Külpolitika kicsiknek

A közvélemény óhajának engedve kifejtem pár, külpolitikával kapcsolatos nézetem. Eredetileg arról akartam írni, hogy mit kell nekünk kezdeni Putyinnal és Alijevvel, de rájöttem, hogy kicsit messzebbről kell indulnom. Külpolitikában és politológiában járatosaktól előre is elnézést kérek az egyszerűsítésekért.

Ebben a kis bevezetőben a módszerekről és az ismeretekről fogok írni. Előrebocsátom, hogy ismereteim nagyrészt olvasmányélményeimen alapulnak, egyetlen fegyverszüneti tárgyaláson sem ültem még szemben giga-tányérsapkás orosz tábornokokkal.

Az ismeretek

A politika egyetlen területét se lehet művelni anélkül, hogy a környezetünk reakcióira ne készülnénk fel. Aki a humán és a természetes környezet reakcióra nincs felkészülve, az előbb-utóbb csúnyán elbukik. Akármekkora is a hatalma, előbb vagy utóbb ellenségei összefognak és megbuktatják. Nagyon ritka, hogy valaki egyenesen rohanjon vesztébe, ahogy mondjuk Napóleon tette, a gyakoribb az, hogy a panamajack által már megénekelt gó-játszmában tesznek rosszra a játékosok.

Igenám, de a gó-játszmában, sőt még a pókerben sem kell a vakszerencsére hagyatkozni, számtalan háttérismeret segíthet. Követhetjük ellenfelünk fiziológiás reakcióit, metakommunikációját, amerikai kifejezéssel „read”-et csinálhatunk.

Az ideális kormányban (amilyen nem volt még sehol és szerencsére nem is lesz) a külpolitikai döntéshozó nem egyes-egyedül tartja kézben a lapokat és gondolkozik a megfelelő döntések meghozatalán. Ha így tesz, annak sikertelen külpolitika lesz a vége.

Mire van szüksége? Általános és konkrét háttérinformációra.

A konkrét információ az egyszerűbb kérdés. Minden olyan országban, amely számunkra fontos, olyan követséget kell működtetni, amely nyitva tartja szemét-fülét és beszerzi az információkat. Követi a belpolitikát, és kérésre bármikor jelenti, hogy Bergengóciában kik a jelentős politikusok, ki a legtöbbek által követett újságírók, kinek volt szexbotránya, mely megyék és tartományok ellenzékiek/kormánypártiak/katolikusok/protestánsok/szeparatisták.

Ha bárki az írja mondjuk Bergengóciában, hogy a miniszterelnökünk egy diktátor, akkor, ha akarunk, két órán belül a Külügyminisztérium le tud tenni az asztalra egy jelentést. Ebből el lehet olvasni, hogy az ott egy konzervatív vagy liberális lap, milyen gazdasági vagy politikai érdekcsoport áll mögötte, kik olvassák, a szerző kicsoda, kit szeret és kit nem. Egy ilyen jelentés birtokában körvonalazódik, hogy kinek állhat érdekében jelentéktelen kis országunk cseszegetése, és el lehet kezdeni gondolkodni a válaszlépéseken.

Még a válaszlépések előtt, körbe lehet kérdezni a többi külképviseletet, hogy milyen visszhangja van a támadásnak egyes országoknak, hol várható, hogy kiállnak mellettünk, ki fog minket szintén megtámadni.

Egy ideális kormányban ilyenkor belpolitikai téren is szétnéznek, hogy miért haragszanak ránk, mit csinálunk az érdekeik ellen. Innen már csak egy lépés a döntés, igaz, az még egy magyaros hosszú lépés.

Háttér

Lehetnek akármilyen friss információink, azokat rendszerezni és elemezni kell, illetve tudni kell jó kérdéseket továbbítani szemeinkhez és füleinkhez. Mert szép dolog az általános hallgatózás, de még szebb az információ tengeréből kivenni azt a fonalat, amelyre az események felfűzhetők, és megérteni, hogy mi folyik és milyen szerepet játszunk mi az eseményekben? Drámai hősök vagyunk? Vagy bolondok?

Ehhez az is kell, hogy értsük magukat az országokat. Ehhez legkevésbé James Bondok kellenek, hanem olyan alakok, akik olvasták az adott ország összes fontos íróját, tudják, mikor mire céloz a helyi Bayer Zsolt. Tudják, hogy kik a fontos szentek, a kultikus borok, hányszor volt bajnok a helyi Ferencváros.

Persze kellenek olyanok is, akik tanulmányozták a nagyhatalmak, a birodalmak működését, naprakészek, hogy a papíron létező ötszáz vadászgépükből hány tud 24 órán belül bevetésre indulni, mit kockáztatnak és mit nem.

Ekkor már közel abban a helyzetben van a politikus, hogy meghozza döntését. Az már az ő dolga, hogy mérlegelje, hogy mit tehet meg arcvesztés nélkül és mit nem, mit fognak elnézni a választói és mi vezet ideiglenes vagy végleges bukásához. Végül dönt, Bergengócia lépéseket fog tenni. De hogyan?

A diplomácia eszközei (rövid kis válogatás)

A világ már régen bonyolultabb annál, hogy háborúit holmi elgurult almák és megsértett büszkeségek miatt vívja, de a végső lökést a mai napig ezek adják meg. A diplomácia annak a művészete, hogy a sok, országok közötti feszültség között, egy-egy ország érdekét úgy fejezze ki, hogy lehetőleg egyetlen lőporos hordóra se vet szikrát.

A diplomaták ideális esetben olyan üveglapok, akiken a küldő állam érdekei világítanak át, de nem teljesen átlátszóan. Nagyon kifinomult jelzésrendszere van arra, hogy kifejezzük akaratunkat vagy szándékainkat. Mondok egy példát:

Magyarország, mint NATO-tag, jövőre négy Gripen vadászgépet fog elküldeni Litvániába. A Balti országoknak ugyanis a Vörös Hadsereg kivonulása után nem maradt légierejük, ezért légterüket a NATO-tagállamok védik, rotációs rendszerben. Az orosz légierő rendszeresen provokál készültségi riasztásokat, ahogyan azt egyébként a norvégokkal is szokta. Ha ezek után a kecskeméti légibázis parancsnoka vendégül látja Olaf Olafsson alezredest, a norvég légierő tapasztalt pilótáját, hogy tartson előadást az orosz légtérsértők elfogásáról, az már egy nem is túl finom jelzés az orosz katonai vezetésnek: Déli Áramlat ide, földgáz oda, Magyarország teljesíteni fogja NATO-kötelezettségét és pilótáink nem fognak vacakolni, ha célzó üzemmódra kell kapcsolni a radart.

Hasonlóan súlya van minden mondatnak. Ha egy nagyhatalom azt mondja, hogy valami „mélységesen aggasztja” (deeply concerned) akkor az nem-diplomatául azt jelenti: látjuk, tudjuk, és nagyon nem tetszik. Amikor már azt mondja, hogy „úgy látja, hogy” (we consider/deem that…) akkor az a cselekvés előtti utolsó figyelmeztetés. Utána már direkt lépések jönnek. (mondjuk kitiltanak hat embert, ami még mindig csak a simogatás szintje). Ha kitiltják egy rezsim hat közkatonáját, az azt jelenti, hogy minden adatuk megvan ahhoz, hogy mindenkit bajba sodorjanak, ideje észbe kapni.

De hasonló jelentősége van annak, hogy egy politikust ki fogad és ki nem fogad, kitől kap a kormány gratuláló táviratot és kitől nem. Mely ország híres zenekarát kéri meg az adott ország kormánya, hogy inkább Pozsonyban koncertezzen és ne Budapesten.

Jelentősége van személyeknek. Nehéz például nem észrevenni, hogy az USA nem küld ide két éve nagykövetet, pedig ez mindigis kedvelt posztja volt az aktuális elnök kampányát nagy összeggel támogató üzletembereknek. Ehelyett itt van egy minden hájjal megkent profi, aki nagyjából a teljes magyar politikai elitet leiskolázza közvélemény-manipulálásában.

De tegyük fel, hogy Magyarország helikoptereket akar venni. A potenciális versenyző egy olasz, egy amerikai, és még egy amerikai cég, amelyik Lengyelországban gyártat. Ezek után a varsói magyar nagykövetség addigi katonai attaséját, aki tüzér volt, és kiküldik Kovács alezredest, akit tavaly tiltottak le a repülésről, szemproblémái miatt a szolnoki helikopteres ezrednél, akkor lehet tudni, hogy Magyarország a lengyel helikopterek iránt érdeklődik. De ezt a gesztust csak az érti, akinek a budapesti követsége öt percen belül kideríti, hogy Kovács alezredes hol szolgált korábban.

És itt érnek össze a szálak. Finom gesztusok, indirekt utalások, és persze információ, információ, információ.

Talán már látszik, miért lesz nehéz a Putyin vagy nem Putyin, vagy az Alijev kérdést elemezni. Egyszerűen azért, mert Magyarország külügyminisztériumának parancsnoki hídján Pepita Ofélia áll, és gitározik.

31 hozzászólás

 1. panamajack — 2014-11-12 15:32 

Kissé begörcsöltek a nyakizmaim a heves bólogatástól. Ráadásul itt nem csak a parancsnoki hídon nagy a baj, de a gépházban is, ami sokkal rosszabb. A külügyminiszter ugyanis elsősorban politikus, de a munka dandárját a karrierdiplomaták végzik. Akik normális esetben regnáló kormányokon átívelő évek-évtizedek munkájával válnak szakértőjévé egy-két speciális területnek (pl kereskedelempolitika, kulturális kapcsolatok, stb.) illetve régióknak vagy országoknak. Na most ezeket a tapasztalt szakembereket az utóbbi két-három évben gyakorlatilag szinte kivétel nélkül kirúgták (jobb esetben nyugdíjba mentek). Jelenleg az apparátus jó részét egy sereg újgenerációs Szíjjártó-klón alkotja, akikben az ambíción és a szervilizmuson kívül nem sok minden teng túl. Azok a tapasztaltabb profik, akik valahogyan túlélték az eddigi tisztogatásokat, fület-farkat behúzva lapítanak, és nem nagyon mernek semmi olyat mondani, ami esetleg nem tetszik a főnöknek, még akkor sem, ha az a dolog igen fontos információkat tartalmaz. Ilyen helyzeteknek az álmoskönyv szerint az szokott a vége lenni, hogy a Vezér nagyon meglepődik, amikor Steiner áttörése mégsem sikerül.

 5. komojtalan — 2014-11-12 18:16 

Én nem mozgok ilyen körökben, de ezek számomra is nyilvánvalóak voltak. Én a diplomáciai partik helyett cigánytelepekre, kocsmákba, építkezésekre, stb … járkálok és ez ott is megvan. A baj a politikusokkal, főleg az egyetemről egyből politikával foglalkozókkal, hogy szó szerint nem tudnak semmit a világról. Azt megtanulták, hogy felülre nyalunk, alulra taposunk és az nálunk elég. Aztán ha találkoznak egy dörzsölt emberrel, csak néznek mint hal a szatyorban. Szijjártó mit gondolhat? Külpolitika? Elbeszélgetek hasonszőrű emberekkel, este partikra járok, meghallgatom a vezért, a dolgok meg mennek maguktól. Ha valami nem tetszik szólnak, aztán a vezér eldönti mi legyen. Nem úgy van, érteni kell a finom célzásokat. Ha azt mondják, hogy ezt nem kellene mert baj lesz, akkor elgondolkodom, másokat megkérdezek miért nem, magyarul információkat szerzek. Persze ehhez előtte kapcsolatokat kell kiépíteni, mert ha valaki felmegy Pokolhegyre skinhead zenét üvöltetve az igen nagy bátorságról (vagy inkább hülyeségről 🙂 ) tesz tanúbizonyságot. Most szándékosan egyszerű élethelyzetet írtam le, ez gyakorlatilag bárkivel megtörténhet aki a való világban él, nem egy burokban.

Azt pedig igazán megtanulhatták volna, hogy egyetemre nem (csak) tanulni járunk, hanem kapcsolatot építeni, legjobb példa erre a Bibó kollégium, vagy épp OV, Rogán szomszédai. Akivel több éve találkozgatom és nem vert át abban jobban megbízom, míg ha jön egy tejfelesszájú és lerí róla, hogy át akar verni, hát azt valahogy kevésbé díjazom. Fekete János nem azért volt sikeres bankár, mert értett a pénzügyekhez, bár valószínűleg értett, hanem mert megbízható partnernek ismerték. A 80 -as évek közepén másnak lehet nem adnak már hitelt, vagy nem olyan feltételekkel, de ő vállalt garanciát és ennyi elég volt. Lehetünk mi a legnagyobb haverok, felkészületlenül nem megyünk tárgyalásra. Az USA nem azért hallgatta le Merkelt, mert nem bízik benne, hanem jobb pozíciókat akart. Lehet teljesen felesleges 100 információ, de ha egyen van hasznom már megérte a 100 felesleges információt is. Nekem mutathatnának diplomáciai dolgokat nem biztos hogy érteném, de aki egész életében ezzel foglalkozott annak természetes. Ezek az emberek ráadásul nem MSzP -sek, hanem szakemberek. Ezek ha a MSzP van hatalmon azt is kiszolgálják, ha a Fidesz azt is, mert ez a munkájuk, ehhez értenek. És az élet minden területén megvan a szakemberek kirugdosása és helyettük a pártkatonák beültetése. Valamennyi pártkatonát el lehet viselni, de ha már csak az van, akkor ki ért hozzá, ki fog dolgozni?

 6. flashbang52 — 2014-11-12 20:37 

A Fidesz kedvenc párhuzamos struktura rendszere a követségeken is működik.
Ha van egy idősebb karrier diplomata nagykövet akkor hétszentség, hogy a második ember a követségen egy 30 éves ifjú titán. Régebben az első beosztottak nagyköveti poszt előtt álló szakemberek voltak, most pedig akár első külszolgálat beosztásban szinte alig találni idősebb diplomatát ( úgy 2010 óta).Ha az „öreg” ki akarja még húzni a nyugdíjig akkor egyre inkább átadja a ” felelősséget ” az első beosztottnak. Érdekes módon az első körben hazahívott diplomaták között, nagyon sok volt olyan ahol a nagykövet és ifjú padavanja nem egyezett egymással. ( az internet korában azért gyorsan mennek a hírek a nagykövetségek között 🙂 és annyi nincs belőlük.)

 7. Tromb74 — 2014-11-12 21:09 

@panamajack: Kontraszelekció vs. evolúció. The winner is…

„Magyarország külügyminisztériumának parancsnoki hídján Pepita Ofélia áll, és gitározik.” …a pöcsével

 8. csapos — 2014-11-12 23:14 

Ahogy itt és ott, egyes korábbi hozzászólásaimat már kezdtem, egyszer már ültem a villamoson olyan ember mellett, akinek az ángyikája-bángyikája gyakorló diplomata volt.

Nos, ő mesélt néhány dolgot. Például arról, hogy a vízum elutasítását sehol a világon nem kötelező indokolni, és nem is indokolják. Magyarország korábban is, és ma is ezt a gyakorlatot követi. A magyar konzulátusok a schengeni rendszernek megfelelően adják ki a vízumot. A schengeni vízumot kiadó számítástechnikai rendszer elutasítás esetén egyáltalán nem indokol. Amikor a fent említett ángyika konzul volt, szigorúan tiltott volt a magyar konzuloknak indokolni az elutasítás okát (sokszor nem is tudták).

A diplomáciai munka feladata az információ csere, ami ha őszinte véleményt várunk partnerünktől a kölcsönös bizalmon, tiszteleten, sokszor a szimpátián alapul. Az őszinte beszélgetés úgy értendő, hogy a fent említett bángyika nem a hivatalos szlogeneket próbálja partnere fejébe verni, hanem kormánya álláspontját igyekszik elfogadható érvekkel megvilágítani, és véleményt kér arról. A fogadó ország illetékese, akár udvarias diplomáciai szövegbe csomagolva, akár a kölcsönös bizalom alapján nyíltan is kifejti ellenvéleményét. És akkor jó nekünk, ha partnerünk nyíltan megmondja, hogy bullshit amit mondasz kedves magyar kolléga. És, ha így folytatjátok rohadtul rá fogtok fázni, mert ezért vagy azért szembe mentek az általatok is szövetségi értékekkel, vagy értelmetlenül és simán keresztbe tettetek nekünk.

Nos, itt jön a diplomata szakmai felkészültsége. A most a minisztériumba került ifjú titánok semmit sem tudnak a diplomata szakmáról. Szolgaian ismételgetik a belső felhasználásra gyártott bullshit-et. Ha pedig nem jön be, akkor elkezdenek jogászkodni, mutassa meg a másik fél, hol, melyik jogszabály, melyik paragrafusát sértették meg. A külföldi partnerekkel ezután szó sem lehet a kölcsönös bizalmon, tiszteleten, szimpátián alapuló kapcsolatról. Ezért véleményüket udvarias, diplomatafrázisok formájában mondják el, írják le (lásd amit fentebb a Professzor leírt).

És most jön a legrosszabb. Tegyük fel, hogy az ifjú titán diplomata, vagy a még megmaradt jól felkészült diplomata megérti és érzi partnere ellenvetéseit. Ángyika mesélte nagynénijének, hogy a diplomaták minden tárgyalásról jelentést írnak. A meg kell felelni az Orbán és Szíjártó által a nagyköveti értekezleten elmondott elvárásoknak hangulatban alig van ma olyan diplomata aki mer őszinte jelentést írni, le meri írni mivel és milyen indokok alapján bírálják a magyar kormányt szövetségeseink (EU, NATO). A beérkezett jelentéseket a Külügyminisztérium (nevezzük egyszerűen így) tovább kozmetikázza, mielőtt a Kormányban helyet foglaló döntéshozók felé továbbítja.

Tovább is van, mondjam még?

 9. Rumcájsz von Jicsin — 2014-11-13 07:32 

@csapos:

Igeeeeen!!!!

 10. flashbang52 — 2014-11-13 10:11 

Csapos 🙂 Sok érdekes ember utazik a villamoson 🙂 Nekem még olyat is mesélt a Bem rakpartnál felszálló BKK ellenőr, ( akinek a másodunokatestvére a futárcsomagolóban dolgozik )hogy a jelentések elé most már kötelező egy pár soros összefoglalót írni, amelynek hossza nem haladhatja meg az okos telefon kijelzőjének méretét. Mert az igencsak elfoglalt döntéshozókhoz jelentést eljuttató személyzet is olyan leterhelt, hogy nincs ideje három sornál többet elolvasni. No ilyen ( már többszörösen átszűrt) háromsoros jelentésekből határozzák meg aztán a stratégiai irányokat.:)

A finom jelzések vs valóság 🙂 Az F 16 sztori a Lockheed Martinnál már betették a hűtővödörbe a pezsgőt és kicsomagolták a csempészet kubai szivart, mert annyi jelzést kaptak diplomáciai vonalról, hogy ők lesznek a befutók(. A washingtoni véderő attasé feltűnően nagyméretű F 16-os modellrepülőt vásárolt az Adams Morgannál.a helyettesének felesége a burundi függetlenség napi fogadáson megkérdezte, hogy mit jelent az F-16 nevében az F betű … stb ) Majd jött a kormány ülés és az azt követő pofára esés. Hát akkor ezt most hogy ???… ??? A Duna parton meg csak a vállvonogatás ment, mi nem ígértünk semmit 🙂 Ezeket a húzásokat azért arrafelé sem felejtik el. (fejezte be az ellenőr a történetet.)

 12. psmotor — 2014-11-13 13:44 

@panamajack:
Vagy ezt?
„Az ügy belpolitikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő szakember szerint a magyar diplomácia nagy hibája, hogy fáziskésésben van, nem vette időben észre a német fordulatot, Berlin igazódását az amerikaiakhoz. Szerinte ez összefüggésben van azzal is, hogy az új külügyminiszter és a külföldi hírszerzést felügyelő Lázár János nem rendelkezik megfelelő diplomáciai tapasztalattal. Ráadásul Szijjártó Péter az ukrajnai válság kellős közepén látott neki a Külügyminisztérium átszervezésének, ahonnan szakembereket rúgtak ki. (Arról, hogy a bénult külügy az amerikai pofont sem volt képes előre jelezni Orbánnak, és ennek mi az oka, itt írtunk.)”
http://hvg.hu/itthon/20141112_Orban_igazodik_a_nemetekhez_fordulat?s=hk

 13. weelma1 — 2014-11-13 20:53 

Ha csak az utolsó bekezdést rakod fel az is, tökéletesen, elég lett volna. 🙂

 14. marcipan — 2014-11-13 22:43 

@panamajack: érdekes, bár petink kirándulásáról nem épp ezt hallottam a villamoson 🙂

az ügyhöz kicsit lazán kapcsolódik, de kifejezetten ijesztő, h mennyire nem voltak képesek a szakosított gumitalpúak kibaszni innen az oroszokat. sokkal több helyen vannak ott, mint el tudnánk képzelni. az oroszokhoz közel kerülésen való amcsi cirkusz nem ov idióta külpolitikájáról szól, hanem arról h hány helyen vannak embereik. én se aludnék nyugodtan, ha tudnám, hány nato titkot tudó embert vettek meg kilóra.

 15. flashbang52 — 2014-11-14 00:59 

Dear Marcipán ! Az arra szakosodott ( ungarische) gumitalpuak max egymással tudnak kib..ni. De abban nagyon jók. Kétbetüsek vs. Hárombetűsek vs Négybetűsek. Az oroszok a kínaiak de a románok és a szlovákok is ott vezetik/veszik meg őket ahol csak tudják 🙂 Ezt nem a villamoson mesélték, hanem a Budakeszi út 86 ban lévő kínai kifőzde egyik Andrej Vang Iliescu nevű halusky futárja írta meg önéletrajzi ihletésű mikroblogjában.:)

 16. flashbang52 — 2014-11-14 09:28 

Kezd másnak is feltünni, hogy „mi folyik Gyöngyösön „..
…Ebben, az új hullámban az az igazán elkeserítő, hogy a harmincas éveinek elején lévő emberek kegyetlenségét látjuk a Külügyminisztériumban épp úgy, mint a csepeli önkormányzatban.

Ezekben a fiatalemberekben egy cseppnyi együttérzés, egy fikarcnyi beleérző képesség nincs! Kizárólag a pártfegyelem a zsinórmérték. Ha parancs megjön, gondolkodás nélkül végrehajtják. És ez a parancs nem mindig kimondott szavakban jön. Ritkábban valós, gyakrabban vélt elvárásokban ölt testet.

Az elvárásokat pedig az ifjoncok a megfelelési kényszer hatására lelkiismeretlenül végrehajtják. Úgy vélik, az a legfontosabb, hogy önző céljaik teljesüljenek, és féljenek tőlük az emberek! Ezért azt a látszatot kell kelteniük, hogy bármit megtehetnek, „mert övék az ország, övék a hatalom”!…
http://csepeliek.blog.hu/2014/11/11/aljegyzotol_a_csoportvezetoig_rugdossak_ki_az_embereket_helyzetjelentes_a_szent_imre_terrol?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare

 17. becsuszoszereles1k — 2014-11-14 10:12 

15.@flashbang52:

nagy klasszikusok adaptacioja eseten nem ugy volt, hogy: ‘es akkor az ellent becsalogatjuk melyen sajat terfelunkre, es ott majd vegez veluk a nagy orosz tel’ ? :O

 18. panamajack — 2014-11-14 10:53 

@flashbang52: A történelmi tapasztalatok alapján az ilyesminek nagyon csúnya vége szokott lenni. A hatalmon levők számára is.

 19. csapos — 2014-11-14 16:19 

Egy Bem téri sörözőben a közeli csatornaépítésen dolgozó munkás mesélte a csaposnak, hogy már a csatornapatkányok is arról beszélnek, hogy minden hozzáértőt kirúgnak a külügyből. Most éppen az úgynevezett nem produktívak voltak soron. Az ifjú titánok kirúgják az informatikusokat, iratkezelőket, pénzügyeseket, mondván sok van belőlük. Azt fel sem fogják, hogy az ország közel száz külképviseletének informatikai rendszerét itthonról adminisztrálják, a diplomáciai levelezést (magyarországi külföldi követségek) és a futárpostát (külföldön lévő magyar követségek) kezelni és kézbesíteni kell, a pénzügyesek nem csak a hazai, de a külföldön dolgozó kollégák bérét és költségeit is intézik. Eközben csapatostul veszik fel a haverok retye-rutyáját mondvacsinált beosztásokba, kiemelt fizetéssel.

 20. noirp — 2014-11-14 18:10 

Az a ritka nagy baj, hogy szvsz az elmúlt 200 évben semmilyen csúnyaságból nem tanultunk, már ami a történelmet illeti. Néha az a benyomásom: Jaltában jól pofánbasztak bennünket is, de nem eléggé…

 21. tiboru — 2014-11-14 18:35 

Szőrszálhasogatás on

” Ezek után a varsói magyar nagykövetség addigi katonai attaséját, aki tüzér volt, és kiküldik Kovács alezredest…”

Bocsánat, nem maradt ki egy ige a mondat első feléből? Hazahívják, lecserélik a katonai attasét, ugye?

Szőrszálhasogatás off

 22. flashbang52 — 2014-11-15 12:08 

@becsuszoszereles1k:

.. Helyeslően bólogat ikon helyett … taps …:)

 23. flashbang52 — 2014-11-15 12:12 

@panamajack:

Meg kellene nézni a jelenleg regnáló uralkodók középiskolai osztály naplóit ( még nem telt le a selejtezési idő) abból rögtön kiderülne hány esetben és milyen történelem órákról hiányoztak. 🙂

 24. flashbang52 — 2014-11-15 12:20 

@csapos:

Ettől kapnak agybajt az Ajtózsanér kenegető zöld szövetség szóvivői Mi az, hogy ” nem produktiv munkatárs” ?? Mitől nem produktív az aki egy működéshez szükséges munkakört betölt.????? Az igazán nem produktív munkaerő a futsall balhátvéd mint tanácsadó. A nemzet orvosa mint biztonságpolitikus. A hulladékgazdálkodási előadó mint politikai tanácsadó. A TEK külkapcsolati osztályán dolgozó rendőr mint biztonsági tiszt…..stb stb stb.

 25. flashbang52 — 2014-11-15 12:30 

@tiboru:

Szőrszálhasogás on. 1. Nincs már katonai attasé. Katonai attasé hivatal de az ott dolgozót véderő attasénak hívják.
2. A véderő attasék nagy % a ( nagyon nagy) a KNBSZ dolgozója ( tehát nem ex tüzér és expilóta hanem gumitalp) és ezért 4 év eltelte előtt ritkán hívják haza Ergo neki kell levezényelnie ha mondjuk helikopter vásárlás esete forog fenn.Ha megfelelően tapasztalt akkor képes a diplomácia eszköztárat felhasználva jelezni,hogy mit óhajt a magyar nemzet. Ha kevésbé okos, akkor meglátogatja őt mondjuk egy ex légierős kollégája akit magával cipel mondjuk egy fogadásra vagy az attasé klub szivarszobájába.Ha még erre sem képes akkor rendez egy vacsorát ahol a kisebbik fia egy helikopterrel rohangál amire nagy betűkkel felfestik a modell nevét 🙂

 26. szunditj — 2014-11-15 22:11 

Ha egyszer ezek eltakarodnak a hatalomból, vajon hány évbe-évtizedbe fog kerülni, mire ismét összejön egy rutinos szakapparátus? Ez sajnos nem csak a külügyben van így, az élet minden területén olyan mélységig beágyazták magukat, hogy egy váltás utáni fidesztelenítésnél még szinte a portásokat is le kell majd mindenhol cserélni. Akkor persze megint jön majd a sírás, mint 2002-ben, de hogy ők előtte és utána is szisztematikusan kirugdostak mindenkit aki nem az ő emberük volt, az természetes. A Kossuth-on agymosott buta magyar paraszt (Istenem, hány ilyet ismerek!) meg bunkó módon szajkózza hogy nagyon helyes, a kommunistákat el kell távolítani mindenhonnan. Volt amelyik még mindig azon sírt, hogy a nagyapjának ’48-ban elvette a tehenét a TSZ. Csodálkozunk hogy kétharmaddal nyertek?

 27. csapos — 2014-11-16 23:08 

Azt álmodtam, hogy két macska voltam, és beszélgettem egymással (Karinthy után szabadon). Mondtam, hogy a debreceni egyetemről, egy FIDESZ-es gyorstalpaló után azonnal diplomata lettem, és kikerültem egy követségre nagykövet-helyettesnek. Az elődömet, aki 20 éves külügyes múlttal sem volt képes pár befolyásos támogatót szerezni magának, rövid úton kirúgták, az ember ugyanis annyit ér amennyije van. A felkészülést rövidre fogtam, mit tudnak ezek a f*szfej régi külügyesek? Semmit sem értenek az unortodox, illiberális magyar diplomáciához. A Vezér konkrét kereskedelmi szerződéseket vár a diplomatáktól, nem holmi értékegyeztető dumát. Ezek még egy rendes jutalékot sem lennének képesek kitárgyalni maguknak. Szóval a felkészülést a diplomata útlevél átvételére, és a bérmegállapodás kialkudásra korlátoztam. Az utóbbival könnyű dolgom volt, Lajos ajánlásával kerültem a külügybe. Én is Debrecenből, az egyetemről kerültem a külügybe. Lajos szólt Professzor úrnak (akit már a brüsszeli eső áztat), és felvettek főosztályvezetőnek. Kicsit nehéz belerázódni, mert ezek a külföldi diplomaták angolul, meg németül, meg mit tudom én, milyen nyelven írogatnak minden féle fejléc és aláírás nélküli fecniket. De megoldom, megkérdezem magamat, aki nagykövet-helyettes egy követségen.

 28. noirp — 2014-11-17 08:59 

@csapos:
sírva röhögök.

 29. noirp — 2014-11-17 09:08 

@szunditj:
Én nem csodálkozom.
Én is azon agyalok, h mi lesz „azután”, aggódom is erősen, mert 25 elbaszott évre folyamatos fejlődésben is kellene még ugyanannyi, hogy kissé kultúrállamszámba vegyenek bennünket. Ha meg Orbán és kiterjedt csapata után 2-6 évvel előkerül egy újabb demagóg zsebbarom, és hátramenetbe rántja az országot zajos helyeslés közepett…akkor még több…
és nekem is van olyan Kossuth-junkie a családban, aki ha az 1989-es saját magával találkozna, szégyellnék egymást. Ráadásul magasan képzett, művelt, diplomás. Csak valahogy a kádárkori reflexeire játszanak. Vagy nem tudom.

 30. panamajack — 2014-11-17 15:22 

@csapos: mondanám erre, hogy karikaturisztikus túlzás, de nem az.

 31. flashbang52 — 2014-11-17 20:19 

Csapos :))) Idézek : …Tómácsot kérek…:)

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.