Kevés annál nagyobb illetlenség van, mint a Kelet-afgán sajtárpöckölés rajongójával közölni, hogy a három és fél órája tartó évi rendes sajtárpöckölő bajnokság közvetítésében semmi izgalmas nincs, mitöbb, az unalmas. Lehet, hogy mi unjuk, de olyan embernek, aki maga is próbálkozott már sajtárpöcköléssel, látta a tavalyi bajnokságot, és csak azért el akar jutni Kelet-Afganisztánba, hogy a Karakorum hófödte csúcsai alatt maga is pöcköljön egyszer, ez igenis érdekes. Még emlékszik a tavalyi drámára, amikor az örök második Ali végül az utolsó körben egy nagyon higgadtan pöccintett egyet a sajtáron és életében először legyőzte az ötszörös bajnok Mahmudot.

Kevés annál nagyobb sportkommentátori teljesítmény van, mint egy ilyen soha nem látott, kicsit hosszas, kicsit monoton sportágat megszerettetni a nézőkkel. Úgy megszerettetni, hogy a legváratlanabb helyeken, azonnal bizalmi beszélgetés alakuljon ki, ha valaki megemlíti, hogy Voeckler két napja milyen hősiesen szökött, vagy hogy mennyire megrajzolták a belgák és az oroszok Cavendisht az olimpián, a belga Gilbert illetve a kazah Vinokurov sikere érdekében. Magyarországon ez két ember érdeme, az ifjabb Knézy Jenőé és Sipos Jánosé. Sipos, a hetvenes évek egyik kiemelkedő kerékpárosa, kilenc bajnoki címénél is maradandóbb életműként hagyta ezt hátra.

Kevés annál fontosabb dolog van, mint hogy a sportkommentátor tévés-rádiós szakember legyen. Monoton sportoknál különösen, de akár a focinál is fontos lenne, hogy az úristen mekkora gól és a szép volt csajok mellett azért menjenek a szakkifejezések, és három mondat a spanyol monarchiáról, ha épp János Károlyt mutatják a lelátón. Sipos János személyében egy ilyen embert gyászolunk, akik néztük a közvetítéseit, akik egyszercsak a tévé előtt ragadtunk amikor megmagyarázta, hogy a tizenkét, a hegyoldalon lihegve felfelé tekerő színes ruhás pasas valójában észjátékot játszik, taktikák csapnak össze cselekkel, fárasztanak, trükköznek…

Kevés dolog fog jobban hiányozni a tévéből, mint ez. Sőt, azt hiszem semmi sem. Nyugodj békében Sipos János.