg nem.

 3. hadrian77 — 2015-08-25 10:05 

A pesti és megyeszékhelyi elitképzőkkel kapcsolatban, az alap- és középfokú oktatást külön lehetne választani. Alapszinten azért működött a körzetesítés.

 4. panamajack — 2015-08-25 10:14 

@hadrian77: Node az sem volt ám mindegy, hogy az a körzet Újlipótvárosban volt, vagy egy borsodi faluban…

 5. eltopo — 2015-08-25 10:53 

@hadrian77:

Én viszont amiatt szívtam meg, hogy mértéktelenül érdekelt a Ludas Matyiban megjelent rajzok képaláírása, így aztán öt éves koromra megtanultam olvasni. Mire iskolába mentem, közel két éve tudtam írni-olvasni. A tanarakat viszont nem a kitűnő olvasásom és a csillogó intellektusom érdekelte, hanem hogy tudom-e onnan folytatni a bugyuta mesécskét, ahol az előző olvasó abbahagyta. Hát nem. Nem tudtam.

 6. hadrian77 — 2015-08-25 11:00 

@panamajack: egyértelmű, viszont nem voltak “gócpontok”, ahova mindenki vinni akarta a gyerekét. Rendes rendszer ilyenkor egy rosszabb körzetbe olyan tanárokat irányít, akik segítenek a különbségek csökkentésében.

 7. hadrian77 — 2015-08-25 11:00 

@eltopo: ez most is így van, aki megtanul iskola előtt írni, olvasni, az unatkozni fog és ezért elmegy a kedve a tanulástól és hagyja a fracba az egészet.

 8. eltopo — 2015-08-25 11:05 

@hadrian77:

Ja, le is baszták a szüleimet, hogy miért tanítottak meg írni, olvasni, számolni. Pedig hát nem tehettek róla, mert én fondorlatos módszerrel egyenként tanultam meg a betűket a Baross tér, Rákóczi út, Kossuth Lajos utca neonreklámjairól.

 9. norniron — 2015-08-25 12:03 

Nehogy azt higgye ám bárki, hogy ez a szemlélet csak a világhírű magyar általános és középiskolai oktatásra jellemző. Éppúgy megtalálható a világhírű magyar felsőoktatásban. Én például a világhírű ELTE-ÁJK-ra jártam, az is javarészt erről szólt. Például nem tudom mi értelme volt polgári perrendtartásból bemagolni több tucat 25 elemű felsorolást kivételekkel és alkivételekkel. Helyesebben egy volt: ha nem tudtam, kirúgtak. Bizonyára ettől lesz valaki jó jogász. És mivel a Pp szigorlat harmadévben van, mire kikerülsz az egyetemről – jó esetben ötödév végén – már semmire nem emlékszel az egészből, meg ha emlékeznél is, úgyis átszervezik a komplett igazságszolgáltatást 5 évenként 🙂
Minden jogásznak javaslom, hogy – fejben tartva, hogy hogyan néz ki egy mai jogszabály – nézzen meg egy K.u.K. időkből származó törvényczikket. A különbség mellbe vágó.

 10. professzorpizka — 2015-08-25 12:25 

@norniron: egyetértek. És van egy közös hobbink, kollega 🙂

 11. Tromb74 — 2015-08-25 14:16 

@hadrian77: 😀 😀 😀
Dettó. Én szeptember 1-én születtem, volt nagy fejvakarás. Alapvetően furcsa helyzet, mert egyrészről marhára ki voltam éhezve az információra, de egy ekkora gyereknek 45 percig színes pálcikákat meg korongokat matatni nem éppen könnyen kivitelezhető elfoglaltság.
Igazából ott csúszott el a dolog, hogy nagyon gyorsan megtanultam olvasni, és onnantól kezdve faltam a könyveket. Persze kínosan ügyelve arra, hogy az ne kapcsolódjon semmilyen formában az aktuális tananyaghoz. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a tanulmányi eredményeim erőst hullámoztak, viszont mindenféle vetélkedőre meg biszbaszra el lehetett küldeni.

Így utólag rettentően dühít, hogy ezeket a tantárgyakat olyan érdektelenül nyomták le a torkunkon, miközben rengeteg csoda és határtalan lehetőségek rejlenek bennük.

 12. professzorpizka — 2015-08-25 14:23 

@Tromb74: “A törzsanyaggal is haladni kéne, és hát a külalak…”

 13. Tromb74 — 2015-08-25 14:37 

@panamajack:
Nálam előfordult. Bioszból, föciből általában négyes ötös, a többi meg ahogy éppen puffan.
Persze azért az is belejátszott, hogy egy otthon felejtett vonalzó meg egy témazáró egyforma súllyal bírt az átlagban.
Persze a jelenség ül. Pl. én olvastam fel legjobban az osztályban, ezért amikor a felolvasást gyakoroltuk, valamiért mindig nekem kellett koptatni a számat, aki meg még a “B” betűnél tartott, annak kuss volt. Logikus, nem?

A másik a humbákolás. Én nem tudok olyat, hogy elolvassuk ’48-49-es szabadságharcot, osztán írunk belőle egy dolgozatot, mert egy csomó név meg mindenféle tett lóg a levegőben. Nekem el kell olvasnom hozzá mindenfélét az adott kor művészetéről, tudományáról, a terület aktuális flórájáról és faunájáról. No, akkor megjelenik a fejemben egy komplex kép, és órákig tudok róla rizsázni.
Na ez sose ment a magyar oktatásban. A tantárgyak között semmi, de semmi nem teremtette meg a kohéziót. Persze, pl. a nagy földrajzi felfedezéseknél megemlítik, hogy a kor tudományos vívmányai sokat lendítettek a dolgon. Na de akkor miért nem arról tanultunk fizikából, matematikából?
A gyűjtőlencse önmagában is izgalmas dolog, de ha ezt mindjárt történelmi kontextusba is helyeznénk, meg kimennék a domboldalra kipróbálni, elmondanánk egy sztorit hozzá, akkor már csak megragadna a kölök fejében néhány ezzel kapcsolatos száraz tény is.

 14. norniron — 2015-08-25 14:41 

@professzorpizka:
Ha már gyermekkori traumák felidézése folyik:
ötödikes koromban másik iskolába kerültem, és magyar irodalom és nyelvtanból kellett a füzet alján helyet csinálni a “javítósoroknak”, vagy hogy a rossebbe hívták, és ki kellett húzni színes ceruzával és vonalzóval pirossal vagy zölddel, már nem emlékszem melyikkel. Én az előző iskolámban megszoktam, hogy zölddel kell kihúzni, úgyhogy kihúztam zölddel az egész füzetemmel. Aztán teltek-múltak a hetek, egyszer a tanárnéni kezébe került a füzetem, erre dühösen kérdezi, hogy “mi ez? hogy merészeltem piros helyett zölddel kihúzni?”
Úgyhogy az egész füzetemet írhattam újra az elejétől és húzhattam ki a javítósorokat pirossal. (Lehet, hogy a színek fordítva voltak, nem ez a lényeg). Akkor gyűlöltem meg az irodalmat és az írókat/költőket, és nem múlt még el.

 15. professzorpizka — 2015-08-25 14:44 

@norniron: “Nekünk egy jó közepes tanuló kell, aki fegyelmezett.”

 16. Tromb74 — 2015-08-25 15:20 

@professzorpizka: Pont ez a baj, hogy a törzsanyaghoz a körítésen át vezet az út.
A történelem pl. leegyszerűsíthető pár ezer évszámra, névre, meg egy mondatban összefoglalható történésekre.
Pl. a kisérettségin 5-öst kaptam töriből. A tanárunk egy történész volt, aki az eltén tanított.
Az ősközösséget/őskort húztam, ami nem egy izzasztó téma, de én jó szokásomhoz híven egyetlen tételt sem olvastam el (se akkor, se később). Egyszerűen azért tudtam felelni, mert gyerek korom óta túráztam, így jártam az összes őskor szempontjából érdekes magyar barlangban, régészeti feltáráson. Fejből köptem az érdekesebb leleteket, beszéltem róluk, meg tudtam mutatni a térképen. Egy ősközösségi társadalom felépítését pedig gond nélkül megismerhetjük a Delfin könyvekből, amiket kb. 10 éves koromig bezárólag kiolvastam.
(http://www.ababook.hu/book_images/58a/999637458a.jpg

A történelem (Nagy) érettségi is hasonlóan alakult. Tételek kidolgozatlanul (még a címük se volt meg), mázlistán kihúzom a magyar nép eredete és vándorlása c. tételt. Simán elhasaltam volna, ha nem éppen akkor olvastam volna valamelyik turulba csavarodott vadbarom alternatív “tudományos” értekezését 300 oldalon keresztül. Hozzácsapva a Delfin könyvekre alapozott műveltség, meg néhány témába vágó iromány (IPM magazin, Alfa stb.), simán kvalifikált egy négyesre.

Van egy cimborám, aki középiskolai tanár volt. Sokszor dolgoztunk együtt magazinoknál. Ő cikkeket írt, én meg grafikailag meg tördelésileg járultam hozzá a produktumhoz. Egyszer írt egy középiskolai földrajz tankönyvet, amit én dizájnöltam, tördeltem, meg nyomdai előkészítettem.
A végén azt mondta, hogy azért szeret velem dolgozni, mert én nem csak összerakom ezeket a könyveket, hanem el is olvasom közben. Az illusztrációknál sem kell magyarázkodnia, hogy annak mit és hogyan kell ábrázolnia, mert mire arra kerül a sor teljesen felkészült vagyok a témában.

 17. professzorpizka — 2015-08-25 15:57 

@Tromb74: Gondold meg ezt úgy, hogy közben anyukád történész, és az otthon levő könyvet elég jelentős része valami történelmi szakmunka 😀

 18. panamajack — 2015-08-25 16:19 

@norniron: nekem 5-dikben volt egy matektanárnőm, aki úgy tanította a négy-ötjegyű számok osztását, hogy feladott 10 db osztási példát, majd minden egyes elkövetett hibáért még 10-et. Így mindenki bónuszban megtapasztalhatta az exponenciális növekedés természetét is (bár a tanárnéni sosem említette, hogy ezt így hívják), és kb a tanév negyede azzal telt el, hogy órán is és házinak is osztottunk. Én, aki azelőtt imádtam a matekot, meg minden logikus gondolkodáson alapuló dolgot, ellenben meglehetősen gyorsan elkalandozik a figyelmem monoton és értelmetlen feladatok végzése közben, majdnem megbuktam. A tanerő meg rohadt büszke volt magára, hogy megmutatta a kis okostojásnak, hogy nem ér ő semmit.

 19. eltopo — 2015-08-25 18:35 

Világhírű magyar oktatás?

http://goo.gl/Avkykz

 20. panamajack — 2015-08-25 19:21 

@eltopo: majd mindenki jól sajnálni fogja a tanárnénit, akit ártatlanul meghurcolt a balliberális szennysajtó… Pedig remek tanerő, akit imádnak a gyerekek!

 21. komojtalan — 2015-08-25 20:24 

Vannak benne igazságok, de a legnagyobb kimaradt: Most volt az Indexen hogy egy jó tanár (iskola) milliókkal megdobhatja a fizetést és ezzel persze az adót is. Meggyőződésem, hogy egy jó tanár egy életre tudja befolyásolni az embert. Emelt suliba jártam, szakkörön már első-másodikba tanultuk a János vitézt, persze amikor odaért a rendes tananyag nevetve tanultam meg, 1-2 elolvasás után talán még most is el tudnám mondani, szavalás nagyképűség lenne :-). Matematikához mindig is volt érzékem, ezt talán nem volt tanár függő. Viszont kémia, biológia … Megvolt a négyes kegyesen, tehát ez is igaz. De a történelem is, eleinte nem ment, elkönyveltek közepesnek, tanár váltás után versenyekre jártam … Viszont a tanárok is tehetnek a róluk kialakult képről, a megítélésükről, semmi önállóság, nyuszik, stb … ezért fizetés emelés majd utoljára.

 22. eltopo — 2015-08-25 20:45 

@panamajack:

Facebookon már sajnálják.

 23. untermensch4 — 2015-08-25 20:48 

@panamajack: Általánosban mire kezdtem elveszíteni az általános érdeklődésemet, családilag ki lett találva hogy menjek 6osztályos gimnáziumba mielőtt még két év alatt leromlik az átlagom és lehetek kőműves… 🙂
Aztán voltak jobb-rosszabb tanáraim, szerencsére így hogy láttam jókat is, tudom mi hiányzik az oktatásból.
” Pedig remek tanerő, akit imádnak a gyerekek! ” 🙂
Az utolsó történelem-tanárom kb “humbák-profilú” volt, azzal a szöveggel adott utolsó év végén (ami számított a felvételinél) négyest hogy “igaz hogy tudsz másfél-két tankönyvnyi anyagot csak ez sajnos nincs teljes átfedésben az iskolai évfolyamos tankönyvvel és több évszámot kellene bemagolni”.
Pár év múlva sürgősen kellett volna neki egy bizonyos tankönyv és a könyvtáros akitől nem sokkal zárás előtt kérte, véletlenül régi barátom volt. Sejtette hogy a kétségbeesés, az utolsó utáni határidős kapkodás az egykori “káderes” diplomácska frissítéséért (mielőtt semmivé jogharmonizálódik), vissza nem térő alkalom a bosszúra. Így hát, látványosan utána sem nézve mondta hogy nincs. A tanerő sejtette hogy vmi szörnyűség történik de tekintélyhez szokott öntudattal rávágta hogy akkor majd beszerzi könyvtárközi kölcsönzéssel máshonnan.
– Ott sincs. Egyébként meg zárunk. – és lekapcsolva a számítógépet és a villanyt, otthagyta a saját gyereke előtt lealázott olvasót, átsétált a raktáron és felhívta azt a könyvtárat ahová ügyintézésileg először beérkezik majd a könyvtárközi kérés, hogy a könyv ott se legyen, lehetőleg előjegyezve kikölcsönözték éppen tegnap, egy hónapra…

 24. pandacsoki — 2015-08-25 23:43 

“a nyugatnémetek évtizedeken át nácitlanítottak”… én úgy hallottam, hogy mivel a háború után eleve nem nagyon lehetett válogatni, az új adminisztrációt erősen barna (náci) multú emberekkel töltötték fel.
Most egy újabb Auschwitz per kapcsán pedig azt olvasom, hogy a többezer ott szolgáló SS katona közül a mai napig 50-nél kevesebbet ítélt el német bíróság. Valóban nekifogni az elszámolásnak problémás lett volna, és mivel mind arra hivatkozik, hogy parancsot teljesített, nehéz megítélni, hog mi számít annak és mi nem.
A legnagyobb perben (65-ös) csak 22 mukit ítéltek el, pl. olyat, aki tanúk szerint embereket kínzott és vert félig vagy egészen holtra.

 25. hadrian77 — 2015-08-26 09:12 

@untermensch4: nekem olyan történelem és magyar tanárom volt (osztályfőnök is egyben) aki az apróbetűs részeket is elmondta, hogy rávilágítson összefüggésekre, illetve amikor korszakbeli átfedés volt irodalom és történelem között, akkor összekapcsolta az órákat is.
Ezek mellett olyan volt mint a jó kiképző őrmester, aki követel, de ha kell kiáll az embereiért. 🙂

 26. professzorpizka — 2015-08-26 09:33 

@hadrian77: Nekem a gimis osztályfönököm (nyugodjék) volt olyan, hogy a tanáriban, ha nekiestek a kollégák hogy fékezhetetlen szörnyű banda az osztálya, fegyelmezhetetlen, mamakedvence zsenikékkel, akkor lepirította a kollégákat, hogy érdekes módon neki (kb 160 centis, mindig kifogástalanul elegáns hölgy volt) nincsenek fegyelmezési gondjai a társasággal, tán kicsit össze kéne kapni magukat és akkor menni fog.
Majd a következő osztályfőnöki vagy német órán úgy cseszte le a társaságot, hogy alig álltunk a lábunkon 🙂

 27. norniron — 2015-08-26 09:52 

@pandacsoki:
Ez igaz, bár erősen off:
az NSZK-ban az igazi nácitlanítás a ’60-as években történt. De ennek a lényege nem is a látványos perek sorozata volt, bár a híres Auschwitz-per azért eléggé nagy port vert fel a német társadalomban. Több tényező együttes hatása eredményezte azt, hogy Németországban végbemehetett a nácizmussal való szembenézés. Elsőként említhető az Eichmann-per Izraelben, amire nyilván felfigyeltek Németországban is. Ugyanakkor ekkorra nőtt fel az a generáció, akinek már végképp nem volt köze a nácikhoz, még a Hitlerjugend tagjai sem voltak, és ezek ezeknek a pereknek a hatására eléggé radikálisan elfordultak a szüleiktől, nagyon erős, radikális baloldali diákmozgalmak voltak ekkor az NSZK-ban, néhány igen erős vadhajtással, mint például az RAF. Nyilván ezek a szélsőbalos mozgalmak már régen kifújtak, de a nácizmus erőteljes elutasítása a mai napig megmaradt.
Előtte ugyanis inkább az volt, hogy “felejtsük el, nem volt szép, ne is beszéljünk róla”. Egyébként Japánban inkább ez az attitűd uralkodik mind a mai napig, szerintem alig van olyan német, aki ne hallott volna Auschwitzról, de a japánok többsége szerintem nem hallott Nankingról, vagy a biológiai emberkísérletekről.
ON

 28. pandacsoki — 2015-08-26 10:06 

@norniron: ja, tényleg nagyon off, és persze, hogy ma 99% elutasítja a nácikat, de
(most jön a másrészt :-))
kis tájékozódás után úgy tűnik, hogy a múlt igazi feldolgozása mégse történt meg annyira, többek közt az említett nehézségek miatt (bár az is igaz, hogy a németeknél nem lehetne akkora történelemferdítést csinálni, mint nálunk a Szabadság téri emlékmű).
Timur Vermes, az “Er ist wieder da” (Hitler visszatér paródia) szerzője mondta, hogy van egy kötelező pc álláspont, amit minden értelmiséginek automatikusan ismételnie kell, ha a véleményét kérddezik Hitlerről/a nácizmusról, és ez mára annyira kiüresedett és tartalom nélkülivé vált, hogy többek közt ez is nehezíti a “gondolkodva” feldolgozást.

 29. hadrian77 — 2015-08-26 10:09 

@professzorpizka: egy barátom középiskolában tanít. Ő mondta, hogy ha kap egy új osztályt, akkor az első dolga a tekintély megszerzése, aztán utána felméri a diákok családi és szociális helyzetét és annak fügvényében foglalkozik velük.

 30. hadrian77 — 2015-08-26 10:10 

@norniron: Dachau egy köpésre van Münchentől, bármikor el lehet menni megnézni mi folyt ott. A japánok ezeket a dolgokat idegen földön művelték, könnyebb elmaszatolni, ha szóba kerül.

 31. norniron — 2015-08-26 10:30 

@pandacsoki:
Hogy az offot is szétoffoljam:
Én azt olvastam Vermestől a könyve kapcsán, hogy a németeket nem is érdekli, általában kelet-európai ismerőseit érdekli, lengyeleket, magyarokat stb. Én olvastam, tetszett, tehát ezek szerint kelet-európai vagyok.
Egyébként volt szó róla, hogy megfilmesítik, sőt Vermes még viccelt azzal is, hogy megpróbálják megnyerni hozzá Bruno Ganzot, de aztán úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.

 32. Tromb74 — 2015-08-26 13:46 

@pandacsoki: Elég nehéz feldolgozni úgy a náci korszakot, hogy a német nyugdíjasok az alsógatyájukban próbálják haza csempészni Svájcból azt a pénzt, amit még az apukájuk szerzett a zsidó vagyonok megdézsmálásából.

 33. pandacsoki — 2015-08-26 16:33 

@norniron: van a filmről trailer a youtube-on, szarnak tűnik (a főszereplő nem jó)… amúgy náluk is sokáig bestsellerlistás volt… sztem jót tesz a humor a tragédia feldolgozásához.

 35. Tromb74 — 2015-08-26 18:30 

@hadrian77:
Egy kispöcsű, komplexusokkal terhelt ember alapvetően így viszonyul a világhoz.
Eleve milyen forma az, akinek egy általános iskolai osztályban a tekintélyt meg kell SZEREZNIE?
Emlékeim alapján az úgy működik, hogy bejön a tanár az osztályba, a tekintély meg ott van nála, elő se kell vennie.

Általánosban egyetlen jó tanárra tudok visszaemlékezni. A fickó Biosz-Föci szakos volt, intim kapcsolatot ápolt az akkori rezsimmel (úttörő vezérkar, vadászgatás meg anyjakínja). Szürke szövet nadrágot hordott zoknival súlyosbított bőrszandival, a nyakkendőjét mindig betűrte a nadrágjába, kopasz fejebúbjára oldalról fésülte rá a direkt erre a célra megnövesztett tincseket, elmaradhatatlan hernyó bajusz stb. (Pizka biztosan ráismer a diktatúrák elhivatott szellemi munkásának archetípusára)
A faszi egy barom volt, de két hasznos tulajdonsággal rendelkezett. Volt neki tekintélye, és tudott tanítani. Az előbbi lényegében az utóbbiból következett, és viszont.
Amikor belépett az osztályba, azonnal csend lett, a figyelem rá, és csak rá irányult.
Egyszerűen tudta, hogy mit fog csinálni a következő 45 percben, METÓDUSA volt neki kérem szépen. Az óra elején 3 (nem 4, nem 5, nem 2) gyerek felelt, utána átbeszéltük az előző, majd az aktuális anyagot, a végére néhány releváns sztori, történet, érdekesség.
Ennyi a kurva nagy recept, ami annyira bevált, hogy a mai napig nehéz ebben a két tantárgyban sarokba szorítani. Ez nem azt jelenti, hogy biológus v. geológus lettem, de egy olyan biztos alapra tettem szert, hogy szemöldök összefonás nélkül tudok ilyen témájú cikkeket, publikációkat olvasgatni v. éppen társalogni róluk.

Ja, és eszembe jutott még valami. Van-e még olyan, hogy SZABADFOGLALKOZÁS?
Ez az esemény, amikor a tanár bent ül ugyan az órán, pl. újságot olvas ( tehát nem LYUKASÓRA), de semmi értelmes nem történik, mindenki molyol azzal amivel akar.
Na ezt sose értettem. El tudja valaki képzelni, hogy ott ül pl. egy kémia tanár, és nincs neki semmilyen – a tananyaghoz köthető – mondanivalója? Na de üsse kő, ne is érintse a kémiát. Hát valamit csak át bír adni a kölköknek abban a 45 percben, ha már úgyis ott kell rohadnia.
Egy történet, valami tanulságos sztori, akármi?

Én viszonylag kevés (amatőr) előadást tartottam, de az egyik legnagyobb élmény az volt, amikor egy gyerektáborban minden előzetes egyeztetés nélkül felkértek rá, hogy tartsak előadást a hegymászásról. Kértem fél óra felkészülési időt, ami alatt elszívtam kb. fél doboz cigit stresszoldás címen, aztán neki estem az előadásnak. Szerencsére tekintély volt nálam, mondjuk ilyen téma esetében nem túl nehéz szert tenni rá.

Kezdtem a hegymászás történetével, gondolván, hogy ezzel meg néhány színes sztorival (van bőven) kielégítem a gyerekek kíváncsiságát.

Hát nem így lett. Mondandóm végén feltettem a bűvös kérdést: mire vagytok kíváncsiak?

Kb. egy óra elteltével már azt a jelenséget magyaráztam, hogy a víz forráspontja hogyan és miért változik meg a tengerszint feletti magasság hatására, utána következett a hemoglobin oxigén felvevő kapacitásának sajátosságai, a megnövekedett hemoglobin sejtek perifériás erekre gyakorolt hatása, az idegrendszer reakciója az oxigén hiányos környezetre és az adrenalinra, majd áttértünk a dinamikus kötél energia elnyelő kapacitásának kiszámítására, az 1-es és 2-es eséstényező definiálására, az ezzel kapcsolatos számításokra, a biztosító eszközök névleges és valós teherbírására, a releváns szabvány jelölésekre. Természetesen el ment egy fél órácska a különféle időjárási anomáliákra, légköri jelenségekre, a hó állapotváltozásaira a lavina veszély tükrében vizsgálva stb. Valahol a kőzet típusok részletes elemzésénél kellett véget vetni az előadásnak, mert már késő éjszaka volt.
A vicc az, hogy ezt mind nem én akartam elmondani, ők voltak rá kíváncsiak.

Nagyjából itt szembesültem vele, hogy nincs olyan, hogy ennyi az anyag, azt kész. Nincs olyan, hogy lyukasóra meg szabadfoglalkozás.
Persze ha nincs semmi alternatíva, akkor el vannak azzal is, hogy egymást baszkurálják a körzővel, de ha felteszik nekik a kérdést, hogy mire vagytok kíváncsiak, akkor nagyon elbaszott egy gyerek az, aki erre csak annyit mond, SEMMIRE.

 36. Tromb74 — 2015-08-26 18:54 

@pandacsoki: Ez egy nagyon nagy falat. Képzeld el, hogy otthon kicsit turkálsz a fiókban és egyből kezedbe akad egy fénykép, amin a nagypapa SS egyenruhában pózol, vagy ha bármit kérdezel róla, hogy mégis mit csinált ő valójában, hogyan ismerkedett meg a nagymamival, csak homályos maszatolás a válasz.
Nem az a gond, hogy ne bírnának elvonatkoztatni a kollektív bűn gondolatától, hanem az, hogy tényleg kurva sokan voltak sárosak az ügyben. Kell még kb. egy generáció, hogy kicsit lazábban vegyék a dolgot.

 37. panamajack — 2015-08-26 19:32 

@Tromb74: Fura, de ez a másik oldalon is valahogy így működik. Gyerekként azt is elég mellbevágó volt hallani, hogy a nagymama kopasz volt és 35 kiló, amikor nagypapa megkérte a kezét…

 38. flashbang52 — 2015-08-26 19:35 

Igaz már szülőként de végigcsináltam a világhírű magyar iskolarendszert és az ostoba fogyasztórabszolgákat képző niggerverő amerikait is.
Eredmény. magyar ötös matek kettes éppenhogy, biológia kettes, kémia éppenhogy kettes,történelem ötös,rajz kettes,testnevelés kettes,földrajz ötös,társadalom ismeret négyes.angol ötös. Kölök a szavaló versenyeken jól szerepel de ha agyon vertem se ment be önállóan ügyintézni sehová ( még a vonatjegy vásárlást sem volt hajlandó egyedül intézni)
Ezek után kicsit félve vágtunk neki az ámerikás oskolának de nem volt más választás
Eredmény: angol először gyenge közepes, majd fél év után angol nyelvű esszék tömkelege nevezve nemzetközi versenyekre érettségin 92 % ( mellette mindenféle dráma szakkörnek tagja fél évente előadnak valami musicalt vagy könnyebb Shakespeare drámát ( nyilvánosan), matematika+ gazdaságtan 89 % ( kb 4 es) biokémia 95% testnevelés ( nem osztályozzák, de a fallabdától az úszócsapatig mindehová beválogatták a kölket) politikai és gazdasági földrajz 98 % rajz helyett “art” nevű tantárgy a kölök otthon szabadidejében óriás plakátot gyárt egy divatbemutatóra amivel nyer is valami medállt, mellesleg beveszik az iskolai évkönyv társszerzőjének, végső pontszáma 99 % társadalom ismeret és filizófia 99 %. francia 85 % német 82 % ( mert egy nyelv az nem nyelv) Már fél évvel a sulikezdés után egyedül utazzik át a fél világon önállóan intézz több átszállásos repülöjegyet és szállodát magának elveszett csomagját ” kiveri” a dohai reptér fillippinó személyzetéből.

Persze mondják sokan könnyű az sokkal alacsonyabb a követelmény ottan. Aha, meg lehet próbálni! Az angol nyelv és irodalom érettségijét Misima Yukio Véres naplemente regényéből írja( kiváncsi lennék hány ember olvasta egyáltalán itthon) Vagy ammikor 18 évesen kell elolvasni/ feldolgozni Kissinger:Diplomácia c munkáját ( angolul) amit jónéhány mostani miniszter magyarul sem ismer ( a sleppjével együtt). Vagy az olyan házifeladat amikor kisérleti úton mutasd be a többieknek a húsevő növény működését. Vagy amit emlitettem korábban is hogy játssz a az adott városmenedzselő játékkal úgy hogy a városod prosperáljon, a majd ezt mutasd be az osztály előtt és magyarázd meg/ indokold meg milyen döntések kellettek ehhez illetve ha nem jött össze szerinted hol ment félre a dolog. Politikai és társadalom ismeret órán egyik téma Izrael és az arab világ problémája ( a csavar ott jön a képbe, hogy az osztály fele muzulmán és őnekik kell az Izraeli álláspontot képvselni a ” keresztényeknek” meg az arab álláspontot védeni,mellette érvelni. Kíváncsi lennék itthon hány tanár merne bevállalni egy ilyen órát)
Valaki ottan az amerikai iskolában komolyan vette azt a tézist, hogy
Non scholae, sed vitae discimus! ( Nem az iskolának hanem az életnek tanulunk)

 39. panamajack — 2015-08-26 19:53 

@flashbang52: Az usákok hamburgerzabáló bunkók, azt sem tudják mi a különbség Budapest és Bukarest között.

 40. Tromb74 — 2015-08-26 19:57 

@panamajack:
Erre mondta Esterházy, hogy a szenvedésben van valami visszatetsző.
…de lehet hogy csak idézte, és nem is pont így 😀

 41. Tromb74 — 2015-08-26 20:05 

@flashbang52: a magyar oktatási rendszer egyik vívmánya, hogy bármikor, bárhol kell megnyilvánulnod bármilyen ügyben, úgy érzed, vizsgázol.

Mosolyogni szoktam rajta, hogy 60 éves melósok leizzadnak, ha be kell menniük az OEP-be, vagy az okmányirodába elintézni valamit. Ostobára terrorizált nemzet vagyunk.

 42. panamajack — 2015-08-26 20:09 

@Tromb74: Ez nagy igazság. Lásd a menekültekhez való viszonyulást. És tény, hogy holokauszt-túlélő rokonaim nagyon nem szerettek beszélni arról, miket éltek át. Nyilván kímélni akarták a gyerekeiket/unokáikat, de valahol szégyellték is, ami velük történt. Némileg úgy érezték, hogy nem lehetnek teljes értékű emberek, ha ilyet meg lehetett tenni velük. Ezt nem értik azok, akik visszatetszéssel nézik az Élet Menetét, hogy az elsősorban csoportterápia, nem pedig provokáció.

 43. Tromb74 — 2015-08-26 21:23 

@panamajack: A dolog kulcsa talán az lehet, hogy passzív elszenvedői voltak az eseményeknek. Nem volt heroikus küzdelem, mártír halál, katarzis(persze egyénileg előfordult).Egyszerűen egy tollvonással a törzsfejlődés alacsonyabb szintjére taszították őket, és úgy is bántak velük.
Ezzel tényleg nehéz mit kezdeni. Ezért nem tartom ördögtől valónak az egyetemi oktatásba való beillesztését a holokausztnak. Nagyon komplex téma, ráadásul minden korban megjelenik a rasszizmus vakamilyen formája.
Az oké, hogy a xszenofóbia genetikailag determinált, de hogy akár csekély ráhatásra is örjöngő rasszizmusba fordul?
Hát nálunk (Budaörs) már a kőműves cigány gyereket is migrásnak nézik. Szerintem vikingnek is néznék, ha azt súlykolnà a média. Döbbenetes és félelmetes.
Kutatni és tanítani kéne a témát, mert félő, hogy baj lesz még belőle.

 44. pandacsoki — 2015-08-26 21:59 

@Tromb74: ez teljesen igaz, kompenzálnak is rendesen.

 45. szotyi — 2015-08-27 03:10 

No mivel sikerült elsőre belépnem ráadásul még elég közeli élmény az oktatás beleszólok én is
Nem tudom pontosan mikortól de mondjuk a felső tagozat második felétől kezdve (mikor már elfogyott az értelmes tananyag és jönnek a humbákok [ma is tanultam egy új kifejezést]) látványosan lefelé ívelő pályára álltak a jegyeim. Soha az életben nem ültem le tanulni, beültem az órára meghalgattam, megértettem, tudtam. Ezt súlyosbítotam azzal, hogy gyakorlatilag végtelen mennyiségben vagyok képes olvasni kb. bármiről olvasni. Ennek köszönhetően mint fentebb is írta valaki elég hamar unatkozni kezdtem és természetesen a kötelezően bemagolandó de teljesen a levegőben lógó információk nagyon kis százalákát sikerült elsajátítanom, meg is látszott. Ez a kisebb baj de a folyamatos hülyevagy fiam (így belegondolva még olyan tanárom is volt aki képes volt ezt a szemünkbe mondani) “biztatás” hatására mégjobban leszartam az egészet. Annyira megutáltam az egész baromságot, hogy gyakorlatilag csípőből elutasítottam mindenféle továbbtanulást, most pár évvel később ez már nem tűnik annyira jó ötletnek de érettségi előtt az utolsó 1,5-2 évben már bejárni is fájt (lógtam is nem keveset)

Szabadfoglalkozás című csoda még biztos létezik attól én is egyből görcsöt kaptam ha már ott szenvedünk csinálhatnánk valami értelmeset ahelyett, hogy nézzük az üres táblát

 46. hadrian77 — 2015-08-27 09:35 

@Tromb74: nem általános iskolai osztlyról beszélek, hanem szakközépről, ahol sok a cigány és a “proli” gyerek. Mindazon által szeretik a diákjai és szakmai veresenyeken is jól szerepelnek.

 47. hadrian77 — 2015-08-27 10:06 

@flashbang52: amit te a hazai és kinti oktatásban oktatásban végig csináltál, azt egy kanada kolléga szintén de fordítva. Úgy sokkal szarabb.

 48. tudi — 2015-08-27 20:28 

@panamajack:
Szerény véleményem ezzel a témával kapcsolatban az, hogy sajnos a társadalmunk tele van ki nem beszélt traumákkal, például az ötvenes években történtek, vagy a málenkij robotra elhurcoltak. Valamint sok ember nagyon befolyásolható a szélsőjobboldali propagandának, hogy mindig csak a zsidók és hasonló. Valamint rá kellene jönni, hogy a tragédia, az mindenkinek tragédia, legyen szó a holokausztról, vagy a fent említett két eseményre.

 49. untermensch4 — 2015-08-27 21:23 

@tudi: Ha már vannak a traumák de nincs közösségi átbeszélés, sokat segíthetne ha az oktatás olyan szintre fejlesztve engedné ki az alanyokat magából hogy akár egyénileg megkezdhessék a trauma-feldogozgatást.
Van pl egy ismerősöm aki olyan sokat olvasó és sokat agyaló típus. Ezt úgy éli át hogy összeesküvés-szakon képzi magát folyamatosan és teljesen be van csavarodva (ezo-vonaltól az űr-izékig bezárólag), az alternatív univerzum ami a fejében létezik vszeg igen sok energiát emésztett fel amiből akár gondolkodni is megtanulhatott volna. De a hit egyszerűbb módszer. Olyan nagy álom hogy akit az iskola nem tud megtanítani gondolkodni azt legalább a gondolkodás nagyszerűségébe vetett hitre nevelje?

 50. Tromb74 — 2015-08-28 14:51 

@untermensch4:
Ez ilyen készség szerű izé, de lehetne, és kellene is tanítani. Hiába olvas valaki sokat, ha nem tud vele mit kezdeni.
Erről korábban már diskuráltunk is. Teljesen hiányzik az oktatásunkból az információ osztályozásának, szelektálásának, összevetésének gyakorlása.
A másik gond, hogy az egy viszonylag új jelenség, hogy mindenféle önjelölt guru meg próféta a tudomány nyelvezetét kölcsönözve osztja a hülyeséget.
Simán van olyan arc, aki magát természetgyógyász doktornak titulálja, majd a tudományos zsargont használva előadja, miért ezerszer jobb a “himalájai” só minden más fajtánál. Bár a mondandójából kiderül, a különbség abban rejlik, hogy a himalájai sóban több a szennyeződés, illetve még az is, hogy ő véletlenül pont ennek a cuccnak a hazai forgalmazója, az emberek mégis elfogadják az érvelését TUDOMÁNYOSNAK, következtetéseit pedig TÉNYEKNEK.

– a krapeknak nincs releváns végzettsége
– se tapasztalata
– nincsenek tények, kutatások, tanulmányok amire hivatkozna
– elfogult

…és mégis megeszik, amit mond. Szerintem ezen okítással azért lehetne javítani.

 51. eltopo — 2015-08-28 15:24 

Hehehe. Titeket jelentett már fel a Bayer Zsóti?

Mert engem igen.

 52. Tromb74 — 2015-08-28 15:33 

@eltopo: Mivel érdemelted ki, a nagyszerű publicista figyelmét? 😉

 53. eltopo — 2015-08-28 15:34 

@Tromb74:

Azt találtam írni róla, hogy alkoholista. Az imént jött meg a bírósági idézés, ma reggel fél kilencre.

 54. Tromb74 — 2015-08-28 15:53 

@eltopo:

😀 😀 😀
Kemény szavak. Kíváncsi vagyok a fejleményekre.

 55. hadrian77 — 2015-08-28 16:52 

@eltopo: Ezt hogyan lehet igazolni? 🙂
Olvastam az indexen a Fradi edző, Doll sommás véleményét a magyar focistákról. Ami fáj az nem kell és nem mernek hibázni tömören. Úgy látom ez nem csak a focistákra igaz, szintén az oktatási rendszer hozománya.

 56. eltopo — 2015-08-28 19:11 

@hadrian77:

Én sem tudom. Kétségkívül én írtam, a mandineren. Erre ma kijött a nevemre az idézés.

 57. panamajack — 2015-08-28 19:18 

@eltopo: Nem semmi. Ilyen alapon Zsocát vajon hányrendbeli közösség elleni izgatásért lehetne elmeszelni?

 58. eltopo — 2015-08-28 20:26 

@panamajack:

Ezer.
Mondjuk csodálkozni fogok, ha ezért elmeszelnek.

 59. Tromb74 — 2015-08-28 22:10 

@eltopo: Engem is meglepne.
Miben károsul ilyenkor a károsult?
Jóhírnev? Höhö

 60. untermensch4 — 2015-08-29 09:07 

@hadrian77: ” Ezt hogyan lehet igazolni? 🙂 ”
A háziorvosomnál volt olyan hogy céges sofőrök laboreredményét adták ki együtt az üzemorvosi alkalmassági papírosukkal és az egyikről a leletei alapján megállapította a doki hogy alkoholista. A többiek között meg volt aki 2-3 hetes ásványvízkúrával készült az orvosi vizsgálatra 🙂
Ha a zsótinak szerencsés immunrendszere meg csakrái vannak akkor ez talán nem annyira jó módszer meg az orvosszakértő sem akar balhét úgyhogy valószínűség, hasonlóság és egyebek miatt bírósági marketing-epizóddá válik majd a dolog.

A torz tekintélytiszteletre nevelés miatt vannak olyan gondolatok hogy aki foglalkozik vmivel az vagy nagyon ért hozzá vagy semennyire, átmenet nincs. M.kir.bipoláris depresszió mint általános gondolati séma. A máv saját maga állapítja meg hogy mennyit késnek a vonatok (tíz perc alatt nem számít késésnek és vszeg még vannak hasonló statisztikajavító trükkök) és ezt annak ellenére megeszik a népek hogy időnként kibukik egy-egy hazugság (pl a még el sem indult vonatra a 120km-re lévő célállomáson 10 percenként léptetik a késésszámlálót de úgy hogy a hevenyészett fejszámolásból arra következtethetünk hogy a vonat már félúton van… ).
Azért az általános műveltség is segíthet (illetve hiánya ronthat a helyzeten), nemrég hallottam megnyilvánulni egy arcot aki a két korea közötti különbségről nem sejt semmit. Így hát vmi olyasmi kavarog a fejében hogy a szemét atomfegyveres diktatúra cégei gyarmatosítanak minket… 🙁

 61. norniron — 2015-08-29 16:03 

@panamajack:
Néha el is szokták, de befolyásos barátai vannak, akik kifizetik helyette.

 62. chilis — 2015-08-29 16:14 

@Tromb74:
A kőbaltás ember nekem is megvolt 🙂

 63. eltopo — 2015-08-29 21:30 

@Tromb74:

Igen ez engem is meglepett. Bayer Zsolt jó hírneve?

 64. flashbang52 — 2015-08-30 02:49 

Meg kell nézni az elmúlt pár évben a rutin labor eredményeit.

Ha a Gamma GT je( GGT) 86 százalékban haladja meg a kóros értéket több esetben ( és nem egyéb máj vagy epe beteg de az ugye kiderül ) akkor jó eséllyel alkoholista az illető,( Kívül persze még egy rakás szérum enzimet is megvizsgálnak )

Egyébként meg így jár az aki az idegrendszerét a Mandíneren való írás olvasással rongálja 🙂

Velük vitatkozni olyan mint disznóval bírkózni a dagonyában.! Kb15 perc után rájössz, hogy a disznó azt kurvára élvezi. ( Mondjuk mérnökkel vagy újságíróval párbeszédet folytatni hasonló érzés 🙂 ( Mint itt megtudtam, nem véletlenül van a mérnökökön más színű sisak 🙂

 65. professzorpizka — 2015-08-30 13:03 

@eltopo: topóka, írj egy privátot, nagyon-nagyon szívesen segítek 🙂

 66. eltopo — 2015-08-30 17:19 

@professzorpizka:

Hiszen ha tudnám a mail címedet!

 67. norniron — 2015-08-31 09:19 

@flashbang52:
Nem feltétlenül, mivel az egyik nagyapám májzsugorban halt meg, pedig nem volt alkoholista, nagy ritkán előfordul nem alkoholisták között is.
Másrészt kizárt, hogy egy személyiségi jogi perben a bíróság kötelezné a felperes májának orvosi vizsgálatát. Másrészt a “jóhírnév sérelme” elméletileg akkor is megállapítható, ha Zsolt barátunk tényleg alkoholista. Ez olyan, mint amikor lerohadtzsidózol valakit, nem védekezhetsz azzal, hogy az illető tényleg zsidó.

 68. eltopo — 2015-08-31 09:36 

@norniron:

Na de Bayer jó hírneve?

 69. noirp — 2015-08-31 10:12 

@eltopo:
Topo, dicső ösvényre lépsz, nagy elődök nyomába. Anno 1993(?) a féregirtós beszéd után Torgyán doktor beperelte Nagy Bandót. Miért? Mert Bandó olyat szólt, hogy “mikor Torgyán ilyeneket mond, hányni tudnék tőle”. Bandó szerint Torgyán papa bizonyítást kért. Bandó ezért így zárta a történetet: “Hát vittem a kis vödrömet(…)másodfokra nagyobbat…”
Szedjétek össze tételesen, hogy az elmúlt tizeniksz évben kit-mit állatozott/férgezett/patkányozott le az Ötös Számú Párttagkönyv Tulajdonosa, máris sokkal jobb lesz a helyzetetek. Tudom, valószínűleg én vagyok a 347 982. , aki ezt javasolja. Vedd mentségemül, hogy neked drukkolok.
üdv
n.

 70. noirp — 2015-08-31 10:19 

@flashbang52:
off: “Mondjuk mérnökkel vagy újságíróval párbeszédet folytatni hasonló érzés 🙂 ( Mint itt megtudtam, nem véletlenül van a mérnökökön más színű sisak :)”

Azért, drága, hogy jobban lásd, mikor az ilyen szövegekért a fejedhez vágják az említett bimbit. S időben elhajolj, anélkül, hogy meghúzódna a rózsaszín ingbe és metálzöld kravátliba bújtatott vacsa-vacsa nyakincád vagy csecse-becse vállacskád 😀

on: Réges-rég leszoktam arról, hogy a Mandínerre járjak, nincs énnekem annyi érvelésképtelen, disz-ortográfiás ökörhöz türelmem. Imigyen viszont szívből bírom csodálni azokat, akiknek meg de, évek óta, változatlanul. Ez már szvsz. elhivatottság kérdése 🙂

 71. eltopo — 2015-08-31 10:25 

@noirp:

Kösz a drukkot!

Amúgy megtaláltam Pizka mester címét, és írtam is neki.:)

 72. norniron — 2015-08-31 10:43 

@eltopo:
Nekem egyszer volt szerencsém a nagy hármasukhoz, amikor még együtt nyomult Bencsikkel és Lovassal, éppen roadshowt csináltak és pont abban a kocsmában lazítottak, ahol én is voltam. Lovas alig ivott, szótlanul ült, Bencsik viszont marhára berúgott, részegen összehaverkodtunk, egész jó arc volt. Kérdeztem, hogy hol van a Zsolti, erre Bencsik mondta, hogy már lefeküdt és legyintett egyet 🙂

 73. noirp — 2015-08-31 10:44 

@eltopo:
Na! Remek 🙂 Ne hagyd magad, iparbáró úr!

 74. eltopo — 2015-08-31 10:59 

@noirp:

Nem is tervezem, hogy hagynám magam.

 75. hadrian77 — 2015-08-31 12:05 

@untermensch4: azért alkohol szempontból elég torz a hazai gondolkodás. Mindenki megissza a maga piáját napi szinten, de seki sem alkoholista. Ez a magunkkal való szembesülés nem igazán megy sokaknak ezen a téren sem.

 76. noirp — 2015-08-31 13:04 

@hadrian77:

Így, ahogy mondod. Hol 400 000, hol 800 000 _nyilvántartott_ alkoholistáról olvasok statisztikákban (mindkettő ölég durva szám szvsz., 10 M emberre nézve); de mindenki tagadja.
Nem is szólva, ugye, az orrba-szájba nyomatott magyarosch bor-és pálinkakultúráról. Mit vezércikkezzek ezen.
No és a reggeli feleske/csavaros kifli mindig kelendő, a délutáni 4-5 sör jár, mert “megdógoztam érte”.
És ha bolt nincs nyitva vasárnap, a kocsma akkor is, estig.

Aztán benne van azért az is a pakliban, hogy: alkoholisták nem vagyunk, de “magyar ember nem érzi jól magát egy kis itóka nélkül”.
Biztos?
Ehhez jön még az “én osztán bírom az italt”, mint a fizikai teljesítmény mutatója.
Végül ki ne felejtsem a fapapuccsalfejbebaszás-érett gyakorlatot, a primitív itatás-kínálgatást. E sajátos szubkultúra követői azokra szakosodnak, akik nem bírnak inni (milyen poén már egy elsőévest asztal alá itatni), vagy tilos nekik (naaa, csak egy felest, az jobbat tesz, mint a gyóccer!), vagy csak úgy, egyszerűen nem isznak alkoholt és ennyi.

De mindez kultúra, ecsém, nemzeti tradíció, nem tudatmódosítás, pláne nem betegség! “Pálinkától csak az válik függővé, aki gyenge” — tájékoztatott egy önjelölt addiktológus a 444-en, lesöpörve az asztalról a statisztikáimat.

 77. Tromb74 — 2015-08-31 13:29 

@noirp:
Vélelmezem, hogy ez is abból a csakazértis mentalitásból ered, mint sok más madzsaros viselkedés.
Lényegében sokan úgy fejezik ki, hogy ők felnőttek és szabadon dönthetnek, hogy rendszeresen és ordenáré módon bebasznak.
Ugye a népesség nagy részére igaz, hogy képtelen felelős döntést hozni bármilyen tetszőleges ügyben, vagy élni a szabadságával.
Halálra zabálni magunkat, meg ostobára inni viszont a legkönnyebb megoldás a vagyok valaki érzés eléréséhez. Bár már az is megfordult a fejemben, hogy talán a “valaki” már nem is szempont, csak a “vagyok”.
Osztán meg akárhogy is nézzük, az akarat nélküli, delíriumos véglény minden elnyomó hatalom álma. Persze pénzbe kerül kezelni a különféle bajait, de még mindig jobb, mintha elkezdene gondolkodni, ne adj isten cselekedni.

 78. noirp — 2015-08-31 14:03 

@Tromb74:
“Osztán meg akárhogy is nézzük, az akarat nélküli, delíriumos véglény minden elnyomó hatalom álma. Persze pénzbe kerül kezelni a különféle bajait, de még mindig jobb, mintha elkezdene gondolkodni, ne adj isten cselekedni.”

Akkor miért is baszogatjuk a drogosokat…? Rájöttem! Azért, mert deviánsak/betegek/büdösek,ismeretlen összetételű, gyorsan ölő, illegális vackokat használnak
…ja dehogyis …a faszt!!!
A kokó, a met, darált tyúkszar etc. NEM jövedéki termék, ám az összes nemzethy/kézműves tablettás mosómetanol igen.

 79. panamajack — 2015-08-31 14:13 

Bocs az ON-ért 🙂

Vekerdy Tamás véleménye a Világhírű Magyar Iskolarendszerről. Hajlamos vagyok sok mindenben egyetérteni vele. Nektek mi a véleményetek?

http://wmn.hu/2015/08/31/vekerdy-tamas-legyunk-cinkosai-a-gyerekeinknek-avagy-hogyan-eljuk-tul-az-iskolat/

 80. noirp — 2015-08-31 14:14 

@Tromb74:
Vagyok Valaki:
Nehány, számomra külön-külön biztos jele annak, hogy az illető maximum egy beszélő fehérjehalmaz, nagyon messze a valakiségtől:

— vagyokvalaki-piálás, IHB-vagy kötekedő-mulatságok, versenyivás, más leitatása
— strigulára baszás
— evőverseny-részvétel, különös tekintettel az afféle megmérettetésekre, mint amilyen a jalapeno-evő olimpiász http://blog.mysanantonio.com/downtown/files/2011/04/16011999-JALAPENO-EATING-EO-05_01_2010.jpg
— születésből, hovatartozásból mint olyanból egyedül faragott, harsányan hirdetett identitás, hadd ne soroljam, mert földrajzatlasz kéne
— “béközép”-ség mint olyan, lásd itthon a ferencvárosi ~et

 81. noirp — 2015-08-31 14:14 

@panamajack:
Megbocsátunk 🙂
Már nézem is.

 82. eltopo — 2015-08-31 14:17 

Az egészségügyi adatokról meg az jut eszembe, hogy én például nem iszom, egyáltalán. Nem erkölcsi alapon, vagy ilyesmi, hanem csak nem szeretem.
Na és pár éve valamiért el kellett mennem egy ultrahangos vizsgálatra. Tologatja a doki a hasamon a szkennert és kérdezi: hány éves is maga? Mondom: negyvenvalamennyi. Azt mondja: hmm, ahhoz képest egészen rendben van a mája.
Hirtelen nem is értettem. Mitől ne lenne rendben?
Aztán elmagyarázta, hogy a negyvenvalahány éves férfiak máj a többnyire már romokban szokott heverni. Azért jegyezte meg.

 83. panamajack — 2015-08-31 14:46 

@eltopo: Na, én viszont azért iszom, mert szeretem. A jó bort, sört, viszkit, rumot. Viszont épp azért, mert szeretem, keveset iszom. Utoljára talán 2000 szilveszterén rúgtam be igazából (mert 1000 évente egyszer azért mégiscsak kell!). Viszont Magyarországon rohadt nehéz megértetni társaságban, hogy köszönöm, finom ez a pálinka, de egy kupica nekem untig elég. Sértésnek veszik, puhapöcsnek tartanak (mondjuk azt pont leszarom), tukmálják, ami viszont rohadtul idegesít. Egy okkal több, hogy antiszociális, savanyújóska nördnek kezeljenek… 🙂

 84. hadrian77 — 2015-08-31 14:46 

@noirp: Érdekes módon, amikor Bajorország legmélyebb völgyeibe megyünk rokonlátogatóba, tudnak úgy sört kínálni, hogy nem érzem nyomulásnak és ha egy után azt mondom elég, nem esnek nekem. Mondjuk a minőség is olyan, hogy megkívánom, pedig itthon elég ritkán iszok alkoholt.

Nagyrabecsült és művelt oktató és kutató kollégáim akik negyven alatt vannak, büszkén tudják mesélni, hogy lmentek egy eu-s projekt megbeszélésre, végén ebéd, aztán elkezdték kibontani a pincérek a söröket, ő pedig mennyit és milyen gyorsan tudott meginni, mielőtt utolsó pillanatban elérte a repülőjét.

 85. noirp — 2015-08-31 14:56 

@eltopo:
Nem csudálom, hogy megjegyezte. 🙁 Itt tartunk, na. Virtus dolga az ivás. Férfiember amúgy se megy orvoshoz minálunk, csak viszik, akkor meg általában már édes mindegy. Tisztelet a kivételnek.
Azt’ akkor még bele se gondoltam, ki mindenki basztatja a máját _munkakörileg_, védőfelszerelés nélkül (nem hordja, vagy nem is kap). Festő-mázoló, aszfaltmunkás, csak akiket egy héten belül láttam.

Én sem iszom, most jó ideje tilos; de előtte se bírtam, nem is igen szerettem. Talán a jó sör az, amire azt mondom, hogy igen, magamtól is eszembe jutna, hogy vegyek. Más nem. De nem is hiányzik. Társaságban se attól érzem jól magam. Úgyhogy kezet foghatunk, Topo bátya.
És egy borvidék kellő közepében lakom, úgyhogy ölég nehéz akár egy céges összejövetelt megúsznom tukmálás nélkül. Nem értem. Nem baj, megszoktam.

 86. eltopo — 2015-08-31 15:01 

@panamajack:

Volt egy időszak az életemben, mikor minden este kocsmában voltam. De inni ott se nagyon ittam. Mondjuk délután öttől fél tízig ittam három pohár sört.

 87. panamajack — 2015-08-31 15:09 

@noirp: Valószínűleg igazad van abban, hogy az ilyen extremitások alapja a nulla közeli önbecsülés kompenzációja. Én még ehhez sorolom a “látványfogyasztás” (conspicuous consumption) tipikusan k-európai formáit is: márkás cuccok, drága kocsi, divatos helyen nyaralás, még ha igazából nem is engedhetjük meg magunknak (sőt, akkor aztán különösen!). Ahogy annak idején a lengyel nemesekről mondták: prémbundában jár, de tiszta alsóneműje az nincs…

 88. norniron — 2015-08-31 15:09 

@eltopo:
Tisztességes magyart férfi 35 fölött alkoholista és cukorbeteg

 89. eltopo — 2015-08-31 15:13 

@norniron:

Akkor én olyan féltisztességes vagyok.:)

 90. norniron — 2015-08-31 15:15 

@panamajack:
És Magyarországon nem lehet elvégezni egyetemet rettenetes mennyiségű alkohol elfogyasztása nélkül. Én jogra jártam, masszívan piáltunk mindannyian.
Az egyik unokatesóm orvos lett, mielőtt egyetemre ment, valamiért megröntgenezték a felsőtestét, majd valamiért egyetem végén is. Addigra már végzett orvosként megdöbbenve látta, hogy az 5 év alatt a mája csaknem 100%-al nagyobb lett.

 91. panamajack — 2015-08-31 15:19 

@norniron: “És Magyarországon nem lehet elvégezni egyetemet rettenetes mennyiségű alkohol elfogyasztása nélkül.” – nekem azért sikerült. Igaz, hogy nem lettem az évfolyam legnépszerűbb embereinek egyike, a szakkollégiumból meg ki is rúgtak… :))

 92. eltopo — 2015-08-31 15:24 

@norniron:

Aha, meg a dokik egyébként is tudják, mitől döglik a légy, és mivel lehet még egy műszakot vidáman letudni inspekciós éjszaka után is.

 93. noirp — 2015-08-31 15:44 

@panamajack:
…dominikai nyaralás hitelből, jaja.

 94. norniron — 2015-08-31 15:51 

@noirp:
Láttam én már esküvő szervezéshez igénybe vehető hitelt is. Bár ez még üzletileg életképes lehet, ha elég jól sikerül a menyasszonytánc 🙂

 95. eltopo — 2015-08-31 15:52 

@noirp:

Dominikával még Dömsödön se olcsó egy nyaralás…

 96. eltopo — 2015-08-31 15:54 

@norniron:

Épp a minap láttam hirdetni bóti csöcsöt részletre. Persze az is lehet befektetési célú hitel.

 97. panamajack — 2015-08-31 15:58 

@eltopo: Az kizárólag csak (ágyba) befektetési célú hitel lehet.

 98. eltopo — 2015-08-31 15:59 

@panamajack:

Dehogy.:)

 99. norniron — 2015-08-31 16:16 

@eltopo:
Pedig Dömsödnél a ráckevei dunaág meglepően szép.

 100. hadrian77 — 2015-08-31 16:51 

@panamajack: czifra nyomorúság szép magyar kifejezéssel élve. 🙂

 101. noirp — 2015-08-31 17:08 

@hadrian77:
(lövöd a százast? 🙂 )

Czifra nyomorúságból végülis mindig nagyon jól teljesítettünk. Aki pedig ezt annak nevezte/nevezi, ami, azt rendszerint seggbe szokták rúgni. Lassan megszokom(?????!!!)

Ha belegondolok, a poszt témája is részben cifra nyomorúság…
— a gyönyörű statisztikák felelnek meg a kajlakucsmás, kócsagtollas, halasicsipkés ünneplőben vonulgatásnak,
— a PISA-eredmények (és az agyrémszerű közbutaság mindennapi jelei) pedig analógiái annak, hogy a díszmagyar alatt nincs ing. Serkék és mindenféle odőrök, na azok igen, azok vannak.

 102. norniron — 2015-08-31 17:11 

@panamajack:
Én pedig sörsznob lettem. Valamiért a bor sosem hozott lázba. Viszontaz utóbbi években rettenetesen leromlott a bolti sörök minősége, az ilyen tömegfogyasztásra szánt termékek, mint a borsodi, soproni, arany ászok, dreher olyan gusztustalan húgyok lettek, hogy az valami elképesztő. Az alkoholtartalmuk meg 4%! Nem mondom, hogy folyton be kell rúgni, de ez nevetségesen kevés. Boltban is úgy kell vadászni a jobb fajtákat, de igazából 1-2 budapesti helyen lehet csak jó sört kapni, és egy egészen új világ nyílt meg előttem, a rádlert nem szeretem, de a meggysör meg a banana bread beer és hasonlók igazán élvezetes dolgok. És ezek után már nagyon nem tudok bemenni a boltba és a polcról levenni mondjuk egy borsodit.
Valamiért a magyar söripar a legótvarabb termékek gyártására állt át. Még az a szégyen is megtörtént, hogy az itthon licenszben gyártott bóti’ cseh sörök alkoholtartalmát levitték szintén 4% körülre.
Így lettem sörsznobbá.

 103. noirp — 2015-08-31 17:22 

@norniron:
Ahol jogi és orvosi kar nincs, ott a mérnökkarosok isznak legtöbbet, tudtommal. A mérnökhallgatók persze ugyanavval ideologizálják _megfele_a dolgot, mint a jogász-meg az orvospalánták: olyan szívatásokon mennek keresztül, hogy azt józanul nem lehet elviselni…és ebben mindhárom ágazat/kar esetén van valami, elismerem.

Más kérdés, h én ezt az elvárást sem voltam képes teljesíteni :-).
Voltak persze vizsgatemetések, de tudtam, hogy amit a baráti körömmel műveltünk ezügyben, az habos kakaós babazsúr volt az átlaghoz képest. Igazán, négykézláb járás szintjéig pedig egyszer rúgtam be tanulmányaim során (a saját macskám nem ismert meg, mire elértem a kellő töltöttséget). Bánatomban, mert úgy éreztem, kibaszott velem az a bizonyos vizsgabizottság. Harmadnap reggel végiggondolván rájöttem, hogy tökfölöslegesen: nem jött ki a képletes tüske a talpamból.

 104. norniron — 2015-08-31 17:44 

@noirp:
Nekem mindig a téli vizsgaidőszak utáni február volt a legdurvább. a nyár kevésbé volt “veszélyes” ebből a szempontból, mert vagy hazamentem a szüleimhez vagy dolgoztam, de még ha nyaraltam is, akkor sem ittam annyit. Ellenben februárban egyből az egyetemen találta magát az ember, nagy társaságban, egyből ömlött a pia mindenhonnan. Életem legdurvább részegségei az ilyen februárokhoz kötődnek, rendszeres filmszakadás, ruhában alvás, heti két-három buli stb.
Ma már konszolidált, dolgozó emberként így ha akarnék sem tudnék élni. Utoljára 2012-ben buliztam, meg tavaly nyáron az egyik jóbarátom esküvőjén adtam neki rendesen, nem tudom, hogy sikerült hajnalban visszamenni a hotelszobába. Amúgy meg – lehetőleg jó – sört majdnem minden hétvégén szoktam inni, főleg most nyáron, a nagy melegben 🙂

 105. norniron — 2015-08-31 17:52 

@noirp:
Egyébként abból a társaságból tudtommal nem lett senki alkoholista. Egy srác lett drogos, de ő már egyetem előtt az volt, persze nem ez a közeg volt tán a leghasznosabb neki.
Meg az egyik volt barátnőm lett alkoholista, már amikor velem járt, kezdett az lenni, de azóta teljesen szétcsúszott.
Amikor együtt voltunk, még nem ismertem fel, persze voltak gyanús jelek, de többnyire titkolta. Igazából utólag raktam össze a dolgot. Egyszer, még együtt jártunk, amikor kirúgták a munkahelyéről, nem mondta meg, hogy miért, később, már a szakításunk után tudtam meg, hogy azért, mert részegen ment be dolgozni, ami azért volt különösen kínos, mert én szereztem neki azt a munkát.

 106. eltopo — 2015-08-31 19:35 

@norniron:

Hehe, volt egy csaj, akivel rövid ideig (kb három hónap) együtt laktam. Ittunk, mint a kefekötő, pedig én se előtte, se azóta nem piálok. De annyira nem, hogy a legutóbbi korty töményet vagy hat éve gurítottam le, még az előző lakásom avatóján. Az idei fogyasztásom kb öt, vagy hat radler volt.
De azzal a csajjal naponta, vagy legalábbis kétnaponta betoltunk egy üveg vodkát. Mondjuk nem véletlenül: az a kapcsolat nem az égben köttetett.

 107. flashbang52 — 2015-08-31 20:09 

@noirp:

Nocsak óvatost azzal a sisakdobálózzással Egyrészt mert vissza dobható fejóvszer ( kevlárból) 1,5 kg-t nyom, 🙂 Meg aztán vannak darukezelő ösmerőseim is szép számmal 🙂

Hölgyek és urak, mind a derék mérnökemberek és orvosemberek elbújhatnak diplomácia szolgálat felkent apostolai előtt alkohol fogyasztás dolgában.:) Azután következnek a erőszakos szervezetek ( honvédek / rendőrök) oszlopos tagjai és a többi csak messze mögöttük. Stresszoldás ugye szükséges haza szógálatában elkövetett temérdek munka után. Egy üveg pálinka mégiscsak olcsóbb mint egy óra lelkimasszázs a dilidoki rendelőjében. ( amit ugye nem is illikigénybe venni mert aki oda megy az nem férfi (hülye fasz ) vagy nem nő ( kielégítetlen hülye picsa).

Hogy ontopik is legyek. magyar oktatás igen erősen rásegít arra, hogy az istennek se tudunk kitörni férfi női sztereotipiáinkból Szerintem mindenkinek megvan az az ált iskolás olvasókönyvekből jól ismert kép, hogy ( enyhén gyomorbajosnak kinéző )apa ül és újságot olvas/ tévét néz ( (enyhén deperessziósnak tűnő) anya a konyhában főz/ vagy takarít. a ( pattanásos) fiú görnyed a leckekönyv/ tanulnivaló felett ( mindig szőke és copfos) kislánytestvér meg egyedül babázik. Képaláírás Este a boldog családban.. (aha a tiedében gyökér )

 108. untermensch4 — 2015-08-31 21:11 

A czifra alkoholfogyasztási kultúra (ugyebár a SzDEH – Szent Drog Elleni Háború – egyik dogmájának fele hogy az alkoholfogyasztásnak ellenben bezzeg van kultúrája, a 4-800e alkoholista meg olyankor nem játszik érvként…) kapcsán újra derengeni kezdett hogy kivagyisággal, egyebekkel ez mégiscsak valahogy annak egy részét mutatja amit úgy szokás hívni hogy “néplélek”. Abban pedig “dögöljön meg a szomszéd tehene is” van bőven, egyik nemzeti hős mitológiai alakunk is Dugovics Titusz (kanonizálása előtti korai forrásokban különféle délszlávos beütésű nevekkel) aki ugye a Magyar Kamikaze archetípusa, dicsőség neki és Allah növesze hosszúra a szakállát (milyen bizarr, paradox mondat is lett ez, ugye?).
És még csak azt se mondhatjuk hogy posztumus kitüntetésre és/vagy az életbiztosítási pénzre hajtó pszichopata lett volna, ez bizony valamit mutat a szittya öntudatból. A probléma az hogy az akkori “rossz szomszédság, török átok” traumát sem sikerült még feldolgozni, így a többivel együtt nézve már jó sok van, lehet hogy időrendi sorrendben kéne haladni (a jóval korábbi besenyő-traumát letudottnak tekintem azzal hogy a besenyők le lettek fokozva pár településnévvé az alföldön, meg jól ki is haltak).
Egyik ismerősöm felesége lengyel. Mikor az esküvőre megérkezett a busznyi lengyel rokonság részegen (mármint a sofőrt leszámítva mindenki jól láthatóan tántorgott), fél nap alatt kiitták egy magyar falu etil-készletét, egy hétvége alatt a két szomszéd faluét is. Pedig alaposan fel voltak készülve az esküvőre mert a vőlegény műszaki egyetemista korából vette az alapfogyasztás számítását és ezt szorozgatta fel a menyasszony által adott információk alapján. Azóta nagyon érdekelne hogy a lengyel műszaki egyetemisták mennyit isznak…

 109. untermensch4 — 2015-08-31 21:38 

A cikkhez: http://wmn.hu/2015/08/31/vekerdy-tamas-legyunk-cinkosai-a-gyerekeinknek-avagy-hogyan-eljuk-tul-az-iskolat/
némi saját tapasztalat. Néhai atyám nem a “bezzeg én a te korodban milyen jól tanultam” módszert alkalmazta hanem inkább ezt a cinkost. Elmondta hogy a hétköznapokban matematikából a négy alapművelet kell de az fejből és részegen is. Ami időt eltöltünk az iskolaépületben az már úgyis elveszett, ha megjegyzünk dolgokat közben akkor kevesebb szabadidőt kell tananyagra pazarolni. Egyébként meg az általános műveltség azért jó mert kevésbé tudják meghülyíteni az embert. Nem is aggódott hogy sokat olvasok csak kötelező olvasmányt nem mert ha tényleg elég sokat olvasok akkor tudok jelest érő olvasónaplót írni… Ebben a kategóriában a Kőszívű ember fiai az egyéni csúcsom, az olvasónapló és a felelésre felkészülés is megvolt kétszer tíz perc alatt, másolás közben/után beszéltettem is azt aki olvasta és a tanár dezinformálására direkt elvesztem egy jelentéktelen részletben ami egy kék váza volt, így nem vetődött fel olyan kínos kérdés mint pl hányan voltak testvérek, hasonlók… 🙂
Mostanság arra készülök fel amikor a gyerek kezdi majd az iskolát, szép küzdelem lesz legyőzni az oktatási rendszert ha ilyen ócska marad.

 110. bertrand — 2015-09-01 12:59 

Ami fontos lenne még az oktatásban, az a “Magyarországon kívül nincs élet” jelszavú szemlélet elleni küzdelem, ami nemcsak marha káros, de azon kevés dolog egyike, amin képes vagyok komolyan feldühödni. Azt gondolnám, hogy az internet korában egy 30 év alatti egyszerűen nem tud begyöpösödni, pedig de.

Kiragadott példa: tegnap a Parlament melletti Sparban (aminek a közönsége ugye nem kis részben turista) a holland pár nem tudta, hogy a tábla mögött, egy sorban kell várakozni. Az eladó csaj magyarul kiabálta az arcukba hogy “ott a tábla vissza menjél”. Utána meg hangosan beszélgetni kezdett a kollégájával, hogy “ha idejön, tanuljon meg magyarul”. Szerényen – mert beteg és kimerült vagyok – csak annyit jegyeztem meg, hogy azért az nem úgy van.

 111. panamajack — 2015-09-01 13:22 

@bertrand: “Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kulturánkat!”

 112. bertrand — 2015-09-01 14:05 

@panamajack: amúgy most jött szembe tumblren ez az ábra az Economistból. Tudom, hogy fenntartással kell kezelni az ilyeneket, de Magyarországon 2012-ben az első- és második generációs bevándorlók jobban teljesítettek a PISA-teszteken, mint a többségiek.

http://cdn.static-economist.com/sites/default/files/imagecache/original-size/images/print-edition/20150829_EUC525.png

Ebből a cikkből van:
http://www.economist.com/news/europe/21662597-asylum-seekers-economic-migrants-and-residents-all-stripes-fret-over-their-place-looking

 113. bertrand — 2015-09-01 14:06 

@bertrand: mármint matekból…

 114. norniron — 2015-09-01 14:36 

@bertrand:
Szerintem ennek oka az, hogy a szocializmus idején az a kevés külföldi, aki itt telepedett le, értelmiségi bevándorló volt, mivel többnyire magyar egyetemen tanuló Magyarországon ragadt harmadik világbeli diákokról és az ő gyerekeikről van szó. A végig folyamatosan beáramló határon túli magyarok az állampolgárság megszerzésével pedig a “bevándorolt” státuszt elveszítik, így gondolom eltűnnek a statisztikákból, az ő gyerekeik meg végképp.

 115. Tromb74 — 2015-09-01 15:40 

@bertrand:
Ha legalább magyarul kiabálta volna…
“ott a tábla vissza menjél”

 116. hadrian77 — 2015-09-03 11:16 

Nálunk van egyetem, tudomány egyetem, kutató egyetem meg még a tök tudja mi. Az usákoknál meg van csak simán institute of technology.

http://sg.hu/cikkek/114439/lazadokat-keres-az-mit

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.