Milyen forradalom?

Régi vicc, amikor Lenin elvtárs üldögél a padon és a futballozó gyerekek fejbe rúgják a labdával. Lenin elvátrs fogta a labdát, barátságosan visszadobta a kis Szerjózsának. Pedig akár főbe is lövethette volna…

Szintén régi példabeszéd a békafőzés helyes metódusa. Eszerint a forró vízbe hajított béka kétségbeesetten kiugrik, míg ha minden nap egy fokkal melegebb vízbe tesszük, néhány héten belül szép főtt békánk lesz, mert nem tűnik fel neki, hogy egyre melegebb a víz.

Ezt a két példázatot fejben tartva igazán nem nagy logikai bakugrás azt mondani, hogy a Fidesz oroszlánt szelídít.

Szima Judit lefogása, Kónya bezsarolása lemondása a bohócügyi államtitkározás azt mutatja: aki ellenszegül, megüti a bokáját, még ha tudomisén, hány ezer tagja is van, mint a TMRSZ-nek.

A Fidesz arra épít, hogy a Tettrekészek annyira nem is tettrekészek. Arra épít, hogy családapákról és családanyákról beszélünk, akik forradalmisággal, tökösséggel nem tudják a számláikat befizetni. A nagy fazék forró vizet a nulla nyugdíjjal megmutatták a békának, és Szima Juditon keresztül azt is, hogy a főbe lövésnek is van modern megfelelője.

Most az megy, hogy ezt a lázongást elnézik egy tizedeléssel kisebb szolgálati ejnye-bejnyékkel. Megmarad valami nyugdíj-helyettesítő juttatást amiből vágnak és adóztatják, összességében kb. elveszik a harmadát.

Ez határeset. Ez az összeg az éhen halni sok, jóllakni kevés határán egyensúlyozó közrendőröknél a végső anyagi hanyatlás előtt van egy centivel vagy talán túl rajta egy centivel. Ilyen alkuba a rendőrök nyilvánvalóan nem mennének bele.

Vannak mind a már nyugdíjasoknál, mind pedig az aktívaknál érvek. A már nyugdíjas a "végülis marad valami" érvet hozhatja fel saját maga becsapására, a még aktív rendőr meg egyszerűen csak nem akar megbízhatatlan elemmé válni a rendszerben, mert elbukja azt a pár ezer forintot is, amelyet az őrmesterből törzsőrmesterré, főhadnagyból századossá előlépése jelent.

A hangoskodó rendőrszervezet talán nem is tudja, hogy ennek áll az útjában. Ő az akadálya annak, hogy a hosszan tűrő magyar ember az újabb igát is elviselje, még ne most legyen aza a pont, amikor a feleségek nem csitítják otthon a férjüket, hogy "ejj, Józsi hát kevesebb, majd valahogy megoldjuk, veszünk fel kölcsönt aztán majd…majdcsak lesz valahogy" hanem azt mondják: "eredj Józsi és verd ki a bazmeget, légy férfi".

Minden forradalomnak a kovásza a női kockázatkerülés vége. akkor van baj, amikor a nő azt látja, nem tud már annyi áldozatot hozni a családért, amennyi elég lenne. És akkor viszont jön a baj. Ezt – máshonnan – maguk a rendőrök is tudják, hogy minden utcai…izé…norvég balhéban a leghangosabban rikácsoló norvég hölgyet kell kiiktatni ha rendet akarnak csinálni.

Most azon a ponton vagyunk, amikor az egyik kézzel prominens szakszervezetiseknek adott pofon mellett a másik kéz kisebb, soványabb, mócsingosabb falatot ajánl.

Ha a hangoskodást el tudják fojtani, akkor megússzák és a rendőrség benyeli a mócsingot. Jön két nyári, uborkaszezonos hónap, amikor a nyaraló, telekrejáró emberek érdektelensége közepette szép csendben a hangadókat szép sorban kicsinálják. Augusztusban jön valami nagy botrány, menetrend szerint, valami vagyigaz-vagynem politikai humbuggal, esetleg ítélet lesz a Hunvald-ügyben vagy ilyesmi. Akkor dördülnek majd el a háttérben az utolsó lövések.

Aztán szeptemberben jöhetnek a rokkantnyugdíjak.

7 hozzászólás

 1. J. S. Bach / Pierre Bezuhov — 2011-06-04 23:46 

A rokkantnyugdíjak jöjjenek csak.

 2. tiboru — 2011-06-06 22:50 

A románokat baszogattuk évtizedeken (a teljes Ceaușescu-érán) keresztül azzal, hogy a puliszka nem robban. Lefigymáltuk és kiröhögtük őket, szánakozva mondtuk, hogy ezeknek az idiótáknak tényleg fát lehet vágni a hátukon, meg hogy ha a magyarokkal TIZEDANNYIT megcsinált volna a regnáló hatalom, mi aztán (a kurucos-negyvennyolcas-ötvenhatos virtusunkkal a sapkarózsánkon) megmutattuk volna, hol lakik az úristen.

Román ismerőseim és barátaim (a negyedik és ötödik pohárka cujka között) könnyekkel a szemükben suttogták: bazmeg, ti ezt nem tűrnétek…

Mit is tehetnék hozzá a megszokott klasszisú poszthoz… Talán csak annyit, hogy az elmúlt időszakban a gasztronómia hatalmas változásokon ment keresztül: nouvelle cuisine, molekuláris gasztronómia, fúziós konyha.

A pörkölt sem robban.

 3. hazitroll — 2011-06-07 13:15 

@tiboru: Jövő csütörtökön nem lesz valami főzőverseny?

 4. paranoid T.R. marcipan — 2011-06-07 18:34 

@tiboru: a pattogatott kukorica igen. de azt meg nem mi találtuk fel…

 5. tiboru — 2011-06-07 18:58 

@hazitroll:

De bizony, lesz egy gasztroséta…

 6. hazitroll — 2011-06-09 07:52 

@tiboru: És ez nem valami jó csípős atompaprikás főzőcske lesz szerinted?

 7. ua — 2011-06-11 22:32 

1984, ceglédi tüzérlaktanya állománygyűlése a bakonyi hadgyakorlat után.
Fontos ember beszél: a gyakorlat sikeres, négyen meghaltak, de ez még bőven belefér a tervezett veszteségbe.

Nagyon sokan vagyunk és nagyon vegyesek: faluról, városról, tanyáról; katolikusok, cigányok, reformátusok, zsidók, luteránusok; szakmunkásbizonyítvánnyal, érettségivel, 8általánossal vagy anélkül.
De erre a mondatra egy emberként hallgatunk el: akkora csend lett, hogy vágni lehetett. Fiatal hímek 50 és 150 kg között néznek össze gombóccal a torkukban: a szemekben gyűlölet, undor, könny és értetlenség. Mi az, hogy belefér? Mi az, hogy sikeres?

Hát ezt így mondják – mondják nekünk a poltisztek a következő héten. Aha. Tüfe-műhelybe hozzánk jön a 152mm-es, aminek a ponyváján még ott van a fiú rászáradt agya-vére (az Ural-kabin takarítóit nem irigyeljük). És ezt hogy mondják? Mi sorkatonának szegődtünk, és nem ebben alkudtunk. Széttárt kar a felelet.

Nem vagyok jogász, de már az óvodában sem rendes utólag felrúgni az alkut. Ha valaki másképp szeretné, ahhoz az óvodában is másik alkut kell kötni. Legközelebb. De a megkötött alkut előbb teljesíteni kell.
Óvodásként ezt még valamennyien tudtuk. És betartottuk-betarttattuk.

Aki tűzoltóként, rendőrként nyugdíjba ment és teljesítette az alku rá eső részét (vagy épp most teljesíti, mert ezzel a feltétellel szerelt fel), az joggal várja el, hogy a másik fél is tartsa magát a megállapodáshoz, és teljesítse az alku másik részét. Ők hivatásosnak szegődtek és ebben alkudtak. A széttárt kar nem válasz.

Nem vagyok se berlini, se rendőr, se tűzoltó. Legfeljebb ilyenkor. Óvodásként. És nem béka volt a jelem sokadmagammal nekem sem.

(És hogy ne téged vegyenek elő, Prof, ezért a pár sorért, mert Kennedy aztán végképp nem vagyok): Uzonyi András (rendőr-tűzoltó a címem is tudja)

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.