Míg leng a lánc, meleg az ülőke, gondolhatná Lázár János, ha érdekelné Konfuciusz. Persze az is lehet, hogy érdekli, mindenesetre berlini látogatása újabb példája annak a hintázásnak, amelyet Magyarország a harmincas évek óta művel.
Árpád apánk valóban stratégiai pontra telepítette azt a kis népecskét, amely sikeresen elmagyarosítva a következő évezredeben idejövő illetve már itt talált más népeket, a mai magyar nemzetet létrehozta.
Mióta se hódoltság, se birodalom nem vagyunk, folyamatosan igyekszünk úgy tenni, mintha nem labda lennénk a focipályán, hanem – hogy is kell ezt finoman mondani – az a hölgy, aki bájainak közkinccsé tételét az adott este elérhető legmagasabb bevétel szem előtt tartásával szabályozza.
A tavasz arról szólt, hogy az Orbán-kormány ott rúgott bele (a felszínen) a németekbe, ahol csak tudott, és a két ország viszonya érezhetően hűvösebbé vált, dacára annak, hogy a kormány továbbra is (elődeihez hasonlóan) maximálisan kiszolgálta a német ipari és pénztőke érdekeit. Naná, hogy kiszolgálta, emberek százezrei dolgoznak német cégeknél, egy-egy gyár Romániába telepítése azonnal százalékokat ront a foglalkoztatási mutatókon.
Közben egyre inkább látszik, hogy a kormány azon szándéka, hogy a játszmába újabb nagyfiúkat (oroszok, kínaiak) vonjon be, – legalábbis rövid távon – nem sikeres.
Az oroszok meg tudtak egyezni a németekkel gázügyekben. Ha sem a németeket, sem az oroszokat nem valami őrült vezeti, ez teljesen természetes. Márpedig Merkel nem Hitler és Putyin nem Sztálin. Az oroszoknak kell a pajzsdöngetés, hogy ne kelljen beismerni, hogy német tőke és technológia nélkül nem az igazi. A németek, noha Moszkva alá most is el tudnának jutni, pontosan tudják, hogy a részeges szomszéd kertjében szép almák (földgáz, titán, ötvözőfémek, ipari gyémánt) nőnek amelyet kényelmesebb megvenni, mint megint milliókat a mészárszékbe küldeni érte. A Pax Merkeliana alakul az orrunk előtt. Kőkemény háziasszonyi következetesség, a gazdasági erő maximális koncentrációja, amely előtt meg kell hajolnia, még Putyinnak is.
Kína is jó kísérlet volt… nade ők üzletben érdekeltek és nem politikában, pontosabban nem egy másik (két másik) tiszteletreméltó birodalom hátsó udvarában. Ha Árpád apánk Nigériában vagy Ecuadorban állt volna meg, most nyilván mást mondanék, de itt látható, hogy a kínaiak legfeljebb a saját exportjukat könnyítő infrastrukturális beruházásokban (Szaloniki-Balkán-Budapest vasút) lesznek benne, Orbánt finanszírozni csak annyira áll érdekükben, amennyire az segít nekik jó beruházásokat csinálni.
Mindeközben Orbánéknak sikerült annyi meghatározó véleményvezért magukra haragítani, hogy az az amerikai diplomáciát lépésre késztette. Ennek két frontja is van. Egyrészt az Amerikaiak itt találtak lehetőséget arra, hogy kifejezzék: a problémás ügyeben továbbra is fenntartják a jogot arra, hogy beleszóljanak európai kérdésekbe. Másrészt pedig az Európában meghatározó szerepet játszó Unióra és Németországra is itt tudtak nyomást gyakorolni, hogy a régi közös ellenség térnyerése előtt határozott vonalat húzzon, és lépjen fel a hátsó udvarában a fejét felütő putyinizálódás ellen.
A jelenségben alighanem szerepet játszottak az olyan kellemetlen ügyek, mint a civil szervezetek elleni vegzatúra, és az hogy kiderült, hogy az utóbbi években gyakorlatilag bármilyen orosz kaphatott magyar útlevelet.
Akárhogyis, a vége az lett, hogy az önkormányzati választások előtt, kritikus Európai Uniós tárgyalások elé nézve, Magyarország abban a helyzetbe került, hogy Putyinnak annyira nem érdeke most itt látványosan kavarni a kavarnivalót, az USA hosszú ideje nem küld ide nagykövetet, csak ügyvivő van, volt és jelenlegi elnökök (akik, nyugodjunk meg, nagyon pontosan tájékozottak) kezdik el a lebombázandó országokkal egy sorban emlegetni Magyarországot, és hát a németeknek se tettünk valami szép gesztusokat.
Lépéskényszer lépett fel, vagyis el kellett menni szépen Németországba, magas rangú küldöttel. Orbán jobbkezét rangban azonos miniszter fogadta, a megbeszélés lehetőséget adott arra, hogy az Orbán-kormány megőrizze méltóságát.
Mindemellett én biztos vagyok abban, hogy Lázár Jánosnak nagyon keményen beolvastak Berlinben. Nem a szőnyeg szélére állítós módszerrel, de alighanem pontosan megmondták neki, hogy támogatásért cserébe Mutti Merkel mit tűr el és mit nem.
Tehát semmi különös nem történt. Az aranyhal elúszott az egyik falig, koppant visszafordult. Hamarosan el is felejti, hogy mi történt de semmi gond. Akkor majd megint koppan.
80 hozzászólás
1. komojtalan — 2014-10-01 15:14
Általában egyet értek veled, most sok mindenben nem. Az USA, különösen Obama alatt fütyül az olyan banánköztársaságokra mint mi. Persze van aki figyeljen ránk, durcáskodnak egy picit, de ha szerinted a Németekre hatnak ránk nem tudnának? Ugyan már. De az egész USA politika a pénzről szól: Ha gazdaságilag fontos nekik, akkor akár törvénytelenség árán is „segítenek”, ha nem akkor csak a duma megy, az ingyen van.
Az igaz, hogy Merkel nem Hitler, abban viszont már egyáltalán nem vagyok biztos hogy Putyin nem Sztálin, sőt. Elég megnézni mit művel Ukrajnában. Csak most nincs partnere (M-R paktum).
Kínaiakkal egyetértünk, csak ami nekik fontos ahhoz adnak pénzt, nem hülyék.
Németekkel bizonytalan vagyok, azért tettünk nekik is keresztbe, de nem annyit, meg van politikai kultúrájuk és eszük is. Ha nekünk engednek, akkor másnak is lehetünk példa, azért azt gondolom inkább jóindulattal tekintenek ránk. Fogalmam sincs melyik komoly helyen látták vendégül OV -t, vagy mi kit láttunk vendégül utoljára? Persze Putyin rongyos 10 milliárd Euróért fogadta (meg egy kis térdelésért 🙂 ), de ekkora üzletet nem lehet havonta kötni. Ha most tényleg fogadják majd, azért az jelzés értékű.
2. noirp — 2014-10-01 17:54
„Mindemellett én biztos vagyok abban, hogy Lázár Jánosnak nagyon keményen beolvastak Berlinben. Nem a szőnyeg szélére állítós módszerrel, de alighanem pontosan megmondták neki, hogy támogatásért cserébe Mutti Merkel mit tűr el és mit nem.”
Ámen!! meg
Végre!!
Legföljebb nagyon, de nagyonnagyon durván tragikusnak tartom, hogy Magyarország fővajdájának nem a saját pérója üzeni meg, hogy hol a határ. Hanem ezt Merkelnek kell megtennie. Na, ez az, amitől összekarmolom magam hirtelen. — Nekünk tényleg mindig kell valaki, kívülről-felülről, aki a saját vezetőinket pofán ver…elszámoltassa a dolgaival? Magunknak nem megy? Ennyire nem?!
Más kérdés: hogy ha már muszáj a Mutti, meg a Putyin közül választani, akkor a választásom egészen egyértelmű.
Mert (szubjektívkedés következik) inkább jöjjék a háziasszonyi következetesség és a konyhapénz németesen gondos beosztása, mint a marokrafogott pöccsel az asztalon történő gopakozás. Tudom: javíthatatlanul kispolgár vagyok 🙂
3. professzorpizka — 2014-10-01 17:56
@komojtalan: Egyszer fogok egy posztot irni az usa ignoranciajaval kapcsolatos tevkepzetekrol, egyre erik bennem a dolog. Nagyon komoly adatgyujto-elemzo kapacitast tartanak fent, es minden jobb amerikai egyetemen tanitjak, hogy kell a hosszu elemzesbol ket oldalnyi, hasznalhato jelentest gyartani.
Az amerikai elnok nem mond veletlenul orszagnevet. Legfeljebb, ha az adott elnok hulye, akkor rosszul.
4. professzorpizka — 2014-10-01 17:59
@komojtalan: ja, es minden fejlett orszag politikaja a penzrol szol. Az „ami jo a General Motorsnak, jo Amerikanak” mondasba szabadon be lehet helyettesiteni mondjuk a Siemenst es Nemetorszagot. Vagy a Renault-t es Franciaorszagot.
5. panamajack — 2014-10-01 20:40
@professzorpizka: Miért csak a fejletteké? Magyarország politikája talán nem a pénzről szól? 🙂
6. panamajack — 2014-10-01 20:48
@noirp: Ezzel a Merkel által való megrendszabályoztatással még az is a baj, hogy ő a németek és nem a magyarok érdekei szerint rendszabályoz, és a kettő általában csak részben esik egybe. Ezért is nagyon szar az amit Orbánék művelnek: teljesen ledegradálják az ország nemzetközi érdekérvényesítő képességét.
7. marcipan — 2014-10-01 23:24
@komojtalan: alapvetően nehezen érthető az usa európából nézve, mert itt a jó öreg gazdasági érdek sok mindent felülír (ha nem is mindig mindent), de az amcsiknak vannak külpolitikai elveik. európa mindig is tartott tőlük, mert érthetetlen. nagyon másik mint mi. ha érdekel, olvasd el kissinger diplomáciáját. szórakoztató olvasmány, bár végig az az érzése az embernek, h indokolhatatlan, h a fenébe tudnak ezek nagyhatalom lenni 🙂
a kínaiak nyomott áron adnak bármit, cserébe „egyszer kérünk majd vmit pelikán elvtárs”, és a számla mindig növekszik valahogy. az amcsik közlik, h ezt meg ezt kell csinálni, cserébe meg ezt adjuk. átlag diktátor meg inkább akar ak47est, mint a politikai foglyok szabadon bocsátását, de hosszú távon az usa stratégiája működik jobban.
8. marcipan — 2014-10-01 23:29
@panamajack: pontosan. egyébként nem tenne túl jót az eunak, ha kicsinálná egy tagállamát, ezért elég óvatosan lavírozgatnak. mi meg azt hisszük, nálunk az ászpóker, pedig a colt a legmagasabb lap. azt nem tudom belőni magabiztosan, hogy a necsináld-necsináld-ráütök a kezedre – nem megyünk holnap állatkertbe – szakadjon rátok egy talicska aprómajom – befagyasztom a fejlesztési pénzeket skála pontosan melyik pontján járunk.
9. panamajack — 2014-10-02 07:00
@marcipan: A diplomácia lényegéhez tartozik, hogy ne lehessen tudni. Az igazán súlyos retorziók nem akkor jönnek, amikor számítasz rá, hanem amikor a retorziót alkalmazó érdekei kívánják.Közvetlenül akár egy viszonylag piszlicsáré ügy kapcsán is akár. Aztán meg majd sírhatunk megint, hogy kettősmérce, igazságtalanság, meg hogy velünk szegény magyarokkal mindig csak kitolnak. Nem baj, szépen fog illeszkedni a történelmi narratívánkba.
10. panamajack — 2014-10-02 07:37
@marcipan: Sőt, még az sem biztos, hogy látható retorzió formáját kell hogy öltse a dolog. Hanem például a majdani (höhö) ukrán rendezésnél látványosan figyelmen kívül hagyják a magyar érdekeket (khm, Kárpátalja…).
11. noirp — 2014-10-02 09:15
@panamajack:
Nagyon jól tudom, h nem jó, sőt, nem is örülök neki (ezt lehet, hogy nem elég erősen nyilvánítottam ki). De ha már tényleg képtelenek vagyunk magunk intézni az ügyeinket, és képviselni hosszútávú érdekeinket mások előtt…és valahová betagozódunk, megint…akkor inkább a Pax Germanica, mint Putyin cársága. Értesz, ugye? Utóbbiban ugyanis én a mesterségesen életben tartott, nemzeti-vallási-küldetéses színekkel bemázgált butaság rendszerét látom.
Egyébként: szvsz Németo. számára legfontosabb erőforrásunk a szalagmunkás, ahogy elnézem. Persze, hogy nem (vagy csak részben) esnek egybe az érdekeink. Az Origo-ügy hullámai is ezt mutatták, gyönyörűen. Miért is várnám, hogy szívjóságból segítenek?
A „végre” leginkább arra vonatkozott, hogy hosszas töketlenkedés után talán valaki megmondja a fiúknak — nem finoman, mert abból nem tudnak vagy nem akarnak érteni — hogy: liebling, az EU pénzéből EU-ellenes szabadságharcot vívni nem fogtok.
És, hidd el, sötétnek és tragikusnak találom, hogy ez a társadalom jelenleg képtelen egyebet kitermelni, mint a Fidesz döbrögijeit.
Nem tudom, mi következik erre, mi lesz 2024-ben (ha emlékszel az 2024 c. posztodra).
Ha pedig a legutóbbi eresztésemre is még, hát azt leginkább fájdalmamban írtam.
12. noirp — 2014-10-02 09:17
@professzorpizka:
Jó lenne, ha ezt megírnád.
Egyrészt, sokat tanulnék belőle, mert jelenleg csak sejtem: nem olyan hülyék, mint amilyennek gondolni szokás őket errefele!
Másrészt, kinyomtatnám és osztogatnám…
13. noirp — 2014-10-02 11:02
@marcipan:
tipp: „eddig úgy gondoltam, nem megyünk állatkertbe…de most már javasolni fogom, mégis menjünk, az aprómajmok megtekintése végett”
14. panamajack — 2014-10-02 12:18
@noirp: nem értettelek félre, amit írtam, az inkább kiegészítés akart lenni.
Hogy mi lesz az országgal 10 év múlva, az viszonylag kevéssé függ Orbánéktól, sokkal inkább attól, hogy az EU és a világ helyzete hogyan alakul (per pill nincs jó ok az optimizmusra…). A magyar kormány valamicskét ronthat vagy javíthat a helyzeten, egyik vagy másik társadalmi rétegnek kedvező intézkedéseket hozhat, de alapvetően nem tud csodát tenni. Én azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy egy végletesen szétszakadt, bemerevedett osztálytársadalom fog kialakulni (és sajnos nyugaton is efelé tendálnak a dolgok, csak jóval magasabb szintről indulva és lassabban), ahol a középosztály még a mostaninál is jobban elvékonyodik, és nemigen lesz átjárás gazdagok és szegények között. Az ilyen állapotok természetesen hozzák magukkal a demokrácia erózióját. Társadalmi szinten nagyon pesszimista vagyok, szerintem mindenkinek egyénileg kell bebiztosítania a jövőjét, most amíg még nem késő…
15. panamajack — 2014-10-02 16:27
Napi vérnyomásemelő:
http://hvg.hu/itthon/20141002_Szazadvegvezeto_Orban_elobb_lesz_nagy_eu
Aszongya az ipse: „Amitől el vagyunk szokva, hogy létezik vezető. A vezető, az ilyen. A politikai ellenfelek ezt autoriternek fogják nevezni”
Hát igen, Magyarország fő problémája az utóbbi 200 évben az autoriter vezetők hiánya volt. Bár az igaz, hogy Oroszországhoz vagy Észak-Koreához képest tényleg nem állunk valami jól…
16. marcipan — 2014-10-02 20:37
@panamajack: az utolsó csepp mindig ilyen 🙂
a magyar érdekek figyelmen kívül hagyása lehet, de ennek belpolitikai súlya nincs. az lehet a talicska aprómajom 🙂
17. marcipan — 2014-10-02 20:37
@noirp: technikás, felvesszük ezt szintet! 😀
18. untermensch4 — 2014-10-03 08:54
@panamajack: tényleg jó vérnyomásnövelő 🙂 ” Egy jó vállalatnál, cégnél, amely sikeres, pontosan ugyanilyen erőskezű vezetők vannak”
háát, izé… tudnék pont mondani egy sikeres vállalatot ahol aztán tényleg autoriter vezető(k) a tulajdonos(ok) és ha lenne rá igényük biztos lenne aki megírja hogy milyen jól megértik a „néplelket” mint a „jó király”… csak közben szenved az autoriter lélek mert a jobbágyok nem akarják növelni a hatékonyságot (nem nyerhetnek vele és nem is veszíthetnek kevesebbet), a korbács, méz és szögesdrótkerítés nélkül kevés ehhez. és marad a magas fluktuáció meg a fokozódó rossz érzés hogy a cég lehetne sikeresebb is.
19. noirp — 2014-10-03 13:15
@panamajack:
Hát izé, olvastam és a hajamat téptem.
„A vezető, az ilyen.” A vezető az nem ilyen. Az úri tahó, na, az igen, az ilyen.
Hogy miért vágynak annyian egy-egy ilyennek a rektális régiójába behúzódni, azt meg nem fejthetem.
Vezetőből am. szerintem 150 éve hiány van kis hazánkban, csak a Szivarvég Intézet ugyebár nem azt érti vezető alatt amit én.
Basával, atyuskával, főméltóságú kegyelmes úrral, főelvtárssal viszont el voltunk látva, nem tudom, mi a fene hiányzik a szerzőnek.
Azt viszont érdekes látni, h szerinte (ezek alapján) itt egy ideig a túlzott szabadság dübörgött.
Mit mondjak? Bájos. Csak szerintem seggbuta.
Vérnyomás-emelésnek kitűnő volt az írás, de inkább maradnék a kétfilteres fekete teánál 🙂
20. noirp — 2014-10-03 13:18
@untermensch4:
A fluktuáció nemigen látom, hogy zavarná a főkegyelméltóságú urakat, annál többet találkozom a „senki sem pótolhatatlan” és „tudod te, hányan állnak sorba a munkahelyedért?” érvekkel.
Azt meg, hogy a cég lehetne sikeresebb is, mindig le lehet verni a jobbágyokon.
21. noirp — 2014-10-03 13:32
„Orbán Viktor pedig rendszeres erőfeszítést tesz, hogy megértse, mi zajlik a világban.”
Na, ezt elfelejtettem kiemelni, pedig ezen csúnyán, hangosan felnyerítettem.
Az lehet, hogy tesz erőfeszítéseket, de ezeknek az eredménye…na, ezt csak olyan irtóztató káromkodással tudom kifejezni, ami nem tűri a klavit.
22. panamajack — 2014-10-03 18:14
@noirp: Még hogy nincs eredménye?! Há’ lassan már az egész amerikai kabinet velünk foglalkozik!
http://hvg.hu/itthon/20141003_Ime_Szijjarto_ujabb_valasza_Amerikanak
23. noirp — 2014-10-03 18:17
Nemaszondom én, hogy nincs eredménye… hanem, hogy én azt az eredményt minimum három járványos betegség említése, valamint akrobatamutatványokra és nekrofíliára való biztatás nélkül nem bírom minősíteni…
24. panamajack — 2014-10-03 21:29
@noirp: Engem az szokott felbaszni, amikor minden ilyen hír után azt kommentelik a büszke magyarok, hogy hát az amcsik csak kussoljanak, mert őket csak az olaj érdekli, és különben is verik a négereket. És hogy az izraelieken miért nem kérik számon Gázát. És süt belőlük a büszkeség, hogy most milyen jól megaszondták. Szóval az a helyzet, hogy Orbán ha a világot nem is, a választói lelkivilágát nagyon is érti…
25. panamajack — 2014-10-03 21:35
Csak nagyon lazán kapcsolódik, de ezek után min lepődünk még meg?
http://cink.hu/roganne-is-megszolalt-1642048148
26. panamajack — 2014-10-03 22:00
@panamajack: És még egy. Azért lassan összeáll a kép.
http://index.hu/belfold/2014/10/03/fazekas_sandor_vilaghaboru_megemlekezes_riport_horthy/
27. Rókakígyó — 2014-10-04 14:06
@panamajack: A pénzről szól, kérdés, hogy kinek a pénzéről.
Az USA ignoranciája pedig addig tart, amíg nem sértik az érdekeit. Mi pedig nem tudjuk sérteni.
Szerbiában sem voltak hajlandóak beavatkozni, amíg nem haltak meg néhány tízezren és nem tűnt úgy, hogy a szerbek mindenkit lenyomnak a Balkánon.
28. rdos — 2014-10-05 11:53
„… amely sikeresen elmagyarosítva a következő évezredeben idejövő illetve már itt talált más népeket, a mai magyar nemzetet létrehozta.”
Kicsit Off, de biztos hogy így volt?
A török (türk) bolgárok pár évszázad alatt elszlávosodtak. Árpád magyarjai, tíz, de inkább hússzoros lélekszámú köznépet kellett hogy adóztassanak, kevesebb ember ugyanis nem lett volna elég a hódítók, a későbbi nemesség eltartásához (elismerve, hogy nem csak belőlük lett a nemesség).
Egyik őstörténetünk szerint az itt lakó népesség magyarul beszélt a hunok és Árpád (hódító) magyarjai alatt is.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tarih-i_%C3%9Cng%C3%BCr%C3%BCsz
Cser Ferenc egészen a neolitikumig vezeti vissza a magyarság Kárpát-medencei létét.
http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.563
Mellár Mihály matematikus a kihaltnak gondolt minószi, kár, lyd, lüki etruszk nyelvemlékeket fejtett meg magyarul!
http://www.federatio.org/mikes_per.html
Krizsa Katalin a magyar és héber alapszavak között 4000 egyezést talált (emlékeztetőül finnugor egyezés van 400)! Nem mellékesen a gyöknyelvészetével az emberi beszéd kialakulásának kezdetéig megy vissza.
http://www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119447
A nemesi Magyarországnak Árpád vezér őstörténete volt a történelme. Az itt lakó köznép, a magyarság (meg nyilván az egyéb nemzetiségű adózó) egészen a reformkorig nem is számított a nemzet részének! Mostani (szintén kizsákmányoló) politikumunk is ezt a harcos – szittya – dicső múltat „vallja”. Ha másért nem, már csak ezért is érdemes elgondolkodni rajta, igaz-e? Igaz lehet-e? Értem én, ez nem a konteó blog, de hát végül is ráérünk ráérhetünk erre is. 🙂
On
A szűk mozgástéren, a tőkehiányon lehet és kell is gondolkodni, de a gazdasági felemelkedés kulcsa a világon mindenhol az oktatáson, nevelésen, szakképzésen keresztül vezetett, hangsúlyosabban a reáliák terén. Oktatás nevelés kicsit másképpen.
http://www.foti-peter.hu/
29. untermensch4 — 2014-10-05 13:52
@noirp: a “senki sem pótolhatatlan” és “tudod te, hányan állnak sorba a munkahelyedért?” ismerős a konkrét cég más miatt agyzsibbasztó.
van egyrészt piacképes termék. van egy többségi tulajdonos aki ért a szakterülethez (a „legöregebb” szaki akivel beszéltem a cégnél úgy fogalmazta meg: „melóval kapcsolatban még én sem tudnám átb@szni”), el is tudja adni a témát a megrendelőknek (audit, szerződések stb) és még politikai kapcsolata is van (vki ezt azzal illusztrálta nekem hogy hány széknyire ült az esküvőn viktorunktól… amíg meg tudta találni neten azt a képet – mellesleg azzal hogy hatékonyan kerüli a képrekerülést még az előbbiek mellé eichmann-i előrelátást is mondanék rá). korábban ez a főnök henriford-i stílust vitt (nagyobb a bér mint máshol de nincs szakszervezet… izé, az eleve nincs, hanem nincs a bér teljesen bejelentve) :).
aztán vmi félrement és bár a pótolhatók pótolhatók és nem is feltétlenül esik le vészesen a hatékonyság (azért még egy futószalagot is le tud lassítani egyetlen új betanuló) de amikor azt láttam hogy még olyan kulcsembereket is b@sztat feleslegesen akik tényleg évek alatt pótolhatók és akik nélkül nem lehet „leverni a jobbágyokon” akkor kezdtem nem érteni a dolog logikáját.
30. professzorpizka — 2014-10-06 12:15
@rdos: Magyarientológiával nem foglalkozom sajnos. Teljesen jól elvagyok azzal, hogy valamikor a IX. században jöttünk ide, amint arra a komolyan vehető források utalnak. Ismerem az alternatív elméleteket, olvastam a Hóman-Szekfű idevágó részeit, és tizennégy éves kis klapecként még László Gyula professzorral is találkoztam, az ő elméletében spec szerintem lehet valami, de ez nem tudományos állásfoglalás, a kor viszonyait valamennyire ismerve látok benne fantáziát.
A hungaro-miszticizmustól feláll a szőr a hátamon. Sekélyes és rendszerint modern hamisítványnak bizonyuló forrásanyag, műkedvelő nyelvtudomány, arvisura.
31. noirp — 2014-10-06 15:40
@untermensch4:
„aztán vmi félrement és bár a pótolhatók pótolhatók és nem is feltétlenül esik le vészesen a hatékonyság (azért még egy futószalagot is le tud lassítani egyetlen új betanuló) de amikor azt láttam hogy még olyan kulcsembereket is b@sztat feleslegesen akik tényleg évek alatt pótolhatók és akik nélkül nem lehet “leverni a jobbágyokon” akkor kezdtem nem érteni a dolog logikáját.”
Az a bajom, hogy ennek valószínűleg nincs is logikája.
Másra nem tudom fogni, mint a vezető kontrollvesztett, tanácstalan és/vagy így vagy úgy, de komplexusos voltára.
Az elmúlt öt évben számosszor volt alkalmam látni, hogy „valami félrement”. Először csak kis ívekben — mondjuk ezt meg azt is ötször el kellett mondani a főnök úrnak —, majd egyre durvábbul. Aztán a főnök azokat kezdte baszogatni, akik nélkül összedőlt volna a ház (a középszintet). Mi parasztok meg bújtunk, ahová lehetett. Akkor az volt a véleményem, hogy ide két pszichiáter kéne, pár ápoló meg egy tágasabb kocsi. Végül mondjuk nem az ápolók jöttek, de ez már más kérdés.
32. noirp — 2014-10-06 15:44
@untermensch4:
Még egy: amennyire én látom, nagyon kevés vezető fogja föl, hogy egy szakembert nehéz pótolni és/vagy értékes tudást visz el a cégtől; ez a típus komolyan abban a hitben él, h ha te elmész, majd hoz egy kezdőt vagy gyakornokot, 2/3 annyiért. És akkor kurvajó lesz, mert mennyit megspórolt már! (Meg a kezdő nem beszél vissza).
33. komojtalan — 2014-10-06 19:58
Rosszul írtam, illetve egy vessző kimaradt. Nem arra gondoltam, hogy az USA nem tudja mi történik itt, hanem konkrétan Obama. Ő inkább a belpolitikára koncentrál, az hogy egy kis államban mi történik Európa közepén hidegen hagyja. De nem is kell tudnia róla azért alkalmaznak szakembereket hogy ha van valami érdekes akkor szóljanak. Viszont csak 1-2 példa az USA minimum fázis késésére. Talán legfontosabb 1956. Amikorra léptek volna (ha egyáltalán) már rég késő volt. Régen volt? Nézzünk egy későbbit: Ukrajna 2014. Ha már beavatkozott az Orosz hadsereg, akkor nehezen fog kimenni, úgy kellett volna hozzáállni hogy ne merjen odamenni. De elmondható Iránról, Irakról és lehetne folytatni a baklövések sorozatát. Orvostudománynál már régen tudják: Megelőzni sokkal könnyebb, olcsóbb, hatékonyabb mint gyógyítani.
34. rdos — 2014-10-07 11:10
@professzorpizka: 30. Árpád magyarjai még úgy tartották, hogy visszajöttek!
„műkedvelő nyelvtudomány”. Meglehet. Engem ugyan meggyőzött, igaz nem vagyok nyelvész. Amikor a nyelv tudósait faggattam, akkor elhajtottak, pont azzal, amivel Te is. Volt egy darab érvük, a képírás minden nyelven olvasható. Erre mondom nekik, hogy ha olvasták volna Mellár Mihályt, akkor nem mondanának ilyent, mert hogy szerinte mássalhangzó írás volt. Erre mondják, hogy az nincs is.
Mire M.ndt.m, .zt .l t.dj.t.k .lv.sn.? M.rt h. .g.n, .kk.r m.g.s cs.k v.n.
Majd linkeltem egy közismert mássalhangzó írást. Amire már válaszuk sem volt. 🙁
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arab_%C3%ADr%C3%A1s
35. professzorpizka — 2014-10-07 11:18
@rdos: És mi a forrás arra, hogy Árpád magyarjai mit tartottak?
Mert én úgy tudom, hogy az ilyesmiről szóló nyugati források azonosították őket a hunokkal először, mivel egy részük magát onogur néven nevezte és ebből jött a latin Hungarus.
Megnéztem ez a Mellár Mihályt, szegényke simán germán és szláv jövevényszavakat is fejt a csalhatatlan módszerével, és annyira elragadta a mássalhangzó-írás, hogy szerinte az, hogy hirdet, hosszú í-vel írandó.
36. professzorpizka — 2014-10-07 11:21
„(Ha) önkényes ipanőm fennen aképpen dönt, égbe felmenet innej rátanálok.” mindezt a lineáris A írásból. Bravúros. Ilyen hülyéből amúgy rengeteg van, de én a marslakós-szíriuszos vonalat jobban szeretem, abban van scifi.
37. rdos — 2014-10-07 12:48
@professzorpizka: Forrása? 28. sorszámú hsz-emen az 1. linken.
Germán és szláv „jövevényszavkra” Krizsa Katalin magyarázata lehet a megoldás, szerinte a PIE-hez, a proto indoeurópai nyelvhez a nagyon lassan változó magyar maradt meg a legközelebb. A magyar, a héber, a finn, a sumér az gyöknyelv, a szláv kicsit még az maradt, a többi nem. Innen van szerinte a sok „átvett” szavunk.
Mi a szó gyök és miért változnak lassan? A „tan” legyen a gyök szó. Tanít, tanár, tanuló, tanári, … rengeteg szó, Katalin szerint szóbokor alapul a szó „gyökén”, képzőkkel, ragokkal, …
Továbbá, Krizsa Katalin nem tagadja a finnugor rokonságot, csak a 6 mássalhagnzó hiánya alapján (ami nincs a finnben, de van a magyarban) a finnekkel a nyelvrokonságunknak úgy a 12 ezer évvel ezelőtti szétválást valószínűsíti. Nem mellékesen a történészeink által kitalált Ural déli őshazában lakó távoli finnugor rokonaink szerint ők Ny-ról vándoroltak a mai szállásterületeikre!
Nézz a térképre. Hol él ma a legtöbb finnugor? Itt, a Kárpát-medencében. Szerintem nagyon is sanszos lehet, hogy nem jöttünk mi sehonnan sem.
38. rdos — 2014-10-07 13:27
@professzorpizka: 36. „Ilyen hülyéből amúgy rengeteg van” A szerző meglehetősen sokat dolgozott rajta. Amennyire tudom az angolul is publikált megfejtését eddig senki sem cáfolta, de ellenben nagy a hallgatás róla. Azon túl hogy a magyar nyelv a régmúlt feltárásában kulcs szerepet kapna sokkal fontosabb a megfejtéseinek kódfejtéseinek (matemetikusról beszélünk, Ő meg „kód fejtésről” beszél) a tartalma.
Na az a „bomba”. Csupa játékos, életvidám, fele részben kifejezetten pajzán szövegről van szó!
39. professzorpizka — 2014-10-07 13:28
@rdos: A sokat dolgozó hülyét mániásnak hívjuk, ma már gyógyszeresen stabilan tartható.
40. professzorpizka — 2014-10-07 13:45
@rdos: Az a baj ezzel a rengeteg féltudományos baromsággal, hogy olyan dolgokat ad az igazi tudomány szájába, amelyeket az sose mondott.
Nemzetfogalmat keres laza törzsszövetségekben. Simán előfordult, hogy eltérő nyelvű törzsek álltak össze valamivé, ami nyugatról és délről „népnek” tűnt. A honfoglaló magyarság sem volt egységes, erről könyvtárnyi irodalom van, török és indo-iráni nyelvet beszélő néptöredékek…
41. untermensch4 — 2014-10-07 15:01
@rdos: a „12ezer éve” a nyelvészek részéről azért is „cáfolhatatlan” merthogy jó esetben 6ezer évre visszamenőleg tudnak nyilatkozni, saját műfajuk bevallott korlátai miatt.
de ami nekem egyszer megragadta a figyelmemet az az hogy a kunok betelepítése után több mint 100 év telt el mire kezdett feltűnni hogy nem is mind kunok, egy részük jász… egy napi járóföldre budától, minő figyelmetlenség. ez a törzsszövetség-dolog magyar viszonylatban vszeg sokkal-sokkal lazább vmi volt mint egy akármilyen (már mérhető) nemzettudat
42. noirp — 2014-10-07 15:26
@untermensch4:
untermensch4, bölcs vagy
43. pierredelacroix — 2014-10-07 20:29
@komojtalan: Senki sem olvas Kissinger-t manapság??? A nemzetközi politikában – részben az USA belső elképzelései, részben az I. vh. tapasztalatai alapján – a stablitiás helyett a status quo fenntartása a cél. (Ennek oka, hogy a 20. sz. eleji tapasztalatok alapján a stablitás kialakítására tett törekvések – ha valahol félresiklanak, márpedig a globalizált világban ez majdnem biztosra vehető – jobban megzavarják a nemzetközi rendet, mint a korábbi status quo fenntartása) Ennek megváltozására csak kínkeservesen nyílhat lehetőség (és ha semmilyen más lehetőség nincsen: ez a „Konferencia-diplomácia”. Lásd: Stargate Atlantis :), és szigorú keretek között. (Pozitív eredmény, hogy olyan határ-átszabásokra sem kerülhet sor, mint a párizsi békék esetében: kivételt eddig – és ez még a Krím után is így van – a föderatív államok, vagy legalábbis valamilyen területi autonómiák jelentettek, szigorúan csak az egyes közigazgatási határok között. [Ezen csak kölcsönös megegyezés esetében lehetett változtatni.] De idén tavaszig ezek „függetlenedése” Ad 1.: relatíve hosszabb folyamat volt Ad 2: még eddig nem fordult elő, hogy egy újonnan létrejött szuverén területet azonnal egy másik államhoz csatoltak volna, még Koszovó vagy Dél-Szudán esetében sem. Oroszország ez utóbbi esetben tehát rögtön két lépcsőfokot ugrott át)
Persze a status quo értelmezése a nemzetközi szereplők esetében eltérhet egymástól (A Bush-adminisztráció az iraki invánziót úgy értelmezte, mint az előző – szintén Bush! – kormányzat hibájának korrigálását, vagyis hogy Sz. Husszeint nem távolították el, amikor erre lehetőség volt)
44. marcipan — 2014-10-07 20:49
@pierredelacroix: de, én. de az én kommentjeim meg senkisemnem olvassa 🙂
45. pierredelacroix — 2014-10-07 21:07
@marcipan: Bocs, olvastam frissen, de most valahogy ez az értelmetlen nyelvészeti vita (A Nyest fórumán érzem magam tőle), teljesen lefoglalta a figyelmemet. 🙂
(Azt azért kritizálnám, hogy „nincs egyértelmű határ”: Létezik ilyen, de azért kellenek a diplomaták, hogy ezt értelmezzék, újra és újra. Ezért – is – lenne fontos a kultúrdiplomácia, amit mi most szép lassan „háttérbe szorítunk”. Legalábbis ez hangzott el mostanában…)
46. panamajack — 2014-10-07 21:29
@rdos: „Amennyire tudom az angolul is publikált megfejtését eddig senki sem cáfolta, de ellenben nagy a hallgatás róla.” – mert a tudjukkik meg a háttérhatalom nem akarják, hogy kiderüljön az igazság! Mert akkor a magyarság végre felegyenesedne a porból, és visszakövetelné ősi jussát, Alaszkát!!! És akkor EZEK megnézhetnék magukat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
47. pierredelacroix — 2014-10-07 22:23
@panamajack: Halkan jegyzem meg, hogy a hallgatáshoz hozzájárul, hogy a szerző egyrészt bárkit perrel fenyeget, aki idézni mer műveiből (a fishing csak az ő kiváltsága lehet), aki pedig elolvassa teljesen szösszeneteit, az minimum autista (szintén a szerző saját bevallása, mer’ ki más olvasna már szótárt). A kérdéseket pedig mindig negligálja, az ő kérdéseikre adott választ pedig negligálja (nem is szólva arról, hogy annak a nyelvész-társadalomnak kellene „kritizálni” az ő korszakalkotó művét, akit egyébként minden lehető hozzászólásában mocskol – igaz visszafogott modorban).
48. pierredelacroix — 2014-10-07 22:27
@pierredelacroix: Na ez értelmetlen lett: autistának a szerző nevezett, mert belenéztem a szótárába (és egy rossz szót nem írtam róla – ekkor még – csak kérdeztem tőle valamit), a neki szóló kérdéseket negligálja (sportból már elkezdték számolni és fogadásokat kötni rá), az ő kérdéseira adott választ pedig nem veszi figyelembe (szó szerint volt, amit már húszszor megválaszoltak számára, de még mindig felteszi ugyanazt a kérdést)…
49. rdos — 2014-10-08 09:33
@professzorpizka: 40. „az igazi tudomány” Boccs, ez hosszú lett.
Khmm. 38. hsz-em lényege úgy látom nem ment át. A Gízai piramisoktól kezdve a „Magyarország jobban teljesít”-ig a hivatalos, a kőbe vésett irományok túlnyomó hányada agitPRop. Pl. II. Ramszesz „egymaga” megállította a hettitákat, moszkoVitya összevonta a szemöldökét a távcsöve megett és „egymaga” leapasztotta a Dunát.
Kódfejtőnk megfejtett (vagy nem megfejtett, de nem akarom a kérdést eldönteni, ehhez én kevés vagyok) szövegei pajzánkodások, szójátékok, bölcseletek. Egy békés mellérendelő világ üzenetei az utókornak, nem pedig zsarnokok nagyságát hirdető PR anyagok. A nemtudjukkik számára ez lehet a nem kicsit „kellemetlen”, és hogy ez történetesen magyarul érthető a legjobban az számomra mindegy is, ettől sem többek sem kevesebbek nem vagyunk.
„az igazi tudomány” Kalandozó, igazi vitéz szittya magyar őseink minden kultúrát, de még a nyelvüket is az itt élő békés letelepedett népektől vette át. Ez ma az igaz, akadémikus tudomány. Meglehet így volt. Azt azért csak nem értem, hogy akadémikus történészeink szemérmesen hallgatnak a Pozsonyi csatáról, mely megelőzte a kalandozásokat. Nem mellékesen az egészet úgy tálalják, hogy szerencsére Augsburgban szarrá vertek minket, és akkor gyorsan letelepedtünk el kezdtük megtanulni a szláv és germán jövevényszavakat, valamint a lóról leszállva „ekét iktattunk a huszár és a ló közé”.
Mintha a franciáknak azt tanítanák, hogy volt ez a trónbitorló Bonaparte, aki 1-2 évtizedig szarrá verte az akkori Eu-t, de szerencsére Waterlónál leverték.
Lassan 15 éves felfedezés, nem túlzás annak titulálni, mert az. Takács Károly régész az Árpád kori vízrendszerünket rekonstruálta. Ezt nem Árpád harcos magyarjai építették, az biztos. Hanem a jóval nagyobb létszámú köznép (mai terminológia szerint adófizető). Akikről eddig mindig „megfeledkeztünk”.
Takács Gábor rövid http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-067/Takacs.pdf
Takács Gábor hosszabb http://epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf
Befejező megjegyzésem az alaposan megkutatott 22 km2-en 54 km Árpád-kori kettős működésű csatornát talált (belvizet kivezeti árvizet bevezeti), ma ugyanitt csak 9 km csak egyirányú, azaz belvízelvezető csatorna van! Akkor a nagy számú halastavakban, igaz nem az aranyhalnak, de bőven volt „mozgástere”. Ahogy az Árpád kori hal exportunknak az akkori Eu felé is.
Nem úgy mint kollaboráns Janibának („csak” a szojveteknek volt a bábja), vagy újabban moszkoVityának (a posztszojvet, ma orosz befolyás Paks2 és Déli áramlat után nem is tűnik akkora konteónak, az új „szövetségi rendszerünk” pedig ismert, ez így minimum kettős függés).
50. panamajack — 2014-10-08 10:33
@rdos: Te jószagú atyaúristen. Küldjek egy kis gyógyító energiát e-mailben? Hátha segít…
51. rdos — 2014-10-08 11:33
@panamajack: 50. Köszi, nagyon kedves vagy. Annak jobban örülnék, ha az igaz hogy Off felvetéseimre értelmes magyarázatot adnál. Magát magyarkodónak tartó kormányunk miért nem büszke kalandozó őseink katonai sikerére, illetve miért hallgatja el ezt, vagy a régi vízgazdálkodásunkat? Az ókori nagy folyami civilizációkéval bátran összevethető rendszerről, fejlett vízgazdálkodásról és erre épülő agrokultúráról van szó. Ezek oklevelekkel is dokumentált tények, a csatorna hálózatot ki is ástuk. Mégis szemérmesen hallgatnak róla a tankönyvek.
A szlovákok meg most gyártják, de fontosabb, hogy „gyárthatják le a saját” történelmüket. 🙁
52. noirp — 2014-10-08 12:16
@pierredelacroix:
„a szerző egyrészt bárkit perrel fenyeget, aki idézni mer műveiből(…)”
Jézus a vízen?! És vajon hivatkozni se szabad??
A szerző vmit így is, úgy is félreért a tudomány művelésével és működésével kapcsolatban.
53. rdos — 2014-10-08 12:50
@noirp: 52. Másik fórumon, vagy blogban történt, ahol terjesztettem a kódfejtését idézetekkel, linkekkel, de engem biza nem fenyegetett, ellenkezőleg, igaz én megismerésre érdemesnek találtam az írásait. Hogy nehéz? Az. Nekem főleg, mivel „felmentésem” volt nyelvtanból. Ma már bánom hogy éltem is vele, azaz nem tanultam, de ez már nem fontos. 🙁
54. panamajack — 2014-10-08 13:30
@rdos: Javaslom, guglizd meg mi az a „tudományos módszer” (Scientific method). Akkor talán rájössz, miért egetverő baromság az, amiket írsz.
55. professzorpizka — 2014-10-08 14:30
@rdos:
A tudománnyal vitázó nemtudományos álláspontok két alapvető jelentőségű csúsztatással szoktak kezdeni:
1. A tudomány tévedhetetlen és annak mondja magát.
2. A tudomány XY dolgot állít, mint végleges és kikezdhetetlen álláspontot.
Ezt nem magából a tudományos álláspontból vezetik le, hanem annak egy-egy szeletéből, mellyel szemben magukat meg akarják határozni.
Ezzel szemben a tudományos állítás sose végleges. A tudomány az emberiség világgal kapcsolatos kérdéseire próbál magyarázatot adni, és ehhez mindig egy keretet használ, a tudományos paradigmát. Aztán valamilyen új adat szétfeszíti a tudományos paradigmát, ha az aktuális keretbe nem illik bele, vagyis az aktuális keretet adó elmélet nem tudja tudományos módszerekkel megmagyarázni, vagy megcáfolni.
A konkrét esetben a magyarfantaszták nem a magyarság eredetével és őstörténetével kapcsolatos tudományos állásponttal vitatkoznak, hanem annak, az itt-ott olvasott, tankönyveinkben lebutítva belekerült részével. Igen, a tankönyveink legalább olyan hibásak, mint az a villanyszerelő, akiből egy ködös hajnalon nyelvész lesz, és levezeti a magyar-szuahéli nyelvrokonságot a budilégfrissítőn talált hieroglifákból.
A nyelvtudományunk hozzáfért a sztyeppéhez az utóbbi százötven évben, és részletesen kutatta a magyar nyelv rokoni és egyéb kapcsolatait, megvan, hogy honnan vannak iráni, török, szláv, német jövevényszavaink, részletesen kutatták, hogy kitől és hogy kölcsönöztük ezeket, és tőlünk ki és mit kölcsönzött.
Senki sem beszél arról, hogy mi mind finnek vagyunk, csak arról, hogy a mai nyelvünk alapja egy olyan nyelv, amely rokona annak a nyelvnek, ami a mai finn nyelv alapja. Hasonlót találunk ha a német és mondjuk a litván nyelv alapjait vesszük, akkor a proto-indo-iráni nyelvhez fogunk eljutni, amely az se biztos hogy létezett, rekonstruálták egyszerűen azokból az adatokból, ahogy az utód-nyelveket beszélik. Arra, hogy azt a nyelvet például hol beszélték, van több elmélet is, a legvalószínűbbnek a mai Kazahsztán területén levő helyeket tartanak.
A „kódfejtők” nekiállnak elemezni, és azt állítják, hogy nincs konkurens elemzés. De van, csak nem vesznek róla tudomást.
A történelmi kérdésekben ugyanez a helyzet. A magyar kalandozások dicsőségesek voltak, már amennyire dicsőséges dolog az, hogy akkoriban voltak Európában népek, amelyek más népek kirablásából éltek. Ezek a népek aztán vagy kihaltak, vagy beolvadtak a környező népekbe, vagy rájöttek, hogy hosszú távon rablásból élni nem lehet és megalapították államukat, felvették a kereszténységet és hozzátettek valamit az európai kultúrához, melynek maguk is részeivé váltak. Valamiféle romantikus szempontból lehet azt jobban kidomborítani, hogy párszor végigsarcoltunk néptelen tartományokat, de ahol már volt vár és/vagy komolyabb hadsereg, onnan visszaszorultunk. Ehhez képest Géza fejedelem felismerte, hogy a Kárpát-medencében az avarok és a frankok harca óta hatalmi vákuum van, tud alapítani egy stabil országot, ahol a kor nagyhatalmainak nincs energiája őt ebben háborgatni, az itt élő szláv, avar, germán és más népesség pedig egyik se annyira szervezett, hogy ebben megakadályozza. Ez a döntés dicsőbb dolog, mint az összes kalandozás együtt, mert Európát csinált a Kárpát-medencéből, és a később érkező besenyők, úzok, kunok már csak azt választhatták, hogy beolvadnak. És be is olvadtak.
A hivatalos történettudomány nem akar egyetlen kalandozást sem letagadni, vagy kisebbíteni. Azt, hogy ebből mennyi kerül bele a iskolai tankönyvekbe, amelyekkel a fantaszták vitatkoznak, nem a történészek döntik el.
A vízcsatornás dolgot én is olvastam, az is egy elég régen ismert dolog, legfeljebb a technikai része nem volt annyira tisztázott, mint ahogy a legújabb eredmények alapján tisztázni lehet, de a fok-rendszerről én valamikor a kilencvenes évek elején olvastam először, azt se titkolták senki elől, akit érdekelt volna részletesen a dolog.
56. untermensch4 — 2014-10-08 14:54
@rdos: ” Magát magyarkodónak tartó kormányunk miért nem büszke kalandozó őseink katonai sikerére, illetve miért hallgatja el ezt, vagy a régi vízgazdálkodásunkat?”
sztem ha vhol szóba hoznák akkor vki megkérdezné: és hogy állnak önök ezekkel a műfajokkal manapság?
katonailag a nato potyautasai vagyunk ami nem is feltétlenül baj csak az a kevéske (mármint a nemzetközi vállalásban szereplőnél is kevesebb) pénz nem igazán hatékonyan költődik el. még jó hogy a katonai erő hiányát zseniális külpolitikával pótolják… 🙂
a vízgazdálkodás meg másik negatív sikersztori, mint te is tudod kb több csatorna volt az árpád-korban mint manapság. persze árvíz meg belvíz idején erre nehéz sikeragitpropot építeni.
hát kb ezért a hallgatás
57. pierredelacroix — 2014-10-08 16:32
@rdos: Na oszt, volt erre írásos engedélyed a szerzőtől???
Idézet a könyve elejéről (bocsi fiúk, le lesztek tilva, mert ugye a bloggazda felel a kommentekért az új törvény szerint 🙂 ):
„Ez a könyv, vagy részletek belőle
Krizsa Katalin írásos beleegyezése nélkül
sem mechanikus, sem elektronikus úton
nem másolható vagy sokszorosítható”
Vagyis ha kritizálod, akkor bármikor perelhető lehetsz (utólag is) +tudományos(szerű) kritikát sem nagyon ajánlatos írni róla ezek után.
Tudom, tudom, impressziumot csak az őrültek olvasnak, de tudományos monográfiában ilyet még nem láttam (maximum a sokszorítás, másolás van megtiltva külön, de a részleteké nem, mert – kellő hivatkozással – ellelehetetlenül a tudományos diskorzus).
58. pierredelacroix — 2014-10-08 16:54
@untermensch4: Mint történész hallgatóként volt szerencsém részt venni Andrásfalvy Bertalan egy nem szakterületi kurzusán részt venni. Na ő a dunai fokrendszer egyik első és máig legalaposabb kutatója. A régészek(-történészek) az ő néprajzi alapú (elsősorban a XVIII. sz.-i hivatalos forrásokból, illetve későbbi gyűjtések eredményeit használta fel – még jó régen -, azóta egyszer politikusnak állt, majd visszavonult) megközelítését két alapon vonták kritika alá. Elsőségét az ártéri gazdálkodás kutatásában nem vonták kétségbe, de 1. A fokok a magyarországi nagy folyók – Tisza, Duna stb. – esetében természetes úton is kialakultak, tehát az embereknek nem kellett nagy erőfeszítés azokat kialakítani 2. Andrásfalvy és (általában két emberről van szó) követői már csak egy erősen leromlott rendszert tudtak tanulmányozni, amely a gazdálkodási mód megváltozásával függött össze: Az Árpád-kor csatornahálózata egyrészt a hosszú (több évszázados) használat miatt lett egyre bonyolultabb (volt, amit még a római korban kezdtek használni), másrészt a birtokviszonyok és a korabeli technika korlátai miatt („könnyebb volt” megkerülni egy más talajú részt, tartósabb volt stb.). Tehát a mai egyszerűbb rendszer éppen a technikai fejlődésnek köszönhető (Hasonlíts össze egy mai plázát egy középkori katedrálissal). Másrészt a 15-16. sz.-ban kialakult egy extenzív marhatartás, amely feleslegessé tette a csatornákat (mivel a korábban megművelt, talán nem is éppen túl jó termőképességű talajok- a koraközépkorig a nagy észak-európai síkságok homokdombjain vagy az angliai hangásokon is hasonló okokból hagytak fel a műveléssel – felhagytak).
59. untermensch4 — 2014-10-08 20:55
@pierredelacroix: 1. azt azért nem gondoltam hogy az akkoriak fogtak egy térképet meg egy vonalzót hogy: itten csatorna lesz mer beleróttuk az ötéves tervbe… 🙂 nyilván lett volna nyoma ha európai szintű gabonaexport-képes földművelést mívelnek akkoriban 🙂 engem inkább azoknak az említése fogott meg amikor olyan helyeken is tavak és azokhoz tartozó csatornák nyomait találták ahol „emberemlékezet óta” nincs tó. kapcsolódó mátyás-korabeli leírás vmi külhonitól – magyarország vizeinek összetétele: egy rész víz, két rész hal.
a mai „egyszerűbb” rendszer olyan technológiát is igényel (szivattyúk) ami azért bonyolítja a használatát (hardver és energia). sztem az az igazán lenyűgöző hogy „gravitációsan” működő rendszereket csináltak régebben miközben ma még a legegyszerűbb nyomorult belvízelvezető csatornák használatára/kiépítésére sem képesek. pedig egyszer amikor egy agrármérnökkel beszéltem erről azt mondta: nem kell bonyolítani, ahol belvízkor egy sávon nőni kezd a nád ott újra ki kell ásni az árkot 🙂
ugyanezen forrás alapján, mivel a mai gazdálkodás régen ismeri a szárazságtűrő hibrid kukoricát, elég lenne a belvízmentességre gyúrni csatorna-ügyben és már akkor sok anyagi és szellemi (ezen a rinyálást/hőbörgést értem) kárt megelőzhetnénk.
egyébként még mindig nem nyilatkoztál véleményedről a „projekt3”-mal kapcsolatban… elég egy igen,nem,méggondolkodszrajta is 😉
60. pierredelacroix — 2014-10-09 09:15
@untermensch4:
Az a szólás egy kicsikét túloz (Azt hiszem vagy Bonfini, vagy Bél Mátyás írta), de lényegében azért igaz. De egyrészt ez nem vonatkozik Magyarország egész területére (például fent ezért írtam a Kisalföldet) – érthető földrajzi okokból – másrészt az akkori fogyasztásban nagy szerepet kapott a hal (mint böjti eledel). Na most nézd meg, hogy manapság mennyi halat fogyaszt az átlag magyar…
A halastavak létesítésében és elterjesztésében így az egyház és – főleg- a szerzetesrendek játszottak nagy szerepet (nemcsak Magyarországon volt ilyen kiterjedt a csatornahálózat és a vizes élőhelyek kihasználása hanem egész Európában egyébként: de ott a modernizáció)
A mezőgazdasági művelésen az önellátást értettem (de a 19. századtól éppen a gabonatermesztés uralkodóvá válása hozta magával a vízrendezéseket: igaz, hogy az sem teljesen a terveknek megfelelően valósult meg. Az utolsó szakasza – az I. vh. miatt – el is maradt, így az abban az ütemben tervezett vízelvezető csatornák és modernizáció is. Másrészt a határmentiek egy részének működtetése Trianon miatt akadozott, hiába hoztak létre miattuk – a békében lefektetett feltételeknek megfelelően – vegyesbizottságokat.)
Meg ne felejtsük, hogy a XVIII. sz.-ban is elindult egy nagy csatornaépítési láz.
Sajnos eddig sehol sem találtam meg a „Projekt3”-at, így nyilatkozni nem tudok róla. Nem vagyok én kocsmapolitikus 🙂 )
61. untermensch4 — 2014-10-09 15:15
@pierredelacroix: bocs, a „projekt3”-ról azóta kiderült hogy (előzetes hipotézisemmel ellentétben) kellemetlen jogi következményei lennének, így nem kivitelezhető.
a halfogyasztás esetleg nagyobb is lenne ha pl a horgászatot nem kellene a mostani mértékben korlátozni. mivel se halat nem eszek se nem horgászok (utóbbit művelőktől tudtam meg hogy a horgászengedély-horgászvizsga bonyolultabb mint gondoltam), így ez csak egy ötlet. ahol régen volt egy tó most meg van egy parlagfüves szántóföld ott pl biztos nem tudnak a helyi éhezők halat fogni (pedig a tavacskák karbantartása jó kis közmunkás-kapacitást köthetne le) 🙂
62. pierredelacroix — 2014-10-09 16:52
@untermensch4: Ha van „elcseszett” része az EU-s – kormányaink működését nem illethetem jó szóval ez ügyben (mondjuk politikának sem, mert vízből egyelőre a wellness-belvíz-árvíz szentháromságig jutunk el) – közpolitikának, az éppen a halászati politika, amely szinte állatorvosi ló (még a sokat – okkal-ok nélkül – szidott agrárpolitikánál is). Ennek elsőrendű oka a nagy tengeri flottát fenntartó nemzetek lobbiereje* (és így halássza le az EU Afrika halállományát – nem egyedül sáros ebben), akik EU-n belül éppen „szövetségeseink” (Norvégiának azonban még ez a kevés közös szabályozás is túl sok). Éppen ezért a halászat elsősorban tengeri halászatott jelent a közös jogban, így támogatás sincsen rá…
*Na azért vannak jelentős pozitív változások is, de a tengerészeti halászatot és a kvótákat ellenőrizni azért meglehetős kihívást jelent mindmáig
63. untermensch4 — 2014-10-09 20:37
@pierredelacroix: mivel a tengeri halászatban nem igazán vagyunk érdekeltek ez pont olyan téma lenne ahol „piacképes” lehet a magyar szavazat eu-porondon. a „belföldi” részre koncentrálnék igazán mert a horgászok sztem pont olyan turisták lennének akikkel nincs gond (már ha kiváló útjainkon élve eljutnak a wellneszfaluba ami mellett van a tó). de lehet hogy tévedek és a rendszerszemléletű vízgazdálkodásnak nincs jövője, bár elsőként mindig azt mondják a hozzáértők hogy az országos „vízügy” szétdarabolása nem járt együtt az ár- és belvizek hasonló területi „átszervezésével”. a néha álmodott nagy árvíztározók egy része biztosan alkalmas lenne a víztároláson kívül másra is. horgászat az egyik. esetleg ártéri erdőben vadvízi csónakázás a másik. sőt ha nem lenne szempont hogy nagyberuházásnak köll lenni mert abból lehet nagyot lopni, apránként olyan kis kapacitású alrendszereket ki lehetne ásni (akár lapátos közmunkásokkal ahol csak arra van pénz) ami jól elvezetgetné az árvíznek azt a részét amit egyébként ide-oda szivattyúzgatnak a katasztrófavédelmisek amikor jő az ár. ha az országos „nemzeti turul/sumér csatornarendszer” sóhivatalához lehet pályázni pénzért lapátra meg közmunkabérre akkor a következő választásra akár kétmillió új munkahely is létrejöhet 🙂
64. rdos — 2014-10-10 08:51
@professzorpizka: 55. Nem a „titkosítás” a lényeg, hanem az interpretáció. Szerintem. Abban igazad van, hogy a kalandozások egyben zsákmányszerző – rabló háborúk voltak, de melyik nem az? Aztán a francia nemzettudatban Bonaparte húsz éve kissé hangsúlyosabb, mint a hivatalos magyarban a kalandozások ötven éve. Napoleon (dolfi, dzsóbácsi, ..) is rabolt. Mozgásterünkről szólt a posztod, arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy mintha még annál is kisebb lenne, mint amekkora lehetne. Mi kerüljön – kerülhet a magyar és mondjuk a szlovák elemi történelem könyvekbe.
Géza Szt. István bölcs döntést hozott? A kereszténység felvétele bölcs dolog volt? Tudjuk milyen volt a pogány vallásunk? Annyira nem lehetett borzalmas a „keresztényi szeretetből kifolyólag tűzzel vassal irtandó” ősi pogány hitünk, ha Szűz Máriának ajánlotta országát István. Egyáltalán egy évezred egyházi tizedének (ha jól emlékszem ez a bevétel tizede, nem a nyereségé, vagyis nem kicsi ez a dézsma) mi lett az eredménye? A település magaspontján ikertorony vagy egy szál torony. Praktikus, mert messziről látni, hol a kocsma és a polgármesteri hivatal. Ennyi. Semmi több. Még hetven évvel ezelőtt is taljánul (latinul) hirdette az igét az egyház, napersze az ávéhát alázó gyónás az mehetett magyarul is. Igaz a reformátusok hamarabb átálltak magyarra és jó érzékkel megszüntették a gyónást.
Árpád honfoglaló magyarjainak az örökösei (részben belőlük lett a nemesség) szempontjából igaz az eredet tudatuk (Etelköz, Levédia, Kazária, …). És a köznép történelme? Már Bartókék gyűjtöttek 40 000 népdalt! Most tartunk 300 000-nél! Ehhez Árpád magyarjainak nem sok köze lehetett.
Nyelvünk. 30. éve iskolai tananyagnak kellene lennie, felteszem magyarból. Nem az. Sokan nem is ismerik.
http://beszoltam.hu/gyimothy-gabor-nyelvlecke/
Árpád kori vízrendszerünk. A régész is óvatosan fogalmaz, mert meglehet korábban is vagy jóval korábban is működhetett ez a 3-as csatorna rendszer (ásni kéne sokat, meg datálni). Ebben az volt a nagy durranás, hogy egy műtárgy szolgálta az árvizek szétterítését és az időszakos nagy csapadékok, a belvizek elvezetését. A török háborúk alatt leromlott, a köznép használta amíg tudta, illetve a reformkori vízrendezésekig, ami ha jól rémlik a nagybirtokok érdekében szántóföld szerzési céllal folytattak. Amit aztán „fejlett európai” technikával oldották meg. 🙁 És toldozzuk foldozzuk azóta is 23 ezer km2 lakosságát veszélyeztetve.
65. panamajack — 2014-10-10 09:51
@rdos: Csak a versre reagálnék, mert a többihez nem értek. Szóval igen, a magyar az egy nagyon szép, gazdag és kifejező nyelv. De hogy a többi szegényesebb lenne? Na igen, ahogy aztat a magyaron kívül semmilyen nyelvet igazán nem beszélő Móriczka elképzeli.
Tudod te, hogy az angolban például mekkora szókincs van? Hány szinonímát tudnak mondani gyakorlatilag bármire? Vagy hogy a japánban szinte minden tárgyat másképp kell megszámolni, függően a dolog formájától, anyagától, természetétől, stb… Vagy hogy az „én” szónak minimum 8 változata van, és csak azzal, hogy melyiket használod, kifejezheted a közted és a beszélgetőpartnered közötti szociális státusviszonyokat? Vagy hogy a török nyelvtan szinte ugyanúgy ki tud mindent fejezni ragokkal, mint a magyar?
Nem lebecsülni kell magunkat, de nem is hamis illúziókkal áltatni. Meg kell ismerni a világot, és magunkat reálisan elhelyezni benne, hogy aztán onnan fejlődhessünk tovább. Javaslom a témában írt posztomat, ha még nem olvastad:
https://raerunk.blogrepublik.eu/2012/10/21/rendszervalto-tanulmanyok-4-extra-hungariam/
66. panamajack — 2014-10-10 10:49
@rdos: és ha már a magyar nyelvet dícsérő vers, akkor százszor inkább ez:
Faludy György
ÓDA A MAGYAR NYELVHEZ
Most, hogy szobámban ér az est setétje,
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod tatár emléke már ködös,
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod zsong minden idegemben
itt, idegenben.
Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
kínok közt, gondjaimtól részegen,
örökzöld földem és egész egem,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.
Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: —
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
sem haditörvény.
Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.
Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek,
ahol a fák, mint holt igék, kiégtek.
Ős szók : a szemhatárról századok
ködéből még derengő nádasok,
gyepűs vápákon elhullt katonák,
ti bíbicek, bölények, battonyák,
miket vadásztak vén csillyehajókról
lápos aszókon.
Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,
mély hangok: alkony violasötétje,
káromlások veszejtő vadona,
mondatszerkesztés pogány pagonya,
kötőszók: sok-sok illanó fodor,
s hangsúly, te vidám, hangsúly, te komor,
lelkünk dolmánya, szőtteses, világszép
s búzavirágkék.
Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya,
karók, keresztek és bitófák árnya,
s melléknevek, gazdag virágbarázdák,
busák, buják, burjánzók és garázdák,
melyik vidám faeke nyomtatott ?
S ti mellérendelt, kurta mondatok
mint paprika, ha füzére vereslőn
lóg az ereszről.
Ragok: szegények szurtos csecsemői,
kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni,
és E-betűk serege:
fekete mezőn zsellérek koldus menete,
s ti kongó-bongó helyhatározók,
kukoricásban jó irányt hozók,
ban-ben-bim-bam: toronyból messze hangzó
könnyű harangszó.
Jelentőmód. Az aszály mindörökre
ráült a szürke, megrepedt rögökre.
Magánhangzó-illeszkedés! Kaján
törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán?
Mi vagy? Fülledt ötödfél százada
robotba tört paraszt alázata,
vagy összhang, mely jövendő, szebb utakra
messze mutatna?
És főnevek, ti szikárak és szépek,
ti birtokos ragokkal úri népek,
országvesztők, elmozdíthatlanok,
s ti elsikkadt, felőrölt alanyok,
megölt vagy messze bujdosó fiak,
Hajnóczyk, Dózsák meg Rákócziak, —
ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal
és a hazánkkal?
Parasztok nyelve, nem urak latinja,
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva —
s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani?
Te vagy jelenünk és a hajdani
arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő.
Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta óbora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó. (Páris, 1940 május)
67. rdos — 2014-10-10 10:53
@panamajack: 65. 🙂 Igen és az eszkimóknak vagy 80 szavuk van a különböző fajtájú hóra. Nálunk meg csak egy, a hó. Gyanítom a busmanoknak meg a homokra lehet rengeteg szinonimájuk.
Egy szóval sem mondtam hogy a magyar a többi nyelvnél jobb. Felteszem mindegyik nyelv idomul az azt beszélők sajátos természeti, kulturális környezetéhez.
Csak arra bátorkodtam felhívni a figyelmet, meglehet sokkal ősibb, lassabban változó és könnyen lehet, itt helyben keletkezett. Ja, és ha így van, akkor a mai magyar van a legközelebb a nyelvészek szerint valaha létezett PIE nyelvhez (Proto IndoEuropai). Már persze ha ez így van, az azért elég sok, magát okkal ok nélkül nagynak tartó nemzetnek, de inkább csak a politikusai számára „kicsit kellemetlen lenne”, de minimum kényelmetlen.
„Szerencsére” a helyzet ma az, hogy a világon mindenütt úgy tanítják, Árpád magyarjai az itt lakó nagy számú letelepedett, földműves, adózó népet elmagyarosította. Holott a fordítottja a valószínűbb.
Nagy számban kellett civileknek itt élni, mert 20000 harcost, meg a családjukat eltartani sacc 1 de inkább 2 milliós népesség képes csak.
Árpád „magyarjairól” nem tudjuk milyen nyelven beszéltek, a bizánciak ha jól emlékszem türköknek vélték Árpádékat.
68. professzorpizka — 2014-10-10 16:09
@rdos: megis mi koze van a magyarnak a PIE-hez??? De azzal, hogy mi a valoazinu, meg ki mit gondol… nem sok mindent lehet kezdeni. Ha igy gondolod, hat igy legfeljebb a tenyek masok.
69. panamajack — 2014-10-10 18:51
@professzorpizka: A hitvitazókat sohasem zavarták a tények…
70. rdos — 2014-10-11 08:42
@professzorpizka: 67. A mongolok meghódították Kínát. Ma hogy beszélnek Kínában? Mongolul, vagy kínaiul? A szarmaták és a vandálok meghódították a mai Tunéziát (népvándorlások kora). Jászul, vandálul, vagy arabusul beszélnek ma Tuniszban? A normannok, még előtte a szászok meghódították Waleset. Sacc 1500 éve történt az első meghódításuk és még így sem sikerült kiirtani a nyelvüket (igaz ez a történet már neccesebb volt). Ezek is tények.
Árpád újra hont foglaló magyarjai két kalandozás között nyelvórákat, néptánc órákat, népdal órákat tartottak a náluknál jóval népesebb szláv – germán köznépnek, gondosan ügyelve arra, hogy közben megfelelő számú szláv és germán szót átvegyenek maguk is. Nagyon „életszerű”. Történelem tanításunk szerint ez is tény.
A leckét hibátlanul megtanultad. Érdemjegyed 5-ös. Leülhetsz. Azonban hogy gondolkozz, azt senki sem tilthatja meg neked. Hogy kinek van igaza? Az idő majd eldönti. Ha vélekedésem van közelebb a valósághoz, akkor ezt az időszakot is túléljük, ahogy 8000 éve, eddig minden hódítónkat túléltük.
71. rdos — 2014-10-11 10:11
@panamajack: 69. Na még tény. 1969-re (nincs frissebb irodalmam) 33 000 km belvízelvezető csatorna épült meg nálunk a többszöri óriási belvízkár megelőzése érdekében, összesen 618 m3/s átemelő szivattyú teljesítménnyel. Nagyságrendek érzékeltetésére, a Tisza középvizi vízhozama 550 m3/s! Amikor pedig öntözni szeretnénk, akkor sok helyen szivattyús felszíni vízkivétellel élünk. Elismerve, hogy nem normális, de tény.
Eleink nem emelgették a vizet ide-oda, hanem gravitációsan kivezették azt. Ez is tény.
Ahogy az is, hogy olyan országban kialakult vízügyi kultúrát vettünk át a hasburgok alatt, ami óceáni, csapadékos klímán alakult ki (Anglia). Ott 700-2000 mm az éves csapadékösszeg, nálunk 650 mm/év az átlag. Ott minden 3. napon esik, érthető hogy hamar ki akarják vezetni, de az Alpokban is ez lehet a helyzet. Nyilván nem a rossz szándék vezette a hasburgokat, ettől a „gondatlanságból elkövetett”, vagy a „tudatlanságból elkövetett” jelző erre a 2. évszázada zajló gyakorlatra sajnos nagyon is illik. 🙁
Tanuljunk más népektől, kultúráktól? Hát persze. Okosabbtól tanulni nem szégyen. Ettől persze a régmúlt korok gyakorlatából is tanulnunk kéne, és ha történetesen az őseinktől tanulhatunk az csak külön öröm, de nem ez a lényeg.
72. untermensch4 — 2014-10-11 19:00
@rdos: „A mongolok meghódították Kínát. Ma hogy beszélnek Kínában? Mongolul, vagy kínaiul? A szarmaták és a vandálok meghódították a mai Tunéziát (népvándorlások kora). Jászul, vandálul, vagy arabusul beszélnek ma Tuniszban?”
kína meghódította mongólia egy részét. ott van aki mongolul beszél…
tunézia őslakói nem a berberek?
a kultúra az erő nyomában jár. ha árpád magyarjai egy náluk nagyobb létszámú köznépet el tudtak magyarosítani az igazán nagy teljesítmény. arra is büszkék lehetünk ha akkora a lelki igény. de pl a dákok „legyőzéséhez” vezető út nem a számháború (ki volt itt előbb) hanem a jó külpolitika és gazdasági erő. az pedig nem lesz a dicső múlttól.
73. rdos — 2014-10-12 07:56
@untermensch4: 72. Csak a Wikin néztem körbe. Kína: „1279-ben Kubiláj mongol vezér lett a kínai császár”.
A vandál királyság i.sz. 470 körül.
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Vandalesmaximum.png
Amúgy nálunk is jártak a vandálok. Megint csak wiki. „A vandálok ezután Pannoniába vándoroltak, ahol I. Constantinus (330 körül) a Duna jobb partján földet adott nekik; itt körülbelül hatvan évig éltek.”
Mit csinál egy harcos nomád a földdel? „Kardélre hányja a gyomot”? Mondjuk ehhez értene, de mire megy vele? Wiki szemérmesen hallgat arról, hogy nem földet adott nekik, hanem földet, a rajta élő őslakosokkal. Akik a „verítékükkel adóznak”, azaz eltartják a harcos vandálokat, akik pedig a vérükkel adóznak Rómának. Duna mente, azaz a limes. Ami a mai Duna-Völgyi Főcsatornáig (népies nevén Átokcsatorna) terjedt. Nem kizárt, hogy pont ezt a legveszélyesebb sávot kapták, de az elv szempontjából mindegy is.
Kultúra az erő nyomában? Kína kultúrája és a mongol erő viszonya Kublaj esetében látható volt, ahogy az is, ma Pekingben nem mongolul beszélnek.
Mondod. „ha árpád magyarjai egy náluk nagyobb létszámú köznépet el tudtak magyarosítani az igazán nagy teljesítmény”
Mondom. Akkora nagy teljesítmény hogy alig akad rá a történelemben példa, ha egyáltalán. Mondjuk nekem egy sem jut eszembe, de az ellenkezőjére annál több a példa. Kettőt adtam az előbb.
Legkésőbb a római kor óta és minimum Pannóniában fejlett vízgazdálkodásra épülő mezőgazdaság lehetett. Amennyire tudom mezőgazdaságilag fontos provincia volt Pannónia. Ennek valamekkora folytonossága kellett hogy legyen Árpád magyarjai bejöveteléig (haza-jöveteléig, nekünk mindegy, politikának nem), hiszen a kiásott rendszer, ami a mait alázza, minimum a kora Árpád kortól működött! Ezt nevezem én (agro)kultúrának.
Árpád magyarjainak az utódai arra nem voltak képesek hogy 150 évig emlékezzenek arra, korábban, a török hódoltság előtt „miből” jött – lett az adójuk. Ez meg kulturálatlanság. 🙁
Boccs, így korán reggel csak ennyire futotta.
74. noirp — 2014-10-12 09:11
„(…)de pl a dákok “legyőzéséhez” vezető út nem a számháború (ki volt itt előbb) hanem a jó külpolitika és gazdasági erő. az pedig nem lesz a dicső múlttól.”
Ott a pont!
Untermensch4 sikeresen megfogalmazta, amit gondolok. Ui. nem tudom, mi az indítékuk a magyar parahistória művelőinek. Ha régebben vagyunk itt, mint azt a „hivatalos” tudomány tanítja, vagy „húszezer éves magyar írásbeliség”-fel lehet előjönni, akkor mi is van? Több tiszteletet lehet kikövetelni a jelenkori magyaroknak? A dicső múlt pótolja a jelenkori töketlenséget, elmaradottságot? Igazol bármit is? Ne legyünk már gyerekek.
Nézzük meg Görögországot: vitathatatlanul az emberiség egyik legnagyobb kultúrája, és az európaiként jellemezhető, józaneszű, miszticizmustól mentes gondolkodás csíráit tőlük kaptuk.
De ettől vajon jobb lesz a jelenlegi Görögország gazdasági teljesítménye? Polgárosodottabb lesz a _jelenlegi_ Görögország, ahelyett, hogy az unió csöcsin lógna, mérleget plasztikázna, hőbörögne, olimpiát rendezne hitelbe?? Nem — sőt 2010 körül épp arra hivatkozva hőbörögtek, hogy „mi adtuk nektek a demokráciát, úgyhogy most ti meg aggyatok pízt”.
Ez nem az egészséges nemzeti öntudat, hanem a „több tiszteletet a görögöknek” effektus.
Emellett: mindig ujjmutogatva szokás röhögni a szlovákokon, hogy történelmet gyártanak maguknak.
Nos, ahogy elnézem az etruszk, lineáris A/B, sumér és egyéb kódtörőket, azért nálunk is vannak üzemek bőségesen.
Utolsó megjegyzés: szvsz a történelem is _szakma_, forráskutatási módszerek ismeretét, stb.-t igényli; ezért nem hiszem, hogy lelkes amatőrök, Badiny Jóstól Heribert Illigig, ott komoly áttörést tudnak tenni. A 15 perc hírnevet megkapják, de ettől történészek nem lesznek.
75. rdos — 2014-10-12 09:59
@noirp: Szerintem ez nekem szólt. Ha nem ne is olvass tovább.
Bocsi, de lassan többet írtam ide, mint az eredeti poszt az elejét felvezető kósza gondolatra. Idézem „..elmagyarosítva a következő évezredeben idejövő illetve már itt talált más népeket”
Az utánunk következők már jobban dokumentált korok, az rendben van. Azért is csak a történelmi analógiákkal és a kiásott Árpád kori víz-agro kultúránkkal hozakodtam elő, mert a többi az kevésbé egzakt. És történetesen ha igaz az, „hogy nem jöttünk mi sehonnan sem”, attól sem többek sem kevesebbek nem vagyunk más népnél. Csak régebben itt lakók. Jelentsen ez itt és most bármit is.
Egyébként közállapotainkat, a homo szovjetikuszt (=fityiszfan) elnézegetve mára inkább sajnos kevesebbek vagyunk. 🙁
76. becsuszoszereles1k — 2014-10-12 16:11
74.@noirp:
A ‘dicso mult’ legyen csak egyszeruen ‘a mult’, es ebbe jo es rossz, fejlodes es hanyatlas egyarant tartozzon bele: jelentese inkabb az, hogy a nep letezik tortenelmi viharokon at is, megorizve azt az erot, ami a koherenciajat biztositja. Es ez minden mastol fuggetlen, legyen erre pelda akar a gorogok. Ha Gorogorszagba latogatsz, biztosan az orok ertekeik miatt teszed, ami a tudatunkban maig hat; vagy ha Torokorszagba veszed az iranyt magyarkent, ohatatlanul ‘tortenelmi orral’ szimatolod a levegot; ha a Szentfoldre valtasz repulojegyet, akkor pedig elsosorban a bibliai torteneteket probalod beazonositani onkentelenul is. Szerintem a mongolok vagy a tatarok hire sem halvanyult el, legalabb is az europai ember emlekezeteben. Es a felsoroltak mind a mai napig fennmaradt, regi nepek. A kodtorok meg az altorteneszek ezen nem tudnak kifogni, a tudosok meg tobbsegukben elvesznek sajat tudomanyukban. A tudomanyos modszerek sem a fan teremtek(-nek) – valodi tudos is kell hozzajuk. El is erkeztunk ‘az aranyhal mozgastere’-hez, csak nem epp a politikai aranyhalakra gondolok. Bar aranyhal kategoriaban szinte mindegy is…
77. untermensch4 — 2014-10-12 19:19
@rdos: oké, nálunk is eltűntek a süllyesztőben a vandálok ahogy észak-afrikában is. ott viszont az őslakosok szerintem a berberek, nem az arabok.
kínai-mongol viszonylatban meg az erősebb a történelem folyamán kína. ezért is alakult úgy hogy napjainkban mongólia egy része tartozik kínához és nem fordítva.
egyébként a helyben lakók elmagyarosítása a „kultúra az erő nyomában” logikája alapján két feltétel miatt működhetett:
1) a „honvédelmet” a terület lakói számára biztosította a „magyar” törzsszövetség (pozsonyi csata és a kisebbek, verecke könnyen védhető, bizánccal „óvakodj a görögtől”-elven okos külpolitika) miközben nem adóztattak nagy mértékben, inkább szimbióta mint parazita volt a „pre-állami” berendezkedés
2) az első teljesüléséhez megszerezték a „külföldi tőkét” a kalandozásokkal ami a gazdasági előnyök miatt jelentős asszimiláló hatást jelenthetett, ráadásul a sikeresen asszimilálódók az erős szelekciós nyomás miatt (vszínű hogy a harctéri veszteséget az újoncok adták nagyrészt) nem rontották a harcképességet a külső források bevonása viszont növelhette a hatalmilag domináns társadalomrész népszaporulatát.
78. rdos — 2014-10-14 07:43
@untermensch4: 77. Akár így is lehetett. Mondjuk Árpád magyarjai úgy tartották, hogy visszajöttek, illetve az itt talált köznéppel egy nyelvet beszéltek. Ebben az esetben nincs szükség a köznép elmagyarosítására.
Külföldi tőke és nyelvcsere. 10. éve azért nem dőltünk még be, mert Eu támogat minket. Aztán melyik is az a nép, aki nem tud idegen nyelveket? 🙁 Igaz, ez csak tíz év.
Méltányos adópolitika? Eleinkről még akár el is tudom képzelni, utódaik azonban nem szemérmeskedtek.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kett%C5%91s_ad%C3%B3ztat%C3%A1s linken a Kettős adózás a török hódoltság korában c. rész.
79. untermensch4 — 2014-10-14 22:44
@rdos: ez az idegennyelv-dolog mostanság kicsit olyan mint kuba és az úszás meg az evezés… 🙂
80. professzorpizka — 2014-10-16 17:54
Jajhaggyukmár, olyan apróságokról feledkezünk meg, mint a fejlett kínai írásbeliség 😀
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.