A Ráérünk-blog álláspontja arról, hogy XY ellenzéki mozgalom „mikor megy vidékre” és mikor „érti majd meg a vidéki embereket”.
Két jelenségről kell értekeznünk, az egyik az általános tájékozatlanság, a másik pedig a budapestiek romantikus elképzelései arról, ami Budapesten kívül van.
Kezdjük az utóbbival
A pesti utcai kéregetők ismert alakja egy bajszos-szemüveges pasas, aki egy nagy fekete (amúgy a gáborcigányokéra hasonlító) kalapban, meg fehér ingben rója a pesti flasztert (ha jó idő van, Szent Küldetése esőben és hidegben szünetel) kezében negyedosztályú kínai derékszíjakat tartva. Ha valakit sikerül megállítania, megható történeteket ad elő a Szent Hargitáról, amelyet neki, igazi Székelyembernek ott kellett hagynia, mert a románok, meg a nyomor, meg a csaucseszku, hejj-hajj, jaj-jaj, tessék venni igazi Kézműves Székely Nadrágszíjat, háromezer. Na jó kettő, najó, adok kettőt háromezerötér’…
Tündék és zsúrpubik
Talán mondanom sem kell, a pasasnak annyi köze van Erdélyhez, mint nekem a klasszikus kínai operajátszáshoz. Kihasználja, hogy a pestieknek van valami romantikus elképzelése Erdélyről, amely leginkább a Gyűrűk Urából Völgyzugolyhoz vagy Lothlórien-hez lehet hasonlítani. Csodaszép és csodajó emberek, akik fehér ruhában, a frankóságtól enyhén foszforeszkálnak, egész nap üdvözült félmosollyal arcukon, csodaszép és csodajó dolgokat tesznek. Erdély a Föld, ahol nincs villanyszámla, adóbevallás és forgalmi dugó, csak a frissítő zápor utáni langymeleg, és a fenyőfákra aggatott hangszórókból naphosszat szól a Kárpátia (meg a Fejbőr).
Na, ugyanez van a vidékkel. Vidéken hiányoznak a zsúrpubik, akik semmit sem csinálva kávéházakban akarják megváltani a világot, naphosszat ájpedjükbe, ájfónjukba és mekbukerbe kapaszkodva. Pesten undok párzási szertartásainkat is úgy bonyolítjuk, hogy mekbukom képernyőjére egy különösen drága szakállolaj képét hívom be, majd a mekbukot a kiszemelt nőstény felé fordítom, aki válaszul a saját mekbukjára egy paleo-laktovegán-gluténmentes hordozókendő képét fordítja felém, tehát mehetünk is szobára, egy újabb életképtelen zsúrpubit nemzendő, de előbb a hölgy azonos genderű alternatív partnerével meg kell beszélni, hogy jelen kíván-e lenni a dolognál.
Ellenben vidéken!
A naphosszat kérges kézzel dolgozó, igaz magyar parasztok, akik hétfőn-szerdán és páros heteken pénteken is reggel disznót ölnek, fogmosás helyett ötvenfokos szilvapálinkával gargarizálnak! Néptáncmulatság (és hetedhét határra szóló lagzi) után fickósan dolgoznak azon, hogy nagy és feszes kebelű Igazi Nőkbe erős fiúgyermeket plántáljanak. Csuhajja.
Nyilvánvaló tehát, hogy egy elempé vagy egy Momentum, soha nem lehet sikeres vidéken.
Mert hát ott van a fidesz, amelyet Igazi Magyar gyerekek alapítottak! Hát persze, hiszen egy vidéki párttitkár 14 évesen városi iskolába adott fia (Orbán) mellett volt az eredeti brigádban pesti zsidó úrigyerek (Tompi) pesti zsidó biszex csaj (Ungár Klára) az ész a csapatban egy homokos városi úrigyerek (Szájer) és még sorolhatnánk.
A „vidéket megértő” Fidesz vidéki alakjai a második-harmadik vonal az L. Simon Lászlókkal, Tasó Lászlókkal, Tállai Andrásokkal az élen. Akinek megvan a tehetsége hozzá, amint lehet otthagyja a „vidéki fideszes” kategóriát (Lázár János).
Sértő dolog azt gondolni a „vidékiekről” hogy szeretik ezt a sok tahót, aki a nyakukra van ültetve. „Vidéken” nem valami perverz alakok élnek, akik dagadt és kegyetlen janicsáragákra vágynak, hanem szegénység van és sok helyen kilátástalanság.
A magyar vidék problémái nagyon is jól leírható, kvantifikálható problémák, amelyekhez lehet érteni, nem pedig megtekinteni őket, mint Fazekas Sándor szokta.
A Gyökerek politikája?
De, a magyar politika nem „grassroot” politika, ezt bizonyítja a Jobbik nyűglődése, amely aztán telis-tele van a magyar vidéket tökéletesen értő és élő alakokkal, mégse bír rendes párttá alakulni, és kilépni a cigányverő hőbörgő-mozgalom szerepéből. Vagyis alulról nálunk nehéz pártot szervezni, bármennyire is életképtelenek a pesti kocsmákban megalakult pártok. De ne feledjük, a mostani kormánypárt is egy budai késdobálóban kezdett.
Teljesen felesleges tehát elvárni a Momentum frontembereitől, hogy holnaptól dalba foglalva énekelják el, hogy mi lesz a tritikálé felvásárlási árával.
Az alkalmasság mítoszát kell megteremteniük.
Az alkalmasság mítosza tesz valakit Magyarországon választási tényezővé. Az a pillanat, amikor a magyar elhiszi Medgyessy Péterről, hogy tényleg tudja vezetni az országot. Visszanézve gondolhatjuk úgy, hogy a magyarok hülyék, hogy képesek voltak ezt elhinni róla, pedig nem erről van szó.
Medgyessy megtesített valamiféle higgadt szakértelmet, amelyre a magyar 2002-ben vágyott, szemben a Fidesz akkori örökös lángolásával. Budapesten teremtődött meg az a mítosz, hogy ez az alak, és a mögötte állók képesek arra, hogy a problémákat városon-falun egyaránt megoldják.
A Momentum előtt hasonló feladatok vannak. Egyetemista párt, ahol bőven van vidéki úriegyerek, aki meg tudja adni azt az inputot, amely ráirányítja a figyelmet a vidék számára releváns kérdésekre.
De hogy fog erre hallgatni a vidék? Hiszen ott a paraszt arra szavaz, aki több gulyáslevest ad!
Ez megint a vidéki társadalom félreértéséből és lenézéséből fakad.Tanulatlan alsó-proletariátus van Budapesten is, valahogy a Havanna- vagy a József Attila lakótelepről, esetleg Újpest cigányok lakta földszintes házairól senki se gondolja azt, hogy az ott lakók majd gulyásleves-alapon fognak szavazni.
A kulcsszó a személyi függés, amelyet a kétmilliós kaptárban sokkal nehezebb kialakítani, mint egy párezres kisvárorsban vagy faluban.
A „vidék megértésének” kulcsa tehát nem az, hogy lemenjen valaki a vidéki alsóproletariátus szintjére. Nyilván hívószavak kellenek, de ezek nem különböznek jelentősen a városi plebsnek küldött hívószavaktól.
A kulcs az, hogy azt a vékony vidéki középosztályt, amely most a jobbikkal kacérkodik, hogyan sikerül megszólítani. Ehhez kell a „Pesten erős” imidzs kiépítése. A gondolkodó vidéki a személyes függése miatt ugyanis csak biztosra szavaz. Ha azt látja, hogy van esélye annak, hogy borul a kormány, akkor odateszi a szavazatot. Ha nem, akkor a kormányra szavaz, mert a Kubatov-lista világában attól tart, hogy rá fog vetülni annak az árnyéka, hogy a szavazófülkében nem volt lojális.
Ezért vette ki a Fidesz a játékból a második fordulót, mert ott az első forduló után ki tudott derülni, hogy létrejöttek a váltás körülményei, vagy sem. Ezért kell az ellenzéknek a választások előtt elhitetni, hogy Budapesten egy kompetens, erős csapat van, és akkor a vidéki erő megteremtése elsősorban személyi (jelöltállítási) kérdéssé válik.
18 hozzászólás
1. heizer — 2017-02-23 10:38
Azt várom kb. húsz éve egy értelmes vidékpolitikától, hogy először is kimondja:
vidék=/=mezőgazdaság
vidék=/=cigányputri
vidék=/=fasiszták, antibolsevisták, antiliberálisok, buzi és nőgyűlölők
vidék=/=fideszes pártfüggők
vidék=/=hülyék
vidék=/=tiszta levegő, tiszta udvar, rendes ház, paraszti romantika, bigott vallásosság
vidék=/= „nem eszik a városi, ha nem szarik a paraszt”
Mert ugyan mindenből van belőle bőven, de távolról sem kizárólagos és többségi egyik sem.
2. untermensch4 — 2017-02-23 13:08
@heizer: És amit nem szoktak emlegetni:
vidék=sz@r közlekedés
3. dr Brcskzf Gröőő — 2017-02-23 13:34
@heizer: nagy-nagy +1
4. flanker — 2017-02-23 22:28
@heizer:
+1
5. oszinteorult — 2017-02-24 02:35
vidék ide vagy oda, a Fideszt jelen helyzetben csak a Fidesz győzheti le. erre vannak ráutaló jelek (Rogán/Habony – Lázár ellentét, Simicska G-nap), de ’18-ban még nem fog bekövetkezni.
én a Momentum helyében a következőt csinálnám: markáns jobboldali politikát hirdetnék, a Fidesztől középre. összeállnék Simicskával, a HírTV-Magyar Nemzet kombó még mindig ütős, ráadásul az ő tudása és kapcsolatai aranyat érnek. eközben minden erővel meg kell bontaniuk a Fidesz monolit egységét. például belengetni Lázárnak hogy egy Orbán nélküli Fidesszel koalícióképesek lennének. és a mind közül legnagyobb feladat: valahogy le kell rombolni Orbán imidzsét. a Fidesz szavazóinak igen nagy része, szerintem 80% felett Orbán-szavazó. ez lesz a legnehezebb, főleg a médiatúlsúly miatt.
amúgy szerintem amikor Orbán környezetében sokat enyhült a gyomorgörcs amikor azt látták leírva hogy a Momentum következő követelése az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. ez kb. 30 embert érdekel az országban és akkor már sokat mondtam. pedig simán mondhatták volna, hogy akkor most gondolkodjunk csak el közösen Paks 2-ről…
6. professzorpizka — 2017-02-24 08:02
@oszinteorult: A Momentum feladata pont az, hogy megvárják, hogy mások akarjanak velük összeállni.
7. neoprimitiv — 2017-02-24 10:13
@oszinteorult:
– „a Fideszt jelen helyzetben csak a Fidesz győzheti le”
Tévedés. Az egyfordulós rendszer annak kedvez, akiről az emberek elhiszik, hogy nyerni tud. Az elmúlt két választáson ez a Fidesz volt, de mivel ebben a rendszerben nincs vészfék, ha valaki előkerül, akit az emberek esélyesnek látnak, az ugyan úgy ledarálhatja őket, mint ahogy eddig ők tették.
– „ez kb. 30 embert érdekel az országban és akkor már sokat mondtam. pedig simán mondhatták volna, hogy akkor most gondolkodjunk csak el közösen Paks 2-ről”
Egyrészt egy politikai párt arculatát a szimbolikus tettek is alakítják. Lehet, hogy mára ez senkit sem érdekel, bár ezt kétlem, de ez olyan valami, aminél őket nem tudja a fidesz azzal revolverezni, hogy ti is benne lehettek.
Másrészt éppen tegnap mondta Fekete-Örs, hogy vizsgálják, hogyan lehetne Paksról is megkérdezni az embereket…
8. professzorpizka — 2017-02-24 12:34
@neoprimitiv:Kádárék is egy Dunára építendő erőművön csúsztak el…
9. heizer — 2017-02-24 12:52
@neoprimitiv: “ez kb. 30 embert érdekel az országban és akkor már sokat mondtam. pedig simán mondhatták volna, hogy akkor most gondolkodjunk csak el közösen Paks 2-ről”
Szerintem egyik se jó. Egy 25-30 év közöttiekből álló párt engedje már el a múltbéli baromságokat. Ha belemennek a történelmi-identitásbeli adok-kapokba abból semmi jó nem sül ki. Foglalkozzanak azzal mi volna a jó a jövő és a jelen kapcsán.
Egyébként van bármi jogi akadálya annak, hogy egy történész meg egy oknyomozó újságíró lekérje a 3/ akárhány dolgozóinak névsorát osztályvezető helyettesi v. műveleti tiszt szintig és kinyomozza, hogy adott emberek mit csináltak az elmúlt 25 évben?
Atom: én rendes magyarként kurvára értek a focitól kezdve az egészségügyön át a vasúti közlekedésen keresztül gyakorlatilag mindenhez, és ezt nem szégyellem hangoztatni, akkor se ha hülyeség, de azért az energetika meg az atomfizika az kurvára az a terület, ahova nem volna jó ha boldog boldogtalan beleugatna, szerintem az nem annyira népszavazás téma.
Mondjuk ettől még lehetne több tájékoztatás róla, de például még életképes alternatívát se mutatott be senki se.
10. neoprimitiv — 2017-02-24 13:28
@heizer:
Az, hogy most kezdjenek el tárgyalni 27 évvel ezelőtti bűnöket, engem sem érdekel. Ugyanakkor a Momentumnak ahhoz a szlogenéhez, hogy új korszakot kellene nyitni és lezárni a rendszerváltást, passzol, hogy legyen végre kiásva, elszállítva és hatástalanítva ez az akna, ne lehessen állandóan elővenni. Az, hogy ezzel esetleg pár politikailag aktív alak kiszorul a közéletből, csak járulékos nyereség. Nyilván megközelítés kérdése, hogy mi passzol jobban egy korszak meghaladásához, a múlt feltárása vagy negligálása, de ebben az országban olyan nagy hagyománya van a politikai nichtvordemkind-nek, hogy örülnék, ha végre valamivel szembe néznénk.
Pakssal kapcsolatban egyetértünk. Az botrány, hogy egy pénzügyileg és stratégiailag ennyire meghatározó beruházásról gyakorlatilag semmilyen információ nincs, de magában azt a kérdést, hogy kell vagy sem én sem tenném fel szavazásra.
Ráadásul pont Paks az, aminél könnyen előfordulhat, hogy mire megépül, teljesen más helyzet lesz, mint amivel most számolunk. Az európai trendből az látszik, hogy kb. 2027-re az új személygépkocsik (és ezzel együtt a kis áruszállítók is) elektromosak lesznek. Ez a nagyon gyors átállási ciklus ráadásul tavaly indult, Paks eldöntésekor még sehol sem volt. Ennek fényében egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy az csökkenő villamosenergia ár, amit két-három éve prognosztizáltak, egyáltalán nem következik be – azokat a kocsikat etetni is kell majd valamivel.
11. padi — 2017-02-24 14:04
@neoprimitiv:
>azokat a kocsikat etetni is kell majd valamivel
Ott a pont.
A közlekedés energiaigényéből az áram 1%-ot tesz ki (vasút, elektromos autók, villamos, troli). Ha ez csak 2%-ra nő, az is 100% növekedés a jelenlegi 1%-hoz képest.
Az elektromos autók terjedését egy (nem is nehezen elérhető) határon túl korlátozni fogja egyrészt az erőművi kapacitás, másrészt a távvezeték-kapacitás.
http://www.eia.gov/todayinenergy/images/2015.11.19/chart3.png
12. hazitroll — 2017-02-24 15:19
@neoprimitiv: Az elektromos autóknál lehet, hogy pont nem az lesz a nagy durranás, hogy nem az út közepén füstöl, hanem hogy egy irdatlan méretű elosztott akkumulátort gyártunk. Az már most is gond, hogy éjszaka áramtöbblet van, nappal meg extra igény, ezt is már meg kell oldani. (tározós vízerőművek is vannak erre például, de a szél- és napenergiának is ez a gondja, hogy átmenetileg szükség lehet a tárolásra, ott nyilván inkább nappal lenne túltermelés)
A koncepció az lenne, hogy éjszakára be van dugva a kocsi, ott lassan lehet tölteni, és nappal vagy amikor nagyobb áramigény van, ki lehet venni az autó akkumulátorából a többletáramot. Ez azért is reális, mert például reggel a kenyérpirító, vízforraló, mikró fog menni, mielőtt elindulsz dolgozni. Az akksi nem fog lemerülni, egy teljesen elektromos autó akkumulátora kb. két napig el tudja látni a háztartás teljes energiaigényét.
Természetesen ez koncepció, kísérlet(ezgetés), de ez is boríthat az árampiacon.
Én Paksról a népszavazást oda tudnám egyszerűsíteni, hogy akarsz-e energiafüggőséget növelni? Mert ha a fűtőelemet meg kell venni, a hosszú távú tárolást csak külföldön lehet megoldani, akkor az minden lesz, csak nem önállóság. A szél- és naperőművek sokkal inkább az önállóság efelé mutatnának.
13. neoprimitiv — 2017-02-24 17:35
@hazitroll:
Az áramszükséglet növekedés szempontjából teljesen mindegy, hogy annak a szükségletnek egy részét igazából folyamatosan akkumulátorokban tartjuk.
Itt most nagyon hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor a belsőégésű motorok elterjedése a XX. század elején hirtelen megnövelte a keresletet a kőolaj iránt.
Előrebocsátom, hogy nem vagyok energetikai szakértő, fogalmam sincs, hogy mondjuk 100 km-re hány kW-ot fogyaszt egy mai elektromos autó, nem tudom, mennyi a személygépkocsik összesített futásteljesítménye, stb. Pusztán megérzés, hogy azt a napi kapacitás-igény növekedést, amit a belsőégésű motorok lecserélése fog jelenteni, pusztán megújuló forrásokból nem fogják majd tudni fedezni, legalább is nem Európában és nem abban az ütemben, ahogy az elektromos autók bevezetését tervezik. Ha tévedek, én leszek a legboldogabb.
14. neoprimitiv — 2017-02-24 17:54
@padi:
Előbb kellett volna megnéznem a grafikont, akkor nem két kommentet írok. 🙂
Az sajnos nem derül ki a grafikonból, hogy az elektromos energia fogyasztásnak hány százalékát jelenti ez az 1%-nyi közlekedési fogyasztás, gyanítom, hogy nem sokat. Viszont ha azt veszem, hogy a benzin 40% (ez döntően személygépkocsi), akkor ez negyvenszeres növekedést prognosztizál majd ezen a területen. 2008-ban a világ elektromos energia fogyasztásának 1,6%-át tette ki a közlekedés. Tudom, hogy nem lehet mechanikusan átváltani a benzin felhasználást elektromosra, de szerintem egy kb. 15-20-szoros növekedés biztosra vehető. Ez 4-500 TWh éves plusz teljesítmény igényt jelent. (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Electric_energy_consumption)
15. untermensch4 — 2017-02-24 22:47
@neoprimitiv: A benzinesek elterjedéséne kezdetén a kiépítetlen kúthálózat és a kerekekre leselkedő patkószögek alapján egy ésszerűtlen, irreálisan drága („Majd az autósok kiürítik a patikák benzinkészletét mint Benz asszony?!”) ötletnek tűnt.
De két dolog nagyot változtathat a felálláson e-autók ügyében (a növekvő áramfogyasztás kapcsán is).
Az egyik a teljesítmény.Anisits Ferencnek volt egy beszólása arról hogy a teljesítmény-kultusz le kell váltania a személyautóknál a kényelem-kultusznak.
A másik hogy az aksitöltés problémájára van már egy nem túl új ötlet, a cserélhető akkumulátor. Egy aksiraktár és -töltő csereállomás kiépítése pedig kb annyiba kerül mint egy benzinkútnak csak a föld feletti része (az engedélyeztetési költségekben meg gyanús hogy annál is olcsóbb).
A teljesítmény-kultusz törvényhozói erőből visszanyesegethető (csak egy egyszerű példa, teljesítmény-adó. Elképzelhetőnek tartom hogy egy hétköznapi felhasználónak elég lehet egy ’50-es évekbeli forma1-es autó teljesítmény/súly aránya). Meg esetleg maguktól is szoktak az emberek racionálisan cselekedni, talán sokan képesek végiggondolni hogy mennyit mennek az autobahn-on és mennyit csúcsforgalomban araszolva.
A cserélhetőség meg egyre nagyobb energiasűrűségű cuccoknál egyre kevésbé nagy kihívás, technikailag. Csak egy hasonlóan apró mentalitásbeli előrelépést kellene tennünk mint amit nem tettek meg azok a lovassági tisztek akik képtelenek voltak felfogni a harckocsit attól a résztől kezdve hogy nem vízzel és abrakkal működik.
16. Tibiné, Klára — 2017-02-28 19:45
Amit nem nagyon érintett a poszt ebben a Budapest–„Vidék” témában – vagy én éreztem elsikkadni –, az a Város ami nem Budapest és nem „Vidék”. Durván sarkítva mondjuk, hogy a városok zömét megszállta NER, ennek ellenére úgy érzem, hogy szinte minden nagyobb város (Szeged, Székesfehérvár, Miskolc, Győr, Sopron, Debrecen, Pécs, Kecskemét és így tovább, a teljesség igénye nélkül) igenis rendelkezik egy olyan helyi történelmi-kulturális, gazdasági potenciállal – és ha van ilyen, lokális identitással –, ahol egy kis intelligenciával mozgósítani lehet(ne) a jelenleg passzívnak tűnő és még nem elvándorolt, de elvándorlást fontolgató fiatalokat.
A „Vidék” egy ezután következő második lépés lenne. Szerintem.
Sajnálatos, hogy Magyarországon Város már rég nem olyan erős, vagy nem tudott olyan erős maradni, mint Romániában – a bezzeg Romániát azért most hagyjuk. Ott mindenesetre egy Temesvár, Konstanca, Iaşi, Kolozsvár vagy Brassó nagyon komoly, országos politikát, gazdaságot és szellemi életet befolyásoló tényező és erő.
Én mindenesetre szívesebben látnék egy erős, mondjuk, pécsi Momentumot mint egy „Vidéki” Momentumos szánalmas és fogalmatlan vergődést.
17. heizer — 2017-03-01 09:01
@Tibiné, Klára: Pontosan. Ezért kapok herótot attól, amikor a politikai megnyilatkozásokban a vidékfejlesztés egyenlő lesz a mezőgazdasággal.
Ma hazánk lakosságából 3 millió ember él községben, nagyközségben. Vagyis 5 millió vidéki embert nem érint abszolút a mezőgazdaság, és hadd ne mondjam, hogy manapság a falvakban is hányan élnek olyanok akik azon kívül hogy van olyan ismerőse aki szántóföldön vagy állatokkal dolgozott már, a mezőgazdasággal legfeljebb a fű műtrágyázásákor, a kutyaszar összeszedésekor és a rózsatő elültetésekor találkozik.
Fontos piszkosul a mezőgazdaság, és nem úgy, hogy nemzetmegtartó erő meg hasonló hagymázas baromságok, de a vidék elsősorban nem ez.
Ezerszer inkább szolgáltatásban és iparban ingázók milliói.
18. untermensch4 — 2017-03-01 12:05
@heizer: Sőt, a statisztikailag mg-hoz köthetőeknél is (a számot nem tudom) az ingázós ipari-ilyen-olyan munka mellett, másodállás-szerűen folynak bele mg-ba. Ami nem a kaszálós-kalapos skanzenes illúzióval működik hanem modern gépesítettséggel és gazdaságos üzemmérettel, mert máskülönben nem lehet összehangolni a kettőt. A politikusi megnyilvánulások mintha gy más univerzumra reflektálnának.
De legalább a túlszabályozás demokratikusan mindenkinek rossz, így marad a bp-vidék látszatellentét, amire kialakult koreográfia szerint el lehet mondani a látszatintézkedések tervezéséről szóló látszatbeszédeket, ugyanazokból a panelekből.
Ha még ezt sikerül megfejelni olyan gyöngyszemekkel mint a vallásos szintre emelt gmo-hiszti meg a tüzifa-szabályozás (a térségben ahol van elég, fenntarthatóan kitermelhető fa, inkább hozzák drágábban külföldről mert az erdőtulajdonosok inkább nem termelnek ki fát, nem éri meg a bürokratikus macerával együtt, akik meg dolgoznának a fakitermelésben, gondolom elmennek külföldre…)
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.