A deklasszált ország

Jogképesség, mire jó az?

A jogi egyetemen valamikor az első év közepe táján biztos elhangzik az a mondat, hogy “Magyarországon minden ember jogképes”. Aztán alktományjogból még tanítanak ilyesmiket, hogy a jogképesség nálunk általános, feltétlen, egyenlő. Még szép, ez a jogállam alapja, hogy nincsenek az emberek jogképességi kategóriákba sorolva, hiszen bármilyen kategóriába sorolás azt jelenti, hogy valaki, valahol eldönti, hogy egyes embereknek járnak dolgok, másoknak pedig nem járnak.

Persze ez nem volt mindig így, sőt ma is inkább csak azt mondhatjuk, hogy a jogi egyenlőtlenségnek nincs intézményes formája. A “Magyarországon minden ember jogképes” mondat csak annyit jelent, hogy a szülészeten nem bélyegeznek azonnal valakit jobbágynak, rabszolgának, helótának. Nincsenek “whites only” feliratú ajtók, ahol a lakosság nagy része nem mehet be. Mondom, intézményesen. Nincsen 2017. évi MMMXL tv. a cigányok külön ülőhelyeiről a tömegközlekedési járműveken.

A tökéletes jogegyenlőség azonban olyan dolog, mint a tökéletes demokrácia: nem létezik. Lehet és kell törekedni az elérésére, de soha nem fog megvalósulni, mert ahhoz alighanem teljesen egyforma emberekre lenne szükség, meg valami falanszterre. Kár azonban ezzel megnyugtatni magunkat.

Ma, Magyarországon az összes jogvédő szervezet hangosan tiltakozik olyan dolgok miatt, amelyek a jogegyenlőség, az egyéni jogképesség korlátozását okozzák. Vajon igazuk van? Sajnos igen.

A jogképesség intézményes korlátozása az Európai Unió jogi követelményei miatt tabunak számít és a mindenkori magyar politikai elitnek annyi esze azért van, hogy a bármennyire is szívesen vezetne be jó kis numerus claususokat, szegregációt, választójogi korlátozásokat, nem teszi meg, különben azonnal a figyelem középpontjába kerül, mint Lengyelország és előbb-utóbb az ilyen szabályokat vissza kell vonni. A nemzetközi partnerek, ha maskara formájában is, elvárják a jogállami játékszabályok betartását.

Meg kell azonban nézni, hogy de facto vajon van-e jogegyenlőség? Fel kell tenni a kérdést, hogy XY állampolgár elmehet-e a bíróságra és elmondhatja hogy mi a baja, és reménykedhet, hogy eldöntik a jogvitáját? Vagy ő pont nem, mert az ellenfele “túl nagy ember” ? Vajon egyenlő munkáért mindenki egyenlő pénzt kap?

A képen is látható dabasi eset új minőséget jelent a jogállam lerombolásában. Itt ugyanis nem valamilyen körülírható etnikai vagy társadalmi kisebbségről van szó. Nem arról van szó, hogy a nagyrészt mindenféle afgán meg szír bevándorlókra a büntetőeljárás bizonyos részei nem vonatkoznak. Nem arról, hogy a cigány gyerek nem iratkozhat be az alapítványi/református/katolikus iskolába.

Sokkal többről. Vágó Gábor népszavazása kapcsán merült fel, hogy majd emelik az illetményalapot és ettől nő majd általában a jövedelem. Itt pedig azt látjuk, hogy olyasvalakit keresnek, aki nem cigány, nem migráncs, nem homoszexuális, nem tagja nyíltan valami belvárosi ultraliberális gittegyletnek. Egyszerűen keresnek egy Hogyishívjákné Marikát, aki magyar, érettségije van és aktát fog tologatni a rendőrségen.

Ismétlem: az illető teljesen “sima” többségi magyar lesz. Mégis, a munkájára nem fog szabályozni – az egyébként szégyenteljes – közalkalmazotti bérezés, hanem ő egy másik törvény alapján, sokkal kevesebb bért fog kapni. Kevesebb szabadságot, pótlékokat, Erzsébet utalványt, Szép kártyát, ilyesmit.

Miért? Egyszerűen azért, mert a társadalom egy másik csoportja a közjavakat annyira magához vonta, hogy az állam a társadalom többi tagjának nem tudja kifizetni az egyébként nekik törvényesen járó bért, ezért megalkotta a közfoglalkoztatást, amely elvileg munkához egyébként nem jutók foglalkoztatási formája lenne. Valójában azonban indok arra, hogy bő 100 euróért dolgozzon valaki egy olyan állásban, amely törvényesen egyébként egy 500 eurós állás.

De ez még semmi. Ugyanis a közalkalmazott, defőleg a köztisztviselő/kormánytisztviselő kirúgásának szabályai vannak. (mondjuk a kormánytisztviselő kategória azért lett, hogy ezek egy részétől megszabaduljanak). A közfoglalkoztatott viszont kirúgható egyszerűen azzal az indokolással, hogy nincs rá keret. Vagy gyakorlatilag bármilyennel, hiába is gondolkodik bíróságra menésen.

Ez nem más, mint a másodosztályú állampolgárság. Ugyanazért a munkáért töredék pénz. Munkavállalói jogok nélkül, kiszolgáltatva a felsőbb osztály kénye-kedvének. Intézményesen, hiszen a közmunkásnak nem jár az, ami a közalkalmazottnak. Hogy azt csinálja közmunkában, mint előtte közalkalmazottként? Sajnáljuk, a deklasszálás, az deklasszálás.

Utóhang

Ez egy konzervatív blog, amelynek egyébként nem tartozik a profiljába a szociológia és a társadalmi egyenlőtlenségek feszegetése. Viszont, amennyire én követem a mindenféle, magukat progresszív balosnak mondó szervezeteket, a fenti problémáról mindenki mélyen kussol. Őszintén remélem, hogy csak azért, mert egyébként fogalmuk sincs róla.

9 hozzászólás

 1. infomernok — 2017-07-29 23:32 

A cikk minden szavával egyet értek. De ott van az is, hogy a feleségem szülőfalujában pl. 10 közmunkás 1 hétig kaszál egy 500 méteres árok szakaszt. Mondtam is a feleségemnek, 9-et ki kéne b.szni, a megmaradt 1 embernek rendes munkát végezni, s akkor kapja meg ő a tíz ember munkabérét. Mindjárt ott lenne nettó 400 ezres fizetés, a munka pörögne, és lehetne európai bérekről beszélni.

 2. nadiposzi — 2017-07-30 07:29 

Sajna ez nem így van, a 10 közül nem találnál egyetlen rendes munkára képes alakot, akármennyit fizetnél neki. Ezek ilyenek. (Régészeti ásatásokon volt alkalmam megfigyelni őket közelről, 2003-tól napjainkig, az ország számos pontján, sőt félévig magam is voltam közmunkás – na az tanulságos volt!) A közmunka látszat fizetéséért cserébe látszat tevékenységet folytatnak, éhen halni mégse lehet őket hagyni. Valami ezeknek a szerencsétleneknek is kell. A közmunkával némileg kordában tarthatók, meg lekötik magukat. A baj az, hogy ez bíz elég undorító módon valósul meg sokszor (pl. Érpatak), illetve egyfajta merev kasztként foglyul ejt pár normálisabb embert is. Legális alkalmi munkát nehéz vállalni mellette, és sokan a kicsi, de biztos közmunkánál maradnak inkább. A másik baj, és ez a nagyobb, hogy az alacsonyabb státuszú közalkalmazotti, vagy egyéb nem kaszálgatós munkahelyeket vidéken felzabálja a rendszer, részben aljasságból, részben mert az önkormányzatoknak nincs pénze mondjuk személyzetet öltetni a művházba/teleházba, de Irénke lányát nem vették idén fel, hát addig is beül oda közmunkásként.

 3. dr Brcskzf Gröőő — 2017-07-30 08:57 

a mély kussolás szerintem nem igaz: state capture-ről, jogalkotással elkövetett bűnözésről elég régóta elég sokszor hallani. és a konkrét „kirúgjuk, aztán közmunkásként visszafoglalkoztatjuk” esetekben is szokott lenni tiltakozás.

kicsit más: nekem mániám, hogy a gépesítettség előretörése úgy befolyásolja a munkaerőpiaci kereslet-kínálat viszonyokat, hogy a jelenlegi „legyen mindenkinek olyan munkája, amivel elég pénzt tud keresni” hozzáállás egyre illuzórikusabb: egyre nagyobb iskolázottság és kreativitás kell gépesíthetetlen munkákhoz és ilyen munkából nincs is annyi, hogy jusson mindenkinek.

 4. untermensch4 — 2017-07-30 13:08 

@nadiposzi: Nem, ezek nem mind ilyenek. Pont belecsöppentem egyszer egy ilyen kaszálós közmunkás csapatba. Első nap olyan lendülettel indult a munka mintha agitprop forgatás lenne a rákosi-korszakban. aztán két héten belül a napi teljesítmény elérte a nullát. Azaz nulla lekaszált négyzetméter.
Ha nincs teljesítményprémium akkor az ember olyan hogy a fix fizetésért igyekszik a lehető legkevesebbet dolgozni. És mivel a közmunka nem piaci alapon és logika mentén működik, marad és erősödik a látszatfizetésért látszatmunka.

 5. tudi — 2017-07-30 14:45 

Elolvasva hozzászólásokat, kicsit mindegyikkel egyet értek, meg nem is, azért szerintem ha megnézzük az országot azért itt is meglátszik a kelet-nyugat ellentét, mert itt nyugaton már közmunkást sem könnyű találni egy két településen, a munkaerőhiány miatt, itt tényleg csak azok vannak, legalább is akiket én ismerek, akik csak erre alkalmasak, másra nem sajnos, mert legalább csinál valamit, amit persze lehetne motiválni, de jelentős részük nem alkalmas a piaci munkákra. Más a helyzet keleten, ahol ez jelenti az egyetlen munkalehetőséget sok helyen, meg persze be is betonozza a függőséget. Most néztem meg Dabas azért közel van Budapesthez, kíváncsi vagyok, hogy emiatt ki lenne az az érettségizett valaki, aki ennyi pénzért oda menne, ha a közelben lehet ennek a dupláját is megtudná keresni. Amire én gondolok, hogy ez valakinek kell a gyerek mellé mondjuk, gyesből visszatérve valaki rokonának, mert ugye ez állami szféra is lehet nem sokakat zavar, ha egy hétig otthon van az anyuka táppénzen.

 6. mafi mushkila — 2017-07-30 17:15 

Első kommentem, sziasztok!
Annyit szeretnék a poszthoz hozzátenni infónak, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2012-ben átfogóan vizsgálta a közfoglalkoztatást, ennek ezen a kormányzati portálon van nyoma:
http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/az-alapveto-jogok-biztosanak-a-kozfoglalkoztatasi-programokkal-kapcsolatos-vizsgalatai
és itt találhatók meg a jelentések:
http://www.ajbh.hu/jelentesek-inditvanyok-allasfoglalasok
Ezen a felületen a közfoglalkoztatás szóra kerestem rá (csak ez nagyon ronda linket ad), így találtam meg és töltöttem le az előző lista első jelentését (3025/2012. A közfoglalkoztatási rendszer működésével kapcsolatos átfogó vizsgálat, itt: 201201563.rtf), amiben teljes egyértelműséggel szerepel a megállapításban:
“Mindezek alapján megállapítom, hogy a közfoglalkoztatottak esetében az eltérő kötelező bérminimumok előírása, ennek következtében pedig az alacsonyabb összegben meghatározott betegszabadság és táppénz sérti az egyenlő bánásmód követelményét.”
és az intézkedésben is:
“2. A jelentésemben feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő alapjogi visszásságok orvoslása és jövőbeni megelőzése érdekében az Ajbt. 37. §-a alapján felkérem
2.1 a belügyminisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben –
2.1.1 a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény megfelelő módosításának kezdeményezésével teremtse meg, hogy – az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően – a közfoglalkoztatottakra is a munkavállalókat megillető garanciák vonatkozzanak a szabadsággal és a betegszabadsággal kapcsolatosan;
2.1.2 a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet megfelelő módosításának kezdeményezésével
a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése érdekében több lépcsőben végrehajtott, fokozatos emeléssel teremtse meg, hogy a közfoglalkoztatotti bérek elérjék a kötelező legkisebb munkabér mértékét;”
hogy a helyzet a jogállamiság mércéjével nem tartható.
Persze sok más részével együtt (más jogok sérelme, a végrehajtás módjai) de ez az alapvető része.

 7. c005aa25e — 2017-08-07 15:15 

@tudi:
Dabas csak geográfiailag van közel Budapesthez, vasúton az erősen optimista menetrend szerint egy óra tíz perc a 37 kilométerre lévő Köki (33 km/h átlag 2017-ben).

 8. untermensch4 — 2017-08-07 19:09 

@c005aa25e: ” (33 km/h átlag 2017-ben)”
A mopedautók elterjedése ki is végezné a máv-ot…

 9. c005aa25e — 2017-08-07 21:32 

Legyen cégünknél munkanélküli! A fenti hirdetésben szemfülesek találhatnak néhány etikailag-jogilag erősen kifogásolható dolgot, én mégis egy másik igen fontos adatra hívnám fel a figyelmet: 81.530,- Ft. Hölgyek, Urak, szeretném bemutatni az új minimálbért.
Elméletem szerint ugyanis amellett, hogy a jelenlegi brigád élbolyában a gravitáció összerántotta az összes addig szabad(láb)on lézengő szociopatát, és úgy ragad a kezük, hogy meg kell számolni az ujjaidat a kézfogás után, a második vonalban zseniális stratégák sorakoznak. Hogy ez volt a szándék, vagy csupán a nép öncélú megalázása, ez nem derült ki számomra még, de a fenti hirdetésben egy régi gazdaságpolitikai csapda megoldása látható. Kezdjük egy elméleti képlettel:
Bruttó bér<=( hozzáadott érték – járulékok – betanítási költség – felügyeleti költség)
A minimálbér minden emeléskor sikerül a munkaerőpiacról kizárni azokat, akiknek valamelyik fenti összetevő miatt az eredmény nem éri el ezt az összeget (például a fenti hirdetésben szereplő Irattaszító Mária); őket egy-két éven belül regisztrált munkanélkülinek hívjuk, kicsit később meg sehogy, mert eltűnnek a statisztikából. 40-60-100 ezeret ki tudnak termelni, 150-et nem. Az I. Orbán kormányzása alatt 40-ről 60 ezerre történő emelés emlékét ma is betonlapok és kiálló csavarok jelzik dunántúli városokban az „Ipartelep” tábla mögötti legelőn, úgyhogy a fiúk tudják, mi ez. Minimálbért csökkenteni, vagy régiónként, iparáganként differenciálni pedig nem lehet, mind az ellenzék, mind az ok-okozati viszonyokat csak az első lépésig követni képes publikum, mind pedig az ilyen –általam nagyra becsült – blogok törzsközönsége is liberalizmusszivárgást kiáltana.
A közmunka jelenleg erre ad megoldást: betereli a kiesett embereket egy minimál-minimálbér alá, ahol – talán – gazdaságosan lesznek majd foglalkoztathatók némi átnevelés után. Amit itt fent látunk, az a modell nyitása előbb az állami szektor felé, később szerintem jön majd a bérelhető közmunkás – nem csak polgármestereknek.
Mindemellett ez undorító, ha nem szociopatákból álló banda döntene, lehetne ezt elegánsabban, emberibben is csinálni. De ha már így összegyűlt a nyál a szánkban, leköphetnénk azokat is, aki elhitették a fenti hirdetés célcsoportjával, hogy az ő nyolc órás _jelenlétük_ legalább 150 ezer forintot ér, függetlenül a kifejtett tevékenységüktől, vagy esetleg attól, hogy az utcában az albérlet hatezer vagy száz.
Ez nem deklasszálás, csak az érintett finom értesítése arról, hogy eddig rosszul tudta a házszámot. Irattaszító Máriának továbbra is van lehetősége máshova is beadni jelentkezését, például a gyáli üzemek egyikébe. Sőt, a falu vége táblánál sincs vége a világnak, csak egy másik kezdődik.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.