Az elso ejszaka joga, avagy mit tehet a BSA…

Purparle van a szoftverek korul, ami nem ujdonsag. Noha volt szerencsem a temaban nemi kutatast vegezni, itt es most nem fogok tanacsot adni senkinek arra nezve, hogy mit kell ellenuk tenni Magyarorszagon. Ennek szamos oka van, a jelentosebbek kozul kiemelnem, hogy nem tudom mit kell tenni ellenuk, nem vagyok naprakesz a hatalyos jogszabalyokbol es esetekbol.
Amit viszont tudok, vagy tudni velek, az nehany tortenelmi parhuzam. Ezenkivul Lessig professzor altalam igen nagyra becsult munkassaga.
Nezzuk meg mi a helyzet a szerzoi jogokkal, ha elektronikus uton keszult dolgokra vonatkoznak. A nagy kulonbseg minden korabbi dologhoz kepest a minosegi romlas nelkuli valtoztatas lehetosege. Miutan a szoftver nem mas mint 0 es 1 ertekekre barmikor visszafejtheto kod, a nullak es a az egyek megfelelo szekvenciajanak ismereteben a vegeredmeny identikus lesz, szemben az analog modszerekkel, ahol adatvesztes tortenik a masolas soran. Tehat amig egy kazetta lemasolasakor szamolni kell a mikrofon, a kabel es egyeb eszkozok jel/zaj viszonyaval, a szalagot magnesezo fej szennyezodeseivel stb, addig egy CD lemasolasakor (elvileg, gyakorlatban kozbejonnek technikai nehezsegek) a masolatunk pontosan olyan minosegu lesz, mint az eredeti. Korabban a konyvek is tudtak ugyanezt, nem veletlen, hogy a szerzoi jogok kulon fajtaja, a copyright vonatkozik rajuk.
A szoftverek ma sokfelek. Miutan a Wintel platform (Windows op. rendszer Intel processzort hasznalo gepen) adja a vilag szamitogepeinek nagy reszet, itt a legnagyobb a vihar. A masik hasonlo vihar a film- es zeneletoltes korul van.
Lassuk elobb a szoftvereket. A windows annak koszonheti mai nagysagat, hogy annak idejen de facto szabadon terjesztheto volt. Az Intel-alapu gep noname valtozatait a mai napig barmelyik magyar faluban legalabb ket szaki (ertsd: erdeklodo kozepiskolas diak) egy ora alatt kielegito minosegben osszerakja. Az alkatreszek (majdnem) szabvanyosak, a majdnembol kovetkezik az ilyen rendszerek kozismert instabilitasa. Annak idejen a Win 3.1 elterjedese miatt mindenki raszokott a Windowsra (ez volt az amelyik 15 lemezrol ment fel, ha emlekszik valaki). Bill Gates-t akkor nem zavarta a dolog, valoszinu, hogy fel meterrel a fold foltt jarkalt afolotti oromeben, hogy mindenutt az o termeke fut. A vetes utan eljott az aratas ideje. Vagyis piacra kerultek a fejlettebb Windowsok, es lehetett szedni a penzt. Keszultek a Windowsra irt programok (mert ugye a Windows de facto vilagszabvany lett) es dolt a penz. Igenam, de a bevezetoben emlitett modon a windows masolhato. Es itt jon a dilemma. Egyreszt meg lehet tenni, hogy nem tamogatjuk a masolt, feltort peldanyokat. Igy egyreszt porul jar a gaz tolvaj csalo stb. masreszt viszont a rendszere nem kapja meg a frissiteseket, vedtelen a fergek ellen… es a vegen elegedetlen lesz a windowsaval es kidobja az ablakon. Mi a teendo: rendori eszkozokkel fellepni ellene, amihez torvenyt kell kitaposni, ez lett az amerikai Digital Millennium Copiright Act, amely a TRIPS (Trade Related IPs) egyezmeny miatt (a szovege nagyon sok mindenben ua.) gyakorlatilag a WTO tagsag beugroja.
Miert nem problema ez az USA-ban? Azert mert, a no name gepek visszaszorultak. A piac jo reszet a HP, a Dell, a Lenovo, a Gateway meg meg par kisebb uralja. Ennek az az oka, hogy a computer meg tiz eve is a "geek"-ek jatekszere volt, mara a csalad mindennapi eletenek a resze. Amig egy geek (aki nem tudja ki o: a pattanasos szemuveges kockasinges gyerek, aki allandoan a gepet buheralja) nekiall es megszereli a gepet, ujrahuzza a windowst, addig az atlagfelhasznalo megbizhatoan mukodo gepet akar. Ez pedig csak ugy lehetseges, ha a gep alkatreszei nemcsak majdnem, hanem pontosan passzolnak egymashoz, ezenfelul a Windows-t ugy installaltak, hogy pontosan mindent beallitgattak rajta. Ez egy XP eseten kellemes ketnapos munka, addig sincs gepunk. Ezert az amerikai atlagvevo megveszi a keszet, es itt nem kell vacakolni a windowsrendorseggel. Mas orszagokban, peldaul MAgyarorszagon bizonyos gazdasagi korulmenyek miatt megeri trukkozni, itt tehat megeri nehany bkv-ellenor mentalitasu (@$@%%(^@&(@)%^)-t felberelni (a karakterek helyere kulonbozo tragarsagokat tetszolegesen) hogy hajtsak be a dezsmat. Mas a mentalitas, mas a megoldas.
Masik erdekes tema a felhasznalas jellege. Az en gephasznalatom harom funkcioval bovult az utobbi tiz evben: youtube, skype (tehat videomegosztas, IP telefonalas es videotelefonalas) es a fejlett Excel funkciok hasznalata. Ez utobbiak nem tudom mit tudtak tiz eve, en par honapja hasznalok funkciokat, regresszio- es egyeb analizist. Ehhez a harom feladathoz a WinXP tokeletesen elegendo. Az osszes tobbihez a Win95 is elegendo volt (a gamerek persze mas kategoria). Ehhez kepest egy fel eve eppen elcsiptem az utolso XP-s gepeket, jon a Vista. Altalaban elmondhato, hogy a programoknak harom-ot-nyolc evente uj valtozata jelenik meg, fuggetlenul attol, hogy kell vagy nem. Persze, kellenek, de a nagy cel itt a penz beszedese. Ennek a max nyolc eves ciklusnak meg lesz jelentosege.

A vilagszerte alkalmazott szerzoi jog

lassan negyszaz eves, az 1600-as evekben volt az angol Queen Anne-fele torveny (ha jol emlekszem, a filologiai pontossagert most nem allok jot) es ekkoriban szulettek a mai jogelveket is alkalmazo jogvedo szabalyok Europa-szerte.
Azota volt fejlodes, de nem tul sok. Ami azert erdekes, mert a XVII. szazadban meg siman az apaval allapodtak meg a jovendobeli felesegrol, elegettek a boszorkanyokat, karoba huztak a homokosokat, ostorral vertek a parasztokat, stb. Ezek mara kisse divatjamult dolgok, de az akkori szerzoi jog megvan ma is, a problemaival egyutt.

Tetelmondat: a szerzoi jog a haszonelvezoi kapzsisaganak aldozata, es a marxista meg egyeb tortenelemfelfogasok ertelmeben retrogad ero, amelyet egy napon a nepharag majd elsopor.

Miert vagyok ebben biztos? Lassuk csak. A mai gazdasagi viszonyok kozepette (igen, nekem is faj a kozhely, de ez van) az informacio (szoftver, szerzoi mu ertek) ertek volt mar regen is. A szerzoi jog azert szuletett meg, mert az alkoto az alkotasabol el. Michelangelo eladja kreativitasat Nagyszeru Lorenzonak, egy nagy feher marvanybol David-szobrot farag. Lorenzo ertheto modon ideges lenne, ha a szobor egy even belul hat peldanyban letezne Italiaban. Ez persze kirivo pelda, de a motivacio mindenutt hasonlo.

(al)Tetelmondat: a szerzoi jog az emberi kreativitast szolgalja azaltal, hogy az alkoto anyagi motivacioit megvedi. Roviden, az alkotokat motivalja, hogy meglesz a penzuk, ha megalkotjak a nagy muvet.

Ez volt a mult, lassuk mi a jelen. Az utobbi ketszaz ev legnagyobb tendenciaja a vedelmi idok hosszabbodasa. Azonban mig a ipari resz (szabadalmak, design, trademark) mai napig rovid hataridokkel dolgoznak, addig a copyright ma mar ertelmetlenul hosszu vedelmi idot ad. Jelenleg a "lifetime+70" elv mukodik, vagyis a szerzo halala utan hetven evvel jar le ez a jog. Tehat ha John Doe huszeves fejjel rendezett egy B-kategorias akciofilmet a nyolcvanas evekben, akkor a filmgyarnak jo esellyel kb 2100-ig el rajta a szerzoi joga. Lawrence Lessig ervelese szerint oriasi mennyisegu mu van elzarva igy a vilagtol. Ezt tetezte a Mickey Mouse act Amerikaban, amelyik nullarol inditott egy csomo copiryghtot, tehat a Disney pl meg 70 evig szedheti a penzt Donald kacsa utan. Ezt a torvenyt sem az ellentmondast nem turo tarsadalmi igeny inspiralta.
Raadasul a mai jog alapjan vagy hagyom a fenebe a copyrightot vagy rendelkezek vele. Koztes megoldas nincs. Azonban az alkotas termeszete sokmindenben atalakult. A kozossegi alkotoi tevekenyseg eloterbe kerult, es megjelentek ugynezevezett licencek, amelyek lenyegeben onkorlatozast tartalmaznak. Korulbelul igy: "ingyen viheted es masolhatod, de meg kell igerned ezt es ezt"

Ezekkel tobb gondja is van a penzt jelenleg szedoknek:
eloszoris ezek a termekek kezdenek egyre jobbak lenni. Ma mara kutya nem vesz lexikont, ott a wikipedia. Minek vegyek explorert, ha ott van tok ingyen a Firefox? Es meg lehetne sorolni. Ez ellen pedig nincs vedelem, ez a hullam fogja elsoporni a hagyomanyos szerzoi jogot. Nem most, meg odebb van. De peldanak okaert a linux tiz eve meg misztikus valami volt, amihez csak a Schonherz koliban ertettek. Ma az ubuntu mar 80%-ban bolondbiztos, meg vagy ket uj valtozat kell, de mire megjelenik belole a Girhes Gorilla vagy a Zoknis Zsiraf, mindent tudni fog amit a Windows. Raadasul szabadon masolhato lesz. Ezzel nemcsak az irasomnak adtam keretes szerkezetet…
Persze meg megya vedekezes, elsosorban a szabvanyok teren. A ceges irodakban ismert fogalom az "apehes/windozos gep/poce" kifejezes, utobbi foleg Maces helyeken.

na belefaradtam az ertekezesbe, majd meg folytatom de addigis kirakom, olvassa valaki, marha egyaltalan. De nepszerusito jelleggel beleirhato, hogy Orban huje. Gyurcsany is huje. Mindenki huje. CSak en vagyok hulye.