Memoárok Európáról

Egyik kedvelt ifjúkori olvasmányom volt Valéry Giscard d’Estaing memoárja. Többek között leírja, hogy az EU hány intézménye, vívmánya született úgy, hogy az integráció valamilyen nagy probléma elé nézett, és ekkor ő, mint francia elnök és a nemrég elhunyt Helmut Schmidt (akivel egyébként jó barátságban is volt) összeültek az Elysée-palotában vagy a Bundeskanzleramt-ban és egy konyak mellett szépen megbeszélték, hogy legyen.

Ez az Unió hajnalán rendben is volt, sőt bizonyos mértékben ma is rendben volna. Az európai politikai hagyomány szerves része, hogy a Napóleonban és De Gaulle-ban gyökerező francia elnöki pozíció megköveteli a kezdeményezést, a kemény fellépést. Hollande, akire mint puhány politikusra szokás tekinteni, egyszerre keményen nyilatkozó, konkrét lépéseket elrendelő ember lett. Nem csoda, a grande nation elnöke egyszerűen nem tehet mást.

A német kancellári poszt, hiába gyökerezik Bismarck személyében szintén egy XIX. századi nagyságban, sokkal inkább a megfontolt szervezők hagyományos posztja a XX. század második felében. Nem meglepő ez, Adolf Hitler óta vannak dolgok, amelyeket a német kancellár egyszerűen nem csinálhat úgy, ahogyan az Bismarck idejében szokás volt.

A két legerősebb európai ország vezetési hagyományának ez az eltérése az európai integráció egyik alapja, ugyanakkor egyik fő akadálya egyben.

A menekültválság és az azzal összemosódó, bár direkt kapcsolatban nem levő legújabb terrorhullám kezelésében szinte alig hallottuk az EU intézményrendszerének vezetőit. Nyilván mindenki elmondta a magáét, de hiába van közös külpolitika meg még ki tudja, hányféle más közös politika, az Európát ért támadás közepette akkor tudott értékelhető válasz születni (pontosabban akkor indultunk el végre abba az irányba) amikor a belpolitikában taktikázó német kancellár és a közvélemény előtt a hagyományos erős vezetőt eljátszani kényszerülő francia elnök egyszerre került lépéskényszerbe.

Meglehet, ők nem fognak hajnal háromig dohányozni egy szalon mélyén konyakozva, de a politikai útirányt az ő konszenzusuk fogja kijelölni.

Ebből számtalan következtetés adódik.

Hirtelen teljesen érthetővé válik, hogy Cameron miért zsarolja az EU-t azzal, hogy kilépnek: azt akarja, hogy ezekre a valódi vagy képletes konyakozásokra hívják meg őt is. Megjegyzem, az európai integrációnak csak az első lépése, hogy Nagy Károly birodalmát – ha konszenzusos alapon is – de az utolsó ötven évben egységes elvek szerint kormányozzák. Az angolok integrálása, na az lenne igazán érdekes.

De az ilyen pimfli kis történelmi kérdések mellett számunkra is nagyon érdekes ez a dolog. Itt nálunk évek óta úgy tekintenek az EU-ra, mint valami komisszári hivatalra, ahol mi akkor tudunk bármit elérni, ha hangosan hisztizünk, esetleg dévaj csípőrázással Putyin felé táncolunk.Változást pont a menekültválság okoz, amikor – 2010-es újraválasztása óta először – az orbáni diplomácia nekiállt regionális összefogást szervezni és a visegrádi országokkal egységfrontot alkotni, úgy, hogy próbálta befolyását a Balkánon is éreztetni. Párhuzamosan az EU jogi kereteit is próbáljuk igénybe venni az álláspontunk megvédéséhez.

Először próbáltuk tehát azt EU-t arra használni, amire való, a Szijjártó-érában először próbált Magyarország a durcás kisgyerek helyett kombináló kishatalom lenni.

Nagyon szomorú, hogy erre a mozzanatra akkor került sor, amikor Juncker tabukat megtörve először beszél kétsebességes unióról, a brüsszeli nómenklatúra szempontjából abszolút érthető módon. Világossá vált ugyanis, hogy a stratégiai irány, döntési mechanizmusok ide, intézményrendszer oda, az integráció jelenlegi szintjén német-francia konszenzus eredménye lesz. Ilyen körülmények között viszont az eurokraták leginkább a kisebb EU államok fölött tudnak hatalmat gyakorolni, az eurokrácia számára tehát előnyösebb lenne, ha az ő játszóterükön nem lenne korlátozó tényező az, hogy a nagyokat nem bántjuk.

Ez persze alkuval jár, méghozzá azzal az alkuval, hogy az EU intézményrendszere a kétsebességes Európában nem megy szembe az első sebesség országainak érdekével.

Ha valaki példát akar erre keresni, nem kell messzire menni. Egy kicsi ország (mi) különutas miniszterelnöke itt erősködni próbál és esély van rá, hogy egy jóval nagyobb ország miniszterelnöke is hasonlóval akar majd próbálkozni (Lengyelország).

A kis ország miniszterelnöke két hatalmas pofont kapott a héten. Egyrészt hosszas lebegtetés után hatalmi szóval leállították a paksi építkezést, másrészt a közvetlen környezetében, a veje cégénél kezdtek antikorrupciós vizsgálatba.

Ebből a kettőből sejteni lehet: az Elysée-palota megfelelő szalonjában már kibontották a konyakosüveget, az európai válasz érik vagy már meg is van a legújabb problémákra. Ebben pedig megvan, hogy kinek osztanak lapot, és kinek nem.

Az Európai Unió történetében egy fontos illúziónak vége, de ez nem feltétlenül tragédia, mert talán pont ez a határozottabb irányvonal kell ahhoz, hogy a százfelé szaladó Kelet-Európát vagy a német-francia hatalmi szó, vagy az az elleni befeszülés integrálja. Vagy szétesik az egész. Bármi lehet. Csak az a fránya ütemkésésünk ne lenne. Olvasta valaki a külügyben Giscard d’Estaing emlékiratait?

26 hozzászólás

 1. komojtalan — 2015-11-19 15:15 

Azért ebből a 2 hírből nem vonnék le messzemenő következtetéseket. Az hogy Angliát inkább az USA -hoz sorolják mint az EU -hoz szerintem is érdekes.

 2. flashbang52 — 2015-11-19 18:45 

A keresztlányomék második házasságából származó unokájának a fia polárszűrőtechnikus a Bem rakparti Bubi kölcsönzőnél. Ott többen is megfordultak már akik személyesen is olvasták a fent említett könyvet. Ha meg akarod tudni a nevüket akkor a protokoll lista első 50 lapját nyugodtan ugord át 🙂

 3. poro — 2015-11-19 21:33 

Mi ennek a memoárnak a pontos címe? Bár nem dolgozom a Bem téren, de azért érdekelne 🙂

 5. xanax — 2015-11-19 23:17 

Tiszta ” Gentlemen’s agreement” 😉

Azér’ a francuzok Borogyino óta inkább csak az orrukra kaptak: Waterloo, Sedan, I és II VH, Indokina, Algéria és egyéb gyarmatok elvesztése.
De Gaulle is csak az amerikaiak politikai korrektségének köszönheti, hogy ’44-ben ő vonult be először Párizsba, mert bevárták.

Fentiekhez képest igen nagy az arcuk és a befolyásuk 🙁

Mikor Giscard hatalmon volt, inkább Carl von Clausewitz könyvét,
– A háborúról – lapozgattam, kinek örökbecsű gondolata megint aktuális lesz:
„A háború a politika folytatása más eszközökkel.”

És lassan átolvashatjuk Machiavelli Fejedelmét ill. Szun Ce A háború művészetét is.

Megint a mi bőrünkre bontják a konyakosüveget és gyújtanak szivarra a hátsó szobákban a gentlemanusok.

 6. professzorpizka — 2015-11-20 11:45 

@xanax: Nos igen, az európai nagypolitikára a hagyományos magyar válasz a „kurva anyád” immár évtizedek óta. Megérteni? Mi? Mária nemzete? A Leitkultur bölcsője, a szívcsakra őrzője? Frászt.

 7. panamajack — 2015-11-20 12:08 

@xanax: „Fentiekhez képest igen nagy az arcuk és a befolyásuk 🙁 ” – igen, főleg a befolyásuk. Vajon miért? Há’ mer kuuuuurva igazságtalan ez a világ, brühühühühüüüüü!!!

 8. professzorpizka — 2015-11-20 12:40 

@panamajack: De nyilván csak érintőlegesen van köze a dolognak ahhoz, hogy tényezők a világ űriparában, atomiparában, fegyvergyártásában, elektronikai- orvostudományi- genetikai- kohászati és még a fene tudja hányféle iparában, az angolokon kívül szinte csak nekik van ténylegesen bevetett, nagy létszámú fegyveres alakulatuk Európában, továbbá a frankofon világban és azon kívül is nagy létszámú Francia Intézetekben tartják a kapcsolatot a helyi franciabarát értelmiséggel.

 9. panamajack — 2015-11-20 12:45 

@professzorpizka: Valamint ahhoz képest, hogy Borogyino óta csak az orrukra kaptak, utána még vagy 150 évig övék volt a világ második legnagyobb gyarmatbirodalma.

 10. flashbang52 — 2015-11-21 11:29 

Nem mindgi tudjuk mi zajlík a színfala mögött . Sokszor csak a végeredményt látja a világ és abból von le következtetéseket Ami aztán vagy igaz vagy nem !
Ha már átmentünk militánsba.:)
Nem tetszik nekem a mostanában neten kerengő video amin a terrorista luvnya kirepül az ablakon. Ha az épületen belül robbantja magát fel az ablaktól távol akkor nem jön igy ki. Ha betámadó kommandósokat akarta semlegesíteni akkor feléjük fordulva ( vagyis az ajtó felé robbant) akkor sem egészben repül ki Ha rajta van a mellény vagy a kezében van akkor meg pláne.
Helmandban csináltak olyat a tálibok, hogy a járőröző brittek nyakába ugrott a merénylő ( így halt meg az első angol katonanő) De ebben az esetben minek robbantott az épületen belül.

Szerintem vagy nem ő robbantott vagy akkor robbant a cucc amikor még nem akarta és ő az ablaknál állt.( valszeg lesett kifelé, hogy indul e a roham mivel ritkulnak az addig elég szapora lövések. Amit használtak robbanóanyag az elég veszélyes cucc olyan mint a bécsi szelet. Frissen az igazi. Után minél tovább áll, annál veszélyesebb lesz és hajlamos beindulni magától is.

A függöny felgördült a francia és orosz hadigépezett kis amerikai utánlihegéssel diadalmasan püföli a Daesh állásait. A cárevics besöpör ,egy csomó pozitív outcome-ot ( ki emlékszik már Ukrajna szétdarabolására) a másik megint megfényesíti a kopott Gloire-t ( vagyunk még mink is valakik az UE ban nem csak az nudista német vegyész csaj ) A német vegyész felhajt egy snapszot megfogadja, hogy ezentúl nem vesz fel rózsaszín kosztümöt és utasitja Her Huffnerspillert, hogy számolja ki hogyan jön ki ebből a német gazdaság jókora profittal és kik fogják őt továbbra is támogatni a Birodalmi Kanzellárián. ( mellesleg rugjanak már bele kettőt a kis pimasz ungarézikbe, hogy tudják, hol a helyük mondjuk legyen Paks a téma meg Új Schnengen nélkülük)
Szóval engem az érdekelne mi zajlott a hátsó szobában konyakozás közben a merénylet ELŐTT, mert ez a merénylet igen gyorsan átrajzolta a hogyan álljunk hozzá a Közel Kelethez című performanszt. ( Mint ahogy az is érdekelne mi történt pontosan mielött a csaj kirepült az ablakon)

 11. hadrian77 — 2015-11-23 09:14 

@flashbang52: a csajról már pár napja lehozták, hogy nem robbantott, hanem robbantották.
A franciák háborúzgatásáról meg itt egy összefoglaló:
http://www.rand.org/blog/2015/11/the-french-way-of-war.html?utm_source=facebook.com&utm_medium=rand_social

 12. panamajack — 2015-11-23 10:19 

Egy igen érdekes és értelmes cikk, ritka az ilyen magyarul…

http://tldr.444.hu/2015/11/23/lesznek-meg-merenyletek-europaban-war-nerd-a-444-nek

 13. flashbang52 — 2015-11-23 20:39 

@hadrian77:

Kösz Ez nekem kimaradt! De nagyon jól jött. Több kollegám is lehülyézett, hogy ezt a felvétel alapján nem lehet kijelenteni. 🙂

Hehehe mos keresek valami nem magyar forrást 🙂

 14. Tromb74 — 2015-11-24 10:16 

…és akkor a törökök leszedtek egy orosz vadászgépet. A nemzetközi helyzet fokozódik?

 15. noirp — 2015-11-24 15:39 

@Tromb74:
Szerinted?

Amúgy, így első felindulásomban hadd írom már meg: szívből bírom ezt a nagggy nemzetközi farokméricskélést. A törökök az IS elleni fellépés címén lelkesen lövik két hónapja a kurdokat, az oroszok Asszad (ölég zavaros összetételű) ellenzékét, illetve, innentől jelek szerint egymást is. Az IS pedig le van szarva, játszadozzanak nyugodtan, ahol épp rájuk gyön.

 16. Tromb74 — 2015-11-24 16:35 

@noirp: Fúúú. És ha hirtelen tákolnánk egy konteót?

Mi van, ha az orosz péniszlengetésre kifundált NATO kavarásról van szó?
Érted, a törökök reflexből odapirítanak egyet az orosz vadászgépnek, nehogymá’ mások is gyilkolják a kurdjainkat felkiáltással.
Putyin ideges lesz, rázza az öklét. Vissza kéne vágni, de kinek? Hát a törökök zsiványkodtak, de ők tagjai a NATO-nak. Oké, de ez nem egy NATO akció volt…
Hoppá hoppá. Ankara azonnal összerántotta a NATOT-t, hogy egyeztessenek az eseményről.

„Nem tudom, hogy kinek állt érdekében az, ami ma történt, a miénkben biztosan nem” – folytatta Putyin, aki nehezményezte, hogy Ankara azonnal összehívta a NATO-t, hogy egyeztessenek a történtekről, ahelyett, hogy Moszkvával léptek volna kapcsolatba. „Úgy cselekedtek, mintha mi lőttük volna le az ő gépüket, nem pedig fordítva” – mondta az elnök. (index)

Érdemes megfigyelni a világ legnagyobb hatalmú emberének lélekjelenlétét, amint gyorsan eloszlatja azt a lehetséges feltételezést, hogy ők saját magukat lőtték volna le, vagy a törököket.

Úgy tűnik, lövöldözős bosszúról nem nagyon lehet szó, mert a NATO szépen összezár, Mackó pajtás pedig kőkemény csávó, de nem teljesen hülye. Na, de akkor mit tud még csinálni Putyin?
Hát minden mást. Szeretnének a törököknél orosz tulajdonú atomerőművet építeni, esetlegesen csőhálózatot, mert a gázszállítás még mindig nem az igazi európába 😀
Magyarán az oroszok elsősorban megszivathatják magukat a törökökkel együtt.

Kinek áll az érdekében, hogy az orosz-török kapcsolatok megromoljanak? Hahaha

 17. hadrian77 — 2015-11-24 16:42 

@noirp: ugyan kérlek! Arrafelé nagyon régóta ez megy, hol verbális szinten, hol hadszíntéren. Pillanatnyi érdekek alapjánj szövetségek születnek és halnak el. Mindneki szövetségese és egyben ellenfele is mindenkinek.

 18. noirp — 2015-11-24 17:01 

@hadrian77:
Ezt én kiválóan értem, és ezek után „csak” az a pici problémám vagyon, hogy az IS (a Talibán, Asszad papa, Husszein papa, Khomeini papa vagy az épp ügyeletes elmebeteg brigád 1979-2015 között bármikor) fennhatósága alatt élők szopnak, mint a torkos borz, az elvileg célba vett iszlamista, radikális, fundamentalista etc. métely pedig felszabadultan szórakozik, sőt egyre felszabadultabban.

Egyébként alássan közlöm, ennyire hülye, mint ahogy a hszomból lejön, talán nem vagyok (írtam én, hogy erős felindulás). Valahogy az „arrafelé nagyon régóta ez megy”-ről rögtön eszembe jutott Afganisztán, 1979-87.
Iván, mint felszabadító — aki a meleg tengerekre való orosz kijutás lehetőségét, mint a felszabadító békeharc célját megpendíti, az aljas nyugatbérenc, az imprilisták szekértolója etc.— Joe, mint vallásszabaccsákharcos, és az ügyesen lekáderezett mudzsahedjei…egyik csudibb, mint a másik.
Édeseim, melyikteknek drukkoljak? 😀

Egyébként hát…látom én, hogy Vologya szeretné visszakapni Szíriát, még ha odahaza éhen is döglenek e szent célért. Hogy mi a faszé’ kell, azt ilyen paraszti logika, mint a enyim, nemigen éri föl. Mert hát a nagyhatalmi cím nyilván mindenért kárpótol. Még akkor is, ha lassan egy félföldrész-méretű No-Go zóna vagy, és a GDP-d nem éri el Olaszországét, pedig hát, rajta ülsz a periódusos rendszer ritkábbik/drágábbik felén, nagy mennyiségű emberi erőforráson és némi ólajon…

 19. noirp — 2015-11-24 17:05 

Még egy kérdés. A hétvégén olvastam egy elemzést, illetve interjút Tálas Péterrel. Szerinte a párizsi merénylet az IS gyengüléséről árulkodik; ti, arról, hogy odahaza már ütik, mint a répát, rendes hadszíntéren visszavágni nem tud, ott csapkolódik, ahol nem ütközik ellenállásba.
1) Ki mit gondol? Én nem vagyok ennyire optimista, szvsz lesz itt még verekedni való.
2) Tegyük föl, hogy az IS-t sikerül kifüstölni. Hogyan válik rövidtávon megoldhatóvá, hogy ne szökkenjen szárba a szétzavart tagságból, vagy szimplán a romokon egy következő Dzsihád Joe-szervezet?

 20. untermensch4 — 2015-11-24 17:41 

@noirp: 2) Miután abbahagyták a szétszaladást, kezdésnek többen is a saját kis gittegyletüket akarják majd felfuttatni az utódlásért. Ebben a szárba szökkenős fázisban egymást is irthatják ha erre jóakaratú titkosszolgák rásegítenek.

 21. hadrian77 — 2015-11-24 18:54 

@noirp: azért az iraki területen az IS támogatottsága elég erős. Az ott élők jól megvannak velük, hála Bush papa tevékenységének.
Amúgy érdekes, amit a bamakói támadás kitervelőjéről és többi szervezethez való viszonyáról írtak. 🙂

Az orosz nagyhatalmiság eszméje egy külön fejezet, Putyin hozza vissza éppen amit a cárok elkezdtek és Sztálinék folytattak.

1. Verekedni való biztosan lesz. Mégpedig azért, mert a mag területükre szorulnak vissza, ahol erős a hátterük. Azt többen is megjegyezték már, hogy korlátozott erőforrásokkal oda kell csapni, ahol legnagyobb hatást lehet elérni.
2. Sehogyan.

 22. Tromb74 — 2015-11-24 21:04 

@noirp: Ha jól értelmeztem, ha ez a kalifátus nem bír terjeszkedni, nem tudja elfoglalni pl. a „Római Birodalmat”, akkor ez az alatvalók kiábrándultságát eredményezi. Na most ahhoz képest, hogy a „haditerv” alapján feketére festették a térképen Eurázsia jelentős részét meg Észak-Afrikát, az eredmények kicsit alulmúlták a várakozásokat.
Feltehetőleg ezért a cirkusz, mert így még valameddig egyben lehet tartani a nyájat. Persze lehet, hogy valamiféle ideológiai reform kísérlet első lépései ezek. A terrorizmussal kapcsolatban mindig elfelejtjük, még akkor is ha mi magunk hangoztatjuk, hogy a célja a pénz és a hatalom.
Tehát nem a terrorizmushoz van szükségük pénzre, hanem pont a terrorizmus a pénszerzés eszköze, egyfajta bizar marketing fogás.
Felkapjuk a fejünket néhány látványos és tragikus eseményre, miközben irgalmatlan mennyiségű olaj és pénz cserél gazdát a feketepiacon, fél országoktól szednek védelmi pénzt, drogot csempésznek stb.
Ha ugyanezt a bizniszt meglehet csinálni úgy, hogy kicsit reálisabb mesét szőnek köré, akkor azt fogják tenni. Hát nincs könnyű dolguk szerencsére, de egy ilyen szanaszét tagolódás minimum benne van a pakliban.

Irakban az a nehéz eset, hogy ahhoz a kuplerájhoz képest amit az usákok hagytak maguk után az IS által létrehozott keretek valamiféle államiságra emlékeztetnek. Az iszlamista terrorszervezetek szinte mindig úgy működnek, hogy átveszik az állam szerepét ott, ahol az gyenge, vagy nincs jelen. Iskolákat, kórházakat és valamiféle közigazgatást működtetnek, ez helyben természetesen együtt jár a terroral, de a nyugati világban elkövetett akcióik igazából a tevékenységük töredékét teszi csak ki.
Tulajdonképpen az egész robbantgatósdi hasonló frusztrációkra vezethető vissza, mint a mi (magyarok) Európával kapcsolatos feloldhatatlannak tűnő komplexusaink. A poltika ezt mindenhol kihasználja, a maga javára fordítja, csak itt a kocsmában meg kommentekben vezetik le a feszültséget a népek, ott meg másképp, de azért olyan hülye, aki felrobbantja magát nem minden fán terem.

 23. noirp — 2015-11-25 16:10 

@Tromb74:
http://444.hu/2015/11/25/tevedes-hogy-az-iszlam-allamot-meg-lehetne-roppantani-penzugyileg

„Több jel is arra utal, hogy az IÁ egyszerűen nem fektet be fizikai infrastruktúrába. Nem építik újra a korábban szétlőtt kórházakat és iskolákat, és nem fizetnek saját állami hivatalnokokat sem. Ehelyett egyszerű, könnyen kommunikálható pénz- vagy segélyosztások, és lentről, egészen spártai körülmények között létrehozott állami szolgáltatások vannak, például a saría vad változata alapján ítélkező tanácsok, amire összehasonlíthatatlanul kevesebbet költenek, mint egy bürokratikus modern állam.”

Hm. És ezzel együtt mégis van még hátországuk Irakban? Nagyon pocsék helyzetben kellett legyen az, akinek ez fellendítette az életszínvonalát…(sóhaj).

 24. untermensch4 — 2015-11-25 16:50 

@noirp: „Nagyon pocsék helyzetben kellett legyen az, akinek ez fellendítette az életszínvonalát…”
Nem biztos hogy a jutalom-büntetés eszközpárból a jutalom dolgozik többet. A háborús éhezéshez képest a segélyosztás jó kis helyi rezsicsöki de azért a „senki nem kövez meg senkit!”-színvonalú lefejezős jogszolgáltatás se maradhat hatástalan. Ha jól emlékszem, Pol-poték sem a jóléti intézkedések miatt voltak „sikeresek” a hatalom megtartásában és leköszönniük is azért kellett mert felfeszítgették a vietnámi pofonosláda tetejét.

 25. panamajack — 2015-11-25 17:40 

@noirp: „És ezzel együtt mégis van még hátországuk Irakban?” – ennek a fő oka az, hogy az iraki kormány siita dominanciájú, míg a Daesh a szunnita területeken rendezkedett be, amelyek azelőtt Szaddam Husszein hátországának számítottak. Szóval itt (sem) a kormányzás minősége a lényeg, hanem a szektás gyűlölködés…

 26. panamajack — 2015-11-25 17:49 

@panamajack: Csak hogy még cifrább legyen a dolog, az amerikaiak és a NATO Irakban egy siita kormányt támogat főként szunnita felkelők ellenében, Szíriában viszont főleg szunnita felkelőket támogat (mínusz Daesh) az alavita (ami a siita iszlám egyik legliberálisabb ága) Asszad ellen. Plusz ugye ott vannak a kurdok, akik elvileg a Nyugat szövetségesei, viszont a NATO-tag Törökország halálos ellenségei.

Annak az igazságát sajnos nem lehet elvitatni Putyintól, hogy a Nyugat teljesen elcseszte az arab tavaszra adott reakcióját. Líbiában valószínűleg így is úgy is bukott volna Kadhafi, de Szíriában meg lehetett volna őrizni a stabilitást, ha hagyják Asszadot leszámolni az ellenzékkel. Ami nyilván nem lett volna se szép, se demokratikus, de egészen biztosan kisebb vérontással járt volna, mint a polgárháború.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.