Ángyán úr az antipolitikus

Ángyán József politikust azért szereti a nép, mert  Ángyán József nem politikus.

Írtam már itt korábban arról, hogy micsoda újdonságot jelent az, hogy előkerült a fideszből egy ember, aki szembement valamiben a központi akarattal és ragaszkodik az adott szavához. Ráadásul olyan dologgal kapcsolatosan, amely a magyar vidék egyik legfontosabb, legtöbbeket érintő problémája. Még fontosabban: helyi véleményvezéreket, tekintélyes gazdaembereket, tehát sokezernyi szavazatot érintő probléma.

Ángyán annyiban politikus, hogy az őt megválasztó társadalmi csoport érdekében politizál. Azonban ő nem azért ennyire népszerű mert olyan sok híve lenne az általa képviselt agrárpolitikának. Sőt, a nevét most szájára vevő tömeg nagy részének fogalma sincsen, hogy egészen pontosan milyen is az ángyáni agrárpolitika.

A politikusokkal kapcsolatos leggyakoribb utópia az, hogy van olyan közöttük, amelyik nem hazudik. Amíg a politikus eljut a hatalomig számos társadalmi csoport kedvére kell tennie, köztük olyanokéra akiknek egymással ellentétes érdekeik vannak. Mindkettőnek támogatást kell ígérnie és valamennyire mindkettőt támogatnia is kell a szavazataik elnyeréséért. Ezt el szokás nekik nézni, amennyiben közben mindenki megtalálja a számítását és az országnak is nagyjából jól megy.

A politikusnak persze lehet valamilyen célja, de elsődlegesen mindig a hatalom megszerzése és megtartása lebeg a szeme előtt. Ha emellett még van elképzelése arról is, hogyan fogja az országot előrébb vinni (és lesz így erősebb ország erősebb vezetője) akkor születik a nagy kaliberű politikus.

Amikor a politikus nem tudja az ország fejlődését segíteni és a társadalmi csoportok közötti lavírozásban is egyre rosszabbul teljesít, akkor nem ezt a két dolgot hányják a szemére, hanem azt hogy lop és hazudik. Holott az is lop és hazudik, aki amúgy jó vezető.

Különösen igaz ez Magyarországra, ahol az alkalmatlannak bizonyult Gyurcsány után újabban Orbán Viktorról és csapatáról is kiderül, hogy a politikát a jelenben és a jövőben nem társadalmi csoportok és gazdasági érdekek közti balanszírozásként képzelik el, hanem autoriter kapkodásként, időközönként a nép közé pénz szórásával (rezsicsökkentés) a népszerűséget fenntartandó.

Ez ellen széles néprétegeknek semmi kifogása nem lenne eleinte, de mivel a kapkodásban sikerült nullázni a gazdaság teljesítményét és jó pár társadalmi csoportot (kisvállalkozók, rendőrök, tanárok, gazdák) magukra haragítani, a nép fülei kihegyeződtek és elkezdett mindenkinek feltűnni a hazudozás és a lopkodás.Más szavakkal, a nép kiábrándult politikusaiból. A fentiek miatt azonban nem olyan embert keres ajnározási céllal, aki az országot jól vezetné, hanem olyat, akit eddig még nem kapott jelentősebb hazudozáson.

Ángyán József, miközben épp szakmai jó hírére vigyázott, egyszercsak azon kapta magát, hogy épp róla mintázzák a Becsületes Jobboldali Politikus szobrát. Holott ezt az embert még nem hallottuk beszélni nagy nyilvánosság előtt tipikus jobboldali témákról, úgy mint Isten, Haza, Család. Erős a gyanúm, hogy szigorúbb drogpolitika, keményebb adózási fegyelem és hasonlók szerepelnek az értékrendjében, ami egy hatvanas éveiben járó európai értelmiségitől nem is szokatlan dolog.

Jelenleg egy dolgot lehet tudni róla, hogy ragaszkodik az általa megalkotott koncepcióhoz az agrárpolitika terén. Ezért vállalja a pokoljárást a Fidesz-frakcióban (havi milláért) és szembemegy a megtestesült központi akarattal. Ez a népnek pont elég, és ezt felfedezte néhány igazi politikus, aki, mintha csak egy űrhajóst, háborús hőst, vagy világbajnok sportolót fogott volna, fogta Ángyánt és mint a Nép Igaz Fiát, elkezdte maga előtt tolni. Annyiban igaza van a Véleményvezérnek, hogy Ángyán leginkább az LMP vagy PM mellett mutat jól hiszen ők is a nempolitikusság ígéretével jutottak be a parlamentbe.

Ez egy fillért sem von le Ángyán, az elvei mellett kiálló becsületes ember értékéből, csak épp nem teszi politikussá. Nem kell hozzá sok idő, és új barátai is majd összeütközésbe kerülnek vele, és akkor vagy ott hagyja a politika világát,  vagy pedig bedarálja a politika és lesz belőle politikus.

10 hozzászólás

 1. panamajack — 2013-06-03 17:01 

Sajnos a magyarok elsöprő többsége nempolitikus politikusokra, szocialista kapitalistákra és közérthető értelmiségiekre vágyik. Ideálisan minden jelentősebb pozícióban Kádár Jánosnak kellene ülnie (mármint a nép emlékezetében élőnek, nem az igazinak).

 2. becsuszoszereles1k — 2013-06-03 19:25 

Kover megmondta tavaly: “Kövér László szerint a falu, a vidék agrárnépessége az, amely ezer esztendőn át megtartotta ezt az országot, a szó fizikai, politikai értelmében, és a hagyományok, a kultúra fenntartása tekintetében is. […] stratégiai kincs lesz az élelmiszer és az ivóvíz, jelentőségük az energiahordozókéval vetekszik majd, miközben Magyarországon még mindig az ellen kell küzdeni, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar vidék veszítsen a súlyából, jelentőségéből, a népességmegtartó képességéből”.[sic.]hvg.hu

Az elelmiszer es az ivoviz nem “lesz”, hanem mindig is strategiai kincs.

http://hirekma.hu/hir/1033445/-kover-megmondta-mi-tartja-meg-ezt-az-orszagot–.html

De nem is ez a tema, hanem a politikus-antipolitikus mibenlete; Popper Peter (Tuz a hegyen c. konyveben) egy “gyakorlati peldan” keresztul talan erre is utal:
“Marikának igaza van. Valami nagy baj van a világgal.
Marika igazi szexuális bérleány, saját szavaival egy aranyos kurva.
Egyszer pszichológus-szakértőként dolgoztam egy büntetőperben,
ahol ő tanú volt. Ott ismerkedtünk meg. Néha felhívott, hogy beszélgessünk. Diáklányos tisztelettel nézett rám, és következetesen
doktor úrnak szólított. Nemrégen azt mondta:
– Doktor úr, valami nagy baj van a világgal.
– Miért gondolja?
– Tudja, egyre több az olyan férfi, aki eljön, kifizet, de nem fekszünk le, hanem panaszkodik. Én meghallgatom. Kipanaszkodja
magát, és elmegy. Baj van a világgal, doktor úr.
Bizony baj van. És rajtunk csak annyi múlik, hogy magunkra
vesszük-e a korszak bűneit, és egyéni bűnökké alakítjuk-e őket?”[sic.]

Valami van, de nem az igazi…
[Popper meg megideologizalta.]

 3. hadrian77 — 2013-06-04 08:22 

Ez a rezsicsökkentés ügyes húzás volt, mert lenyomták vele az inflációt is, ezek ugyanis nagy súlyt kaptak a kosárban, így pedig a bruxelles-i elvárásoknak is meg lehet ugye felelni.
Ángyán úr ténykedése megsüvegelendő, de időnként azért vannak kétségeim az általa képviselt mezőgazdasági modell életképességével kapcsolatban.

 4. panamajack — 2013-06-04 10:09 

@hadrian77: Ez az “ügyes húzás” maga a Turáni Átok. Kb az egyész magyarosch mutyikultúra ezen alapszik: az iratlan (és egyre inkább az írott) szabályok felrúgásával rövid távú előnyöket csikarunk ki magunknak, ezzel lehetetlenné téve a hosszú távú, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést. Aztán csodálkozunk, hogy a balek svájciak által működtetett Svájc működik, a fifikás magyarok által működtetett Magyarország meg nem.

 5. professzorpizka — 2013-06-04 10:42 

@panamajack: Ja, Varga Mihály meg pampog, hogy a külföldi bankok leállították a hitelezést. Na ja, ki tudja, mikor jön a Nemzeti Kamatcsökkentés…

 6. untermensch4 — 2013-06-04 15:49 

@hadrian77: “ügyes húzás” legfeljebb az lehetett volna ha a jog adta lehetőséggel meglebegtetik a hatósági árszabást és ha túl nagy az ellenséges kiabálás rögtön ki is írják a népszavazás dátumát. akkor nem kell módosítgatni élvezve a kétharmadot, a népszavazás meg legfeljebb “demagóg” lehet de “fasiszta” nehezen. a mennyi az annyiról meg zárt ajtók mögött lehet alkudozni, a határidő adott, az eredetileg feldobott “kádári” árlistát biztos megszavazza a “nép” ha V-ékat nem tudják rábeszélni a “mérsékeltebb” csökkentésre.

 7. panamajack — 2013-06-04 16:51 

@untermensch4: Nem látom be, hogy ez mennyivel lett volna jobb…

 8. untermensch4 — 2013-06-04 17:24 

@panamajack: csak marketingszempontból. és az alkudozási fázisban lett volna esély hogy összehozzanak egy kevésbé ostoba megoldást

 9. Vanek B. Eduard — 2013-06-04 17:27 

Két dolog élesen elválik bennem:
Az egyik a (magyar?) demokrácia csődje: aki nem lop, nem lesz kampánypénze, aki nem hazudik, a parlamenti küszübig sem jut. Innen egyenes az út a populista hazudozásokhoz.

A másik Ánngyán személy: bár tiszteletreméltó a gerinc látszólagos megléte benne, az agrárelképzeléseit katasztrofálisnak tartom: ez vezet oda, hogy a fokhagymát 15000 km-ről megéri idehozni, meg a közönséges krumplit (ugye, a kádári krumplileves alapanyagát) holland bérek mellett is megéri behozni Ny-Európából. Ez hogy nem üti ki a szemüket??

 10. panamajack — 2013-06-04 21:36 

@untermensch4: A baj ennél sokkal nagyobb. Egyszerűen Magyarország olyan szerepbe manőverezte magát, mint Britney Spears, amikor teljesen megkergült, kopaszra vágatta a haját, stb. Imádnak utálni minket. Európa elég nagy szarban van, és egy ilyen helyzetben jól jön egy pofozózsák, ahol meg lehet mutatni, hogy azért MINDENT itt sem lehet. Amikor már az Al-Jazeera is a magyarországi barna esőről csinál dokumentumfilmet, meg a német operaelőadáson magyargárdisták vernek cigányokat Faustus-allegóriaként, ott már nem elég az, hogy a Navra hülye személyeskedéssel próbálja elütni Vivian Reding kritikáit. Ezek a dolgok először csak összeadódnak (és bizony ide tartozik a rezsicsökkentéssel való csicskáztatás is), majd egymást erősítve narratívává válnak, ahol már teljesen mindegy, hogy nem PONT úgy vannak a dolgok, hogy vannak szürke árnyalatok, csak egy valami számít: ezek (a magyarok, nem csak Orbán Viktor) ellenszenves, megbízhatatlan, rossz arcok. Tudod mihez vezetett legutoljára az ilyen országimázs? Trianonhoz.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.