Zsidónők

Régies, polgári szokás volt mértékadó pesti famíliák hölgyei körében, hogy a zsidó nőket egybeírva zsidónőnek írták és mondták, a német "Jüdin" tükörfordításaként. A zsidó nőkről számos legenda terjengett, ők azok a bizonyos pesti nők, akitől idős vidéki uraságok óvják pesten jogászkodó unokájukat.

Volt és van ezeknek a zsidónőknek valami furcsa vonzereje, amellyel vonzzák a nagyon konzervatív, nagyon keresztényi férfiakat és nőket. Najó, essünk túl rajta: szerintük a zsidónők büdös kurvák egytől egyig, cafkák, akik olyan dolgokat engednek meg maguknak és a velük háló szégyenteleneknek, hogy belegondolni is rossz.

Illetve nagyon is jó belegondolni. Szabadosságával és hülye manírjaival együtt szabad is. Hazavisz, keféltek, úgy ahogy jólesik, ohne faxni, beszélgettek érdekes dolgokról, színházról, világról, emberi jogokról. Ha ezekről nem tudsz, nem dughatod meg. Najó, egyszer-kétszer, ha könnyebb a vére, bevállal, mint érdekes vidéki kant, de olyan kant, aki nem tudja ki volt Kant, hosszú távon nem visel el.

Szóval ez egy másik világ, és ami még rosszabb, tiltott gyümölcs. És ami még ettől is sokkal rosszabb, soha nem lesz meg neki. Akkor se, ha már nem osztályvezető lesz, hanem miniszter. Ezt ilyen laza bicajos gyerekek, meg bölcsészek fogják szúrni. Idegesítő na. Egy nő, akinek nemhogy nem rendszer nem tetszik, nem is teszi szét neki. Pech, na. Én nagyon megértem, nem ezt ígérték. Azt ígérték, mind meglesz. Sok, meglesz, de ez nem. Ezen nem fogsz uralkodni. Vérforraló.

Ettől persze még lehetne úriemberként viselkedni.

 Csak ne lenne olyan fene sok fantázia szemében. A kis zsidónőnek. De akkor is ez van, nem lesz meg. Akkor se. Sajnálom, ez  egy  ilyen rendszer. Tetszik?

15 hozzászólás

 1. Nadiposzi — 2011-10-22 07:15 

Intelligens és elegáns riposzt.
Pedig egyikük egy pár napja – hete?- egy komment folyam vége felé az ujján számolgatva bizonygatta, hgy ő nem is olyan műveletlen ám, mert egy, nem sőt négy nagy “meghatározó” külföldi múzeumban is volt, nem olyan bugris ám ő.
Ej, szellők, fényes szellők fújjátok, fújjátok…

 2. altoid — 2011-10-22 10:52 

Nagyon érdekes írás, tetszik. Különösen, hogy én éppenséggel ebben a kívülről talán kissé misztikus újlipótvárosi miliőben nőttem fel, és az úgynevezett “zsidónőket” teljesen másként látom. Nyilván ennek az is az oka, hogy rám ezek a csajok (meg főleg a szüleik) leginkább mint potenciális férjjelöltre tekintettek, ami ugye eléggé más élmény. Az ominózus klippel kapcsolatban amúgy Modor Tibi véleményét osztom, de tény hogy például a mandineres kommentekre kinyílt a zsebemben az Uzi…

 3. altoid — 2011-10-22 13:28 

Egyébként szomorúan meg kell állapítanom, hogy mostanra végképp emigráns lettem. Egyszerűen képtelen vagyok már megérteni azokat az indulatokat, amik otthon feszülnek egymásnak (legalábbis a neten látottak alapján). Én megrekedtem a boldog 90-es évek végén, amikor ugyan ugyanúgy osztotta egymást jobbos és balos, de attól még volt nekem vidékröl felkerült, fidelitas-aktivista csajom is.

 4. J. S. Bach / Pierre Bezuhov — 2011-10-22 15:49 

Miezmiez??? Mire riposzt? Csak egy linket, légyszi. Köszi.

 5. paranoid T.R. marcipan — 2011-10-22 17:30 

erre esküdni mertem volna. azért jöttem, h megkeressem a vonatkozó posztot, és kommenteljem, h ne báncssuk má, elég büntetés neki, h nem kap rendes pinát.

@altoid: ne legyél szomorú, én innen nézve sem értem egyik indulatot sem. így minden indulat a másiknak néz, és intenzíven utál. bár kétségtelen, h én ettől nyugodtan alszom. 🙂

 7. Professor Pizka — 2011-10-23 11:12 

@altoid: igen, én pl amíg nem voltam a Szent István parkban addig nem tudtam, hogy a miliő az a kutyaszarszag franciául 😀

 8. altoid — 2011-10-23 16:45 

@Professor Pizka: Viszont mennyivel misztikusabban hangzik!

 9. escargot — 2011-10-24 11:31 

@altoid: Akkor az érzésed elmélyítéséhez a riposzt jobbról. Még emésztgetem:
konzervatorium.blog.hu/2011/10/24/kedves_liberalis_felebarataim

 10. altoid — 2011-10-24 20:41 

@escargot: Elolvastam a cikket. Azt kell mondanom, sok mindennel egyetértek benne. Szerintem a magyarországi “liberálisok” egy része is ugyanolyan “kicsit sárga, kicsit savanyú”, mint konzervatív megfelelőik. A baj az, hogy ezt mindenki csak a másik oldalon veszi észre…

 11. escargot — 2011-10-24 21:34 

@altoid: Nálam is ez az emésztés tárgya: a legtöbb kérdésben igaza van, az egész mégis taszító. Ez most vagy kognitív disszonancia a részemről (persze, részben az is), vagy a “másik oldallal” is vannak problémás tapasztalatok.
Kicsit sárga, kicsit savanyú: a pudingos poszt beszélgetése valamerre ilyen irányba indult.

 12. altoid — 2011-10-24 22:03 

@escargot: Szerintem az összes ilyenben az a taszító, hogy kizárólag a másik oldalra próbálja tolni a felelősséget. Éles és metsző gúnnyal vesézi ki az “ellenség” összes hibáját, míg a “mieinknek” mindent elnéz. Így még az is hiteltelenné válik, amiben amúgy igaza lenne.

 13. escargot — 2011-10-24 22:35 

@altoid: Arra jutottunk ma este egy barátommal, hogy a) humor és (ön)irónia nélkül politikával foglalkozni veszélyes, ámde gyakori, és b) nincsenek már “mieink”, ha voltak valaha is, és ez sem épp felemelő.

 14. altoid — 2011-10-24 22:53 

@escargot: Mindenesetre nekem megnyugtató, hogy nem csak az emigrációban érezni így… 🙂

 15. Minor.Dragon — 2011-10-25 22:27 

Szép riposzt volt, Professor Pizka! 🙂

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.