Szegény Makovecz, hogy ezt már nem érhette meg. De nem baj, Melocco még itt van. Hozzá kell tenni, hogy Makovecz legalább még azt az egyféle stílust tudta, amiben alkotott, még ha ugyanúgy néz is ki a Türkménbasi kertvégi magánstadionja, mint a katolikus templom. Végülis a gótikus épületek is tök egyformák, nem?
A többiek nem érnek fel idáig, ellenben nagyon jók az általános iskolai szintű művek telemagyarázásában, ahogy azt a legújabb mű, a Szabdság téren felállítandó német megszállás emlékmű esetén is láthatjuk. Ennek ugye azt kéne szimbolizálnia, hogy néhány zászlóaljnyi német katona rávette a komplett magyar hadsereget, közigazgatást, rendvédelmi erőket, és végül de nem utolsó sorban a lakosságot, hogy mindent úgy csináljon ahogy mond.Ezért aztán a Budapesten állomásozó vagy éppen az Alföldön egy rókalyukban hasaló német bakák tehetnek róla, hogy Kohnékat felrakták a vonatra, sőt az ezüstöt is ők hordták át, még aznap, a szomszédba Kovácsékhoz.
De nem olyan egyszerű ez, mégis csak diplomáciailag is kínos lenne kiírni hogy hát ez nem mink vótunk, és Shaggy Wasn’t me c. számát játszani végtelenítve, főleg, hogy (egy spanyol tulajdonú hotelt leszámítva) szinte pont az emlékmű előtt lesz, az utolsó magyar szuverén (mármint Szűrös Mátyás előtt) Horthy Miklós szakrális szobra. Ettől fifikásabb megoldás kell.
Először, vegyül Gábriel arkangyalt, akinek legfontosabb kötődése a magyarokhoz, hogy egy időben taxivállalat volt róla elnevezve Budapesten, szakrálisan. Ő széttárt karokkal fog állni, ez azt szimbolizálja majd (szakrálisan) hogy hát kérem én nem tehetek semmiről, ez egy ilyen ország és kész. Őt fogja majd jól megtámadni a birodalmi sas. Namost a birodalmi sas, az azt jelképezi, hogy kérem szépen mi ugyan semmiről sem tehetünk, ezért most innen a főtérről szólunk be Európa vezető hatalmának, hátha megint rá lehet kenni mindent.
De ez csak a nyílt szimbolika, nem is igazán érdekes.
A magyar nemzet ugye köztudottan szakrálisan úgy lett, hogy Emese összefeküdt egy bizonytalan identitású (ám mindenképpen a sólyomalakúak rendjébe tartozó) ragadozó madárral. Logikus tehát, hogy a magyar nemzet szuverenitásának a végét ennek valahogy az ellentéte képezz, de sajnos a sólyomalakút nem lehetett megkerülni és mást kellett kitalálni. Vendégszereplőt hívtak hát, és mivel épp egyik közismerten homokos közéleti szereplő sem ért rá, szegény Gábriel arkangyalt szoborták oda, hogy testesítse meg Magyarországot amikor a Schwulfickeradler épp lecsap rá, és szakrális teremtésünk szakrális ellenpontjaként megpocsékolja szegény Magyarországot.
Ebből is látszik, hogy a Turulmadár az egy szakrális Muschijaeger, ellentétben a már-már Thomas Anders-i mértékben buzoid birodalmi sassal.
A mű egyébként később folytatódik majd, Gábriel arkangyalt később felkapja a sas és félreérthetetlen pózban rá fogja ültetni a szovjet obeliszkre, a paksi beruházás pénzügyi kondícióinak is emléket állítva.
108 hozzászólás
1. stoppos — 2014-01-21 10:08
„Gábriel arkangyalt később felkapja a sas és félreérthetetlen pózban rá fogja ültetni a szovjet obeliszkre, a paksi beruházás pénzügyi kondícióinak is emléket állítva.”
A művelet közben pedig kéjesen sikongatja majd, hogy PUT IN!
2. panamajack — 2014-01-21 10:28
Gábriel arkangyalt szopóálarcot is fog viselni? Tudjátok, mint a Gimp a Ponyvaregényben.
3. panamajack — 2014-01-21 10:32
„Schwulfickeradler” – :))))))
A háttérben meg egy amerikai néger katona áll shotgunnal a kezében, és azt mondja egy képregénybuborékban: „állj félre, Butch!” (utalás az 1998-as NATO-csatlakozásra, amit ha jól emlékszem Orbán Viktor írt alá…)
4. panamajack — 2014-01-21 12:03
Úgy tűnik, erről a műről már Ungváry Krisztiánnak is csak a szexuális perverziók jutnak az eszébe:
„Végszóként egy szerény javaslat. Magyarországról elvileg egyetlen nőt sem deportáltak hüvelyi motozás nélkül, nehogy kárt szenvedjen a nemzeti vagyon. A motozónők végzett munkájáról pontos kimutatások vannak, sőt azt is tudjuk, hogy a nemzeti vagyon kímélése és a gyorsaság miatt munkájuk során nem cseréltek gumikesztyűt, egész nap egyet használtak fertőtlenítés nélkül. Nem Gábriel arkangyal szimbolizálja ezt az eljárást, de ha emlékművet kívánnak állítani, akkor állítsák azt a motozónőknek. A hely ideális, mivel a Nemzeti Bank előtt áll, így a nemzeti vagyon megmentésének szimbolikája is kitűnően érvényesülhetne.”
http://hvg.hu/velemeny/20140121_Az_eleven_borzalom
5. panamajack — 2014-01-21 12:06
@panamajack:
És megjelenik az obligát fideszes bérkommentelő: „Végül le kell számolni egy kádárista tévedéssel: a történésznek nem feladata a feltárt történelmi tények értékelése. Ez a társadalom feladata. Vagyis Ungváry doktor eleve szereptévedésben van, amikor azt gondolja, hogy történészként megmondhatja a frankót a múlt dolgaival kapcsolatban.”
6. stoppos — 2014-01-21 14:48
@panamajack: Igen, a társadalomról többször kiderült, hogy alkalmas komplex események értékelésére. Éleslátása, széleskörű ismeretei miatt szinte fájóan ordít, hogy mindez az ő feladata lenne. Nem is értem mit képzel magáról ez a nyikhaj Ungváry. Hát ki ő? Tán egy Rétvári Bence?
Tudom a práhuzam kicsit sántít, hisz Ungváry olyan dologban nyilvánított véleményt, amihez ért. Rétvári meg kissé olyan, mint a társadalom, csak kevesebben van és hangosabb.
7. panamajack — 2014-01-21 15:28
@stoppos: Nem sántít, Rétvári Bence tökéletes párhuzam. Bármely Fidesz-KDNP kisfunkci legitim képviselője a Társadalomnak, amely őket a Nagy Áprilisi Nerista Fülkeforradalom idején Szakrális Kétharmaddal hatalmazta fel, hogy bármely kérdésben megmondják, hogy a Társadalom mit gondol.
8. stoppos — 2014-01-21 16:00
@panamajack: Egyébként szerintem mindkét szobor sztori a Chomsky gumicsont elv alapján lebegett a felszínre, az atomerőmű miatt. Valahogy mindig, amikor valami rettenet nagy disznóság történik, jön valami fideszes kisgömböc és trollkodik egyet, amin aztán elrágódik mindenki a lényeg helyett. Ráadásul sikeresen, mert pl a legutóbbira már nem is emlékszem mi volt, csak arra, hogy a kövér szájában megint elsült a kapanyél…
9. rammjaeger — 2014-01-22 00:52
@panamajack: Ungváry mondott olyasmit egy interjúban, hogy amennyiben kizárólag a magyar parlamenti képviselőkön múlt volna, akkor már 1941-ben deportálják cakompakk az egész magyarországi zsidóságot, más lehetséges célterület híján keletre, egyenesen az SS-kivégzőosztagok géppuskái elé.
hvg.hu/itthon/20121220_Ungrvary_interju_horthyrol
Persze egy ideális világban félrebeszélés és kendőzés nélkül ki lehetne mondani, hogy ebben a korszakban olyan mértékű – és hát nyugodtan mondjuk ki ezt is: nem kis mértékben kölcsönös – ellenszenv és bizalmatlanság állt fenn a többségi társadalom és a zsidó kisebbség között Magyarországon, ami nem tette lehetővé a békés egymás mellett élést. Jellemző módon a Kurucinfó és az Amerikai Népszava olvasótáborait leszámítva ennek az egyszerű tényt a mai napig senki nem hajlandó nálunk elismerni, mert ugye kényelmesebb hinni a nagy magyar szenvedéstörténetben, amelynek csak a legújabb megnyilvánulása a német megszállásnak szentelt emlékmű projektje.
10. rammjaeger — 2014-01-22 00:53
javítás: „ezt” az egyszerű tényt
11. kszabo — 2014-01-22 06:12
@panamajack: De már tárgyalnak a maszáj gyerekkel is:) http://youtu.be/IwPj0QN0sQM
12. kszabo — 2014-01-22 06:24
Lenne egy olcsóbb emlékmű javaslatom: Egy Magyarország térkép leöntve egy fél teherautó, megfelelő bányából származó horogkereszttel dekorált szürke vasúti bazalttal.
13. panamajack — 2014-01-22 07:28
@rammjaeger: „nem kis mértékben kölcsönös – ellenszenv és bizalmatlanság állt fenn a többségi társadalom és a zsidó kisebbség között Magyarországon, ami nem tette lehetővé a békés egymás mellett élést. ” – KÖLCSÖNÖS ellenszenv??? Karinthy, Rejtő, Szerb Antal, Szép Ernő, Radnóti, Wigner Jenő, Szilárd Leo, Teller Ede, stb, stb már akkor is idegenszívű magyargyűlölők voltak, mi, akikkel nem lehetett együttélni? Nem is beszélve egész Európa legasszimiláltabb átlagzsidóiról. Na elmész te a picsába.
14. rammjaeger — 2014-01-22 09:41
@panamajack: „Egész Európa legasszimiláltabb átlagzsidói” egyáltalán nem Magyarországon éltek, hanem Skandináviában és Ny-Európában. Nem véletlen, hogy az elkülönülő zsidó nemzet létrehozását célzó cionista eszme elsősorban nem közöttük, hanem a kelet-európai askenázi diaszpóra körében lelt követőkre.
Az ilyen dolgok megítélésekor pedig ne a maroknyi kulturális-tudományos elitből indulj ki, hanem az egyszerű népből. A magyar irodalmárok és tudósok között alighanem ugyanilyen magas volt a nem antiszemiták aránya.
Mellesleg te mindig idegből kommentelsz?
15. panamajack — 2014-01-22 10:32
@rammjaeger: nem mindig, csak a kenetteljes szalonnácik szokták felbaszni az agyamat.
16. untermensch4 — 2014-01-22 11:07
9. rammjaeger @panamajack: megjósolhatóan „az inga visszalendül” irányba tart ez a csörte… nekem a különféle történelmi igazságmegmondások között egy valahogy hiányzik. még nem láttam úgy megközelíteni a kérdést hogy egy ország exportálja állampolgárainak egy részét egy másik országba ahol deklaráltan rabszolgának vagy halottnak szeretnék őket.
plusz még mindig nem sikerült a kedves lakossággal megértetni hogy mik a háborús és megelőző események tanulságai.
17. panamajack — 2014-01-22 11:26
@rammjaeger: Amúgy nem ártana bizonyítani is az állításaidat. Ungváry általad idézett cikke csak azt bizonyítja, hogy a magyar politikai elit (és a jobboldali értelmiség) egy nagy része erősen antiszemita volt. Ugyanennek a fordítottjára bizonyíték? Hiteles kordokumentum, ami a magyarországi zsidók (itt is elsősorban a véleményformáló elit, nyilván) antimagyarizmusára utalna? Bármi? Mert én az ellenkezőjére felhoztam egy pár példát, úgyhogy te jössz.
Ami az átlagzsidót illeti: a dédnagyszüleim vidéki fakereskedők voltak. A nagyszüleim falun nőttek fel, együtt a többi parasztcsaláddal. Az egyetlen általuk érzékelt különbség az volt, hogy máshova jártak templomba. Akkor „tudták meg”, hogy ők zsidók, amikor bevagonírozták őket (nem, nem a németek). A nagyanyámat egy nyilas suhanc verte majdnem agyon puskatussal, amikor nem volt hajlandó engedni, hogy ott helyben lelőjék az anyját, aki a keretlegények szerint „túl gyenge volt az úthoz”. Ennyit arról, hogy a magyar hatóságok „nem tudták” a deportálás valódi célját.
Megvan egyébként még otthon nálunk egy m.kir. tábori levelezőlap, amit a deportáltak kaptak, hogy még egyszer utoljára írhassanak a hátramaradt rokonoknak, ismerősöknek. Rajta a m.kir csendőrség pecsétje, meg pár ceruzával firkantott sor a nagyanyám unokatestvérétől, akit akkor látott utoljára.
Mindezek ELLENÉRE 1956-ban, amikor a nagyszüleimben felmerült a disszidálás gondolata, a nagyapám (munkaszolgálatos volt a Don-kanyarban) csak annyit mondott: hová mennénk? Ez a hazánk.
És még csodálkozol, hogy felidegesítettél?
18. panamajack — 2014-01-22 11:28
@untermensch4: „még nem láttam úgy megközelíteni a kérdést hogy egy ország exportálja állampolgárainak egy részét egy másik országba ahol deklaráltan rabszolgának vagy halottnak szeretnék őket.” – pedig Nyugat-Európában ez a legelterjettebb és hivatalos megközelítés.
19. rammjaeger — 2014-01-22 11:53
@panamajack: Ühüm. Azt pedig, hogy ki a kenetteljes szalonnáci és ki nem, gondolom nyilvánvalóan te döntöd el, nem más.
20. rammjaeger — 2014-01-22 12:23
@panamajack: Csodálkozni nem csodálkozom egyáltalán, de nem a te rokoni érintettséged miatt, hanem mert ez az alpári stílus futótűzként terjed az egész közéletben és különösen a virtualitásban, és nemcsak a bamba prolik között – mert azon végképp senki nem csodálkozna -, hanem úgymond művelt értelmiségiek között is. De ez már más tészta.
Mellesleg ismered Robert Putnam kutatásait az etnikai sokszínűség és önszegregáció hatására elillanó társadalmi közbizalomról? Vagy Amy Chua kutatásait a piacuraló etnikai kisebbségek és a többségi társadalmak közötti állandó antagonizmusról? Vagy egyáltalán felismered magát a jelenséget, ha a szerzőket nem is feltétlenül? Mert ha nem, akkor ezt a kedélyes társalgást felesleges folytatni, ugyanis ez a jelenség alakította ki a környezetet, ami egyáltalán lehetővé tette a deportálásokat. Aki ezt nem érti, az a zsidóüldözés mögöttes okait sem fogja megérteni.
21. panamajack — 2014-01-22 12:28
@rammjaeger: Aha. Tehát maradunk az általánosságoknál, konkrét válaszod nincs. Akkor ezt megbeszéltük.
22. rammjaeger — 2014-01-22 12:59
@panamajack: Olyan szinten sosem érdekelt a magyar történelem, hogy példákat keressek az itteni zsidó „véleményformáló elit” véleményére a többségi társadalomról. Mellesleg, mint mondtam, ebben a kérdésben nem az számít, hogy ők hogyan vélekedtek, hanem hogy az átlag, mezei zsidó és a hasonszőrű magyar hogyan vélekedtek egymásról, mert a társadalmi közeget végső soron ez határozza meg. Másrészt nem lehet nem észrevenni, hogy a zsidók mindig is meredeken felülreprezentáltak voltak minden olyan politikai szervezetben, amely többek között célul tűzte ki a magyar „nacionalizmus” és az „elmaradott” magyar hagyományok elleni ilyen-olyan küzdelmet. Ebből mindenki levonhatja a megfelelő következtetéseket, melyek egyébként összhangban állnak az általam említett két kiváló szerző műveivel.
23. panamajack — 2014-01-22 13:04
@rammjaeger: Amúgy te tipikus példája vagy annak (a szalonnácik között sok az ilyen), aki összekeveri az olvasottságot a műveltséggel. Az utóbbihoz ugyanis értelmezni is kell tudni az olvasottakat. Én például nem olvastam az általad felhozott kutatásokat, mégis pontosan tudom mi van bennük (tudom, ez szerinted magas labda, de akinek nálad több esze van, az érti, mire gondolok).
Persze hogy a világon mindenütt előfordul ellenérzés és gyanakvás a gazdaságilag sikeres, könnyen identifikálható és viszonylag zárt kisebbségek ellen. Üldözés is gyakran, pogrom/népirtás is volt már egy pár (örmények ellen Törökországban, kínaiak ellen Indonéziában, stb.). Csakhogy ez kb olyan, mint hogy a csinos, fiatal nők is sokkal gyakrabban válnak nemi erőszak áldozatává, mint 80 éves ronda öregasszonyok. Bizonyos típusú ember rájuk is azt mondja, hogy legalábbis részben felelősek a sorsukért, hiszen volt pofájuk mondjuk dekoltált ruhában megjelenni nyilvános helyen, amikor burkát is viselhettek volna.
24. professzorpizka — 2014-01-22 13:10
@rammjaeger: Én Szerb Antal műveit ismerem, meglehetősen felületesen. És Karinthyt. Meg Rejtőt. Magyar identitásom kialakításában jelentős szerepet játszottak.
Karinthy definíciója az antiszemitizmusra az, hogy „antiszemita az, aki a kelleténél jobban utálja a zsidókat”. Ebből a tudományos igényességű definícióból levezethető, hogy a zsidókat nem kell szeretni, sőt. Bármily meglepő, én sem vagyok oda azért, hogy a legjobb fej zsidók is idegbajosak és hisztisek. Ha valakinek még ellenszenvesek is, lelke rajta, én az olaszokat és a svédeket nem bírom, különböző okokból.
A különbség az, hogy akármit ír Dr. Chop Suey vagy más, egyik ilyen „jelenség” sem valid ok egy nép kiirtására.
Más szavakkal: a köznép, akármennyire is nem szereti a zsidókat, kevés lett volna a dologhoz. Ez az ellenszenv pogromokban öltött testet. Az ipari változatot az elit szervezte és nem az illendő mértékű antiszemitizmustól, hanem nettó irigységtől hajtva.
Igaz tehát, hogy van antagonizmus a „piacuraló” (vagy annak vélt) kisebbség és a társadalom többi része között, csak ez önmagában vajmi kevés a közösség kiirtásához, így tán a látszatát is kerülni kéne, hogy ez bárkit bármi alól felment.
25. untermensch4 — 2014-01-22 14:37
@professzorpizka: „Az ipari változatot az elit szervezte” erről eszembe jutott egy kortárs visszaemlékezés. a donnál szolgáló rokon írt haza levelet, benne azt hogy pletykák vannak a magyar kiugrásról/átállásról. ha ilyesmi történne ne lepődjenek meg ha nem hallat magáról mert át fog sétálni a németekhez és német egyenruhában harcol tovább akár a magyar csapatok ellen is. ahol egy ilyen levél simán átmehet a cenzúrán ott azért az elit alatt is megvan a „kritikus tömeg” ami ilyesféle népirtáshoz kell. amit manapság nem nagyon érzékelnek az a korabeli propaganda hatása. a fentebb említett levelet olvasó kortárs visszaemlékező saját elmondása alapján bp körülzárásakor meg volt győződve a német győzelemről
26. untermensch4 — 2014-01-22 14:40
@panamajack: hát úgy tűnik ny-európa túl messze van… 🙁
27. panamajack — 2014-01-22 15:26
@untermensch4: igen, de a propagandát mindig is az elit szervezte. Persze egy idő után, ha elég jól csinálják, a hazug propaganda is önjáróvá válik, és „beépül a köztudatba”. Ezt a folyamatot remekül megfigyelhetjük manapság a Fidesz propagandagépezete esetében („libás” Bajnai, hogy csak egy példát említsek).
28. rammjaeger — 2014-01-22 19:15
@panamajack: Hát kérlek, a látványos arrogancia („nem olvastam, de tudom, mi van benne”) magas labda bárkinek, legyen műveletlen vagy sem. És hát igen, mindent lehet „helyesen” és „helytelenül” értelmezni. Hadd találjam ki, világnézeted szerint ezt ki dönti el: te.
Ezt leszámítva sikerült leírnod a két kulcsfontosságú fogalmat: „könnyen identifikálható”, „viszonylag zárt”. Hát ez volt a lényeg. A nyugat-európai zsidók részéről egyik sem érvényesült számottevő mértékben, ezért a Holocaustot is nagyobb arányban élték túl, mint a kelet-európai gettózsidók. Nem véletlen, hogy Dániában az ötéves német jelenlét dacára komoly akadályokba ütközött a zsidótlanítás, míg Magyarországon ehhez kb. három hónap is elég volt, a Baltikumban pedig a lakosság több esetben magánszorgalomból hajtotta végre, mielőtt még a németek bármiféle közigazgatást megszervezhettek volna egyáltalán. Ezek a kulturális-történelmi különbségek jelentik a téma egyik kulcsát.
Ez a két tényező a cigányság esetében is érvényesült – a gazdasági sikeresség már nem nagyon -, ami magyarázatot – mondom, NEM „kifogást”, hanem magyarázatot – adott arra, miért lettek ők is üldözés, népirtás áldozatai.
29. rammjaeger — 2014-01-22 19:24
@professzorpizka: Önmagában tényleg kevés, és valóban kevés is lett volna. (Mellesleg ki a túró beszélt „felmentésről”?) Kellett hozzá még két tényező: a hadiállapot (ilyen esetben minden kormány hajlamosabb az etnikai kisebbségeket potenciális árulónak tekinteni, és ennek megfelelően „kezelni”), meg a német megszállás ill. asszisztálás. Ha ehhez hozzávesszük a már említett harmadikat – a magyarországi zsidóság elkülönülését, megkésett asszimilációját, illetve az ebből fakadó kölcsönös bizalmatlanságot, a sorsközösség hiányát -, azzal meg is volt a deportálás minden feltétele. Ha bármelyik hiányzik a háromból, nem kerül sor a deportálásokra.
Jelenleg a magyar poptörténetírás ott tart, hogy ebből a háromból egynek a létezését ismeri el.
Mellesleg tulajdonképpen ellenszenv, antagonizmus sem feltétlenül kellett feltétlenül ahhoz, hogy a magyar csendőr és bürokrata zúgolódás nélkül végrehajtsa a parancsot. Elég volt mindössze az, hogy a zsidókat nem tekintette saját, szűken vett közössége tagjainak, a nemzettest részének. Ha a deportálási parancs nem a zsidókra, hanem mondjuk a szerb/szlovák/román nemzeti kisebbségre vagy akár a jehovistákra stb. vonatkozott volna, azt is végrehajtja. Milgram kísérletei bizonyították, hogy a felső hatalom számára gyerekjáték megtalálni a munkaerőt bármilyen elnyomó, gyilkos apparátus működtetéséhez.
30. panamajack — 2014-01-22 19:46
@rammjaeger: igen, sokszor vádolnak meg arroganciával nálam sokkal kevésbé okos emberek (érdekes módon csak ők). De hát ez van, vállalom… 😉
31. rammjaeger — 2014-01-22 20:19
@panamajack: Eddig semmi jelét nem adtad, hogy okosabb lennél nálam.
32. panamajack — 2014-01-22 20:32
@rammjaeger: Pech. Akkor butább vagy, mint gondoltam.
33. rammjaeger — 2014-01-22 20:34
@panamajack: Te nem „gondolsz” itt semmit, csak előre meghatározott sémákat veszel elő.
34. untermensch4 — 2014-01-22 20:39
@panamajack: igen, de a propagandát mindig is az elit szervezte. Persze egy idő után, ha elég jól csinálják, a hazug propaganda is önjáróvá válik, és “beépül a köztudatba”
ezért amikor eljön a felelősségre vonás ideje egy bemondó a rádióból halálos ítéletet kap a vezető politikusok egy része meg valahány év börtönt
arra akartam kilyukadni hogy az átlagember régebben is ki volt szolgáltatva a manipulációnak, ha tömegesen az adott inputokra az emberi elme működéséből várható outputot produkálják akkor az input forrásánál kell jobban keresni a felelősséget. jobban, nem kizárólag. mert ha a politikusok/elit úgy érzik hogy a felelősséget áttolhatják az alattvalókra akkor annak csúnya vége lesz.
35. panamajack — 2014-01-22 21:08
@untermensch4: ebben teljesen egyetértünk, és szerintem a poszt is erről szól.
36. panamajack — 2014-01-22 21:47
@untermensch4: még egy dolog: az átlagember kiszolgáltatottságát a propagandával szemben jelentősen csökkenteni lehet azzal, ha elmagyarázzák neki a működési mechanizmusát, és hogy hová vezethet, ha vakon elhiszi, amit a „nagyok” mondanak. Ebben például a németek kiváló munkát végeztek a II. Vh után. Érdemes ellátogatni Nürnbergbe, a nácizmus múzeumába (a volt Reichsparteitagsgelande területén van). Higgadtan, érdekesen és reálisan mutatja be a náci mozgalom kialakulását, hatalomra jutásának körülményeit, és a rendszer működését. Megmutatja az emberek hétköznapi életét, ki hogyan lett csavar a gépezetben. A zsidók sorsáról is részletesen beszél, de elsősorban arról szól, hogy az átlag német embereket hogyan tette cinkossá, gyilkossá, majd áldozattá a rendszer. A látogató megérti, hogyan lehet őbelőle is akár üldöző, akár üldözött. Egyértelműen a náci vezetést nevezi meg főbűnösnek, de nem mosdatja ki a felelősségből a közembert sem, akit megvezettek, mert hagyta magát. És tanítja arra, hogy legközelebb ne lehessen őt megvezetni. A Gábrieles maszatolás meg pont az ellenkező hatásra törekszik. Ez több mint hiba, ez bűn.
37. professzorpizka — 2014-01-23 05:53
” a magyarországi zsidóság elkülönülését, megkésett asszimilációját, illetve az ebből fakadó kölcsönös bizalmatlanságot, a sorsközösség hiányát -, azzal meg is volt a deportálás minden feltétele. Ha bármelyik hiányzik a háromból, nem kerül sor a deportálásokra.”
Ezzel annyi a gond, hogy a magyar zsidóság, az osztrák és német városokban élő zsidó polgárságot leszámítva a leginkább asszimilált része volt az askenázi zsidóságnak. Amit írsz, az megmagyarázná mondjuk a Bodrogkeresztúrról elvitt zsidók dolgát, de nem magyarázza meg a teljesen elmagyarosodott, sőt mai fogalmaink szerint magyarkodó városi zsidókét.
„Mellesleg tulajdonképpen ellenszenv, antagonizmus sem feltétlenül kellett feltétlenül ahhoz, hogy a magyar csendőr és bürokrata zúgolódás nélkül végrehajtsa a parancsot. Elég volt mindössze az, hogy a zsidókat nem tekintette saját, szűken vett közössége tagjainak,(…)”
Na most ez nem feltétlenül a zsidók hibája, erre írtam, hogy ehhez kellett elmagyarázni a magyar csendőrnek meg bürokratának, hogy a zsidók nem a nemzettest részei. Mindezt azon a Magyarországon, amelyik épp igyekezett nagyon elmagyarosodni, hiszen ekkor válik teljessé az a folyamat, amikor az Alföld nagyszámú szlovák, a városok nagyszámú német népessége magyarosítja a nevét, magyar iskolába adja a gyerekét. Olyan nevekkel mint Huhnsdorfer (Hunfalvy) a magyar nyelv eredetének kutatásába fognak. Ez alól nem kivétel a zsidóság sem. Nyilván Szerb Antal nem pózból szerette Vörösmartyt (neki is voltak hibái) de a hozzá hasonló zsidó értelmiségiek is a magyar kultúra felé fordultak és azt teljesen sajátjukká tették. Északkelet-Magyarország szebbnél szebb zsinagógáit sem a befelé forduló, elzárkózó zsidóság építi. Ekkor már jó ideje ők is sokkal szabadabban érintkeznek a keresztény többséggel. Az, hogy jiddisül beszéltek, akkor sokkal kevésbé volt feltűnő, mert csendőr őrmestertől felfelé mindenki tudott valamennyire németül, de egyébként akármilyen elzárt kis stetl volt mondjuk Olaszliszka, az ottani zsidók is mind tudtak magyarul. A témában az egyik legújabb munka Kövér György (aki nem épp pop-történetíró) Tiszaeszlár-monográfiája, amely pontosan leírja az akkori Északkelet-Magyarország zsidóinak életét, rengeteg eddig el nem végzett eredeti levéltári kutatásra alapozva és rengeteg mítosszal leszámolva. Ott elég sokat lehet olvasni arról, hogy a a jelenség amiről te is írsz (jellegzetes vallási-kulturális tulajdonsága miatt definiálható és megtámadható kisebbség) hogyan bújt ki először a takaró alól.
Ami viszont utána következett, az ügyvédjük, Eötvös Károly elszigetelődésétől kezdve a később kibontakozó durvább antiszemitizmusig, annak megmagyarázására kevés a kulturális differencia, a hadiállapot, vagy a németek, és erről szólna az írásom is, még ha kicsit alpári stílusban.
Most vidéken gyakorlatilag nem élnek zsidók, szerintem Budapestet leszámítva az egész országban nincs százezer zsidó. Aki van, arról akkor tudod meg, hogy zsidó, ha elmondja neked. Jelentős részük vegyes házasságba született, világi értelmiségi. A budapesti vezető beosztások elenyészően kis részében vannak tényleg zsidók, jóval kevesebben, mint azt az antiszemiták hiszik. Ma Budapesten legalább ennyire, ha nem jobban érvényesül a katolikus egyház térnyerési törekvése a vezetésben, a Fidesz tele van katolikus gimiben érettségizett vagy Pázmányra járt bigott katolikus ifjú titánnal (Rétvári Bence, Kocsis Máté stb) és megélhetési kereszténykedővel. Miattuk én bármikor sokkal jobban aggódnék mint bármennyi zsidó miatt.
Ehhez képest a zsidókkal kapcsolatos közbeszéd de főleg a gyűlöletbeszéd pont ugyanaz, mint amikor még pár százezer zsidó nem volt kiirtva, és nemcsak a Kazinczy utca környékén lehetett szakállas-kaftános zsidót látni.
A baj nem az (és panamajacknek sem az a baja a véleményeddel), hogy nem tényező a differencia az antiszemitizmusban és annak agresszív megnyilvánulásaiban. Mindenki tudja, hogy az. A gond az, hogy a magyar holokauszt az sokak szerint volt az általad is felemlegetett (és a fentiekből láthatóan azért nem annyira vészes) kulturális-vallási különbségek miatt, a hadiállapot miatt, a németek miatt, de ezekből az hiányzik, hogy egyszer legyen már annyi vér a magyarok pucájában, hogy álljunk szépen oda a tükör elé, és mondjuk el, szépen tagoltan, hogy igen, valóban, furcsa, hogy kaftán volt rajtuk és hülye német tájszólást beszéltek. Igen, furcsa volt, hogy némelyik jobban tudta a magyar kultúrát akármelyikünknél. Igen, háború volt, és igen megjött ide néhány német tanácsadó. És igen, kiirtottunk több százezer embert, a fentiek szerint azért, mert nem pont olyan volt mint mi, és mert itt volt pár német. És ez nem a németek vagy a differencia hibája, hanem a magyarok hibája.
Ha ide eljutnánk, hogy ebben nincs vita (a németeknél ebben nincs vita, pedig a zsidóknak ott is nagy szakálla volt) akkor lehetne nyugodtan beszélgetni arról, hogy az óra melyik apró fogaskeréktől és rugótól mit csinál. Amíg azonban azt mondjuk, hogy az nem is óra, hanem valójában csokiszökőkút, addig nincs miről beszélni. Amikor meg ráadásul az egyik ilyen teljesen invalid „mentő körülménynek” (ti. német megszállás) még szobrot is emelnek, ne csodálkozzunk ha olyan emberek, akiknek jó pár rokona a kéményen át lett eltemetve (panamajack) meg pedigrés, református, felmenői jogán vitézi rendű magyar gyerekek (én) sikítófrászt kapnak, Mae és Putnam mértékadó kutatásai ellenére.
38. untermensch4 — 2014-01-23 11:11
@professzorpizka: a kultúra z erő nyomában jár. annak alapján hogy az amerikai-angolszász kultúra milyen furcsa hatásokat tud kifejteni manapság, gondolom a szorosabb történelmi beágyazottság alapján ez a hatás hasonlóan erős lehetett. plusz erre ráerősít hogy a trianoni trauma meg is zakkantotta a népeket, és kézenfekvőnek tűnt hogy a jó megoldáshoz a német segítség visz el, a németekkel való szembenállás pedig biztos kudarc. ez a gondolatmenet könnyebben találja meg az utat az átlagember szívecskéjéhez mint a „kitartó és módszeres diplomáciával reális végeredményig korrigáljuk a helyzetet”. a nemzeti kultúránk része a szalmaláng/huszárroham metódus.
„a magyar zsidóság, az osztrák és német városokban élő zsidó polgárságot leszámítva a leginkább asszimilált része volt az askenázi zsidóságnak.” egyrészt a „leginkább asszimilált” az relatív. lehet hogy a volgai németeket leszámítva a magyarországi svábok voltak a leginkább asszimilált k-európai németek de ha eléggé asszimiláltak lettek volna (szerintem) akkor nem tud belőlük toborozni az ss. ez az „eléggé asszimilált” viszont nem igazán definiálható a zsidók vonatkozásában.
másrészt amit a mai „magyarkodó” emberek nem vesznek észre és az akkori „véleményformálók” sem (ha pedig nagyvonalúan nem vették figyelembe még rosszabb) hogy a németbarát mentalitással egy agresszív és magyarországra veszélyes vallás fanatikusai által irányított nagyhatalomhoz sikerült kötődni. azt nehezen tudnám nacionalista nézőpontból igazolni hogy támogassuk a harmadik birodalmat hátha nem fizikai (az itteninél nem sokkal több németért felfalt csehország) vagy „csak” gazdasági (nagyobb gazdasági befolyás mint amit valaha „a zsidóknak” tulajdonítottak) élettér leszünk…
39. rammjaeger — 2014-01-23 14:35
@professzorpizka: Tiszta sor, ezekkel a történelmi adalékokkal én nem vitatkozom. Annyit írtam, hogy a magyarországi zsidóság összességében jobban asszimilálódott, mint a baltikumi, lengyelországi, galíciai vagy ukrajnai, de nem annyira, mint a németországi, franciaországi vagy skandináviai. Ennek megfelelően a Holocaust végrehajtása szélsőségesebb eszközökkel történt, továbbá gyorsabban és „zökkenőmentesebben” végbement keleten, mint nyugaton. Ebben a kontextusba a magyarországi események is illeszkednek.
Ami a zsidókkal kapcsolatos jelenlegi ill. 1920-44 közötti magyarországi közbeszédet illeti, az olvasmányélményeim alapján azért látok jelentős különbségeket. Ma antiszemita véleményeket csak teljesen marginális, csekély számú emberhez eljutó médiumokban lehet hangoztatni, és aki ilyet tesz, az lényegében teljesen kiközösíti magát a politika, a közélet és a munka világából, a társadalom perifériájára kerül, pária lesz. Még a szélsőjobboldali politikusok sem mennek el odáig, hogy általánosságban az egész zsidó kisebbségről nyíltan negatív hangnemben beszéljenek. Ehhez képest még az akkoriban elég mérsékeltnek számító Bethlen István is arról értekezik 1944-ben az emlékirataiban, hogy a magyar zsidóság gyalázatosan és áruló módon viselkedett 1918-19 során, a parlamentben és a mainstream lapokban is rendszeresen a zsidó veszélyről értekeztek, jelentős példányszámban jelentek meg a zsidók ellen uszító könyvek, pamfletek stb. Az akkor elismert földrajztudós, Cholnoky arról értekezett az egyik könyvében, hogy a Galíciából jött gettózsidók idegen, parazita, veszélyes elemek. El tudsz képzelni ma ilyesmit? Nemrég abból is nagy médiacirkusz volt, hogy Jeszenszky leírta a kendőzetlen valóságot a cigányok belterjes szaporodásáról és annak genetikai következményeiről. A Horthy-rendszerben ez a világ legtermészetesebb dolga lett volna. Ma már a PC az úr.
És hát igen, valóban ildomos lenne elismerni, hogy 1944-ben a magyar csendőrök, bürokraták és átlagemberek jelentős hányada idegen, érdektelen elemnek tekintette a zsidóságot, akiket oda lehet lökni a németeknek, ha azok azt szeretnék. 70 év után nem sok értelme van tagadni ezt. Ez később sem változott sok minden, Kopátsy ír arról az egyik könyvében, mennyire rettentőnek találták a megmaradt zsidók, amikor a 2. vh. utáni első szabad választásokon a magyar választók azokat a pártokat juttatták volna vissza a hatalomba, amelyek a zsidótörvényeket meghozták.
Szerintem a „kibeszélést” az akadályozza, hogy az átlagember hajlamos az efféle történelmi témájú közbeszédet nulla összegű játéknak tekinteni. Tehát az általános vélemény az, hogy „ja, majd beszélünk erről, ha a zsidók is beszélnek arról, hogy tele volt zsidókkal Szamuely terrorkülönítménye, az ÁVH, a Cseka meg az egész kommunista mozgalom”, illetve „majd nyíltan beszélünk a magyar hadsereg tetteiről, ha az oroszok nyíltan beismerik, hogy a katonáik itt fosztogattak, részegeskedtek, és megerőszakolták a fák odvát is”. Azaz lépjenek a többiek, akkor majd lépünk mi is. De mivel azok sem lépnek, nem történik semmi, minden marad, ahogy volt.
40. panamajack — 2014-01-23 15:44
@rammjaeger: na látod, tudsz te vitaképes is lenni, ha akarsz. Az első bekezdéssel kapcsolatban sajnos továbbra is annyit mondhatok, hogy a népirtás szempontjából a dolog jelentősége nem több, mint egy megerőszakolt nő által a cselekmény idején viselt szoknya hosszának.
Abban sincs igazad, hogy a mai Magyarországon nem lehet valaki nyíltan antiszemita, ezzel legfeljebb a baloldalon bélyegzi meg magát, a jobboldalon max egy mosolygós „ejnye-bejnyét” kap. A burkolt antiszemita megnyilvánulások pedig teljesen hétköznapiak és „normálisak” lettek, a társadalom minden szintjén.
Az utolsó bekezdéssel viszont már valóban érdekes kérdést feszegetsz. A baj az, hogy ahelyett, hogy a totalitárius zsarnokságok ellen összezárnának a demokraták, a jobbosok és a balosok is „az én diktatúrám nem volt olyan rossz, mint a tiéd” mocsarába ragadtak. És ez bizony kétségbeejtő.
41. untermensch4 — 2014-01-23 16:37
@panamajack: „A burkolt antiszemita megnyilvánulások pedig teljesen hétköznapiak és “normálisak” lettek, a társadalom minden szintjén.”
ez a burkolat viszont PC-ből lett építve. nem meglepő azok után hogy a „sorok között olvasás”-nak van már hagyománya.
42. panamajack — 2014-01-23 17:23
@untermensch4: igen, és itt visszautalnék a hozzászólásaim fő mondanivalójára, miszerint Magyarországnak elsősorban nem a zsidók miatt kéne alapos önvizsgálatot tartania holokauszt-ügyben (is), hanem saját maga miatt. Fell kell ismerni, hogy az egymást követő diktatorikus rendszerek mennyiben befolyásolják máig is a közgondolkodást, hogy a „fejekben” csak nagyon korlátozottan zajlott le a rendszerváltás. Ilyen szempontból a jobb- vagy a baloldali felosztás szinte lényegtelen lenne, ha a (a szó igazi értelmében) liberálisok nem lennének automatikusan a baloldalra sorolva (ami persze főként az Szadesz sara). Meg kéne végre értetni a néppel, hogy a fasiszta és kommunista diktatúrák mennyire hasonlóan működtek, hogy a módszereik (és gyakran a résztvevők is) gyakorlatilag azonosak voltak. És hogy a kirekesztés, megbélyegzés, ellenségkeresés nem csak a célpontoknak rossz, de az egész országnak. És persze ugyanazon totalitárius logika alapján mindenki kerülhet (ahogyan a XX-dik században került is) a bráner rossz oldalára. Ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van, mindegy milyen színű éppen a zászló.
43. professzorpizka — 2014-01-23 17:52
@rammjaeger: Sok dologban egyetértünk, ld még pl a „Cigánybűnözés és filozófia” c. írásom ami miatt szintén kaptam a mandineren.
Az nekem még mindig egy kissé cukrozott, hogy odalöktük a zsidókat a németeknek. Kicsit a bűnsegéd és a tettestárs közötti büntetőjogi különbségtételre emlékeztet. Nem, mi nem hozzájárultunk ahhoz, hogy mások tényállásszerűek legyenek, mi magunk is tényállásszerűek voltunk. A népirtás a magyar peronon kezdődött, akkor is, ha Zyklon-B dobozt Auschwitzban nyitották ki.
44. rammjaeger — 2014-01-23 18:25
@panamajack:
> a népirtás szempontjából a dolog jelentősége nem több, mint egy megerőszakolt nő által a cselekmény idején viselt szoknya hosszának.
Nem teljesen mindegy, hogy a népirtást mondjuk a zsidó kisebbség 10%-a éli túl (Baltikum, Lengyelo.), vagy 30%-a (Magyaro.), vagy 74%-a (Franciao.) vagy 99%-a (Dánia). /Lucy Dawidowicz: The War Against the Jews c. mű alapján, melyet a Wiki is idéz./ Az asszimiláció bezony életeket mentett. Persze az is igaz, hogy az asszimilációhoz két oldal együttműködése kell, mert hiába akar asszimilálódni egy kisebbségi, ha mindig „visszalökik”.
> ezzel legfeljebb a baloldalon bélyegzi meg magát, a jobboldalon max egy mosolygós “ejnye-bejnyét” kap
Hát azért megnézném magamnak, hogy egy nyíltan antiszemita embert melyik cég venné fel dolgozni, melyik újság engedné publikálni, melyik rádió engedné mikrofonhoz, melyik párt/egyesület fogadná be a soraiba stb. A kiközösítés lehetősége fennáll, persze megértem, ha sokak számára ennyi nem elég.
> A burkolt antiszemita megnyilvánulások pedig teljesen hétköznapiak és “normálisak” lettek, a társadalom minden szintjén.
Igen. A burkoltak. És ez is egy különbség az 1945 előtti helyzethez képest.
> a jobbosok és a balosok is “az én diktatúrám nem volt olyan rossz, mint a tiéd” mocsarába ragadtak.
Azt hiszem, a helyzet ennél rosszabb. Ugyebár van nálunk egy vélekedés, amit az egyszerű nép egy jelentős hányada oszt, mely szerint a 2. vh. egy nagy történelmi tragédia volt a sok közül, melynek ugyanolyan szerencsétlen áldozata volt az elgázosított magyar zsidó és a Don mellett halálra fagyott hős magyar katona. Van ugyanakkor egy kisebb, de hangosabb jobbos vélemény, mely ettől kimondatlanul ugyan, de tényszerűen eltér annyiban, hogy az odaveszett zsidókat nem tekinti a nemzet saját halottainak. És van egy hasonlóan kicsi, hangos balos vélemény, amely meg annyiban tér el, hogy az elesett német, magyar katonákat bűnözőknek tekinti, a Holocaustot meg olyasvalaminek, ami a történelem semmilyen más tragédiájához nem hasonlítható.
Összességében tehát ezek a vélemények nem azt mondják, hogy “az én diktatúrám nem volt olyan rossz, mint a tiéd”, hanem hogy “az én diktatúrám egyáltalán nem volt rossz, sőt, a tiéd viszont Mordor”.
45. professzorpizka — 2014-01-23 18:27
„Hát azért megnézném magamnak, hogy egy nyíltan antiszemita embert melyik cég venné fel dolgozni, melyik újság engedné publikálni, melyik rádió engedné mikrofonhoz, melyik párt/egyesület fogadná be a soraiba stb. A kiközösítés lehetősége fennáll, persze megértem, ha sokak számára ennyi nem elég.”
1) a közigazgatás
2) a Magyar Hírlap
3) Echo tv
4) a Jobbik
46. panamajack — 2014-01-23 19:06
@professzorpizka: 5. A CBA (ahol,az egyik főnök konkrétan goj motoros)
47. panamajack — 2014-01-23 19:38
@rammjaeger: nem tudom, mit nem lehet ezen érteni. Ahogy a nemi erőszaknál, úgy a népirtásnál sem szempont a bűn megítélésénél az áldozat „kihívó” öltözködése (legyen az miniszoknya, vagy kaftán). Ami pedig a túlélési arányokat illeti, az szerintem nem a helyi zsidóságot, hanem a helyi többségi társadalmat minősíti.
48. rammjaeger — 2014-01-23 20:38
@professzorpizka: Én nyílt antiszemitizmusról beszélek, mint amikor Goebbels doktor megmondta, hogy „egy nap elfogy a türelmünk, és befogjuk a hazug zsidó pofákat”, vagy amikor erőszakra uszít valaki. Nem arról, hogy néhány tízezres olvasottságú/nézettségű orgánumokban valaki nyakatekert stílusban idegenszívűekről, kozmopolitákról, magukfajtájáról meg ilyesmikről beszél.
49. rammjaeger — 2014-01-23 20:39
@panamajack: Ja. A bűn megítélésekor nem jelent igazolást. De magyarázatot, azt jelenthet.
50. professzorpizka — 2014-01-23 21:07
@rammjaeger: Orgoványi erdő?
51. professzorpizka — 2014-01-23 21:09
@professzorpizka: jó mondjuk az spec nem zsidózás volt, de nyílt gyűlöletbeszéd
52. rammjaeger — 2014-01-23 22:00
@professzorpizka: Ja, objektíve uszítás, de ez abszolút kódolt, nem pedig nyílt antiszemitizmus.
53. professzorpizka — 2014-01-23 22:40
@rammjaeger: Kódolt igen, de egy idő után az a kód amit már mindenki ismer, az nem kód. A zsidóknak szerintem nincs érezhető különbség a „minden zsidó dögöljön meg” és a „milyen hatmillió” mondat között.
54. untermensch4 — 2014-01-23 23:05
lehet hogy már említettem, akkor elnézést az ismétlésért. az hogy ki „a zsidó” és ki „a magyar” valahogyan mérhető? a genetikai megközelítés tudtommal a tudomány mai állása szerint maximum az egyéni betegbiztosítási kockázat jobb behangolásához vezethet el. a vallás magánügy (ezt a muzulmán, sátánista, náci és komenista hitűekre is fenntartom ugyanazzal a feltétellel: hite miatt sem sértheti meg más emberek jogait). szerény ötletem az állampolgári lojalitás felőli megközelítés lett volna de ez a közelkülföldi magyaroknak is paradoxon, a véleménnyilvánítást is nagyon szűkítené és elnézve a magyar politikusi és választópolgári felhozatalt…
tud valaki ebben a kérdésben segíteni?
55. professzorpizka — 2014-01-23 23:29
@untermensch4: Nemigen. Történelmi okokból a zsidók Magyarországon nem nagyon szeretik, ha próbálják őket definiálni, mert annak eddig mindig összeírás volt a vége…
56. panamajack — 2014-01-23 23:30
@untermensch4: sajnos vagy nem, az hogy ki a zsidó, az viszonylag objektíven mérhető. Egyszerűen annál fogva, hogy a zsidók a legutóbbi időkig főként egymás között házasodtak, és számon tartották illetve tartják a származásukat, még akkor is, ha nem vallásosak. Mondjuk ez is sokat lazult főleg a II Vh után sok vegyesházassággal, de azóta még csak két generáció volt, így a dolog még könnyen lekövethető. Persze Szegedi Csanád esete sem egyedi, vannak akik nem is tudják magukról, hogy (részben) zsidó származásúak. Aztán persze van olyan is, akinek mindenki zsidó, aki nem eléggé náci, de az már az ufóhívő kategória.
57. panamajack — 2014-01-24 00:28
@untermensch4: Én kisgyerekkoromból emlékszem, hogy az Erzsébetváros Damjanics utca, Dózsa György út és Thököly út által határolt része (bennfenteseknek: „Csikágó”) egy igazi stetl volt, ahol a sarki pék, hentes, vagy cipész három generációra visszamenőleg ismerte a családom mindkét ágát. Ahol a szüleim egy utcányira egymástól nőttek fel, és természetesen legalábbis tudott egymásról a két család. Később az Újlipótvárosban (bennfenteseknek: „Új-Zséland”) jártam általános és középiskolába (rendes államiba), ahol a diákok 25-30%-a volt zsidó. Mi mind tudtuk egymásról, hogy kik vagyunk (általában a családjaink is ismerték egymást), de ezt általában nem kötöttük „kívülállók” orrára. Persze a dolognak sok gyakorlati jelentősége nem volt, inkább afféle „gittegylet” volt a dolog, ahová jó érzés volt tartozni. Viszont tény, hogy ezek a hálózatok, ismeretségek az óvodától a felnöttkorig elkísértek (huszonéves koromban meg ahányszor zsidó barátnőm volt, a csaj szülei azonnal az esküvőt kezdték tervezni), ami nyilván könnyen szüli meg a „zsidó összeesküvés” mítoszát. Pedig a valóságban a zsidó összeeskövés egyetlen deklarált célja a megmaradás, hogy a zsidók zsidók maradjanak az elkövetkező 1000 évben is. Hogy miért? Egyrészt vallási okokból, másrészt mert csak. De a többség esetében ez része a magyar identitásuknak, úgy, mint mondjuk az, hogy valaki Fradi-drukker. Ott is megvannak az összetartozást kifejező jelek, szleng, ruházat, stb. Csak hát ez egy 4000 éves (szub-)kultúra, ami nagyon mélyre megy. Nem tudom mennyire érthető a magyarázatom, jobban nem tudom megfogalmazni.
58. untermensch4 — 2014-01-24 01:50
@panamajack: teljesen érthető magyarázat. a kérdést azért tettem fel mert nekem úgy tűnik hogy az ufóhívő-jellegű sovinisztákat ezzel „meg lehet fogni.” merthogy szittya őseinknél a sikeres asszimiláció nem a nyugati értelmezés szerinti homogén „nemzetet” jelentette (tudom hogy maga a nemzet mai jelentése szerint a 19.sz előtt nem igazán létezett) hanem az uralkodói hatalom alá tartozó népeket, minél több nép, annál nagyobb a fejedelem tekintélye (ellentétben a „nyugati” minél nagyobb területen minél több alattvaló szemlélettel). így aztán a kollektív elkülönítés totálisan szemben áll a nemzeti hagyománnyal, akkor is ha genetikailag dokumentálható. mondjuk az egymás közt házasodás (a nagyobb genetikai változatosság jobb – biológiai törvényszerűséget mellőzve is)nekem nem a sikeres asszimiláció ismérve (ellenpélda nemzeti büszkeségünk a nagy szlovák költő petrovics sándor), vegyes házasság esetén viszont már a nem teljesen sík genetikai logikájúaknak is adódik a dilemma: ha megölöm azt a fél zsidót meghal vele egy fél magyar is…
59. untermensch4 — 2014-01-24 02:04
@professzorpizka: az átkozott bürokrácia… ez az összeírósdi nekem azért nem passzol mert ha jól tudom a jászok esetében két-három generáció volt mire feltűnt hogy nem kunok. sőt az utolsó nagyobb magyarországi hittérítői plecsnit valamikor mátyás király idején a jászságban megtérített nagy számú pogány miatt kapta egy fickó. egy napi járóföldre az „apostoli királyi” székhelytől, kb kétszáz évvel az illető pogányok betelepülése után…
60. panamajack — 2014-01-24 21:43
@rammjaeger: Tessék, itt van egy másik példa B. Andrástól, ami kb annyira kódolt, mint aftidrof inrí el a takavazs.
„Úgy tűnik, ma sincs másképp: az erősödő orosz kapcsolattal Magyarország mozgási szabadsága ismét növekedni fog. Ez persze nem tetszik mindenkinek, de hát Schulhof Izsák is elsiratta a Budáról kivert török megszállókat, mert neki momentán velük volt jobb.”
http://mandiner.hu/cikk/20140124_balogh_akos_gergely_beke_es_baratsagmenet_oroszorszagert
61. panamajack — 2014-01-24 23:21
@untermensch4: Na kb így érez ma a magyar zsidók többsége:
http://magyarnarancs.hu/publicisztika/zombie-let-zsidonak-lenni-otthon-88435
62. escargot — 2014-01-26 11:20
panamajack: kis statisztikai adalék:
http://www.szombat.org/politika/a-magyar-antiszemitizmus-nem-kirivo-de-nincs-ok-a-megnyugvasra
63. panamajack — 2014-01-26 13:47
@escargot: Igen, erre reagált egy mérsékelten prominens KDNP-s:
http://444.hu/2014/01/21/valoszinuleg-akkor-a-zsidok-tehetnek-az-antiszemitizmusrol/
64. escargot — 2014-01-26 20:23
@panamajack: Onnan találtam rá.
Külön súlyos, hogy az inkriminált k.demokrata fatornyos szülőfalum képviselője…
65. szekertabor — 2014-02-10 13:25
Én úgy tudom, hogy
Nem egy országban megszállás nélkül – sőt az azzal történő fenyegetés nélkül is – irtották a zsidókat. Magyarországon nem.
Nem egy országban kezdettől fogva megtagadták és akadályozták a zsidó menekültek befogadását. Magyarországon nem.
Nem egy országban (pl. Ausztria) a lakosság lelkesedve fogadta a német megszállókat. Magyarországon nem.
A magyar zsidóság könyörgött Horthynak, hogy teljesítse a németek minden óhaját, nehogy szembekerüljön Hitlerrel, mert akkor a németek lerohanják az országot. Az ő kérésük nélkül Horthy sokkal korábban megpróbált volna kiugrani a háborúból.
Akkor hát miért is nem emlékezhetünk arra, hogy Magyarországon a német megszállás nyitott utat a nemtelen indulatoknak?
Vagy talán van olyan nemzet az egykori német és a szovjet befolyási övezet határán, amelyik létszámarányban a magyarnál több megmentett zsidó túlélőt tudhat a magáénak?
66. panamajack — 2014-02-10 13:41
@szekertabor: rosszul tudod.
67. untermensch4 — 2014-02-11 20:20
@szekertabor: én úgy tudom a lakosság nagyon is rokonszenvvel fogadta a németeket, főleg ahhoz képest hogy meg lettek szállva. bár később sokan kompenzálták ezt a magyar antifasiszták és ellenállók szövetségébe történő belépéssel (moldovától schmitteltem)
68. noirp — 2014-02-12 07:29
@szekertabor:
Tudod, ha nem ment volna olyan lelkesen a bevagonírozás, akkor a megmentettek aránya se volna ekkora.
69. noirp — 2014-02-12 07:34
Ha törikönyvet nincs kedved olvasni, ajánlom figyelmedbe Márai naplóját 1943-44-ből. Milyen is volt a nem-lelkesedés.
70. becsuszoszereles1k — 2014-02-15 20:54
65.@szekertabor: Hat, de tenyleg pedig. Ara’nyokrol beszeljunk, mert ugye, a „letszam” orszagonkent eltero volt!
Pl. a bolgaroke’ az egyik ilyen hely, ahol a kiraly (az akkor meg regnalo car, es bar mas modon, mint dan kollegaja), de egy hatalmasat beintett. Igaz, egy uszkve 25 ezer fos kontingest prezentaltak (R.I.P.), nev szerint nem tudom kiket – az osszes tobbit pedig lohalalaban letelepitettek a legdelibb csucsokbe (egy normal varosba, amely ma is all, es nem is kicsi), a b.-torok hatar melle. (Egyebkent a bolgar zsidosagot – magyar zsidok, me’g Budarol menekultek/de egy-ketten meg korabbrol/tatarjaras, valamint a Perzsiabol/babiloni fogsag utan eszakra, gorog foldre vandorlo, majd onnan bolgar foldre tovabb menekulni kenyszerulo zsidok – alkotjak eredendoen.)
71. becsuszoszereles1k — 2014-02-15 21:01
66.@panamajack: Temahoz illoen is ezuton kivanok vidam Purimot! (Neked bejov.: marc. 17. eloestve.) Sajnalom, h. 2 Hamant kell majd latnunk, de „a szabal az szabal!” Udv!:)
72. panamajack — 2014-02-16 00:02
@becsuszoszereles1k: köszi, neked is, bár addig még van egy hónapunk, ki tudja, talán új poszt is lesz addigra.. 🙂
73. becsuszoszereles1k — 2014-02-17 17:07
20.@rammjaeger: Bocsanat, Panama, hogy bepofatlankodok a neked cimzett kommentbe!
Csak Rammnak szeretnem mondani, h. mindennemu zsido temaban legelso es egyetlen helyen, maguknal a zsidoknal, maguktol a zsidoktol, mint hiteles forrastol sziveskedj tajekozodni! Es igy, ebben az ertelemben Panama az, aki neked nyugodtan megmondhatja. Te meg vedd mar le a pirosszemuveget, me’ kurvarossz a fokuszod; es huzd lejjebb a zakodat egy kicsit (gitarilag)!
@untermensch4-et majdnem nem ertettem, de Panama ravilagitott.:)
74. becsuszoszereles1k — 2014-02-17 17:09
72.@panamajack: Nem szamit…:) Poszt: „varva”!:)
75. becsuszoszereles1k — 2014-02-17 18:17
39.@rammjaeger: „”Tehát az általános vélemény az, hogy “ja, majd beszélünk erről, ha a zsidók is beszélnek arról, hogy tele volt zsidókkal Szamuely terrorkülönítménye, az ÁVH, a Cseka meg az egész kommunista mozgalom”, illetve…” – ami azt illeti, ezt sokkal arnyaltabban is ki lehet fejteni, mert igy meg a valosagot sem fedi, nemhogy az igazsagnak megfelelne!
Segedanyag: Israel Bartal „THE JEWS OF EASTERN EUROPE, 1772-1881”;
oroszul megjelent: Moszkva 2007 – par szo az alapokrol elozmenyekrol.
76. rammjaeger — 2014-02-18 15:13
@becsuszoszereles1k:
Igen, egy „THE JEWS OF EASTERN EUROPE, 1772-1881” c. könyv bizonyára lerántja a leplet az ÁVH és a Cseka személyi állományának összetételéről.
„mindennemu zsido temaban legelso es egyetlen helyen, maguknal a zsidoknal, maguktol a zsidoktol, mint hiteles forrastol sziveskedj tajekozodni!” – Merthogy? Indok, vagy valami?
„Te meg vedd mar le a pirosszemuveget, me’ kurvarossz a fokuszod; es huzd lejjebb a zakodat egy kicsit (gitarilag)!” – Nem kell kerülgetni a forró kását, mondd meg nyugodtan és egyenesen, mi a bajod.
77. panamajack — 2014-02-18 21:18
@rammjaeger: már majdnem elhittem, hogy nem vagy ostoba és félművelt szalonnáci, de úgy tűnik, mégis. Kár.
78. becsuszoszereles1k — 2014-02-18 22:48
76.@rammjaeger:
Nem is annyira profi a kerdes feltevesed… – ka’r!
Nekem az egadtavilagon semmi bajom nincs. Mar miert lenne?
„Merthogy? Indok, vagy valami?” – Na, pont ez a kerdes!
De ‘nem eroszak a disznotor’ – tudod – ‘csak a disznonak’, igaz? Ezt termeszetesen nem Rad ertem, hanem a szituaciora!:)
79. becsuszoszereles1k — 2014-02-18 22:52
@panamajack: Mindig is serelmeztem, hogy leelozol!:))))
A magam reszerol inkabb Nagy Nataliaval (alias Evetke) szolnek: ‘Fasisztakkal nem targyalunk!’ – legalabb is ez volt mondandoja lenyege.:)
80. rammjaeger — 2014-02-19 13:15
@rammjaeger:
Ha valakit meg akarnál rengetni abbéli hitében, hogy a Cseka és az ÁVH kötelékében aránytalanul sok volt a zsidó, tényleg a „THE JEWS OF EASTERN EUROPE, 1772-1881” forgatását ajánlanád neki? Másrészt miféle nézőpont az, hogy X etnikum/felekezet tagjairól kizárólag olyan adhat tájékoztatást, aki közülük való?
81. rammjaeger — 2014-02-19 13:16
@becsuszoszereles1k: „kurvarossz a fokuszod” – ha már megszólítottál, légy oly szíves fejtsd ki egyszerűen és röviden, mit jelent ez.
82. untermensch4 — 2014-02-19 17:24
@becsuszoszereles1k: „Csak Rammnak szeretnem mondani, h. mindennemu zsido temaban legelso es egyetlen helyen, maguknal a zsidoknal, maguktol a zsidoktol, mint hiteles forrastol sziveskedj tajekozodni! ” ha ezt általánosítani próbálnánk és a magyarokról a magyarokat, a románokról a románokat stb kérdezzük akkor az „igazság” torzulhat. (egyoldalú tájékoztatás… kritizálni szokták…)
csak gondolj bele…
83. panamajack — 2014-02-19 19:03
Igazad van, a Cion Bölcsei sokkal autentikusabb forrás (bár az igaz, hogy a korszak tényleg nem stimmel). Azt amúgy tudtad, hogy a Cseka és az ÁVH áldozatai közt is aránytalanul sok volt a zsidó? Ez már csak egy ilyen műfaj, ha valaki számarányán felül reprezentált az értelmiségben. Igaz, kissé összezavarja az egységsugarú náci világképét…
84. marcipan — 2014-02-19 21:48
@panamajack: mi az lófaszon lévő fűcsomónak vitatkozol ilyenen? nem mintha nem kapnék rendszeresen hisztirohamot a hüjeségen, de te lehetnél okosabb 😀
85. rammjaeger — 2014-02-20 08:07
@panamajack:
Az ő szavai:
„mert igy meg a valosagot sem fedi, nemhogy az igazsagnak megfelelne”
Ha nem fedi, akkor mi erre a forrás? A már említett mű, vagy valami más?
86. panamajack — 2014-02-20 14:47
@rammjaeger: na jó, kapsz egy legeslegutolsó esélyt, ha ez sem megy bele a kobakodba, végeztünk. Szóval a „zsidók meg felülreprezentaltak voltak az ÁVH-ban” még a szalonnáci érvelések közül is az egyik legprimitívebb. Kb Besenyő Pista bácsi megmondásainak szintje. Igen, felülreprezentáltak voltak. Hogy miért? Mert a kommunista vezetés, Lenintől Sztálinon át Pol Potig és Maoig leginkább a kispolgári értelmiségből került ki (hogy miért, ahhoz Platón filozófusállamáig kéne visszamennünk). Ebben a társadalmi osztályban meg ugye hagyományosan erősen felülreprezentáltak a zsidók. Ahogy a „rendszerellenes értelmiség” köreiben is az volt. És ami a lényeg: a kommunista vezetők kb annyira tartották magukat zsidónak, mint mondjuk kálvinistának – semennyire, hiszen a vallásellenesség az ideológia egyik sarokköve. Nem is okozott semmi gondot egy zsidó (származású) ÁVH-snak hogy egy másik zsidó ellenzéki körmeit tépkedje. Szóval ez az egész érvelés teljesen üres és értelmetlen, kb az „Amerikában meg verik a négereket” szintjén van. És a becsúszószerelés által belinkelt könyv pedig arra jó lehet, hogy megmutassa, az antiszemitizmus a komcsik előtt is élt és virult, tehát nem igaz, hogy a zsidók Rákosi vagy Péter Gábor miatt lennének népszerűtlenek. Így már világos?
87. rammjaeger — 2014-02-20 19:07
@panamajack:
„gen, felülreprezentáltak voltak.” – Ezt majd közöld becsúszószereléssel is, mert szemmel láthatóan nem ért ezzel egyet.
„Ebben a társadalmi osztályban meg ugye hagyományosan erősen felülreprezentáltak a zsidók.” – Tiszta sor, meg a többis is, amit írtál. Ugyanakkor ha visszagondolok Amy Chua fentebb már említett művére, meg a korai szövjet történelmet tárgyaló művekre, akkor azt kell mondjam, más is szerepet játszott. A csekista, ha zsidó volt, bizony sok esetben etnikai alapon gyűlölte is az ukrán/orosz parasztot, vagy a fehér tisztet – az antiszemitákat, ugyebár -, akiket halálba küldött. Vagy legalábbis annyira lenézte, hogy nem tartotta érdemesnek az életre. Sőt, eleve azért lett bolsevik és csekista, mert így érzett. De ez igaz a lett és litván csekistákra is, akik szintúgy aránytalanul sokan voltak. Ez pedig nem más, mint a többség és a kisebbség közötti antagonizmus egyik megnyilvánulása.
88. panamajack — 2014-02-20 21:17
@rammjaeger: ennek csak akkor lenne bármi jelentősége, ha a zsidók többségben lettek volna a Csekában. De nem voltak, csak a számarányukhoz KÉPEST voltak sokan. Úgyhogy teljesen értelmetlen azt sugallni, hogy a kommunista terrorban az etnikai-vallási feszültségeknek komoly szerepe volt. Amúgy éppen az vonzott a kommunistákhoz sok elnyomott kisebbséget, hogy az internacionalizmust és az egyenlőséget hirdették. Ha nem lettek volna a cári rendőrség által szervezett pogromok, az „antagonizmus” is kisebb lett volna.
89. marcipan — 2014-02-21 08:47
@panamajack: beléptél a játékterébe…
bármelyik diktatúra erőszakszervezetéhez csatlakozók mértékegysége 1 egységnyi hívő, jelen esetben egy egységnyi kommunista. nem az, h szőke, barna, magas, zsidó, magyar, orosz, ukrán. ez a kérdés érdekes ugyan, ha meg akarjuk érteni a működését, csak a fókuszt kell tartani: az etnikai összetétel és az adott etnikai csoport történelmének ismerete segítheti a megértést, de ezek nem etnikai alapon szerveződő egységek voltak.
(az mondjuk lehet, h az afrikai elmebetegekre ez nem feltétlenül áll, de ha megkaparásszuk kicsit, ott is vissza lehet menni egy ki-hol-meddig legeltetheti a teheneket vitára)
szóval összekapcsolódhat etnikai kérdésekkel a kommunista a diktatúra, de úgy, h az alap ideológiai törésvonal mentén etnikai törésvonal is kialakul, és nem úgy, h az etnikai törésvonal alapján alakul az ideológiai.
ez szerintem a nácikra is áll: az alsó néprétegek jobb módúak irányába meglévő ellenséges érzületeken alapult, erre csatlakozott rá, h a középosztályban sok volt a zsidó. ha svéd lett volna sok, akkor azokat akarják irtani.
90. untermensch4 — 2014-02-21 09:23
@marcipan: kiegészíteném azzal hogy valamennyire „a lét határozza meg a tudatot”. az életszínvonal csökkenése fokozza a radikalizmusra való hajlamot. az 1.vh az „oroszoknál” és a ’29-es válság (ami a megelőző időszak „i”-jére tette fel a pontot a németeknél.
de a jó hír hogy fordítva is működik a dolog, az emelkedő életszínvonal bármilyen rendszert legitimál (abszolút monarchia permanens statáriummal akár…)
91. panamajack — 2014-02-21 12:47
@marcipan: ezt mondom én is…
92. marcipan — 2014-02-21 13:35
@panamajack: nem is cáfolatnak szántam 🙂
93. untermensch4 — 2014-02-21 20:30
@becsuszoszereles1k: ‘Fasisztakkal nem targyalunk!’
http://mult-kor.hu/20130127_az_olasz_fasizmus_antiszemitizmusa
?!
94. rammjaeger — 2014-02-21 21:04
@panamajack: „csak a számarányukhoz KÉPEST voltak sokan” – valóban, de ebből még azért nem következtetnék arra, hogy az általad említett sugallat teljesen értelmetlen. A Csekában nem a zsidók voltak az egyetlen felülreprezentált szovjetunióbeli kisebbség. Sőt, ez olyannyira igaz volt, hogy 1937-ig a Cseka/GPU/GUGB vezetőségében kisebbséget alkottak az oroszok, noha ők adták a népesség több mint négyötödét („Donald Rayfield: Sztálin és hóhérai” nyomán). Általában nemcsak a fehér mozgalmat és a cári rendszer maradványait tekintették kipusztítandó mételynek, hanem az orosz ortodoxiát, nacionalizmust és hegemonista szemléletet is. És ezzel nyilván összeférhetőnek tekintették az internacionalizmust és az egyenlőséget.
95. marcipan — 2014-02-21 21:26
@untermensch4: már amennyiben jó hír, h kicsit több kaja legitimál egy elmebeteget…
inkább az a kör létezik, hogy az emelkedő életszínvonal magasabb iskolázottságnak köszönhető, a magasabb iskolázottság szélesebb látókört/cizelláltabb gondolkodást jelent, ami pedig szabadságvágyat. (röviden:) )
már főszabály szerint, itt is van néhány ellenpélda.
96. rammjaeger — 2014-02-21 21:48
@marcipan: „de ezek nem etnikai alapon szerveződő egységek voltak” – mondjuk ezt nem is mondtam, csak annyit, hogy egyes etnikumok nagyobb eséllyel csatlakoztak, mint mások.
97. marcipan — 2014-02-21 22:05
@rammjaeger: etnikai kérdést sugalltál a kommunizmus mögé, megfordítottad az ok-okozatot,de persze azt nem mondtad, h minden zsidó piszkos kommunista.
pont, mint a véleményüket felvállalni nem tudó szalonnácik. ez a kör itt nem az, ahol elhiszik, h az antiszemitizmusod valójában tájékozottság és objektivitás.
98. professzorpizka — 2014-02-22 12:21
@rammjaeger: Aztakurva, ezt a csúsztatást Ari Vatanen is megirigyelné.
Argumentum ad auctoritatem: bedobva egy szerző neve.
Aztán meg leírva von Rammjaeger Überhauptbahnhof véleménye arról, hogy mire gondolt a csekista, ha zsidó volt. (ld: Heinrich Gottlieb von Rammjaeger-Chang: The Chekist Jews’ Farts Are the Smelliest in: The Gaza-Hamas University Review)
:DDDD
99. professzorpizka — 2014-02-22 12:23
@marcipan: ez a kör itt nem az, ahol elhiszik, h az antiszemitizmusod valójában tájékozottság és objektivitás.
Erről azért egy szakirodalmi hivatkozás nem ártott volna…
100. marcipan — 2014-02-22 12:48
@professzorpizka: szakirodalmilag főként panamajack és az én korábbi kommentjeimet javaslom, valamint az általad használt smileyk kvalitatív vizsgálatát. de előbb kérdezd meg, zsidók vagyunk-e, merugyehaigen, az automatikusan felezi az iq-unkat és társadalomtudományi ismereteinket.
az eredményből kérlek feketével húzd ki az értelmi képességeinket alátámasztó eredményeket, de ne felejtsd el NAGYBETŰ-vel kiemelni a vesszőhibákat.
ha nem megy, kérdezd pintért vagy gyurcsányt, kurva jó tanácsokat fognak adni! 😀 😀
101. panamajack — 2014-02-22 17:44
@professzorpizka: Na utánanéztem ennek az Amy Chuának.
Ime: http://en.wikipedia.org/wiki/World_on_Fire:_How_Exporting_Free_Market_Democracy_Breeds_Ethnic_Hatred_and_Global_Instability
Szóval egyrészt pontosan arról ír, amiről én látatlanban megmondtam a tutit a 23-as számú kommentben (persze náci kolléga szerint csak felsőbbrendűsködtem), másrészt náci kolléga tényleg nem tudja értelmezni azt az egyetlen könyvet sem, amit életében elolvasott, és azóta is minden adandó alkalommal hivatkozik rá…
102. professzorpizka — 2014-02-23 07:53
@marcipan: a csecsméretet duplázza 😀
103. becsuszoszereles1k — 2014-02-23 22:47
93.@untermensch4: Koszonom. Halisten nem engedtek bo” le’re (inkabb kicsit bo’le’ra), ahhoz kepest meg plane nem, hogy tortenelmi portal. Nem egy jo erzes tudni, hova nem vezet az asszimilacio. Aztan, regi szemelyes kapcsolatok rosszfele’ elkanyarodhatnak, vo. jugo haboru. Nade Evettke meg en is, aktualisan gondoljuk ezt igy. Politikai szinteren viszont mindig targyalni kell mindenkivel – csak attol fugg mirol es hogyan – es ki.
Off: Amugy is hasznos volt, mert az impresszumban regi kollega nevet fedeztem fel.
104. becsuszoszereles1k — 2014-02-23 23:15
87. @rammjaeger: elolvastam! Ugy latom, @panamajack toled idezte ezt a mondatot, es amivel nem ert egyet, hanem amit a szalonnacik legprimitivebb ervenek tart. Akkor most mivel nem ertek en egyet? Panamajack velemenyevel biztosan egyetertek, ami tokeletesen egyezik a sajat velemenyemmel. Ha tudnad bizonyitani, hogy a zsidok felulreprezentaltak voltak ezekben a szervezetekben, akkor ismet figyelmedbe ajanlanam a fentebb altalam mellekelt olvasmanyt az elozmenyekrol, a tortenelmi okokrol – es bar panamajack erint egy melyebb szferat, miszerint ha…akkor kisebb merteku lett volna a retegek (osztalyok, regi terminologia szerint) kozotti antagonizmus. De van ennel sokkal melyebb reteg is, ameddig le lehet hatolni a vizsgalodasnal.
*
A ‘rossz a fokuszod’-dal kapcsolatban nincs mit kifejtenem, megpedig amiatt, mert mar tobben is probaltak erre ravilagitani az itteni beszelgetes soran. Legfoljebb annyit tudnek hozzafuzni, hogy valamilyen ideologia, vagy befolyas, vagy neveles hatasa erzekelheto nalad, ami miatt te ugy asszocialsz, ahogy. De most ez mit szamit neked?
105. becsuszoszereles1k — 2014-02-23 23:34
@becsuszoszereles1k:
„Ha tudnad bizonyitani, hogy a zsidok felulreprezentaltak voltak ezekben a szervezetekben, akkor ismet figyelmedbe ajanlanam a fentebb altalam mellekelt olvasmanyt az …”
Ja, es Panamajack ezt mar meg is tette (elnezest, hogy nem fejeztem be a mondatot; figyelmetlen voltam!):
106. becsuszoszereles1k — 2014-02-23 23:57
82.@untermensch4: Jol mondod! Es attol is torzulhat az igazsag, ha barmely erintett felet negligaljak, mint autentikus forrast. Aztan persze vigan lehetne beszelni, parbeszelni, beszelgetni, kritizalni, meltatni…csak gondolj bele…
107. becsuszoszereles1k — 2014-02-24 00:14
80.@rammjaeger: Bocsanat, de mint lathattad, par napig nem jartam erre!
Senkit nem akarok megrengetni semmiben.
A konyvet, igen, ajanlom mindenkinek es barkinek. Es nem csak ezt; es nem csak a zsidosaggal kapcsolatos konyveket.
Tajekoztatas temadban:
a) etnikum? felekezet?! oke. Neprol tudok.
b) kizarolag mindenhonnan, csak epp toluk nem – ez a megengedhetetlen dolog. (proli tempo, oszinten szolva).
108. untermensch4 — 2014-02-24 09:34
@becsuszoszereles1k: „ha barmely erintett felet negligaljak, mint autentikus forrast”
ezt mondom én is a „másik végéről”: minél több forrás + forráskritika minden esetben
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.