(Az alábbi történet teljes egészében a kissé rosszindulatú fantázia szüleménye. Kéretik nem komolyan venni.)
Aprót zökken a gép, ahogy a kerekek leérnek a kifutópálya betonjára. A Sólyom Nemzeti Magyar Légitársaság járata komótosan begördül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér terminálja elé. Az utasok között szórványos taps, egy hazatérő turistacsoport rázendít a Szózatra. Felveszem a pókerarcom. Mire a gép megáll, már mindenki a kijáratok felé tülekedik. Én elegánsan ülve maradok, megvárom, amíg kinyomakszik a birkatömeg, majd kisétálok. A birkatömeg láthatóan nálam sokkal jobban tisztában volt vele, mi itt a módi. Hosszú sorban állnak az épület előtt a betonon, egy kordonnal elkerített területen, a szemerkélő esőben. Ott dekkolunk, amíg két tagbaszakadt melós lepakolja a csomagjainkat a gépről, majd összehordják őket egy kupacba. A sor elején levő kiválasztja a sajátját, és bemegy a biztonsági ajtón, majd a következő jön, és így tovább. Én persze utolsónak kerülök sorra.
Kicsit hezitálok, melyik útlevelemet nyújtsam a kölyökképű határőrnek (aki mintha ismerős lenne valahonnan), végül a magyar mellett döntök, mondván máskor úgysincs alkalmam használni. Hiba volt.
– Személyi, lakcímkártya?
– Őőő, olyanom nincsen. Külföldön élek.
– NAV-igazolás a HSZA befizetéséről?
– Tessék? Az mi?
(A srác erre felnéz.)
– Hazafias Szolidaritási Adó. Minden külföldön élő magyar állampolgár számára kötelező az országba belépéskor igazolni a befizetést az Alaptörvény XXXVII-dik módosításának 5-dik cikkelye 3-dik bekezdés alapján. – darálja.
(Kezd melegem lenni. Próbálok visszaemlékezni, hogy mi ez. Rémlik valami új szabály pár évvel ezelőttről, akkor nem nagyon törődtem vele.)
– Kérem, én már több mint öt éve nem jártam itthon…
(Kínos csend.)
– Magyarországi tartózkodási címe?
(Kissé megkönnyebbülten bediktálom.)
– Hatvan napon belül megkapja az idézést. Be kell menni személyesen a NAV-hoz, ott majd megállapítják az adót és a bírságot.
– De én csak pár napra jöttem! Várjon!
– Az útlevelét a befizetési igazolás ellenében kapja majd vissza. Addig is ezzel a papírral igazolhatja magát. Magyarország területének elhagyására nem jogosult. Következő!
Gurul a taxi a jól ismert ferihegyi úton. Körös-körül a lepukkant házak, a kopár fasorok, az útmenti szemét régi ismerősök, amióta az eszemet tudom, a reptéri út részei. Rosszkedvűen hallgatok, szerencsére a sofőr sem próbál beszélgetni. Azt sem tudhatja, beszélek-e magyarul, az 52 ezer forintos viteldíjat főleg külföldiek engedhetik meg maguknak. Amikor beérünk a városba, kissé javul a hangulatom. Ismerősként üdvözlöm az épületeket, a Körutat, a kirakatokat. Itthon vagyok. Kíváncsian nézek ki az ablakon, próbálom megállapítani, mi változott amióta legutóbb voltam. Szinte semmi, a pesti utcák pontosan ugyanúgy néznek ki, mint 1974 és 2014 között bármikor. Gondolom 1934-ben is így néztek ki, de akkor még nem éltem, hehe. Egy kis állandóság a rohanó világban. Egy dolog azért feltűnik: az utcákról hiányoznak a máshol megszokott reklámok és neonok. A hirdetőoszlopok főleg választási szlogenekkel vannak tele, még két évvel ezelőttről: “2022-ben: Újra Háromharmad!”, “Magyarország egyre jobban teljesít!”, “Nem vagyunk gyarmat!”, ilyesmik. Van egy eléggé megfakult, ami az EU-ból való kilépésre buzdít a 2020-as referendumon.
A tabletemre automatikusan feltöltődik a Székesfővárosi Est eheti száma. Végiglapozom, hátha van valami érdekes. Kárpátia emlékkoncert az Operában. A38: Modern Talking nosztalgiabuli « ifjaknak és örökifjaknak !». Fővámház (ex-Corvinus): A Drábik János Szabadegyetem októberi programja. Koltay Gábor filmhét az Uránia Nemzeti Filmszinházban. Fekete György retrospektív a Műcsarnokban. Nemzeti Színház: Vitéz Lélek jubileumi díszelőadás. Sóhajtok.
Az első utam egy gyerekkori jóbarátomhoz vezet, már előre lebeszéltük a találkát. Pont belefutok a gangosház udvarán, épp munkából jön. Örülünk egymásnak, összeölelkezünk. Megállapítjuk, hogy semmit sem változtunk. Na jó, kicsit megkopaszodtunk, meg híztunk is, de nem vészes. Jól tartjuk magunkat.
– Adjon az isten, Vámoskám! – köszön ránk valaki olyan hangosan, hogy összerezzenünk.
– Szebb jövőt… Őőő, ez itt Borberics úr, ő a CÖF tömbképviselője. Éppen a házunk részvételét szervezi az idei Békemeneten.
– Bizony ám Vámoskám, és milyen remekül halad minden! – bazsalyog a faszi – De remélem, idén a lányod is eljön. Nem való az, hogy egy tisztességes magyar lány az ünnepeket a családja helyett valami kétes egyetemista társasággal töltse. Hallok ám dolgokat azokról a zsidókölykökről! – itt egy kis hatásszünetet tart, majd végigmér. – Na és ki az új barátja?
– Őőőő, szóval ő egy régi barátom, külföldről jött haza…
– Nahát! Újabb tékozló bárány tért meg a hon kebelére? Aztán Hazatérési Kötvényt vett-e már? Van egy kis KFT-m, pénzügyi közvetítéssel is foglalkozunk. Jó barátom a Nemzeti Takarék fiókvezetője, holnap bemegyünk, és lejegyzünk egy szép summácskát, okés? Eurója vagy fontja van?
– Nagyon kedves, de csak látogatóban vagyok…
– Jaaa, ha maga egy olyan… Fontosabb a tetves londoni mosogatómelója, mint a hazája, mi? Hol lakik?
– Szállodában.
– Melyikben?
– Ne haragudjon, de semmi köze hozzá.
– Úgyis megtudom ám, meg én! Na jónapokat!
(dühösen sarkonfordul és el.)
– Bocs, ezt nem akartam. – fordulok Csaba felé bűntudatosan.
– Ne törődj vele. Nem akkora lázár, mint amilyennek mutatja magát. Felejtsük el. Inkább menjünk el inni!
A Nyírő József téren ülünk, Csaba törzshelyén, a NÁNDI-ban (Nemzeti Általános Nyereménysorsjegy, Dohány és Italbolt). A dekor egy angol pub, egy betyárcsárda és egy éjjel-nappali közért furcsa hangulatú keveréke. Viszont van házipálinka.
– …Na és hogy vagytok?
– Kösz, megvagyunk. A lányom a Közszolgálati Egyetemre jár, nemzetstratégia szakos. Én jobban szerettem volna, ha inkább informatikát tanul, mindig jó matekos volt, meg angolul is tud, mehetne talán külföldre is, de hát mostanság ez a sláger. Mondjuk a legjobbak minisztériumi állásokat is megcsíphetnek, úgyhogy nem olyan rossz ez se. Persze kell a megfelelő háttér… A fiam épp sorkatona, határőr a reptéren, ki tudja talán láttad is a megérkezésnél?
(Nem szólok semmit, csak hümmögök. Kicsi ország, basszameg.)
Miközben kissé kapatosan hazafelé tartunk, régi iskolás sztorikon röhögünk. Nem is volt olyan régen. 89-ben voltunk nyolcadikosok, mi szerveztük a sulinkban az első diákönkormányzatot. Meg az iskolaújságot és a sulirádiót is… Itt elhallgatunk, és csendben megyünk tovább.
– Hé főnök, megdobnál egy ezressel?
(a semmiből lép ki elénk egy szakadt, cefreszagú alak. Hajléktalannak néz ki, az egyetlen ép ruhadarab rajta egy neonzöld láthatósági mellény „Közmunkás” felirattal. Próbálom kikerülni, de elémáll)
– Na de főnök, nézz már rám! Nem vagyok én sebuzisecigánysezsidó, tisztességes magyar ember vagyok, hát igazán adhatnál egy fröccsrevalót a munkában megfáradt magyar melósnak!
(kis zsebbenkotorászás után találok egy ezerforintos érmét. A kezébe nyomom)
– Kösz főnök, rendes vagy. Hogy hívnak?
(csevegni aztán végképp nincs kedvem vele, úgyhogy szó nélkül továbbindulok)
– Az anyád picsáját, büdös zsidrák! Minek nézel te engem bazdmeg, cigánykoldusnak?! Asziszed, hogy odadobsz nekem pár fillért, és faképnél hagyhatsz?! Nem azért dolgoztam egész életemben, hogy így bánjanak velem a zsidók a saját hazámban! Én magyar vagyok bazdmeg, MAGYAR!!!
(mondanék valamit, de Csaba elrángat. „kurvára nem hiányzik nekünk, hogy idecsődítsen pár önjelölt gárdistát” – sziszegi a fülembe)
A következő néhány napban csak tengek-lengek a városban. Találkozom rokonokkal, nagyokat zabálok, sétálgatok a Várban és a Dunaparton. Minden olyan, ahogyan emlékszem rá, kopottas és otthonos. Egyszer igazoltatnak. Odanyújtom a Lisztferihegyen kapott papírfecnit, nem fogadják el. Megbüntetnek 100 ezer forintra jogosulatlan közterület-használatért (WTF?). Kártyával fizetek, mire rászámolnak még 20 ezer tranzakciós illetéket.
Itt-ott óvatosan érdeklődöm, hogyan slisszolhatnék ki az országból. Van egy érvényes EU-útlevelem, de nincs benne belépési pecsét, tehát repülő kizárva. Autót bérelni sem tudok magyar papírok, vagy turistakártya nélkül. Végül a vonat tűnik a legesélyesebbnek. A határig nem kérnek okmányokat, a határőrök pedig állítólag megvesztegethetők. Állítólag.
– Útleveleket, passport bitte!
(kissé idegesen átnyújtom, miközben próbálok unott benyomást kelteni. A bajszos-pocakos határőr lapozgatja)
– Ebben nincs pöcsét…
– (hallgatok. WC-re kell mennem. A határőr megtalálja a lapok között a két százeuróst, elteszi)
– Tudja, hogy maga ezen a héten a hatodik? Azt hiszik a népek, hogy ha kijutnak Nyugatra, ott majd tárt karokkal fogadják őket, mint a kommunizmusban, mi? Nézze, én szívesen átengedem magát, de az osztrákok tíz esetből kilencszer kiszúrják a hamis útlevelet. Azonnali visszatoloncolás, saját költségre. Ne mondja, hogy nem figyelmeztettem… Na jó utat!
A vonat lassan elindul. A WC-ről kijövet beugrom a büfékocsiba és rendelek egy pár frankfurtert, sörrel.
55 hozzászólás
1. weelma1 — 2013-10-06 09:06
Jó vót. Nem is vettem komolyan – egyenlőre.
2. seul — 2013-10-06 09:48
@weelma1:
3. seul — 2013-10-06 09:54
Nem hiszem, hogy idáig fogunk lesüllyedni. Csak a kígyó fejét kell leszedni és az egész teste harcképtelenné válik :Sátáni Kacaj:
4. komojtalan — 2013-10-06 10:03
Ahogy Hofi mondta: Tavaly azt hittétek viccelek :-)?
5. whitebeard — 2013-10-06 10:10
Kasszandra jóslat !
6. lorgerm — 2013-10-06 10:52
B+! Ne fesd az ördögöt a falra! Rémálom! (és közben meg tudjuk, hogy nagyon is valóság lehet 🙁 )
7. feketelaszlo — 2013-10-06 11:08
Tádzsikisztán. Arrafelé is tudnak ám nagyokat enni, akármi van, és nekik is piros-fehér-zöld a zászlójuk! Bárminemű egyéb hasonlóság a véletlen műve.
8. noirp — 2013-10-07 08:31
Azt a leborult szivarvégit, méghogy scifi…?
‘jack, fogadd meleg gratulációmat, szépen odab@szott, vendégem vagy egy akármire a belváros legreprezentatívabb NÁNDI-jába. Csak szólj, kérlek, előre, mert egyeztetnem kell a tömb-bizalmival.
Aprópopó, két hete változott ám a szabály, ha nem pöngeted be idejében a HSZA-t, akkor a vendéglátód köteles fizetni; ha ő se fizet, letiltják a béréből.
———————————————————————-
Hogy idézzelek „hát ez üt, mint a cseh metiles vodka”.
9. noirp — 2013-10-07 08:54
Ja és a „nem akkora lázár, mint amekkorának mutatja magát” kifejezés külön tetszetős. 🙂
10. becsuszoszereles1k — 2013-10-07 09:48
Nagyon tanulsagos tapasztalat, hogy 5 ev optikajan at mar lehet latni, amit 10 ev optikajan at (ami persze lenyegesen konnyebb), elore jo egy evtizedre…- ezzel egyutt, nem hajlok a pesszimizmusra…
11. panamajack — 2013-10-07 09:51
@noirp: „ha nem pöngeted be idejében a HSZA-t, akkor a vendéglátód köteles fizetni” – igen, de állítólag Hazatérési Kötvényt is elfogadnak…
12. noirp — 2013-10-07 10:15
@panamajack:
Hát, a biztos, az az ojró, esetleg USA-dollár, node zsebbe.
13. noirp — 2013-10-07 10:15
@becsuszoszereles1k:
Jó neked!
14. becsuszoszereles1k — 2013-10-07 15:21
@noirp: Ugyanitt Budapest-kozeli, kozponti fekvesu kis csaladihaz nagy kerttel – egy biro es egy ugyved szomszeddal – jutanyos aron elado, vagy szarazkenyerre, repulojegyre cserelheto.:))
15. vittore — 2013-10-08 09:23
Nem vagyok egy rettegőgép, de ez sajnos inkább nyomasztó volt mint vicces, és erről nem professzorpizka tehet…. 🙁 A NÁNDI-n besírtam…. 🙂
16. panamajack — 2013-10-08 10:09
@vittore: Valóban nem a Prof tehet róla, hanem én. 🙂 Amúgy a nyomasztás volt a cél, örülök, hogy átjött.
17. noirp — 2013-10-08 13:39
Lehet, hogy csak én érzem így, de számomra a poszton belül külön kisszociográfia a közmunkás alakja. Tarhál, de az önérzete, az hatalmas. Ő M-A-G-Y-A-R. Őtet nem lehet csak úgy faképnél hagyni.
Mintha valahogy így lejmolnánk az uniónál…összkormányzatilag…Vagy csak én hajoltam bele valami oldószerbe.
18. panamajack — 2013-10-08 14:01
@noirp: Így is értelmezhető, bár az eredeti szándékom annak bemutatása volt, hogy egy alapvetően tisztességesen dolgozó, „jó magyar” melósból is ilyen szétcsúszott nyomorultat csinál a rendszer, aki emberi büszkeségének romjait már csak abból meríti, hogy ő legalább nembuzinemcigánynemzsidó. De amit te látsz bele, az is tetszik… 🙂
19. noirp — 2013-10-08 16:53
@panamajack:
„alapvetően tisztességesen dolgozó, “jó magyar” melósból is ilyen szétcsúszott nyomorultat csinál a rendszer, aki emberi büszkeségének romjait már csak abból meríti, hogy ő legalább nembuzinemcigánynemzsidó.”
Máshol fognám meg a dolgot: A rendszer üzenetére elsősorban azok vevők, akik
_ már per pill. _
nem tudnak másra büszkék lenni, mint hogy magyarok (nem cigányok, nem zsidók, nem buzik, stb.) Rájuk épül az egész ideológiai katyvasz.
Sokan vannak, mert valljuk be, egy tök véletlen, de adott és jól megfogható dologra [hová születtél és milyen hajlamaid vannak] sokkal könnyebb verni a … — már bocs — mint letenni valamit az asztalra, amire valóban büszke lehetsz.
Amit Te leírsz (hogy ti. az alapban tisztességes melós idáig csúszik, le vagy szét) már a következő lépcső — szerintem.
Alkalmazkodás. Könnyebben kap egy ezres fémpénzt, ha darálja ő is a magyar mantrát.
Hogy ez elitista, embergyűlölő szöveg?
Az. Vállalom.
Majd ha nem hőbörög az utcán/a nagyelőadóban/tüntetés idején a székház körül/a TV-nél ez a réteg, vagy legalább nem avatjuk őket ezért szentté: akkor én is visszaveszek az epéből.
20. panamajack — 2013-10-08 17:08
@noirp: „Amit Te leírsz (hogy ti. az alapban tisztességes melós idáig csúszik, le vagy szét) már a következő lépcső — szerintem.” – ne felejtsd el, hogy a dátum 2024! 🙂
Amit írsz, az szerintem egy tyúk-tojás probléma. Igaz, hogy az elnyomó ideológiák eleve a lumpenekre építenek (de még inkább a lecsúszástól rettegő kispolgárra!), viszont ez a születésre verni magadat dolog, ez sajnos kétélű. Ha őszinte vagyok magamhoz, akkor az én születésem (középosztálybeli pesti zsidó értelmiségi család) bizony biztosított nekem olyan előnyöket, ami a cikkbéli tarhálónak esetleg nem volt meg. Persze nem olyasmi előnyökről van szó, mint amiket pl Vitézy Dávid élvez (soha semmit sem kaptam az életben „kapcsolati” alapon, mielőtt még…), de azért valjuk be, nem mindegy, hogy a gyerek milyen kultúrát és műveltséget hoz otthonról.
Persze a most épülőben lévő rendszerben a legborzalmasabb, hogy egyrészt ellehetetleníti a társadalmi mobilitást, másrész ha most lennék gyerek, akkor sokkal rosszabb esélyekkel indulnék az életben, hiszen a tudás egyre kevésbé számít, a „megfelelő háttér” meg egyre inkább.
21. panamajack — 2013-10-08 18:39
@noirp: Egyébként nagyon jól látod, hogy a tarháló figura kulcskarakter az írásban. Én a magam részéről a következő háttértörténetet képzeltem el neki: átlagos melós, nem túl okos, nem szent, de nem is rosszabb a többinél. Valamikor 2008 után elveszti az állását, talán mert az gyárát bezárja a multi, talán mert államosítják az üzletágat, ahol dolgozik, esetleg ellehetetlenítik a kisvállalkozását. Bedőlt a nacionalista dumának, elvakult fideszes vagy jobbikos lett, hátha majd neki is jut valami. 2011-től kénytelen közmunkát vállalni, minimálbér alatti fizetéssel, ahonnan már nincs kitörés (ugyanis hamarosan a szarért-hugyért dolgoztatott közmunkásokkal váltják ki az államközeli oligarchák által foglalkoztatott melósokat). Dolgozóként az éhezés szélén vegetál már vagy egy évtizede, viszont retteg attól, hogy a legkisebb engedetlenség (vagy csak pech) elég ahhoz, hogy onnan is kivágják és konkrétan éhenhaljon. Kétségbeesetten bizonygatja (főleg magának), hogy vannak még nála is lejjebb a társadalmi ranglétrán, például a cigányok és a hajléktalanok (akikről az én antiutópiámban már csak annyit lehet tudni, hogy valahol össze vannak gyűjtve…). Hát ezért (is) ekkora MAGYAR ő.
22. becsuszoszereles1k — 2013-10-08 20:05
17. @noirp: Ennel en me’g sulyosabbnak erzem a figurat: O” magyar, so”t O”smagyar; egyfajta „jobbikos tomeg onerzetet” (hogy mast ne mondjak) jelkepez szamomra, mind „magassagaiban”, mind melysege’ben. > Igen, ugyanez az unional, marmint ebbol a: nudnikolas (eroszakossag, tarhalas)…:(
23. becsuszoszereles1k — 2013-10-08 20:07
16. @panamajack: De me’g hogy!
24. becsuszoszereles1k — 2013-10-08 20:14
@panamajack: „ilyen szétcsúszott nyomorultat csinál a rendszer”; szinten ebben az ertelemben gondoltam.
25. noirp — 2013-10-09 09:02
” viszont ez a születésre verni magadat dolog, ez sajnos kétélű. Ha őszinte vagyok magamhoz, akkor az én születésem (középosztálybeli pesti zsidó értelmiségi család) bizony biztosított nekem olyan előnyöket, ami a cikkbéli tarhálónak esetleg nem volt meg. Persze nem olyasmi előnyökről van szó, mint amiket pl Vitézy Dávid élvez (soha semmit sem kaptam az életben “kapcsolati” alapon, mielőtt még…), de azért valjuk be, nem mindegy, hogy a gyerek milyen kultúrát és műveltséget hoz otthonról.”
Én, mikor írtam, NEM erre a minőségi különbségre gondoltam (hogy a gyerek milyen kultúrát hoz otthonról). Hiszen én is többedik generációs diplomás vagyok; nem volt pl. akadálya a továbbtanulásnak.
Amire viszont igen, az az a — számomra leírhatatlanul taszító — világlátás, ahol az ember személyes teljesítmény híján egyedül a nemzeti hovatartozásból gyárt magának alapot a büszkeségre. Ami tök véletlen, mert világra jöhetett volna Kambodzsában is.
És avval a zászlóval, amire anyám (mint tanár), apám (mint kiskatona), én (mint mérnök), nővérem (tanító) esküt tett/tettem különféle alkalmakkor, abba a lebüdösödött bickóit tekeri focimeccs/tüntetés után. De még talán a kukacára is ezt köti, merthogy ő magyar. Aki pedig nem így gondolkodik, esetleg túl is néz a (jelenlegi vagy történelmi) határokon, az cigányzsidóbuziballib. Neked mondjam?
Hogy tkp. mire kéne büszkének lennie, azt nem is biztos, hogy tudja; hiszen még a szent magyar nyelv ortográfiájával is csúnya gondjai lehetnek — legalábbis ahogy egy-egy mélymagyar fórumlátogató hszait elnézem.
Másik kulcsmondat, illetve kulcsbekezdés:
„Én a magam részéről a következő háttértörténetet képzeltem el neki: átlagos melós, nem túl okos, nem szent, de nem is rosszabb a többinél. Valamikor 2008 után elveszti az állását, talán mert az gyárát bezárja a multi, talán mert államosítják az üzletágat, ahol dolgozik, esetleg ellehetetlenítik a kisvállalkozását.Bedőlt a nacionalista dumának, elvakult fideszes vagy jobbikos lett, hátha majd neki is jut valami.”
Grüss von Weimar.
Afasztudja, 2024-ben és Budapesten, vagy 1930-ban, és valahol Németországban, vagy enyhébb esetként Rómában, vagyunk-e. Ki is rázott a hideg. Bár kiderülne, hogy én vagyok mértéken felül kényes és fázós.
26. panamajack — 2013-10-09 10:30
@noirp: Az üres és agresszív magyarkodókról egyezik a véleményünk. Én ezzel a karakterrel pont azt akartam bemutatni, mi lenne ennek a rétegnek sorsa akkor, ha teljesülne a kívánságuk, és tényleg egy szélsőségesen nacionalista diktatúra épülne ki. Azt kapnák jutalmul, amit a mifajtánk büntetésből… :I
Azért ne felejtsd el a nagy hidegrázásban, hogy ez az írás (még) nem valóság, és nem is fog feltétlenül bekövetkezni. Mint a bevezetőben írtam: kéretik nem (túl) komolyan venni! 🙂
27. noirp — 2013-10-09 10:54
@panamajack:
Tudom, h még nem valóság 🙂 hálisten!
csak néha (néha??) az a benyomásom, hogy valami hasonló könnyen bekövetkezHET.
Há’ ezért tekergetem a termosztátot.
Aztán persze előttünk van 2018 és ’22, addigra még a legbutább zászlólobogtató is besokallhat.
Továbbra is „afasztudja” 😀
28. panamajack — 2013-10-09 13:51
@noirp: Na most kedvet csináltál nekem, hogy megírjam ugyanezt a fonákjáról, nevezetesen, hogy milyen lenne egy libsi pokol Magyarországon 2024-ben. 🙂
Részlet:
„- Trevorkám, vidd le a szemetet!
– Menj a picsába apa, nincs kedvem! Épp pornóoldalakat nézek a neten!
– Ne feleselj vissza büdöskölyök, mert szólok a másik apádnak, hogy keverjen le egy frászt! A pornó megvár. Na nem bánom, még betolhatsz egy csík kokaint, de aztán sipirc!”
29. becsuszoszereles1k — 2013-10-09 13:59
25. @noirp: „Afasztudja, 2024-ben és Budapesten, vagy 1930-ban, és valahol Németországban, vagy enyhébb esetként Rómában, vagyunk-e. Ki is rázott a hideg.” – valami ilyesmi jott at nekem is.:)
A „peneszedes” mint „filing” tobbszor is megjelent mar tortenelmunk soran; majd valosagosan is bekovetkezett. [Van, aki e’lo tapasztalatbol, vagyunk, akik korabeli kronikakbol vagy a szepirodalombol ismerjuk.]
30. noirp — 2013-10-09 14:04
@panamajack:
uuu! ez nagyon nagy lenne! 😀 Írjad, írjad!
„Trevorkám, indulj már el suliba! — Mivel szponzorálsz, öreg?”
A frász lekeverése kockázatos, mert a gyerek mindkét apját beperli a jogvédőknél…(ha kedve van)
31. becsuszoszereles1k — 2013-10-09 14:11
28. @panamajack: :)))
Ez 2024? Ezekszerint, jelenleg (ideiglenesen) nepnemzetilibsizmus van ?:))
32. lencse — 2013-10-11 10:13
Jelenet a nyelviskolában, Bukarestben:
– igen, igen, magyarul szeretnék tanulni.
– jó, de miért ? Eddig csak „bozgorozta” a magyarokat, tüntetett ellenük stb. Most miért …
– a gárdista focidrukkerek kirándulása után nagyon kezdett érdekeni ez az Orbán-féle dolog, meg-gugliztam egyet-mást a politikájukból és úgy érzem, ez kell nekünk is. Mennék októberben tapasztalatcserére is… Na, jó lesz ?
33. zsanvalzsan — 2013-10-11 15:21
Ha valakit érdekel, a témában további színvonalas szakirodalom érhető el:
Spiró György: Feleségverseny c. regényét javaslom.
34. hakapeszi — 2013-10-13 02:55
Ez jó lett!
35. hakapeszi — 2013-10-13 02:56
Ez igencsak jó lett! Az emberben tényleg ott a félelem, hogy ezek tényleg egyre tovább nyomatják a hülye etatizmusukat..
36. escargot — 2013-10-21 15:28
Kész, végem, meghasonlottam. Ma apám hasa alól egy óvatlan pillanatban kivillant a Nagy-Magyarország övcsat. Az elmúlt 20-25 évi teljesítménye meg pont mint az írás magyarjáé. A gyűlöletszintje is.
Kérem, kapcsolja ki!
37. petiba — 2013-10-21 15:40
@noirp:
Véletlenül keveredtem ide a konteóról, és ha már, elolvastam ezt az … izét itt fenn.
Nos, ígérem, nem jövök többet zavarni a magasságos köröket, de annyira megható, amikor belpesti zsidó értelmiségiek weimarozni kezdenek és rettegni.
Receptre kellene felírni borsodi kistelepülésen töltött kéthetes velnessztúrát, öregező „fiatalok” szomszédságába. Csak hogy mégis személyesen tessenek megtanulni, mi is az az igazi rettegés, hajnali kettőkor bezárva a kis vályogház ajtaját az életért rettegni, miközben valakik pakolják a fát a kiskamrában. Mert lehet, bejönnek a rozoga ajtón megnézni, maradt-e még valami a nyugdíjból.
A kommenteket abból a kíváncsiságból eredően kezdtem olvasni, hogy vajon kiderül-e, ki írta ki magából ezt a cuccot, mert lenne rá tippem. Na persze nem személyes, csak csúnya általánosító. Bingó.
A jövőkép? A jelenlegi tendencia alapján egy kicsikét más.
2024-re várhatóan a maradék önállóságunkat is elveszítjük, gyarmati létünk már senkinek nem lesz kérdés, országgyűlési választásokkal nem kell majd bajlódnunk, az irányítótestület el tudja végezni Tel Avivból is az operatív feladatokat, neten keresztül. A magyar fiatalok értelmesebb része már külföldön dolgozik, keleti végeink elnéptelenedve várják az új telepeseket. A belpesti, közép- ill. felsőosztálybeli zsidó értelmiség pedig elégedett, hogy a „jobbikos” nácikok vagy elhúztak a halál faszára, vagy agyonverték őket a lassan többségi társadalommá lett cigányok.
Apropó, még egy apróság. Magyar ember nem használja azt a tákolmány szót, hogy „magyarkodó”.
38. panamajack — 2013-10-21 18:54
@petiba: Személyesen Borberics úrhoz van szerencsénk? 😛
39. professzorpizka — 2013-10-21 19:04
@petiba: Ha írsz egy kb kétoldalnyinál nem hosszabb összefoglalót arról, hogy mit tesz a magyar ember és mit nem, azt ünnepélyesen megígérem, hogy itt a blogban leközöljük.
40. panamajack — 2013-10-21 19:29
@professzorpizka: Én odáig tudom, hogy evés közben nem beszél és nem koccint sörrel (bár ez most már vita tárgya).
41. noirp — 2013-10-22 08:56
@panamajack: Olyasmit is hallottam rebesgetni, hogy nyílt jellemével nem fér össze a titkos szavazás.
42. noirp — 2013-10-22 08:57
@petiba:
Remek, remek, épp csak a lényeg nem ment át.
Borsodi wellnesstúra? Egy megyét tetszett csak tévedni.
43. noirp — 2013-10-22 09:05
@petiba:
Ja, és csöndesen megjegyezném, hogy szerintem meg a tel-avivi háttérhatalom felemlegetése [pláne netes operáló háttérhatalomként] rettegés. Vigyázz, most is beztosan figyelik valahol a Negevben, mit kommenteltél.
44. noirp — 2013-10-22 09:19
@panamajack:
Amennyire tudom, sörrel azért nem koccintunk, mert „akkor keresztelő lesz”.
45. panamajack — 2013-10-22 09:41
@noirp: én úgy tudom, hogy az aradi vértanuk emlékére. Mert a legenda szerint Haynau sörrel koccintott a kivégzés után.
46. panamajack — 2013-10-22 10:45
@noirp: újra és újra ledöbbenek azon, hogy az egységsugarú zsidózó micsoda álomvilágban él. Ha csak a fele igaz lenne annak, amit fantáziálnak a hatalmunkról, már régen eltűntettük volna az összeset… 😉
47. panamajack — 2013-10-22 11:04
@noirp: az én nagyszüleim úgy lettek belpestiek, hogy a kiskunsági faluból, ahol parasztok voltak, elvitték őket munkaszolgálatra illetve koncentrációs táborba, a szomszédok aktív vagy passzív közreműködésével. Miután véletlenül életben maradtak (ellentétben a rokonság nagy részével), úgy gondolták jobb, ha a fővárosba költöznek. Persze aztán volt pofájuk tanulni, úgyhogy a gyerekeik már elérték a kádári magyar középosztály életszínvonalát. Rohadtbuzigazdagzsidók.
48. noirp — 2013-10-22 12:43
@panamajack: Igen, s ennek a verziónak is van egy oldalhajtása: 150 év után (1999) a tilalom már nem érvényes.
49. noirp — 2013-10-22 12:45
@panamajack:
„volt pofájuk tanulni”
Nem tudtad, hogy a Nobel-díj kiosztó gálája zsidó nemzeti ünnep?
50. panamajack — 2013-10-22 14:22
@noirp: jaja. Imre Kertesznek is csak azért adták oda, nehogy magyar kapja.
51. panamajack — 2013-10-22 14:26
@panamajack: csak azért nem írok Magyar-t, mert személynévként zsidók közt is gyakori. 🙂
52. becsuszoszereles1k — 2013-10-22 21:18
@petiba: Es most elhuzhatsz a halal faszara! Koszonom.
53. igazitrebics — 2013-11-06 15:56
Véreim!!
Ezt most, így, hogy?
Alkotói válságba kerültetek, vagy mi?
Kifogyott a ténta a klaviatúrából? 🙂
54. panamajack — 2013-12-19 19:45
Gyerekek, én azt hittem, hogy a fenti posztomban a túlzás írói eszközével éltem. Hát nagyon úgy tűnik, hogy a fantáziám nem ér fel a NER valóságához…
http://gondola.hu/cikkek/88352-Hungarofobia_Elleni_Egyezteto_Tanacs_%28HEET%29.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201312
55. becsuszoszereles1k — 2013-12-20 14:21
@panamajack:
Preciz es gusztustalan, mint az ndk butorhuzat vedo huzat vedo huzat…
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.