Vágó Gábor, a hülye

Vágó Gábor kemény versenyben van Gyurcsány Ferenccel és Botka Lászlóval a „leginkább Orbán Viktor kezére játszó ellenzéki politikus” kitüntető címért. A tét nélküli baloldali ellenzékieskedés díjnyertes sampionjaként beadott vagy tucatnyi népszavazási kérdést, amelyekből – minő meglepetés – a független, és egyáltalán nem szervilis csinovnyikokból álló Kúria átengedte az alábbit:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”

Ezt fogja most a Ráérünk blog, indulatoktól egyáltalán nem mentesen kivesézni.

Az ok, amiért ez a dicső baloldali gondolkodó ezt felvetette, nem más, minthogy Matolcsy szeretője illetve mindenféle egyéb seggevégei disznó sok pénzért vakargatják ami viszket, különböző állami kamucéges beosztásokban.

Egy normálisan működő országban ezen cégek nagy részét egyszerűen megszüntetik. De nem úgy Vágó „hasta siempre” Gábor világában, ahol Matolcsy és még néhány, kapuzárási pánikban szenvedő idióta szeretői és haveri köre kedvéért örök időkre (muhaha) bebetonozzák az állami vállalati vezetői fizetéseket a köztársasági elnök béréhez.

Vágó „Hámán Kató élmunkás brigád” Gábor szerint az állami vállalati vezetők ellen védekezni kell, mint a szarvasmarhák kéknyelvűsége ellen, és ez már örök időkre (ezúttal nem muhaha) így is marad, amíg itt állami cégek lesznek, addig mindig tartani kell attól, hogy egy-egy jógatanár vagy hülye unokaöcs sürgős Audi-beszerzéseit kell itt majd kifizetni.

Vágó „Munkáshatalom” Gábor, úgy tűnik, nem bízik abban, hogy itt egyszer majd egy nála értelmesebb emberekből álló kormány kerül hatalomra (lássuk be, ebben azért van igaza, nem nagyon látszik most erre esély) amelyik mondjuk az mondaná egy multicégnél középvezetői szintre jutott magyar embernek (havi 7-10000 euró) hogy öreg, gyere el CEO-nak mondjuk valamelyik közműcéghez, netán a MÁV-hoz és segíts nekünk gatyába rázni. Miért? Mert nem akarjuk, hogy az legyen, mint a magyar fociban, ahol negyven éve ugyanazok a Jóska és Pista bácsik az edzők.

De, persze, kedves tehetséges, képzett, kapcsolatokkal bíró fiatal, elégedj meg 1.537.xxx.-Ft. havi illetménnyel, mindenféle kiegészítés, cafeteria vagy cégautó nélkül, mert Vágó „Bakunyin” Gábor prolihergelő népszavazást tartott a „gazdagok” ellen, olyan nagy elődök nyomába lépve mint Gyurcsány Ferenc, vagy Orbán Viktor. Ők is mennyit lendítettek az országon, ugye.

Nade, Vágó „Terézvárosszkij Komszomolec” Gábornak erre is van frappáns válasza. Kapaszkodjanak, mert most olyan érvelés jön, amely még Kósa Lajost is a padlóra küldené: A köztársasági elnöki illetmény a mindenkori köztiszvtiselői illetményalap harminckilencszerese, tehát, ha Matolcsy seggevégeinek fizetését emelni akarnák, akkor emelni kell a köztársasági elnök illetményét, tehát emelni kell a köztisztviselői illetményalapot, és voilá, mindenki kurva sok pénzt fog keresni.

Kemény, ugye?

De a szomorú része a dolognak az, hogy úgy tűnik, Vágó „Madrid határán” Gábornak fogalma sincs arról, hogy mi megy ebben az országban. Hogy a Matolcsy-seggevégek egyáltalán nem a bérükkel okozzák a legnagyobb kárt. Hanem azzal, hogy egy tolvonással több közpénzt költhetnek el, mint az éves fizetésük. Mindezt abban az országban, ahol mai hír, hogy 237 millió forintért auditálták a BKK viccnek is rossz webshopját. az évi közel húszmillió forintjával számolva (ennyire jön ki a vágóista bérplafon) 12 állami felsővezető bére…

És nem tudja Vágó „a rablánc a lábon nehéz volt” Gábor azt sem, hogy milyen az, amikor a könyvtáros, az iskolatitkár, az önkormányzati hivatal előadója szépen ki van rúgva, majd közmunkásként visszavéve, és legyen hálás, hogy a neki egyébként jogosan járó kb 120.000-150.000.-Ft. bruttó helyett kap nettó 47.000.- Ft-ot…ha befogja a pofáját.

Ez utóbbit javasoljuk egyébként Vágó „nagy munka vár ma reátok” Gábornak is. Mert ez egy idióta. De ezt csak azért feltételezzük róla, mert jóindulatúak vagyunk.

13 hozzászólás

 1. Tromb74 — 2017-07-25 14:15 

Hát ennek a hergelésen kívül semmi más célja nem vagyon. S valóban a Matelcsi féléknek teljesen tökmindegy, hogy alkalmazotti bérként fizeti ki a jógamóka tanárnénit, vagy valamiféle alvállalkozói felállásban, hatástanulmány készítés címén kapja meg havonta egy közepes falu éves költségvetését.
Ezzel ugye az legfőbb probléma, hogy megint olyan irányba tereli a figyelmet, ahol annak egyébként nem sok dolga lenne.

 2. bervas — 2017-07-25 21:19 

Az indulatok megvannak, valóban.

Megjegyzés 1:
Néhai ismerős szomorúan emlegette, hogy a kommunizmus felé tartó, alapokat lerakott országban gyakran olcsóbb volt a ráérő mérnököt kiküldeni udvart söpörni a hivatalos takarító helyett, és még könnyebb is, mert se munkás, se paraszt nem volt, kisebb volt a kifejlett/kifejlesztett öntudata, és minőségibb munkát végzett.

Megjegyzés 2:
Másik néhai ismerős emlegette azt az íratlan szabályt, hogy nyugatabbi országban az állami munkakör fizetésben 80%-át jelenti az ugyanolyan céges munkakörnek. Elvileg ennyivel kevésbé stresszes és jogilag védettebb.

Megjegyzés 3:
Magyarországon az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy a lezüllés és atomjaira hullás különböző stációiban van, tisztelet a szerencsés szigeteknek. Nincs hit, szakértelem és rendszer szemlélet. Nincs jövőkép.
Esik szét a társadalom, nincs szolidaritás, és nem működik a „társadalmi felvonó”.
Ennek okán az egyes ember frusztrált, és szidja, aki/ami elég messzi van a horizontján és még látható. Az ilyen felvetést simán megszavazzák. Legyen rossz a másiknak is.

 3. Tromb74 — 2017-07-25 22:10 

@bervas: Hát érvényes népszavazást nem nagyon lehet ma Magyarországon, bár a Fidesz feltalálta az érvénytelenre hivatkozás művészetét is. Viszont arra jó egy ilyen kezdeményezés, hogy a populizmus irányába taszigálja a közbeszédet.
Abban mondjuk igaza van Vágó Gábornak, hogy leginkább ilyesmire fogékonyak a széles tömegek. Csak épen ilyenekből nem lehet programot kreálni. Mi lenne az üzenete? Lopjunk, de módjával?
Annyiban hasonlít is a kormány módszereihez, hogy hülyeségekkel megmozgatjuk a tömegeket, utána meg leszarjuk hogyan vezetik le a feszültséget. Orbánnak mindösszesen annyi a stratégiája, hogy csapataink harcban állnak, de nyugi van, a vezér a helyzet magaslatán áll.
Ez tipikusan olyan esetekben kerül elő, amikor értelmes célt nem tudnak megfogalmazni, mert még látszólag sem tudják azt elérni. Hát a kormány legfőbb kritikája pont az, hogy minden lófasz ellen harcolunk, csak éppen olyan apróságokkal nem tudunk mit kezdeni, hogy rendszeresen kigyullad egy metrószerelvény, vagy éppen a családon belüli erőszak lassan riasztóbb mértéket mutat, mint egy keményvonalas iszlám országban.
Hát ha az ellenzék csak annyit tud mondani, hogy hát azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy jósnők és haverok kerülnek pozícióba az állami szférába, de legalább ne keressenek többet nettó havi egy millánál, akkor az nem egy alternatíva.
Erre nyilván rábolint a munkásosztály, hogy ja, annál azért tényleg ne.

 4. marcipan — 2017-07-26 09:19 

a kommunizmus összes szövődményei közül azt utálom a legjobban, h az egyenlőséget összekeverik az egyformasággal.

 5. hadrian77 — 2017-07-26 10:28 

Jó kis régi beidegződés, a mérnök meg a gyárigazgató se keressen már többet mint egy melós, illetve fordítva.
Lehet, hogy a tömegeket ezzel tudja megfogni, de a tegnapi indexes videóból kiderült, hogy az utcák népe még az olimpikonok pénzét is sokallja. Ezzel hergelni a tömegeket kockázatos játék.

 6. bervas — 2017-07-26 14:15 

@Tromb74:
1.
Az embereket értelmes embernek nézni nagy kockázat.
Egyrészt, mert nagyon sokan nem érnek fel az állam szintjéig, a kockázatközösség és a nemzeti érdek ismeretlen fogalom nekik. Nem érdekli őket, vagy nem értik, bár szeretnék.
Az állam(ot vezetők) felelőssége, hogy minél több állampolgár elérjen az állam értésének szintjére, mert ezekkel az emberekkel lehet beszélni, közös célokat megvitatni, azokhoz erőforrást rendelni, tervet készíteni és megvalósítani.
Ehhez masszív és alapos oktatás kell az állam részéről, valamint hit és bizalom az állam és a polgár részéről kölcsönösen.
Ehhez képest ma az állam erőforrást von ki az oktatásból.
A 20+-as korosztályok pedig úgy vannak szocializálódva, hogy ez nem működik, nem hisznek és bíznak az államban, nem partnerek. Ez a történelmi tapasztalat.

2.
Értelmes tervet felépíteni, kidolgozni az állam egyik alapfeladata. Előkészíteni, felmérni, kutatásokat végezni, eredményeket megvitatni, szűrni, majd a válogatottan jókat a választókkal nyilvánosan, elegendő idő alatt egyeztetni nagyon-nagyon sok pénz, idő és munka.

Önkéntes alapon szerveződő közösség méretéből és erőforrásaiból fakadóan erre kevéssé, csak kisebb léptékben képes.
Ha a közösség mégis összehoz valami értelmes, publikálja és vitára bocsájtja, nem kell meglepődni azon, ha az államigazgatás véletlenül felhasználja és alkalmazza. (pl. VEKE – BKK éjszakai járatrendszer reformja pár éve).
A közösség (párt) ekkor ne sértődjön meg és ne hiszitzzen, hogy ellopták az ötletet, tervet (Fidesz-Jobbik viszonylat, pár éve), hiszen a lényeg, hogy az megvalósul a köz érdekében.

Ehhez képest az állam alkalmatlan káder temetőnek használja, leépíti vagy megszünteti a hivatalos háttér intézményeket. Az ezek szerepét átvevő önkéntes szervezeteket negligálja, forrásaikat szűkíti, igyekszik ellehetetleníteni őket.

3.
Ha tehát politikai szerveződés próbál értelmes tervet készíteni, korlátos erőforrás mennyiséggel kell közel végtelen mennyiségű problémát megoldani. Ilyenkor célszerű egyetlen problémát megfogni, és azzal foglalkozni, értelmes megoldási terv erejéig. Pl: hogyan ne gyulladjon ki a metró, az állam által rászánt összegből értelmesebben gazdálkodva.
Számítani arra, hogy optimális esetben az állam elfogadja, és akár sajátjaként kommunikálja a megoldást, ennek örülni és nem megsértődni. Közben erősen drukkolni, hogy még az állami szintig fellátni képes állampolgárok vannak többségben a választók között.

Nehéz dolgok ezek.

 7. Tromb74 — 2017-07-26 15:38 

@bervas: jaja, így vagyon ez, de mégis van valamiféle követelmény, aminek meg kellene felelni.
Egy ellenzéki akárminek a választásokhoz közeledvén kicsit megváltoznak a feladatai. Amíg a ciklus elején, közepén inkább fékként meg ellensúlyként, addig a kampány környékén már alternatívaként kell funkcionálnia.
Tehát kénytelen legalább a főbb területeken valamilyen irányelvet, célt megfogalmazni. Nyilván erőforrások híján ezt csak korlátozott mértékben tudja megvalósítani, de valamit azért le kell rakni az asztalra.
Részemről ilyenkor az az elvárás, hogy azért az ígéretek súrolják a realitásokat. Ha pl. aszongya nekem, hogy hát ennyivel meg ennyivel többet költünk majd az oktatásra, akkor vázolja fel azt is, hogy miből teremti ennek elő a forrását. Az olyan ígéretek, hogy majd visszaszedjük a lopott pénzt, a nyugdíjasoknak adjuk (Jobbik), számomra egyenlőek az üres fecsegéssel. Hogyan, kitől, mennyit, milyen címen adjuk oda, meg mér’ pont nekik?

A állam működésének titkairól annyit tudnék megjegyezni, hogy az éppen aktuális hatalomnak ritkán érdeke, hogy kiművelje ezen a téren az alattvalókat.
Pontosabban akkor érdeke, ha valós eredményekkel és kellő támogatottsággal rendelkezik. Egyébként meg nem nagyon van vaj a füle mögött. Na, ez még a rendszerváltás óta nem sikerült semelyik kormánynak sem. A nép tudása, a nép érdeke, nem a hatalomé. És itt jönnek a képbe az ilyen Soros féle álmodozók, akik a demokrácia iránt elköteleződve tudást osztanak szanaszéjjel. Ez nem mond semmit arról, hogy ők jó emberek-e, vagy éppen rosszak. Csak annyit, hogy a segítségükkel piacképes tudáshoz és diplomához juthatsz. Egy állam akkor tud ilyet nyújtani, ha az alkotmány meg a törvények kellően hatékonyan képviselik ezeket az érdekeket. Ha az aktuális kormány saját érdekeit tartva csak szem előtt ebbe bele tud piszkálni, akkor jó eséllyel bele is fog. Ebből a szempontból tök mindegy, hogy jobboldali, balos, liberális-e az a kormány, a pálya nekik fog lejteni.

„Pl: hogyan ne gyulladjon ki a metró, az állam által rászánt összegből értelmesebben gazdálkodva.
Számítani arra, hogy optimális esetben az állam elfogadja, és akár sajátjaként kommunikálja a megoldást, ennek örülni és nem megsértődni. Közben erősen drukkolni, hogy még az állami szintig fellátni képes állampolgárok vannak többségben a választók között.”

Igen, ez egy nagyon fontos szempont. Mi (a szerzők) ebből a szempontból (meg sok más tekintetben is) a konzervatív álláspontot képviseljük. A cél az, hogy az állam működjön, az állampolgárok pedig megtalálják a számításaikat. Tehát tök mindegy, hogy ki fogja gatyába rázni azt a metrót, ha az az elvárásoknak megfelelően működik. Így van ez az oktatással, egészségüggyel, de minden egyébbel is. Az más kérdés, hogy Orbán és a Fidesz már több cikluson keresztül bizonyította alkalmatlanságát, de még ez sem ilyen egyszerű, hiszen számos területen tudott eredményeket felmutatni. Ha az MSZP maradt volna kormányon mostanra jó eséllyel már fejreálltunk volna (or not). Az elmúlt közel két ciklusból viszont arra lehet következtetni, hogy így is fejre fogunk állni. Kicsit később, de alaposabban. Szóval tényleg nem egyszerű egy ellenzéki csoportosulás helyzete, mert így elsőre kb. az elmúlt 16 évezés az, amibe kapaszkodhat. Csak éppen ez kevés.

 8. tudi — 2017-07-26 17:27 

Erre mondják, hogy hasznos idióta. Másra amúgy sem alkalmas emberünk, mondjuk a populizmus mögé is érdemes lenne benézni, hogy ha valamit maximalizálunk, akkor például állami pozícióba nem biztos, hogy az alkalmasabb megy, hanem aki már sehová sem jó, vagy egyéb és az adott terület semmivel sem lenne jobb. Meg le kellene jönni erről a kommunista dumáról, mert a jó szakit biza meg kell fizetni, akár állami, akár magán szférában. Azzal maximálisan egyetértek, hogy ha maximalizálnánk ezeknek az embereknek a fizetését, attól még egy cseppet sem lennének szegényebbek, meg a Tescoban sem kellene a húspult előtt állva azon gondolkodniuk, hogy akciós csirkefarhát, vagy csirkemellfilé.

 9. Inspector Lohmann — 2017-07-26 18:26 

Jólvan, akkor nem csak nekem tűnt fel a srác utóbbi időben munkásmozgalmi stílusa. Valami tüntetésen szólalt fel tavasszal, ott volt gyanús, hogy a Vlagyimir Iljics színjátszókörnek lehet a tagja. De legalább őszinte. Ha beállna Thürmer Gyula mellé szerintem simán megütnék az 1%-ot a mókáspárttal.

 10. wazelin — 2017-07-26 19:55 

Már a korábbi két milliós plafon is hatalmas marhaság volt.
Ha jó teljesítményt várunk valakitől, akkor annak ára van. Erre a kérdésre csak nemet lehet mondani, ahogy a svájciak meg is tették 🙂

 11. noirp — 2017-07-27 12:33 

@hadrian77: Mondjuk nem azért, de az olimpikonok pénzét én is sokallom. Illetve, aránytalannak tartom, hogy egy beszélő fehérjekoagulátum többet keres, mint egy egyetemi adjunktus. Mert tevékenységük hosszútávú hasznát nagyon nem érzem egyformának. Majd ha az olimpikon is résztvesz, teszem fel, gyógyszerfejlesztésben (nem mint átb*tt kísérleti alany, megnyomorított Herr Frau)…akkor más lesz a kép.

 12. komojtalan — 2017-07-29 10:12 

@noirp: Erre azt tudom mondani, amit az értelmiségiek mondanak azoknak a munkásoknak akik sokallják az ő fizetésüket: Tetszett volna elmenni Olimpiai bajnoknak. Ha a focisták egy egyenest tudnának rúgni a labdába sokkal nagyobb hasznot hajtanának az országnak, mint 10 mérnők. Persze munka nélkül a 20 forint is sok, de próbálj meg csak kijutni – nem nyerni(!) – egy Olimpiára. De mondok mást. Te valószínűleg nem szereted a sportot, szíved joga. Miért kap Pavarotti annyi pénzt mikor semmi hasznosat nem csinál? Ne olyantól akarjunk elvenni pénzt aki megdolgozik érte.

 13. panamajack — 2017-07-29 13:19 

@komojtalan: kicsit el vagy tévelyedve. Pavarottinak a közönsége fizet azért, hogy nézhesse. Hosszú Katinkának meg a profi sportolók többségének úgyszintén. Magyarországon viszont az állam fizet nekik, mindenki adójából. Nem ugyanaz.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.