Facebookake, avagy mit tesz az ember, ha munkaundora van?

Olvasgat es zenet hallgat. A zene a Missa Sollemnis (L v. Beethoven) a BBC radion, ami ugyanaz a musor, mint a Bartok-fele Nocturno, csak ezt egy mezei flash player is lejatssza, nem kell a realplayerrel bajlodni. A kituno clevelandi zenekar jatszik, amelyet korabban egy csomo magyar vezenyelt. Nagyon jok.
Aztan olvasok. Kis szines: Az ibero-afrikai csucson ofelsege Juan Carlos,

azt mondotta a fasisztazo Chavez elnoknek, hogy fogja be a szajat, az angol kommentarok szerint olyan szofordulattal, amellyel a gyerekeket vagy kozeli baratokatbs szokas rendreutasitani. Hugo egyebken Aznar korabbi spanyol miniszterelnokot fasisztazta, annak Bush-baratsaga miatt.

Nade, nem ez itt a fo tortenes, hanem a Facebook. A WSJ (Wall Street Journal) jogi blogja szerint ket neves amerikai jogasz kritizalja a Facebook uj hirdetesi modszereit. Dan Solove prof a George Washington Egyetemrol es William McGeveran a Minnesota Egyetemrol aggalyosnak tartja, hogy a Facebook ezentul a felhasznaloi profilokhoz akar csatolni bizonyos hirdeteseket. Ez egy lepessel tovabb megy a Google modszerenel, ugyanis ki lesz teve a nevem melle az engem celzo osszes hirdetes. Engem mondjuk nem zavar, ignoralom oket, de tegyuk fel, hogy az utanam epekedo sokezer no vagy engem csodalo lelkes ifjak mind megnezik, hogy az igazi a Hewea Pneu es a Brazol borotvakre, netalan a Gustav Bahr napolaj… akkor az mar gubancos mert valaki itt masszivan penzt keres rajtam. Persze van aki nem annyira anyagias mint en, ot meg azt zavarhatja, hogy kinek van koze ahhoz, hogy o a Bogyos Macak Magazin vagy a Labgomba Kommando Kenocs celkozonsege. (ez utobbi veszely – meg – nem all fenn, miutan a Facebookon onkentesen lehet majd osszekotododni a markakkal. Alig varom a Heckler&Koch hirdeteseit :-))
A ket kituno jogaszprofesszor egy helyi (ertsd nem szovetsegi, hanem New York allamban hatalyos) torvenyre hivatkozik. Ez a jogszabaly kimondja, hogy barkit csak akkor lehet hirdetesben szerepeltetni, ha ehhez elobb irasbeli hozzajarulasat adta. Jogertelmezesuk szerint a torveny hatalya kiterjed minden, New York allamban megtekintheto hirdetesre.
Mindezt raadasul ugy, hogy a felhasznalok nem vedekezhetnek a "nepszerusegbol" fakado kovetkezmenyek ellen, raadasul meg penzt sem kapnak erte. (az amerikai esetjogban hatarozott elv, hogy ha valaki penzt keres a nepszeruseggel, akkor turnie kell az ezzel jaro dolgokat)
A WSJ blog nem erte el a Facebbok illetekeseit, a  NYT (New York Times igen)  Adatvedelmi felelosuk szerint a ket kituno jogasz tul szelesen ertelmezi az ominozus jogszabalyt. Azonkivul szerinte sok allamban maga az online let es az online megtett cselekmenyek beleegyezesnek minosulnek. Meg a huszoneveseket es tiniket az egesz amugy sem zavarja. Ez amugy rendkivul eros erv, megneznem ahogy birosagon elsuti. "Es kulonben is a sertettetnek nem lettek kisebbek a mellei attol, hogy a vadlott rendszeresen megleste oket…"
Meglatjuk mi lesz belole. Amugy rimel a tegnapira. Elterjedtunk, nagyok vagyunk, penzt akarunk mostmar keresni. Majd kiderul. Itt az amerikai eredeti:
http://blogs.wsj.com/law/2007/11/09/facebook-faces-legal-questions-over-facebook-ads/