Valószínűleg a feministák helyett a feminácik egyik csoportjába futottál bele.

Professzor úr, tessék értékelni, hogy egyelőre csak az alábbi vélemény kinyilvánítása miatt regisztráltam a blogrepublikra (ami csak a harmadik nevet fogadta csak el, a kis finnyás):
Az a 3F-es férfiak írás atom brutál jó volt. Pontos, precíz és sajnos igaz. Mondom ezt nőként, aki a csuda tudja, hogy feminista-e, szerintem inkább nem, mert nekem nem sok szükségem van rá, a feminista ismerőseim szerint pedig inkább igen, csak nem tudok róla 🙂

Amúgy ezt én sikerként könyvelném el a helyedben. Én már Puzsér bírálgatás közben rádöbbentem, hogy ez az egyik olyan terület, ahol nem nagyon van józan hang, de még gondolat se nagyon.
Egyébként a cikkre érkező reakciók igazolták, hogy nem teljesen hülyeség, amiről írsz. A férfiak egy jelentős RÉSZE (része, része, része) már a téma felvetéstől úgy érzi, mintha kasztrálással fenyegetnék. A femináci reakciókat még nem olvastam, azon majd később röhögcsélek.
Illetve itt szeretnék elnézést kérni, mert ha tudtam volna, hogy ilyen beteg a helyzet, akkor a rambós agymenésemet az előző posztban ironikusabbra szövegeztem volna 😀

Amúgy meg köszönteném azokat is, akik ellenvéleményt fogalmaztak meg. Még akkor is, ha többnyire nem- v. félreértették a cikket. Ha másért nem, akkor azért, mert nagyon jól illusztrálják a problémát.

@Tromb74: Rambo nem volt rossz ötlet, amúgy… 🙂

@paracelsus: nem egészen erről van szó. Ha egy alapvetően problémafelvető, vitakezdeményező posztra az egyetlen reakció az, hogy „ezdeszar!”, akkor az ember elvárná, hogy cserébe a „kritizáló” kifejtse a saját véleményét a témában. Persze ez nem kötelező, viszont abban az esetben nem lehet mit kezdeni a „kritikájával”.

Mondhatnám ezt úgy is, hogy a „hírnév átka” :). Amúgy engem is nagyon elszomorít, mikor bizonyos témában az emberek (ez is az) olyan szintem egybitesen tudnak gondolkodni, hogy a molylepke hozzájuk képest Core I7-es processzor.

Hello, csak azért regisztráltam, hogy elmondjam, néhány napja megosztottuk a Feminfo Fb-oldalán a posztod, és nem csak nekünk tetszett: összesen 241 like-ot és 64 megosztást ért.

Hogy miért? Eddig – kis jóindulattal – talán ha két cikk jelent meg az elmúlt években a magyar nyelvű nyilvánosságban, ami nem csupán sajnálkozott a férfiak megrendült társadalmi pozíciói és az őket a 21. században e kapcsán érő kihívások felett, hanem értelmes ÉS jövőbe mutató megoldásokat javasolt. Nem beavatási szertartásokhoz való visszatérést, Férfiak Klubját, Joós Istvánt, feministáknak visszavágást, sohasem volt egykeresős polgári jólét utáni vágyakozást.

Az elbizonytalanodott fiatal férfiak tekintélyelvű rendszerekhez való vonzalmának okairól, az iskolarendszer és a fiúk kapcsolatáról mi is hasonlóképp vélekedünk (ezt jó hosszan megírtuk (http://feminfo.444.hu/2014/10/27/a-hely-ahol-hatrany-fiunak-lenni/.

A gender-tudományok avatott tudósai ezt nem feltétlenül (így) látják. Mi igen, és maxi respekt, jó poszt volt.

Pont ezért nem érdekel engem (sem) mások véleménye. Nem azért írom le, hogy hevesen bólogassanak milyen fasza gyerek vagyok, elég ha néhányan elgondolkoznak rajta. Olyan ember nincs és nem is lesz aki mindenkinek tetszik, ha a többségnek igen az bőven elég. Eléggé lecsökkent a posztok száma, gondolom ezért. Nem kell rágódni rajta. Neked az a véleményed, jó-rossz majd mindenki eldönti saját maga. Inkább témát, elgondolkozni valót kell írni.

http://reflektor.hu/velemeny/bajusz-orsolya-emiatt-a-mocsok-miatt-is-egy-no-takarit

@Panther V: 😀 😀 😀
Igen, ez jó példa a ló másik oldalára. Így lehet egy személyes sérelmet univerzálissá generálni.
Ez azért vicces, mert a vizuális művészetek sokszor túl mutatnak az alkotón, tehát igazából inkább projekcióról van szó, ahol a szemlélő és az alkotás együttesen ad valami értelmet az egésznek. Ehhez képest 100 évvel az avantgard után még mindig sokan azt gondolják, hogy ha valaki beleszarik a zongorába, annak van valami verbálisra konvertálható egyetemes mondanivalója.

@panamajack: Mindenképp érdemes folytatni. Ha másért nem, legalább azért mert így lehet okot adni néha egy kis közös borozásra.

@feminfo:

Nos igen, amikor a feministák arról beszélnek, hogy a patriarchátus a férfiaknak is rossz, és nekik is fel kell szabadulniuk a hagyományos nemi szerepükből, azt úgy gondolták, hogy a férfiak önként és örömmel betöltik azt a szerepet, amit a nők örömmel elhagynak (felelősségteljes háztartásbeli szülő). Szerintük ez a „jövőbe mutató megoldás”. Aztán sajnos(?) kiderült, hogy a férfiak szempontjából a felszabadulás többnyire nem ezt jelenti.

@rammjaeger: én speciel jó dolognak tartom, ha egy férfi felelősségteljes háztartásbeli szülő. Ha valaki próbálta már, hamar rájön, hogy az egy kemény és felelősségteljes munka, viszont rengeteg sikerélménnyel is jár. Egy unalmas irodai vagy gyári melónál mindenképpen felelősségteljesebb és „férfiasabb” tevékenység.

Érdekes egyébként, hogy az EGYETLEN ismert közéleti fórum, amely többé-kevésbé rendszeresen szemléz minket, az a Mandiner. Persze valószínűleg csak azért, hogy az ottani törzsközönségnek legyen kit kurvaanyázni, de a „másik oldal” (a nyugatos, liberális európéerek, ugye.. ) által meg totálisan ignorálva vagyunk.

@geronimo: én geronimo helyett is örömmel olvasom a komolyzenei posztokat! no meg a többit se mazochizmusból olvasom, és ha lemaradok egy kommentről, az már fájdalommal tölt el.

@panamajack: „által meg totálisan ignorálva vagyunk”
Vedd ezt minőségi elismerésnek. A kritikátok által találva érzik magukat de próbálnak bölcsen csendben lapítani.

@paracelsus: Ez a mindentudós dolgot simán lehet a posztból kétféleképpen értelmezni. A „blogját, cikkeit hiába kerestem” nem zárja ki hogy „ám tartalmas hozzászólása volt kommentben”, de ha nem volt akkor nem volt. Precízebb lett volna “Aztán persze ott voltak a mindentudók, akiktől megkaptam, hogy írásom kevés, illetve rendkívül gyenge. Ezeknek az embereknek a blogját, cikkeit azonban jó szokás szerint hiába kerestem, így aztán hagytam is őket a fenébe mivel tartalmas, mennyiséget vagy minőséget növelő hozzászólásuk sem volt.”
De nyilván vannak terjedelmi korlátok, a teljesen precíz közlés lehetetlen is, de szerencsére rá lehet kérdezni ha vmi esetleg félreérthető.

@untermensch4: „de ahogyan legkedvesebb barátom megfogalmazta, amíg a gyerek csak feküdni tud a külvilág elleni védelem funkciója jobban passzol mint a babusgatás mert ott az az érzés hogy “ha rosszul tartom, letörik a feje”.” – no de mi van akkor, ha egy civilizált világban élsz, ahol nem igazán kell a babákat a ragadozóktól meg a szomszéd törzs harcosaitól megvédeni? Akkor bizony az van, hogy az apa fölöslegesnek érzi magát, és frusztrálódik. Hacsak nem tanulja meg úgy tartani a gyerek fejét, hogy az ne törjön le…

@panamajack: Tapasztalatból mondom, nem törik le.
Szerencsések vagyunk persze, hogy mindkettőt eléggé strapabíróra sikerült alkotni, születésük pillanatától kezdve emelgették, meg tartották a fejüket, de szerintem azért ez a testrész eleve jól van rögzítve.
A kisebbik pl. valamiért imádja a pelenka csere folyamatát, ilyenkor gajdolászik meg rúgkapál, amit a világért nem hagynék ki. Ha lehetőség van rá, akkor én pelenkázom.
Egyébként meg frankó megoldás még a hordozás kendőben v. hordozóban, mert ezt általában az apától is ugyanolyan jól fogadja a gyerek, mint az anyától.
Még elég kicsi, ezért csak elől lehet cipelni. Ilyenkor szoktam mindenféle elütéstől terhes kommenteket produkálni, viszont ha már hátulra is fel tudom rakni, akkor lényegében bármit tudok közben csinálni.

@rammjaeger: „Másrészt a másik oldal prominenseit nem kértétek még fel finoman, hogy promózzák a blogot?” – nem igazán ismerjük őket. Néha belinkelünk kommentben itteni posztokat, ha az ott éppen megvitatott témába vág. Nem nagyon szokott lenni reakció.

@panamajack: „Akkor bizony az van, hogy az apa fölöslegesnek érzi magát, és frusztrálódik.”
Á, dehogy. Egyrészt („aki kutyát akar verni mindig talál botot”) lehet projektálni potenciális ragadozókat ha embertársainkra nézünk, így normál közlekedés közben is lehet az „apa büszkén feszít” produkciót előadni. 🙂 Főleg hogy a gyerek miatt annyi cuccot kell vinni hogy apa kibontakoztathatja logisztikai készségeit, emelgetnivaló is van bőven (én meg „motyós” típus vagyok, jól felmálháztam magamra mindent ami kellhet a következő 24 órában, akkor is ha nem mentünk igazából messzire), közlekedésbiztonságilag a gyerek nagyon sérülékeny utas (máris tele lettek az utak veszélyes ragadozókkal… 🙂 ), meg lehet ügyködni a lakás gyerekbiztossá tételén. Mire félévesen jól tudott ülni már rábarkácsoltam a gyerekülést anya bringájára hogy ne csak a babakocsiból felhőnézegetés legyen az ingerkészlet.
A feleslegesség csak ideiglenes lehet (akkor viszont az szabadidő ami végül is jutalom a 24/7 gyereknevelés közepette), és mivel apaminta kell, biztos hogy nem felesleges.

@Tromb74: Tudni tudja az ember hogy nem törik le de van az az érzés a mamutvadászban hogy „a gyerek a legprédább préda a bioszférában, baromira kellene rá vigyázni”, ezt tömören a „fejletörős” aggodalom fejezi ki. Legalábbis nekem.
Azért kommunikációban már korán kezdtem a gyerekkel mert úgy éreztem nem sportszerű hogy tanulna beszélni és mindenki gügyög hozzá. 🙂

@Tromb74: „Van itt az a már említett probléma, hogy a szekértáborokon kívül csak gyéren lakott sivatag található.” 🙂
– Kenobi tábornok. Maga az egyetlen reményünk. Ne hagyja abba az írást. 🙂

@panamajack:

Ja. Ha egy híroldal arra specializálódik, hogy a lehető legtöbb cikket ossza meg, akkor azt fogják kiemelni a tartalomból, ami a legnagyobb eséllyel ragadja meg a figyelmet. A Nap meg keleten kel, és nyugaton nyugszik. De a reakció nemcsak a kurvaanyázás lehet, hanem annak az ellenkezője, vagy bármi más, ami erősebb érzelmi reakciót jelent. De ez a reakció irányától független.

@rammjaeger: „De a reakció nemcsak a kurvaanyázás lehet, hanem annak az ellenkezője, vagy bármi más, ami erősebb érzelmi reakciót jelent.” – a mandin a kurvaanyázás az egyetlen értelmezhető érzelmi reakció. 🙂

@untermensch4: 😀 😀 😀

Azért én sokszor találkozom olyan apukákkal, akik ha éppen nem morog kardfogú tigris a játszótéri bokorban, nem tud mit kezdeni magával.
Nem játszik a gyerekkel, hanem instruálja. Ha egy másik gyerek odamegy, akkor meg kétségbe van esve, hogy akkor most mit kell csinálni? Köszönjön neki? A szüleinek? maradjon csendben? Figyeljen, hogy nehogy az egyik megölje a másikat?
Ők pl. láthatólag nem nagyon érzik jól magukat ebben a szerepben. Általában ülnek a homokozó szélén és fixírozzák a saját gyereküket, fülük, farkuk behúzva.

Egyébként ilyen férfiakat mindenhol lehet látni. Pl. vonulnak a családdal egy bevásárlóközpontban, de nem nagyon tudják elviselni, hogy egy rózsaszín bevásárló táska van a kezükben, a vállukon meg egy női retikül, mert a gyerek pont az anyján és nem rajtuk akar lógni. Valamint hogy a picsába lehet úgy babakocsit tolni, hogy közben ne tűnjünk puhányabbnak, mint Charles Bronson?
A megoldás általában komikus. Kicsit ráfeszítenek bicepszre, hogy mindenki lássa az nem egy sima szatyor, abban higany van. Szigorú tekintetük folyamatosan a környezetet pásztázza, mert ki tudja milyen ellenség vetheti rá magát a családra? A babakocsit bal kézzel kell tolni, mert a jobb az elképzelt, alacsonyra eresztett pisztolytáska körül matat. Párbeszédről, beszédről szó sem lehet. Biccentések, bólintások. Maximum egy két „öhö”, meg elharapott „mönyünkmán”.

@rammjaeger: A mi anti-szekértáboros meggyőződésünk szerint mindegy. Mi vitát szeretnénk generálni, a kurvaanyázás pedig nem vita.

@panamajack: Bizonyos mértékű kurvaanyázás még elfogadható a vita hevében elkövetett feszültség oldásnak 😀

@Tromb74: Igaz, csak ne a vita helyettesítésére használják a dolgot…

@rammjaeger: Itt valamit nagyon félreértesz. Nem arról beszélek, hogy apuci maradjon otthon HTB-nek (hacsak nem akar), hanem hogy 50-50 alapon vegye ki a részét a házimunkából/gyereknevelésből. Ez ellen pedig egy normális feministának sem lehet kifogása, sőt.

@rammjaeger: Hát a reakció egyénenként változhat, ahogyan a férfiaknál is.
A feminizmus meg nem egy ilyen egydimenziós valami, aminek minden aktivistája meg támogatója szakállas favágó akar lenni.

…de mindjárt kipróbálom valami feminista blogon, aztán megkonzultáljuk 😀

@untermensch4: Nem. A kurvaanyázást.

Addig itt van a szópóarcú installációt fikázó némber cikkére a reakció:

Sziasztok, elénézést, hogy hozzászólok, de érintettségem révén megteszem. A cikk bármit is állít, nem vagyok szexista és nem nyomok el sem nőket, sem férfiakat, bármilyen korosztály legyen is, és az írás ezirányú következtetéseit, gyanusítgató és személyeskedő voltát nagyon nem tartom korrektnek. Őszintén szólva riaszt a hangnem, ami szinte a halálomat kívánja, vagy legalábbis munkatáborba küldene azonnal, illetve teszi azt kollektíven mindenkivel, aki nem ugrik a torkomnak a mű kapcsán, vagy pozitívan értékeli azt. Biztos, hogy ez a módja a véleménykülönbség nyomatékosításának? Hányan látták élőben az installációt azok közül, akik olvasták a cikket, és/vagy a lájkolták?

Sokan elástátok itt a hozzászólásokban (amennyit a facebook látni enged), és nem akarok hittérítő lenni, ennek ellenére a teljesebb kép és tájékozottság érdekében itt egy videó az installációról (a cikknek nem volt része, és nem is pótolhatja teljesen a személyes jelenlétet, de reményeim szerint árnyalja az értelmezést). Nem értem, hogy ki veszi szexista propagandának és ki tud azonosulni ezekkel az esetlen lényekkel és béna interakcióikkal, illetve miért gondolja azt, hogy ezekkel bárki is azonosulhat, vagy a nőket azonosíthatja. Számomra az installáció maga a negatív utópia, az ipari termelés ironikus zsákutcája, és pont az ilyen jellegű ipari hulladékot figurázza ki. https://www.facebook.com/szigeticsongor/videos/t.100000044150901/1220162207995239/?type=2&theater

@panamajack:

Értem én, de valószínűleg a férfiak többsége számára nem feltétlenül az jelenti a patriarchális nemi szerepből való felszabadulást, hogy 50-50 alapon kiveszik a részüket a a házimunkából v. gyereknevelésből. Vagy inkább úgy fogalmazok, hogy kiveszik a részüket olyan mértékben, amit a feminista nejük szükségesnek tart.

(Ettől függetlenül érdekes lenne látni, hogy reagálna egy feminista az említett két mondatra.)

@rammjaeger: Na bekommenteltem a feminizmus facebook oldalára, sajnos az aktuális poszttal nem nagyon függ össze, de meglátjuk…

@untermensch4: Vicces volt, sőt mély értelmű 🙂

@rammjaeger: @panamajack: Az 50-50-et vitatnám, együtt az „amennyit a feminista neje szükségesnek tart”-tal. Mindkettő konfrontálódós megközelítésnek tűnik számomra.
Bocs az önszemélyeskedésért de pl a porszívózás olyan amit ha nem én csinálok akkor hallótávolságon kívülre kell vonulnom mert úgy zavar a zaj. Ebből lett olyan hogy miközben a feleségem takarít én megyek a gyerekkel egy bolt+játszótér expedícióra. A mosogatás meg megint szemléletmódok ütközésére alkalmas, a prevenció is kevesebb mosatlant eredményez…
Szóval a házimunka olyan kompromisszumos terület amire sztem nincs általános recept, az egyoldalú dominálás meg nem kompromisszum.

@untermensch4: ” Ebből lett olyan hogy miközben a feleségem takarít én megyek a gyerekkel egy bolt+játszótér expedícióra.” – én pontosan ezt értem 50-50 alatt…

@untermensch4: Na már most a vita, illetve a családi kongresszus meg a tányér dobálás is 50-50-ről indul.
Mosogatás.
– Bakker, 190 cm-es magassággal leszakad a hátam a mosogató előtt.
– Oké, de a mosogatógépet be tudod pakolni, nem?
– De.

Porszívózás.
– Vállalom. (én is megőrülök tőle, ha nem én csinálom.)

WC fedél. (Na itt van az, amikor a férfiúi identitást támadás éri)
– Le kell hajtani. Én száz százalékban lehajtva használom, te meg legalább ötven.
– Abban az esetben, ha a két eltérő műveletet ugyanolyan gyakorisággal végezném, de nem.
– Eleve neked kevesebbszer kell anatómiai okokból kifolyólag.
– pfff.
– Sőt, ha már itt tartunk, nyugodtan vizelhetnél ülve, mert 190 cm magassággal tutira jut mindenhova akármilyen briliáns céllövő is vagy.
– Ó bazdmeg. Itt félórás előadás következik az evolúcióról, kardfogú tigrisekről, meg az ehhez alkalmazkodott anatómiai tulajdonságokról.
– Hasonló mindezek feleslegességéről.

Főzés.
Itt hím dominancia van. Ami izgalmas, azt én főzöm, a többi megoszlik, sokszor lelustulom.

És akkor ez így megy végig, amíg meg nem születik a konszenzus. Aztán persze időnként újra kell tárgyalni, mert néhol hiányosságok kezdenek mutatkozni az eredményen.

@Tromb74: Na. Pontosan erről beszélünk, mi feminista tökösmancik. Hogy nem az a kiindulási alap, hogy „házimunka a zasszony dóga!”, hanem hogy mindkettőnké, és parázs viták eredményeképp kialakítunk egy munkamegosztást, ami mindkét fél számára elfogadható.

@vgaborka: Igen, a feminizmus lényege ugyebár az lenne, hogy a régi, hierarchikus férfi-nő viszonyokat átalakítsuk egyenrangú (bár nem mindenben azonos) partnerek viszonyává. Ez amúgy minden felmérés, statisztika, sőt a józan ész szerint is jobban működik a modern, posztindusztriális társadalmakban, mint a „régi” felállás. Más kérdés, hogy egyenrangú felek viszonya mindig bonyolultabb, több nyílt (bár könnyebben kezelhető) konfliktussal jár, mint az, amikor az egyik fél hatalmi szóval berekesztheti a vitát (lásd még: demokratikus vs autoriter politikai rendszerek).

@vgaborka: Igen, az életkor egy állapot. Úgy vettem észre h azok ragaszkodnak leggörcsösebben az életkoruk tiszteletéhez akik mást nem tudnak felmutatni (akik már legalább bölcsességet tudnának de pont ezért azt nem teszik, azok nem szokták a kor-tiszteletet említeni). És vicces módon a maguknál öregebbekkel egy korcsoportba sorolják magukat pedig a még öregebbeket nekik kellene nagyon tisztelni…

@Tromb74: Ez: https://www.youtube.com/watch?v=dCIZzHryHRU ?

@panamajack: Én speciel ismerek párat. Nincsen remény 😀

@Tromb74: WC-fedél: én le tudom hajtani, te fel tudod hajtani. Én se vergődök hogy le van hajtva (mert filozófiai lényegét tekintve mindkettő egy stabil nyugalmi állapota). OFF, de anatómiailag a gugolós módszer lenne a legegészségesebb…
A guriga pozicionálása a papír letekeredése szempontjából (fal felől vagy sem) szintén lehet konfliktusforrás. Az ilyen apróságokkal kapcsolatban előre észben kell tartani hogy amikor felvetődnek, nem élezzük felesleges konfliktussá. Sztem egy guriga papír az életciklusa alatt nálunk forgott horizontálisan a legtöbbet 🙂

@professzorpizka: Hűűű, azt várom.

A feminizmus FB-re bemásolt szövegem egyelőre érintetlen. Lehet, hogy a szablyákat köszörülik a lányok.

@rammjaeger: A túlhatalom ellen egyenlőséget akaró aki valójában a saját túlhatalmát akarja… ez lenne a femináci. A feministától való szétválogatása a konzervatív-reakciós határvonalhoz hasonlóan érdekes.

@rammjaeger: Igen, sajnos off-Topic, de ha új bejegyzésként teszem fel, akkor meg túlzottan feltűnő, hogy provokáció.

Egyébként szerintem ezzel az a fő baj, hogy ha szembe akarsz vele állítani egy hasonló szöveget, akkor nem elég ha a „férfit” „nőre” cseréled.

Erre ugyanis az az egyetlen értelmes válasz, hogy majd mindenki eldönti maga, hogy ő mit tart nőiesnek.
És ezzel nem lehet vitatkozni, mert valóban így gondolom én is.
Ilyen formán nem lesz olyan feminista, aki az egésszel úgy ahogy van, egyetért.

Viszont Panama férfi, tehát ha ő férfiasnak tart valamit, azzal meg azért nem lehet vitatkozni, mert az nem érv, hogy én meg nem.

@rammjaeger: „A feminizmus ugyebár azt képviseli, hogy a szülői szerep ne kötelesség, társadalmi elvárás legyen a nő számára, hanem opció, és ha ezt választja, akkor is legyen lehetősége eldönteni egyedül, befolyásolás nélkül, hogy mikor és kivel választja ezt.” – vagyis ugyanazt szeretnék, amit a férfiak.

„Továbbá azt is képviseli, hogy ilyen helyzetben a másik fél olyan mértékben és formában töltse be a szülői szerepet, amit a nő jónak lát, és ha ez nem megy, akkor megfelelő körülmények között elválhasson, megszakíthassa a kapcsolatot.” – ez viszont egy ordas csúsztatás. Mi az, hogy „amit a nő jónak lát”?! Az egyenrangú felek közötti kapcsolatnak pont az a lényege, hogy mindkét fél véleménye és érdekei ugyanannyira számítanak. Ha ez sérül, akkor a sértett félnek minden joga megvan arra, hogy megszakíthassa a kapcsolatot. Nyilván van olyan nő, aki megpróbálja elnyomni a partnerét. Ebben az esetben a férfinak ugyanúgy jogában áll kilépni a kapcsolatból.

Komolyan nem látom, mi is pontosan a problémád?

@panamajack: Hát ez annyit jelent, hogy a nő elvárásainak megfelelően, ami azt is jelentheti, hogy ez már egy közös megegyezés alapjaira helyezett elvárás.

Magyarán a nem annyira szerencsés fogalmazás ellenére a lényeg ugyanaz, csak a nő oldaláról megközelítve egyoldalúan.

@panamajack: Azért nem teljesen sikeres, vagy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert ez feltételezi a férfi részéről a hasonló hozzáállást, viszont ott van egy kis bibi.

Erről írok a kommentemben. Létező jelenség. Részben magyarázza a férfiak „felnőttévállási” problémáit.

@Tromb74: „mert ez feltételezi a férfi részéről a hasonló hozzáállást, viszont ott van egy kis bibi” – ez viszont megfelelő neveléssel, és a társadalmi értékrend néminemű átalakításával kiküszöbölhető. Ami sok nyugati országban már nagyjából meg is történt.

@Tromb74: „Mert bizony biológiai szempontból sikeresnek az az utód nevezhető, aki képes arra, hogy újabb utódokat hozzon létre és neveljen fel. Irreleváns, hogy milyen anyagi, szellemi és egyéb körülmények között. Vagy, hogy lesz-e neki diplomája, boldog lesz-e.” – csakhogy az emberi faj jelenlegi lélekszámával és technológiai fejlettségi fokán a faj fennmaradása szempontjából a kevesebb, de egészségesebb és főleg okosabb utód létrehozása tűnik nyerő stratégiának a mennyiségi szemlélettel szemben.

@panamajack: Csak hát az evolúciús csatározás nem a fajok, hanem azok egyedei között folyik.

@Tromb74:

„És bizony itt az a helyzet, hogy az emancipált és megerősödött nő mellett a férfi szerepe és jelentősége csökken az utód sikeres felnevelése szempontjából.”

Nem csak abból a szempontból, hanem általánosságban a felnevelés szempontjából. A „létező” női egyenjogúság, abban a formájában, ahogy nyugati országokban megvalósult, nyersen megfogalmazva azt jelenti, hogy az apai szerep kizárólag olyan mértékben létezik, amilyen mértékben az anya akarja. A váláshoz nem kell indok, a családjog meg többé-kevésbé olyan, hogy a gyerek apját tetszőleges mértékben, törvényesen kizárhatja a gyereke életéből meg a sajátjából is, akár valós okból, akár ürüggyel. Kivételek persze vannak.

„Magyarán a férfi biológiai értelemben vett szabadsága mindenképp nagyobb mértékben nőtt, mint a nőké.”

Azt nem mondanám, hogy nőtt. A nő biológiai szabadsága lényegében ki van maxolva minden társadalomban, ahol elérhetők a fogamzásgátlás nők által alkalmazható módszerei, meg a legális, biztonságosan kivitelezhető abortusz.

@panamajack: Pontosabban az erőforrásokért folyik a harc, ami az azonos fajba tartozó egyedeknél megegyezik a többi faj egyedeivel pedig vagy igen, vagy részben, de általában nem nagyon.
Az ember annyiban speciális, hogy saját sikerét nagyon okosan a csoport sikerével kapcsolta össze, de azért a „csoport” nem jelenti egyelőre az egész emberiséget.

@Tromb74: „Az ember annyiban speciális, hogy saját sikerét nagyon okosan a csoport sikerével kapcsolta össze, de azért a “csoport” nem jelenti egyelőre az egész emberiséget.” – igen, és a hosszú távú túlélésünk valószínűleg azon múlik, képesek leszünk-e megugrani ezt a szintet…

@panamajack: Mondom, ne velem vitatkozz erről, hanem fogd azt a két mondatot, cseréld fel benne a nemet, és mondd el egy feministának, vagy többnek, valami témába vágó beszélgetés során. Akkor alkothatsz majd képet arról, hogy mit gondolnak róla.

@rammjaeger: Ok, majd ha legközelebb alkalmam lesz rá, kipróbálom. Bár szerintem nem ugyanazokat értjük feministák alatt.

@panamajack:
„előbb-utóbb rájönnek maguktól, milyen racionális elvárásaik lehetnek a férfiakkal szemben”

Hát igen. Vagy pedig egy olyan életformához alkalmazkodnak, amihez a meglévő férfianyagból lehet válogatni.
Legvalószínűbb a kettő keveréke.
Ezért nagyon nagyon nagyon nehéz a jövőt megjósolni, de ráparázni felesleges.
Az emberi faj tulajdonságait figyelembe véve nagyon nehéz olyan manővert elképzelni, ami a faj kipusztulását eredményezné.
De az a véleményem, hogy itt a többség az európai kultúráért és saját magáért aggódik.
Ez is felesleges. A látszat ellenére egy nagyon erős és potens kultúráról van szó, ami csak azért nem annyira látványosan agresszív (már amennyire nem az), mert nem fogyott ki még az egyéb eszközökből.

@Tromb74: És erre mit lehetne, kellene reagálni?

@rammjaeger: aszem az értékelést is ki kell találni hozzá.

Ez, most az inkább nem ért egyet kategória.
Viszont nem érvel, csak elutasít.

@panamajack: Sztem túl optimista vagy az emberi racionalitással kapcsolatban. Az ember inkább racionalizáló mint racionális lény (Aronson bácsi szerint). Ha így van akkor pedig nem fog közérdekből eltűnni a szaporodási reflex, az összeomlás-közeli állapotban pedig sikeresebbek lesznek a családiasabb apokalipszis-túlélő-jelölt csoportok. Sőt manapság is van még tartalék a „vérségi kötelékekben”. HUMINT szempontjából a legredneckebb iszlám szektákba azért nehéz beszivárogni mert „oda születni kell”, a tagok gyerekkoruktól ismerik egymást, sok a nem túl távoli rokonsági kapcsolat (ez nem az egész hűdegonosz csapat hanem annak egy jelenleg „evolúciósan sikeres” részhalmaza). Különféle maffia-jellegű szervezeteknél is előnyös a családi kötelék.

@untermensch4: Igen, ez is egy reális megközelítés.

@panamajack: Köszönöm.

Én kérek elnézést: az Ákos ügyből vegyük ki ezt a félreizél dolgot, lehet, rossz indulatú pletyka, lehet nem, régen hallottam, talán már nem is úgy van, inkább csak poénból írtam bele, de nem kellett volna. Ne ítéljük meg ez szerint.

Amennyit a nyilvánosságból le lehet szűrni Ákos kapcsolatáról és feleségéről, az alapján azt a következtetést vontam le, hogy egyrészt fiatalon még feltehetőleg nem ezt vallotta (ugyan miért volt neki megfelelő 17 évig az élettársi kapcsolat, 3 gyermekkel), másrészt miután bohókás bonanzás ifjúkora után rálelt a keresztény szellemiségre (azért a bonanzás – korai Ákos szövegekben vannak masszív isten keresésre és tagadásra utaló jelek is), és ezzel párhuzamosan talán felismerte, hogy mennyit is köszönhet a magát (feltehetőleg) az anyai – feleségi hivatásban kiteljesítő párjának, tette magáévá ezt a női princípium dolgot. Ebből a közegből jött, na.

Más valószínűleg azt mondaná, ha olyan közegben nőne fel, hogy egy két pofon az anyának meg a gyereknek összességében a tartós és boldog párkapcsolat titka (amennyiben a nő ezeken túl tud lépni). Mire ezt leírtam rácsodálkoztam, hogy ez egy elég masszív, létező réteg.

én meg egy majdnem térerőmentes helyen töltöttem napjaimat mostanában, pedig már csak én hiányoztam ide 😀
(az eredeti poszttal nem értek maradéktalanul egyet, de ez nem tartozik a tárgyhoz)
minden ilyen vitával az a baj, h összekeverődik a gender és a sex, vmiért az üvegplafont mindenki kerámia főzőlapnak véli, és az egésznek egy szolid kurvaanyázás a vége a kinek-kell-kivinnie-a-szemetet témában.
a gendermainstreaming sok mindenről szól, erről speciel pont nem.
de mindig szórakoztató látni, h hányak szerint volt a társadalom úgy kb 70 évvel ezelőttig állandó, és hány férfi hisz a tündérmesékben. ti. a jobbágy sose kapta meg a királylányt, továbbá a királylányok sose mosogattak. és hogy hány nő hiszi, ha attól h ő buta, csúnya és nem tud főzni még a nagyvad jár neki. (bár ez utóbbi állatfaj nem bukkant itt fel asszem).

@dr Brcskzf Gröőő: komolyzene-ajánló: most volt a Mezzón a Turangalila a Fesztiválzenekarral. élőben ugyan ennél is sokkal jobb volt, de ezt legalább újra meg lehet hallgatni (nézni) kedden kettőkor:
http://www.mezzo.tv/nos-programmes/bfo_dirige_par_ivan_fischer_olivier_messiaen_turangalila_symphonie_budapest?date=2016-07-05