Mert világválság van. Córesz van, na, ez a helyzet. Persze, ha valaki sokoldalú, meg kultúrás, az tudja, ilyenkor mi a stájsz, úgy általában…folytatta volna még Józsi de Tamás belfojtotta a szót, azzal a módszerrel, amelyet korábban Darth Vader-nek is megtanított.

Tamás a konkrétumok embere volt. Így volt ez akkor is, amikor esténként a nyugdíjas néniket, funkcionális analfabéta lumpenproletárokat és kínjukban mindent kipróbáló haldoklókat percekig beszéltetett műsorában, csak hogy meglegyen az elegendő emeltdíjas telefon, mert őt konkrétan azért fizették. Felnézett a szekrénytetejére, ahol volt egy üres whiskeys üveg, az ő talizmánja. akkor kapta, amikor vagy tizenöt éve véletlenül eltalálta, hogy Kovács néninek a negyediken miért fáj a foga. Gyógyulása után az öreglány vette neki, évekig megvolt, de már lassan tíz éve üres az üveg. Talán jövőre, talán majd lesz másik. Meg lesz autó, meg elmegyek innen, el a betonból a szörcsögő budiból. El, messzire, ahol megfizetik az embert…

Tamás nem volt rossz ember. Talmácsinak is segített. Rácsatlkozott az Aprilia RSA125 csakráira minden verseny előtt. Időnként visszavette fél fokkal az előgyújtást, ne dadogjon le kanyarokban a gép. Állított guminyomást, villaszöget, utánfuást, versenyről versenyre. Soha egy fillért nem kapott érte.

Megnyerte Ronnie O’Sullivannek a snooker vb-t, megpróbálta megmenteni Kolonicsot. De rá kellett jönnie: a nagy üzlet nem való a panelba. És a kicsi se. Sokan voltak.

Kovácsné, aki a fogfájása elmúltával kártyajós lett. A földszinten a szoláriumos Gizi, aki Barátok Közt epizódokból jósolt. A hatodikon a nagyseggű Kati, aki fiatalkorában egyszer lefeküdt Bródy Jánossal. Most egészséges étrenddel kereskedik.Márti a tizediken, mióta egyszer villámhárítóra teregetés közben belevágott a villám, sámán lett. Hogy van az hogy ebben a kibaszott panelben mindenki szupermen, bassza meg? Az egész lakótelepen tán ha öt igazi varázsló lakott. Köztük az az idióta Kesztölci a 12 c-ben, aki ahelyett, hogy a villanyszámltá befizetné hetente kitalál valami alternatív energiát. Már kétszer volt a fókuszban, én meg a BP tv-n nyomom…gondolta Tamás.

Kesztölcit amúgy kedvelte. Két éve egyszer úgy berúgtak, hogy Tamás ráhangolódott az ELMŰ vezérlőközpont csakráira, miközben Kesztölci a kávéfőzőből kialakított nukleiztorral túlnyomta  hálózatot. Amikor minden lecsapott, akkor Tamás a csakrájuknál fogva húzta be az intercity vonatokat Pestre. Másnap a MÁV-nál persze kiröhögték. Méghogy pénzt?

Lassan elindult lefelé a földszintre. Itt, a műkörmös Rozinál (aki amúgy aurafotózásból élt) ültek össze a lakótelep szupermenjei. Jött Kesztölci az elektromos, a sámán, Peresztegi a 18/b-ből, aki vizet tudott fakasztani (két büntetőeljárás volt emiatt folyamatban ellene). Lehettek vagy tízen. Összesen tízüknek volt 64 általános iskloai éve és 32 középiskolai, három érettségi. ÖSszeadva 1978% volt a THM-je a hiteleiknek, de itt volta remény, mert a sámán Márti unokatestvérének fia hazajött Amerikából. A gyerek ösztöndíjjal tanult kinn. ÜZLETELNI, csupa nagybetűvel. Kicst kimelegedtek ők ott tízen ahogy ezen gondolkodtak. Üzlet, végre igazi, pénzt kereső üzlet. Autók, nyaralás, finom italok, aloe vera minden mennyiségben. Istenem, elmegyünk Kanárira, repülővel…

A gyerek beszélni kezdett. Összefogás és integrated consulting solution nyújtása. Valósággal belebódultak. Már érezték, ahogy csődbe döntik a nagyvállalatokat. Kesztölci csinálja a villanyt, Peresztegi vizet fakaszt, Tamás távolról mindent megszerel, Márti elvarázsolja, Gizi kaját szállít, ó Teremtőm, de hiszen mi világcég leszünk.

Tamás felriadt. A szobaantennából hajlítotott vízkereső-varázspálcával a kezében bóbiskolt el, miközben energiát közölt telfonon egy utolsó stádiumossal. Az operatőr nem ébresztette fel, hadd aludjon, tudta, műszakból jön. Még letudott egy feleséget, aki gyereket akart, de nem jöt össze (a címét bediktáltatta a szerkesztőnek). Majd hazindult. Gyalog, mert nem jött a villamos. Kurva anyját Kesztölcinek, gondolta. Meg aztán nem is volt bérlete…