A varázsló áll a bambusznádból és falevelekből összerótt repülő mellett. A repülő pont úgy néz ki, mint a repülő, amelyiken John érkezett. John, aki egyszer majd újra eljön. A varázsló brummog, durrog. Jó hallású ember, simán tudja utánozni egy Pratt and Whitney Double Wasp csillagmotor hangját. Csak nem érti mitől működik. Pedig apja, az előző sámán, aki szintén nagyon jó hallású ember, hangról-hangra megtanította neki az összes durranást és berregést. Egy jó fülű szerelő simán meg tudja mondani a gyújtási sorrendet is az énekből. Szerelő, aki értené is, hogy mitől durran a motor, sajnos nincs a törzsben. Ezért találta ki még a sámán apja, hogy majd John visszajön és beindítja a gépet. Addig is minden évben a termés 10%-a a sámáné.
2006, a jogi kar dísztermében állok, nevetséges, kölcsönzött betmenjelmezben, nevetséges kalapban és kesztyűben. Nota bene, ezek a kevésbé nevetséges dolgok a helyen. Nem sokkal korábban, jeles átlagú egyetemi tanulmányok, majd mindenféle magánéleti okokból bekövetkezett összeomlás után nagy nehezen bemagoltam és visszabüfögtem a kor jogszabályait, kettesre. Az, hogy értem-e őket, senkit sem érdekelt. Az államvizsgám magyar joganyagából (tehát az EU-jogot és a mindenféle nemzetközi egyezményeket leszámítva) egyetlen betű sincs hatályban.
2012, szakvizsgázom. Közben szereztem még egy diplomát, lehúztam majd’ öt évet ügyvédjelöltként. Egy tajtparaszt kolléga előtt ülök, akinek szemmel láthatóan kimaradt a reggeli feles, és ő szemmel láthatóan az a fajta, akinek ez a szemén látható. A gazdasági társaságokról szóló törvénnyel nyaggat, annak is az ügyvezetőnek adható felmentvényről szóló részletszabályairól. Megbuktat. Nem baj, egy hónappal később, immár a Gt-t nagyjából kívülről tudva, átmegyek. A Gt-t egy fél évvel később hatályon kívül helyezik, mert jön az új Ptk.
2015, egy ügyfelem felhív, hogy mi lenne, ha a gyereke néha eljönne hozzánk, mert joghallgató, és tanulna egy kicsit. Főz kávét. Pénzt nem kér. Hadd jöjjön. Kiderül, hogy rendkívül értelmes, semmit sem kell neki kétszer elmondani vagy elmagyarázni, sok jogszabályt is megtanult, ám zéró, azaz zéró rendszerezett ismeretanyagot adtak át neki a hazai jogi oktatás fellegvárában. Ezért aztán egy-egy akta rendberakása vagy szerződés lediktálása hosszas magyarázatokba torkollik (nem mintha bánnám, imádok magyarázni) a szolgáltatások fajtáiról, birtok és tulajdon különbségéről, dologi és kötelmi igényekről, a szerződéses akarat kinyilvánításáról, hatályról és érvényességről.
Ezeket ő mind tanulta, de lóg a levegőben, senki nem mondta el neki, melyik mire való. Ilyenkor eszembe jut, hogy 30 bőven elmúltam, mikor azért, mert szégyelltem, hogy nem tudom, utánaolvastam, hogy mi a szinusz és a koszinusz. Egyébként jelesre érettségiztem matematikából, egy jónevű gimnáziumban. Ráadásul, a természet fura ajándékaként, szinte minden sorra emlékszem gimnáziumi tankönyveimből, tudom mi az Avogadro-szám és a Boltzmann-állandó, holott, mint az a fentiekből látszik, nem lettem se vegyész, se fizikus, se mérnök.
De, az általános iskolától egészen a háromdiplomás értelmiségi létig, kivétel volt az, amikor gondolkodni és rendszerezni tanultunk. Mint viszonylag híres „versenyistálló” iskolák egykori növendéke, országos tanulmányi versenyek rendszeres döntőse, néha győztese mondom, hogy ez már 25 éve, amikor a régi szép időkben én általános iskolás voltam, ez már akkor is ordas kamu volt.
Saját magához mérte magát a rendszer, országszerte volt világhírű. Elevenen él a z emlékemben, a kísérleti technikaóra (mármint rajtunk próbáltak ki egy új tankönyvet) amelyen a „Fritu” háztartási olajsütő (gyártja a Interplazmatron Vállalat Mucsajröcsögei Üzeme) részeit tanultuk. Akkoriban nekünk egy DeLonghi mintájú, forgókosaras, programkapcsolós olajsütőnk volt. Nem azért, mert akkora burzsujok voltunk (na, jó, kicsit de) hanem mert már évek óta lehetett ilyet kapni, amikor egy gyakorlóiskola, válogatott okostojásokból álló osztályából kiválogatott okostojás csoportjával elkezdték bemagoltatni a „Fritu” háztartási olajsütő berendezés részeit.
Ez már akkor is ordas kamu volt, amikor a tanárokat még hagyták dolgozni, és a gyerek kezébe nyomhattak könyveket. Ezek a tanárok aztán szépen lassan nyugdíjba mentek és jött a kontraszelekció.
Sose értettem, hogy mi lesz az egyetemen a sok üres tekintetű kollégával, aki ül halálsápadtan az ajtó előtt, vizsgára várva, és a tételeket recitálja, ám egy mukkot sem ért belőle. Mi lenne, mi lenne, hát ügyvéd, ügyész, bíró, miniszter. Ennyi ésszel. Tudom, csúnya dolog ilyet leírni, de mégis mit tehetnék. Ja igen, azt, hogy nem írom le, hiszen ha nem írjuk le, akkor nincs.
A nyolcvanas évek ordas kamuja eljutott odáig, hogy ő csinál politikát. Végülis nem kéne rá haragudni, ahogy a csecsemőre se haragszik az ember, csak azért mert a csecsemő becsinál. Nem tud mást.
Ezek se tudnak mást. És tök mindegy, hogy vallásos szirupot öntenek a nemtudásra vagy technokratát. Ezt tanulták, ezt tudják.
Amikor 1986-ban összeomlott az ugyanilyen „világszínvonalú” futballunk, elkezdték, központi rendeletre a futballistákat körbe-körbe futtatni a pályán, mert attól majd jobban fut a meccsen. Aztán csodálkoztak, hogy nem.
Most is ez van. Még hat óra matek, még 270 egyenlet a sárgacsíkos feladatgyűjteményből. Erkölcstan, öt testnevelés óra. Még gőzt, még gőzt, mert nem gyorsulunk. Ja, nincs a mozdonynak kereke. Nem baj. Még gőzt, még gőzt.
Kár a gőzért. Kár azért a sok gyerekért.
64 hozzászólás
1. norniron — 2016-12-07 11:46
Tisztelt kolléga!
Én 1 évvel Ön után járultam glaszékesztyűben a karóra tűzött szamovárhoz, igaz én az ELTE dísztermében.
És mostanában kezdtem el szakvizsgázni, mert 7 év közbeszerzés után úgy gondoltam, megpróbálom. Eddig egy van meg, ellenben a polgári jog – GT – PP-ből sikeresen megbuktam egy hónapja. Én is szembesültem azzal, hogy nemhogy az egyetemi tananyagnak, de a szakvizsgának sincs semmi értelme, ezzel az erővel elszavalhatnánk a Toldi-trilógiát, vagy végigfuttathatnának minket egy akadálypályán, éppolyan adekvát felmérése lenne annak, hogy ki milyen jogász (egyébként legnagyobb örömömre nemrég fogadta el szeretett Országgyűlésünk az új Pp.-t, de az szerencsére csak 2018. január 01.-én lép hatályba, addig csak levizsgázom a régiből).
Semmi kapcsolatban nincsen a mai valósággal az, hogy a szakvizsgán az államvizsga anyagának 3-4-szeresét dolgozó emberek nyakába zúdítsák, és azt fejből visszaböfögtessék velünk, mint hülyegyerekkel az anyámtyúkját.
Ami azt illeti, amikor közbeszerzési joggal foglalkozom, akkor sem séróból vágom a dolgokat, amit véletlenül fejből tudok, azt sem bemagolás útján sajátítottam el, hanem a folyamatos alkalmazás során egyszerűen tudom, hogy ebben a jogszabályhelyben mi van. Hiába van „felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói” jogosultságom, hozzá a kis pecséttel meg írok szakcikkeket, meg adok tanácsokat, meg veszek részt mindenféle jogalkotói háttérmunkában, azaz összefoglalva valószínűleg értek hozzá, sosem úgy ülök le valamilyen munkához, hogy kívülről tudom, hanem meg van nyitva előttem a gépen a jogtár, meg a Közbeszerzési Szemle, meg a Kdb. határozatai között keresek online stb. És ha véletlenül mégis szóban kell megnyilatkoznom, akkor is legalább egy db (ronggyá olvasott) kinyomtatott közbeszerzési törvény van nálam. Ez a valóság. A szakvizsga pedig inkább egy beavatási rítus.
2. flanker — 2016-12-07 11:49
10/10, tökéletes kórkép, gratula. Mondom ezt tanár felmenőkkel körbebástyázva.
3. hadrian77 — 2016-12-07 12:09
Időnként beszélgetünk angol, amerikai, kanadai kollégákkal az egyes oktatási rendszerekről, hol hogyan működnek a dolgok. Nemcsak, hogy lemaradtunk, de ez nem állandósul, hanem egyre nő. Már régen túl kellet volna lépni ezen a lexikális tudásra alapozó struktúrán, ahol minden tárgyat külön tanulnak.
4. untermensch4 — 2016-12-07 12:15
„a természet fura ajándékaként, szinte minden sorra emlékszem gimnáziumi tankönyveimből”
Irigylem. Alapvetően vizuális a memóriám de nem túl jó. Legjobb barátom úgy jellemzett: „felhő-alapú memória rossz operációs rendszerrel”. Mondjuk egyikünk sem áll túl közel az informatika világához de viccesen hangzik. Ha már van egy probléma inkább nevessünk mint sírjunk…
Ezt csak azért írtam mert talán néha érthetőbbé teszi a kusza gondolatmenetemet.
A karácsonnyal engem csesztetőket a John Frumm day-jev fogom zaklatni…
A tápláléklánc alján is ugyanez az „oktatási kultúra dívik”. Egy gyakorlati vizsga ahol egy üres pályán kell a vizsgázónak nem csinálni hibát egy feladatot nem tartalmazó feladatban… miközben a vizsgáztató neki háttal állva némi stand up -pal próbálja lekötni a várakozók figyelmét, mindenki koncentrál hogy ne világítson rá a helyzet szürrealitására. A dolog a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM számú együtes rendelet megszüntetésével a varázsló által teremtett káosz miatt kapcsolódik.
Egyszer el akartam kezdeni a középiskolai kémiát, az elejéről, hátha második nekifutásra már megy. Elsőre akkor adtam fel amikor a hatszögek meg vonalak rajzolgatásánál nem értettem hogy mi a helyzet, hiszen nyilván nem kétdimenziósak az atomok. De nem iskolai anyag a „modell” elmagyarázása, hogy ez nem szocreál pixelhű kép az atomokról hanem szimbolikus. Mivel a középiskolai elsős tankönyv adottnak veszi hogy az ember tudja mi az a kovalens kötés (én meg a jelek szerint még korábban hangolódtam le a kémiáról), így másodszor is feladtam.
Egy műszaki felnőttképzéses izében volt egyszer egy kreatív ötletem. Megkérdeztem a tanárt, „hülyeség” (tömören). Megkérdeztem öreg tanárt akinek a fiatal még középiskolás korában volt tanítványa, mielőtt ő is tanár lett. Nem hülyeség, csak mérnökileg nem elegáns. És igen, lehet hogy a fiatalabb tanár nem is értette amit mondtam…
Az egyik egyenlet levezetésében mindig is zavart hogy a „semmiből” feltűnik egy „+2AB-2AB”, hát miért nem vesszük nullának és hagyjuk is..? Másfél évvel érettségi után leesett a tantusz, óriási volt az örömöm. Azóta már elfelejtettem de az öröm emléke megmaradt.
Sajnálom a gyerekeket hogy sok évnyi iskola alatt mennyi öröm helyett kapnak frusztrációt. 🙁
5. professzorpizka — 2016-12-07 12:19
@norniron: Ahogy egy (amúgy nagyban ingatlanjogozó) barátom megfogalmazta: a szakvizsga az utolsó lehetőség, hogy megszopassanak…
Ja, a közbeszerzés…feljelentést írok épp egy pasas ellen, aki kicsit szabadon értelmezte az értékhatár és az ajánlatkérő fogalmát. A cselekmény egyáltalán nem volt régen, mégis a kettővel ezelőtti Kbt-ből kell dolgozni…
6. Tromb74 — 2016-12-07 13:12
1. A kisasszony térítésmentesen emeli az iroda fényét?
2. A bambuszrepülős hasonlat jobb, mint gondolod. Részletesebben lehet róla olvasni, ha rákeresel a cargo cult kifejezésre. Én gyerekként olvastam róla valami skandináv utazó új-guineai útleírásában.
Mer’ ugye ha megépült a csodálatos bambusz szerkezet, de nem meglepő módon képtelen a repülésre, akkor ki lehet állni a csalódott tömegek elé, hogy kérem szépen ennek nem is az a funkciója. Ez egy oltár, amihez imádkozni kell. Ha jó sokat imádkozunk és tiszteljük a törzsfőt, akkor az isteni madár visszatér, megszüli Johnt, aki mindenféle ajándékokkal halmozza el a törzs tagjait. Üveggyöngyök, instant kávé, óvszer stb.
Hát a mi oktatáspolitikánk pont ezen az elven alapul.
7. panamajack — 2016-12-07 13:18
@Tromb74: Hidd el, a bambuszrepülős hasonlat egyáltalán nem volt véletlen. 🙂
8. Tromb74 — 2016-12-07 13:27
@panamajack: Sejtettem, hogy egy dé-lamerikai kalandor keze van a dologban 😀
Első sorban azért említettem meg, mert talán nem mindenki ismeri a cargo cult jelenséget.
9. Tromb74 — 2016-12-07 13:32
Kicsit árnyalja (sötétebbre) a képet.
http://index.hu/belfold/2016/12/05/semjen_zsolt_romania_erdely/#
10. panamajack — 2016-12-07 13:35
@Tromb74: Szó sincs ilyesmiről. Pizka minden évben megünnepli a John Frum Day-t.
11. norniron — 2016-12-07 14:06
@Tromb74:
Én a Színes, Vidám Mintás Zokni kultuszban hiszek. Korábban a Keresztben Lila Csíkos Nyakkendő kultuszát követtem, de sajnos megrendült a hitem benne, mivel természetfeletti erejét igen gyakran pihentette, amikor pedig szükség lett volna rá. A fentebb említett szakvizsgán véletlenül kombináltam a kettőt, de a Keresztben Lila Csíkos Nyakkendő a panteonból való kiűzetését gonosz, rontó energiák küldésével bosszulta meg. Kiderült, hogy veszélyes dolog a természetfelettivel bíbelődni, kontrollálhatatlan, ördögi erőket szabadíthatunk el.
12. Tromb74 — 2016-12-07 14:22
@norniron: Hát fontos, hogy bármiben hihetünk, de a dogmákat azért kerüljük. 🙂
13. norniron — 2016-12-07 14:30
@Tromb74:
Mivel a német ihletésű kontinentális jogrendszert sajátítottam el, ezért számomra az Igazság csak dogmatikusan megalapozott lehet 🙂
14. Tromb74 — 2016-12-07 14:31
@panamajack: Az én primitív törzsekkel kapcsolatos műveltségem (egyik) alapja pedig ez:
https://moly.hu/system/covers/big/covers_96119.jpg
15. norniron — 2016-12-07 14:36
@Tromb74:
Én Erich von Danikennél olvastam erről először, lám, ő is jó valamire. Ő az ókori vallásokban gyakorlatilag mindenütt ezt látja, a legkézenfekvőbb példája a Frigyláda.
16. tudi — 2016-12-07 15:39
Ez sajnos mind igaz és sajnos nem Japánban vagyunk, mert akkor az egész oktatásért felelős vezetés már régen a földet a homlokával érintve hajolna meg és kérne bocsánatot a történtekért, utána meg szertartásos Szeppuku-t követnének el. De nem, hanem magyarázzák a bizonyítványt, meg ugye a mérés hülye, nem mi. Bezzeg rokonaink az észtek ott vannak az élbolyban, szép példájaként az okos és liberális politikának.
17. professzorpizka — 2016-12-07 16:13
@Tromb74: http://lemil.blog.hu/2011/02/15/john_frum_day
18. norniron — 2016-12-07 16:18
@tudi:
Én olvastam olyat is a kommentek között, hogy biztos a sok cigánygyerek húzott le minket. Még az is lehet, hogy ez igaz, de ez mitől mentség?
19. Tromb74 — 2016-12-07 17:06
@professzorpizka: 😀 😀 😀
Remek írás.
Legfontosabb újdonsága számomra, hogy Attenborough komoly tiszteletet vívhatott ki bizonyos törzseknél, ahol ő volt a második (harmadik, negyedik) fehér ember, aki megjelent.
God Mode + All pussy
20. Tromb74 — 2016-12-07 17:33
@professzorpizka: …valamint.
Szeretném ha a következő poszt a pénisztok és a péniszseprű összehasonlító elemzéséről szólna a kulturális antropológia szemszögéből vizsgálva, de feltárná ezek esetleges hatásait a napjainkba tapasztalható nagy teljesítményű gépjárművek iránti vonzalom elterjedésének is.
http://theplanetd.com/images/papua-new-guinea-tribal-men.jpg
21. Tromb74 — 2016-12-07 18:12
@norniron: Hát a zsidók meg javítottak az átlagon, gondolom.
Meg kell érteni a magyar néplélek rezdüléseit.
22. bertrand — 2016-12-07 18:27
Na igen.
Amúgy talán az egyetlen pozitív fejlemény a témában, hogy az egyetemeken most kezd befutni, vezetői pozíciókba kerülni az a (~40-es) generáció, amelyik a rendszerváltás környékén végezte az egyetemet, és utána eltöltött pár évet Nyugaton kutatóként. Vagyis látott belülről jó egyetemeket. Teljesen meg tud változni egy-egy tanszék működése, vagy egy-egy képzés szerkezete ha ilyenek veszik át az irányítást.
23. noirp — 2016-12-07 21:21
https://raerunk.blogrepublik.eu/2015/08/25/a-vilaghiru-magyar-oktatas-1/
…A világhírű magyar oktatás, ami hazai eszközökkel mérve világhírű, úgy látom, áll és nem változik.
Arról meg, hogy a mérés hülye, ha nem a nekem tetsző eredményt hozza ki, már régen tervezgetek írni egy átlátszó tanmesét.
Szóval a vegyvizsgálónak behoznak egy doboz, aranyba és nemzetiszínbe csomagolt gombóckát.
Mondván neki, hogy ez Nemzeti Praliné, tokajival és kókuszreszelékkel. Ám a világösszeesküvők nem átallják azt hangoztatni, hogy igazából macskasz@r. Tessék kérem mérni belőle kakaóvajat, össz-szénhidrátot, kókuszzsírt, érzékszervi tulajdonságokat.
Hát a vegyvizsgáló nekifohászkodott, kibontott egy pralinét, aztán elsápadt. Mert az aranypapírban biza tényleg a Mirci kézjegye volt. Tokaji? A fenét, Mircinek megy a hasa. Kókuszreszelék? Nyavalyát. Állatorvoshoz kéne vinni a szerencsétlent, mert férges.
Mindenesetre, meglett szép szabályosan a mérési jegyzőkönyv. Hogyaszongya szénhidrát nincsen, kókusz nem kimutatható, az aromaprofil a várttól erősen eltér, satöbbi. Következtetés: a beküldött minta tényleg macskasz@r, nincs mit tenni. Hogy az van ráírva, meg hogy a szavazókorú népesség 40%-a boldogan szopogatja, attól még nem lesz praliné.
A jegyzőkönyv el is ment a megrendelőhöz. Következménye nem lett, ugyanazt az anyagot csomagolják aranypapírba.
A vegyvizsgálót viszont azóta minden létező fórumon elmondták zsidónak, kommunistának, fideszesnek, népellenesnek, szélsőjobboldalinak, ballibának, gyíknak, sorosbérencnek, ünneprontónak.
Mi ebből a tanulság? Ábszolúte semmi.
Fáradt vagyok és kezdem unni, hogy a világhírű magyar oktatás aranypapírjában anyám történetei, Beke Kata Jelentése és Csalog Judit könyvei óta változatlanul ugyanazt a macskaszuvenírt találom.
És a baj, hogy nem látom, hogy fogunk ezen változtatni tudni.
24. Tromb74 — 2016-12-07 22:03
@noirp: éppen mist olvastam az eddigi legjobb kifogást a felméréssel kapcsolatban.
Aszongyahogy: nem veszi figyelembe a magyar oktatás sajátosságait.
😀
25. panamajack — 2016-12-07 22:12
@noirp: igazából szerintem az emberi civilizáció jelenleg egyfajta evolúciós ugrás előtt áll. Hogy ez az ugrás egy magasabb szintre, vagy a szakadékba fog-e történni, azt elsősorban az oktatás és a tudás fogja befolyásolni. Aztán az sem feltétlenül garantált, hogy MINDEN embernek ugyanaz az evolúciós sors fog jutni. Kibernetikus implantátumok, biotechnológia, stb. Akár még az is előfordulhat, hogy az emberi faj több alfajra fog szétágazni. Ilyenkor kurvára nem mindegy, hogy a Föld lakosságának legintelligensebb és/vagy leggazdagabb hány százalékába tartozik valaki. Holnap már lehet, hogy késő lesz…
26. norniron — 2016-12-07 23:34
@Tromb74:
Éppenséggel Izrael még nálunk is szarabbul teljesített ezen a felmérésen, úgyhogy a zsidók is lefelé húzták az átlagunkat 🙂
27. Tromb74 — 2016-12-07 23:39
@norniron: na de azok nem magyar zsidók voltak 🙂
28. norniron — 2016-12-07 23:44
@noirp:
És ha belegondolok, hogy 20-25 éve még dicsérte a Magyarországra látogató Teller Ede a magyar középiskolai természettudományos oktatás színvonalát…
29. Tromb74 — 2016-12-08 00:41
@panamajack: sokkal inkább várható szakadás a különféle embercsoportok között. Valóban hasonlít ez egy evolúciós ugráshoz. Olyannyira, hogy tulajdonképpen az. Persze ez biológiai értelemben nem jelent egyelőre új alfajokat. Géntechnológiával talán ilyet létre lehetne hozni, ha ez lenne a cél, de egyelőre nem hiszem, hogy valaki erre készülne.
Viszont ha ettől eltekintünk, akkor egy grizzly meg egy jegesmedve közelebb áll egymáshoz, mint egy szomáliai meg egy svéd. A genetikai különbség nyilván nem számottevő, de a kulturális viszont óriási.
Az ember meg annyira különleges állat, hogy igazából nem nagyon érdemes a genetikai tulajdonságaira fókuszálni.
A kínzó kérdés itt az, hogy egy olyan kultúra, ami egyébként életképes lehet akár ezer év múlva is, túléli-e a következő 50-100 évet?
Mert sajnos nem lenne túl meglepő és egyedi, ha egy elmaradottabb civilizáció kőbaltával agyonverné, egyszerűen csak azért mert az a kultúra a kőbaltával agyonverésre van optimalizálva, míg az előző meg az emberiség megmentésével bíbelődik.
30. UnA — 2016-12-08 01:20
„Ez már akkor is ordas kamu volt, amikor a tanárokat még hagyták dolgozni, és a gyerek kezébe nyomhattak könyveket. Ezek a tanárok aztán szépen lassan nyugdíjba mentek és jött a kontraszelekció.”
Kíváncsivá tettél, hogy ez a bekezdés nálad mikorra vonatkozik, mert már a 80-es években volt könyv a tanári pálya kiüresedéséről („Jelentés a kontraszelekcióról”). De a Kádár-korszak sem a tanári szabadság virágkora volt…
31. noirp — 2016-12-08 09:43
@Tromb74: Pontosan EZÉRT fakadt ki belőlem a tanmese 😀
32. noirp — 2016-12-08 09:44
@UnA: Tudod, mi a szörnyű? Hogy a Jelentés a szerzőnek _hetvenes évekbeli_ tapasztalatait foglalja össze, de a mai napig aktuális minden szava.
33. noirp — 2016-12-08 10:00
@panamajack: Már most késő van, mondanám.
34. bervas — 2016-12-08 10:08
Halkan jegyzem meg, hogy a szóban agyonajnározott műszaki felsőoktatás jelentős területei is halk léptekkel osonnak a szakadék felé.
– Jelentős számban érkeznek műszaki és funkcionális analfabéta diákok a rendszerbe.
– Az 50 éves korosztály hiányzik az oktatók közül. 60+ és 40- korú emberek oktatnak.
– Az állami egyetemi oktató bér versenyképtelen, a piaci bér 50-60%-a.
– A maradék oktató letudja a 2x éves tananyagot, majd rohan fusizni. (mínusz a szentek és a hülyék)
– A hallgató, bár kicsit nehéz a szövegértése, azért nem hülye. Látja a dolgokat, ki tanít, mit és hogyan.
Aki szeretne, gondolkodhat folyamatokban.
35. untermensch4 — 2016-12-08 10:50
@Tromb74: Ezen a „kulturális szakadék és evolúciós ugrás egyben” (*) -dolgon egy ideje én is töprengek. A röhej hogy a multikultiból pont az nem esett le szinte senkinek hogy az emberiség megmentésén bíbelődő is tanulhat kőbaltahasználatot, az igazi kunszt viszont az ha ehhez még hozzácsipeget egy harmadik helyről némi aikido-t, úgy amatőr szinten meg tudja hogy közelharcban elég kis űrméretű pisztoly de duplázni kell. Valami olyasmire gondolok mint a biodiverzitás, csak a „kultúrdiverzitás” hülyén hangzik, meg nem is címkéznék amíg nekem is csak ilyen homályos elképzeléseim vannak.
(*) ráadásul van miből okulni (okos ember más kárán..?), a japánok a maguk módján már csináltak ilyen ugrást, meg a kínaiak is (nem csak a „nagy” jelzőjűre gondolok, az még a nekirugaszkodás volt amikor az ugró látszólag a talaj felé közelít és még a kezét is összepiszkolja/karcolja…).
A dolog achillesz-sarka az adaptáció a saját kultúrába. És a legszebb az lehetne az egészben hogy a japán történet tanulságait nemzeti, a kínaiakét európai léptékben lehetne hasznosítanunk.
Ezzel kapcsolatban úgy vettem észre keveredik a „nemzetek európája” és a „nemzetállamok európája” -verzió az EU jövőjével kapcsolatban a fejekben. Pedig a kettő nem ugyanaz.
36. noirp — 2016-12-08 13:04
@bervas:
Hát ez az, hogy a mérnökképzés _szóban agyonajnározott_, miközben ugyanúgy forrásszegény, mint a kutyadivattörténet-szabadbölcsész szakok. A szakadék felé halkan osonás meg tart már vagy húsz éve, ott is. Hú, ha én most kioffolnám magam 1984 óta változatlanul utánnyomott műszaki tárgyú jegyzetekről, érettségiző korú kémiai analitikai műszerekről, ki-tudja-hogy a tanszékükön ragadt, félanalfabéta oktatókról, 98-as Windows-zal tekerő laboros számítógépekről…
37. noirp — 2016-12-08 13:13
@norniron: T’od, arra azért kíváncsi lennék, hogy Teller ezt a diákolimpikonokkal beszélgetve következtette-e ki, vagy átlag gimnazistákkal (amilyenek közé én is jártam 20 éve) találkozott-e. Mert marhára nem mindegy…
38. norniron — 2016-12-08 13:44
@noirp:
Egy konkrét esetre emlékszem, amikor arról elmélkedett, hogy olvasott egy magyarországi közvéleménykutatást, amiből az jött le, hogy a magyarok többsége nem fél az atomenergiától, amely bizonyára a magas színvonalú oktatásukból következik 🙂
39. bervas — 2016-12-08 14:28
Offolás közben halkan gondolkodom, hogy az összefüggésekben oktatás mekkora probléma. Mert valamekkora tárgyi tudás kell, hogy lehessen rá különböző területeken rendszereket építeni. Aztán a hasonló rendszereket felismerve lehet összefüggésekről beszélni.
Az eldöntendő, hol legyen a határ a tárgyi szint és a „hálózatosodás” között. Ekkor pedig minden tudomány a maga fontosságát kezdi védeni…
Közben gondolkodom a mai szint és a sokat emlegetett Klebelsberg Kor összevetésén, annak alapján ahogy őseim meséltek gyerekkorukról:
Öntünk sok pénzt az oktatásba?
ma: igen KK:igen
Öntünk értelmesen pénzt oktatásba?
ma: nem KK: igen
Épülnek szép modern iskolák a legelmaradottabb vidékeken?
ma: nem KK: igen
Fenn tudja tartani a közösség a szép modern iskolákat a legelmaradottabb vidékeken?
ma: – KK: igen
A tanítói bérek tükrözik az ország tiszteletét?
ma: nem KK:igen
Megvannak a tanítói eszközök a rend fenntartására ?
ma: nem KK:igen
Fel van készítve a tanító a rend fenntartására?
ma: nem KK:igen
Ott az internet (végtelen tudásbázis) minden gyerek zsebében?
ma: igen KK:nem
Tanítjuk a gyerekeket neten értőn adatot keresni, értelmezni?
ma: ? KK:nem
40. Tromb74 — 2016-12-08 16:57
@untermensch4: Na most mi pont arról vagyunk híresek, hogy bármiből okulunk 😀
41. Tromb74 — 2016-12-08 17:59
Tessék, egy kis teszt:
http://index.hu/tudomany/2016/12/08/pisa_kviz_teszt_okosabb_mint/
Hát annyit tudnék róla mondani, ezek nagyon jó feladatok, de nem vagyok nagyon meglepve, hogy Magyarország elhasalt rajta.
Hát én már nem vagyok 15 éves, de annyiban sikerült nehezíteni a pályát, hogy megoldás közben telefonon tárgyaltam valakivel, meg az egyik kollégám is beszélt hozzám időnként. Így sikerült két feladatot is benéznem, ráadásul az egyik talán a legkönnyebb lett volna, ha éppen tudtam volna rá figyelni.
Ha megpróbálok visszaemlékezni 15 éves önmagamra, akkor azt mondanám, hogy nem égtem volna be egy hasonló felmérésen, de ezt sokkal inkább köszönhettem volna annak, amit iskolán kívül tanultam, mint annak, amit azon belül. És most itt a 80-as évekről van szó.
Sajnos az akkori oktatás az ilyen típusú feladatok megoldásához nem nyújtott semmilyen használható tudást. Ugye itt némi természettudományos alap, de leginkább szövegértés és paraszt eccerű logika szükségeltetik, meg a rendszerben való gondolkodás képessége.
Én nem tudom, most ehhez hogyan viszonyul a mai oktatás. Persze belepislantottam néhány általános iskolai tankönyvbe, amitől égnek állt a hátamon a szőr, de kb. ennyi.
Van egy olyan érzésem, hogy szarban vagyunk. Óriási szarban. Nekem a nagyobbik gyerekem is csak 4 éves, de már most pánikba estem. Hát sok mindenben tudok neki segíteni, de egy komplett oktatási rendszert azért nem tudok pótolni. Ráadásul már most látom rajta, azokat a tulajdonságokat, amik tapasztalatból mondom, a legnagyobb szívás egy szar oktatási rendszerben. Van egy olyan sejtésem, hogy ma sem tudnak sok mindent kezdeni az olyan gyerekekkel, akik az átlagnál intelligensebbek, fejlett a logikai készségük, de mellette a monotónia-tűrésük nem igazán jó, cserébe nagy a mozgás igényük (magyarán egészségesek). Meg hát a nem kellően bonyolult vagy érdekes problémák megoldásában nem annyira motiváltak.
Példa:
http://www.ementor.hu/?q=node/248
Tegye fel a kezét az, aki nem fejelte le ásítva az asztalt a második feladat elolvasása után!
Én már az első feladatnál felbasztam magam azon, hogy mégis miért ne lehetne megépíteni azt a kurva alakzatot? Fogja az ember, átfordítja az egészet 90 fokkal, oszt áll, mint Katában a gyerek. (Hozzátenném, 15 évesen tényleg felbasztam magam az ilyesmin)
Hát ez az én nagy bajom.
42. Tromb74 — 2016-12-08 18:45
kicsit OFF (sorry)
http://www.mediaklikk.hu/video/kusovszky-imrene-a-ma-reggelben/#
Akkor most megyek, veszek akciósan egy kalasnyikovot.
43. untermensch4 — 2016-12-08 22:13
@Tromb74: 11/12. Semmi nem vonta el a figyelmemet. Csak hát amikor a futás kiszáradással és hőgutával fenyeget akkor eleve nem futok. Meg egyébként sem. 🙂
Azt írta nem lehet a kockákat összeragasztani. Hegesztés, forrasztás, csapolás, miegyebek konkrétan nincsenek kizárva… 🙂
Na ilyenek miatt készülök lelkileg a konfrontációra az oktatási rendszerrel. De legalább én leszek a gyerekem legjobb barátja…
Ha már ebben egy cipőben járunk (az enyém most 5 éves, eddig a halogatásnál járunk hogy később kezdje a traumasort, ügyesen trükközve 7 is elmúlik mire iskolába megy) nekem az a tervem hogy cinikussá teszem. „Akkor kapsz jó jegyet és nyugalmat az iskolában a tanároktól ha feleletkor azt mondod amit hallani akarnak. Engem meg a véleményed érdekel meg az hogy mit tudsz az adott dologról és mennyire érdekel. Ha olyat tudsz nekem megtanítani/elmagyarázni amit nem vagy nem jól tudok, annak fogok örülni.”
És ez még csak a szeme 🙂
44. UnA — 2016-12-08 22:55
@Tromb74: „Nekem a nagyobbik gyerekem is csak 4 éves, de már most pánikba estem. Hát sok mindenben tudok neki segíteni, de egy komplett oktatási rendszert azért nem tudok pótolni.”
Nálunk Waldorfba jártak a gyerekek. Szerették. Mi is.
45. Tromb74 — 2016-12-08 23:18
Hát a cinizmus nálam nem annyira vált be 🙂
A gyerök meg decemberi, nem fog fiatalon oskolába kerülni. Viszont nem tudom, hogy ez segít-e valamit. Próbálom nem tuszkolni bele a tudományt, de hát magától is valahogyan a fejébe szivárog. Ha kérdez tőlem valamit, nem mondhatok neki hülyeséget.
Ritka, örömteli pillanatok egyike, amikor a földrengés miértjeit, meg hogyanjait firtatja, akkor látni rajta, hogy nem nagyon érti a választ. A kőzetlemezek ficergése, meg a hasonlók azért magas neki. Na, de más esetekben meg olyan dolgokat is ért, amit ráérne majd 3-4 év múlva. Ma pl. úgy altattam el, hogy barkochbáztunk. Hát próbáltam kifogni rajta, de nem könnyű. Más területeken meg teljesen korának megfelelő a tudása. Nem könnyű eset.
46. untermensch4 — 2016-12-09 10:23
@Tromb74: ” Ha kérdez tőlem valamit, nem mondhatok neki hülyeséget.”
Húgom meg köztem van tizenpár év korkülönbség, a „miért” -kérdezős időszakában sokszor fordult hozzám. Először elmondtam a lehető legegyszerűbben ahogy csak lehet, hogy biztosan fel tudja dolgozni. Ha az „első kör” után még többet akart tudni akkor emeltem a tétet, részletesebb magyarázat. Ha még ez is úgy tűnt hogy sikerült (legalábbis nem érezte úgy hogy nem érti) akkor pedig a lehető legrészletesebben próbáltam meg a kérdésre vonatkozó összes tudásomat átadni. (*)
A nagy kihívás ebben egyrészt az hogy a gyerek szókincséhez és meglévő ismeretanyagához kapcsolódóan kell megfogalmazni, másrészt nem állhat ellentétben az akár legrészletesebb, legmagasabb szintű tudással a kérdéssel kapcsolatban.
(*): egészen érdekfeszítő lehettem, volt hogy a fotel mellett állva érdeklődő tekintetből hirtelen majdnem lebólintott a túlterhelés miatt.
Jut eszembe, 4 éves kora táján (okulva a japánokból **) olyat játszottam vele hogy A4-es lapnyi betűket rajzoltunk vízfestékkel. Amikor a gyerek már festeni is szeret meg a betűk is érdekelnék és eközben nem egy festőművészeti tehetség, ez nagyon tuti. Ha olyan lovat nem is tud festeni amivel ő maga elégedett, olyan „a” vagy „A” betűt igen.
(**) oviban nagy-nagy papírokra nagy írásjeleket festenek mert annál még a vonalkezdés és -lezárás is lényeges.
47. bervas — 2016-12-09 10:25
@untermensch4:
Nálunk ez alap volt az első iskolás sokk után. Anyám azt mondta: te jobban tudod, a tanítónak meg mondd, amit hallani akar.
Képmutatás, cinizmus, túlélési ösztön?
48. panamajack — 2016-12-09 11:03
@bervas: Magyarország. Nagyrészt innen ered az a korrupt, erkölcsi nihil (saját szavainkkal ügyeskedés, mutyi), ami megfojtja az országot. Hogy már a gyerekeket is arra kell nevelnünk, hogy a „rendszer” ellenük van, és csak hazugsággal, a szabályok kijátszásával érvényesülhetnek, anélkül, hogy a jogaikat a hatalommal szemben érvényesíthetnék. Hogy nem számít, hogy igazuk van, és maga a rendszer rossz, nem tehetek ellene semmit, nem változtathatják meg, nem állhatnak ki az igazságért. Ezzel a tudással felvértezve indítjuk el őket az életben, aztán csodálkozunk, hogy itt soha nem lesz Európa?
49. bervas — 2016-12-09 11:34
@panamajack:
Hogy a rendszer „ellenünk van”, az a szüleim generációjának alapélmény, amióta látták a bőrkabátos agitátorokat inzultálni a nagyapát.
Érdekes, hogy ez a rendszer meg „velük van”.
Az előző rendszer gyerekként nem volt ellenem. Az azóta formálódó, mostanában egyre markánsabb árnyalatot öltő rendszer kezdi előhívni gyerekkori emlékeimet, és erősen nem tetszik. Mondom ezt a jelenlegi rendszer aktívan dolgozó részeként.
Európának a jelei már látszanak néha. A közzel együttműködő, együtt gondolkodó jelek vannak a mostani kurzusban. Egyelőre kisebbségben, és határozottan vesztésre állva a mohó többséggel szemben.
50. noirp — 2016-12-09 11:34
@untermensch4:
„A nagy kihívás ebben egyrészt az hogy a gyerek szókincséhez és meglévő ismeretanyagához kapcsolódóan kell megfogalmazni, másrészt nem állhat ellentétben az akár legrészletesebb, legmagasabb szintű tudással a kérdéssel kapcsolatban.”
Van ebben igazság. És néha azonnal képes vagy jól válaszolni neki, máskor meg nagyon meg kell rágnod a választ. Vagy hirtelen nem is tudsz mit mondani.
Anyám (öreg tanár) gyakran vigyázott a szomszéd gyerekeire. Egyszer felhívott: segítsek neki, az ötéves kislány azt kérdezte, miből van a műanyag.
Hüüüü, mondom, de tud kérdezni, ezt huszonévesnek is izzadságos úgy elmondani, hogy NE unja.
Aztán azt „üzentem”, hogy „kőolajból van, nagy gyárakban készül, sokféleképpen, mert műanyag is sokféle van”
és izzadtam, mint ku a templomban, hogy ennyivel meg lesz-e elégedve.
Hála Isten, a gyerek leokézta a válaszomat 🙂
de ez óta tudom, hogy kisgyereknek konkrét kérdésre értelmesen válaszolni művészet.
51. Tromb74 — 2016-12-09 18:42
@noirp: Szerencsére azért legtöbbször olyan témákban érdeklődnek, amit el is lehet magyarázni nekik.
A földrengéssel is csak annyi a baj, hogy rohadtul összetett a magyarázat. Az hagyján, hogy a Föld gömbölyű és mégse gurul el, na de ami a kőzetlemezek alatt történik az eléggé elvont egy majdnem négy évesnek.
Igazából őt első sorban az érdekelte, hogy „hogyan reng a föld”, mer’ ugye hál’ Istennek nem tapasztalt még ilyesmit.
Például ha dinoszauruszokról van szó, akkor kb. annyit tud, hogy régen éltek, most meg már nincsenek. Tehát ha pl. egy végtelenített, fejből kreált mese közepette olyasmit mondok kínomban, hogy a brontoszaurusz találkozott a tevével, akkor…
„DE PAPAAAAAA, a dinók régen éltek, a teve meg MOST. Ezt persze összevont szemöldökkel, felháborodottan.
A számára érdekes adatok még dinókkal kapcsolatban a következők:
– ragadozó v. növényevő? (valamiért ez a legfontosabb :D)
– Mit eszik? (füvet, lombkoronát, rántottát)
– Milyen nagy?
– Mennyire félelmetes? (az a jó, ha nagyon)
– Mit tud? (gyorsan fut, nagyot ugrik stb.)
Nagyjából ennyi.
És ehhez van egy remek sorozat, ha már a szülő beleőszült a dinoszaurusz témába. Íme:
https://www.youtube.com/watch?v=k6_TN1nXOf4
Ezen kívül még havonta kétszer EL KELL menni az Állatkertbe megnézni a Varázshegyben a csontokat, meg kicsit arrébb a komódói varánuszt.
Persze az aktuális dili változik pár havonta. Volt, hogy sörényes hangyászt kellet nézni minden egyes alkalommal, máskor meg a vombatot kellett rendszeresen látogatni. Utóbbi pl. azért volt érdekes, mert pár hónap alatt elfogyasztotta a fakerítést a kifutója körül. Amióta fémlemezzel megoldották a problémát, azóta a vombat érdektelen.
Hát én rettentően tudományos megközelítésben vizsgálom a gyermek fejlődésének szakaszait 😀 😀 😀 Figyelembe véve, hogy mindösszesen egy szem gyerekre alapozom a megállapításaimat (a másik egyelőre tud kapaszkodva állni, gagyogni, meg mindent összenyálazni), úgy tűnik, hogy az oktatási rendszereket nem valódi gyerekekre paraméterezik.
Egy elsős tanítási napja pl. úgy néz ki, hogy…
Testnevelés
Testnevelés
Matematika
Környezet
Technika
Ha ez mondjuk az első tanítási nap a gyerek életében, akkor az előző nap meg úgy nézett ki, hogy reggeli után kirándultunk egyet a környéken, futkároztunk, megszámoltuk a bodobácsokat egy fa kérgén, utána gombákat is. Közben megbeszéltük, hogy mitől fúj a szél, mit eszik a vaddisznó, miért sárgulnak a levelek a fákon, de a fenyőkön meg miért nem. Miért nincs kék bálna a Balatonban (ez komoly trauma), ebéd, alvás. Délután építettünk egy nagy tornyot legóból, olvastunk pár mesét, kicsit festegettünk, kimentünk labdázni, elfűrészeltünk közösen egy lécet 10 centis darabokra (ez valamiért kötelező gyakorlat mostanában, előtte a baltával fa hasogatás volt), uzsonna stb.
Hát ugye ezt nem lehet intézményes keretek között összehozni, de legalább annyit lehetne, hogy ne bontsák már az első napokban tantárgyakra a „tudományt”.
Sem az ember, sem a gyerek nem így működik. Problémákat oldunk meg, amihez a már meglévő tudásunkat használjuk, amire meg még szükségünk van, azt gyorsan hozzá tanuljuk, a hiányzó adatoknak meg utána járunk.
Az életben nem nagyon futunk bele tisztán matematikai vagy nyelvtani problémába egy feladat megoldása közben, hacsak nem matematikus vagy nyelvész valaki.
És ami a legfontosabb, a legritkább esetben oldunk meg problémákat egyedül. Mert az ember pont attól ember, hogy kooperál a társaival. Már egy egyszerű tűzrakás is úgy néz ki, hogy miközben az egyik szépen rakosgatja a vékony gallyakat egymásra, addig a másik hordja oda a vastagabb ágakat, a harmadik meg csiholja a keményfát a puhához, hogy mire a többiek elkészültek már lehessen gyújtani a tábortüzet. Ezt semelyik más élőlény nem tudja így megszervezni. A csimpánz se.
Ehhez képest nálunk az oktatás kizárólag az egyéni teljesítményre épít. Vicc.
52. untermensch4 — 2016-12-09 20:31
@noirp: ” ez óta tudom, hogy kisgyereknek konkrét kérdésre értelmesen válaszolni művészet”
Szerencsére egy művész is elveszett bennem… 🙂
Ha megkérdezné a gyerek hogy más olajból is lehet-e akkor az igen nem áll ellentétben az alappal amit mondtál. Ügyes. Az ilyen frappáns, tömör és pontos válaszra törekvés kapcsán látszik hogy már régen nem „porosz” az oktatásunk, akinek eddig mondtam ezeket, nem mondta rá hogy „lakonikus tömörséggel?”
53. untermensch4 — 2016-12-09 20:55
@Tromb74: Az érdekes adatokkal kapcsolatban ugrott be hogy vszeg a gyereknél női ágon származódik le az öröklött óvatosság… unokatestvére 3-4 éves korában kínálgattuk rendezvényen hogy lehet pónilovagolni. Nem. Miért nem? Mert harap. Nem harap. Van foga? Igen. Akkor harap. Én megdícsértem azért hogy logikusan következtetett (meg elmondtam hogy a lovak füvet meg növényeket esznek, csak azt harapják meg szeretnének cukrot kapni mert szeretik), nem csak elhitte amit mondtak neki mert csak. Végülis ha meg akarja harapni a ló akkor képes rá és hozzá képest nagyon nagy. Nyilván az ősemberi ősmatematikusok ilyen méretkülönbségeknél kezdték számolgatni hogy az adott élőlényre hány ősembernek milyen tömegű követ kell dobálni ha konfliktushelyzet alakulna ki… 🙂 Arra akartam kilyukadni hogy a gyerek a valójában, életszerű helyzetben fontos kérdéseket tette fel.
http://criticalbiomass.blog.hu/2016/10/29/miert_szinesek_az_oszi_falevelek
🙂 Egyszer a volt feleségem egyik barátnője nálunk volt, jött a lánya is de sietett volna haza mert tanulni kell. Mit? Történelem. Ó, abban lehet hogy tudok segíteni, hol jártok. Magyarország a két vh között. Ó, abban tudok segíteni.
Gondoltam a tanárát majd jól lesokkoljuk hogy a gazdasági-élettér-elmélet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos német nyomulós külpolitikát beleszőjük az anyagba, ha keveset is tud a gyerek de jól adja elő, tutibb jeles mint botladozva bemagolt szöveget darálni. Ahogy magyaráztam nem is túl gyorsan kezdett kétségbeesettebbé változni az arckifejezése de a feleségem szólt hogy nem középiskolás hanem általános, nem biztos hogy jó ötlet egyetemi szintű tudással terhelni… 🙂
„És ami a legfontosabb, a legritkább esetben oldunk meg problémákat egyedül.”
Van ám egy ravasz gerilla-módszer, ha már ismered akkor bocs a zavarásért. Tanulócsoport. Aronson bácsi írta hogy egy-egy tantárgy „specialistájából” összeállított gyerekcsoport a nyerő ha mindenki elmagyarázza a többieknek amit ő tud (saját érdeklődési körének egy-két tantárgyából az aktuális anyagot). Közben emberi kommunikáció történik, nem pedig könyv fölött stresszelés-elalvás. Aki megért vmit amit a tanár és a tankönyv által nem, annak sikerélmény, aki jobban át tudja adni a tudást mint a tanár, annak is.
Na most azóta hogy olvastam erről még csinálták ezt a facebook nevű dolgot amit a gyerekek is szoktak használni…
54. Tromb74 — 2016-12-09 21:17
@untermensch4: Nem az a baj, hogy ne írtak volna rakatnyi könyvet a csoportos tanulás előnyeiről.
Hát én csak azt tudom mondani, hogy azóvatosság az tutira nem a fiúk sajátja.
Nálunk a póni történet úgy néz ki, hogy oké, növényevő, de azért nem turkálunk egy több mázsás állat szájában.
Hasonló a helyzet a mindenre felmászással is. Hát ő nem esik le, HISZEN kapaszkodik.
55. untermensch4 — 2016-12-09 23:12
@Tromb74: Nálunk a felmászás anya szerint úgy kell hogy apa végig fogja a gyereket. Apa szerint meg úgy hogy elmagyarázza hogy négy végtagból három kapaszkodik, egy fogást vált és apa bekészül elkapásra. Majd jónéhány mászás után már tudja hogy a gyerek jól mászik (hosszabb ideig gyúrt bennünket mászásra az evolúció mint játszótéri aggódásra…), leül ő is anya mellé a padra és elárulja hogy már az első alkalommal sem fogta a gyereket csak ott tartotta a kezét elkapáshoz hogy örülhessen az önálló sikernek… 🙂
Hat éves kortól állítólag szívesen látják a gyerekeket cselgáncson. Ilyen verekedésben képzettebb ismerősöm mondta hogy a gyerekek szeretnek bukfencezni és akkor is jó ha megtanulnak esni ha soha nem verekednek életükben. Bringázni meg csúszós úton járni akkor is fognak.
56. norniron — 2016-12-12 11:07
@untermensch4:
A logikus gondolkodásról:
A kis Woody Allan tanulmányozta a jesivában az Írást. Eljutottak Káin és Ábel történetéig, aztán pedig oda, hogy Káin feleségével és a fiával elbujdokolt. Woody Allant nem hagyta nyugodni a dolog, megkérdezte, hogy hogyan kerültek ezek oda, hiszen Káin és Ábel volt Ádám és Éva két gyereke, rajtuk kívül nem éltek még emberek, akkor honnan volt Káinnak felesége?
Meg Ádámnak és Évának volt még egy gyermeke Ábel után, Széth, aki tanította az embereket. De kiket?
Megkérdezte hát az órát tartó rabbit, hogy mégis ez hogy lehet, erre a rabbi azt válaszolta, hogy „ha még egy szót szólsz, pofán váglak” 🙂
57. untermensch4 — 2016-12-12 12:07
@norniron: Ebből a sztoriból egységsugarú, magyar oktatási termék emberke mennyit fog fel? „Woddy Allan zsidó volt.” 🙂
A fenti sztorihoz hasonlók elkerülése miatt a mindenféle valláskárosultak is ellenérdekeltek abban hogy minőségi oktatás legyen. Szűkítené a piacukat.
Én nem vallási oktatás miatt de úgy érzékeltem anno ezt a problémát hogy ha ádámnak és évának két gyereke volt és az egyik megölte a másikat akkor egyetlen emberből hogy lett emberiség.
Szóval logikusan oda jutunk ezzel hogy Däniken-nek akár simán igaza is lehet. De azért hinni nem kell benne mert ő is kb ugyanolyan hiányos adatokból agyal mint a teológus-szóbűvészek.
58. norniron — 2016-12-12 12:41
@untermensch4:
Sajnálom, hogy nem jött le, én az „igazam van, mert különben pofán baszlak” attitűd kultúrákon, vallásokon és világrészeken átívelő domináns jelenlétét akartam bemutatni a példámmal. Mit tegyek, ha ez a sztori Woody Allannel esett meg egy dél-brooklyni jesivában, és nem Petőfivel és Jókaival a pápai líceumban 🙂
59. untermensch4 — 2016-12-13 00:26
@norniron: Bocs. Átjött a lényeg is csak nem tudtam nem asszociálni a megelőző esti beszélgetésünkre barátaimmal. Volt egy „zsidós” sztori is aminek kapcsán még felvetődhet hogy komoly eszmei problémái lesznek néhány vehemensebben nacionalista honfitársunknak, és mivel az a szitu is vicces meg Woddy Allan is, rám jellemző módon kissé csapongtak a gondolataim. 🙂
Egyébként ez pont az a társaság volt akikkel van egy másik ilyen, világrészeken átívelő, univerzális gondolkodásmódbeli példánk. Csak nagyon bonyolult lenne elmagyarázni, úgy meg főleg hogy a szórakoztató oldala is érvényesüljön a történetnek
60. padi — 2016-12-13 11:56
@untermensch4:
Az órát tartó rabbi sem részesült kellően minőségi oktatásban.
Van egy apokfrif ószövetségi könyv, ami Ádám és Éva két lánygyermekének nevét is tartalmazza, és összerakható ebből és más szövegekből egy (hozzávetőleges) leszármazási sor is.
OK, hogy nem „hivatalos” könyv, de hittanórai praktikus magyarázathoz épp megfelel. Meg mondhatta volna azt is, hogy a nők neveinek feljegyzését kevésbé tartották szükségesnek az ószövetségi időkben. Noé és gyermekeinek feleségei is név nélkül szerepelnek a Bibliában, az ő nevük is csak apokrif iratokban maradt fenn.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jubileumok_k%C3%B6nyve
https://en.wikipedia.org/wiki/Azura_(religious_figure)
61. untermensch4 — 2016-12-14 00:34
@padi: Akárhány gyereke is volt ádámnak és évának, amíg nem vontak be külső génforrást, az utódaik a belterjesség miatt nem éppen a legélesebb kések lehettek a fiókban… az érdekes rész a fiók többi része lenne.
62. untermensch4 — 2016-12-14 10:00
Gondolatok az országból ahol az érvénytelen népszavazás is érvényes…
http://dornyeij.blog.hu/2016/11/29/oktatas_az_elso_10-15_helyen_magyarorszag
63. rdos — 2017-01-01 21:17
Olvastam már korábban is de kommentig csak most jutottam. Sajnos tényleg kár a gőzért. Cserébe MISE teszten jók vagyunk. 🙁
https://www.n0l.hu/2016/12/10/elsopro-magyar-diaksiker-a-mise-teszten/
„hogy a diák jó keresztény-e, sem arra, hogy jó magyar-e.” ….
Első lépésben több patinás nyugati iskola diákja kapott lehetőséget a MISE-teszt kitöltésére, azonban a külföldi tanulók szinte kivétel nélkül elbuktak a magyar nyelvű feladatok megoldása során. „Na ugye” – kommentálta a hírt Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.”
Az elmúlt 7 év hírcsárdát alázó kormányzati kommmunikációs ámokfutása után nem lenne semmi meglepi abban, ha ez lenne az oktatáspolitikánk válasza a „MISE” tesztre. 🙁 Maguk sem hiszik, de addig mondják – mormolják míg elhiszik. 🙁
Végül buék mindenkinek. 🙂
64. robertbacsi — 2017-01-10 13:09
Az ” egységsugarúról”. A neten olvasható néha érdekes Vekerdi interju, cikk stb.
Azt az átkozódást, amit a kommentelők nagy része / 2/3 ?/ művel. Reménytelen.
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.