Mert világválság van. Córesz van, na, ez a helyzet. Persze, ha valaki sokoldalú, meg kultúrás, az tudja, ilyenkor mi a stájsz, úgy általában…folytatta volna még Józsi de Tamás belfojtotta a szót, azzal a módszerrel, amelyet korábban Darth Vader-nek is megtanított.

Tamás a konkrétumok embere volt. Így volt ez akkor is, amikor esténként a nyugdíjas néniket, funkcionális analfabéta lumpenproletárokat és kínjukban mindent kipróbáló haldoklókat percekig beszéltetett műsorában, csak hogy meglegyen az elegendő emeltdíjas telefon, mert őt konkrétan azért fizették. Felnézett a szekrénytetejére, ahol volt egy üres whiskeys üveg, az ő talizmánja. akkor kapta, amikor vagy tizenöt éve véletlenül eltalálta, hogy Kovács néninek a negyediken miért fáj a foga. Gyógyulása után az öreglány vette neki, évekig megvolt, de már lassan tíz éve üres az üveg. Talán jövőre, talán majd lesz másik. Meg lesz autó, meg elmegyek innen, el a betonból a szörcsögő budiból. El, messzire, ahol megfizetik az embert…

Tamás nem volt rossz ember. Talmácsinak is segített. Rácsatlkozott az Aprilia RSA125 csakráira minden verseny előtt. Időnként visszavette fél fokkal az előgyújtást, ne dadogjon le kanyarokban a gép. Állított guminyomást, villaszöget, utánfuást, versenyről versenyre. Soha egy fillért nem kapott érte.

Megnyerte Ronnie O’Sullivannek a snooker vb-t, megpróbálta megmenteni Kolonicsot. De rá kellett jönnie: a nagy üzlet nem való a panelba. És a kicsi se. Sokan voltak.

Kovácsné, aki a fogfájása elmúltával kártyajós lett. A földszinten a szoláriumos Gizi, aki Barátok Közt epizódokból jósolt. A hatodikon a nagyseggű Kati, aki fiatalkorában egyszer lefeküdt Bródy Jánossal. Most egészséges étrenddel kereskedik.Márti a tizediken, mióta egyszer villámhárítóra teregetés közben belevágott a villám, sámán lett. Hogy van az hogy ebben a kibaszott panelben mindenki szupermen, bassza meg? Az egész lakótelepen tán ha öt igazi varázsló lakott. Köztük az az idióta Kesztölci a 12 c-ben, aki ahelyett, hogy a villanyszámltá befizetné hetente kitalál valami alternatív energiát. Már kétszer volt a fókuszban, én meg a BP tv-n nyomom…gondolta Tamás.

Kesztölcit amúgy kedvelte. Két éve egyszer úgy berúgtak, hogy Tamás ráhangolódott az ELMŰ vezérlőközpont csakráira, miközben Kesztölci a kávéfőzőből kialakított nukleiztorral túlnyomta  hálózatot. Amikor minden lecsapott, akkor Tamás a csakrájuknál fogva húzta be az intercity vonatokat Pestre. Másnap a MÁV-nál persze kiröhögték. Méghogy pénzt?

Lassan elindult lefelé a földszintre. Itt, a műkörmös Rozinál (aki amúgy aurafotózásból élt) ültek össze a lakótelep szupermenjei. Jött Kesztölci az elektromos, a sámán, Peresztegi a 18/b-ből, aki vizet tudott fakasztani (két büntetőeljárás volt emiatt folyamatban ellene). Lehettek vagy tízen. Összesen tízüknek volt 64 általános iskloai éve és 32 középiskolai, három érettségi. ÖSszeadva 1978% volt a THM-je a hiteleiknek, de itt volta remény, mert a sámán Márti unokatestvérének fia hazajött Amerikából. A gyerek ösztöndíjjal tanult kinn. ÜZLETELNI, csupa nagybetűvel. Kicst kimelegedtek ők ott tízen ahogy ezen gondolkodtak. Üzlet, végre igazi, pénzt kereső üzlet. Autók, nyaralás, finom italok, aloe vera minden mennyiségben. Istenem, elmegyünk Kanárira, repülővel…

A gyerek beszélni kezdett. Összefogás és integrated consulting solution nyújtása. Valósággal belebódultak. Már érezték, ahogy csődbe döntik a nagyvállalatokat. Kesztölci csinálja a villanyt, Peresztegi vizet fakaszt, Tamás távolról mindent megszerel, Márti elvarázsolja, Gizi kaját szállít, ó Teremtőm, de hiszen mi világcég leszünk.

Tamás felriadt. A szobaantennából hajlítotott vízkereső-varázspálcával a kezében bóbiskolt el, miközben energiát közölt telfonon egy utolsó stádiumossal. Az operatőr nem ébresztette fel, hadd aludjon, tudta, műszakból jön. Még letudott egy feleséget, aki gyereket akart, de nem jöt össze (a címét bediktáltatta a szerkesztőnek). Majd hazindult. Gyalog, mert nem jött a villamos. Kurva anyját Kesztölcinek, gondolta. Meg aztán nem is volt bérlete…

…mondaná szerzői jogi törvényünk, ha szelleméhez méltóan szövegezték volna. De nem teszi. Kár érte, akkor legalább szórakoztató lenne.

A szerzői jogi törvény olyan, mint a McDonald’s. Van egy előnye és egy hátránya. A hátránya közismert. Nem főznek jól. Rosszul se, elég meleg-elég sós alapon végülis lehet akár rendszeresen is Mickey D kaját enni, bár hosszú távon káros. Az előnyéhez kicsit szét kell nézni a világban. Az indonéziai Denpasarban vagy Belső-Mongóliai Huhehaotu (Hohhot) városában, ha valaki nem akar rögtön a helyi különlegességekkel kezdeni, vagy már napok óta  kagylón esetleg füstölt túróval töltött birkabendőn él, akkor jól jön, hogy ugynazt a hamburgert megveheti, amit a Baross téren.

Röviden: nem jó, de legalább mindenütt ugyanaz.

A szerzői jog ugyanez. Az iparjogvédelemben is vannak változások, de mivel a legújabb módosításitthon a szerzői jogot érinti, most nézzük azt.

A szerzői jog szabályozása azért idejétmúlt, mert megszűnt védelmének tárgya. A digitális, veszteség nélküli többszörözés ugyanis nagyobb paradigmaváltás, mint a gőzmozdonyról az autóra áttérés.

Amikor megalkotják a szórakoztató művet (fontos, hogy most csak a szórakoztató és nem a tudományos művekről beszélünk), akkr annak értékét az élmény adja. Az egyszeri, megismételhetetlen szórakozás élménye.

Az ilyen műélvezet vált korlátlanul elérhetővé a korlátlan, másolási veszteség nélküli másolással, meg a fájlmegosztással. Ingyen van. Eddig az volt a helyzet, hogy például egy filmet meg lehetett nézni a moziban, barátnővel, térhatású hanggal, pattogatott kukoricával. Tévében, egyedül vagy haverokkal. Videón, ugyanígy, de az már más volt. A szabad másolás nem rengette meg a mozit. A moziélményért ma is fizetnek. A tévét megrengette, de a tévék alkalmazkodnak és áttértek a sorozatokra. A dvd piacot viszont megrengette a dolog,mivel a dvd-t megtörik, legrabbelik és terjesztik.

NEm csoda. Minek vegyenek műanyag lemezeket?

A szerzői jog nem a szerző kreativitását és munkáját védi (ahogy mondja) hanem a füstadó módjára az adathordozóért szedett pénzt. Noha ma már korlátlanul lehet ingyen megosztani, sok letöltő oldal jól megél, bizonyítva, hogy ebben a világban is vannak életképes üzleti modellek. A youtube nagyszerűen megél a hirdetésekből, mások az egydolláros letöltésekből vagy átalány tagdíjakból. A felhasználó pusztán az élményért már nem fog fizetni. Miért tenné? A korlátlan többszörözéssel az élmény helyettesíthető áru lett. Azt pedig az első közgáz előadáson elmondják, hogy ott csak az ár és a mennyiség számít. Ebben az esetben: ingyenes és korlátlan. A felhasználó fizet a közösségi élményért (youtube commentek) vagy a sok műért és a kereshetőségért, egyszerű elérésért. Azért a két dologért, amiért a moziban és a videotékában is fizetett.

Az adathordozón valón terjesztésért pénzt kérni tehát nem különbözik sokban a sóért szedett adótól. Fizetni kell és kész, mert az adóbérlő őexcellenciája úgy rendelkezett. Punktum.

Tehát ezekért a dolgokért nem a magyar jogalkotókra kell haragudni, az egész világon, ahol beléptek a WTO-ba, ez a helyzet, a nemzetközi szerződések mindenütt azt a műhamburgert dugták le a nép torkán.

De azért, mint a pénzügyi válságban itt sem lehet mindent a csúnya gonosz külföldnek felróni. Kitűnő törvényünk azért a kis zsiráfos matricás rendszerrel olyan szép középkori maradványt mutat, hogy a Buckingham palotában sápadoznak az irigységtől. Körülbelül ugyanis az első éjszaka jogával vethető össze, hogy én fizessek adót a műanyaglemezekért (amelyeket, ha nem akarok szabálytalan lenni, bármelyik szomszéd országban megvehetek matrica nélkül…) és abból a korona majd eltartja a bolondjait. Postás Józsit, Balázs Palit, a Baby Sisterst. Lesz belőle Pierrotnak jól szabott alpaka öltönye, másoknak csikóbőrös BMW-je. Használják egészséggel. Eddig besorolnám  az összes többi értelmetlen magyar csökevény közé a Nemzeti Diszkóhatóságtól, a fénymásoláshoz felnyalandó százforintos illetékbélyegen át egészen a gázvezeték árkához kérendő bányakapitánysági engedélyig.

De ezt ki is akarják kényszeríteni. Rendőrrel. Illetve dehogy, nyilatkoztak, hogy jó fejek leszenk és nem. Na ja, ahhoz már ipari kerámia-azbeszt komopozzit arcbőr kellene. El bírom képzelni, ahogy kijön a közeg és elkezdi vizsgálni a cdket. A legújabbat öt éve vettem, a nagy Lester Bowie iránti tiszteletből. Azóta nem vettem semmi ilyesmit, noha a gyűjteményem bővült. Még fizettem is némelyikért. Na, akkor ez most hogy van, tisztelt jogalkotók? Elég lesz, ha a Dunába ölöm magam büntetésképpen, vagy vesztegessem meg egy árvaház igazgatóját és szállítsak öt zsenge kisfiút a hivatal illetékszámlájára?

Vagy az adbérlő majd kap magánhadsereg-jogot is?

Kiforratlan ez így, de a lényeg, hogy mostmár mindenki bűnöző, akinél van a gépen torrent, dc, soulseek… Végülis nem baj, az emberek már hozzászoktak. Ahogy a korszerű magyar joghoz is, amelyből a szükésges mértékig, az írás céljával összahngban, jövedelmszerzést vagy jövedelmfokozást nem szolgáló módon az alábbi idézetet közlöm:

(3) Nem minősül iskolai oktatási célú előadásnak az iskolai táncmulatság.
 

(és a gyümölcsösben szüretkor a fára kiaksztott rádió? A helyes választ jelölje meg a rádiósnaplóban…)

Komolyan. Szombat van, süt a nap, csak én dógozok itten…na meg még jó sokan. EZEK nem dolgoznak, hanem pótcselekszenek.

A politikai oldalával most nem foglalkoznék, mert unalmas. De vessü bele magunkat az agitprop küszöbébe, és lássuk miért volt hülyeség a szombati napot erre elpuskázni.

Ad 1. a költségvetést ne nyújtsuk be előző nap, mert a maradék hitelét is elveszti az egész.

Na de hol veszett el a többi. Kedves kormányzati és ellenzéki marketingesek, a nemzeti konszenzus nehéz szó, a nép nem is ismeri. Magyar urban dictionary hiányában saját élettapasztaltukra hagyatkozzanak és idézzék fel a "levajazták" kifejezést.

Miután ebben az országban már vagy hatvan (100?) évben minden papír mögött ott van egy jó kis alku, megegyezés, sefteleés, mindenki tudja, hogy a honatyák a dolgokat egymás között _levajazzák_ , a parlamentben meg csak színészkednek, elég nagy butaság a dísz-megegyezés…

Az állampolgár akkor hinné el, hogy a honatyák megegyeztek, ha azt hallaná jól értesült barátaitól, hogy _állítólag_ Gyurcsány vidéi kastélyában vagy Orbán szőlőbirtokán láttak öt-hat fekete Audit. Állítólag ott voltak a politikusok, valaki a izraeli nagykövetségtől, meg üzletemberek.

Na erről rögtön elhinné a nép, hogy komolyan tárgyalnak. Akadémia? Kerekasztal? Ugynmár…