Zsolti, te nagyon hülye

Olvasom, hogy a nemzetünk összeforrasztásáért felelős miniszterelnök-helyettes, mindannyiunk hőn szeretett Tömjén Zsoltja, “mérsékelt optimizmussal várja” Klaus Johannis államfői ténykedését, mivel a frissen beiktatott román elnök szebeni polgármesterként nem szolgálta kellő lelkesedéssel a határon túli magyarság ügyét.

Lendüljünk most túl azon, hogy a Fidesz kb. úgy van a határon túli magyarokkal, hogy azok ilyen távoli szavazógépek, akiknek nagy szimbolikus gesztusokat teszünk, de amúgy magasról teszünk rájuk.

Fontosabb üzenete a fenti megnyilatkozásnak, hogy Semjén mennyire teljesen hülye ahhoz, amit csinál, és mennyire kártékony dolog, ha egy ennyire ostoba ember döntési pozícióba kerül.

Ahhoz, hogy Semjén nyilatkozatának káros mivoltát belássuk, nem kell Románia-szakértőnek lenni. Nem kell Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből vagy Temesvárról származni. Figyelni kellett középiskolai történelemórán.

Kezdjük ott, hogy idézzük fel azt a térképet, amely a Johannisra és a Johannis ellen szavazó román megyéket mutatja! Azt az egyébként tudott eloszlást kapjuk, hogy – két megye kivételével – Erdély, a Bánát és a Partium Johannisra szavazott, míg a Regátban a bukaresti establishment jelöltjét támogatták.

És itt meg is érkezünk a Johannis előtt álló egyik hatalmas feladathoz. Erdély Romániához csatolása mindig szerepelt a bukaresti álmok között, ám az elszakadás másik hajtóereje a Monarchia területéről jött. A megnövekvő lélekszámú erdélyi románság és az annak tetején kialakuló értelmiség sokféle módon próbálkozott azzal, hogy szerepet kapjon a Monarchia elitjében. Memorandumot írtak, szerveződtek, váltakozó sikerrel.

A mérsékelten fejlett Román Királyság a kor egyik nagyhatalmának jól szervezett, fejlett infrastruktúrájú, és ami fő, tekintélyes polgársággal és értelmiséggel bíró részét kapta meg. A törésvonal, amely a Kárpátok két oldalát elválasztja ma is megvan, ráadásul úgy, hogy közben a trianoni határ, a magyar kormány pocsék politikája ellenére is elkezdett szép csendben feloldódni. Szatmárnémetiből bármit Bukarestben elintézni pont annyira logikus és természetes dolog, mint egy prágainak mondjuk Münchenbe járni ügyintézni.

Johannis megválasztásával az az erő, amely a Nagy-Romániát létrehozta, megint hallatja hangját. Nem véletlen, hogy Johannisnak úton-útfélen hangoztatnia kell hazafias román elkötelezettségét, ha nem akar olyan színben feltűnni, mint aki Erdély (Bánát, Partium) elnöke lesz, mely részek végre otthagyják a slamasztikában a szegény keleti rokonokat.

Johannis ugyanakkor egy tűrhetően versenyképes, emelkedőben levő gazdaságot fog átvenni, olyan országot, amely jótanuló a NATO-iskolapadban, területén rendszeresen látogatást tesznek NATO-erők. Logikus, hogy ott vannak, hiszen a Fekete-tenger nem a Kárpátok, főleg a Krím orosz elfoglalása fájdalmas figyelmeztetés erre a természetföldrajzi tényre.

Johannis ráadásul olyan politikus színében tűnik fel, aki nyugatos, felvilágosult, (nem ortodox!) mindenben ellentéte az eddigi román vezetőknek. A legtöbb volt kommunista országban eljött már az a politikus, aki az addigi establishment ellentéteként tűnt fel. Van, ahol egy ciklus jutott neki, de fontos reformokat vitt keresztül, mint Szlovákiában Dzurinda, van ahol egyenesen európai vezető szerepig jutott, mint a lengyel Tusk, van ahol meg visszasüllyedt a reménytelen brezsnyevcsinába, mint nálunk Orbán.

Johannis tehát menetrend szerinti szereplője a rendszerváltásnak, kérdés, hogy mi lesz belőle. Az esélyei a vázolt problémák ellenére sem rosszak. Hagyományosan francia elkötelezettségű országot irányít majd, ugyanakkor ő német. Ha a politikáját kifogástalan vagy ahhoz közeli módon européer mederben tudja tartani, akkor ez kiválthat hangsúlyos német nyitást Románia irányába, a kellemetlenné váló Magyarországról keletebbre tolva a fókuszt. Ne legyünk meglepődve, ha Johannist rövid időn belül magas szinten fogadják Berlinben, és számíthatunk Merkel vagy Gauck többnapos bukaresti látogatására is.

Tusk példája azt is megmutatja, hogy a jól teljesítő, késsel-villával enni képes Kelet-Európai politikusra van igény az EU-n belül is.

Persze Klaus Johannis nem Superman és Batman szerelemgyereke, az is lehet, hogy csúfosan meg fog bukni, vagy egyciklusos szerep jut neki, mint Dzurindának. Nem tudjuk.

Azt azonban látni kell, hogy az eddigi bukaresti alakokhoz való magyar hozzáállásnak meg kellene változni. Nem az következik ugyanis, hogy csikorgó fogakkal fognak az erdélyi magyarságnak mindenféle jogokat adni, az európai pedigrét javítandó, hanem olyan politikus jön most, aki már eredendően mint modernista européer tűnik fel.

Mondjuk magyarul: zsarolhatóbb. Még jobban ügyelnie kell arra, hogy az Európába vágyó Erdély még európaibb legyen, még több jogot kapjon ott bárki, aki ott épp valamilyen jogra vágyik.

Johannis divatos politikus lesz. Végig fogja haknizni Európát és szeretni fogják őt. Mi pedig, afféle tapasztaltabb rokonként örvendve fogadhatnánk a klubban és időnként, amikor senki sem figyel, akkor finoman bokán rúghatnánk, hogy ugye Klaus nem akarod ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt néhány határátkelő, vasútvonal, iskola kedvéért elveszíteni? Na ugye hogy nem? Holnap akkor Brüsszelben mosolyogva együtt jelentjük be, Bruderherz, most pedig mosoly, mert jön vissza a Mutti.

Vagy pedig, maradhat a mérsékelt optimizmussal tekintés az újabb szőröstalpúra. Amivel a magyar kül- Európa- és magyarságpolitika újabb szegénységi bizonyítványa érkezik meg.

Zsolti, te nagyon hülye.

9 hozzászólás

 1. tiboru — 2014-12-29 18:55 

Romániát és a románokat a magyarországi átlagnál talán jobban ismerő politikai armchair generalként nagyrészt egyetértek Pizka professzor elemzésével. Johannis teljesen új levegőt látszik fújni a Cotroceni-palota összes termeibe, s pont ebből fakad az első kérdésem: mennyire fogja elviselni a bukaresti politikai elit (beleértve saját, nemzeti liberálisnak nevezett pártjának vezetőit és tagságát is) a lutheránus nagyszebeni fizikatanár kívülállóságát?

Vélelmezem, a kommentelők közül kevesen hallgattak végig Johannis-interjút, ezért hadd villantsak fel egy-két érdekességet, amely már a külsőségek tekintetében is jelentős eltérést mutat ahhoz képest, amihez a romániai választók szokva voltak. Johannis röviden, célratörően és sallangoktól mentesen fogalmaz, természetesen nyelvtanilag tökéletes románsággal. Süt belőle a “kwadratisch, praktisch” mentalitás, ami a latinos temperamentumú célközönség számára talán egy kicsit sótlannak tűnik, ugyanakkor tökéletesen beleillik azokba a skatulyákba, ahová az elmúlt százakárhány évben a románok a németeket helyezték.

Klaus Werner tényleg a nyugati civilizáció kedvence lesz, legalábbis az első pár hónapban. A napokban fogadtam valakivel abban, hogy legkésőbb májusig Obama is szakítani fog rá legalább félórát, s a Bundestagba (valamint a berlini kancellári hivatalba) fényképes, állandó belépője lesz (legalábbis virtuálisan). Ugyanakkor odahaza elképesztően keskeny mezsgyén kell majd egyensúlyoznia, hiszen Ponta szocdemjei ugrásra készen figyelik, mikor lehet nyilvánosan is megkérdőjelezni hazafiságát és a Románia iránti elkötelezettségét. Az első kompromisszumot már megtette: az elnöki hivatal honlapján, a hivatalos életrajz “nemzetisége” rubrikájában az olvasható, hogy “román”.

Van még pár észrevételem, de most mennem kell. I’ll be back!

 2. tiboru — 2014-12-29 19:45 

Johannist óhatatlanul az előd, Băsescu fényében fogják megítélni. Nos, az anyaországiak talán nem tudják, de 2004-ben, amikor az egykori tengerésztisztet először megválasztották, Traján barátunk önmagát mint leendő “játékos elnököt” (președinte jucător) határozta meg, vagyis világossá tette, hogy a maximumig ki fogja használni az alkotmány által nyújtott lehetőségeket, s a politikai pártokkal egyenrangú félként fog részt venni a romániai politikai játszmákban. be is tartotta, amit ígért, sőt. Erről a szocdemek tudnának fogcsikorgatva mesélni.

Johannis ezzel szemben “közvetítő elnök” (președinte mediator) kíván lenni, egyfajta bíró a bukaresti politikai csetepatékban. Szerintem ez is kurvanehéz lesz, már csak azért is, mert 1989 óta az első olyan román elnök, akinek megválasztásakor nem volt parlamenti többsége. Márpedig mindig az első év a legnehezebb. És azt se feledjük, hogy Johannis szavazóinak jelentős része Băsescu-párti, akik csak azért voksoltak rá, mert Traján harmadszor már nem indulhatott. Nos, ők a jövőben mindig azt fogják kérdezni: mit csinálna ebben a helyzetben a mi Băsescunk? Innen is látszik, hogy – noha az előd nem volt egy De Gaulle vagy Roosevelt – Traján árnyékából még egy jó ideig nem tud szabadulni.

De a legjobban a titkosszolgálatoktól féltem az új román elnököt. A két román gumitalpú szervezet (oké, van több is, de most a két legnagyobbról, a hírszerzésért felelős SIE-ről és az elhárítás területén illetékes SRI-ről beszélek) az elmúlt évben könyékig beleállt a választási küzdelembe – s talán mondanom sem kell, nem feltétlenül Klaus oldalán. A velejéig civil nagyszebeni polgár egyszerűen nem érti az intelligens szervízek (és ahogy látom, az állami erőszakszervezetek) működési elvét, viszont van annyira értelmes, hogy ezzel tisztába is legyen. Az elkövetkezendő hetek nagy kérdése: kiket jelöl SIE- és SRI-főigazgatóknak (ő csak jelöl, a Parlament választja meg ezeket, s mint említettem, ott a legyőzött Pontáék vannak többségben). És komoly feladat lesz a híres, szervezett bűnözés és terrorizmus-ellenes központi hatóság (DIICOT) vezetőjének kinevezése is, amiben konzultálnia kell a miniszterelnökkel (aki – megismétlem – az általa legyűrt Victor Ponta).

 3. tiboru — 2014-12-29 19:54 

Csak most kapcsolok, hogy Semjénre még nem is reagáltam, de attól az embertől formálisan hányingerem van, úgyhogy nem is forszíroznám a hülyeségeit…

 4. becsuszoszereles1k — 2014-12-29 23:53 

“latinos temperamentumú célközönség ” :DDD

 5. becsuszoszereles1k — 2014-12-30 07:59 

@becsuszoszereles1k:
Zsotitol fuggetlenul! – Bizanc es Europa?! :O) Sotetseg (delben)… :/

 6. Rumcájsz von Jicsin — 2014-12-30 16:41 

Már a Fidibusz egyetlen szem “atlantistájának” se teccik olyan nagyon a rencer!
Vajon ő veterán-e?
Felkészül: Lázár, Szijjártó, Rogán!

“Németh Zsolt: Ez vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára”

Csak a kiemeltek:
Magyarország megítélése minden kétséget kizáróan romlott. Ez a tény nem vitatható. Különösen nagy probléma, hogy azokban a körökben is romlott a helyzet, ahol az elmúlt négy évben határozottan kiálltak mellettünk. Itt a közép-­európai szövetségeseinkre gondolok

Az alapkérdés az, hogy ez az ár megéri­-e – ezt kell a mindenkori magyar politikai vezetésnek mérlegelnie

Ez a házasságkötés óta a legmélyebb válság, olyan állapot, amikor a felek néha teljesen elvesztik a józanságukat és az önkontrolljukat. Ilyen volt például McCain szenátor esete. De szerintem nem lehet minden felelősséget az amerikaiakra terhelni. Kettőn áll a vásár

Feltételezések, vádak fogalmazódnak meg kölcsönösen. Amerikai részről például az, hogy Magyarország kiemelt partnere Oroszország lenne. Ugyanakkor az Amerikáról szóló hazai retorika vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára. Gondolok azokra a kijelentésekre, miszerint Amerika legfőbb törekvése az, hogy megossza Európát és Oroszországot.

Akár a civil, akár a kitiltási ügyben az az alapvető érdekünk, hogy a Nyugat irányába ne újabb falakat húzzunk fel, ne az előítéleteket erősítsük. Mi ne kitiltsunk, hanem meghívjunk és vendégül lássunk! Mert valójában az Putyinnak a módszere, amelyik vádol, amelyik kitilt, amelyik viszontkitilt.

http://index.hu/belfold/2014/12/30/nemeth_zsolt_ez_veszesen_kezd_emlekeztetni_a_putyini_retorikara/

 7. szomgy — 2015-01-07 15:46 

Kétségtelenül igaza van Tiborunak, hogy a Semjén nem egy észlény.

Jelenleg ő a második Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, a kormányfő első, egyben általános helyettese, a kabinet nemzetpolitikáért felelős tagja.

Az igazi kérdés azonban szerintem az, hogy melyik jobb kormány: amelyiknek van nemzetpolitikáért felelős minisztere, vagy amelyiknek nincs.

 8. panamajack — 2015-01-08 10:57 

@szomgy: Szerintem amíg Semjén a nemzetpolitikáért felelős miniszter, nyugodtan vehetjük úgy, hogy nincs a kormánynak nemzetpolitikáért felelős minisztere.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.