Obszcén cikk a kultúráról

Az úgy kezdődött, hogy egy kedves ismerősöm a Facebookon megosztotta ezt a cikket.

Szerintem meg:

Csodálatos cikk, minden szava arany. Kezdjük azzal a frusztrációval, hogy Fischer nyilatkozhat mértékadó lapokban, más meg nem nagyon.
Ez az ún. kellemetlenség-faktor miatt van, miszerint Fischer nem nagyon szokott kellemetleneket nyilatkozni, mások meg igen. Arról az apróságról is megfeledkeznek, hogy Fischer – mértékadó vélemények szerint – A kategóriás zenekart csinál, amelyet a világ bármely koncerttermében szívesen látnak. (a cikk eredeti, facebookos verziójában szégyenszemre kevertem a Fesztivál-Fischert a Ring-Fischerrel, dehát ezek a nemzetellenes zsidók mind olyan egyformák…)

“A karmester a szokásos rasszizmus- és antiszemitizmus-vádak mellett azt is állította, hogy a magyarok a „legszörnyűbb gaztetteket követték el: segédkeztek félmillió zsidó kiirtásában és Hitleren csüngtek, hogy egy-két területet visszakapjanak”

Hát igen, ezzel a mondattal valóban van egy komoly baj. Az, hogy igaz. Az, hogy milyen következtetéseket vonunk le belőle, az már megint más kérdés, dehát a bécsi döntéseket nem a kínai császárnál buliztuk ki, hanem tényleg a Führernél és zsidó honfitársainkat nem a Hitlerjugend terelte fel barom módjára a marhavagonokba, hanem a csendőrség.

“Egy. Magyarországon ma nincs élő ember, aki felelős lenne a holokausztért, úgyhogy erről a bűnös nép témáról le lehetne már szállni, legalábbis ebben a formában. Ez olyan, mintha Obamát vonnánk felelősségre a rabszolgatartásért, vagy az amerikai indiánok módszeres kiirtásáért.” – mondja a derék kritikus.

Valóban, alighanem az utolsó túlélőkkel egyidőben meghal minden felelős. Nem is azért vagyunk felelősek, hogy volt holokauszt, hanem azért, hogy ne legyen még egyszer. Se zsidó holokauszt, se cigány, se arab, se semmilyen olyan, hogy az állam odamegy valakihez, és azt mondja neki, hogy helló, kedves állampolgár, te mától nem vagy ember. Ebben a körben hasznos az, ha néha emlékeztet valaki arra, hogy a holokausztot nem fényes azbesztruhába öltözött gyíkember-űrhajósok csinálták Magyarországon, hanem a házmester összeírta a lakókat a rendőrségnek.

“Kettő. Miért gondolja azt bárki, akár egy német lap is, hogy egy mégoly neves és tehetséges karmester egy jottányit is konyít a politikához? Számtalan zseniális művészről tudunk, aki egyébként a világ egyéb dolgaiban tökhülye volt.”

Amellett, hogy ez egy brilliáns érvelési hiba, provinciális szerzőnk még nem hallott arról az apróságról, hogy kultúrállamokban, mint Németország, az értelmiségi, akkor is, ha karmester és akkor is, ha történetesen patológus a darmstadti megyei kórház proszektúráján, attól értelmiségi, hogy markánsan és keményen megszólal a köz dolgában. Azért, mert úgy gondolja, hogy egyetemet végzett kultúremberként neki ez kötelessége.

Nem kultúrállamokban, mint Magyarország, az értelmiségitől, akkor is, ha az államelmélet- vagy a közgazdaságtan tanszék vezetője, azt várják, hogy fogja be a pofáját a köz dolgaiban, mert az főiskolát végzett hájfejű adóállamtitkár, ekekapa-primitív rezsiszilárdok és kokainista betanított restaurátorok dolga, hogy mi lesz az országgal. Innen nézve tényleg fura, hogy mértékadó német lapok nem ibizai kuplerájokban csinálnak interjút.

“Három. Milyen lelkivilága és erkölcsi mércéje lehet annak az embernek, aki a magyar kormány pénzén zenekarával beutazza a világot, s közben veszett kutyaként a neki enni adó kézbe harap? Ez vajon nem szörnyű gaztett?”

Derék szerzőnk úgy tűnik arról sem hallott, hogy kultúrállamokban az állam nem azért finanszírozza a kultúrát, hogy utána a kultúra szakavatott nyelvcsapásokkal kényeztesse az ánusz és a herezacskó közötti érzékeny területet, esetleg hálás szemekkel lásson a fellációhoz. Hanem azért, hogy kultúrát csináljon, világhírű legyen, és mértékadó külföldi lapokban nyilatkozzon.

42 hozzászólás

 1. neoprimitiv — 2015-12-10 08:17 

Az utolsó ponthoz: egyáltalán nem mellesleg a magyar kormány pénzén a magyar karmester és magyar zenekar által külföldön bemutatott kultúra még akkor is híres és emlékezetes marad – és ezért érdeke ennek az országnak -, amikor erre a magyar kormányra már legfeljebb elborzadó lábjegyzetben fognak emlékezni. Az újságíróra pedig még úgy sem.

 2. untermensch4 — 2015-12-10 08:42 

” Miért gondolja azt bárki, akár egy német lap is, hogy egy mégoly neves és tehetséges karmester egy jottányit is konyít a politikához?”
Érvelési hiba de pont a szakmai hozzáértést feszegetni amikor olyan politikusokat véd akiknek a szakmai hozzáértése… hát, izé… ha európa radikalizálódik akkor esetleg a történelmi távlatok igazolják a kerítést. Mármint ezt a mostanit, ami schengen és köztünk lesz azt meg majd betudjuk az ellenségnek…
Azonban úgy általánosságban valóban érdekes hogy híres, egy vagy akár több területen kiemelkedő képességű emberek véleményét bármely témakörben mértékadónak tartják, nagyvonalúan fenntartva az illúziót hogy a tehetség univerzális. Pedig már tudjuk hogy vki lehet bár olimpikon vívó, politikusnak/államtestrésznek lehet olyan keveset konyító hogy még halogatni sem tud egy kínos újságírói kérdést, nemhogy célszerűen megválaszolni.

 3. professzorpizka — 2015-12-10 08:45 

@untermensch4: A különbség, amelyet a Magyar Idők szerkesztőségéből tényleg nehéz érteni, az az, hogy az értelmiségi azt jelenti jobb helyeken, hogy az iskolában a sok ismeret elsajátítása közben felszedtél általános műveltséget és képességet információk közötti összefüggések felfogására és ezt alkalmazod, nemcsak az általad kutatott poilpeptidek témájában, hanem akkor is, ha arról van szó, hogy zárják-e be az árvaházat, vagy sem.

 4. panamajack — 2015-12-10 09:04 

@untermensch4: Na ne viccelj, Magyarországon mindenki mindenhez ért, és egy halbiológus véleménye a migrációról szentírás. Ha azt mondja, ami a kormánynak tetszik.

 5. untermensch4 — 2015-12-10 11:50 

@panamajack: Nem csak a jelenség magyar aspektusára gondoltam, elsőre a különféle Einstein-es idézetek ugrottak be.
Nyilván mindenki szeret mindenhez érteni, én is 🙂 De kissé deviáns vagyok mert azt is hozzáértésnek és szellemi teljesítménynek tartom ha sikerül belátni hogy mely területen mik a végső korlátaim amiken túl már nem értek hozzá, így célszerű azoknak a véleményére támaszkodnom akik az adott területen jobbak. Ezzel a módszerrel sok idegeskedést megspórolok mivel nem kell azt tapasztalnom hogy az alantas-brutális külvilág nem fogja fel a zsenialitásomat az aktuális témában.
Emlékszel amikor a kádári kisember kifejlődését mint a rendszer társadalomépítgető eredményét említetted? Sztem az a vonat egy kissé kisiklott azzal hogy proletár öntudat helyett proli önteltséget adott sokaknak, ők meg ezt örökítették a következő generációnak, és így tovább…
Az összes szükséges tudás mennyisége miatt a (saját maga szerint) mindenhez értő ember csak olyan lehet mint műszaki területen az univerzális szerszám, mindenre jó vmennyire de semmire sem tökéletes.

 6. untermensch4 — 2015-12-10 12:13 

@professzorpizka: Jobb helyeken… az a gyanúm hogy egy “félkész” értelmiségi simán hozza a félművelt kisember ostobaságát csak aktívabban tudja ezt kiélni kisebb-nagyobb küldetéstudatban. Volt egy rokonom, jogász, ránézésre “régivágású” konzervatív értelmiségi, irodalmi műveltség, kulturált társalgás stb. Lehet hogy pont egy kivétel akit nagyon megviselt a legvidámabb barakk rögvalósága (és így aztán hibásan általánosítok) de nagyon nem volt kompatibilis az európai értelmiségről alkotott képemmel. Nulla kreativitás és értékteremtési vágy, még saját szakterületén is, feudális gőg és belesimulás a munkahelyi politikai környezetbe. Szerencsére nem volt kisebb-nagyobb küldetéstudata mert annyira lenézte a plebszet hogy inkább arisztokratikus magányra törekedett.
A képesség az információk közötti összefüggések feldolgozására sztem azért sem fejlődik ki rendesen mert a két kattintásra kész válaszok világában élünk. Elfogadhatatlan hogy akár kétezer évig töprengjenek filozófusok azon hogy a nyílvessző folyamatosan vagy szakaszosan halad és elfogadhatatlan hogy fizikusok folytassák ezt hiszen tényleg érdekes…
Az “újságírók” (tájnyelvben: médiag*cik) pedig már jó ideje “elhivatott véleményformálók”, “függetlenek” (persze, biztos van aki nem a fizetéséből él és egyéb jövedelmére sem hat ki ha pár telefon hatására nem kap megbízást, sőt saját nézeteitől függetlenül is tud gondolkodni és írni bár nem hasadt személyiség…) és élvezik hogy ha közvetett hatással is de ők az egyetlen hatalmi ág amit nem fenyeget holmi fékek és ellensúlyok zavargása.

 7. panamajack — 2015-12-10 12:28 

@untermensch4: A posztra visszatérve, azt azért nem lehet mondani, hogy Fischernek ne lehetne megalapozott véleménye a magyarországi antiszemitizmusról…

 8. slashtmp — 2015-12-10 13:33 

Ez jó lett Prof.

 9. rognork — 2015-12-10 13:33 

Nem mellesleg nem a kormány pénzén, hanem a mi pénzünkön.

 10. panamajack — 2015-12-10 13:52 

@rognork: A mi pénzünk a kormány pénze. Ha nem tudnád.

 11. tudi — 2015-12-10 17:02 

Prof egy kérdés, te el tudtad olvasni a cikket, amit belinkeltél? Mert én nem és nem azért mert nem jött be, hanem mert majdnem szemrákot kaptam a “látványtól”, félő volt, hogy ha elolvasom és az agyamat tovább éri sokkhatás életem hátralévő részében nyálcsorgató zombi lennék. Komolyan mondom Göbbels mester és a Pravda bértollnokai nem a tíz újukat, hanem a lábujjaikat meg a nemesebbik szervüket is megnyalnák olyan csodálatos propaganda oldal. Ha a nyitóképen legalább 10 migráns poszt volt a tipikus mindenki hülye csak mi vagyunk helikopter stílusban, meg megvédjük meg miegymás amit a kedves rettegő fideszes csak akarhat. De a legnagyobb bajuk nekik, hogy vannak olyanok, akik az életben elérve valamit amit maguknak köszönhetnek, azok kritizálják őket, azokat, akik saját erőből sehová sem jutnának, csak most míg a Fidesz hatalmon van.

 12. untermensch4 — 2015-12-11 08:23 

@panamajack: Lehet vagy nem lehet mondani, tképpen mindegy is. Van egy magánvéleménye amit miért is ne mondhatna el? Lehet hogy a névtelen feljelentések hazájában sokan furcsállják hogy a nevét is adja a véleményéhez.

 13. panamajack — 2015-12-11 11:18 

Illusztráció arról, mennyire nem tud egy átlagos magyar tanárnéni semmit sem kezdeni azzal, amit kultúrának hívunk. Innentől kedzve a Magyar Idők cikkében semmi meglepő sincsen.

http://valasz.hu/itthon/iskolabotrany-moricz-helyett-ez-lett-a-kotelezo-olvasmany-116538

 14. professzorpizka — 2015-12-11 16:22 

@panamajack: hú, az agyoncsapnivaló vén szatyrát neki

 15. untermensch4 — 2015-12-12 00:59 

@panamajack: Jobbnak tűnik mint a kötelező olvasmányok az én időmben…
Izé, az iskola nem “az életre készít fel”? Az élet pedig manapság nem bír olyan kellemmel mint Misi idejében.
“elolvasása után kötelességemnek tartom, hogy a leghatározottabban tiltakozzam eme mű – amely még irodalmilag se jelentős – olvastatása ellen.”
Magyartanárként pedig tudhatná hogy hány nagy költőnkre/írónkra mondták el ugyanezt a maga idejében…

 16. professzorpizka — 2015-12-12 10:08 

@untermensch4: Patrónás magyartanár volt, mit várunk.

 17. heizer — 2015-12-13 21:29 

Leszögezve, hogy a magyar időkös cikk szar, azért volna itt észrevétel:
Nem tudom,mert az eredetit semmilyen formában nem olvastam,de a holokausztban játszott magyar felelősség , ha igaz is, miért is szempont az Orbán kormány megít3lésénél? Ha ebben a kontextusban hangzott el annak milyen relevanciája van a mai magyar kormány lépéseiről alkotandó véleményhez? Ha semmilyen akkor ez .mit is árul el az általános műveltségével az információk szintetizálását magas szinten űző értelmiségi véleményéről? Azt, hogy csak arra használja a holokausztot hogy rúghasson egyet a nem szeretett kormányába. Ha így van akkor ez éppolyan kocsmai fröcsögés mint a hivatkozott cikk.
Ha a magyar felelősségnek a holokausztban bármi köze van a kormányunk aktuális politikájához ill. annak megitéléséhez hát azt nem hinném, de nem utasítom el ha valaki meg tudja magyarázni.

 18. heizer — 2015-12-13 21:47 

@panamajack: nincs jó véleményem a magyar kötelezőkről (a Légy jó mindhalálig konkrétan rossz, a Kincskereső és a Pál utcai fiúk igazából horror, illettve a bús magyar sors és a hiába való hősiesség ártalmas magvainak első vetése a gyermeki lelkekben, a Kőszívűt pedig cca 4 évvel előbb olvastatják mint kéne) de ez a könyv amennyiben a tanárnő leírása helytálló, valószínűleg szar. Legalábbis a leírás alapján ezt a könyvet éppúgy nem akarnám elolvasni 14 évesen ahogy a Nyilas Misit se akartam. Attól hogy valakik kultúrálisan felmagasztalták (mint írják nyugaton is megosztó, tehát egyáltalán nem egy széleskörųen elfogadott mű lehet), még nem biztos hogy egyből el kéne itélni és maradizni a tiltakozó tanárnőt! Pláne úgy hogy feltételezem a hivatkozott müvet Ti sem olvastátok.

 19. drisa — 2015-12-14 10:28 

Szintén leszögezve, hogy a MI egy …, azt azért megjegyezném, hogy Fischer tudhatta volna, hogy a véleményével itthon egyből be fog kerülni az itthoni sárdobálásba.

És ebben nem is az a rosszabb, hogy a kormánysajtó ráugrik, hanem az, hogy majd a szocik és a többi ál-hocheuropéer megmondótársaság majd a zászlajára emeli. Bolgár úr méltató szavai szerintem sokkal kínosabbak a MI acsarkodásánál.

Ha tudta ezt (és miért ne tudta volna), akkor azért felvetődik a kérdés, hogy miért mondott ilyet?

 20. kalasz — 2015-12-14 11:15 

Kettő. Miért gondolja azt bárki, akár egy német lap is, hogy egy mégoly neves és tehetséges egy jottányit is konyít a politikához? Számtalan zseniális tudunk, aki egyébként a világ egyéb dolgaiban tökhülye volt.”

Lásd Dr. Papp Lajos, akinek második keresztneve Szívsebész. Pardon, utóneve.

 21. kalasz — 2015-12-14 11:17 

Na még egyszer, mert így értelmetlen.
Kettő. Miért gondolja azt bárki, akár egy német lap is, hogy egy mégoly neves és tehetséges =szívsebész= egy jottányit is konyít a politikához? Számtalan zseniális =orvosról= tudunk, aki egyébként a világ egyéb dolgaiban tökhülye volt.”

Lásd Dr. Papp Lajos, akinek második keresztneve Szívsebész. Pardon, utóneve.

 22. panamajack — 2015-12-14 12:22 

@heizer: “a holokausztban játszott magyar felelősség , ha igaz is, miért is szempont az Orbán kormány megít3lésénél?” – Gábriel arkangyal, Hóman, Nyírő, soroljam még?

 23. heizer — 2015-12-14 13:52 

@panamajack: Csak egy picit visszautalnék a poszt logikájára: igaz hogy megszálltak minket? Igaz. Akartuk ezt? Nem. Olyan dolgokat kényszerítettek ránk amit előtte nem tettünk meg? Igen. Ilyen szempontból az elcseszett megszállási emlékmű, azért annyira nem kéne, hogy vörös posztó legyen, pláne hogy akkora súllyal essen latba a kormány megítélésénél. Ettől sokkal súlyosabb dolgaik is vannak.

 24. hadrian77 — 2015-12-14 14:47 

@heizer: “Olyan dolgokat kényszerítettek ránk amit előtte nem tettünk meg?” Olvasd el Ungvári új könyvét a keleti frontról. Voltak csúnya dolgok Ukrajnában mindenféle kényszerítés nélkül. Oszt még akkor meg sem voltunk szállva.

 25. heizer — 2015-12-14 15:05 

@hadrian77: Tudom, és eszem ágában sincs felmenteni az akkori vezetést semmi alól, ami a lelkükön szárad.
De nem kell úgy tenni se, mintha nem a német megszállással változott volna meg sok minden.
Én csak azt mondom, hogy éppen nem az alapján kellene megítélni a kormányt, hogy mi történt 70 évvel ezelőtt. Illetve lehet, de azt ne nevezzük már színvonalas, irány- és mértékadó értelmiségi hozzáállásnak.

 26. hadrian77 — 2015-12-14 15:26 

@heizer: mivel az antiszemitizmus és rasszizmus most is része a népléleknek és a kormány erre rá is játszik, könnyű a régmúlttal összehozni. Amúgy a művész a világ dolgaihoz tök hülye összefüggést én is sokszor vélem felfedezni. Legjobb példái ennek a kormány által kiemelt művészek tevékenységei.

Mértékadó hozzáállás leginkább az lenne, ha valaki értelmesen el tudná végre dönteni, mire érdemes reagálni és mire nem. Azért mert valahol valaki ferdén néz egy magyarra, nem feltétlen érdemes sajtó hadjáratot indítani.

 27. panamajack — 2015-12-14 15:34 

@heizer: Látod, pont ez a vita lényege. Te így gondolod, Fischer meg másképp. És ezt a vitát érdemes lefolytatni.

 28. heizer — 2015-12-14 15:52 

@hadrian77: “mivel az antiszemitizmus és rasszizmus most is része a népléleknek és a kormány erre rá is játszik, könnyű a régmúlttal összehozni. ”
Szerintem az antiszemitizmusra pont nem játszik rá.
A rasszizmusra talán igen. De azért erre még mindig azt mondom, hogy Mo-n három megrúgott bevándorlón kívül senkinek nem esett bántódása a migránsválság alatt, miközben Németországban több mint 800 támadás volt idén menekültszállások ellen. Szóval a nagy idegengyűlölet fokozásban is ennyit sikerült kipréselni a magyar rasszizmusból. (Bocs, plusz talán a szegedi srác, még ami durva volt.)

OFF: Egyébként soha nem értettem a mai magyar zsidógyűlölet lélektanát. Mindig előadják, hogy a zsidók milyen hatalmasok, mindig mindent ők irányítanak, de ha valaki akkor majd a tökös magyarok, akik ötszáz éve még háborút sem a hadmezőn sem a politikában nem nyertek meg, na majd azok megmutatják. Olyan mint a Sötét Lovagban amikor a könyvelő rájön hogy a cégvezetője a Batman és úgy dönt az infóért cserébe majd zsarolni fogja…aztán Morgan Freeman elmagyarázza neki, ez miért nem jó ötlet.

 29. hadrian77 — 2015-12-14 15:55 

@heizer: ez a fajta zsidógyűlölet máshol is megvan, csak tán kezd eltűnni. MInden országban van egy réteg, akik erre vevők és itt a társadalmi helyzet annyira nem is számít. Megvannak ennek a középkori gyökerei. Azt hiszem Schwartz-Bart Igazak ivadéka c. könyvének az elején van pár oldal összefoglaló a középkori európai porgomokról és zsidóellenes történésekről.

 30. untermensch4 — 2015-12-14 18:15 

@heizer: A megszállás az megszállás, persze. A kínos része a kollaboránsok aránya. Sajnos nem emlékszem melyik közelgő évben oldódik fel sok ezzel kapcsolatos háború utáni vizsgálatokból a franciáknál. Na mi kollaboráns-ügyben nem teljesen vagyunk képben. Eszembe jut nagyapám egy régi története, egy mozaikdarab akkoriból. Egyik rokonunk a don-kanyarban volt, még a drámai csúcspont előtt, írt haza levelet. Az volt benne hogy egyes pletykák szerint magyarorság átállása várható, ebben az esetben ne essenek kétségbe otthon ha egy darabig nem hallanak róla mert át fog menni a németekhez és német egyenruhában harcol tovább az oroszok ellen… Ami érdekes: 1) katonai cenzúra. Miért és hogyan csúszhat át egy közeli dezertálásról, opcionálisan hazaárulásról szóló levél? Esetleg szervezeti szinten olyan arányban voltak a német-szimpatizánsok az elhárításnál hogy a válasz: simán?
2) a “hátországban” (a cikk témájához kapcsolódóan most egy iskolára fókuszálok) egy tanári kar folytatott kulturált beszélgetéseket, angolbarát-németbarát eloszlásban. A front jóval későbbi közeledtével a németbarátok mentek nyugatra…
3) Nem vagyok ellene a színvonalas nacionalizmusnak (így visszatekintve egy Kemal Atatürk -kaliberű állam/kormányfő hiányzik nekünk itt-ott) de a háborús hintapolitika meg a kapkodás-szarakodás kombó oda vezetett hogy lett egy “nemzetvezető” szálasink aki nettó elmebeteg volt, vszeg rosszabb mentális állapotban mint hitler, kábszeres rásegítés nélkül.
A jelennel annyi a párhuzam hogy nem “éles” háborús helyzettel de vérre menő gazdasági “háborúban” a jelek szerint megint olyan táncot ropnak vezéreink aminek a vége csúnya pofáraesés lesz nekünk. Groteszk hogy a háború végére volt legalább egy színvonalas diplomata-halmazunk és szétszéledve jónéhány értelmiségi és egyéb emberke akikből emigráns kormánytól kezdve sok minden kihozható lett volna (csak hát ugye a fej nélküli csirke nem harcol jól pedig már nem tudják a fejét támadni…), most meg van egy kiherélt külügyünk egy összezsugorodottabb világban.
Persze azt hozzá kell tenni hogy nem látjuk a jövőt, nem is azért ellenszenvezek a narancsvidékkel mert nem tudnak sorozatban olyan jóslatokat mint a frankárfolyam hanem mert olyan bevállalós ám elvi/morális tetteik nincsenek mint anno a lengyelek befogadása és a későbbi erős szimpátia-megnyilvánulások (tavaly volt ennek emlékéve, főleg a lengyeleknél). Konkrétan az ukrán válság kapcsán ez az lehetett volna hogy magyarország pszichopátiás jelleggel beáll a keménykedő észtek mellé/mögé. Ehelyett bezárták a tallinni követségünket…

 31. untermensch4 — 2015-12-14 18:16 

@untermensch4: Tulajdonképpen a “2)”-t én sem értem hogy miért írtam bele…

 32. heizer — 2015-12-15 08:51 

@untermensch4:
1. A kiugrási kísérletnél elég jól látszott, hogy mennyi volt a hadseregben a német szimpatizánsok aránya. Ez azonban részben szerintem egzisztenciális ok volt: elég jól lehetett sejteni, hogy a németekkel szövetséges hadsereg tisztjei (akik ugye akkoriban úrnak és értelmiséginek számítottak) a háború után nem sok jóra számíthatnak a szovjetektől, akkor sem ha átállnak hozzájuk.
3. Ezzel pontosan így érzek én is. Ez az el nem kötelezettség senki mellett miközben mindenhova nyalni akarunk, az, hogy vezetőink úgy szeretnének b..ni, hogy szűzek maradjanak, ha kellett bárkit és bármit beáldoztak (zsidókat, szövetségesi hűséget, katonai becsületet) ha ettől egy minimális előnyt reméltek, na ez ami kiakaszt engem is a legjobban az akkori és a mai politikában egyaránt.
A Rubiconban idéztek Himmler naplójából vagy levelezéséből, már nem tudom, de konkrétan azt írta, hogy a magyaroknál rosszabb szövetségest el sem lehet képzelni, és a magyarok még a románoknál is undorítóbbak. (Kiváncsi lennék ezt hogy teszi helyre fejben egy magyar neonáci).

 33. untermensch4 — 2015-12-15 16:36 

@heizer: A kiugrási kísérlet célja a fegyveres semlegesség elérése volt, úgymond “a hinta stabil nyugvópontjának elérése”. Egy katona pedig egzisztenciától függetlenül a parancsnoki láncban elfoglalt helye szerint követi a parancsokat és az esküjét. Egzisztenciális okokból a legsikeresebb stratégia kémkedni vagy eleve nem katonai hanem jövedelmezőbb pályára lépni… vajon ezt az egzisztenciális aggályt hogyan küzdötte le a román tisztikar..?
Ha már szóba került, a magyar neonáci eléggé fura képződmény. Ugye a mejnkamf alapján eleve maximum másodosztályú ember lehet a szittyája, másrészt élettér-szempontból (akkoriban főleg) nagyon belelógtunk a lebensraumba, a németeknek a lakosságon belüli arányát és a cseheket nézve nem túl életképes ötlet a német birodalmat támogatni. Más megközelítésben a kissé marxista gazdaságpolitikáról fantáziáló és nettó elmebeteg szálasi mint próféta… Mondjuk himmler esetében tegyük hozzá hogy a magyar-lengyel barátság az ő nézőpontjából erősíthette a negatív véleményt.

 34. norniron — 2015-12-15 17:39 

@untermensch4:
Nekem erről a dologról John Lukacs véleménye a mérvadó, Hitlert egyszerűen nem érdekelte Magyarország. Ausztriában, Bécsben igazán találkozhatott magyarokkal de semmi dehonesztálót nem írt, vagy mondott róluk, igaz semmi pozitívat sem. Egyszerűen egy szó erejéig nem foglalkozott velünk. Amikor magánkörben valami elmarasztalót szólt a magyarokról, a félfeudális állami berendezkedésről, a fejletlen gazdaságról, a korrupt és szociálisan érzéketlen vezetőkről, közismert és széles körben elterjed benyomások voltak a magyarokról, és még igazak is voltak. Amit a szlávokról, angolokról, franciákról, és persze főleg a zsidókról összehordott, széles körűen dokumentáltak, és sisteregnek a gyűlölettől. Szóval egyszerűen leszart minket, illetve Európa ezen szegletét, pont azért, mert a Lebensraum a Kárpátoktól északra és keletre volt, őt ez érdekelte, más nem.
A csehekkel az összehasonlítás szerintem nem állja meg a helyét, a II. vh. előtti Csehország lakosságának harmada is német lehetett, egész Csehszlovákiának pedig csak a harmada volt cseh. Magyarországon talán, ha 300 ezer német lehetett ekkoriban.
Viszont mindenképpen komikus, amikor magyar neonácik a Walhalláról, ragnarökről, lángpallosról, Thor kalapácsáról fantáziálnak, de ugyanakkor meg a Habsburgokat meg azzal gyanúsítják, hogy ők adták a dicső hun-szkíta-sumér múlt helyett nekünk a halszagú finn rokonságot. Persze erre is van megoldásuk, hiszen a (az egyébként nem egy hétpróbás antiszemitát produkáló) Habsburg-ház is zsidó eredetű szerintük, TEHÁT így már biztos, hogy ők találták ki a finnugorságot.

 35. untermensch4 — 2015-12-16 09:01 

@norniron: Hát… tekintve a nagyívű (pl világhódítás) terveket, ha 1/3 vs 2/3 a csehek mehetnek a protektorátus-levesbe mert köll az az iparvidék akkor a magyaroknak se jósolnék sok jót ha köll az a mg-i kapacitás etetni a sok kis árja purgyét…
Egy ideje nem értem ezt a finnugor-fóbiát. Ha megnézzük a finneket meg az észteket, eléggé tökösen állnak hozzá a problémához amit oroszország jelent nekik és nem vinnyognak hogy mindenki ellenük van. Ezzel a fóbiával meg szerencsétlen neonácikjaink elcserélik a “Hogyan rúgtuk seggbe az oroszokat úgy hogy utána inkább nem akartak megszállni bennünket” c könyvet az “A német humor ezer éve” címűre. Merthogy hun-szkíta-sumérnak az árjákhoz dörgölőzni olyan vicc ami sz@r. Amikor meg a hunok “leglegárjaságát” próbálják magyarázni az kifejezetten szánalmas.

 36. untermensch4 — 2015-12-16 09:03 

@untermensch4: …ha 1/3….

 37. heizer — 2015-12-16 11:53 

@untermensch4: Nagyon-nagyon OFF most már, de azért elmondom.
Azt nem értem, hogy nem lehet elfogadni, hogy egyszerre vagyunk finnugorok meg szkíta ősök. Nálam ez a kettő könnyen megférhet. Simán lehet, hogy a nagy Attila leszármazottai vagyunk (ahogy azt minden pusztai nomád nép elmondta magáról a besenyőktől a bolgárokig kb.), vagy a sumérok pusztába vándorolt szittya népe, mittudomén, – genetikailag. Miközben nyelvileg a finnekkel meg azért vagyunk rokonok, mert nyelvcsere történt. Mondjuk a sumér leszármazott pusztai magyarok a mellettük lakó finnugorokét. Vagy fordítva. Hát nem? De.
Legalábbis abba a pár ezer évi dokumentálatlan pusztai csámborgásba ez is simán beleférhet. Ahogy a volgai bolgárok büszke szittya és hóditó nemzetéből olyan csuda szláv népség lett, hogy ihaj.

Na nem tudom, de ez se volna vadabb elmélet mint sok másik.

Na de igyekszem nem offolni többet.

 38. hadrian77 — 2015-12-16 14:17 

@untermensch4: ölég nagy szarban lesznek a kartársak, ha kiderül, hogy az Urál keleti lejtőitől 50 év alatt értek ide a magyarok és nem 500 alatt. Mehet az egész a levesbe.
A finnurogságról meg már jó ideje mondják a nagytudásúak, hogy nyelvi és kultúrális alapú a szomszédság miatt nem pedig genetikai, de ezt elengedi mindenki a füle mellett.

 39. untermensch4 — 2015-12-16 23:43 

@heizer: @hadrian77: Ha jól tudom a “sztyeppei” népek fejedelmeinél/uralkodóinál nem az jelentett okot az elégedettségre ha darabra sok alattvalójuk volt hanem ha minél több törzsfő/klánvezér/akárki állt az uralkodói sátorban a trón körül mert a “hány népet hódoltattam be/hány népet asszimilálok” volt akkor és ott a legkívánatosabb mérőszám, addig amíg nem terjedt el az asztal amire kirakhatták volna összemérni… . Így ha mint egykori sztyeppei népről gondolkodunk magunkról nincs is lealacsonyítóbb mint homogén egy genetikai vonalas leszármazást erőltetni. Főleg hogy a nacionalizmus “feltalálását” jóval megelőzően vszeg a törzsi fölött nem volt nemzeti szint az önmeghatározásban, csak az efölötti uralkodóhoz és a valláshoz kapcsolódó (szint). Szóval lehet hogy többszáz/többezer éves “népek olvasztótégelye” a mai (mármint az első dokumentált felbukkanásunkkori) végeredményünk és kb az a ritkább eset hogy vmikor a múltban a mostani (illetve az akkor már meglévő) “alkotórészeink” együtt és szinkronban tevékenykedtek. Könnyen lehet hogy a “honfoglaló válogatott” egy része már itt lakott a vereckei vámvizsgálat előtt, mások meg akár egy generációnál rövidebb idő alatt jutottak akkoriban ide akár nagyon messziről. Vszeg akkortájt sem lehetett nagyobb igény a homogén nemzetállami létre mint később amikor eltartott egy ideig hogy a letelepített kunok egy részéről felismerjék hogy jászok, utána meg még vagy kétszáz évig hittéríthetőek maradtak mert az “államvallás” felvétele sem volt olyan vérre menően fontos (egynapi járóföldre a királyi székhelytől…)

 40. professzorpizka — 2015-12-17 07:55 

@heizer: A genetikával van egy olyan apró kellemetlenség, hogy a Kárpát-medence nagyjából homogén. Szláv-germán-balkáni eredetű lakosság lakja, minimális török, kelta és mindenféle pusztai beütésekkel, mely utóbbiakból kissé nehéz szétszálázni az avar-besenyő-úz-kun-tatár eredetet.
A dolog szemléltetéséhez érdemes elővenni egy bécsi telefonkönyvet, és rácsodálkozni, hogy az osztráknál, ennél a fáin germán népnél olyan nevek vezetik a gyakorisági listát, mint Novotny, Novak, Pokorni, Polatschek, Hawelka, Jaklitsch, Czerny és társai. Ha előveszel egy XIX. sz. végi budapesti összeírást, ott is ezeket a neveket találod, ők ma nagyrészt Nagy, Négyesi, Polányi, Havas, Jutasi, Fekete és hasonló neveken futnak, kb a német neveket viselő zsidókkal egyszerre magyarosítottak a XX. sz. első két-három évtizedében. Az a helyzet, hogy a magyarság tiszta kulturális eredetű dolog 🙂

 41. heizer — 2015-12-18 10:33 

@professzorpizka: Igazából pontosan ezt gondolom én is. A honfoglaló magyarok vérvonala szerintem itt már nem kimutatható.

 42. heizer — 2016-01-04 11:45 

@panamajack: Itt egy elég jó és mély kritika az ominózus könyvről:

http://asziv.hu/archivum/2015/december-janur/szprs/semmi-ami-van

Mondjuk személy szerint nekem a könyv szimpatikusabb nem lett.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.