A század hajnala

Amikor ehhez az íráshoz hajnalban hozzákezdek, akkor Trumpnak épp 244 elektora van és a maradék államokban is a szavazatok 60-80%-nak összeszámolása után hajszállal, de vezet, tehát minden valószínűséggel ő az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Én éppen azt számolgatom, hogy meddig kell esnie a dollárnak, hogy nyáron már megérje kimenni kicsit szétnézni…

De a viccet félretéve ez nagyon nagy pofon, és mint a nagyon nagy pofonok általában, kijózanító hatású. Hirtelen tisztán látszanak azok a dolgok, amelyek akkor is ott voltak, amikor még magabiztos Clinton-vezetést mért mindenki. Például 3-5% lesz a harmadik utas szavazatok aránya a szokásos 1-2% helyett.

Tiltakozás van.

Miközben a Föld nevű bolygón élni talán még sosem volt olyan jó és biztonságos, mint most, emberek tömegei bizonytalanok. Hiányoznak azok az élmények, azok a cezúrák, amelyekhez odaérve a politikai elit és a választóik felvehetnék a korszellem ritmusát. Ez mondjuk annyira nem váratlan jelenség, hiszen a XX. század első tizenöt éve is inkább a XIX. század folytatása volt, a század igazi kezdete az I. Világháború.

Ha félszázadokban gondolkodunk a XX. század 2. fele is 1956-ban kezdődik, mikor Sztálin halála után biztossá válik, hogy Beriját kicsinálják, Hitler rég halott, Churchill végleg távozik a porondról, és Budapesten kiderül, hogy nem avatkoznak be, ha a Szovjetunió fegyverrel csinál rendet a birodalmában.

(közben Clinton vitt egy kicsit, 215-ön áll, de úgy tűnik Pennsylvania megy Trumphoz, vége a dalnak)

A XXI. század sem keződött el csak úgy, bár 9/11 elég cezúrának tűnt, de alapvetően ugyanazok a folyamatok folytatódtak mint előtte, nem voltak minőségi változások. A nagy gazdasági válság is szépen lassan lezajlik. De a cezúra érzése még mindig nem volt meg, mert a kortársak a cezúrát mindig politikai változásokban keresik.

Meglehet, a történetírás olyan dolgokra fog majd rámutatni száz év múlva, mint a gazdasági világválság vagy épp Afrika egyre gyorsuló felzárkózása a fejlett világhoz, de mi most itt kapunk egy politikai cezúrát.

És azért kapjuk, mert a nyugati világ politikai elitje a XX. században ragadt. A térképre pillantva látszik, hogy Clintonra a partvidékek megapoliszaiban szavaztak, a vidéki Amerika Trumpé lett. Még akkor is, ha valami csoda folytán ezt Clinton mégis megnyerné, akkor is felmerülne a kérdés, hogy mi történik?

Hiszen a jelenség Magyarországon is ismert, nagyon erős a vidéki-urbánus határ. A Brexit-szavazáson is az látszott, hogy a leszakadó régiók szavazói szavaztak dühből valamire.

A politikai elit pedig két részre bomlik, ahogy ezt mi már tíz évvel ezelőtt végignézhettük: az ún. “progresszív” vagy “jó” (dehogy az…), jellemzően magát haladónak, liberálisnak beállító oldalra és a régi jó dolgok iránt nosztalgiázó jobbra. Mindkét irány végzetes ellustulásban szenved.

Az a baloldal, amely egykor a dolgozó rétegek képviselete felől indult, szinte teljesen elérte céljait. Vannak munkavállalói jogok, női jogok, melegjogok, társadalmi mobilitás, legalábbis ezek papíron mindenütt biztosítottak, nem kell értük küzdeni. A jogvédelem mára a társadalom kisebb, vagy perifériára szorult csoportjainak jogaiért küzd, vagy valami marginális dologért, amely többször nevetséges mint nem.

A nyugati világ baloldali pártjai ezért aztán elvárosiasodott elkényeztetett hisztibázisok lettek, ahol már a második-harmadik politikusgeneráció szokja meg, hogy üres frázispuffogtatással kaphat valami kis sóhivatalt, amelyből csendben megélhet.

Eközben az egykor általuk képviselt munkásságnak már nem az a baja, hogy nincsenek jogai, hanem az, hogy nincs munkája. Amikor Thatcher kinyírta az önmaga paródiájába forduló angol ipart, sok felesleges kiadástól szabadította meg országát, ugyanakkor kreált egy csomó embert, akinek nem a 3×8 órás nappal volt a baja vagy épp a fizetett szülési szabadsággal, hanem azzal, hogy nem volt hol dolgoznia.

Általában: a XX. század végének és a XXI. század elejének technológiai ugrása a munkások és a parasztok jelentős részét hagyta munka nélkül és nem adott nekik esélyt a felzárkózásra sem az új “városi” szakmákhoz, életmódhoz. Ez a tömeg, amelyiknek érdekes módon több pénze van, kevesebbet kell dolgoznia és jobban, egészségesebben él, mint az “aranykorban”, teljesen bizonytalan, és a jobboldal fő bázisa.

Az a jobboldal, amelyik egykor a nagypolgárság és az arisztokrácia felől indul, megérkezik az egykori baloldali bázishoz, és nekik árulja a régi szép idők illúzióját, ahogy teszi ezt napról-napra Orbán Viktor, ahogy a birodalmi nosztalgiát meglovagolva tette Nigel Farage és ahogy tenni fogja majd most Trump.

Eközben igazi válaszok nincsenek, ezt jelzik az 5%-ot nyaldosó third-party szavazatok Amerikában, ezt jelezte a sok érvénytelen szavazat a kvótanépszavazáson. A jobboldal addig kényelmeskedett, ameddig elő nem bújtak a szélsőségesek, a baloldal addig ringatta magát a mi vagyunk a jó fiúk illúziójába, hogy a városokon kívül kiszorult mindenhonnan.

Itt tartunk, a XX. század második felében megszokott politikai felosztás szétrohadásának fináléja kezdődik.

A kérdés az, hogy a társadalom egyéb struktúrái vannak-e vagy lesznek-e olyan erősek, hogy ezt kibírják komolyabb balhé nélkül. Konkrétan a gazdasági elit nyomásgyakorló képességére és a civil társadalomra gondolok. A gazdasági elitnek megfelel egy szélsőséges jobbos, erre a harmincas évek Németországa a legjobb példa. Hogy ennek milyen kockázatai vannak, arra a negyvenes évek Németországa a legjobb példa.

A nagy kérdés a civil társadalom, a politikai önszerveződés új formáinak kibontakozása, amely a XXI. század hajnala után, a XXI. század első felének legfontosabb politikai kérdése lesz, és amelyben szerénységem is szeretne ezt-azt tenni. Már persze ha nem lesz balhé.

Adja a magasságos Atyaúristen, hogy ne legyen, ha már ezeket a stációkat, úgy tűnik, mindenütt végig kell járni.

Magyarország egyébként, a Miniszterelnök Úr legbensőbb vágyainak eleget téve világpolitikai jelentőségű hely lett. Ahogy ugyanis Venezuela és a chavesismo a lila balos utópiák álomországa és kísérleti nyula volt, úgy vagyunk mi a kemény odacsapunk-jobbos retorika Venezuelája. Nálunk tehát hamarabb vége is lesz.

A kérdés, csak az, hogy hogyan…

42 hozzászólás

 1. neoprimitiv — 2016-11-09 08:03 

Szokás szerint jó a poszt és pontos az értékelés is. A gondom csak az, hogy kezdem úgy érezni magam, mint aki egy (legyünk stílszerűek) stampede útjában állva elemzi, hogy mitől vadult meg a csorda? Hiába pontos az értékelés, megállni nem fog és elfutni sincs hova…

 2. becsuszoszereles1k — 2016-11-09 08:37 

Kész. Most mondta be a tévé: D. Trump győzött…

 3. untermensch4 — 2016-11-09 09:15 

Egy próféta (objektívabb nézőpontból egy narcisztikus személyiségzavarban szenvedő illető) jósolta vala nekem hogy 2016-ban NATO-orosz háború lesz, amerikai atomcsapással orosz területen. Ezt a 2014 végi “jóslatot” fel is írtam alkoholos tollal az ajtóra, nehogy elfelejtsem. Mármint szembesíteni azzal hogy ő nem próféta.
Technikailag sztem az már kimeríti az “amerikai atomcsapást” ha akármilyen icipici taktikai töltetet elpukkantanak. Szintén technikailag még 2017 első két hónapja belefér az idősávba.
Az izgalmas rész ott kezdődik h miután “leszarom a potyautas nato-szövetségeseket” Trump lesz a haderő főparancsnoka, feltűnnek-e kis zöld emberkék (“helyi önkéntesek”) a baltikumban?
Az meg a prófétával folytatott vitámat nehezítené meg ha észt területen lenne a pukkanás, bár van egy olyan érzésem hogy az eszkaláció elkerülése miatt ez előfordulhat.

 4. flanker — 2016-11-09 09:17 

A szokásos kiváló minőség, gratula

 5. heizer — 2016-11-09 09:18 

Azért elég sok minden visszavezethető 2001-re. Konkrétan a tornyok leomlásának hatása idáig ér (a Közel-Kelet felbolydítása, a szabadságjogok nyirbálása és annak mai elfogadtatása, a háborúk miatt felpörgetett hitelezési boom, és azzal a 2008-as válság, az olajárak felfutása és ezzel Oroszország visszatérése a világpolitikába, valamint az öbölmenti monarchiák belépése a világpolitikába – ja, igen Venezuela felfutása és összeomlása is – közvetett hatásként a megújuló energia felkarolása), amely kiegészült akkor, vagy +-1 év eltéréssel berobbanó jelentős változásokkal és hatásaikkal (a digitális gazdaság és a Távol-Kelet gazdasági felfutása a 98-as és a Nasdaq válság után, az internet és a közösségi tereink megváltozása, az euro bevezetése és ezzel Németország világpolitikai és gazdasági szerepének felerősödése, a gazdasági boom miatt a Co2 kibocsátás felgyorsulása, stb.) tényleg elkezdte a 21. századot. Akkor ott, legalább annyi minden megváltozott mint Sarajevóban, csak kicsit lassabban jövünk rá.

 6. untermensch4 — 2016-11-09 09:28 

@heizer: A 20.század is apránként már az angol-búr háborútól elkezdődgetett, orosz-japán, balkán-háborúk stb. Mégis az ikonikus szarajevói esettel “kezdődik igazán”.
Venezuela milyen értelemben “futott fel”? Csak azért kérdem mert az olajárak grafikonjához képest tudtommal a venezuelai gazdaság (felfelé) nem rajzolgatott másik vonalat.

 7. hadrian77 — 2016-11-09 09:41 

Lehet új utakat keresni a politikának, kilépni a 100-120 éves bebetonozott szerepekből. Minkdenki azt gondolta, hogy a 45 utáni évek nyugodt fejlődése örökké tart, de úgy tűnik, az inkább kilógott a korábbi sormintából.

Trump győzelme nem túl vidám esemény, illeszkedik a korábbi trendekhez. Viszont a republikánusoknál csak beugró, és a programjának jó pár pontja ellentétes a republikánus elvekkel. Elég kétségesnek tűnik, hogy minden elgondolását átvigye a törvényhozáson.

 8. heizer — 2016-11-09 09:43 

@untermensch4: Szerintem ez a “leszarom a potyautas nato-szövetségeseket” dolog még jól is elsülhet, mert esetleg kollektíve Európa, és különösen Mo. rájön, hogy hát hagyományőrzőkkel, operetthadseregekkel, nehéz arra bírni egy szomszédot, hogy komolyan vegyen.

Aztán ha mindenki kiemberkedte magát itt a kontinensen némi melldöngetéssel meg verdatúráztatással, de bunyó nélkül, (és a nagybácsi se pofázik már mindenbe bele olyan lelkesen), akár azt is kitalálhatnák a szomszédok két sör mellett, hogyan lehetne itt valami közös nagy biznict csinálni, úgy, hogy mindenkinek jó legyen, legalább egy kicsit.

Jelentős félelmem még, hogy vajon mi lesz a mi kis kollektíve és nagyon elhatározott felmelegedés elleni küzdelmünkkel. Dagobert bácsi úgy tűnik inkább tojna bele, ráadásul feszkózni akar Kínával is, szóval lehet, hogy inkább akkor ők is hagynák az egészet a fenébe.

 9. komojtalan — 2016-11-09 09:44 

Nem rossz írás, csak nem megy elég messzire. Én már régóta mondom, hogy a világ vezetői elszakadtak a valóságtól. Partikon, klubokban persze hogy nem látják mi folyik tulajdonképp a világban. De ha egyszer elér majd hozzájuk akkor régen rossz lesz. És nem csak nekik … Nem lehet 7 milliárd emberrel finanszírozni 7 millió ember dőzsölését, ennek egész biztos rossz vége lesz, csak abban reménykedem hogy nem érem meg. Örülök hogy nem arról szólt az írás, hogy nekünk ki jobb, mert fogalmam sincs.

 10. heizer — 2016-11-09 09:46 

@untermensch4: Olyan értelemben gondoltam, hogy a nagyon új, balos pénzosztási modell igazából semmi másnak nem volt köszönhető, mint a több mint duplájára ugró olajárnak. Amint az visszaesett, le is áldozott az új marxizmusnak. Brazília dettó.

 11. untermensch4 — 2016-11-09 09:53 

@heizer: Annyiban én is optimista vagyok hogy egy közös ellenség jól hathat az európai integrációra (és ezt ő is így érezheti mert próbálgatja az európai dezintegrációt…).
A klímaváltozás elleni szent háborút tekintve még mindig azt mondom hogy amíg a tervben/elgondolásokban az “állítsuk meg (=irányítsuk)” több mint az “alkalmazkodjunk hozzá” addig a pofáraesés garantált. Mértéke az előbbiek arányától függ.

 12. tiboru — 2016-11-09 09:59 

Trump le fog nyugodni a Fehér Házban (gyk. le fogják nyugtatni). Ha pedig nem, akkor történik vele valami és Mike Pence örömmel átveszi az Ovális Irodát.

 13. heizer — 2016-11-09 10:06 

@untermensch4: Ja igen igazából itt is ez van, ugye bebukott ugyan a SZU 89-ben meg véget ért a hidegháború meg minden, de azért igazából nagyon még 10 évig mindenki az addigi szerepében mozgott, nem lettek átlépve bizonyos határok (háborúk ENSZ felhatalmazás nélkül pl.), a gazdaság és a társadalom igazából a régi elvek, gyakorlatok, szokások mentén pörgött tovább (pl. a 90-es évek tinédzsere egy nyelvet beszél a 70-80-as évek tinédzsereivel, és teljesen mást a 00-10-es évek tinédzsereivel – legalábbis nekem ez a tapasztalatom).

 14. rammjaeger — 2016-11-09 11:36 

> Ez a tömeg, amelyiknek érdekes módon több pénze van, kevesebbet kell dolgoznia és jobban, egészségesebben él, mint az “aranykorban

Ennél azért valamivel ellentmondásosabb a helyzet.

“For generations of Americans, it was a given that children would live longer than their parents. But there is now mounting evidence that this enduring trend has reversed itself for the country’s least-educated whites, an increasingly troubled group whose life expectancy has fallen by four years since 1990.”

nytimes.com/2012/09/21/us/life-expectancy-for-less-educated-whites-in-us-is-shrinking.html

“A sharp rise in death rates among white middle-aged Americans has claimed nearly as many lives in the past 15 years as the spread of Aids in the US, researchers have said.

The alarming trend, overlooked until now, has hit less-educated 45- to 54-year-olds the hardest, with no other groups in the US as affected and no similar declines seen in other rich countries.”

alternet.org/economy/rising-deaths-among-white-middle-aged-americans-could-exceed-aids-toll-us

“From a new report by the liberal Russell Sage Foundation based on crunching government data, we see that the net worth of the median household in 2013 was $56k, down sharply from $88k in 2003, which was before the silliest part of the Housing Bubble. Thus, the median household’s net worth is down 36% from the economically meh year of 2003. ”

vdare.com/posts/bottom-75-of-population-poorer-than-in-2003

 15. rammjaeger — 2016-11-09 11:38 

@untermensch4:

Trump valami olyasmit mondott a NATO kapcsán, hogy az európai tagállamok között sok a potyautas, akik aránylag keveset költenek a honvédelemre, és valahogy arrafelé kellene őket taszigálni, hogy költsenek rá többet. Ha megtörténne ilyen befenyítés, az éppenséggel pont Észtországot nem érintené.

 16. professzorpizka — 2016-11-09 13:00 

@rammjaeger: A helyzet valóban rosszabbodik, és ezt lovagolja Trump, de 56k a kozépnyugaton azért nem rossz pénz. Ezek az emberek jól élnek, csak nem tudják.

 17. tudi — 2016-11-09 16:15 

Szvsz, azért szerintem kár előre inni a medve bőrére, hogy mi lesz. Azért az USA-ban működnek a fékek és ellensúlyok, nem mindenható az elnök és lehet, hogy a kongresszus, vagy a szenátus be fog neki inteni. Nem minden republikánus rajong érte. Meg ugye szép dolog a nosztalgia az erős amerikai iparról, a füstölő gyárkéményekről, de az is biztos, hogy ha netán vissza is csábítaná a gyárakat valamivel, mert gondolom nem fogják olcsón adni, akkor is elképzelhető, hogy ott nem 5000, hanem csak 500 jól képzett ember fog dolgozni, 5000 ember munkájával felérő automatizációval. Arról nem is beszélve, hogy a kitelepült ipar azért a alacsonyabb hozzáadott értékű munkák voltak és azzal, hogy leléptek javították a versenyképességet, plusz olcsóbb termékeket az átlag “rosszabbul élő” rétegeknek.

 18. professzorpizka — 2016-11-09 16:20 

@tudi: Nem ez az utolsó posztunk a témában 😀

 19. tudi — 2016-11-09 16:25 

@rammjaeger:
Tény, hogy a globalizáció nyertese a fejlődő országok (persze csak azok, amik ki tudták ezt jól használni) középosztálya és azok, akik szegényből lettek középosztálybeliek. ott tényleg hatalmasat nőtt a jövedelem, meg a fogyasztás, de azért az amerikai és angol középosztály sem él rosszabbul, csak úgy érzi, de szerintem jó pár magyar szívesen cserélne velük. Az is tény, hogy a volt ipari vidékek lepusztultak, de felmerül a kérdés, hogy érdemes lett volna őket megmenteni, csak azért, hogy a Japánból olcsóbban behozható acél helyett ott legyenek acélkohók. Elvették volna a lehetőséget a sokkal termelékenyebb és versenyképesebb iparágak elől, a gyárkéményes Amerikának/Angliának/…. el kellett tűnnie, hogy a fehérköpenyes felépülhessen.

 20. Tromb74 — 2016-11-09 17:55 

hát igen.

 21. hadrian77 — 2016-11-09 18:19 

@tudi: Trump és Clinton is egy ciklusos elnöknek lett tervezve, ezt több helyen is írták. Ha Trump a lecsúszott iparvidékkek lecsúszott lakosságának nem hoz javulást, az kihathat a következő választásra.
Azt azért tegyük hozzá, hogy 500 ember és automatizáció a háttérben sokszáz munkahelyet jelent, a gépek létrehozása, programozása, karbantartása komoly háttértevékenységet igényel.

 22. padi — 2016-11-09 18:39 

@hadrian77:

“Trump és Clinton is egy ciklusos elnöknek lett tervezve”

Ezt kifejtenéd bővebben?
Odáig OK, hogy koruknál fogva nem valószínű, hogy két ciklust bármelykük végigvihetne.
Az is OK, hogy Clinton “tervezett” elnök(jelölt) volt.
No de Trumpot ki “tervezte”, saját magán kívül???

 23. hadrian77 — 2016-11-09 18:58 

@padi: gondolom, attól a pillanattól, hogy ő lett a győzes a jelöltek között, a republikánusoknak minden kimenetet végig kellett gondolni.

 24. untermensch4 — 2016-11-09 20:43 

@professzorpizka: Spamszűrő figyelj rám: “Nem ezeket a droidokat keresed”

 25. untermensch4 — 2016-11-09 20:52 

@professzorpizka: Bocs. Az ” Ez a tömeg, amelyiknek érdekes módon több pénze van, kevesebbet kell dolgoznia és jobban, egészségesebben él, mint az “aranykorban” kapcsán akartam írni linket de nem sikeredett, így inkább körülírom.
“Hitel-körkép: néhány elgondolkodtató adat” címmel, 2015-02-23 keltezéssel van a kiszámoló blogon egy érdekes bejegyzés, amerikaiak hiteleiről szól.

 26. untermensch4 — 2016-11-09 21:06 

@rammjaeger: Közvetve érintené. Tételezzük fel hogy egy ilyen befenyítés-sorozat részeként Trump jól be is szólogat a kis nyominger szövetségeseinek (mondjuk alapvetően joggal ha nemzetközi szerződésben vállalt gdp-arányos költést nem teljesítenek, még papíron sem aminek pedig nagy a teherbírása), és mondjuk a beszólogatások között olyasmi is elhangzik hogy ne ácsingózzanak amerika védelmére akik önállóan életképtelenek.
Erre bekattannak páran, mondjuk a lengyelek elkezdenek kissé erősíteni honvédelemben arra az esetre ha a történelem ismételné önmagát és nem számíthatnak egy nagy és távoli szövetségesre vész esetén… meg még mások is elkezdik pánikszerűen összeszedni magukat. Nem feltétlenül lesznek sokkal összeszedettebbek de a “pánikszerű” részből esetleg egy nagyobb befolyású volt kgb-s arc vagy tanácsadói úgy gondolják hogy esetleg érdemes lenne megpróbálni k-ukrajna után k-észtországot is.
Gyanús hogy az amerikai lobbirendszerben az “észt lobbi” nem túl ütősebb mint az “orosz lobbi” (már ha vannak ilyenek, mármint remélem érthetőre sikerült fogalmaznom), arra meg nehéz lenne alapozni hogy a sok sivatag után majd az amerikai katonák mint szavazók kiharcolnának maguknak egy kis baltikumi hűsölést. A potyautasok meg a többi európai nato-tagok meg nagytesó nélkül nem biztos hogy jól el tudnak játszani a kis zöld emberkékkel.
Hát így történhetik meg hogy az észtek annak ellenére ráb@sznak hogy ők maguk megtették amit nagyjából lehetett.

 27. Tromb74 — 2016-11-09 21:18 

@untermensch4: 🙂
Ha arra gondolsz, hogy jól jönne egy európai hadsereg, akkor jól gondolod.

 28. Tromb74 — 2016-11-09 22:09 

Nnnna. Én baromira lecsúsztam az utóbbi hetek eseményeiről, de amúgy se vagyok túl penge az amerikai demokráciából (kicsit meg is vagyok lepődve az eredményen).
Tudi kommentelő kartács véleményéhez csatlakoznék.
Nekem úgy tűnik, hogy az amerikai demokráciában simán benne van, hogy egy elmebeteg nyerje meg az elnökválasztást, de az nem fér bele hogy egy elmebeteg legyen az amerikai elnök.
Trump egy ostoba bunkó, de nem tudom azt, hogy elmebeteg-e. Egy amerikai elnök nem ért mindenhez, Trump meg úgy nagyjából semmihez. Ez azért nem olyan drámai különbség. Amennyiben nem elmebeteg, akkor a döntéseiben szakmai tanácsadókra fog hagyatkozni, hallgat az okos szóra. Hát ennek se lesz túl fényes eredménye, de azért nem lesz vége a világnak. Elbohóckodik egy ciklust, elnyeri a legszarabb amerikai elnök ever címet. Kicsit leamortizálja az usát, valamivel jobban a világot, utána balra el. Ez ebben a formában inkább egy hidegzuhany, ami talán éppen időszerű.
Ha elmebeteg, akkor más a helyzet. Kicsinálják, mielőtt tragédiát idézne elő.

Megmondom őszintén, én azt szeretném, ha végig csinálná a ciklust. Talán egy időre világszerte kiábrándulnának a hasonló faszfejekből.

 29. Tromb74 — 2016-11-09 22:31 

Itt van egy kis gyűjtemény a kampányban elhangzottakból. Az első napra tervezett teendők 🙂

http://444.hu/2016/11/09/ezt-a-21-dolgot-mind-a-legelso-elnoki-napjan-meglepi-trump

Hát van rajta mit finomítani.

 30. untermensch4 — 2016-11-10 02:10 

@Tromb74: Igen, arra gondoltam. Csak tovább is gondoltam kissé (bár nem értek hozzá így aztán igyekeztem nem beleélni magam). Mert az igazán tuti az lenne ha a centralizált és decentralizált előnyöket egyszerre lehetne kimaxolni a témában. Ez a kissé skizoid dolog abból származik hogy egyrészt egy jól összeszedett birodalom nagyon ütős és hatékony tud lenni de ha elfajul akkor az egész egyben csinálja azt is, ütősen és hatékonyan, így egy lazább konföderációs képződmény (felhasználói szempontú) élhetőségét jobbnak gondolom.
Ez sztem katonailag olyasmi lenne hogy a “tömeg”hadsereg a maga egységes szabványaival szövetségi, a tartalékosok/homeguard ÉS a speciális egységek meg tagállamiak. A “tartalékos” ebben az esetben az “alapfokú oktatás” szinonímáka, innen megy a lelkes europáner hazafi “A” hadseregbe. Aki meg már öregedik/betegeskedik/nem ér rámertdolgozik az a “homeguard”-abbik felében tevékenykedhet. A spec egységekben meg egyrészt a nemzeti büszkeséget és saját kulturális hagyományokat lehet élvezni (akármit is jelentsen, de jól hangzik) meg az élsporthoz hasonlóan némi versenyszellemmel fűszerezve a nagy és lomha közös hadhoz képest sokkal gyorsabban mozgásba lendülő kisebb bandériumok várnák tűkön ülve hogy helyzet legyen. Itt az lenne a kettős előny hogy ha mondjuk pirézia keleti részén a kis zöld emberkék mozgolódni kezdenek akkor hiába machinálnak bele egy-egy tagállam politikai vezetésébe előzetesen, attól még a többi állam speciálisai meg (kissé lassabban) a közös haderő mennek a pirézekhez. Hiába van akár megmachinálva a közös hadügyminisztériumr, attól még a tagállamok saját kis zöld emberkéi mennek.

 31. untermensch4 — 2016-11-10 02:24 

@Tromb74: Ha viszont nem finomít akkor
1) megcsinálja és mivel egy része lehetetlen, akár csak a határidő miatt (Begyűjt és kiutasít több millió illegális bevándorlót (ezt már az első órában)), meghajlunk zsenialitása előtt, utána viszont rámásznak a vadkeresztények hogy ekkora emberfeletti teljesítménnyel biztos ő az antikrisztus és kitör vmiféle hülye polgárháború.
2) elkezdi rázni a pofonfát a hülyéskedéssel (a kínaiak hogy kezdeni tudjanak vmit az árfolyammanipuláció ellen, lehet hogy hirtelen kápére váltanának sok amerikai állampapírt, ilyesmik)
3) amit nem csinál meg azt az ő stílusát másolván lehet ellene kampányolni (csak van Clinton néni rajongói közöt egy jó előadó humorista, az anyag félig már kész is van és politmókusok meg tudják jósolni hogy a közeljövőben melyik trump-poén válik élesíthetővé).
4) kiderül hogy elmebeteg és így vagy úgy a helyére kerül az alelnök.

 32. untermensch4 — 2016-11-15 09:34 

Olvasgattam ezt:
http://www.atv.hu/kulfold/20161114-beindult-a-trump-domino-ujabb-politikai-bombak-robbanhatnak-europaban
A “dominó” sztem nem jó hasonlat. Ha az első “dominó”-elem egy gázbeton tégla akkor ugyan elfekteti az utánna következőket de “nem úgy”.
Az európai politikus-izék akkor lennének párhuzamos sztorik az USA-val ha egyes tagállamokban “USA-szkeptikus” (és a konföderációval is némileg bizalmatlan) kormányzókat választgatnának meg akik 2vissza akarják szerezni a nemzet függetlenségét a szövetségi kormány elnyomása alól”.
De lehet hogy rosszul látom.

 33. nudniq — 2016-11-15 17:16 

@untermensch4: sztem rossz a párhuzamod. Európában Ausztria, Olaszország (Németország stb.) a nemzetállamok, Észak-Amerikában meg az USA, Mexikó, Kanada a nemzetállamok.

Szóval a megfeleltetések:
EU NAFTA
Németország USA
Bajorország Texas
vagy
AusztriaUSA
KarintiaAlabama
vagy
OlaszországUSA
LombardiaIndiana
(EU-szkepticizmusNAFTA-ellenesség megfeleltetéssel pl.)

 34. norniron — 2016-11-15 17:47 

@nudniq:
A NAFTA egy “szimpla” szabadkereskedelmi övezet. Nincs benne még vámunió és a munkaerő szabad mozgása sem, nemhogy olyan finomságok, mint mindenre kiterjedő hatáskörű szuperbíróság, vagy a legfőbb szerv által megalkotott, a tagállamok jogalkotását felülíró jogszabályok. Az EU ún. alappilléreiből ott legfeljebb a “tőke szabad mozgása” valósul meg.

 35. untermensch4 — 2016-11-15 21:12 

@nudniq: Az USA méreténél fogva egy nagy belső piac. Ez a méretkategória az EU lenne.
Trump “európai alteregója” egy olyan EU-vezető lenne aki elszigetelődési politikát követ, kerítés, haditengerészet elsüllyeszti a földközitengeren a migránsokat… eddig a párhuzamosíthatóság. A “törökök intézkedjenek a közel-keleten de európától tartsák elszigetelve a problémát” meg az ehhez is kapcsolódó “oroszország a szomszédban”-nak sztem nincs párhuzama, ahogy európának sem a “kínaiak jobban szeretnék biztosítani maguknak a csendes-óceán nyugati térségét” tekintetében.
Meg persze ha már átmegyünk sci-fibe, az USA “széthullása” tán előbb reinkarnálná a konföderációt mint hogy a tagállamok nagyon nemzetállamként viselkednének.
Bajorország miért Texas..? Nem mintha a másik kettőt érteném de erre nagyobb esélyt látok hogy felfogom és akkor talán a másik kettő is megvilágosodik.

 36. nudniq — 2016-11-15 23:33 

@untermensch4: nem méretkategóriáról beszéltem, hanem hierarchiaszintről.

Az USA egy nemzetállam. Akkor is nemzetállam, ha kontinensnyi méretű és lakosságú, birodalmi hozzáállással. Akkor is csak egyetlen nemzet, ami sok közigazgatási egység föderációja. Mint Németország, vagy Ausztria: ezek is nemzetállamok, amik maguk is föderációk. (Texas pedig nem külön nemzet, hanem csak egy szubnacionális entitás, mint mondjuk Karintia vagy Bajorország, hiába van mindhármójuknak saját, a jelenleg őket tagállamként/tartományként befogadó nemzetállamtól karakteresen elütő hagyományuk.)

Trump ennek az amerikai nemzetnek a nacionalistája.

Az EU meg nem egy nemzet, hanem egy nemzetek fölötti entitás. Sok nemzet. És ennek a sok-sok nemzetecskének vannak külön-külön saját nacionalistái. Akik ezeknek a nemzeteknek a laza szövetségét akarják úgy szétzilálni, ahogy Trump a három észak-amerikai nemzet mégsokkal lazább szövetségét.

Ezért nem jó párhuzam az USA iránt szkeptikus kormányzók vizionálása ahhoz,h párhuzam legyen az euroszkeptikusokkal.

 37. nudniq — 2016-11-15 23:37 

@norniron: mint írtam, nem ez a lényeg. Hanem az,h az USA az egy nemzet, aminek van saját nacionalizmusa, amely nacionalizmus ellenséges az ezen nemzet fölött létező, mégoly laza szövetséggel is.

Európában meg pl. Magyarország egy nemzet, amelynek a nacionalizmusa ellenséges a Magyarországot magába foglaló, nemzetek feletti szövetséggel. És az ebből a szempontból lényegtelen, hogy az észak-amerikai kontinentális szupranacionális konglomerátum sokkal de sokkal lazább valami, mint az európai kontinens szupranacionális konglomerátuma.

 38. untermensch4 — 2016-11-16 08:48 

@nudniq: Értem hogy hierarchiaszint. Ezért is írtam a “trump-dominó” kapcsán a gázbeton téglát, mert az usa mint “dominó” (=nemzet) az egész usa, európában meg a tagállamok, “európa-nemzet” nincs (még?).
Azt akartam mondani hogy az usa méreténél fogva tud bohóckodni (legalábbis egy darabig biztosan) akár izolacionizmust is játszhatnak. Egy-egy európai nemzetállamban még viccelni sem próbálnak az autarkia emlegetésével.
“Texas pedig nem külön nemzet, hanem csak egy szubnacionális entitás, mint mondjuk Karintia vagy Bajorország, hiába van mindhármójuknak saját, a jelenleg őket tagállamként/tartományként befogadó nemzetállamtól karakteresen elütő hagyományuk”
Szintén rossz (vagy inkább csak kérdezéshez jó) párhuzam jugoszlávia. A ’80-as évek elején (amennyire az akkori rendszerben gyűjtött adat megbízható) közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 18% mondta magát “jugoszláv” nemzetiségűnek. A “jugoszláv”-hoz képest úgy szétváltak “szub-jugoszláv” entitásokká hogy karakteresen eltérő hagyományaikban igyekszenek kihangsúlyozni az eltéréseket.

 39. norniron — 2016-11-16 09:35 

@untermensch4:
Viszont az nyilvánvaló, hogy az 1990-es években Bács-Kiskun megye volt a magyar Texas, a legnagyobb területű megyeként, és az olajbiznisz miatt 🙂

 40. untermensch4 — 2016-11-16 12:04 

@norniron: Mi Texas esszenciális lényege? A viszonylag nagy terület és az olaj? Mindkét téren ott van alaszka is… A kultúra lehet a kulcs. Alaszkában “nanuk” részegen megölt vkit a kocsmában de nyugisan várja hogy leteljen a húsz év a börtönben. Amit nem nagyon kerítenek körül mert főleg azért kell a kerítés hogy ne menjenek BE a medvék. Texas meg a “we don’t dial 911” (a képen vszeg két colt, jellemzően a peacemaker dizájnjához hasonló…) autómatricák és hasonló agresszív megnyilvánulások hangulatát árasztja. 🙂
Nálunk még annyira sincs “megye-nacionalizmus” mint az usákoknál tagállami.
Budapest meg NYC… főleg vidékiek szerint 🙂
Ennek kapcsán érdekes az a mentalitásunkban hogy a hierarchikusan rangosabb településre “fel” megyünk, az alacsonyabb “rangúra” meg “le”. Régebben azt hittem hogy alapvetően észak a “fel” de nem. A kis falu polgármesterére is azt mondja a titkárnő amikor kiment éppen a tanyavilágba hogy “Házon kívül van, lement vidékre.” 🙂

 41. norniron — 2016-11-16 12:36 

@untermensch4:
A “vidék” hasonló. Ugyebár nálam, mint született bp-inek a “vidék” a Budapest áthúzva táblánál kezdődik, nekem vidék még a debreceni Kossuth tér is, a Nagytemplommal, a villamossal és az 5-6 emeletes házakkal a szélein. Győrben viszont azt tapasztaltam, hogy nekik meg “vidék” nagyjából a megyében minden náluk kisebb település, kivéve Sopront, de őket is utálják. Nagykőrösön “vidék” a néhány, a város körül levő falu. Faluban “vidék” a falu körüli néhány tanya, amikről a falubeliek már urbánus gőggel beszélhetnek. 🙂
Bács-Kiskunnál meg a texas-ság abból is adódik, hogy a déli határ mentén van, amelyen túl egy általunk megvetett, más kultúrát követő, általunk a civilizáció alacsonyabb fokán állónak vélt, vad nép lakik 🙂

 42. untermensch4 — 2016-11-16 14:59 

@norniron: Texasban vannak bevándorlók a “vad népből”, nálunk meg a “mieinkből” van a határ túloldalán… 🙂 Meg sztem a texasiak úgy “gőgösek” hogy ők a nagyonkemények a “barbárokkal” szemben (a vallási/felekezeti szál nem tudom mennyire erős), nálunk viszont sztem kevesen vonják kétségbe hogy a “hagyományos, 3F férfiúi keménységi skálán” a szerbek keményebbek. 🙂
A “vidék – urbánus gőg” találóbb leírás mint az enyém (született vidékiként mondom…) 🙂 . Furcsa mód “felfelé” is működik a “kellő alázat”… lenézi az ilető a “pestieket” de “fel”megy pestre amikor utazik…

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.