Oh, they say some people long ago
Were searching for a different tune
One that they could croon
As only they can
They only had the rhythm
So they started swaying to and fro
They didn’t know just what to use
That is how the blues really began
They heard the breeze in the trees
Singing weird melodies
And they made that the start of the blues
Elég gyakori toposz, hogy Francis Fukuyama tévedett, hiszen jé, a történelemnek nem is lett vége, azóta is van háború, meg lottóötös. Ha a cím után is olvassuk, persze látjuk, hogy ő valójában azt tartja, hogy a nyugati liberális demokrácia olyan keret, amelyben a történelmi folyamatok már elrendeződnek, és nem lesz újabb társadalmi együttélési forma csinálva (az öreg Marx ezzel vitatkozna, hiszen szerinte a polgári demokrácia az még csak Kőbánya-Kispest, megáll még a világ a szocializmusnál, mielőtt megérkezne a kommunizmusba…)
Most, amikor a Facebook-ismerőseim nagy része hangosan nyivákol Trump miatt, érdemes eszünkbe idézni Fukuyamát, és arra a következtetésre jutni: Trump győzelme nem a demokrácia veresége, hanem a demokrácia diadala.
A demokráciához ugyanis a türannosz legyőzésére van szükség, és bizony a nyugati világban, akármennyire is mi egy liberálkonzervatív kapitalista (és punk) blog vagyunk, be kell látni, hogy türannisz készült kialakulni, és az egyéni szabadságjogoknak (konkrétan a szólásszabadságnak és az általános, egyenlő és titkos választójognak) köszönhető, hogy nem valósulhat meg.
Demokratától (mármint most nem az amerikai pártra gondolok) nagyobb blaszfémiát ugyanis nem tudok elképzelni, mint hogy azt mondja: a választó hülye, és a hülyék választottak maguk fölé egy még nagyobb hülyét.
A demokrácia lényege ugyanis pont az, hogy igen, valóban, a választók nagy része nem olvasta végig az Eltűnt idő nyomában-t (én valahol a századik oldal környékén adtam fel, ahol a főhős még mindig nem tudott leszakadni a jóéjtpusziról) és Platón államában Trump valami alantas szakmát űzne, ennek ellenére a Nép nem hülye, amikor Trumpot választja meg. A nép üzen. Vox populi, vox Dei.
De mit üzen? Vissza Fukuyamához, és ahhoz, hogy az emberiség a Felvilágosodás óta mi mindent oldott meg. Tovább, jobban, és egészségesebben élünk, mint bármelyik elődünk. Nincs gyerekbénulás, kolera, vérhas, éhínség satöbbi. A legtöbb országban a demokrácia valamilyen formája érvényesül, és egyre több országban teljesednek ki a szabadságjogok. Boldognak kellene hát lennünk, de mégsem vagyunk azok. Miért?
Régi elméletem, hogy a nyugati gazdasági és politikai elitek közötti egyensúly előbb elborult az előbbi javára, majd a két elit szép lassan összeolvadt. Ezért legkésőbb az olajválság utántól a politikai fejlődés egyre inkább a koncentrálódó tőke igényei szerint zajlott le (Marx a kommunista mennyországban lájkolta a fejleményeket).
Az a politikai elit, amelyik most hülyézi a választóit, közben nem volt valami aktív. Hogy is lehetett volna, amikor a pár évtizedekkel korábban kihirdetett céljait nagyrészt elérte. A második vagy harmadik olyan politikusgeneráció aktív, akinek nem kellett gyárudvaron, egy hordó tetején üvöltve hergelni vagy csitítani az övéit. A hagyományos jobb-bal, liberális-konzervatív pártok berendezkedtek a tartós kormányzásra, és arra, hogy lobbistáknak engedjenek. Hülyének nézi a saját választóit, de legalábbis okosabbnak tartja magát náluk.
Adottnak vették, hogy nincs alternatívájuk, és uralkodnak. Uralkodnak, hiszen ők az uralkodó osztály, a mindig megválasztott politikai elit. Fodor Gábor sokezer példányban. Nem tud megbukni, mindig lesz neki pártja, mindig bekerül valahova. Lehet full kokainista, majd legfeljebb elküldik valami nemzetközi sóhivatalba. Készült a türannisz.
Persze vannak pozitív mellékhatások pl. az, hogy valószínűleg a demokratikus intézményrendszer, amely Trumpot csúcsra juttatta, a lobbistákkal együtt valószínűleg moderálni is tudja majd. Nem lesz pl. abban a helyzetben mint Orbán, hogy átírja a játékszabályokat.
De miért szavaztak egyáltalán Trumpra? Az eddigiekből már érezhető, vagy talán le is vezethető, hogy a népnek abból lett elege, hogy a szocdem pártjaik még mindig a munkásság jogaiért küzdenek, a konzervatív, értékalapú pártjaik kilóra meg vannak véve, a harcos jogvédők pedig az keleti óriáspöcsű frakkosmakákó (Gigantophallus elegans ssp. orientalis) steril körömollóhoz való jogáért törnek lándzsát.
Mindeközben az egykori munkásságnak nincs munkája, mert elment a gyár, a paraszt versenyképtelen az iparosított mezőgazdasággal szemben, és általában, elment nagyon sok ember, és országnyi méretű vidékek mellett a világ. Az embereknek ezzel problémája van.
A politika célja pedig az volna, hogy az emberek problémáit megoldja. Azonban a politika kisajátítódott és elszigetelődött ezektől a problémáktól. Ennek számos oka van, például az urbanizáció, amely a politikát városi műfajjá tette (ugye a szó eredete…). A másik ilyen ok pedig a világméretű folyamatok, amelyekre laikus szemmel nincs jó magyarázat (miért ment el a telefongyár Kínába? Régen Chicagoban volt a világ legmagasabb épülete, most meg valahol Ázsiában, miért van ez?)
Van tehát egy jelentős tömeg, akinek nincs pártja. Pontosabban több jelentős tömeg, akik, noha jobban élnek még a hatvanas évek aranykoránál is, úgy érzik, hogy az életük nem jó irányba megy, nem fontosak, nem sikeresek. Feszültség van.
Erre jelenleg két megoldási javaslat látszik, az egyik az okoskodó szalonbakunyinizmus (Kettős Mérce blog, Jámbor Andris szevasz :), TGM, Corbyn, Sanders). Ez az áramlat sok dolgot jól lát, csak épp azt nem, hogy ez az undok kapitalista világ, néhány szerencsétlen országot leszámítva, az egész világot jobb hellyé tette. (egy átlagos román ma jobb higiéniai és élelmezési körülmények között él, mint egy jómódú angol nyolcvan éve). Nincs küszöbön forradalom, az embereknek ugyanis vannak bajaik, de nem éhesek, nincsenek elzárva dolgoktól.
A másik javaslat a populizmus javaslata, amely a konzervatív pártok hátteréből jön elő, de nem konzervatív, hanem reakciós, vagyis nem a haladást hirdeti az értékek őrzésével, hanem azt, hogy vissza kell térni valamilyen korábbi állapothoz, amely azonban nehéz lesz. Ugyanis pont ugyanazt nem látják, mint a szocialista délibábok kergetői, hogy az, ami most van, minden hátránya ellenére sokkal jobb annál, ami régen volt. Lehet utálni azt, hogy Vietnamban van a tévégyár, de az olcsó tévét meg mindenki szereti. Szokás azt is figyelmen kívül hagyni, hogy a világ nagy részén az utóbbi 10-30 év minden kétség nélkül aranykor. Lehet egy kávéház teraszáról sajnálni a vietnami tévégyár dolgozóit, de az ő szüleik-nagyszüleik 7-50 éves koruk között (tehát halálukig) rizsföldön dolgoztak, most meg a gyerekek iskolába járnak, és a szülők megélnek a fizetésükből, vagyis szépen zárkóznak fel pl. Európa keleti részéhez.
A két javaslat között nagy különbség, hogy az utópista szocialistákat nem szereti az üzleti elit, a populista reakciót viszont bizonyos feltételek fennállása esetén eltűri. Mellesleg ezért fog elbukni a populista reakció (vagy nagy galibát csinálni, mint tette azt 80 éve Németországban).
Mindkét irányzat alkalmatlan azonban valós változások elérésére. Az igazi válasz természetesen a demokrácia újra feltalálása. A civil szerveződések olyan formáinak kell jelentkeznie, amelyek helyben megvalósítható célokat tűznek ki, tudnak egymásról, szerveződnek, aztán lefocizzák az értékkülönbségeiket.
Az internetes lustivizumst kell internetes aktivizmussal leváltani, mert a probléma megoldása, és a problémákra reagálni képes politikusok azokból lesznek, akik a helyi problémák megoldásán nőnek fel, és a globalizált világ nem valami átok számukra, hanem egyszerűen a XXI. század világa.
Donald Trump nekik ad esélyt, a választók nem okosak, nem fognak rögtön új embereket katapultálni az élre, de a nagydumás megválasztásával eltakarították a sima modorú profikat az útból.
A nyamvadt, hülye, lejárt liberális demokrácia nélkül ez nem ment volna.
Hello Mr. Fukuyama, you are right.
49 hozzászólás
1. panamajack — 2016-11-10 17:05
Nagyon érdekes meglátások. Azonban a végkövetkeztetés talán egy kicsit túlságosan optimista. Nem beszél ugyanis arról, hogy a hagyományos politikai erők mögött álló pénzügyi-üzleti körök (háttérhatalom, ha úgy tetszik), rengeteg eszközzel tudják befolyásolni a demokratikus választások eredményeit.
Elég ugye itt rögtön az orosz rémhírterjesztő/dezinformációs/hackelős-kiszivárogtatós cyber-hadviselésre gondolni, amely meglepően hatásosnak bizonyult a nyugati közvélemény hangulatának befolyásolása szempontjából. De mondhatnám a Murdoch-sajtóbirodalom (Daily Mail…) döntő hatását a Brexit-szavazás eredményére. És végül, de nem utolsósorban, Hillary Clinton nagyon nagy valószínűséggel nyert volna, ha október 28-án az FBI nem kezdi el újra vizsgálgatni az e-mail ügyet, hogy aztán a választás előtt egy nappal megint ejtsék a dolgot. Nem kell nagyon elborult összeesküvés-elmélet hívőnek lenni ahhoz, hogy az emberben felmerüljön, az FBI-igazgató szívességet tett valakinek és/vagy megzsarolták (hiszen ahogy a demokraták, úgy a republikánusok mögött is igen komoly üzleti lobbikörök működnek).
Ez persze nem érvényteleníti annak az igazságát, hogy a hagyományos elitek leszerepeltek és Hillary még a demokrata szavazók körében is népszerűtlen volt (ugyanúgy, ahogy a republikánusoknak sem kellett Jeb Bush és társai), de felmerül a kérdés, hogy a javasolt „grassroots” polgári politizálás reálisan mennyire tudna komoly tényezővé erősödni?
Persze az igaz, hogy tulajdonképpen Trump is elsősorban a republikánusok „Tea Party” mozgalmának köszönhette a párton belüli felemelkedését…
2. heizer — 2016-11-10 17:34
Javaslat egy gyakorlati tesztre: népmozgalom (internetes aktivizmus) indítása a CETA parlamenti ratifikációjára vonatkoztatva. Elég jó kis populista témát lehetne belőle rittyenteni, észérveket és érzelmi húrokat is bőven lehetne pengetni, úgy a nemzetközi „esztablisment” mint a magyar ellenében. És lehet, hogy még értelme is volna.
(Egyébként észrevette valaki a szokásos magyar faramuciságot a nemzetközi helyzettel szemben: miközben Orbánék Trump győzelmének örülnek, és állítólag az elveikben hozzá hasonlítanak, igazából egy választáson ők lennének a Hillary Clinton, aki a politikai profizmussal, korlátlan médiatámogatással rendelkezik).
3. panamajack — 2016-11-10 17:44
@heizer:
1, Először azt kéne letisztázni, hogy a CETA mellett, vagy ellene akarsz érvelni? (én speciel mellette)
2, Orbánék nem sokáig fognak örülni Trump győzelmének, ezt garantálhatom.
4. komojtalan — 2016-11-10 17:59
Az a nagy jólét látszólagos, legalábbis ami az utóbbi évtizedeket illeti. Egy átlag nyugati vásárló értéken kevesebbet keres mint 20-30 éve, miközben az üzleti elite sokkal többet. Máshol más a helyzet, de volt is honnan feljönni és még így is a világ jó részén embertelen körülmények vannak. Nehogy már az legyen az összehasonlítási alap, hogy mi volt Vietnamban 50 éve, hanem inkább az hogy mi van most a fejlett világban. Az hogy mi volt 100 éve? Kit érdekel.
5. untermensch4 — 2016-11-10 18:41
@komojtalan: edig érdekes belegondolni hogy mi volt „100 éve”. A nagy migráncsozás kezdetén futottam bele egy „témába vágó” régi infóba. 1904-ben azért nem özönlöttek a gyarmatokról a pakik meg az indiaiak angliába mert egy angol melós ugyanolyan nyomorban élt mint egy indiai csak trópusi betegségek helyett szmogban és angol klímán…
Az „átlag nyugati vásárlón” mit értünk? Úgy tudom a középosztály a hanyatló nyugaton vmennyire tényleg hanyatlott, a gazdagok gazdagodtak, az összátlag meg nem sokat javult (ha egyáltalán, bár még mindig a kiszámolós hitelállományos cikk hatása alatt vagyok meg egyébként sem értek a gazdasághoz.
6. panamajack — 2016-11-10 18:45
@komojtalan: Ez azért így túlságosan általános megállapítás, és épp ezért félrevezető. Mert az átlagos nyugati polgár fogyasztási szokásai nagyon átalakultak 20-30 év alatt: ugyebár akkoriban nem volt az okostelefon-app/internet/videojáték (vagyis software) a fogyasztás egyik igen jelentős része, az elektronikai cikkek luxusnak számítottak, a külföldi nyaralás/utazgatás jóval kevésbé volt elérhető mint most, viszont a reálbérekhez képest jóval olcsóbb volt a lakhatás, ami jelenleg a legnagyobb teher a fejlett világban élőknek, és az alapvető szolgáltatások egy része is olcsóbb volt (pl egészségügy, oktatás). Az, hogy kevesebben járnak autóval és többen biciklivel, pedig inkább pozitív fejlemény. Szóval az összehasonlítás nem olyan egyszerű.
7. untermensch4 — 2016-11-10 18:48
@heizer: Nekem a „politikai profizmus” az a propagandán felül egy kis országnál mondjuk jó külpolitikát is jelentene. Az „elveikben hasonlítanak”? Hasonlóan konkrét program nélkül kerültek hatalomra..? Szeretnek ‘oszt jó napot bunkón beszólni? (a politikai profizmusba a diplomatikus tárgyalási/társalgási képességet is beleértem, mondjuk a fed elnöke adott már naiv tippeket spekulánsoknak (ami után esetleg felvetődhetne, esetleg egyes államokban hogy ez azért az alkalmatlanságot sugalló szakmai hiba)?
8. untermensch4 — 2016-11-10 18:54
@panamajack: Ezt a „jobban élnek mint 30 éve” dolgot az általad felsoroltakkal valahogy ki lehet számolni? Nekem már két tétel végleg feladta a leckét, a „fogyasztói szokások megváltozása” és az olcsóbbá váló elektronika meg egyéb cuccok amit alacsonyabb árszínvonalon kínából tudnak venni. Azok akik „alól” kínába költözött a gyártás, így aztán hogy mekkora jövedelmük van és mit csinálnak manapság, azt nem is sejtem. Főleg ha nagyon más területen dolgoznak és ez is változtatott a fogyasztói szokásaikon.
Az oktatás részben nem olcsóbb? Úgy értem egy egyetem online (és állítólag vannak ilyenek nem büfé-ruhatár szakosból is akár ingyen…) kurzusa nekem költséghatékonyabbnak tűnik mint odaköltözni és frontálisan tanulni.
9. tudi — 2016-11-10 20:53
Reggel olvastam a híreket a neten és azért kormányunk reakciójától kicsit lefagytam, mert úgy nyalnak már most, hogy nem tudják, mi is lesz, lesz e változás a külpolitikában, lehet, hogy semmi nem változik és/vagy keményebb lesz az új vezetés az „elhajló” NATO szövetségesekkel. Esetleg kineveznek nagykövetnek egy igazi texasi fickót, aki élőben kutyázza majd a drága miniszterelnökünket.
10. tudi — 2016-11-10 21:08
@untermensch4:
Bár én sem vagyok gazdasági guru, de gondolom jelentős részük dolgozik, csak máshol. Tudtommal arrafelé nem népszerű a segélyből élés, meg azért felfutottak más iparágak is pl.: palaolaj, palagáz. Meg azzal, hogy a pl.: Analintruder 4000 gyártását elköltöztették Kínába Tökfilkóvilleből, de olcsóbb lett, mint ha 1000 dollár keresetű dolgozók csinálnák. Plusz mivel lehet, hogy ezzel, hogy elment a gyártása nőt a versenyképesség. Valamint lehet ott X ember elvesztette az állását, de máshol az Analintruder 4000 Corp. meg felvett X dolgozót akik fejlesztenek, kutatnak stb és nem 1000 dollárért, hanem annak lehet 10 szereséért. Az megint más dolog, hogy másképpen elfeledkeztek azokról az emberekről. A gazdagok gazdagabbak lettek, az ő adóik csökkentek. Egyszer láttam egy interjút azt hiszem Warren Buffettel, aki elmondta, hogy igazságtalannak tartja, hogy ő csak ennyi jövedelem adót fizet, mert ha annak a dupláját is fizetné, akkor sem élne rosszabbul, mert jövedelmének jelentős része úgy is osztalék, meg tőkejövedelem, de legalább több folyna be, amiből szociális programokat lehetne csinálni, vagy a valóban rászorulók adóját csökkenteni.
11. heizer — 2016-11-10 21:20
@panamajack:
1. Na ugye ez eleve jó kérdés. Mert jelenleg ami eljut az emberekhez belőle, az a szélbalos-széljobbos ellenérvelés meg a fúj Monsanto, és a „minél szabadabb kereskedelem mindig mindenkinek jó, ez a tény” típusú érvelés.
Személyesen azt gondolom, hogy először talán ki kellene próbálni egy szűkebb területen (mondjuk egy adott iparágban), ami egyébként abszolút védhető, konzervatív álláspont, felmérni a hatásait és fokozatosan kiterjeszteni – ha jó, vagy nyesegetni a túlkapásait. Nem is beszélve némi beépítendő garanciákról. Az ellenérvelők érvjeiből az látszik, hogy itt sokkal többről van szó, minthogy eltöröljük a vámokat, meg szabványosítjuk a csavar mértékegységét.
Mivel azzal nem lehet tömeget aktivizálni, hogy „mi lenne ha beszélnénk róla, és jól megvitatnánk meg kielemeznénk ” ezért itt csak a kormány és az Unióval való szembehelyezkedés, és érzelmi töltetű üzenet lehet a kiinduló alap az aktivizálás szempontjából. Gondolom én.
12. heizer — 2016-11-10 21:28
@untermensch4: A politikai profizmus magyar és külföldi viszonylatát értsd úgy, mint a tavalyi Fegyencvárosnak a Mennyei Bajnokságban és a BL selejtezőben nyújtott viszonylatát.
„Az “elveikben hasonlítanak”? Hasonlóan konkrét program nélkül kerültek hatalomra..? Szeretnek ‘oszt jó napot bunkón beszólni?” Valami ilyesmi, végül is nem véletlenül hasonlítják őket egymáshoz.
Arra akartam kilyukadni, hogy nagy örömködés közbe észre kéne venni (Fideszéknél főleg), hogy szinte a semmiből érkezve, bizonyos (kellően nagyszámú) csoportok számára létező hitelességgel, még totális média és politikai ellenszélben is lehet győzni. Ezt egyébként a Fidesz már leszűrhette volna a kvótanépszavazásból is.
13. heizer — 2016-11-10 21:34
@untermensch4: Azt gondolom, hogy egy 60-70-es években is alap és ma is alap fogyasztási kosárból elég jól ki lehetne indulni.
Pl. mindenki evett, ivott, ruházkodott, tv-t nézett, utazott, tankolt, telefonált, tanult és megbetegedett akkor is és most is, nagyjából ugyanazon keretek között. Aztán meg lehetne nézni, hogy ami ezen felül marad, azt mire költötték-költhették akkor, és mire most.
14. heizer — 2016-11-10 22:07
@tudi: „Bár én sem vagyok gazdasági guru, de gondolom jelentős részük dolgozik, csak máshol. ” Lehet, hogy így van, csak ugye mennyiért? És területileg ez hogy oszlik meg.
Az USA-ra soha nem volt jellemző, hogy a népessége gazdaságilag, területileg ne lett volna mobil. Valami urban legend szerint átlagosan 7 évente költöznek úgy, hogy államot is váltanak. Na most ha ennek ellenére kialakultak olyan zárványok, amik választásokat tudnak eldönteni, azért mert úgy érzik, hogy a sorsuk sanyarúbb lett, (és úgy tűnik ez területileg elég jól elkülöníthető) az azt jelenti, hogy a népesség egy tekintélyes része számára bizonyos kapuk ténylegesen is bezáródtak. Konkrétan szerintem itt az amerikai álomba vetett hit megrendüléséről van szó.
Az a durva, hogy ha a szavazatok-elektorok területi eloszlása kicsit más, és Clinton nyer, akkor vajon most elérné e a média és az elemzők ingerküszöbét ez az egész, vagy mindenki boldog megelégedettséggel nyugtázná, hogy igazából minden oké? (Ugyanez lett volna a Brexitnél is, ami világosan látszott az osztrák elnökválasztás alatt: a szavazásig ment a rettegés, aztán amikor az „esztablisment” számára kedves jelölt egy paraszthajszálnyival nyert (???), akkor hirtelen minden EU-s guru megnyugodott, hogy nincs itt semmi gáz gyerekek (elfeledkezve arról, hogy konkrétan az osztrák mintaállam fele, ettől még – az ő meglátásuk szerinti náci, fasiszta, stb.))
15. untermensch4 — 2016-11-11 08:42
@heizer: ” A politikai profizmus magyar és külföldi viszonylatát értsd úgy, mint a tavalyi Fegyencvárosnak a Mennyei Bajnokságban és a BL selejtezőben nyújtott viszonylatát”
Én ilyen különc vagyok hogy nem értek a sporthoz. Ezért ezt nem tudom értelmezni.
Az „alap” fogyasztási kosárnál is felmerül bennem a magyar üldözési mánia hogy az olcsóbbá vált elektronika hogyan is fog bekerülni a számításokba. TV-nél az előfizetés pl mint szolgáltatás okés de a hardvernél már sztem lehet trükközni (mekkora és milyen teljesítményű tv-t milyen akkorival hasonlítanak össze, a mittudoménmilyen akkori videóhoz, kamerához képest milyen mai terméket állítanak szembe?).
Közlekedésnél is, a tankolás frankó de az autók árainál már lehet trükközni (pl csak így hirtelen egy kreatív magyar számolgató a használtautó-piac számaival is tudna bűvészkedni).
A személyi számítógép mint olyan nem is igazán létezett a 60-70 -es években, ma meg ugye néhány dollárért küldenek kínából okosórát aminek X-szer akkora számítási kapacitása van mint amivel a NASA a holdraszállást…
16. heizer — 2016-11-11 09:14
Amivel Mo-n nagy király vagy, azzal külföldön a elhajtanak, mint hozzá nem értő taplót.
Szerintem ezek statisztikailag mind korrigálható dolgok.
17. Áll a tetemnél tiszti prosztó — 2016-11-11 09:18
fukuyama állításával az a gond, hogy amit a politikai berendezkedések egyikének jelöl meg (libdem), az annyival általánosabb és diverzebb, mint amivel összehasonlítja, hogy az állítás triviálisan igaz, és vitatkozni vele nem sok értelme van. ugyanígy kommunizmus vs kapitalizmus összehasonlítás is kb a kommunizmus vs minden más (mínusz pár egzotikus fura ötlet) összehasolítást jelenti, hát nem nehéz kijelenteni, hogy ha szinte bármit csinálhatsz, az jobban működik, mintha egy partikuláris hülyeséghez kell ragaszkodnod. (meg amúgy fukuyama egy fasz, de a mondanivalója szempontjából ez mindegy)
18. Áll a tetemnél tiszti prosztó — 2016-11-11 09:24
@panamajack: hát igazából ha minden döntését politikailag motiváltnak gondoljuk, akkor comey úgy forgolódott, mint vasorrú bába a mágneses viharban. szerintem nem egyértelmű, hogy ez befolyásolta jelentősen a választást, és trump se igazán tea partier, nekik fontos témákban (pl szivárvány), nem egyezett.
egy fontos szempont volt szerintem a kommunikációs ön-lábonlövés H részéről, mivel annyira erőszakosan tolták, hogy aki trumpot támogatja az valószínűleg egy pincében foglyokat tartó sorozatgyilkos náci, hogy nem kaptak valós visszajelzést arról, hogy mekkora a támogatottság, és mire hogyan reagál
19. Áll a tetemnél tiszti prosztó — 2016-11-11 09:31
@heizer: gyanítom hogy a fidi ezt már kiválóan leszűrte a saját 98-as győzelméből. szerinted nem ügyködnek folyamatosan azon, hogy bármilyen felbukkanónak a hitelességét gyorsan meggyurcsányozzák (ez általában nagyon könnyű volt eddig persze)? nem is értem az ilyen irányú cikkek özönét, hogy orbira is az a veszél les, mint hillaryra. a tettei azt mutatják, hogy ideje 99%-ában ez ellen próbál tenni.
20. panamajack — 2016-11-11 09:41
@heizer: teljesen igazad van. A mainstream liberális elitnek ez a hozzáállása az, ami miatt előbb-utóbb elkerülhetetlen volt, hogy egy Trump vagy egy Farage nagyot nyerjen.
21. Tromb74 — 2016-11-11 11:58
@Áll a tetemnél tiszti prosztó:Még mindég nem tudtam beleásni magam a témába, hiányoznak a háttér információk (részvételi adatok, azok megoszlása stb.)
Az nincs benne az eredményben, hogy Trump azért olyan műsort produkált, ami van olyan érdekes a redneckek számára, mint egy western pornó paródia, tehát ügyesen mozgósított?
Ja, és a republikánusok logója sokkal menőbb, mint a demokratáké.
http://therealpornwikileaks.com/wp-content/uploads/2015/09/WantedStormy.jpg
22. rognork — 2016-11-11 20:45
Na én sem a gazdasághoz, sem a politikához nem értek, ezért hitelesen tudom előadni, mi a jólét. Ma megnyitod a csapot, és jön a meleg víz (nagyapámnak nem volt). De sokan nehezen tudják megfizetni.Van távfűtés, vagy gázkazán, de sokan nem tudják megfizetni (papa szénnel fűtött be, és reggelre megfagyott a segge). Van olcsó kenyér, parizer, az autók kevesebbet fogyasztanak és kevésbé romlanak el (nem volt autó). Van olcsó ruha a teszkóban. Már ha van buszod vagy vonatod, ami elvisz oda.
Ez a mai jólét elég kétarcú. Múlt héten kimentem a piacra, és fizetés utáni napon is olyan csóróságot láttam (Bp.), ami durva. Persze ha bemegyek a Corvinba, ennek az ellenkezőjét látom. És akkor jöhet ide Kelet-Mo., ahol aztán tényleg szópóágon lesznek még generációkon keresztül, míg az én gyerekem talán elektromos autóban fog depizni, mert elfogyott a jegy a legfaszább koncertre.
23. Tromb74 — 2016-11-11 21:54
@rognork: Igen, ez ilyen. Amikor én születtem (1974), apai nagyanyáméknál még nem volt fürdőszoba. Klasszikus svábház, középen az előszoba konyhával, balra egy nagyobb szoba, jobbra meg a tisztaszoba. Szüleimmel én is ott laktam. Kb. 3 éves voltam, amikor bevezették a csatornát az utcába, meg épitettek fürdőszobát (addig lavor+kerti budi). Telefon csak azért volt, mert nagyapám volt a rendörfőnök.Volt mit enni is.
Ezt akkor nem hívták se nyomornak, se szegénységnek. Budaörs nagy része így élt. Nagyapámnak járt volna szolgálati verda, de leszarta az ilyen „urizálást”, egy simsonnal közlekedett. Meggyőződéses komcsi volt. Nem emlékszem, hogy valaha elmentek volna nyaralni v. Ilyesmi. Némi rokon látogatás, de semmi több. Másik nagyszüleimnél kicsit parádésabb volt az infrastruktúra, de semmi lényeges különbség. Pl. Nekik nem volt telefonjuk, de volt fürdőszobájuk.
Hogy jobb volt-e az a világ? Hát nem, csak gyerek voltam, ami nem rossz dolog. 10 évesen már nem volt okom panaszra. Apám „maszeknál” dolgozott. Volt autónk, „képmagnónk”, „Hifitornyunk”, lakásunk stb.
De a nyolcvanas évek kibaszott szürke egy világ volt. Nem tudom elfelejteni a ” közértben” a kiszakadt tejeszacskó savanyú szagát, meg azt a kurva rongyot, amivel a zacskókat kellett törölgetni mielőtt a kosárba raktad a cuccot. A vízbe áztatott parizert stb. A nylon iskolaköppenyt, a szarul felépített panelházakat. A mostaninál sokkal nagyobb seggfej felnőtteket. Csempészett svájci csokoládé, alámondásos gagyi filmek vhs-en. Igazából egy szánalmasan frusztrált, nyomorék világ volt.
Ma is szánalmasan frusztrált a jónép, de nem mindenkinek kéne annak lennie. Ahogyan nem is mindenki az. Ez azért valamennyire a szabadságnak köszönhető, amivel még azok sem feltétlenül tudnak élni, akiknek lehetősége lenne rá.
24. panamajack — 2016-11-11 23:14
@rognork: Trumpra nem a kelet-magyarországi, vagy akár bronxi szegények szavaztak, hanem olyanok, akik nálad is sokkal jobban élnek. Minden relatív.
25. untermensch4 — 2016-11-12 10:29
@Tromb74: Ami neked a tej-rongy, az nekem a romlott túró rudi.
A vicces az hogy apai nagyanyám gyakran mondogatta napjainkra: „nem a jólét kevés hanem nagyok az igények”. *
Ő a ’30-as években volt gyerek, tanyán laktak és dédnagyapám a vasútnál dolgozott (találtam egyszer egy vasutas-igazolványát, „lámpaolajozó” volt). Olcsó ruha nem volt de a „van mit enni” kategóriában ami tanyán előállítható az volt bőven.
* amit konyhanyelven próbált is néha kifejteni, lehetne bűvészkedni „frusztráció” „depriváció-érzet” és egyéb jól hangzó izékkel de talán a legjobb összefoglalása a problémának hogy az emberek nem tartják magukat az „addig nyújtózkodj amíg a takaród ér” bölcsességéhez. És nem hozzávarrással akarják nyújtani a takarót hanem vágyvezérelt fogyasztási hitellel és hőbörgéssel.
26. untermensch4 — 2016-11-12 10:30
@panamajack: Minden relatív.
Mint három szál haj. Fejre kevés, levesbe sok. 🙂
27. rognork — 2016-11-12 13:19
Szóval csak annyit akartam kifejezni, hogy élhet az a vidéki fehér amerikai jólétben, ha egyszer szarul érzi magát. De ez nem csak ott igaz.
Mellesleg azt nem értem, miért van kevesebb joga egy amerikai embernek egy faszt megválasztani? Nekünk ez jár, nekik meg nem?
28. untermensch4 — 2016-11-12 14:27
@rognork: A nagyobb hatalom nagyobb felelősséggel is jár. Mi a világ legnagyobb seggfejét is a nyakunkba vehetjük, legrosszabb esetben európa egy kisebb része borulhat lángba de a tűzeset izolálható és eloltható. Trump meg az egész bolygót fel tudja gyújtani, a tűzoltókészülékekkel együtt.
29. untermensch4 — 2016-11-12 14:29
@untermensch4: Mondjuk technikailag a mi seggfejeink is benne voltak már egy világháború elindításában, úgyhogy azért ne legyünk túl lazák.
30. rognork — 2016-11-12 14:38
@untermensch4: gyakorlatilag persze ez oké, de elméletileg?? egyszer felrójuk a világ zsandárja szerepet, máskor meg az ellenkezője a baj?
31. UnA — 2016-11-13 12:35
@panamajack: „… hanem olyanok, akik nálad is sokkal jobban élnek. Minden relatív.”
Ha nem is minden relatív, de a szegénység / gazdagság csakis egy társadalmon belül értelmezhető, amit még tovább lehet bontani kisebb társadalmi csoportokra is (vehetjük klasszikus példának az „elszegényedett nemesi család” motívumát, akik persze így is nagyságrenddel jobban éltek, mint egy falusi paraszt). Vagyis ha egy amerikai a társadalom perifériáján *érzi* magát, akkor őt nem vigasztalja, hogy Borsodban rosszabbul élnek a magyarok.
De visszafordítva ezt a gondolkodásmódot, pont az a magyarok pesszimizmusának és önsajnálatának egyik legnagyobb forrása, hogy bezzeg a németnek két Audija is van, ő meg itt csóróként be kell érje az Opellel. Közben pedig sohasem volt ilyen kényelmes és egyszerű az élete az embereknek itthon, mint most.
32. untermensch4 — 2016-11-13 15:57
@rognork: Annyira nem rovom fel, ez az amerikai szavazópolgárok kompetenciája, szerintem. Elméletileg ugye már a háborúk kulturált, civilizált megvívására is vannak szép, nemzetközileg aláírt papírjaink. Akár úgy is mehetne egy-egy háború mint egy bonyolultabb sportesemény ahol több a „sportsérülés”.
Azt akarom ezzel mondani hogy a gyakorlatiasság nem elhanyagolható. Elméletileg Hitler is legitim politikai vezető volt, igaz hogy hülyeségeket is beszélt szektavezérként de azért milyen dolog durván és erőből beleszólni egy szuverén ország belügyeibe, csak azért mert kissé eltér a nemzetközi szerződésekkel aládúcolt rendszertől… gyakorlatilag azért a korábbi reakció/aktivizálódás a „nézzük meg mi lesz ebből” helyett, megspórolt volna némi pusztítást. De közben elméletileg az egy önkonzisztens vallás volt (amennyire egy vallási izé önkonzisztens lehet) és elméletileg mondhatta azt vki hogy „ezek (a németek) úgy látszik erre a társadalmi evolúciós marhaságra szavaztak, hát ők maguk is elismerik hogy ha nem jön össze akkor ők lesznek leradírozva, csak nem feszítik addig a húrt, nem nagyon fogják a hülye elméletet átültetni a gyakorlatba”.
Ha világcsendőrködést akarnánk felróni akkor elméletileg az USA azért létesítette magát hogy nehogy újragyarmatosítsa nagy-britannia vagy vki más. Ebből a nézőpontból a kínaiakkal Trump által élezendő konfrontáció még „helyes” is lehetne.
Na meg pont a mi hasonló, nekünk felróható esetünk után tanulhattuk meg hogy elméletileg a jól szabott etnikai országhatár jó ötlet de gyakorlatilag a katonai-politikai megfontolások miatt a vasútvonalak elhelyezkedése fontosabb.
33. untermensch4 — 2016-11-13 16:04
@UnA: „sohasem volt ilyen kényelmes és egyszerű az élete az embereknek itthon, mint most”
A frusztrációnk egyik oka a bürokratikus túlszabályozás ami időt, energiát, pénzt pazarol az életünkből. Az hogy ennek régi hagyománya van, nem igazán enyhíti a fájdalmat. Ennyiben az „egyszerű” részét az állításodnak vitatnám. A kényelem meg úgy általában a technikai fejlődéssel növekszik, mindenhol ahol éppen nem háborúzzák vissza magukat egy lepusztultabb állapotba. Ezért jó ötlet mindi pillanatnyilag körülnézve felmérni a helyzetet. És ezét rossz ötlet európa leggazdagabb részét venni etalonnak, kizárólag életszínvonalban, aztán sírni hogy miért nincs két audi „pedig nekem az járna”.
34. UnA — 2016-11-13 17:52
@untermensch4: „A frusztrációnk egyik oka a bürokratikus túlszabályozás…”
Ebben van valami, de ha már éltél valamennyit más országban, akkor észre lehet venni, hogy ott is létezik ez, persze mindig másként. És a bürokráciában sokszor nem maga a szabályozás a szörnyű, hanem a benne dolgozó emberek hozzáállása.
35. untermensch4 — 2016-11-13 21:58
@UnA: Mivel nem éltem, így csak mások tapasztalatai alapján tudok erről a részéről a dolognak. És persze mivel „akinek kalapács van a kezében az mindent szögnek lát”, mivel ez a rögeszmém nyilván az ezt alátámasztó információkat hangsúlyosan észre is veszem. Az hogy itt vkinek a könyvelővel együtt minden évben stresszes küzdelem a jogkövetés cégműködtetésként (ami a rekord, könyvelő mondta: a határidőig az apeh sem tudta értelmezni a jogszabályt, három egymást kizáró értelmezési lehetőség volt; aki rosszul tippelt azt megbüntették), svédországban meg adóbevall egy app-pal és személyesen még nem is kellett találkoznia a könyvelőjével…
Ezen a szemüvegen át az összes túlszabályozott országban csökken a születésszám. Biztos a jóléttől de az én verzióm némileg magyarázza hogy az usa-ban annyira nem csökken. 🙂
36. norniron — 2016-11-14 10:19
@untermensch4:
Valószínűleg az is sokat számít, hogy mi a relatív helyzetünk másokhoz képest. Láttam egyszer egy dokumentumfilmet valami kanadai eszkimókról. Volt valami fehér csávó, aki közöttük élt, ő mondta, hogy 50 éve még gyakorlatilag az őskorban éltek, fókabőr kenuikkal, csontból készült szigonyaikkal mentek vadászni, ma motoros szánjaik, motorcsónakjaik, automata fegyvereik vannak, fűtött, összkomfortos házakban laknak, TV-vel, számítógéppel, internettel, mégis jórészük alkoholista, és rengeteg a fiatal férfiak között az öngyilkosság, ami régen ismeretlen volt körükben.
Valószínűleg a dédapámnak kevesebb baja volt a világgal a parasztházában üldögélve, mint nekem itt a fűtött légkondícionált irodában a számítógép előtt ülve. (Bár a hasonlat egy kissé sántít, a dédapán 100 éve éppen Galíciában lapult a lövészárokban a muszka srapnyél elől). De békeidőben nem New Yorkba akart menni, hanem vissza a falujába.
37. norniron — 2016-11-14 10:35
@untermensch4:
A születések száma szerte a világon csökkenőben van, még olyan, nem éppen jóléttől roskadozó országokban is, mint Banglades. Ezért úgy tartják az okosok, hogy az emberiség létszáma kb. 13 milliárd főben fog stabilizálódni (ami persze szintén rengeteg, de a vég nélküli növekedésnek valószínűleg még a mi életünkben vége lesz). Az egész világon elterjedőben van egy legfeljebb 2 gyermekes „posztindusztriális” családmodell, nemzetiségtől, vallástól, kultúrától függetlenül.
38. untermensch4 — 2016-11-14 11:09
@norniron: Meg a relatív helyzet „érzékelése”. Eszkimóék régebben „outdoor” hűtőt használtak (kirakták a cuccot a hidegbe), most meg elektromosat. Persze lehet hogy nyáron a hagyományos módszer nem olyan jó. Nálunk viszont a jégveremhez képest bazinagy előrelépés hogy viszonylag olcsón van hűtőszekrényünk (nem a jégveremhez képest olcsó, bár társasházban sztem az is drágábbra jönne ki…). Ez viszont olyannyira elterjedt luxus hogy mindenki adottnak veszi. Mint azt hogy ivóvízzel húzzuk le a vécét.
A frusztráló túlszabályozást olyanokban érzem mint pl közlekedés. Anno faterom maszek fuvaros volt (kék IFA, az utak királya). A ’80-as években kb „kockás füzet”-szinten lehetett vezetni a könyvelést, hozzátűzőgépezett számlákkal. Jogosítvány, forgalmi. Mikor nyugdíjbavonulását tervezgette rájött hogy ha megint teherautózni akarna akkor nem a modern technika lenne a fő gondja. Az hogy egy számítógép van a kamionkában vszeg jó dolog mert különben nem haltak volna ki az IFA-k, GPS nélkül anno jó papírtérkép-használattal is boldogult. Viszont ma már mindenhonnan ki vannak táblákkal tiltva a teherautók, tachográf, „GKI” meg f@szomtudja még micsoda. Kontrasztként, mondjuk az USA. Egy kontinensnyi országban elszállítgatnak dolgokat a tachográfos baromkodás nélkül. Műszakilag meg, az „amcsi motorok” sorozatban volt egy rész amikor kínkeservesen az európai piacra gyártottak egy gépet, az itteni előírásokra. A katalizátor mint környezetvédelem az még okés, érthető a jó szándék. De hogy majd’ minden alkatrésznél ott kellett görcsölni (lámpa üvege szilánkmentes legyen, lemezeknek csak visszahajtott pereme legyen, féklámpa piros színárnyalata; magyarisztáni klasszikus a kizárólag „kadmiumsárga” index, senki nem tudja ugyan mi az a „kadmium” meg a fakuló indexlámpák sem okoznak balesetet; amcsi autókon meg előfordul hogy adott oldali féklámpa villog, nahát hogy mégis tudnak közlekedni…).
Személyes kedvencem meg az egyedi autó-építés (ugyebár a lángoktól öleltben nagy probléma a mobilitás*). Olvastam egy amcsi arc elektromosautó-építési projektjét. Vett egy félroncsot, motor kivesz, villanymotor behegesztett keretre betesz. Dobozokkal „kimérte” hova férnek az aksik, betesz. A végén elment „műszaki vizsgára” kormány, fék, világítás a két végén van, kész. Felháborítónak tartotta a bürokráciát hogy ezek után még az autószerelő/vizsgáztató által adott papírral el kellett mennie egy hivatalba ahol kb120 dodóért pecsételtek egyet hogy azon a tagállamon kívül is érvényes legyen a műszakija. Na ennek a párhuzamos megvalósítása magyarországon kb úgy néz ki hogy kell a tervezéshez jónéhány munkaórányi mérnök meg özön papír, több hullámban különféle engedélyezési fokozatok, minden alkatrész legyen „CE”. Plusz poénként építgetés közben bármikor küldhet az ember nyakára egy szakértőt a méltóságos hivatal akit szabad kifizetni az építőnek, meg szintén az ő költségén elküldhetik a cuccot töréstesztre, ahol is kifizetheti hogy összetörik * .
39. untermensch4 — 2016-11-14 11:10
@norniron: Ha megint megépíti, elölről kezdve végiggörgetve a papírokat, megint összetörethetik mert ugye ez a konkrét db még nem esett át a törésteszten…
De ne legyünk ilyen különcök hogy építgetünk hiszen vannak erre évtizedek óta ezzel foglalkozó profi gyártók, vegyünk vmit ami készen van és jó. Mondjuk autónál olcsóbb és több célra praktikusabb mopedautót vagy quadot. Az előbbinél a hivatalos álláspont az hogy legalább annyi védelmi pénzt be kell fizettetni mint egy autónál (eredetileg a koncepció lényege hogy olcsóbb és olcsóbban fenntartható mint egy autó, olyan elmaradott országokban mint ny-európa meg elég a vezetéséhez mopedes jogsi, ugyanezen logika mentén), utóbbi pedig elméletileg szabad, persze. Gyakorlatilag egy konkrét illetőtől két részletben elkértek egy olcsóbb quad árát a hivatalban és a négykerekűje a papírja szerint „kétkerekű segédmotoros kerékpár” lett. Mivel olvasgattam a témába vágó 6/1990-es KÖHÉM rendeletet, úgy vélem ez a gyakorlat kb annyira van összhangban az ott leírtakkal mint anno a SZU alkotmányának szövegével a gyakorlat. De jó sok papírt meg lehetett mozgatni az ügyben és némi munkaórát elpazarolni a hasraütés-szerű végeredmény eléréséhez.
És így történt hogy én is inkább sz@rakodásmentesen elkerékpározgatok (esetleg vonattal hajlandó vagyok kombinálni, mióta a máv legalább a saját, ebben már eu-s szabályzatához tartja magát a kerékpár-szállításban, még ha drágábban is adja a dolgot mint amibe autóval járni kerülne…), ami meg így kiesik az akciórádiuszomból, oda nem megyek GDP-t termelni.
* egy cikkben mondta a magyarisztáni kit-car egyesület vagy mi elnöke hogy van egy félig kész járgánya, megrekedt az engedélyezési procedúra. Aminek örül mert a következő fokozatban lenne az hogy 2mFt-os csővázát bármikor összetörethetik az ő költségén. Tehát a szabályozás eredménye hogy lehet persze építeni de aki építeni akar annak örül ha nem halad a dolog sehová, akkor nem lesz rosszabb.
Most aki a faluja és a munkahelye között akar közlekedni és esetleg a híresen jó tömegközlekedést át akarná lépni mert ugyanannyi pénzből úgy is be tudna járni hogy az illeszkedjen a munkaidőhöz, az barkácsolhat egy „egytengelyes kerti traktor a hozzá kapcsolt egytengelyes pótkocsival” (16 km/óra végsebesség, örülni fognak az autósok hogy kerülgethetik) járgányt vagy ha dacol a négy évszakkal akkor mehet segédmotorral. Utóbbit művelte néhai volt munkatársam is. Egy autó elsodorta, a másik átment rajta. Kevesebb mint 10 km-re lakott a munkahelyétől de tömegközlekedéssel ez vagy egy óra és annyiba kerül a bérlet-kombó mint autóval járni, vagy fele annyiba de akkor van benne kb 3 km gyaloglás és a menetrend miatt ezt hazafelé esetleg 12 percen belül kellene teljesíteni vagy az egész út séta. Illetve neki már nem.
40. untermensch4 — 2016-11-14 11:12
@norniron: „A születések száma szerte a világon csökkenőben van, még olyan, nem éppen jóléttől roskadozó országokban is, mint Banglades.”
Ezért is inkább viccesen mint komolyan mondom ezt a forrásokkal és adatokkal nem kellően alátámasztott hipotézisemet. 🙂
41. dr Brcskzf Gröőő — 2016-11-14 11:43
@untermensch4: épp mostanában voltam az USÁ-ban, és baromira zavart a féklámpával indexelés — nem tudtam, hogy mi romlott el, de főleg azt nem, hogy rajtam keresztül fog menni vagy ott marad. mondjuk nyilván meg lehet szokni.
42. untermensch4 — 2016-11-14 12:05
@dr Brcskzf Gröőő: És így empirikusan ez (a féklámpával indexelés) mennyire elterjedt? Mert ha gyakori akkor tényleg egy egészen nagy ország élhetőségét láttatja, kadmiumsárga-fétis nélkül. Ha ritka akkor meg az az érdekes hogy mennyire lehet zavaró, gyanús hogy van aki képes lenne balesetnél azért perelni mert az előtte lévőnek a féklámpavillogása miatt ütközött neki, pedig ha sárga lett volna…
Az első gőzautók is annyira zavarták az embereket és a lovakat hogy törvényt hoztak a piros ászlós előfutóról. Azóta sztem az emberek kevésbé félnek az utcán autók mint lovak közelében (azonos sebesség esetén).
Nehéz ugyan így „mérni” de zavaróbb volt mint a kerékpáros led-villogók sötétben (akár nappal, akár éjjel nézve a féklámpával indexelést)?
43. norniron — 2016-11-14 12:07
@untermensch4:
Hát azért a nem túlszabályozott ámerikában elég ijesztő is tud lenni a közlekedés. Igaz, én csak New Yorkot láttam, de ott simán behajtanak az emberek közé a pirosban. És persze mindenkinek akkora kocsija van, mint egy hadihajó. Én simán elvagyok egy 12 éves opel astrával, ott kiröhögnének vele. Az Atlantic street és a Flatbush avenue sarkán majdnem elcsapott egy pirosba hajtó pickup, de nem ám valami redneck vezette, hanem egy haszid zsidó (mondjuk az egy külön történet, hogy a brooklyni haszidoknál miért annyira elterjedt a pickup meg a minivan).
A másik, hogy ugyan eléggé kiterjedt a new yorki metróhálózat, meg az elővárosi vasúthálózat, de sok üzemzavar van, némelyik megálló külleme alapján pedig simán lehetne a budapesti 3-as metró vonalán. A metrón kívül meg nincsenek kiegészítő szolgáltatások, nincs villamos, vannak ugyan buszjáratok, de ritkák, lassúak, nem is használja őket senki. Amikor ott voltam, a napjaim javarészt metrómegállótól metrómegállóig történő caplatásból álltak. A lakástól a metróig legalább naponta kétszer 25 percet kellett gyalogolni, ott nincs olyan, hogy a Kacsóh Pongrác úti lakótelepről eltrolizol a Mexikói útig, és ott csak le kell sétálni a lépcsőn a földalattihoz, ha Amerikában lenne, ott bizony az egész lakótelepnek fel kell kerekednie, és elvonszolnia magát a Mexikói útig 🙂 Úgyhogy a sokat szidott BKV-val a Bp-iek nem is tudják, hogy milyen jó dolguk van 🙂
De a csúcs egy texasi 300 ezres város, a lakói kiharcolták, hogy ne legyen tömegközlekedés, mert azzal csak a szegények járnak, a szegénység pedig köztudottan egyenlő a bűnözéssel, tehát, ha nincs tömegközlekedés, a szegények nem tudnak létezni a városban, tehát elköltöznek a szegénybűnözők, és minden csodás lesz.
44. untermensch4 — 2016-11-14 12:33
@norniron: Egy olajelfogyás-aggódó előadásban az előadó ecsetelte hogy egy hipotetikus „holnaptól olajválság miatt csak tömegközlekedés”-szcenárióban NYC lakosságának és területének kb 10%-a annyira bejárható tömegközlekedéssel mint amennyire Bp a BKV-val.
Az emberi hülyeség meg univerzális (elköltöznek a szegénybűnözők… vannak már hosszabb távú nyomonkövetéses eredmények?). De nem is azt állítottam hogy hűdekulturáltabban közlekednének (a délolaszoknál ha nincs keresztirányú forgalom, tán még a rendőr is ledudálja az autóst hogy menjen át a piroson 🙂 ) hanem azt hogy mondjuk egy átlag autóst nem frusztrál annyira hogy megbünteti a rendőr mert nincs bal vagy jobb oldali visszapillantótükre. Vagy egyik sem. Mert ha emiatt okoz balesetet ugyanúgy övé a felelősség mint ha van tükre és ő okoz balesetet.
Az autóválasztási szokások megint más kérdés. A (lehet hogy ez is „minivan”) kicsiny, élére állított tégla-szerű furgonocskák pl ázsiában jóval gyakoribbak mint nálunk, pedig ésszerűen nézve városi négyszemélyesnek kb jobbak lennének mint a kis személyautók amiknek nagyobb az alapterülete, a gyors kanyarodási sebességhez mégis jobban ragaszkodunk mint a könnyebb parkoláshoz. Pedig sztem a legtöbb autó többet parkol mint kanyarodik. 🙂 (na jó ez demagóg volt, maga a ki/beparkolás kevesebb mint a kanyarodás) 🙂
45. untermensch4 — 2016-11-14 12:41
@norniron: No meg hipotézisem igencsak gyenge pontja hogy hol is van az a határ amin túl a szabályozás átcsap túlszabályozásba, meg egyáltalán hogyan mérhető a dolog.
46. norniron — 2016-11-14 12:47
@untermensch4:
NYC abból a szempontból kuriózum az USA-ban, hogy ott tényleg tömegközlekednek, reggel a bróker ott szorong a metrón a takarítónővel, a széles manhattani sugárutak ellenére nincs olyan autórengeteg, mint mondjuk a Budaörsi úton reggel 7-8 között. Az más kérdés, hogy eléggé kényelmetlen, életemben nem gyalogoltam annyit, mint ott, de az emberek ott valamiért tudják, hogy nem jó kocsival munkába járni.
Az olajárak inkább az ilyen szélesen elterpeszkedő városokat tennék tönkre, mint Denver vagy Indianapolis.
47. untermensch4 — 2016-11-14 13:48
@norniron: Rosszul tömörítettem, nem az olajárak hanem a mennyiség elfogyása volt az alapkonfliktus lényege.
Így is döbbenetes hogy a leginkább tömegközlekedő NYC „lefedettsége” is 10%(-nál nem sokkal több, nem tudom hogy mennyire a metróra volt építve az adat, a buszokat lehet hogy nagyvonalúan nem számolta bele mert ugye olajnuku riogatásról volt szó).
De újra vissza tudok kanyarodni a túlszabályozás-rögeszmémhez, ha nem fér el az autó és nincs/nemszeretem a tömegközlekedést, ott a kerékpár, akár elektromos. Ebben a műfajban nagy keservesen megszületett az európai szabályozás (250W csak rásegítéses, mi különcök vagyunk a 300W-os önjáró tornádókkal…), USA-ban ha jól tudom 3000W (azaz háromezer) a teljesítményhatár. Persze NYC-ben egy jó kis téli hóesés után nem hiszem hogy nagyon praktikus lenne. 🙂
48. dr Brcskzf Gröőő — 2016-11-14 14:33
@untermensch4: pffff. mondjuk egyértelműen kisebbségben voltak a különbejáratú sárga index mellett.
de biztos könnyebb megszokni, mint azt, hogy csak akkor indexelünk, ha már kanyarodunk.
49. untermensch4 — 2016-12-03 19:30
http://newdeal.blog.hu/2016/11/16/almok_amikre_hiaba_varunk
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.