Panamajack: Latin ritmusok 2. rész: Panama

A múltkorában szóltam pár keresetlen szót Venezueláról, az ő tragikus sorsáról, és arról, hogy milyen veszélyek leskelődnek Magyarországra, ha továbbmegy a chavezi úton.

Most párosunk másik tagjáról fogok mesélni, Panamáról, amely az átlag magyar szemszögéből még Venezuelánál is ismeretlenebb, titokzatosabb hely. Illetve hát a Panama név igencsak jól ismert és gyakran használatos, csak éppen kizárólag valamilyen előtaggal: ingatlan-, értékpapír-, stb. Esetleg Bokros Lajos diplomája kapcsán szokták emlegetni, kaján röhögés kíséretében. A nagyon műveltek azt is tudják, hogy létezik egy ilyen nevű ország (régi barátunk, Kurtz ezredes szerint ez olyan, mintha egy államot Tribuszériának vagy Tocsikföldének hívnának, höhöhö) ahol van egy csatorna, és valami ananászképű diktátor uralkodik. Továbbá az utóbbi időkben különféle gyanús (ex-)kormányközeli vállalkozókról derül ki, hogy közük van Panamában bejegyzett cégekhez.

Azt gondolná hát az ember, hogy egy ilyen Bissau-Guinea szintű, velejéig korrupt, harmadik világbeli koszfészek gazdaságának az elemzése nem kifejezetten vág a disztingvált Ráérünk Blog profiljába. Az ember nem is tévedhetne nagyobbat. Panama ugyanis kis túlzással Szingapúrhoz és Tajvanhoz fogható példa arra, hogy egy kicsi, szegény és szinte reménytelennek tűnő ország hogyan tudja a saját hajánál fogva kirántani magát a mocsárból. Ráadásul az ázsiai tigrisekhez képest jóval később kezdte a felzárkózást, konkrétan a 90-es évek elején, tehát gyakorlatilag Magyarországgal egy időben. Jelenlegi fejlettségi szintje is valahol Kelet-Európával van pariban (az panamai egy főre eső GDP nagyjából a románnal egyezik meg), viszont gazdaságstruktúrájában és növekedési dinamikájában jóval megelőzi azt. Mindezt jóval alacsonyabb szintről indulva. Nagyon tanulságos tehát megvizsgálnunk, hogyan lett sikertörténet egy sem említésre méltó természeti erőforrásokkal, sem ázsiai munkakultúrával, sem Nobel-díjas tudósokkal és NASDAQ-on jegyzett startupokkal nem rendelkező kis ország egy nem éppen fejlettségéről és politikai stabilitásáról híres régióban. Természetesen a csatornának sok köze van ehhez, de önmagában nem lett volna elég. A szerencsés geopolitikai elhelyezkedés szükséges, de nem elégséges feltétel.

Azért persze ha Panamáról beszélünk, a csatorna kikerülhetetlen (a szó szoros értelmében is), hiszen maga az ország is ennek köszönheti létrejöttét. Kevesen tudják, de a panamai-földhíd a spanyol világbirodalom XIX. századi felbomlásától egészen a XX. század elejéig Kolumbia egyik különösen elmaradott tartománya volt, annak ellenére, hogy a 17-dik században itt haladt át a spanyol konkvisztádorok által Peruból zsákmányolt arany jelentős része. De a birodalmi Panama gazdagságából ekkorra már nem sok minden maradt, így a helyi lakosság nagy lelkesedéssel üdvözölte a Szuezi-csatornát megépítő francia Ferdinand Lesseps tervét egy az Atlanti- és Csendes-Óceánt összekötő hajózható csatorna létrehozásáról a földhídon át. A franciák azonban nemcsak hogy kudarcot vallottak a Szuezhez képest nagyságrendekkel nehezebb terepen (lapos sivatag helyett sűrű dzsungellel borított hegyvidék, kígyókkal, trópusi betegségekkel, árvizekkel és földcsuszamlással), hanem kirobbantották a XIX. század egyik legnagyobb pénzügyi botrányát, amely Panama nevét máig a korrupcióval tette szinonímmá. A XX. század legelején azonban Theodore Roosewelt elnöksége alatt az Amerikai Egyesült Államok elkezdett valódi nagyhatalomként viselkedni, és birodalmi terjeszkedésbe kezdett (többek között Csendes-óceáni gyarmatok megszerzésével). Ehhez nagy szüksége lett volna a két világóceánt összekötő csatornára, így a Nicaragua-csatorna tervének elvetése után (amely ugye mostanában ismét felbukkant kínai részről) tárgyalni kezdett a kolumbiai kormánnyal a francia csatornaépítési koncesszió átvételéről. Az amerikai igényeket azonban a kolumbiaiak túlzónak találták (konkrétan a csatorna és környéke fölötti teljes szuverenitást követeltek), és a tárgyalások zátonyra futottak. Ez nyilván nem tetszett a panamaiaknak, akik a csatornában látták az egyetlen esélyt arra, hogy kitörjenek a Kolumbián belül élvezett „vidéki posvány” státusból, és lázongani kezdtek. Az amerikaiak természetesen több mint készségesnek bizonyultak a tartomány függetlenségét célul kitűző szeparatisták támogatásában, és így végül 1903 novemberében kikiáltották a Panamai Köztársaságot.

A kolumbiai hadsereg egy kisebb helyőrséggel rendelkezett Panamavárosban, amivel a lázadók meglehetősen rejtői módon „bántak el”: az új kormány vezére egyszerűen besétált a laktanyába egy aktatáskával, amelyben 60 ezer (akkori értékű) USA dollár lapult. Azt letette a parancsnok elé, és gratulált a független Panama fegyveres erőinek főparancsnokává való kinevezéséhez. Amennyiben nem fogadná el ezt a megtiszteltetést, természetesen pár éven belül fogolycserével szabadulhat. A derék kolumbiai tiszt pár perc gondolkodás után felesküdött a panamai zászlóra. A bogotai kormány persze tombolt, és azonnal hadihajókat indított útnak a szárazföldi úton gyakorlatilag megközelíthetetlen tartomány megrendszabályozására, amelyeket azonban rövid úton visszafordított az amerikaiak tengeri blokádja. Megszületett hát az új állam, amely kormányának nevében (de a felhatalmazása és tudta nélkül!) egy a Lesseps-féle csatornán dolgozott francia mérnök, bizonyos Bunau-Varilla aláírta az Egyesült Államokkal az új csatorna megépítéséről szóló egyezményt. Az csatorna építése 1904-ben kezdődött és tíz évig tartott – ez az akkori világ messze legnagyobb szabású, legdrágább és legambiciózusabb beruházása volt, amely nem csak jelentős technológiai újítások kifejlesztését eredményezte, de például a malária és a sárgaláz kórokozójának és terjedési módjának a felfedezését is! Az építkezés lebonyolításához a helyi munkaerő nem volt elegendő, így az amerikaiak nagy tömegben hoztak kínai, jamaicai és egyéb fekete karibi munkásokat is, ezzel teljesen átalakítva az ország addig tipikusan közép-amerikai (indián-mesztic-spanyol) etnikai összetételét. Panama igazi multikulturális olvasztótégellyé vált.

Az első világháború kitörésének évében átadott csatorna azonban nem hozta meg a panamaiak számára a remélt prosperitást. Az úgynevezett Csatornaövezet (Panama Canal Zone) gyakorlatilag területenkívüliséget élvezett, az Egyesült Államok kormányának szuverenitása és hadseregének ellenőrzése alatt (a Csatornaövezetben született például John McCain szenátor, aki ezzel együtt simán indulhatott az elnökválasztáson). Panamai állampolgár be sem tehette a lábát különleges engedély nélkül, és a csatorna bevételeiből is vajmi kevés jutott a panamai államnak. Amely hamar rá kellett hogy jöjjön, hogy a „függetlenség” az ő esetükben gyakorlatilag amerikai protektorátusi (kvázi-gyarmati) státust jelent, és vécére sem nagyon mehetnek a gringók engedélye nélkül. A feszültségek a 60-as évektől kezdtek igazán kiéleződni, amikor Panama, sok más latin-amerikai országhoz hasonlóan, a hagyományos fehér elit uralmát megtörve egy populista katonai diktátor, Omar Torrijos vezetése alá került. Torrijos jó viszonyt ápolt Kubával és a latin-amerikai baloldallal, földosztást kezdeményezett és népjóléti intézkedéseinek hála meglehetősen népszerű is volt. Hugo Chávezzel ellentétben azonban nem akart szocializmust bevezetni, nem korlátozta sem a magángazdaságot, sem a külföldi tőkebefektetéseket. Sőt, az ő kormányzása alatt alakították ki svájci mintára a panamai bankrendszert, amely az országot a nemzetközi pénzmosás és adóelkerülés egyik kedvelt helyszínévé tette. Torrijos életcéljává tette a Csatorna visszaszerzését, és hosszú évek tárgylásai, helyezkedése és fenyegetőzése (például a csatorna felrobbantásával) után 1977-ben aláírta Jimmy Carterrel az új Csatorna-szerződést, amely egyrészt jóval nagyobb részt biztosított Panamának az üzemeltetés profitjából, másrészt kimondta, hogy az évezred végére a csatorna teljes egészében panamai tulajdonba és irányítás alá kerül. Cserébe Panama vállalta, hogy a csatorna „semlegességét” továbbra is az Egyesült Államok garantálja. Néhány évvel később Omar Torrijos meghalt egy máig tisztázatlan repülőgép-balesetben (egyesek szerint a CIA keze volt a dologban), és utódja Manuel Noriega tábornok lett.

Az „ananászképű” Noriega a néhai Torrijos bizalmasa volt, ezen kívül a CIA fizetett ügynöke. Az időközben Amerikában kormányra került republikánusok eleinte örültek a panamai fordulatnak, és Noriegát fontos szövetségesnek tekintették az újra kiéleződött hidegháború közép-amerikai hadszínterén, különösen a nicaraguai sandinisták ellen. A jó viszony azonban nem tartott sokáig. Torrijos „puha” diktatúrájához képest Noriega sokkal brutálisabb elnyomást alkalmazott, beleértve ellenzéki aktivisták meggyilkolását, ártatlan emberek „eltüntetését”, sőt a névleg szabad választások győztesének nyilvános megveretését is. Rendszere hírhedten korrupt volt, és Panamát egy idő után a kolumbiai kartellek első számú pénzmosó- és tranzitországává tette, ahol a drogbárók teljes biztonságban és kvázi az állam védelme alatt üzletelhettek. Amikor az amerikaiak megpróbáltak diplomáciai nyomást gyakorolni, csak még jobban elmérgesedett a helyzet, és a 80-as évek vége felé a panamai hadsereg már a Csatornaövezetben állomásozó és dolgozó amerikai katonai és civil alkalmazottakat kezdte komolyan fenyegetni. Végül 1989 december 20-án megindult „Igaz Ügy Hadművelet” (Operation Just Cause) néven az invázió, ami Vietnam óta a legnagyobb USA által kezdeményezett katonai beavatkozás volt. Az amerikai hadsereg természetesen néhány nap alatt elsöpörte a Panamai Védelmi Erők ellenállását, és a vatikáni követségre menekült Noriegát is sikerült később elfogni. A heves harcok romba döntötték Panamaváros egy részét, és a civil áldozatok számát legalább 2000 főre becslik. Amerikai támogatással az előzőleg Noriega által erőszakkal érvénytelenített elnökválasztás győztese, az ellenzéki Guillermo Endara lett az új államfő. Panamába visszatért a demokrácia, de az ország egy traumatizált, gazdaságilag a padlóra került, félig anarchiába süllyedt csődtömeg lett, ahol a rendet és a kormány stabilitását megszálló idegen csapatok biztosították. Ahogy mondani szokás, innen szép nyerni…

Endara elnöksége nem lett sikeres, a hősies ellenálló nimbusza hamar szertefoszlott a gazdasági bajok és a nem túl kompetens kormányzati teljesítmény tükrében. A következő, 1994-es választáson Ernesto Perez Balladares nyert, aki a Torrijos-Noriega-féle Forradalmi Demokrata Párt (PRD) színeiben indult, és kormányzati szerepet vállalt mindkét diktátor alatt (mellesleg Magyarországon ugyanebben az évben győzött az MSZP Horn Gyulával). Balladares Amerikában tanult közgazdász volt, és elnöksége alatt radikális piacpárti reformokat vezetett be. Privatizálta a közszolgáltatások nagy részét, deregulációt vezetett be a munkaerőpiacon, csökkentette az adókat és az állami kiadásokat. Meglepő módon még Endaránál is USA-barátabb külpolitikát folytatott, és igen jó viszonyt alakított ki a Clinton-kormányzattal. Ugyan ő is belekeveredett pár csúnya korrupciós ügybe, de végül meglehetősen népszerű elnökként köszönt le (Panamában csak egy ciklusra lehet elnök valaki, és Balladares hiába szerette volna módosítani az alkotmányt, hogy újraindulhasson).

Balladares reformjai lerakták az alapjait annak a modern panamai gazdasági modellnek, amely gyakorlatilag 20 éve többé-kevésbé zavartalan folyamatossággal működik, hiába volt eddig minden egyes választás alkalmával kormányváltás (ebben például alapvetően különbözik a rendszerváltás utáni Magyarországtól). A panamai gazdaság alapvetően három pilléren nyugszik:

1, a Csatorna és az azt kiszolgáló infrastruktúra

A Panama-csatorna, amely az ezredforduló óta teljesen panamai kézben van, évi 2,5 milliárd dollár bevételt és csaknem 1 milliárd dollár profitot termel. Az üzemeltetését egy állami vállalat, a Panama Canal Authority végzi, ami a venezuelai PDVSA-val ellentétben teljesen autonóm, az állam egyáltalán nem szól bele az irányításába, és gyakorlatilag úgy működik, mintha egy magáncég lenne. Az adózott eredményét teljes egészében befizeti a költségvetésbe, ellenben a dologi és fejlesztési kiadásairól maga dönt. A csatornánál a fizetések világszínvonalúak, így a panamai mérnökök, tengerészek és munkások legjobbjai mennek oda dolgozni, valamint a világon mindenhonnan jönnek hozzájuk elismert szakemberek. Jellemző, hogy amióta az USA átadta az üzemeltetést Panamának, a csatorna teljesítménye, nyereségessége és biztonsága javult. De ez még nem minden: a csatorna köré egy olyan logisztikai és kereskedelmi infrastruktúra épült ki, amely a kis Panamát a világ egyik tengerhajózási nagyhatalmává teszik.

Ezek egyike a panamai nyílt hajóregiszter, vagy másnéven „flag of convenience”. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármilyen tulajdonú (nem hadi-) hajó hajózhat panamai zászló alatt, ami egyrészt azt jelenti, hogy az otthoni helyett a jóval kevésbé szigorú (bár egyre szigorodó) panamai előírásokat kell betartania, másrészt engedményt kap a csatorna-átkelésnél (ami nem kis összeg, egy panamax méretű hajó esetén az átkelési díj 200 ezer USD is lehet!). Ennek köszönhetően ma Panamának van a világ legnagyobb kereskedelmi flottája, és a hárommilliós kis ország az ENSZ tengerészeti szervezeténél az Egyesült Államokkal egyenrangú hatalomnak minősül. A másik fontos pillére a panamai kereskedelemnek a Colón Free Trade Zone, ami a csatorna atlanti kijáratánál található, és a világ (Hong Kong után) második legnagyobb vámmentes és szabadkereskedelmi övezete. Ennek, és az egyébként is alacsony vámoknak és adóknak köszönhetően, valamint annak, hogy Panama megalapítása óta 1:1 alapon az USD-hez kötötte a nemzeti valutáját (panamai balboa, de csak érme formájában létezik, papírpénzként a zöldhasút használják), Panama az egész karibi és közép-amerikai térség bevásárlóparadicsoma, a környéken található legnagyobb választékkal és legalacsonyabb árakkal (ebben is a zárt devizagazdálkodású, hiperinflációval és árúhiánnyal küzködő Venezuela szöges ellentéte). Még Braziliából is napi charterjáratokkal érkeznek a turisták eltölteni egy-egy hétvégét a mega-giga méretű (és persze heti hét napon át nyitva tartó) panamai bevásárlóközpontokban.

2, A pénzügyi szolgáltatások és a bankrendszer

Már említettem, hogy Panama még a 70-es években kiépített egy svájci típusú, anonim betétekre és abszolút banktitokra épülő rendszert, aminek segítségével a Kajmán-Szigetekhez hasonló offshore-paradicsom lett, mindenféle kétes adóelkerülési és pénzmosási ügyleteket is lehetővé téve. Természetesen az utóbbi években jócskán szigorodtak a számlanyitási feltételek és ugyanakkor különböző bilaterális egyezmények lehetővé tették a banktitok feloldását bűncselekmény gyanúja esetén. A panamai gazdaság fejlettsége ugyanis elérte azt a szintet, amikor már jobban megéri a „tiszta” üzleti hírnév, mint a szürke és fekete zónából való profitálás. Ezzel együtt Panamaváros manapság a régió pénzügyi központja, ahol a világ összes jelentős bankja nagy erőkkel képviselteti magát, és ahol többek között az igen könnyű hitellehetőségek hatalmas ingatlanfejlesztési bummot hoztak. A jó hír az, hogy a panamai bankrendszer a 2008-as válság idején is teljesen stabil maradt (köszönthetően többek között a meglepően szigorú tőkemegfelelési követelményeknek), és a gazdasági növekedés a recesszió legrosszabb évében (2009) sem ment 4 százalék alá. Nagyon fontos továbbá, hogy Panama üzleti környezete egész Latin-Amerikában a legnyitottabb és legglobalizáltabb, az egyik legjobban kiépített internet-hálózattal és minimális korlátozásokkal. Panamában még a fejlett világhoz képest is (nemhogy Latin-Amerikához!) nagyon könnyű céget alapítani, viszonylag egyszerű az adminisztráció és alacsonyak az adók és egyéb járulékok. Ehhez járul még egy kifejezetten vállalkozásbarát helyi kultúra: nyoma sincs a latin-amerikában igen népszerű tőke- és külföldi befektetésellenes populista politizálásnak (bár a szakszervezetekben erős a baloldali befolyás), gyakorlatilag mindenki állandóan vállalkozik és üzletel. Személyesen ismerek például jól menő ügyvédet, aki tehenészetet vásárolt hobbiból, vagy műszaki egyetemen tanító mérnököt, aki tervezett magának egy űrtechnológiájú grillsütőt, és hétvégenként lacikonyhát működtet a háza előtt. Vagy voltam olyan isten háta mögötti kis faluban, ahol karnevál idején az összes házban kiraktak a tornácra egy asztalt, és arról árultak saját készítésű fagylaltot, gyümölcsleveket, pecsenyét, stb. Az arra járó turistáknak, de egymásnak is. Mindez teljesen legális, adót nem kell utána fizetni (csak ha a jövedelmük átlép egy bizonyos összeghatárt), viszont van egészségügyi ellenőrzés. A korrupció létezik, és meglehetősen elterjedt is, de Magyarországgal ellentétben nem fojtja meg a vállalkozásokat, ugyanis a hivatalnokok csak levesznek némi sápot a profitból, valamint a saját üzleteik számára jóval lazábban értelmezik a szabályokat, de nem akarnak mindent maguk és a haverok alá gyűrni (hihetetlen, de igaz!). Van levegő. A másik oldalon az állam szerepe jóval kisebb, mint a nálunk megszokott. Létezik valamennyi szociális háló (nyugdíj, betegbiztosítás, ingyenes oktatás), de ennek mértéke és színvonala viszonylag korlátozott. Arra jó, hogy a szegények ne nyomorogjanak (legalábbis ne a Latin-Amerikában általános szinten), a gazdagabbaknak pedig minden a rendelkezésére áll világszínvonalon – pénzért. Egyébként illiberalizmus-fanok kedvéért megjegyzem, hogy mindez Szingapúrban is ugyanígy működik, sőt, a két ország gazdasági modellje sok tekintetben nagyon hasonlít (Panamát szokták is latin-amerikai Szingapúrként emlegetni) – viszont Panama elismerten demokratikus és liberális állam, szabad (és magántulajdonú) sajtóval és médiával és ötévenkénti kormányváltással.

Turizmus és mezőgazdaság

Panamának igen remek turisztikai adottságai vannak, a régióban központi fekvés, trópusi éghajlat, gyönyörű természet, a világ egyik legnagyobb biodiverzitása, dzsungelek, pálmafás tengerpartok, latin életérzés. Ennek ellenére a 90-es évekig alig volt turizmus, egyrészt az ország rossz híre miatt, másrészt a szomszédos Costa Rica sokkal ismertebb és népszerűbb volt. Azonban az ezredforduló után az ágazat igen gyorsan fellendült, és manapság a bevételei meghaladják a csatorna működtetéséből származó bevételeket. Ehhez több dologra is szükség volt: egyrészt ki kellett építeni a megfelelő infrastruktúrát: hoteleket, strandokat, utakat. Ezt is leginkább magánbefektetőkre bízták, az állam itt is megelégedett azzal, hogy vonzó keretfeltételeket teremtsen, például az új építésű ingatlanok 20 évig adómentességet élvezhettek. Elkezdték az ország külföldi népszerűsítését is, többek között olyan biztonságos, olcsó és kellemes helyként, ahol az amerikai nyugdíjasok letelepedhetnek. Erre létrehoztak egy külön programot, ami a Panamában letelepedni szándékozó külföldi nyugdíjasoknak különféle kedvezményeket biztosított, például gyógyszertámogatás (ez a helyi nyugdíjasoknak is jár), könnyített vízum és tartózkodási engedély, személyes ingóságok (autók is!) vámmentes behozatala. Ennek eredményeként mára Panama a világ egyik legjobb nyugdíjas-célpontjának számít. A rövidebb időre érkező turisták csalogatására olyan újításokat vezettek be, mint például ingyenes egészségbiztosítás minden az országban csak néhány hetet eltöltő külföldinek, felújították az UNESCO-világörökség részét képező panamai óvárost, és külön turista-rendőrséget hoztak létre a látogatók biztonságának szavatolására. Rengeteget ruháznak be továbbá öko-turizmus projektekbe, és külön vízumkategóriát vezettek be olyan befektetőknek, akik környezetvédelmi és újraerdősítési beruházásokat vállalnak a letelepedési engedélyért cserébe. Ami a mezőgazdaságot illeti, Panama komoly banán- és ananászexportőr, de ezen kívül a mezőgazdaság nagy része kisbirtokokon alapul és a helyi piacokra termel. Itt is teljesen piaci alapú minden, a külföldiek földtulajdonlása előtt sincs semmilyen adminisztratív akadály. Az utóbbi időben fellendülőben van az extra-luxus minőségű kávétermelés és a trópusi keményfa-ültetvények.

Összefoglalásul azt mondhatjuk, hogy Panama egy ultraliberális, hiperglobalizált, kozmopolita szemétdomb, ahol semmit sem tudnak az irányított államkapitalizmus, a nemzeti köldöknézés és a sértett bezárkózás előnyeiről. Ezért kénytelenek voltak megelégedni átlag évi 8 százalékos GDP-növekedéssel az utóbbi 10 évben, és a munkanélküliség is csak 10%-ról 4%-ra ment le 2005 és 2013 között (a Világbank adatai). Ugyanebben az időszakban az egy főre jutó GDP 4600 Usd-ről 11000-re nőtt, és a szegények aránya a népességen belül 38,3%-ról 25,8%-ra csökkent (amivel Panama jobban teljesített a „szocialista” Venezuelánál). Az (egyébként növekvő) államadósság fizetésének a költsége az exportbevételek 15%-ról 5,7 százalékra csökkent. Panama államadóssága 2014-ben befektetésre ajánlott (vagyis nem bóvli) kategóriába került a nagy hitelminősítőknél. Akit bővebben érdekel, itt a világbanki link: http://data.worldbank.org/indicator/DT.TDS.DECT.EX.ZS/countries/PA?display=graph

Aki nem hiszi, járjon utána.

84 hozzászólás

 1. becsuszoszereles1k — 2015-04-08 10:47 

Nem szeretnek ‘a disztingvalt Raerunk blog “pofajaba” vagni’, de egyelore ez oriasi karakterisztika (folyamatos olvasas kozben vagyok…)!!!!! :
“van egy csatorna, és valami ananászképű diktátor uralkodik.” – ez me’g a legjobb also madarfogasok kozul is az egyik legmesteribb! 😀

 2. becsuszoszereles1k — 2015-04-08 11:33 

Szuper volt, koszi! Panama (az orszag), ez egy vilagmukodesi bonsai – mondhatnam… 🙂
Zsenialis, hogy 1.) es 2.) senki nem akarja elhappolni a jogait es a dolgait: vagyis ennek az a’ra, hogy o” tartja a pofajat, es viceverzatil: bajlodjon Panama a razos dolgokkal helyettuk (is)…
Ugy nez ki, hogy eppugy megy a “panama”, csak mar nem az okor, hanem Jupiter szerepeben. Najja! 🙂 3.) – mibol lesz a csere bogar! 😀

 3. becsuszoszereles1k — 2015-04-08 11:38 

@becsuszoszereles1k:

“egy panamax méretű hajó esetén az átkelési díj 200 ezer USD is lehet!).” – Jeruzsalemi garzonomat egy egyszeri panamai atkelesert!? Oh! 😀

 4. panamajack — 2015-04-08 11:41 

@becsuszoszereles1k: bizonyám! És a legszebb az egészben, hogy a hajóknak még így is megéri az idő és az üzemanyag, amit spórolnak azzal, hogy nem kell megkerülniük az egész kontinenst.

 5. panamajack — 2015-04-08 11:47 

@becsuszoszereles1k: Gondolom nem fogsz nagyon meglepődni, ha elárulom, hogy Panamában él Latin-Amerika második legnagyobb zsidó közössége… 🙂

 6. professzorpizka — 2015-04-08 11:53 

@panamajack: különöse a Horn-fok körüli híresen nyugodt vizeket figyelembe véve…

 7. flashbang52 — 2015-04-08 12:28 

@professzorpizka:

A zidő pénz. Sok pénz. Megkerülni Dél Amerikát az úgy durván + 22 000 km. Egy normális 5000 konténeres szállító hajócska ( ez még azt hiszem a régi panamax méret: normál sebesség mellett eléget úgy 100 – 150 tonnányi dizelolajat. Naponta. Azt meg csak a jóisten és néhány közép európai ország pártvezérkara tudja pontosan hány napig tart ténylegesen a megkerülés. A csatornán való átnavigálás meg 15 óra.
Az jutott még eszembe, hogy inkább lennék panamai csatornapatkány. Bár ott is qrva nehéz árral szemben úszni, de legalább azt nem várják el, hogy közben a fejed felett lógó kövér denevéreket tündérnek nevezzed és tapsolj is nekik.

 8. hadrian77 — 2015-04-08 12:44 

200 ezer USD osztva 5000 konténerrel az 40 USD per konténer. A konténerben szállított árukra tovább osztva még kevesebb lesz. 🙂 A megkerülési költséghez képest lényegesen kevesebb. Az érdekelne, hogy milyen elképzelésük van a Nicaragua csatorna megépülésének esetére?

 9. panamajack — 2015-04-08 13:25 

@hadrian77: Egyelőre nem biztosak benne, hogy megépül (az USA enyhén szólva nem támogatja a tervet). Ha mégis, bíznak a fejlett járulékos szolgáltatásaik vonzerejében, meg a már diverzifikálódott gazdaságuk erejében. Aztán majd kiderül.

 10. flashbang52 — 2015-04-08 14:33 

A nicaraguai csatornára akkor lesz igazán kereslet ha a post panamax konténer szállítók ( több mint 12.000 konténer/ hajó) elterjednek. A tengerészek kereskedők, szőke nők, pattanásos tinédzserek, és ágyú tervezők mindig is hittek a “bigger is better” effektusban. De ehhez még a kőolajáraknak is lesz egy két szavuk meg a jelenlegi kikötőknek, meg a kikötőkből kifelé tartó vasuti meg közúti szállító kapacitásnak etc …

 11. panamajack — 2015-04-08 14:40 

@flashbang52: meg persze a jövőre (vagy talán az idén) átadásra kerülő kibővített Panama-csatornának, amely képes poszt-panamax hajók átengedésére (azt hiszem 24000 konténeresig). De a Nicaragua-csatorna alapvetően egy kínai kísérlet a Monroe-doktrina megtörésére. Szerintem ehhez azért lesz még a jenkiknek egy-két keresetlen szavuk.

 12. hadrian77 — 2015-04-08 14:49 

@panamajack: mekkora veszteséget hajlandóak a kínaiak bevállalni és milyen időtávon a Monroe elv megtöréséért cserébe?

 13. panamajack — 2015-04-08 15:04 

@hadrian77: Hát a csatorna megépítésének költségét akár 40-50 milliárd dollárra is becsülik. A megtérülési idejét egyelőre még hasraütésszerűen sem lehet megmondani. Igazából az egész egy politikai kérdés. Ha megépül, az USA végérvényesen elveszti a hegemóniáját a kontinensen. Ez számukra van akkora fenyegetés, mint anno a kubai válság. Kérdés, hogy meddig mennek el, hogy megakadályozzák. Azt persze ne felejtsük el, hogy a jelenleg keményen Amerika-ellenes Nicaraguában is bármikor kitörhet egy forradalom, vagy puccs…

 14. becsuszoszereles1k — 2015-04-08 20:27 

@panamajack:

😀 Nem, abszolut nem vagyok meglepodve!
Es tenyleg vannak dolgok, amik minden penzt megernek, egeszen pontosan: penzben nem is merhetok! 🙂 Persze koltoi es nem kozgazdasagi ertelemben… 😀
[Eeee…a macik ismerik a pisztrangok vonulasat… Egyebkent a golyak meg ennel is jobbak, mert az e’ves bekavandorlaskor mar csatarlancban, kifent csorrel allnak a brekik uj lakhelyenek a partjan…] 😉
Mindenesetre, ahol 2,5 milliard az 1 milliardhoz a bevetel-profit ara’ny, ott nyilvan elkel, aki “hajtja a dinamot”… DDD

 15. kszabo — 2015-04-08 20:34 

Az új Szuezi csatorna is beleszólhat a dolgokba:) http://www.bbc.com/news/world-middle-east-30895545

 16. panamajack — 2015-04-08 21:02 

@kszabo: Ezt nem igazán értem : mi köze a kettőnek egymáshoz?

 17. flashbang52 — 2015-04-09 02:38 

@panamajack:

Nem lesz annyi. Jelenleg 5000 TEU ( twenty-foot equivalent units) a hajóméret. A neo Panamax 13,000 TEU lesz. A 24.000 es un Chinamax ( ugyanis felefelé terjeszkedik ezért egyetlen épeszű híd alatt sem fér el,úgyhogy még kikötőből is kevés van ahol fogadni tudják.Tehát mindenképpen szívás.Ráadásul egy 24000 TEU-s cargo napi üzemanyagfelhasználása alulról karcolja a 400 tonnát Na most ezzel körbehajókázni dél -ámerikát 🙂 Nem olcsó. Valahol olvastam, hogy ha meg is valósul a Nicaragua csatorna. Azzal is csak USA jár jól. Jelenleg ugyanis a keleti partra menő kínai exportot a nyugati partról vasúti kocsival viszik át. Őszülő hajú admirálisok meg jókat vigyorognak azon, hogy majd ezáltal a kínai hadihajók könnyedén grasszálhatnak a világ minden pocsolyáján. Nincs az a széles csatorna amit a jelenleg is meglévő ( olcsó és hatékony techikával ne lehet 0+/ – 20 perc alatt hajózhatatlanná tenni.

 18. flashbang52 — 2015-04-09 02:47 

@kszabo:

Ezt én sem értem. Szuezi csatorna nem az az irány. Ami már konkurenciát jelenthet ha tényleg állandóan hajózhatóvá válik a Bering szoros ( globalice felmelegedés folyományaként) vagy tényleg két épeszü elnöke lesz USA -nak és RUSa-nak és megcsinálják a Bering alagutat. 85 km ( lenne ) ( nem is annyira lehetetlen a jelenlegi leghosszabb alagut 82 km )

 19. panamajack — 2015-04-09 07:30 

@flashbang52: a panamaxban igazad van, időközben én is rájöttem. A Nicaragua-csatornával már nem ilyen egyszerű a helyzet. Két okból: egyrészt Kína már most is keményen rárepült a dél-amerikai nyersanyag- és élelmiszer-exportra, ami az USA stratégiai érdekeit sokkal jobban veszélyezteti, mint amennyit egy új csatornával nyernének. A másik, hogy ha már egyszer megépült, a csatornát hajózhatatlanná tenni nyílt háborús cselekmény, amit Kínával szemben még az USA sem engedhetne meg magának.

 20. panamajack — 2015-04-09 07:41 

Mondjuk nem számítottam rá, hogy a poszt kapcsán a Nicaragua-csatorna lesz a fő vitatéma, és nem a panamai gazdaságpolitika tanulságai kis hazánk számára… 🙂

 21. becsuszoszereles1k — 2015-04-09 08:00 

Szuez: Nem az az irany, de attol fugg hol vagyok…

Lehet, hogy a celzas erre vonatkozott:
“Flagship project
There are also some concerns about whether the jihadist insurgency in part of the Sinai Peninsula, which borders the canal, could threaten the strategic waterway – which also serves as a transit route for the US Navy.
Insurgents managed to strike a container vessel with a rocket-propelled grenade in 2013, causing minor damage.
Adm Mameesh dismissed that attack as a one-off.”

A leendo” “vizi sztrada” ketiranyu forgalma lehetove’ teszi az athaladasi ido (18-rol 11 orara) csokkeneset es a varakozasi ido csokkeneset:
“We nosed briefly into the new canal – about 20m (66ft) in – where huge dredging platforms sprout from the water.”

Es mi van az oroszokkal… :-O

 22. becsuszoszereles1k — 2015-04-09 08:10 

20.@panamajack:
Ez mar tegnap eszembe jutott… 🙂

Mit, mit, mit nyujtani, ami masnak nincs es elonyos neki is, nekunk is – lehet, hogy ma mar nem eleg a Hortobagy-csikos-gulas-Forma 1… ??

 23. hadrian77 — 2015-04-09 09:29 

@becsuszoszereles1k: tudnánk mi nyújtani érdemes dolgokat, lennének kitörési pontok, de amíg a ki nem mondott szocializmus van, addig nem éri meg belevágni.

 24. panamajack — 2015-04-09 09:54 

@becsuszoszereles1k: na igen, ez az a kérdés, amit 1990 óta kormány még nem tett fel komolyan. Pedig enélkül nem lesz kilábalás, csak helybenjárás a visszafelé haladó mozgójárdán. Viszont remekül el lehet továbbra is vitatkozgatni azon, hogy inkább Horthy vagy Kádár a példakép?

 25. panamajack — 2015-04-09 09:59 

Egyébként csak nekem tűntek fel a Balladares-féle reformok és a gyakorlatilag ugyanakkor bevezetett Bokros-csomag közötti hasonlóságok? Azzal a különbséggel, hogy Panamában végig is vitték a dolgot, míg nálunk már 1997-től hátraarc volt?

 26. professzorpizka — 2015-04-09 13:21 

@panamajack: Fekete János valamikor az IMF belépés előtt azt mondta Kádárnak: tegyük konvertibilissé forintot, mert ugyan lenne egy zúgó inflációs döccenés, de megfelelő eszközökkel a hiperinfláció megelőzhető, és utána lenne egy KGST szerte értékes, dollárra és márkára szabadon és korlátlanul váltható, Magyarországot a régió ipari és pénzügyi központjává tevő fizetőeszköz. Fekete nem beszélt a levegőbe, valószínűleg keresztülvitte volna a dolgot, mire Moszkva be tud avatkozni (az IMF-belépést is az orruk előtt csinálta meg) és nem is biztos, hogy Moszkva érdekeivel annyira nagyon ellentétes lett volna a dolog.
Kádár azzal utasította el a dolgot, hogy Fekete elvtárs a magyarok ebben az évszádban eddig két világháború után vesztették el mindenüket. Nem engedhetem meg, hogy harmadszor is mindent elveszítsenek.
Fekete jó szakpolitikusként a döntést tudomásul vette és épültek az illúziók tovább.
Magyarország története Kádár halála óta nem más, mint hogy a magyarok szép fokozatosan vesztik el mindenüket, mert a szembenézést nem vállalják azóta sem, a Kádárnál jóval kisebb kaliberű politikusok.

 27. becsuszoszereles1k — 2015-04-09 13:30 

Kijegyzeteltem, probalom ‘magyarra leforditani’…

‘A tokunk tele van!’/Ko’ma
– vegkepp fojtogato es megunt sargalazas vegetalas a langy canale-ba’
– csak a puszta seggunk vagyon!

Na, tapaszkodjunk fel!
– termeszeti/geopolitikai adottsagok menten
– nagyhatalmi erdekekhez kotheto (strategiai), erosen innovativ, nemzeti jellegu” beruhazas
– kulfoldi tokebevonas
– kulfoldi (olcso) munkaero
– bevandorlas/multikulti

Tarsadalmi feltisztulas/Katonai diktatura
– nepjoleti intezkedesek
– jogkoveteles felajanlasokkal
– kulkapcsolatok javitasa (egyuttmukodo attitud)

Tovabbra is katonai diktatura, az elozo puhanal is kemenyebb
– (nevleg) szabad valasztasok
– 1904-1914-tol szamitott 8o+- ev utan a ‘kulsosokkel’ szemben fegyveres fellepes, fuggetlenedes
– nagyhatalmi valasz fegyverrel es belpol. beavatkozassal (valasztasok)
– demokracia/csodtomeg
– leszokas forradalmi patoszrol

1994. A Peresztrojka paradoxona
– kihulo” feszkeiben utolsot fujtatva kihuny a parazs

Szep uj vilag
– nyugati kepzettsegu vezeto” (Balladares)
– piacorientalt szemlelet
– radikalis reformok (privatizalas/munkaeropiac/ado- es allami kiadas csokkentes)
– USA-barat kulpolitika
+ egy kis korrupcios botrany [veszelyes vizeken veszelyes evezni]

Eredmeny (uszkve 100 ev kuzdelme)
– Balladares reformjai 20 eve mukodtetik az orszagot
– harom stabil alappilleren allva (Csatorna/infrastrukturaja; penzugyi szolgaltatas/bankrendszer; turizmus/mezogazdasag)
***

 28. panamajack — 2015-04-09 13:36 

@becsuszoszereles1k: nem is rossz! 🙂

Érdemes megnézni, hogy ugyanezen 100 év alatt Magyarország honnan hová küzdötte le magát…

 29. flashbang52 — 2015-04-09 13:44 

@panamajack:
Mert ők nem az Úr kiválasztott népe 🙂
Nincsenek messianisztikus képességekkel rendelkező vezetőik, ( valószínűleg számon kérik a választási ígéreteket, és nem nyugszanak bele abba, hogy a politikus azt hazudhat amit akar.) ellenkező esetben Viva la revolucion 🙂

https://www.youtube.com/watch?v=-nSF40smtgw

 30. panamajack — 2015-04-09 14:32 

@flashbang52: Nem, ez nem egészen stimmel. “Kiválasztott nép” komplexus valóban nincs, igaz van egy olyan mondásuk, hogy “Panama es el ombligo del mundo, el centro del universo”, amihez képest még az istenkalapja is szerény… :))

A politikusok pedig ott is meglehetősen bűntetlenül talicskázzák haza a közvagyont. Az alapvető különbség ott van, hogy egyrészt a közvagyon az ország gazdaságának csak nagyon kis részét teszi ki (a lényeg, a Panama-csatorna pedig valóban érinthetetlen), tehát a kitalicskázható pénz nagyságrendekkel kevesebb. Másrészt a magángazdaságtól legfeljebb némi baksist követelhetnek, de a piac működésébe nem avatkoznak bele. Harmadrészt, a népesség SOKKAL kevésbé forradalmi lelkületű a Latin-Amerikában megszokottnál, ellenben igen élénk bennük az egészséges kereskedő- és üzleti szellem. Panamában még vidéken is, az olyan falvakban, ahol máig is leginkább lovon közlekednek, divat vállalkozni.

A pénzhez való hozzáállásuk is más: nem tekintik “mocskos” dolognak, például még a családon belül is természetes, hogy például ha a nagybácsi, aki hobbikovács, készít neked egy új kertkaput, vagy az unokatesó anyukája varr egy szép takarót a babának, azért fizetünk. És senki nem várja el, hogy az állam gondoskodjon róla, ellenben azt igen, hogy hagyja őt békében magáról gondoskodni.

 31. professzorpizka — 2015-04-09 14:36 

@panamajack: Ahogy tisztességben megőrült édesatyám, akitől a libertariánus szemlélet, a tűzifa-hasogatás, pergetős horgászat, a defenzív vezetés és más hasonlóan fontos dolgokat sajátítottam el – mondja mindig: mindegy milyen kormány van fiam, csak hagyják működni a gazdaságot.

 32. flashbang52 — 2015-04-09 15:17 

@panamajack:

🙂 Nem vitatom, te közelebbről látod az ottani eseményeket. Nekem személyes tapasztalataim kolumbiai és argentin és chilei srácokkal voltak ( jutalomból küldték őket Boszniába 🙂 ( Chile és Argentina ) pihenni ( Kolumbia)
Egyébként ha vissza emlékeztek úgy 1990 után nálunk is divat volt vállalkozni. Csak kicsit felborult a rend mert az állam képtelen volt behajtani a vállalkozóktól az adót és úgy nézet ki a dolog, hogy a vállalkozó szféra sokkal többet keresett és jóval kevesebbet adózott mint az közalkalmazotti. Valahol itt kezdődött el az állami újra gyámkodás. A vállalkozókat újabb és újabb hülyébbnél hülyébb adókkal próbálták rávenni az adózásra. Aminek a vége az lett, hogy csak olyan vállalkozás volt sikeres ami az államtól kapott megrendelést és csak addig amíg kapta. ( Emlékezetesek a Pannon Pumák pofára esései ) Sajnos még mindig itt tartunk ( 20 év után is), hogy az állami pénz újraelosztása tesz sikeressé egy céget aztán ha az állami zsé kilép akkor bukik a mutatvány. ( Simicska cégek).

 33. panamajack — 2015-04-09 15:26 

@flashbang52: “Csak kicsit felborult a rend mert az állam képtelen volt behajtani a vállalkozóktól az adót és úgy nézet ki a dolog, hogy a vállalkozó szféra sokkal többet keresett és jóval kevesebbet adózott mint az közalkalmazotti” – Ennek a fő oka az volt, hogy az állam nem vágta vissza a kiadásait eléggé ahhoz, hogy az adóprést elviselhető szintre tudja csökkenteni. Így csak az a vállalkozás tud talpon maradni, amelyik adót csal, az állam meg állandóan össze-vissza kapkod hogy betömje a költségvetésen tátongó lyukakat (egyrészt újabb adóemelésekből és szigorításokból, másrészt hitelekből). Ördögi kör.

 34. flashbang52 — 2015-04-09 16:35 

Hát ez így van. Nem az illiberális állam a megoldás hanem a valóban ( nem csak papíron létező) olcsó állam.

 35. panamajack — 2015-04-09 17:13 

@flashbang52: Amire amúgy remek példa Szingapúr… 🙂

 36. panamajack — 2015-04-09 18:09 

 37. flashbang52 — 2015-04-10 10:55 

🙂 Szingapúr a 7. helyen áll a világ legkevésbé korrupt országai közül. Csak a Skandinávok előzik meg és Svájc. Egy ázsiai országban azért ez szép teljesítmény 🙂
Magyarország a 45 . : ( sokba került míg meszereztük ezt a pozíciót 🙂 )
Panama : 100 ( a név kötelez )
Venezuela: 161 . ( ahogy mondva volt)

 38. panamajack — 2015-04-10 11:41 

@flashbang52: Ez így van. Ezért is rendkívül viccesek a magyar illiberalizmus-fan politikusok. Példaképük, Lee Kuan Yew elsőként őket végeztetné ki.

 39. rdos — 2015-04-11 12:03 

Öröm látni hogy másoknak sikerült. A hazai kudarcunk (Bokros csomag leállítása) oka szerintem egyértelmű. Amíg azt az 1944 óta tartó állapotot meg nem szüntetjük, mely szerint “a legalja került a legfelülre”, addig esélyünk sincs a továbblépésre. Legújabb abszurdunk:

http://www.origo.hu/itthon/20150411-szexhirdetesek-mellett-kinalja-magat-az-allamtitkar-panzioja.html

Már most csak az a kérdés, mennyiben áll rajtunk a dolog és mennyiben pl. legújabb szövetségesünkön, aki lám Panamában el tudta indítani a polgárosodást.

 40. panamajack — 2015-04-11 13:36 

@rdos: melyik legújabb szövetségesünkre gondolsz? Kazahsztánra? 🙂

A belinkelt panzióügy ellenben tipikusan olyasmi, amin Panamában senki sem ütközne meg. Az üzlet az üzlet, nemdebár?

 41. rdos — 2015-04-11 14:00 

@panamajack: Kazahsztán? Nem, a demokrácia első számú exportőrére gondoltam, aki Panamában felteszem segítette a polgárosodás elindulását, míg nálunk annyira nem erőltette (ha ebből sem jöttél rá, nem rébuszolok, USA).

Az üzlet az üzlet. Nem vitatkozom. Szexhirdetések között, egy félreeső panzió, legénybúcsú hirdetésekkel a kulturális államtitkár üzlete. “Köztünk marad” jeligével. 🙂 Azt már csak tippelem, élőben pl. ne bajlódjatok a lányokkal legények, megoldjuk. 🙁 Mert az üzlet az üzlet. Kis túlzással mádámból kultúrális miszter.

Panamában elmenne gond nélkül? Arrafelé nem katolikusok a népek?

 42. panamajack — 2015-04-11 14:28 

@rdos: De, katolikusok. Viszont latinok is, ami ugye elég szexi kombináció. Amúgy Panamában legális a prostitúció is. Ami a Zusát illeti, miért az ő feladatuk volna a polgárosodás elindítása? Az kissé bonyolultabb folyamat, mint a demokrácia-export, és kívülről nemigen lehet megcsinálni. Ha figyelmesen olvastad a posztot, az amcsik ott is csak a függetlenségbe meg a noriegátlanításba “segítettek be” a többit helyi erőből kellett megoldani.

 43. rdos — 2015-04-11 14:43 

“Ami a Zusát illeti, miért az ő feladatuk volna a polgárosodás elindítása?” Hát nem ezért jöttek, ja plusz a demokrácia terjesztéséért? Ja és a világbékét el ne feledjem. 🙂

 44. panamajack — 2015-04-11 14:54 

@rdos: Nyilván hogy nem, ez azt hiszem a posztból is fényesen kiderült. Azt hiszem, a panamai történet tanulsága (de itt akár Szingapúrt is említhetném, vagy Dél-Koreát), hogy az amúgy teljesen a nagyhatalmi önzés által motivált amerikai befolyás egyetlen előnye a liberális kapitalizmus. Ez egy lehetőség, amivel jól meg rosszul is lehet élni. És ez már nem a jenkiken, hanem az adott országon múlik.

 45. rdos — 2015-04-11 14:54 

@panamajack: “helyi erő”

Orrom előtt váltak a helyi megmondó erők elkötelezett internacionalistából elkötelezett atlantistává.

Meglehet Panamának tényleg “csak” szerencséje van. Elnézegetve az iraki demokrácia export próbálkozás “sikerét”, meglehet az amikat tényleg nem érdekli a hódoltságuk belső ügyei. Akkor a korábbi államformája miért zavarta. Még egyszerűbben kérdezve, Száddám, Noriega, és a szaudi monarciha között mi az a lényeges különbség, ami miatt az első kettőt el kellett zavarniuk?

 46. panamajack — 2015-04-11 14:56 

@rdos: Gondolom ez költői kérdés volt, de a válasz: a nagyhatalmi érdekek.

 47. rdos — 2015-04-11 15:02 

@panamajack: Akkor ezt megjártuk. 🙂 MoszkoVitya és fociaista, szotyialista csapata tenni fog róla. 🙁 De sajna a jobbklikktől, lehetettvolnamástól, dékától, nemgyütttől, maszoptól, … sorolhatnám napestig, jobbulást nem várhatunk. 🙁 Akkor marad a fanyar humor, katasztrófatúrizmósból itthon maradt magyaroknak.

http://www.napiszar.hu/showPost/Nem_vicces_B_

 48. panamajack — 2015-04-11 15:12 

@rdos: ez tetszik. 🙂

Ami a jelenlegi “magyar utat” illeti, ott sajnos inkább a Venezuelás posztom az irányadó. 🙁

 49. rdos — 2015-04-11 15:26 

Csak az a félelmetes, hogy aki felnőtt fejjel megtapasztalta a létező cucializmust, az hogy vágyódhat oda vissza? A szűkített újratermelés, a munkahelyi komisszárok,…. világába. Ha csak úgy nem, hogy É-koreai módra örökletes főtitkárrá nevezi ki magát. 🙁 Venezuelát meg ne nagyon mondogasd (bár igazad van), ezek a majmok halál komolyan a netről, ottani írásokból, kommentekből veszik az agylövéseiket.

5. éve a hírcsárdát alázza fityiszes k..rmányunk. 🙁

 51. rdos — 2015-04-12 07:11 

@panamajack: 48. A tegnapiakon tovább filózva, amíg a csatornaövezet az amik tulajdona volt, nagy ívben … tényleg nem foglalkoztak Panama belügyeivel. Ahogy átadták Panamának a tulajdon jogot, rögtön fontossá válhatott az amik számára a polgárosodás beindítása, Panama “amerikanizálása”. Ami ugye olyan jól sikerült, hogy mint a posztból megtudtam, a papírpénzük gyártásának a terhét is levették Panamáról. 🙂

Ugyanis egy felzárkózó, gyarapodó, polgárosodó társadalmat nehéz destabilizálni. Innen nagyon úgy fest, Panama szerencséje a csatornája.

50. hsz-ed alapján nagyon úgy fest, az amik próbálnak “rendet rakni a hátsó kertjükben” is. Ideje volt kibékülniük, szomszédok közötti (vagy úgy általában az) ellenségeskedés sehova sem vezet. Örülök neki. 🙂

 52. panamajack — 2015-04-12 10:48 

@rdos: nem olvastál elég figyelmesen 🙂

Panama már a megalapításától kezdve az USD-t használja nemzeti valutának. Aminek egyébként óriási hatása volt a gazdaságpolitikájára. Pl. nix pénznyomtatásból költekezés, nincs zárt devizagazdálkodás, nincs leértékelés vagy inflációs politika.

 53. panamajack — 2015-04-12 11:03 

@rdos: egyébként meg ami Panamának a csatorna, az nekünk az EU tagság. Mennyire éltünk vele?

 54. rdos — 2015-04-12 11:12 

@panamajack: Értem. A 60 ezer dolláron vett nemzeti panamai hadseregből gondolhattam volna. 🙂

“hogy Panama megalapítása óta 1:1 alapon az USD-hez kötötte a nemzeti valutáját (panamai balboa” Meg aztán valóban írtad is. 🙂

Off. De már erről jut eszembe, mert Panama kapcsán is csak (abszurd) helyzetünkre tudok gondolni. Egy kedves ismerősöm említette a “tuttit”, vagy olvastam valahol?

Hadat kéne üzennünk Ausztriának. A gyors, remélhetőleg vértelen háború kimenetele nem kérdéses. A sógorék elfoglalnak minket. Az új hivatalos nyelv, a közigazgatás a német, az osztrák lesz. Nem nagy ár azért hogy egy működő gazdaságban tudjak két sört kérni. Cvájbír pittesőn. 🙂 Nem kizárt némi nyelvi autonómiát is kapnánk, ha meg nem kapnánk akkor maradnék a “két sört kérek szépen” terminusnál. Eddig működött. 🙂

 55. rdos — 2015-04-12 11:29 

@panamajack: 53. Mi alig – alig. 🙁 A legfelülre került legalja annál jobban. 🙁

Ezért javasoltam, hogy lusztrálni kellene. Aki eddig közszereplő volt, az menjen ahova akar. Az az egy két becsületesebbje fog ez ellen a legkevésbé ágálni.

 57. rdos — 2015-04-12 11:53 

@panamajack: 56. 🙂 Ha csak így nem. 🙂

 59. panamajack — 2015-04-12 14:15 

@rdos: ezzel csak az a baj, hogy én az újgenerációs politikuspalánták között sem látom a jövő államférfijeit/asszonyait…

 60. rdos — 2015-04-12 14:20 

Kicsit nézelődtem Panamában. Sztrítvjú ugyan nem volt, de pár képet a gúglimepsz is felajánl. Ránézésre jómód, tisztaság, Ny.európai érzés, plusz bónusz, télen havat sem kell lapátolni. 🙂 Direkt kisebb településeket néztem, mert a nagyvárosok mindenütt “jobban el vannak eresztve”. Nem vagyok egy utazós fajta, de Panamába lehet hogy egyszer elmennék. 🙂

A szomszédos Kolumbiában a kistelepülések nem kissé lerobbantabbak. 🙁

Ami még feltűnt, légvonalban is több mint 100 km autóút hiányzik Panama és Kolumbia között, szárazföldi határátkelőt nem találtam köztük. Az ötlet nem rossz, ha a szomszédok nem tudnak átfurikázni egymáshoz, az összeveszésre is kisebb az esély.

 61. rdos — 2015-04-12 14:30 

@panamajack: 59. Ha már ketten sem látjuk, akkor nagy a baj. 🙁 Régi mániám, “Mari-nénit a közéletbe”. Ha a nyugdíját be tudja osztani, az állami költségvetéssel is boldogulna. Nyilván selmecicigabócácska, cenzor-botoxildi, most már valami jobbklikkesdórika is, vagyis aki eddig közszereplő volt az életre szóló kizáró ok.

Nőpárt, vagy anya párt kéne (rájuk kéne bízni hogy politikailag felnőtt lehet-e, akinek nincs gyermeke), egyetlen programponttal. Csak nőket a közéletbe! Komolyan gondolom, sőt pártolnám is őket (nő párt tag lehet bárki, így férfi is, de a férfitársaim ebben a pártban nem lehetnek választott közszereplők, csak pártoló tagok).

 62. panamajack — 2015-04-12 14:43 

@rdos: A Panama-Kolumbiai határ az úgynevezett Darien Gap, az egyetlen hely ahol megszakad az Alaszkától a Tűzföldig futó Panamericana highway. A világ egyik legáthatolhatatlanabb dzsungele található itt, ahol csak mérgezett nyíllal vadászgató indiánok meg kalasnyikovos FARC-gerillák élnek. Nem véletlen, hogy a panamai kormány nem erölteti az út kiépítését.

 63. rdos — 2015-04-12 14:55 

@panamajack: Ez elég indok az út hiányára. Lehet hogy inkább maradok és kihagyom Panamát? De a déli részét biztosan. 🙂

Az tűnt még fel, hogy csak a legkietlenebb helyeken (pl. Grönlandi jégmező közepe) van az hogy nem tudom a gúgli zummos csúszkát 500 m alá vinni. Kolumbia Panama határán is ezt tapasztaltam. Volt egy út a gúgli szerint a semmiből a semmibe, de kb jó irányba, gondoltam ránagyítok, mi látható az útból. Nem sikerült.

 64. panamajack — 2015-04-12 15:45 

@rdos: a Darien kivételével Panama nagyon biztonságos ország.

 65. becsuszoszereles1k — 2015-04-12 17:08 

Ami a Monroe-doktrinara (1823. dec. 2. – ‘idegen nem kozelithet hozzank bizonyos tavon belul’ / Monroe az 5. elnoke volt az USA-nak),
tulajdonkeppen mar regota van valasz a vilag szamara, legalabb is Kissingeri valasz:
“1980 [ szerkesztés ]
Amerikának nincs állandó barátok vagy ellenségek, csak a kamat.
Henry Kissinger: A White House Years, idézett Dinesh D’Souza: Mi a jó az America . Ez egybecseng Lord Palmerston szavaival: “Nincs örök szövetségesei, és nincs örökös ellenségek. Közös érdekünk az örök és örökös”.”

“1990-es évek [ szerkesztés ]
Egy ország, amely követeli az erkölcsi tökéletesség külpolitikai fogja elérni sem tökéletességet, sem a biztonság.
“Gondolatok az elszigetelés”, külügyi, Vol. 73, No. 3 (június 1994), p. 130″

“Munk viták – “21st Century fog tartozni China” – Kissinger, Zakaria, Ferguson, Li”
Link: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CBwQFjAA&url=http%3A%2F%2Fen.wikiquote.org%2Fwiki%2FHenry_Kissinger&ei=bYIqVcuiMZLfaMOcgOAD&usg=AFQjCNFPtK3wlUYXppukcl-jdTKeON6x3Q&sig2=ER5cEJo4QwcsVX41miBbZw&bvm=bv.90491159,d.d2s
^
^
A vilag erdeke vegsosoron mindig kozos;
Az a’rat kell merlegelni benne;
Az elefantcsont-toronyban valo elszigetelodes karos;
A 21. szazadban Kinae’ a foszerep;
A valtozast nem lehet feltartoztatni, fokent, hogy semmi sem orok;

***

 66. flashbang52 — 2015-04-13 10:56 

@rdos:

Azt mesélte a sógornőm harmadik szomszédjának lánya aki segédfogalmazó gyakornok a Bem téri postabontóban, hogy egy EU fogadáson a cseh szlovák a magyar és osztrák nagykövet beszélgettek. Mivel esős idő volt nem voltak szárazak ( szubtropikus éghajlatú ország- monszun időszak- két dupla jég nélkül- mert nem vagyunk alkoholisták ) Az osztrák nagykövet humorosan megjegyzik. Gentlemen! Ahogy most a világpolitika alakul, akár újra is alakíthatnánk az Osztrák Magyar monarchiát! Lelkes bólogatás a hallgatóság részéről. Cseh nagykövet : Excellenciás uram Mi gondolkodás nélkül belemegyünk , csak a magyarokat most hagyjuk ki 🙂

 67. rdos — 2015-04-13 16:08 

@panamajack: 64. Köszi az infót. Akkor lehet mégis meglátogatom. 🙂

 68. rdos — 2015-04-13 16:12 

@flashbang52: Lányom és barátnői voltak a szlohákocskáknál Pozsonyba, helyi fiatalokkal szóba egyeledtek, hogy másképpen, mint angolul. Vagy fél óra múlva kérdik a szlováhocska fiúk; csajok, ti honnan jöttetek? Mondták hogy honnan. Lett nagy szörnyűlködés, hogy hát az milyen gáz! De miért? Kérdik a csajaink. Nem, nem veletek van a baj, hanem csak a magyarokkal! Lányom nem értette, mert persze a harmadik szörnyűlködésre ott hagyták a szlohákocskákat. 🙁

Szóval a szlovákok sem biztos hogy erőltetnék. Pedig a monarchia az hamarabb volt multikulti, mint az Eu. 2, de inkább 3 nyelven mindenki beszélt.

 69. untermensch4 — 2015-04-14 08:52 

@rdos: Ebbe a trükkös háborúba hogyan lehetne becsalogatni az osztrákokat? ármint úgy hogy addig ne induljanak kellemetlen jogi eljárások (a határ megszűnése ugyebár egy évi 50eMft-ot fialó 10 méteres csőszakasz státuszát is veszélyeztetné… az meg komolyan védendő nemzetbiztonsági kockázat).

 70. rdos — 2015-04-14 09:16 

@untermensch4: Alapból nem gondoltam komolyan. De ha már komoly lenne. 🙂 Használjuk kalandozó őseink technikáját. Hegyeshalomnál a határon vitézeink teljes fegyverzetben átlépnek, majd az első osztrák rendőr láttán irdatlan menekülésbe kezdenek (eddig Botond vezér technikája). Azonban a menekülést Záhonyig folytatjuk, majd ott letesszük a fegyvert az üldöző sógorék előtt azzal, szánjuk – bánjuk, feltétel nélkül megadjuk magunkat. 🙂

A terv hibája, hogy nem fognak üldözni minket a határukon túl. 🙁 Jártak már felénk, szerintem egy éltere elegük lett belőlünk. 🙂 Bár ki tudhatja?

 71. rdos — 2015-04-14 09:26 

@becsuszoszereles1k: 65. Érdekes ez az új impérium. A régi gyarmattartók (portugál, spanyol, holland, angol, dán, belga, német, … boccs, ha valakit kihagytam) nyílt katonai megszállást – civilizálást csináltak gyarmataikon.

Az új impérium technikája, “szilánkosra törni a térképet”. A hajdani spanyol Dél és Közép Amerika két tucatnyi spanyol ajkú országra szakadt. Közép és Kelet Eu-ban hasonló a helyzet. I.vh. után Az Osztrák-Magyar monarchia és a Török birodalom szakadt tucatnyi felé. A szojvet birodalom “szétesésével” párhuzamosan a Balkánon is tucatnyi új állam alakult ki, és a folyamat nem ért véget. 🙁

Mindezt még az I.vh. után a népek önrendelkezési joga alapján. Na így vagyunk mi önmagunkkal szomszédosak 8 országban. Az oroszokra is ez a “sors” jutott és lehet még nincs is vége. A szerbeknek pedig elég friss a trianonjuk.

On

 72. panamajack — 2015-04-14 12:01 

 73. rdos — 2015-04-15 07:14 

@panamajack: 72. Még azt lenne jó tudni, a sajtó minősége milyen a két ország összehasonlításában. 🙂

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/oriasi-kamu-volt-nem-buntettek-meg-irenke-nenit/

Mert hogy nálunk minden, de annak az ellenkezője is hír lehet, főleg a netes sajtóban, ahol is a hír egy ctrl c, majd ctrl v, jó esetben a forrás megadásával.

Egyébként valami hasonló nav-os túlkapást én is olvastam, csak a néni DK alföldi volt, és talán kosarakat font? Vagy ajándék tárgyakat?

 74. panamajack — 2015-04-15 07:39 

@rdos: igen, azóta én is hallottam, hogy kamu a hír. Viszont azért az jó jel a magyar sajtó minőségére nézve hogy ez 1 nap alatt kiderült, nem? 🙂

 75. rdos — 2015-04-15 08:13 

@panamajack: 🙂 Közállapotainkat tekintve valóban jó hír. 🙂 Dolgozva tudom, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Nem igazán értek az újságíráshoz (a régiségíráshoz sem :-)), de mintha lett volna valami BBC-s szabály, hogy amíg 2 egymástól független, megbízható forrásból is nem ua. a történet, addig nem hír a hír. Meglehet, városi legenda csupán. 🙂

És Panamában sajtó? Európéerebb? Vagy erre nincs rálátásod? Mondjuk a neteset itthonról is lehetne követni, persze ehhez a “Hé ombre!” és az “Asztalra vissza bébi!” -nél jobban kéne ismernem a spanyolt. 🙂

 77. rdos — 2015-04-15 08:42 

@panamajack: Köszi. Kulcs szavadra keresve (free press) két éves adatok.

http://en.rsf.org/press-freedom-index-2013,1054.html

Hun 56. jelentős romlással
Pan 111. kis javulással.

1. Finnország
178. É-Korea, csak hogy a sorszámok mit jelentenek. 🙂

Nem gondoltam volna hogy lesajnált sajtónk ennyire, … nem rossz, de persze a trend az nagyon rossz.

Ami még mellbevágó volt számomra, a Panamával szomszédos Costa-Rica 18. helye, javuló trenddel!

 78. panamajack — 2015-04-15 08:56 

@rdos: Panama 2014-es helyezése 87. Szóval azért ott is javuló a trend.

 79. rdos — 2015-04-15 09:21 

@panamajack: Igen, ez a kulcs. A trend. És a miénk az nem romlik, hanem zuhanva romlik. 🙁 Panamáé meg emelkedik.

Bízzunk benne, a trendünk megfordítható. Én bízom. Különben már (e)migráltam volna. 🙁

 80. rdos — 2015-04-15 09:34 

73. hsz-ben említett kosárfonót megtaláltam.

http://fullank.com/index.php/belpol/1323-lecsapott-a-nav-a-350-forintos-csalora-felmilliot-kovetel-vegrehajtoval-zsarol

Mondjuk elég bulváros portál, pl az ilyen címek miatt gondolom. “Döbbenetes régészeti leletek, melyeket mély hallgatás övez” A címmel még nincs is gond, de hogy mi a döbbenetes szerintük és hogy mit hallgat el a “hivatalos”, na jó állami köldökzsinóron eltartott agitPRop + tudomány szerintem, hát az éppen nincs pariban. 🙁

 81. rdos — 2015-05-04 10:30 

Panama témába vágó blog linkje.

http://www.kulfold.blogspot.hu/

 82. panamajack — 2015-05-04 12:52 

@rdos: ismerem. Egy kalap fos az a blog, már elnézést…

 83. rdos — 2015-05-04 12:57 

@panamajack: Kössz a véleményed. Akkor inkább nem is olvasom el (könyvjelzőből töröl).

 84. panamajack — 2015-05-04 14:22 

@rdos: nyugodtan elolvashatod, csak az információtartalma nullához konvergál…

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.