Két napja nekiálltam egy posztnak az atommeghajtású, primitív tonnadonnákról,de megint beletört a bicskám. Életem fő műve lesz, ha egyszer megírom.
Viszont nem hagy nyugodni az, amiért nekiültem. A Pető intézet, a szilvásváradi fogyatékosügy. Talán elsikkadt volna a dolog, ha húsz perccel ezelőtt a Lidl parkolójában nem jön oda egy koldus. Nem a román koldusmaffia egyik piócája volt, nem a közeli síneknél csövező hobó, hanem egy húsz év körüli fiatal lány. Jól láthatóan csökkent értelmi képességű, félszeg teremtés. Illedelmesen csókolomot köszönt, látszott rajta, hogy az intézetben betanult egyféle udvarias viselkedést próbálja követni. Pénzt kért.
Ott álltam az autó mellett, amelybe legalább két, teljesen felesleges dolgot raktam be, két doboz Veltins sör és egy érlelt diós sajt formájában. Kemény hetem volt, kemény hetem lesz, ráadásul mindkettő akciós volt. Meg persze ott volt a kipakolt bevásárlókocsi, mondtam neki, vigye szépen vissza, rakja el a százast.
Utálom az ilyen helyzetet, mert száz forintért, de ezerért se tudok lelki nyugalmat vásárolni. Adtam neki, jó fej voltam biztos, de azóta is azon jár az eszem, hogy ennek a szerencsétlennek nem lenne szabad egyedül, Budapest egyik nem túl jó hírű részén bóklásznia. Miközben minden kutya fut hat kört a fészbukon és egy héten belül aszpikos zergepástétomot eszik, vagy jólelkű emberek begyűjtik valami menhelyre, addig emberek, akiknek néhány ponttal kevesebbet dobott a gép, rongyokba burkolózva mászkálnak.
Nem kellene ennek így lennie, és nem volt ez mindig így. Eljutottunk már rég oda, hogy a régen egyszerűen nyáladzó őrülteknek elkönyvelt emberek teljes életet tudnak a maguk módján élni. Tudunk olyan módszereket, kezeléseket, tanítási metódusokat, amelyekkel ők is felszabadultan átélhetik a boldogságot, a szomorúságot, a szerelmet. Ezzel vagyunk mi, európaiak többek a világ számos „hatékony” országánál. Elvileg a mi társadalmunk elfelejtette a Taigetoszt, és mindenkinek megadja az esélyt a boldog életre. Kinek a szabad verseny áldásaival, kinek a szociális hálóval, kinek pedig azzal, hogy értő és segítő kezek mellett élheti le azt a húsz-harminc évet, ami neki adatott.
Eddig az elmélet.
A szomorú valóság az, hogy barbárok vagyunk. Barbárok, akik nem akarjuk látni a csúnya embert, mintha nekünk nem születhetne bármikor ilyen gyerekünk. Barbárok, akik a világ legjobb konduktorait világgá akarjuk zavarni, hogy egy működésképtelen sóhivatalnak szép budai irodaháza lehessen.
Dölyfösen tekintünk le a két láb, a két szem, a működő fül Olümposzáról mindazokra, akiknek ez nem adatott meg. A szefósokra, a dilisekre, az idiótákra. Szemet hunyunk afölött, hogy kilószám fogy a Rivotril.
Egy valamit felejtünk el. Csak az a társadalom működőképes, amelyik minden becsületes tagjának a boldogságát szolgálja. A társadalom nem alkalmazhat más mércét, mint azt, hogy: „Akarsz te a társadalom becsületes tagja lenni és szabályait a magad képességei szerint betartani?”
Ha a válasz igen, vagy ha az illető nem érti a kérdést, mert nem adatott neki annyi értelem, hogy értse, a társadalomnak kötelessége segíteni.
Sokat akartam aktuálpolitizálni ebben az írásban, de csak annyit fogok, hogy innentől ha egy Gyurcsány-Fodor Gábor koalíció tenné le az esküt arra, hogy legalább az elesetteket segíteni fogja, rájuk szavaznék, pedig kevesen állnak olyan messze a politikai ízlésemtől, mint ők ketten.
El kellene kezdeni végre egymásra figyelni és egymásról gondoskodni. Nem az a bajunk nekünk, hogy Rákay Philip egymilliárdért haknizik vagy Zuschlag néhány tízmilliót ellopott. Az a bajunk, hogy csont nélkül szét lehet verni egy Pető intézetet, csont nélkül az utcára lehet ereszteni egy csomó, gondoskodásra szoruló szerencsétlent. None of my business, gondolná a magyar, ha lenne nyelvvizsgája. Hiszen nekem most minden jó, ha meg majd nem, akkor akkor nekem majd jár rezsicsökkentés, hitelkiváltás, hiszen én normális vagyok, nem valami szefósgyagyás akit rossz nézni, mert hát valljuk be, csúnya.
Nem, kedves barátom, te nem normális vagy, hanem gyakori. Ez az egyetlen tulajdonságod, amiért neked járnak dolgok, és ez az amiért neked nem kell betartani a szabályokat, és ez az, amiért semmilyen erkölcsi alapod nincs számon kérni a szabályokat Lázár Jánoson, vagy Orbán Viktoron, vagy Gyurcsány Ferencen.
Kasszandra-levél ez, de íme a jóslat: nincs legerősebb kutya, hanem mindig van erősebb, és ha a falka nem védi meg a gyengét és nem viselkedik ádáz farkasként az erősebbel szemben, sorsa a lánc leend.
52 hozzászólás
1. griskamelehov — 2013-09-22 20:42
Osztom. Mármint a haragot és a posztot is.
2. becsuszoszereles1k — 2013-09-22 21:28
Es mit szol, mit tesz most a Peto Intezet? Es a „vilaghiru”-bol a vilag? Nyilvan voltak partnerek, tamogatok, esetleg szponzorok…persze, ha jol emlekszem a cikkre, valami 1 milliarddal csokkent az intezet eddigi eves mukodesi kerete? Ugy a felere? Ez nehezen egyenlitheto ki, akar megkozelitoleg is…:(
A barbarsag pedig egyre inkabb elharapozik, de ilyen visszafejlodest eddig (meddig?) nem lehetett tapasztalni, kulonosen nem, ha a Peto Intezetrol volt szo (A Peto Intezetrol!)…
3. noirp — 2013-09-23 08:04
Az utolsó szóig egyetértek. Néhány megjegyzésem volna.
1.
Nota bene, az OPNI-t is csont nélkül szétvertük, mert egy jóféle budai ingatlan volt alatta. Ezért aztán itt nekem bárki teszi le a durranós, cianidos nagyesküt arra, hogy ezután ő máshogy fogja csinálni, sajnos nem hiszem el neki.
2.
„Az a bajunk, hogy csont nélkül szét lehet verni egy Pető intézetet, csont nélkül az utcára lehet ereszteni egy csomó, gondoskodásra szoruló szerencsétlent.”
Végülis, csak szarnak, bajnak vannak, minek is születtek. Csak költjük rájuk a drága pénzt. Idézem a Vastagbőr egyik kommenterét. Tessék, kérem, itt a követendő fontossági sorrend:
http://vastagbor.blog.hu/2013/09/09/ha_a_peto_intezetnek_lenne_futballcsapata#c20576805
„Ukrajnának, Szerbiának, Romániának komolyabb stadionjai vannak mint nekünk, pedig keletiek. Nem ártana a mocsadék libsiknek tájékozodni. Értem én hogy gyülölitek a focit, de vannak szép számmal akik szeretik itthon is.
Petö intézet meg egy sima korház fogyatékosokkal. Ilyenböl sok van. És még csak csödbe sem ment ez és nem is fog. Ismét ferdit, hazudik a mocsadk [sic] ballib!”
3.
„hiszen én normális vagyok, nem valami szefósgyagyás akit rossz nézni, mert hát valljuk be, csúnya.”
Jézusom, de beletaláltál a százas körbe, körbeforgatva, bekötött szemmel.
— Igen: csúnyák, rossz rájuk nézni. Dugjuk el őket a hátsó szobába, különben elriaSSZák a turistákat.
— Másfelől: ha viszont kint vannak az utcán, akkor legalább jól megbámuljuk őket, netán ujjal rájuk is bökünk „á, _ezek_ úgysem veszik észre” (dehogyisnem)
Nézmá’, hogy néz, biztos szefós. Nézmá’, hogy brékel mentében, dejópoén (anyád lába is akadt volna össze vajúdáskor). Hú, nézmá mekkorát tanyált. Á, dehogyis, csak be van baszva. Nézmá, mutogatnak egymásnak. Biztos süketek.
Satöbbi.
Még egy idézet, lássuk, hol is tartunk:
http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20130906_Akkor_most_ki_is_a_fogyatekos?FullComment=true#comments
„A Stuttgartban élő fiam, mikor odaköltözött, megemlítette, hogy nagyon sok arrafelé a fogyatékkal élő ember. Mondtam neki, kisfiam, nincsenek ott sem többen, mint nálunk, csak éppen ők látszanak. Nincsenek elbújva, elbújtatva, mint itthon.”
4.
Amely társadalom ilyen szinten van, annak simán el lehet magyarázni azt is, hogy mindjárt könnyebb lesz, ha ezeket a földterheit összeszedjük, sterilizáljuk, netán… Mivel a törikönyvből feltehetőleg cigit sodor a népesség hetven százaléka (lévén messze a legközelebbi trafik), nemigen fog feltűnni, hogy ezt a licencet már egyszer kipróbálták és, hogy klasszikust idézzek, „nem volt jó ötlet, nem vált be”.
Mindegyfene, csak én, a Zember ne lássam őket a környékemen.
Igen, a kezem, a talpam és a fejem is ökölben van (aki közelről ismer, az azt is tudja, hogy van annak némi személyes oka is).
5.
„Nem, kedves barátom, te nem normális vagy, hanem gyakori. Ez az egyetlen tulajdonságod, amiért neked járnak dolgok, és ez az amiért neked nem kell betartani a szabályokat, és ez az, amiért semmilyen erkölcsi alapod nincs számon kérni a szabályokat Lázár Jánoson, vagy Orbán Viktoron, vagy Gyurcsány Ferencen.”
Alászolgája Professzor Úr, ezt az irományt trackbackelni kellene néhány látogatottabb lapra, netán a Mandínerre, ugyan gondolkodnának már el egy picinkát, na, csak „játszásiból”.
4. kszabo — 2013-09-23 08:47
http://csurtus.blogrepublik.eu/2012/12/06/parizs-invalidusok/ – egy ország nagysága az öngondoskodásra képtelenek támogatásában nyilvánul meg. Mi nem merünk nagyok lenni. Szigorúan csak környezetemet nézve azért felmerül egy kérdés: A magzati és genetikai vizsgálatok hatékonysága mennyi a valóságban?
5. panamajack — 2013-09-23 11:08
Nehéz erre mit mondani. Amikor az első gyerekem egy szerencsére nem túl súlyos, de eléggé látványos rendellenességgel született meg, saját bőrömön is átéltem milyen az, amikor az ember az ég felé néz és kétségbeesetten kérdezi: „miért pont én/az én gyerekem?”.
Ráadásul ez bárkivel az élete bármelyik szakaszában előfordulhat, és az a helyzet, hogy ha Magyarországona valaki pl rákos lesz, az igen könnyen társadalmi lecsúszással és elszegényedéssel is járhat. Konkrét példát ismerek arra, hogy valakit azért rúgtak ki az állásából, mert kemoterápiára kellett járnia, végül a teljes elnyomorodás és hajléktalanság elől a kivándorlásba menekült a család.
Nem is értem azokat, akik abból, hogy most éppen jól vannak, azt a következtetést vonják le, hogy
1, Ez mindig is így lesz
2, Akik nincsenek jól, azok biztosan meg is érdemlik
Persze biztos vagyok benne, hogy az emberek többsége ennél okosabb, úgyhogy nekik meg marad az örök szorongás, hogy „nehogy történjen valami, és engem is otthagyjanak az út szélén”. Ráadásul bizonyos szempontból még rosszabb a helyzet, mint a „harmadik világban”, ahol ha az állam nem is, de a nagycsaládok azért nyújtanak némi szociális hálót.
Mint mondtam, nehéz erre mit mondani, azon kívül, hogy a teljes erkölcsi romláson túl (erről vajon tanulnak az ötödikesek?) az ország hangulatát és életminőségét is iszonyatosan rontja ez a hozzáállás.
6. badogember — 2013-09-23 11:15
Össze kellene már állni a falkának!
7. escargot — 2013-09-23 11:51
@panamajack: Sajnos a nyomor fenyegetése nem Magyarország-specifikus: az ismerősi körből egy orvosnő(!) Amerikában, egy banális háztartási baleset következtében vesztette el gyakorlatilag mindenét, mert a biztosítás (és a kollégák jóindulata) sem fedezte az összes kiadást.
Egyébként Tokiónak köszönhetek sokat abban, hogy jobban beleláthattam a (testi) fogyatékossággal, problémákkal küzdők világába, de azt elképzelni sem tudom, itthon milyen lehet így élni…
8. panamajack — 2013-09-23 11:58
@escargot: Amerika az egy eléggé specifikus eset, lásd a témában a „Sicko” c. filmet. Nem egy követendő példa ebből a szempontból, az biztos.
9. becsuszoszereles1k — 2013-09-23 12:43
A legjobb joindulat mellet se „szerencsetlenezzunk”; ne kommunikaljunk felszolito modban: „vigye szepen vissza”; es ne szanakozzunk: „…szepen…”! – es ez nem mas, mint a ketezer eves kereszteny retorika hatasa…lehetsz te ateista vagy zsido, ebben a fulcsongesben eltel generaciokon at, es a rogzult viselkedesi mintak surejeben.
——
„A magzati és genetikai vizsgálatok hatékonysága mennyi a valóságban?” – ugy nez ki, hogy annyi, amennyit a valoszinusegi gorbe mutat. Es ez mindenre vonatkozik. Ez a normal eloszlas vagy Gauss-eloszlas, amit egy haranggorbe abrazol. A termeszetben egyik pelda a haranggorbere a homok kupac szorodasa – a gorbe szelein vannak az anomaliak.
De mennyi is az annyi?
„A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember élt Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka.”https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=6&cad=rja&ved=0CEsQFjAF&url=http%3A%2F%2Fwww.nepszamlalas2001.hu%2Fhun%2Fkotetek%2F12%2F12_2_ert.pdf&ei=8RRAUtvNGIPUswas0oDwBA&usg=AFQjCNHqkQvw3jLIl7E8-U_R4CWjqOgXeg&sig2=S5DxcAyxta0iZnRaEvA4Pw
10. noirp — 2013-09-23 12:52
@escargot:
Itthon? Biztosíthatlak: FOS.
Egészen enyhe esetként is az. Gyerekkorodtól kezdve. Elviselni elviseli az ember, de a kis hatások lassan kumulálódnak. Alapban befolyásolják a világhoz való hozzáállásod akkor is, ha egyébként teljes értékű ember _volnál_.
De! A nyáron tapasztalhattam: nem kell még annyi se, hogy testi vagy értelmi fogyatékos légy.
Elég, ha átmenetileg rökkensz meg. Mondjuk, összetöröd magad, és pár hétig a lakásodhoz vagy kötve.
1) Ha volt munkád, szép az esélyed, hogy kivágnak. Úgyis tizenkilencen állnak a helyedért sorba.
2) Ha nem, és még/már éppen vannak hivatalos ügyeid, de nincs, aki naponta öt-hat példány meghatalmazással felszerelve, járjon helyetted mindenfelé, meg vagy lőve. Szétbírságolják még az agyadat is. Úgyse igaz, h nem tudsz lemenni a lépcsőn egymagad. Mocskos szimuláns. Ha nem válaszolsz/nem jelensz meg nyolc napon belül, lefejezünk.
11. noirp — 2013-09-23 12:53
@escargot:
Ha már felvetetted Tokiót, kérlek, írd is meg. Okulásunkra.
12. noirp — 2013-09-23 13:32
@panamajack:
Írod:” Nem is értem azokat, akik abból, hogy most éppen jól vannak, azt a következtetést vonják le, hogy
1, Ez mindig is így lesz
2, Akik nincsenek jól, azok biztosan meg is érdemlik.”
Más területen:
1, én mindig jólszituált leszek.
2, Aki nem, az „annyit is ér” vö. „Szegény ember, komisz ember.
Nem ismerős?
Az az érzésem, hogy nagyon kemény beidegződés mind a kettő; azt nem tudom, hogy specifikus-e az országra (nem hinném) de hogy mélyen gyökeredzik…
„erről vajon tanulnak az ötödikesek?”
Az ötödikes leginkábbis az iskolaudvaron tanul ilyesmit. Ha a tanára nyugodtan bámul, miközben a többi tízéves nyuvasztja a szemüveges/sánta/dadogós tízévest, és senki nem magyarázza el nekik — ott helyben! — hogy ilyet nem kéne csinálni, akkor…
…nos, akkor ha színjelesre bebiflázza az erkölcstankönyvet, sem vagyunk előrébb.
És nagyon remélem:
NEM azt tanulják, hogy az életre szóló fogyatékosság a jóisten büntetése. Sajnos kinézem a rendszerből ezt is. Hogy ilyen elhangozhat. Tanára válogatja…
„az ország hangulatát és életminőségét is iszonyatosan rontja ez a hozzáállás.”
…szerintem néhány gazdasági mutatónkat — foglalkoztatottság, eü. kiadások stb. — is szépen rothasztja, de ezt nem tudom konkrétan kiteregetni. Majd Te 🙂
‘az örök szorongás, hogy “nehogy történjen valami, és engem is otthagyjanak az út szélén”. ‘
Talán ez is az oka, hogy nagyon sokan egyszerűen elfordítják a fejüket a „csúnya” látványtól és szívük szerint bantusztánokba zárnák a sérültjeinket.
Szorongani ui. szerintem nemcsak az okosabbja szorong. Csak a kigyúrt béközepes/ a szilvásváradi HMCs nem bírja így megfogalmazni, miért gondolja, hogy egy fogyatékosnak akár csak a látványa is riasztó.
13. panamajack — 2013-09-23 13:49
@noirp: „Talán ez is az oka, hogy nagyon sokan egyszerűen elfordítják a fejüket a “csúnya” látványtól” – ez igaz, és sajnos ez öngerjesztő folyamat. Minál inkább az a helyzet, hogy a fogyatékkal élőknek még ráadásul a megbélyegzéstől is szenvedniük kell, annál félelmetesebb belegondolni, mi lenne ha…
„az életre szóló fogyatékosság a jóisten büntetése” – ehhez nagyon hasonló dolog sajnos már be is került az egyik kanonizált „erkölcstankönyvbe”, nevezetesen hogy a homoszexualitás „bizony halálos bűn”. Lehet, hogy én nem vagyok NER-i értelemben „normális”, de nekem rögtön az jutott eszembe, mit fog érezni ezt olvasván egy kiskamasz, aki éppen akkor kezd rájönni, hogy a saját neméhez vonzódik, ami azért alapból is elég sokkoló felismerés…
14. noirp — 2013-09-23 13:52
@panamajack:
erkölcstankönyv: erre, sajnos, egy szavam van: „arohattéletbe…!”
pedig én is olvastam ezügyben az Indexen egy cikket (lehet, hogy ugyanarra gondolunk)
http://index.hu/belfold/2013/09/17/a_hanyatlo_nyugat_es_a_tanuloifjusag/
hmh?
15. panamajack — 2013-09-23 13:59
@noirp: igen, a Bánhegyi-féle förmedvényről van szó.
16. noirp — 2013-09-23 14:21
@panamajack:
És majd „kiszelektálódik”
(nem fog).
Ha belegondolok, nekem filozófiát Antall állítólagos gyóntatójának (Bolberitz P.) könyvéből tanítottak gimiben. A könyvet a tanárom választotta.
Olyan is volt. Mármint ami filozófiai képzettséget abból nyerni lehetett.
Ahogy elnézem, az ma — 15 év után — kifejezetten értéksemleges könyv volna.
17. herbspaak — 2013-09-23 14:52
Az apám COPD-s volt, 14 hónapja ment el. Az anyám cukorbeteg,amputált lábú , pacemakerrel élő . ő 6 hete ment el.
Volt olyan,hogy a kórházban 4 !!! napig nem tették tisztába,menjen el a WC-re.
Persze nem volt akadálymentesített.
Ez kórház.
Ebben az országban másodrendű emberek voltak. Én ápoltam őket. Számomra természetes volt,hogy viszem őket,tolom a tolókocsit,stb.
Feláldoztam a fiatalságomat,mert ha nem vagyok mellettük éhen haltak volna.
Pedig amíg bírtak dolgoztak.
Innét 20 km-re, a határ másik oldalán Ausztriában, még a forgalmat is leállították,ha át kellett tolnom a kocsit az úttesten.
Ez szeretett hazánk Orbanisztán.
18. escargot — 2013-09-23 15:27
@noirp: Két szempontból volt tanulságos Tokió. Egyrészt ott láttam először üzemszerűen működni a segítő infrastruktúrát: látássérülteket vezető csíkok-pöttyök a járdán, tolószékes liftek, stb.
Másrészt együtt voltunk a koliban egy dél-amerikai társasággal. Tematikus képzések voltak, ők az állam szerepe a fogyatékosok segítésében, vagy vmi hasonló kurzust tolták. Volt köztük vak argentin, tolószékes mexikói macho, és egy perui srác is, akinek térdből mindkét lába, könyökből mindkét karja hiányzott. Ő mondta, hogy minden évben nagyon büszke, amikor befizeti az adóját – feltéve persze, ha nem túl sok. Egyébként meg együtt táncolt és aikidozott velünk. Ja, és ezzel a csapattal karaokezva tanultam meg a Besame mucho-t.
19. panamajack — 2013-09-23 15:47
@escargot: Én tudok Magyarországról is pozitív példát, a Magyar Star Trek Klubot. Ott a sok nyomi geek között teljesen természetes volt (legalább is amikor én oda jártam), hogy tolószékhez kötött és furcsán beszélő srác (aki amúgy lengyel volt és a Pető Intézet miatt költözött Magyarországra) is teljes értékű tagja a csapatnak.
20. noirp — 2013-09-23 16:09
@panamajack:
Ha belegondolok: egy példa akár meg is indíthat valamit.
2000-ben felvettek Veszprémbe egy izomsorvadásos srácot, gépésznek, nos, _azóta_ van emelő az egyetemi épületekben több helyen.
Ilyen példát nem láttam ezután.
A gyerek egyébként a legfinomabb kezű műszaki rajzoló volt a szakján. (Nem az évfolyamában, a szakján). Két tagbaszakadt évfolyamtárs kísérgette — mert mondjuk a lépcsős előadók nem voltak akadálymentesek — és simán kinéztem belőlük azt is, hogy aki a gyereknek csak egy megalázó szót is szól, arra rádöntik az asztalt. (A helyi gépész oktatókat ill. kultúrszintjüket ismerve, erre volt sansz)
A kép vegyes és nem igazán szép.
Itt (Eger), is végzett egy tolószékes hallgató biológián.
Sokat szívott, mert volt akadálymentes útvonal, de nagyon kacskaringós.
Neki viszont nem voltak állandó segítői. Megesett, hogy megbeszélte két kolleginájával: segítenek neki fölmenni egy meredeken. De aztán szépen otthagyták a lejtőn, egyem a szívüket.
Az egyik oktatója felvitte. Marha nehéz volt — mondta ezután — rohadjon meg az a két *****, aki megígérte neki a segítséget, aztán otthagyta.
Melyben egyetértek.
21. noirp — 2013-09-23 16:13
Nota bene: a tapasztalatom az, hogy (idehaza) a felsőoktatás és környéke — a nyomi geekek — a legelviselhetőbb hely az emberfiának, ha fogyatékos és szeretne élni is kicsit. Előtte-utána, hát, nem mondom, hogy csak rosszabb lesz, de még az egyetemen éri az alanyt talán a legkevesebb megaláztatás. Talán.
Meg, valóban, geekek és különcök között. Sztem nem véletlenül.
22. untermensch4 — 2013-09-23 16:16
@panamajack: „1, Ez mindig is így lesz
2, Akik nincsenek jól, azok biztosan meg is érdemlik
Persze biztos vagyok benne, hogy az emberek többsége ennél okosabb, úgyhogy nekik meg marad az örök szorongás, hogy “nehogy történjen valami, és engem is otthagyjanak az út szélén””
az emberek többsége ostoba és ezt a „21.-az okkult baromságok reneszánszának évszázada”-hatás csak rontja.
a „szefósokról” két félsiker-epizód jut eszembe:
a) az otthon gazd.igazgatója az egyik gondozottat küldte a közeli boltba hetente egyszer bevásárolni. meg tudta csinálni, sikerélménye is lett próbálták is a „látszikhogyhüje” vevőt átverni a pénztárnál de mivel fejben hibátlanul adott össze nem hagyta magát rábeszélni hogy nem. és a fokozatosság elvét követve emelte a hangerőt, mert igaza volt. sok „normális” ember alacsonyabb szinten vásárol boltban. balkáni de kedves történet
b) autisztikus gyermekét egyedül nyomorogva nevelő amerikai anyuka bekerült a helyi tévébe hogy mielőtt éhen halnak láthassa a közösség a számokat jól memorizáló „esőembert”. másnap egy raktáros cég alkalmazta a srácot mert a vonalkódos rendszerük hibáinak áthidalását remélték tőle… bevált. mindenki jobban élt mint négy éve
23. panamajack — 2013-09-23 16:25
@noirp: Az is benne volt szerintem, hogy a Star Trek mint olyan, a legundorítóbb libsi-toleranciabajnok-píszí fertő propaganda melegágya, és viszonylag kicsi az átfedés a trekkiek és a nemzeti érzelmű motorosok között… 🙂
24. noirp — 2013-09-23 16:35
@panamajack:
mondom már én, hogy „különcök”
újbeszélül: deviántosak 🙂 🙂
„és viszonylag kicsi az átfedés a trekkiek és a nemzeti érzelmű motorosok között… :)”
ha nem mondod, nem hiszem el 😉 😉
25. becsuszoszereles1k — 2013-09-23 17:02
@panamajack: Melyik reszeben irja ezt?:))
[A Tanachot, marmint az ugynevezett Oszovetseget legalabbis, ne nevezzuk erkolcstankonyvnek; eleg felrevezeto.]
26. noirp — 2013-09-23 17:25
@becsuszoszereles1k: bocs, h belepof, de egy full foooooooooooos magyar erkölcstankönyvről beszélünk, lásd
http://index.hu/belfold/2013/09/17/a_hanyatlo_nyugat_es_a_tanuloifjusag/
amit csak a NER kanonizált, más ugyan nem…
Az Ószövetséget ennek a szerzője/i max. ha képregényfeldolgozásban ismeri(k) …
27. becsuszoszereles1k — 2013-09-23 17:33
@noirp: Am legyen; bar nem vagyok benne biztos.
28. bezdedi — 2013-09-23 17:48
@panamajack:
A bloggal nagyon sok tekintetben teljesen egyetértek, a hozzászólások közül szeretnék pontosítani nihányat:
Az a legnagyobb baj, hogy az említett könyről 10-ből 9 ember úgy mondott véleményt, hogy a borítóját sem látta. A Bánhegyi-féle erkölcstan könyvben erről, amit írtál egyáltalán nincsen szó, mint ahogyan azok 2/3 részéről sem, amivel vádolták. A maradékot meg szövegkörnyezetből kiemelve idézték. Nem kapok százalékot érte, hogy védjem, de vettem a bátorságot és elolvastam, ha már annyira szidják. Szeretettel ajánlom. Nem az ördögtől való. Persze, bizonyosan vannak olyanok, akiknek nem tetszik. Nem baj, semmi gond, csak egyetlen kérés: úgy mondjunk róla véleményt, hogy elolvastuk.
A konkrét szöveg pedig egy hittankönyvből vett idézet. Persze ezen is rettentőborzasztóan fel lehet háborodni. Márpedig egy közösségnek vannak szabályai. Senki nem mondta, hogy legyél a tagja, ha viszont az vagy, tartsd be azokat. Akik a közösségen kívül vannak, azok persze mondhatják, hogy miért nem fogja meg kézzel a labdát a focista, néha könnybb lenne dobni a gólt, mint rúgni, csakhát az a szabály, hogy nem szabad dobni… Igen, a kérdés nagyon messze vezet. Kedvenc példám „Az elnök emberei” c. sorozatból az a rész, amikor a főszereplő porig alázza egy fogadáson azt a rádióst, aki a Bibliára hivatkozva mondja a homoszexualitást bűnnek. Az elnök felsorol több dolgot is, mit nem értünk ma már szó szerint a Szentírásból. Gondolom, azt a forgatókönyv írói is belátják, milyen veszélyes, ha mindent relativizálunk. Ki húzza majd meg a határt, és főleg milyen jogon teszi, hogy ezt szó szerint kell érteni, azt meg nem.
Ipolytölgyesen van egy katolikus otthon, amelyben nagyon súlyos fogyatékosok élnek. Az egyház egyikükről sem azt tanítja, hogy Isten büntetéséből ilyenek, sőt ha nem lennének egyházi otthonok (mindenféle közösség által fenntartottak), komoly bajban lennénk. Volt alkalmam együtt utazni több bentlakóval. Mi „épek” hihetetlenül mély, megrázó élményekkel gazdagodtunk. Gyönyörű napok voltak nagy tanúságokkal és nagy tanulságokkal.
29. panamajack — 2013-09-23 18:21
@bezdedi: Sajnos nem tudom most belinkelni, de az inkriminált passzust a Bánhegyi-erkölcstankönvből vett idézetként olvastam. Viszont magát az eredeti művet nem láttam, úgyhogy lehet, hogy igazad van, és az idézet kamu. Ez esetben bocs. Viszont ha hittankönyvben van, az se sokkal jobb. Van különbség aközött, hogy valami „egyházunk szabályaival ellentétes”, és „halálos bűn”. Ráadásul az esetek többségében mind az adott egyházhoz tartozás, mind a szexuális orientáció veleszületett, nem pedig választott dolog, tehát a focival való összehasonlításod nem áll meg.
Az Elnök emberei jelenetet ismerem, kissé demagóg, de jó. És szerintem hívő emberként igen egyértelműen meg lehet húzni a határt, hogy meddig elfogadható a „relativizálás”: ami nem mond ellent sem a Tízparancsolatnak, sem a krisztusi szeretet tanításának, az legfeljebb szokatlan, nem ajánlott, de elfogadható. Ami ellentmond, az bűn. Ennek alapján a homoszexualitás nem bűn, a homofóbia viszont az, mégpedig a hét főbűn egyike (harag).
30. panamajack — 2013-09-23 20:06
@panamajack: még egy dolog eszembe jutott: vajon hány véresszájú jobbos gondolt bele, hogy a liberális alaptétel – „a szabadságod korláta a másik ember szabadsága” – mennyire keresztényi gondolat?
31. untermensch4 — 2013-09-23 20:21
@panamajack: „Van különbség aközött, hogy valami “egyházunk szabályaival ellentétes”, és “halálos bűn””
ez igazából azt jelenti hogy „egyházunk szabályai szerint halálos bűn”,azért mondják simán „halálos bűn”-nek mert a szervezett egyházak mind a totalitárius diktatúra irányába fejlődnek és ennek vannak tünetei.
a bibliában legalább kétféle „halál” van, sok magyarázgatás/értelmezés lehetséges. konkrétan úgy kaptam az információt hogy nehezményeztem hogy Isten mondta ádámnak: ne egyél annak a fának a gyümölcséből mert azon a napon meghalsz. utána meg elég tartalmas és hosszú életet él le. szóval azt a „halálos bűnt” is lehet a biblia alapján relativizálni.
32. panamajack — 2013-09-23 20:44
@untermensch4: a vallás és az egyház démonizálásával nagyon nem értek egyet. Az emberi gyarlóság minden tekintélyelvű szervezetet kikezd, ilyen szempontból az egyház(ak) se nem jobbak, se nem rosszabbak.
33. koxi — 2013-09-24 09:48
Ez most nagyon beletrafált. Az életképpel a lidl parkolóban, ami ezúttal nem egy keserű magyar film kezdő képsora, hanem a szitu, amit nap-mint nap átélünk.
Ha már csak pár ember elgondolkodik a bejegyzésedet olvasva, már megérte.
Szép írás, gratula.
34. badogember — 2013-09-24 10:18
@panamajack: Tegnap volt a Sérült Gyermekek Napja az Állatkertben, 3 db nemzeti motoros ültette-segítette fel a motorjaira 10 órán keresztül a legváltozatosabb sérült gyerekeket. Akik baromira élvezték a bazi nagy vasakat. Kár hogy nem olvastam hamarabb, megkérdeztem volna tőlük, hogy állnak a trekikhez 🙂 A sérültekhez jól álltak, azután is, hogy egy-két dolog letört.
35. panamajack — 2013-09-24 10:53
@badogember: Ezt örömmel hallom. Csak így tovább!
36. weelma1 — 2013-09-24 19:36
@noirp: Valóban a Mandíneren ( vagy máshol is ) lenne a helye, a hozzá -szólásoddal együtt.
A 4. pont nem hiszem, hogy megismételhető – lehet hogy naív vagyok?
37. noirp — 2013-09-25 13:23
Naiv? Miért?
(Törikönyv és cigisodrás: tényleg nem látom, hogy olyan nagyon megmaradna, amit történelemből tanítanak. Ez persze nemcsak a befogadó hibája. Viszont nagy bajnak tartom, ha lehetőség van egy egyszer már elkövetett ballépés megismétlésére)
38. weelma1 — 2013-09-25 18:29
@noirp: Lehet, hogy igazad van. Ha, mondom, ha ajrópai méretekben elterjed a ” tőrikönyvből cigisodrás” akkor lehet megint.
Azzal biztatjuk magunkat, hogy az EU/NATO ezt ugysem hagyná. Biztos, hogy nem hagyná? Jól elitélnének – többször naponta – aztán meg jönne a várakozás hogy asszongya: EZEK most, tényleg, komolyan gondolják ezt az izét?Ne álltassuk magunkat. A halálunk az lesz, hogy rájuk várunk.
Más: szerinted a békemenet résztvevői mi mindenre lennének képesek egy – jól célzott – kampány keretében?
39. noirp — 2013-09-25 19:04
@weelma1:
Nem tudom pontosan, kik (milyen rétegek) a békemenet résztvevői — benyomásom szerint részben könnyen manipulálható, vezérre vágyó kisemberek, részben a Bayer-Bencsik-(C. Vadim Tudor-Rosenberg-)-féle multitasking pártértelmiség, részben…fogalmam sincs.
Kisember: arra vár, hogy _jöjjön végre valaki_ és egyrészt adja neki vissza a hegyeit, bedőlt hitelét, eltrappolt ifjúkorát — másrészt, mondjon már valamit, amiben hinni lehet, sodródás helyett.
Multitasking: egy ideig Pártélet-rovatot vezet (ill. Ceau udvari költője), majd, mikor ez kimegy alóla, ultranacionalistává válik. Mindezt úgy, hogy késztetései és nyelvi eszközei _nem_ változnak.
A manipulálható résznek ha — a kampány keretében — azt mondod: holnaptól nyugodtan agyonvághatod, akinek nincs 3 piros mitesszer a seggén, mert
[indokot gondolj, amit akarsz]
és elveheted mindenét — megteszi. Végre eljött a Vezér, aki megmondta, hogy szabad.
Továbbiakon gondolkodnom kéne (haha). Még így is rettentő összefüggéstelen egy eresztés lett ez.
A holnapi viszontlátásra, kedves weelma1, időt kérek.
40. weelma1 — 2013-09-25 19:22
@noirp: OK, godolkozz.
Meg én is.
41. weelma1 — 2013-09-25 19:25
@weelma1: Csak egy kicsi még: ” vezérre vágyó” – azt hiszem egy egy kulcsszó.
42. panamajack — 2013-09-26 11:26
Visszatérve a kötelező erkölcstanra (amiről nekem már mindig a Papcsák név fog beugrani):
http://mandiner.hu/cikk/20130925_szentmihalyi_szabo_peter_sarkosan_fogalmazva
Lesz itt még nyilvános eretnekégetés!
43. noirp — 2013-10-04 08:04
@weelma1:
Az EU közbelépési lehetőségeiről. (most keveredtem elő a ködből, bocs). Amennyire tudom, gazdasági szankciókhoz joguk van.
2001 körül Ausztriát — tudtommal — meg is szorongatták, Haider és pártjának kormányra kerülése és munkálkodása nyomán.
Kérdés, hogy ha ez a miénknél pörgősebb osztrák gazdaságot megnyomta, akkor nálunk mit váltana ki, ha gazdasági szankciókat, büntetést kapnánk a nyakunkba, ugyanolyan vastagon. Megroppannánk bele.
Tudom, pesszimista vagyok, de azt gondolom, hogy pont emiatt ez visszafelé sülne el. Nemhogy ellene hatna a magyar Haidernek, de még segítene is neki, még többen volnának vevők a szabadságpárt…, helyesbítek, szabadságharc-retorikára.
Másik kérdés, hogy ők mennyiben foglalkoznak velünk komolyan.
a) Tényleg aggasztja őket, ami egy EU-tagállamban folyik, mindenestül, mert ragadósnak gondolhatják, pl. a munkatörvénykönyvben lefektetett — a munkáltatónak roppant kényelmes, de a munkavállalót megszívató — jó példát? Meg mert, mégis, az EU azért felnőtt nemzetek közössége volna, legalábbis elvileg; olyanoké, akik képesek ilyen-olyan történelmi sérelmeikkel elszámolni, vagy néhány alapvető (nem írott) gazdasági és etikai szabályt betartani.
Persze…ez az elvi keret, tudom, laza, és az én tolmácsolásomban pláne kevés konkrétumot tartalmaz.
b) Merkelnek és Hollande-nak per pillanat más gondja is van, mint hogy az Unió egyik — korábban talán tisztább és rendezettebb(???), de most-éppen feltűnően teleszart — külvárosában takarítsanak.
Harmadik kérdés: talán tényleg nekünk magunknak is neki kellene kezdeni és felnőni.
Ó, igen, ez is szépen hangzott, csak lövésem sincs, hogyan lehet végbevinni.
Azt látom, mi van:
— sem 1944-ről, sem 1949-55-ről nincs igazából semmilyen konszenzus
— van ellenben melldöngetés, mártíromkodás, nyugatra-keletre mutogatás
— van magyar tőkés- és vállalatvezetői réteg, de annak legfeltűnőbb megnyilvánulása az úri tahóság, s kevésbé — mondjuk — az egyetemek, kórházak stb. támogatása
— van magyar vezetési kultúra, politikában és vállalatirányításban is — 1867 óta változatlanul urambátyámzolikám-, és járadékalapú;
— vannak jogvédőink, csak nemigen néznek a Holdnál közelebbi objektumokra (a Jobbik és a TASZ két széke közötti pad aljára gondolok pl. cigányügyben)
…szóval a problémákat látom, de a megoldást…
azt nem.
Nem tudom, az EU közbelépéséről mit gondoljak. Mi a jobb: ha közbelépnek, vagy ha nem: meg nem tudnám mondani.
44. panamajack — 2013-10-04 14:12
@noirp: Nagyon világosan látod a helyzetet. Pontról pontra egyetértek. Orbánnak óriási szerencséje van, hogy az EU-ban akkora a káosz, amekkora. Per pillanat tényleg nem tényező nekik Magyarország, és belátható időn belül nem is lesz, hacsak nem csúszik át nyílt diktatúrába (amire per pillanat nincs szükség, mivel a zemberek két pofára zabálják az orbáni demagógiát). Sajnos Magyarország belátható jövőjére való jóslatom: more of the same…
45. noirp — 2013-10-04 16:17
@panamajack:
Megtisztelsz a véleményeddel, mert am. sötéten látok (szomorkás smiley)
Néhány megjegyzés megen’
1) Változásra én sem tudom, mikor s hogyan kerül sor, pláne _magunktól_, kényszer nélkül való modernizációra.
Mert ahogy visszatekintek, 1867, 1919, 1945 mint modernizációs ugrás (államformában, iparban, foglalkoztatottságban stb)
kívülről jött.
Talán a reformkori bözsgés-pezsgés volt az, amit belső forrásból induló, spontán reform-és gazdasági modernizációs mozgalomnak vehetek.
Illetve hát a rendszerváltás…
1990 viszont gazdaságban és technológiában sztem kevesebb változást hozott, mint amennyit okos irányítással hozhatott volna.
2) Mentalitás (a legfőbb nyavalyognivalóm volt mindig is): aj, tudom én azt, hogy a fejekben „60 év is kevés a változásra”; de életem csak egy van, azt miért volnék köteles rendetlenségben leélve elcseszni?
(N. B. a N. B.-hez azt se tudom, hogy az 1990-től számított 60 év után, am. 2050-ben életben, illetve ha igen, miféle állapotban leszek, sztem fogatlan, szervesoldószer-vérű, rücskös-házsártos vénasszony várható :D)
46. panamajack — 2013-10-04 16:43
@noirp: vicces, épp a minap írtam egy „sci-fi novellát” arról, milyen lesz Magyarország 10 év múlva… 🙂
47. noirp — 2013-10-04 16:57
@panamajack:
És ez a novella, ez hol érhető el?
Vagy utánam vágnád e-mailben? Örülnék nagyon 🙂
48. panamajack — 2013-10-04 17:37
@noirp: elvileg hamarosan megjelenik itt a blogon (ez itt a beharangozó helye).
49. noirp — 2013-10-04 18:15
@panamajack:
höjj! várom!
50. noirp — 2014-01-31 14:41
http://index.hu/nagykep/2014/01/31/serulten_szeretni/
51. becsuszoszereles1k — 2014-01-31 19:58
@noirp:
🙂
52. panamajack — 2014-01-31 20:00
@noirp: nem semmi!
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.