A sorozat panamajack barátom írásával folytatódik, aki az eddigieket (és az ezután következőket) nemzetközi kontextusba helyezi. Nem jellemző az írásra a kíméletesség, és az sem, hogy a nemzeti önérzetünk különösebben kímélni akarná. De igaz. És ez a lényeg. Én szóltam.
Rendszerváltó tanulmányok: Extra Hungariam
Ha a magyar népnek van egy tulajdonsága, ami a legközelebb áll a sokat emlegetett (ám kielégítően soha nem definiált) „turáni átok”-hoz, az nem más, mint az önáltatás.
Mi magyarok ugyanis meg vagyunk győződve róla, hogy MÁSOK vagyunk. Hogy alapvetően nem sok közünk van Közép- és Kelet-Európa egyéb népeihez, mármint azon a jelentéktelen apróságon kívül, hogy ezer éve közöttük élünk. Erre van két racionális magyarázatunk, a nyelvi (és ezáltal kulturális) elszigeteltség, valamint a sajátos történelmünk, nevezetesen hogy a középkortól a 20-dik század elejéig Magyarország tulajdonképpen soknemzetiségű birodalmként dominálta a térséget (ez akkor is igaz, ha Magyarországot meg Ausztria dominálta). Sajnos ez a nemzeti excepcionalizmus nem merül ki a néprajzi és történeti másságtudatban, hanem gyakorlatilag a magyar önazonosság egyik alapvető axiómája, ami a rendszerváltás óta különösen hatalmas károkat okoz – nekünk. Mert mi nem csak azt hisszük, hogy mi fingjuk a passzátszelet, hanem meggyőződésünk, hogy máshol nem is fúj.
A közmondásos „extra Hungariam non est vita” közfelfogás nem csak a szélsőjobbos eszelősöknél (kilencszer csavarodó szíriuszi DNS, máriaországa, zsidó világösszeesküvés a magyar föld és víz megszerzésére, stb…), hanem gyakorlatilag politikai oldaltól függetlenül, a leghétköznapibb toposzokban is megjelenik. Ki nem sértődik meg például, ha egy külföldi összekeveri Budapestet Bukaresttel? Vagy ha Magyarországot lebalkánozzák? Vagy lekeleteurópázzák? Vagy fordítva, mi mondunk olyasmiket, hogy: „gyalázat ez, ami itt megy, tiszta balkán”, vagy: „még a (szőröstalpú) románok is leköröznek minket”. Ki mit tud Szlovákiáról? És Szlovéniáról? Hány újságcikket olvastunk arról, mitől is olyan sikeresek gazdaságilag az általunk oly sokáig lesajnált lengyelek? Hogy miben más a cseh politikai élet, mint a magyar? Na ugye.
Itt van például napjaink slágertémája, a kivándorlás. Az összes nyomtatott, sugárzott és online sajtótermék ettől hangos, erről írnak PHD-ket az ELTE szociológián, erről lamentál kormánypárt és ellenzék (természetesen egymásra mutogatva), ettől vizionál nemzethalált és köti röghöz lassan már az óvodásokat is Hoffmann Róza. Amit viszont még senkitől sem láttam/olvastam, az a következő: Lengyelországból, Litvániából már évek óta nagyságrendekkel többen vándoroltak ki, sőt, Lengyelország esetében már meg is indult egy komolyabb visszavándorlási folyamat. Mik az ő tapasztalataik? Milyen hatással volt náluk a migráció a gazdaságra, a demográfiára, a nemzeti kultúrára? Vagy mi a helyzet Írországgal, ahol évszázados tapasztalatok vannak a témában? Biztos, hogy semmit sem tanulhatunk tőlük?
A válaszunk természetesen: nem. Magyarország MÁS. A mi problémáink nem vethetők össze senki máséval (megbünhődte márenépa), és főleg NEKÜNK NE MONDJA MEG SENKI JÖTTMENT HOGYAN INTÉZZÜK A DOLGAINKAT!!! Még akkor se, ha az a jöttment történetesen magyar. Több Közép-Európai állam is választott már hazatért emigránst elnökké/miniszterelnökké. A tapasztalatok vegyesek, de alapvetően egyik országnak sem tett rosszat egy olyan vezető, aki képes a dolgokat más szemszögből nézni. Think outside the KKE box, you know. Na most nálunk sincs éppenséggel hiány külföldön sikeres távolbaszakadt hazánkfiaiból. Ha (nem irodalmi) Nobel-díjat kaptak, még büszkék is vagyunk rájuk. Ha csak az egyik dédnagymamájuk volt magyar, akkor meg aztán különösen: „Hey, Bob, did you know that your favorite musician/actor/scientist is actually Hungarian? No, really! We gave to the hanyatló Nyugat everything, from computers to hidrogen bomb – without us, you’d still be living in caves!”. Baj csak akkor van ezekkel a köztiszteletnek örvendő emigránsokkal, ha ahelyett, hogy hazánk hírnevét külföldön öregbítenék, megpróbálnak hazatérni. Azt ugyanis mi nem szeressük. Soros György, Faludy György, Zwack Péter, Róna Péter, sőt még Teller Ede is mesélhetnének arról, mennyit ér a külföldön megszerzett pénz és elismertség akkor, ha valaki megpróbál belefolyni az itthoni politikába, ne adj isten szeretne átültetni valamit kinti tapasztalataiból… És természetesen ez minden szinten megy – a külföldön diplomát szerzett magyar diák a legritkább esetben talál otthon a képzettségének és ambíciójának megfelelő állást, ha mégis, hamar megtudja milyen érzés, ha mindenki őt akarja megfúrni. Magyarországon kívül nincs élet – ergo aki „elment”, az gyakorlatilag meghalt a nemzet számára, legfeljebb kísérteni járhat haza ebül szerzett balatoni nyaralójába.
Ez a zsigeri elzárkózás mindentől, ami „nem magyar” adja az ideális táptalajt a Nagy Magyar Önáltatáshoz. Ennek tipikus megnyilvánulásai a „Magyarországon világhírű” kategória számtalan versenyzője (ember és termék), valamint a „legjobb kaja”, a „legszebb lányok”, a „legjobb oktatás” sztereotípiái. Természetesen ennek öntömjénezésnek az ellentétpárja, a „nincs még egy ilyen szar ország”, „Abszurdisztán”, „birkanép”, „ennél még Ugandában is jobban lehet élni (nem kitalált szöveg!)” ugyanezen alapszik – a realitások helyett egy romantikus ábrándképet kergetünk, ahol vagy mi vagyunk a Királyi Nonpluszultra, vagy a legeslegszerencsétlenebb lúzernép. A közös nevező itt a „leg” – nem bírjuk elviselni, hogy valamiben csak átlagosak legyünk, pedig ha reálisan körülnézünk a világban, ezt a képet kapjuk az országunkról: nem túl szegény de nem is túl gazdag, nem túl becsületes de nem is túl korrupt, a várható élettartam nem túl magas de nem is túl alacsony, stb. Egyszóval: átlagos (illetve valamivel az átlag feletti, de semmiben sem kimagasló).
Nehéz ezt a magyar néppel elfogadtatni (nem is próbálja senki), már csak azért sem, mert nem ezt szoktuk meg. Kádár alatt mi voltunk a „LEGvidámabb barakk”, a félszemű király a vakok országában. A 70-es és 80-as években Magyarország valóban reális erejénél jóval nagyobb befolyással rendelkezett a világban, és ennek le is aratta a gyümölcseit, a gazdasági teljesítőképességét jóval meghaladó életszínvonal formájában. Hogy ez pontosan hogy működött, azt egy külön írásban kéne kifejteni, de a lényeg a következő: az 56-os forradalom folyományaként Kádár el tudta fogadtatni a szovjetekkel, hogy a magyarokat némileg lazább pórázon tartsák a többi csatlósnál. Bevezettek olyan újitásokat, mint az „Új Gazdasági Mechanizmus”, megreformálták a tervutasításos gazdaságot, engedték a fusizást és maszekolást, stb. Mint később kiderült, ezek a reformok felemásak és alapvetően elhibázottak voltak, de akkoriban a Nyugat álló ovációval fogadta a kommunista ortodoxia ilyetén lazítását, és örömének diplomáciai valamint pénzügyi segítség formájában adott nyomatékot. Sajnos ennek folyományaként Magyarországon viszont kialakult és megcsontosodott a jól ismert „összekacsintós” rendszer, ahol a szabályok be nem tartása bocsánatos bűn, hiszen még a törvényalkotó is elismeri, hogy az általa kényszer alatt hozott szabályok rosszak. Ebből társadalmilag addig lehetett profitálni, amíg fennállt a külső kényszer, tehát a szovjet világrendszer összeomlásáig.
A baj az, hogy a rendszerváltás után nagyjából maradt minden a régiben. Illetve annyi változott, hogy a ránkerőszakolt korlátok eltűntek, és kísérlet történt arra, hogy ALAPVETŐEN értelmes és betartható törvényeket hozzanak. Csak sajnos a törvényalkotó megszokta, hogy mindent túl kell szabályoznia, a jogalany pedig azt, hogy semmilyen szabályt nem érdemes betartania. Így evickéltünk át a 90-es éveken egy de facto laissez-faire vadkapitalizmusban, ahol ugyan volt állami korlátozás, csak épp a kutya sem törődött vele. Viszont ekkor még sokáig mi voltunk az „új demokráciák” bezzeg-gyereke. Egyrészt azért, mert nekünk egy már eleve nagyon fellazult kommunista rendszert kellett (volna) leépítenünk, és könnyedén átvettük a nyugati berendezkedés (külsőségeit). Másrészt geopolitikailag Magyarország még mindig nagyon fontos volt, különösen a balkáni háborúk alatt. Nem is beszélve arról, hogy a nyugati világ éppen egy gazdasági aranykort élt át, mindent átitatott a „történelem vége” optimizmusa, és ömlött a pénz Kelet-Európába. Így a rendszerváltás utáni mély strukturális válságból kikecmeregve 1995 és 2005 között viszonylag könnyen fent lehetett tartani az illúziót, hogy a „sajátos magyar út” valódi modernizációhoz vezethet. Közben a kutya sem törődött a „konkurrenciával”, vagyis a többi rendszerváltó országgal, akik nálunk sokkal komolyabb és mélyebb strukturális átalakításokra voltak kényszerítve, így szép lassan sorra elhúztak mellettünk versenyképesség és tőkevonzás tekintetében, miközben mi kényelmesen ültünk hervadozó babérjainkon.
A keserű kijózanodás 2006-ban jött, az ominózus öszödi beszéddel (ami persze csak a szikra volt, ami meggyújtotta a dinamitos hordót) – a szépen felépített álomvilág szertefoszlott. Sajnos nem sokkal ezután kidurrant a világgazdasági lufi is, úgyhogy igen gyorsan átlendült a közhangulat a Magyar Bipoláris Szindróma „mi vagyunk a legszarabbak” oldalára. Innentől már nem volt a Fidesznek nagy kunszt a kétharmad, csak arra kellett homályos ígéreteket tennie, hogy velük minden más lesz, és hogy minden a szocik hibája. Orbán Viktor kormánya 2010-ben tényleg arra kapott felhatalmazást, hogy mindent fenekestől felforgasson, és lett is volna rá esélye, hogy végre kirángassa az országot a véget érni nem akaró XX-dik századból. Sajnos mára már látható, hogy a Fidesz erre teljesen alkalmatlan. Orbán Viktor és csapata a hagyományos magyar önáltatást minőségileg új szintre emelve (unorthodoxia, Keleti Szél, sajátos félázsiai észjárás, gyorsnaszád, tündérmese, soroljam még?) a zemberek legrosszabb beidegződéseire építi a kommunikációját, és az egyetlen szemmel látható céljuk saját hatalmuk bebiztosítása. Ennek érdekében nem haboznak olyan intézkedéseket vállalni, aminek egyetlen borítékolható eredménye, hogy az ország újra elszigetelődik a fejlett (bár válságot élő) Nyugattól, ahová oly sok nehézség árán nyert bebocsátást. Hogy ez a „keletesedés” hová fog vezetni, azt még csak sejteni lehet, de hogy nem Szingapúrba, az biztos.
Akkor hát stó gyéláty? Hát először is körül kéne nézni a világban. Nem Magyarország az egyetlen nép, akit régen tép a balsors, és volt már rá sok példa közel és távol, hogy szegény, félperiférián vegetáló országok felzárkóztak a legfejlettebbek közé. Meg kel kérdezni őket, hogyan csinálták. Ki kell küldeni a fiataljainkat külföldre tanulni ÉS dolgozni (vagy legalább hagyni, hogy menjenek), aztán vonzó karrierlehetőségekkel hazacsábítani őket. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy mi jobbak (vagy rosszabbak) lennénk, mint a szomszédaink. Tőlük is tanulhatunk, velük is együttműködhetünk (ha Szlovákia vagy Románia politikailag túl necces, ott van Lengyel- és Csehország, vagy a baltiak). Szerintem például egyáltalán nem lenne szégyen lekoppintani az észtek elektronikus államigazgatását. A lényeg az, hogy húzzuk ki végre a fejünket a Kiskunság homokjából. Ha továbbra is ahhoz ragaszkodunk, hogy Magyarországon kívül nincs élet, akkor előbb-utóbb arra ébredünk, hogy már Magyarországon belül sincsen.
106 hozzászólás
1. hk417 — 2012-10-21 17:23
Jó írás!
A magyar és a cikkben felhozott népek „kivándorlása” között egy nagyon lényeges különbségre azonban szeretném felhívni a figyelmet (saját tapasztalat, tehát nem biztos, hogy teljesen fedi a valós adatokat)!
Akár a lengyelek akár a litvánok legnagyobb része soha nem akart máshol élni–elmennek,pénzt keresnek és hazamennek. Természetesen vannak kivételek még az én ismeretségi körömben is, de elenyésző. Ezzel ellentétben a magyarok közül aki meg tudja tenni, letelepszik–és ez már baj( mondom ezt úgy,hogy már nagyon régóta vagyok „permanent resident” magam is).
Amúgy több országra és még több nemzet fiaira kiterjedő tapasztalatom az mutatja–és ezt minden magyarnak tudnia kellene–, hogy sehol senki nem több, vagy kevesebb mint mi, éppen annyi az emberi gyarlóság vagy a kiválóság mint bennünk, de a sikeres nemzetek egy dologban jobbak nálunk: nagyon össze tudnak fogni! Képesek félretenni az egyéni dolgaikat, ha a közös és közösen elfogadott cél ezt megköveteli–szerintem ennyi és nem több a siker titka. (az megint ebből ered,hogy egy ilyen közösség nem nagyon tűri el az eredménytelenséget, tehát Orbán király már csak portás lehetne)
2. bush84 — 2012-10-21 21:57
@hk417: A poszt féligazságok, kontextusból kiragadott információmorzsák és mendemondák alapján próbál meg valóban jogos kérdésekre válaszolni. Elárulom: nem megy. Annyi hülyeség van a cikkben, hogy nem is érdemes végigvenni egyesével, mindössze egyetlen adatot írnék le az első hozzászólásra reflektálva: 2011-ben 40.000 magyar költözött ki csak Németországba dolgozni. Közben meg 30.000 költözött haza. Ezt hogy illeszted bele ebbe a gyönyörű, pátosztól sem mentes „mindenki menekül otthonról” elméletbe, he?
3. hk417 — 2012-10-21 22:13
@bush84: Mondtam én ilyent, hogy mindenki menekül otthonról? Csak a cikkben említett „kivándorló” csoportok közötti különbséget hoztam fel és azt is odaírtam, hogy a saját tapasztalatból kiindulva!
Az pedig, hogy sokan mennek haza azért van-ahogy a cikk is említi–mert nagyon sokan próbálkoznak mindenféle nyelvtudás nélkül, nagyképűen és túlzott reményekkel telve munkát találni–nem fog menni. Nem tudom mi a helyzet Németországban, de tudnék neked sorolni pár dolgot ami miatt nem akarnak hazamenni innen azok akik képesek voltak „megtanulni az országot”. Tegyél különbséget azok között is akik elmennek dolgozni meg akik kitelepülnek–mert nagyon nem mindegy.
Az, hogy szerinted a poszt egy hülyeség az a te dolgod, én viszont nagyon sok állításával személyes tapasztalás okán tudok egyetérteni.
4. hk417 — 2012-10-21 22:51
@bush84: Eddig nem nagyon érdekeltek az adatok, de most utána néztem–javaslom neked is! Néhány link:http://privatbankar.hu/karrier/otszorosere-nott-a-kivandorlas-egy-mohacsnyi-magyar-koltozott-nemetorszagba-247291
http://nepszava.com/2012/01/magyarorszag/mar-a-fidesznek-is-feltunt-a-kivandorlas.html
http://www.origo.hu/itthon/20120529-tarki-minden-otodik-magyar-elvagyodik-kivandorlas-anglia-nemetorszag-ausztria.html
http://hvg.hu/itthon/20121012_GVIkutatas_kivandorolnak_a_magyarok
Azért elég sokan el akarnak ezek szerint menni! (össze-vissza válogattam mindenféle forrást, mert csak sejteni tudom, hogy számodra milyen a hiteles)
5. zolcsi67 — 2012-10-21 23:03
„…56-os forradalom folyományaként Kádár el tudta fogadtatni a szovjetekkel, hogy a magyarokat némileg lazább pórázon tartsák a többi csatlósnál. ”
Ezzel nem értek egyet. A desztalinizáció után mindenhol lazult egy kicsit a póráz, és mindenhol másképp, mintha a Fényességes Portának kísérletező kedve támadt volna: „itt ezt engedünk, ott amazt, meglátjuk, mi sül ki belőle”.
Románia: a „béketábor” országai közül egyedül tarthatott fenn diplomáciai kapcsolatot Izraellel 1967 után, katonái NEM mentek Csehszlovákiába 68-ban, ellenben a sportolók 1984-ben az olimpiára IGEN.
Lengyelország: sehol máshol a vasfüggöny innenső oldalán nem volt akkora LEGÁLIS szerepe az egyháznak, mint ott. Lengyel pápa a „létező” idején? Hm. Próbálta volna a konklávé mondjuk Mindszentyt megválasztani 56 után (1958-ban és 1963-ban volt pápaválasztás)… Szintén a lengyelek: nem kolhozosítottak, meghagyták a paraszti magángazdaságokat (az eredmény a nyolcvanas évek jegyrendszerében megmutatkozott, de van úgy, elvtársak, hogy egy kísérlet nem sikerül).
6. professzorpizka — 2012-10-21 23:43
@bush84: akkor menjünk végig a hülyeségeken.
7. professzorpizka — 2012-10-21 23:44
Amennyire én megértem ezt a posztot, nem a kivándorlásról szól elsősorban.
8. ihix — 2012-10-22 00:10
Az íróval ellentétben én nem hinném, hogy Magyarországot megváltaná a külföldön tanulás és dolgozás. Kicsit olyan a hangzása ennek, mintha szerinte is ott kolbászból lenne a kerítés. Ettől függetlenül mégis teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ki kell menni. Ki kell menni világot látni, ismerkedni más kultúrákkal, emberekkel, más felfogásokkal (nem csak a szörnyű világjáró tévéműsorokból tájékozódni). Sokat tanulhatnánk és fejlődhetnénk, de nem ez fogja megoldani az ország problémáit.
9. professzorpizka — 2012-10-22 00:31
@ihix: Megváltani nem fogja, de nem is ez a cél. Csak szét kell nézni és ötleteket kell gyűjteni. Egyszerűen nem szabad elhinni, hogy itt reménytelenség van és csak nekünk vannak bajaink és ilyen bajai senki másnak nincsenek. Valamelyik nap megint téma volt, hogy a magyar híradó 70% bűnügyi hír, 25% belpol és szinte semmi külpol. Egyszerűen nem tudunk arról, mi megy kívül. „Nyugat-Eu válságban van” mondja Viktor, ami igaz is, de az másfajta válság mint az itteni. Volt lengyel válság, szlovák válság… és nem hallani arról, hogy mi kitől, milyen tapasztalatokat veszünk át, nem hallani arról, hogy egész pontosan miben más a mi válságkezelésünk, csak azt halljuk, hogy más és a miénk.
10. professzorpizka — 2012-10-22 00:35
Lesz majd terveim szerint ennek a sorozatnak egy Trianon-traumás, szomszédországos része. Ehhez a szakpolitikánkhoz is fontos lenne, hogy a külföldre ne mint valami ellenséges, idegen világra tekintsünk, hanem ismerjük és értsük.
11. hk417 — 2012-10-22 06:19
@professzorpizka: Szerintem sem erre van „kihegyezve” és a hozzászólásomban én is csak egy momentumként reagáltam rá. Amúgy érdeklődve várom bush 84 pontonkénti cáfolatát, de nem hiszem, hogy ebből lenne valami.
12. panamajack — 2012-10-22 08:19
Nagyon örülök annak, ha a cikk vitát szít. Annak már kevésbé, ha egy viszonylag jelentéktelen részleten kezdünk lovagolni…
13. bush84 — 2012-10-22 11:46
@professzorpizka: Majd ha ramszakad nehany ora szabadido, irok egy melto valaszt. Mint epp Nemetorszagban elo egyen, van ralatasom ezekre a dolgokra, foleg, hogy ahhoz a 25-30 kozotti generaciohoz tartozom, akik kozul rengetegen elmentek, es sok Francia-, Nemetorszagban es UK-ben elo rokonnal/barattal/haverral tartom a kapcsolatot. Ertem hogy mit akarsz a cikkben mondani, de ilyen felmondatos utalasokkal nem lehet alatamasztani egy osszetett szociologiai, tortenelmi, politikai, gazdasagi es oktataspolitikai kerdest. Mindegyik teruletrol kiragadtal valamit aztan jol osszegyurtad egy masszava. Ezt is lehet, csak nem biztos hogy erdemes. Ugyis terveztem hogy irok en is errol a temarol, de egyelore uj munkahely, koltozes es egyeb elfoglaltsagok miatt nem jott ossze.
14. stoppos — 2012-10-22 12:23
Én amondó vagyok, hogy amíg demagóg dumákkal lehet politikai és ezáltal mindennemű egyéb hatalmat szerezni az országban, addig nem lehet nagyon javulásra számítani.
15. panamajack — 2012-10-22 12:39
@stoppos: Na ennél demagógabb duma sem sok van… 😛
16. panamajack — 2012-10-22 12:41
@bush84: Az ugye megvolt, hogy ez egy blogbejegyzés, nem pedig doktori disszertáció? Ezzel együtt TÉNYLEG nagyon kíváncsi lennék az ellenérveidre. Legagább egyre, ha nincs sok időd!
17. bush84 — 2012-10-22 13:21
Gyorsan kiemelnek akkor egyet. Ezt irod: „Ez a zsigeri elzárkózás mindentől, ami „nem magyar” adja az ideális táptalajt a Nagy Magyar Önáltatáshoz.” Komolyan azt hiszed, hogy a tobbi nep jobb/felvilagosultabb/nyitottabb? Egy evig eltem a videki Bajororszagban mielott varosba koltoztem volna, es olyan merteku szemellenzos magatartast mindennel szemben, ami nem bajor (beleertve a nemetet!) meg Magyarorszagon sem tapasztalsz a kulfoldiekkel vagy a kulfoldrol hazatero magyarokkal szemben. Arrol nem is beszelve, hogy minden pentek esti ivaskor, a negyedik Maß utan jonnek a harminceves haboruval, a bajor fuggetlenseg elvesztesevel meg azzal, hogy ok az 1949-es alkotmanyra is nemmel szavaztak. Egy icipici fokkal sem jobbak az odahaza trianonozo egyszeru embereknel, sot, a sok bevandorlo miatt sokkal ellensegesebbek mindennel szemben, ami nem bajor.
18. panamajack — 2012-10-22 13:51
@bush84: Aha. Tulajdonképpen jó a felvetésed, most már csak azt kellene megvizsgálni, hogy nekik miért sikerült ezzel együtt kreálniuk néhány világverő multicéget, miközben nekünk meg nem? Ha ezen elgondolkozunk egy kicsit, már nem volt hiábavaló a cikk!
19. stoppos — 2012-10-22 13:55
@panamajack: Cáfold meg. 🙂
20. panamajack — 2012-10-22 14:00
@stoppos: Nem arról van szó, hogy nem igaz, hanem hogy ordas közhely, ami semmivel sem visz közelebb a megoldáshoz. Kb olyan, mint az, hogy „ha kevesebbet lopnának a politikusok, lenne pénz lélegeztetőgépre”. Ergo: üres demagógia.
Amúgy az egész „rendszerváltó tanulmányok” lényege az lenne, hogy megkeressük, MIÉRT lehet nálunk üres demagógiával választásokat nyerni és kormányozni, és minek kell változnia ahhoz, hogy ez ne így legyen?
21. stoppos — 2012-10-22 14:06
@panamajack: A megoldást azt nem igen tudom, csak közhelyeket puffogtatni. 🙂
Rövid távút legalábbis. Hosszú távon ott az oktatás és a média. Az oktatás nem tudom merre halad, sok jót nem hallottam róla mostanság.
22. panamajack — 2012-10-22 14:12
@stoppos: A poszt is ilyesmi dolgokról szól. Kár, hogy eddig senki sem reagált rá érdemben…
23. stoppos — 2012-10-22 14:15
@panamajack: Szerintem nagyon jó poszt, a reagálások valószínűleg azért nem jönnek, mert nagyon sok mindenhez hozzányúlsz benne. Ha egy részét kiragadom és arra reagálok, akkor nem a posztra reagálok. Az egész posztra reagálni viszont csak nagy terjedelemben lehetne.
Maga a téma ugye marha összetett.
24. panamajack — 2012-10-22 14:20
@stoppos: Nem zavar, ha valaki csak egy kiragadott részletre reagál (kivéve, ha az a részlet teljesen lényegtelen, mint pl hogy pontosan hányan vándoroltak ki és hová). Elvileg ezeknek az írásoknak az lenne a célja, hogy vitatkozzunk róla.
Annak is örülök, hogy bush84 mondott egy konkrét témát, amiről már tényleg lehet beszélgetni: vajon tényleg zártabb a magyar társadalom a többinél? Szerintem igen, és ha van rá igény, ki is fejtem, miért.
25. stoppos — 2012-10-22 14:28
@panamajack: Engem leginkább az érdekelne, hogy miért akarják egyesek, hogy ez így maradjon? Miért baleset+kormánypropaganda a hiradó? Miért nincs rendes nyelvoktatás? Miért csökkentik az informatika órák számát?
26. panamajack — 2012-10-22 14:32
@stoppos: Mert erre van igény. Ez a poszt ma megjelent a mandineren is. érdemes elolvasni hozzá a kommenteket. Hülyeorbán, hülyebajnai. Ennyit értettek meg az egészből. Mintha a halnak próbálná meg az ember megmagyarázni mi az, hogy nedves.
http://mandiner.hu/cikk/20121022_professzor_pizka_rendszervalto_tanulmanyok_4_extra_hungariam#comments
27. stoppos — 2012-10-22 15:27
@panamajack: A bloghu-n ez a norma. Be sem engednek, ha nem trollkodsz. 🙂
28. karaj — 2012-10-22 15:47
Kedves Jack,
jó meglátások.
„Lengyelországból, Litvániából már évek óta nagyságrendekkel többen vándoroltak ki, sőt, Lengyelország esetében már meg is indult egy komolyabb visszavándorlási folyamat.”
nagyon fontos észrevétel. a kivándorlás nem rossz, a kivándorlás jó. a visszanemvándorlás rossz.
„Egyszóval: átlagos (illetve valamivel az átlag feletti, de semmiben sem kimagasló).”
na ez a másik. tényleg nehéz olyasmit találni, amiben Mo. extremitásnak számítana. aki mást mond, asse tuggya, mi történik körülötte
29. stoppos — 2012-10-22 15:55
Más téma, de milyen jó kis kiegészítés: 🙂
http://buvosszakacs.blog.hu/2012/10/22/brusszeltol_brusszelig
30. karaj — 2012-10-22 15:56
@panamajack: igény az lenne rá. egyébként előzetes álláspontom, hogy a válasz nem.
31. karaj — 2012-10-22 15:58
@panamajack: asszem mindenhol azzal nyernek, csak van ahol titokban vannak konkrét elképzelések is. szóval nem vagyok biztos benne, hogy konkrétan ennek kéne változnia (kivéve, ha a hangsúly az üres szón van, és ennek ellentétén nem azt értjük, hogy a demagóg ötleteket meg is valósítsák)
32. hk417 — 2012-10-22 16:21
@panamajack< Pont erre próbáltam "rávilágítani" a hozzászólásom második felével, de aztán mindenki csak a kivándorlással foglalkozott.
Mégegyszer leírom: összefogás!!
33. karaj — 2012-10-22 17:00
@hk417: és mit értesz összefogás alatt? úgy is kérdezhetném, hogy te hogyan fogsz össze 🙂
34. karaj — 2012-10-22 17:00
@panamajack: léteznek nemzetközileg sikeres magyar cégek, persze, részben az időtényező miatt, nem világverőek. pl a 3 silicon valleybe kijutott startup: prezi, ustream, logmein. régebbiek, nagyobbak: navngo, graphisoft (ezt mondjuk már eladták a németeknek)
35. panamajack — 2012-10-22 17:10
@karaj: És ezekről miért nem lehet hallani a sajtóban, közbeszédben, mint pozitív, követendő példákról? Érdekelnek bárkit is otthon? Kapnak valamilyen állami támogatást (mert ugye a mostani kormány a magyar cégek fő védelmezőjének tartja magát)? Pont azt kellene forszírozni, hogy az ilyen sikertörténetekből tanuljunk, és ezt próbáljuk nagyban megismételni. Ehelyett turult avatunk, és dinnyekartellezünk.
36. panamajack — 2012-10-22 17:13
@panamajack: Ja, és ezért mondom, hogy a magyar társadalom zártabb (rossz értelemben), mint mások. Tessék megnézni ellenpéldának Japánt és Dél-Koreát, amiknél zártabb társadalom nem nagyon létezik a demokráciák között. Mindketten azzal kezdték a felzárkózást, hogy átvették máshonnan azt, ami a legjobban működik.
37. karaj — 2012-10-22 17:37
@panamajack: végülis a Közgép magyar cég, Strabag meg nem, hehe
Az érdekes kérdés, hogy a sajtó miért nem foglalkozik egyáltalán a sikeres magyar üzletekkel (és nem az államira gondolok elsősorban). Szerintem sokakat érdekelne a téma, csak nem is hallották, ha nem forognak üzleti körökben.
A kormányzati vállalkozástámogatás pedig jelenleg egy nagy büdös gyász. Az EU-pénzeket agyatlanul szórják ki random helyekre, a magántőkét bevonó Jeremie seed programból pedig szintén megkérdőjelezhető helyekre (is) áramlik a lé. Egyébként ennek a jobb megvalósítása nem is annyira pénzkérdés lenne, mert a jelenlegi lopásszint mellett is el lehetne juttatni a pénz jó részét a megfelelő cégekhez. És akkor a teljességgel vérlázító adminisztrációs terhekről még nem is beszéltünk.
Azt mondjuk nem gondolom, hogy a dinnye meg a turul zárja ki az értelmes seed policy alkalmazását 🙂
38. panamajack — 2012-10-22 18:03
@karaj: Szerintem meg pont hogy az zárja ki. Illetve az, hogy a közvélemény ezekkel, valamint a belterjes és provinciális ideológiai harcokkal van elfoglalva, ahelyett, hogy feltenné az általad oly szépen megfogalmazott kérdéseket. Mert ugyan a hatalom képes valamennyire „tematizálni a közbeszédet”, de ha a nagyközönséget tényleg annyira érdekelné, hogy miben NEM vagyunk a világ lúzere (kormánytól függetlenül!), akkor azért nem övezné a dolgot ilyen fülsiketítő hallgatás. A vérlázító adminisztrációs terhek dettó. Miért tűrjük? Mert a kádári/gyurcsányi/orbáni átlagembert nem érdekli. Ő amúgy sem akar vállalkozni, legfeljebb azért, hogy az EVA-val, ÁFÁ-val trükközzön. Az IGAZI vállalkozók meg nagyívben le vannak szarva, különösen, ha nemzetközi szinten mozognak. Mert nekünk úgyis a legszebb lányok a fő exportcikkünk.
39. panamajack — 2012-10-22 18:15
@stoppos: Remek cikk! Mintha összebeszéltünk volna! 🙂
Kedvenc passzus: „A Venesz-mítosz persze nem maradhatott volna fenn, ha nem áll mellette a hazai önámításipar nagy és erős bástyája, a “méltán világhíres magyar konyha” mítosza, amely nem kis részben az 1958-as túlnyert brüsszeli expó hozadéka.”
40. karaj — 2012-10-22 19:12
@panamajack: érdekes meglátás. Én a magam részéről a közvéleményt nem tekinteném autonóm cselekvőnek, sokkal inkább egy erőforrásnak, amihez korlátozott mennyiségű felhasználó fér hozzá. És e felhasználók nagy része többé-kevésbé elkötelezett valamelyik politikai párt irányába.
Hogy a konkrét példánál maradjunk, a sikeres magyar cégek bemutatása első blikkre a kormányközeli médiának lenne érdeke egy kis sütkérezés végett. hogy miért nem teszik, az kérdés, talán azért, mert túl gyorsan föltenné valaki a kérdést, hogy akkor mennyiben segítette a kormány ezeket, vagy horribile dictu esetleg gátolta-e.
Hogy az ellenzéki pártokhoz kötődő média miért nem mutat be ilyesmit, az szerintem világos. A szakmai fórumok pedig nyilván nem jutnak el elég emberhez. A kérdés tehát az, hogy létezik-e pártfüggetlen média kellő befolyással egy ehhez hasonló téma felszínen tartásához.
A cégfinanszírozás mizériája más dolog, azt egy ellenzéki (nem feltétlenül pártos) fórum elvileg folyamatosan a kormány orra alá dörgölhetné. hogy a jelentősebb elenzéki szereplők miért nem az önállóságra törekvő vállalkozói réteg problémáinak megvitatásától várják népszerűségük növekedését, nos, azt mindenkinek a fantáziájára bízom.
Szóval, nehéz kérdés ez. A prof által vizionált új politikai aktornak fő témája lehetne ez, persze hogy az ki is lenne konkrétan, az még nehezebb kérdés.
41. karaj — 2012-10-22 19:21
@panamajack: egyébként az obligát lányok üzleti értelemben valóban egy erős exportcikket jelentenek 🙂 az országimázs-tényezőt meg nehezebb monetizálni
42. jochenpeiper — 2012-10-22 19:29
sok igazság van a cikkben.
a kérdés, hogy mit teszünk a _médiával_ mely a közbeszéd tematizálása, a minduntalanul sulykolt „talking point”-ok miatt teljesen hamisan tájékoztat.
Ahogy cikkíró is írta: külpol semmi, bulvár, meg orbán dicsőségbeszédei.
Szó szerint fuldoklunk a szarban, a butító, fölösleges, szenzációhajhász bulvár ürülékben, melyik celeb épp kivel mit csinált és milyen pózban.
„a realitások helyett egy romantikus ábrándképet kergetünk, ahol vagy mi vagyunk a Királyi Nonpluszultra, vagy a legeslegszerencsétlenebb lúzernép.”
ennek hosszú előzménye van. Lényeg, hogy korrupció, az ügyeskedés, a rendszer kijátszása hosszú távon – akárhogy is próbálja mindenki ezt valami sajátos hungarikumként előadni – kinyírja, megöli a bizalmat. amikor mindent kulcsra kell zárni. amikor a lányomat kezelő orvosnál rögtön arra kell gondolom, hogy vajon mennyivel kell megkenni az illetőt, hogy „rendben menjenek a dolgok”. stb.
Magyarországon mindenki ügyeskedik, fusizik, mutyizik, adót csal, sikkaszt, nem ad számlát stb. a rendszer eleve rákényszeríti az embert, különben tönkremész anyagilag. Ebből adódóan mindenki elve bizalmatlan a másikkal – teljesen érthető módon – mindenki irigy a másikra („biztos ő is csalásból szerezte a vagyonát”) stb.
A politikai jin-jang (mszp-fidesz) pedig abban érdekeltek, hogy ez a helyzet minél tovább fönnmaradjon, hisz az egymás iránt bizalmatlan embereket lehet a legkönnyebben megosztani, és átverni. Így van?
A médiapozícióik jóvoltából pedig be vannak betonozva a tematizáló, véleményvezéri szerepbe, mindig ők döntik el, miről folyjék a mesterségesen konstruált „közbeszéd”. A kereskedelmi tévék pedig passzívan belejátszva a politikát teljesen kivették a híradóikból, és csak a fos bulvárt lökik szakadatlan. asztro show, balázs só, mónika só, stb.
ezek a többszázmilliárdos médiabizniszek nem fognak egyik napról a másikra eltűnni. szóval?
43. jochenpeiper — 2012-10-22 19:35
egy kicsit továbbmenve: szinte mindegyik tv-rádió azon van, hogy minél jobban lebutított, megosztott, irányítható konzumidióta fogyasztót generáljon. a boldogtalan ember többet fogyaszt, ez ma is érvényes megállapítás.
Hogyan is képzelhetünk bármiféle minőségi változást, amíg ez a színvonal uralkodik?
44. escargot — 2012-10-22 20:11
Ahogy elnézem, lesz igény egy külön médiás posztra is.
A magyar sikersztorik bizonyos körben ismertek, terjednek – pont azokban a körökben, akikbe vetett halvány bizodalmamat már korábban kifejtettem (fiatal vállalkozók, startup közösség, hallgatók felvilágosultabb csoportjai, stb.), ill. a szakmai médiumokban szerepelnek, igaz, ezek példányszáma jó, ha tízezer.
A politikai lapokat, tévéket, rádiókat nem emlegetném: azok a kőkemény híveknek szólnak, párszázezer fanatikusnak per oldal, egészségükre. A közszolgálatinak csúfolt média már annyiban trükkösebb, hogy egyes rétegek szinte csak ahhoz férnek hozzá (meg mondjuk a két nagy kercsatornához), és az ő véleményüket, világlátásukat befolyásolják – de jellemzően ők sem azok az emberek, akik itt jövőt fognak építeni, max. a választások kimenetele szempontjából fontosak. A nagy talány a kertévé: hogy tényleg valami összeesküvés okán butítják-e a népet, vagy erre van igény, és ez alakít ki egy látszatra lefelé menő spirált? A spiritualitás, pozitív gondolkodás iránti igényt látva azt gondolom, hogy a tunkolós sztorik helyett-mellett a „jó dolgok” iránt is lenne igény, és nem feltétlenül csak a cuki állatos hírbetétekre, hanem akár a sikerekről szóló információkra is. El lehetne kezdeni például jelentős felfedezésekkel, megdöntött rekordokkal (a Baumgartner-sztori például elég pozitívan jött át). Az már fogósabb kérdés, hogy a külvilág iránti érdeklődést hogyan keltsük fel. Első tippem, hogy néhány karizmatikus figura kell hozzá (pl. Tvrtko ilyen lehet, vagy az On the Spot csapat, de pl. a szocializmusban az arab világ iránti elköteleződés is nagyrészt Chrudinák személyének volt köszönhető), és ők kinyithatják a szemeket a nagyvilágra.
45. karaj — 2012-10-22 20:35
@escargot: szerintem két nagyon különböző dologről írtál. a politikailag nagyobbrészt semleges ismeretterjesztő (a külpol azért nagyrészt szintén az, kevés ügy kivételével) műsorok közvetítése az egyik, ezek azért a fiatalabb korosztályban eléggé népszerűek jelenleg is (jó, nem annyira a külpol vonalon főleg)
az erős politikai vonzatú, viszont egyik nagypolitikai szereplő által sem támogatott kontent tolása viszont más lapra tartozik. és itt nem a tartalom előállítója a kérdés, mert az akad mindig, hanem a médium, ami eljuttatja sokakhoz.
„A politikai lapokat, tévéket, rádiókat nem emlegetném: azok a kőkemény híveknek szólnak, párszázezer fanatikusnak per oldal, egészségükre”
ez csak részben igaz, a konkrét pártos médiára. viszont sok médium politikai, de nem csak a fanokhoz szól. szerintem ilyenek a nagyobb netes hírportálok például.
46. escargot — 2012-10-22 20:43
@karaj: Azért a külpol hírek nagy része is kőkemény politika, értékválasztás, világmagyarázat kérdése; nehéz lenne olyan témát találni, ami teljesen független a mi ügyeinktől, illetve nehéz pártosság nélkül tálalni.
Igen, a konkrét pártos médiára gondoltam. A nem párthoz kötődőknél azt érzékelem, hogy valamelyest igazodnak a közhangulathoz, tehát pl. jobbra orientálódnak, ha a szavazók (és így az olvasók) többsége jobbos. Ahol pedig egyértelmű az értékválasztás, ott lesznek rajongók és ellenzők, mintha pártos médium lenne. Szerintem.
47. jochenpeiper — 2012-10-22 20:48
@escargot:
a kereskedelmi tévék kőkeményen a maximális profitszerzésben érdekeltek, ami a jelenlegi állapotokra lefordítva a legsilányabb minőség – kinyírtak valakit- kistigris született -lemészároltak egy családot -kétfejű borjú született – repülőszerencsétlenség, 58 áldozat – vv évi megcsalta a barátját… és így tovább. végtelenített szalag.
a trutymó egy ócska és utolsó szenzációhajhász senki (Azt tudtad hogy Balogh Szilárd a böcsületes neve, csak „visszabosnyákosított”?), mindenből csak a pénz, és az önreklámozás érdekli.
Annak a képzete, hogy a trutymó bármiféle „spiritualitást” képvisel a lehető legkönnyebben és legrövidebb idő alatt realizálható személyi hasznon kívül – önáltatás.
48. escargot — 2012-10-22 21:18
@jochenpeiper: Tvrtko és a spiritualitás két külön gondolati egység volt. Az, hogy milyen értéket képvisel, jelen esetben mellékes, csak arra utaltam, hogy a népszerűségük révén elérhetnek valamit.
A kertévék kapcsán pedig hiszek abban, hogy létezhet valamiféle „pozitív niche” – de ennek validálásához nincsenek adataim.
49. escargot — 2012-10-22 22:25
Pont szembejött egy kis nemzetközi kitekintés: indiai (és egyéb emigráns) technológiai startupok tanulságai az Egyesült Államokban: miért megy nekik, és hogyan üldözi el őket az ország. Izgalmas lehet párhuzamokat keresni.
http://readwrite.com/2012/10/19/why-are-indians-so-entrepreneurial-in-the-us
50. untermensch4 — 2012-10-22 22:40
@escargot: a spiritualitást nem kell támogatni, úgy tűnik ez az évszázad a hit/valláskárosultak évszázada lesz… és a középkorba menetelő fogyasztói nyáj tudatlanul, műveletlenül, zavaros hiedelemvilággal könnyű célpont. a statisztikai többség már évekkel ezelőtt elérte azt a szintet hogy a bulváron keresztül közölhették velük: most pedig gyártunk nektek egy zenei együttest ahol senki nem fog tudni zenélni mert pusztán marketingre építjük az egészet. és ti meg fogjátok venni. és így lett. (spice girls)
ha a bevétel a reklámból van akkor olyan alanyok kellenek akik megeszik. ehhez nem széles látókör kell hanem önzés, mohóság és tompaság… sakk-matt people’s republic of idiocracy
51. timoti — 2012-10-23 00:04
Saját tapasztalatok a KIvándorlásról:
Ez a fogalom IMHO csak nálunk létezik. Nem egész négy hónapja toltam át a kerékpárt Írországba (azóta magyart csak facebook-on láttam).
Vannak itt mindenféle népek, mindenféle színben és nyelven. És egyiküket se hallottam még azt mondani, hogy „ki-” meg „visszaköltözés”. Városokat emlegetnek: „A nővérem Münchenben él”, „A feleségével New Yorkban költözött”, „Londonban kapott munkát”. A meki pultostól az egyetemi tanárig.
Nekem kicsit úgy tűnik, hogy ők így komplett Európában, esetleg világfaluban gondolkodnak.
52. FilcTroll — 2012-10-23 05:40
Pár meglátás: sztem a hamis magyar önkép jókora adag depressziót is tartalmaz, a „rossz diák” lelkifurdalásával vegyítve. Érezzük a felelősséget az elcseszett korokért és berendezkedésekért Horthy és Kádár alatt, de csak párszor tetszettünk forradalmat csinàlni és a kritikus tömeg a legtöbbször hiányzott. Márpedig úgy tűnik, anélkül nem megy, de persze senki nem akar sortűz áldozata lenni. A magyar önkép a gyàvák és tunyák menedéke a „kussolj, húzd meg magad, majd csak lesz valahogy” hozzáállásé. Kádár erre nagyon rá is erősített.
Média: talán meglepő elsőre, de a kermédia elképesztően korrupt. A kertévék menedzsmentje hihetetlen pénzeket tett zsebre az elmúlt évtizedekben: az egyes műsorproducerek még ma is direktben fizetnek nekik a műsorkészítés lehetőségért, a műsorgyártás költségei ugyanis a külföldi tulajdonosok részéről ellenőrizhetetlenek, így ezeket a pénzeket ott el lehet rejteni: valójában a tv pénzét a gyártáson keresztül lapátolják magukhoz. A korrupció a szervezetek egészére rossz hatással van, a műsorok kitalálása és készítése kockázatkerülő (csak licenszelés), mert mindig ott a Láthatatlan Költség.
A néző pedig megeszi, amit kap, mert nincs verseny. Igazán tőkeerős, komoly szereplő a piacra belépni nem tud, a kör zárva van. Az egész ügy magva egy korlátos nemzeti erőforráson, a frekvenciákon való élősködés. A korlátokat kitágító digitális átállás megfúrva.
A kőzmédiáról nincs mit mondani, a komcsik alatt is undorító volt, most még inkább az.
53. FilcTroll — 2012-10-23 05:59
A kivándorláshoz: ha az állami pénzeket arra is kőltenénk, hogy az ifjak külfőldi tapasztalatszerzését támogassuk, akkor hamar fejlődhetnénk. Kultúraimport és kapcsolati bázis lehetne ez, nem csak értelmiségieknek. Járhatna támogatás pl. egy-két éves külföldi önkéntes munkára, agrár tapasztalatszerzésre, ipari vagy bármilyen más munkára is. Aki lehúz pár inasévet Európában, az más szemlélettel fog itthoni vállalkozásba, szakmai- és munkakultúrát hoz haza mindenki javára.
54. karaj — 2012-10-23 09:53
@FilcTroll: költjük. Több olyan egyetemi karról is tudok (gondolom van ellenpélda is), ahol az Erasmus pályázatok létszámkerete rendszeresen nincs kitöltve. Tehát konkrétan annyit kéne tenni azért, hogy a büdös kölyök kimehessen fél évre egy európai országba, hogy kitöltenek egy jelentkezőlapot, de nem.
55. professzorpizka — 2012-10-23 09:59
@karaj: meg tudom erősíteni. Volt olyan külföldi tanulmányutam, amire az egyedüli jelentkező voltam. Nota bene, azért, mert mindenki biztosan tudni vélte, hogy azt a helyet már tavaly levajazták. Ez amúgy tényleg úgy volt, csak a vajazás kedvezményezettje végül másik helyre ment. Nekem viszont egy ügyvéd rokon megtanította, hogy parkolóhely keresésnél mindig el kell menni a díszbejárathoz, mert ott van egy üres hely, amiről mindenki úgy gondolja hogy az a Főnöké és nem parkol oda.
56. karaj — 2012-10-23 10:22
@professzorpizka: a parkolós jó tipp. Hasonló az eset, amikor anyám a nyolcvanas években igényelt egy kínai vízumot anélkül, hogy állami szerv szervezte volna az útját. Az ügyintéző úgy nézett rá, mint a futóbolondra, hogy ezt mégis hogy gondolta. Ekkor megkérdezte, hogy melyik az a törvény vagy párthatározat, ami ezt megakadályozza. Az ügyintéző elgondolkodott, és kapott vízumot. Szóval majd 30 évvel később már ideje lenne az úccselehet-kultusz leépítésének
57. panamajack — 2012-10-23 11:09
@karaj: Erre van egy jó közgazdászvicc: az egyszeri közgazda sétál az utcán, és meglát egy húszezrest a földön. Nem veszi fel, továbbmegy. Miért? Mert tudja, hogy a bankjegy hamis. Honnan? Hát ha valódi lenne, valaki már rég felvette volna!
58. jochenpeiper — 2012-10-23 12:30
Most jutott eszembe:
a médiának és a politikát uraló pártoknak elsőrendű érdekük, hogy az állampolgár minél tudatlanabb, bezárkózóbb, magányos, elidegenedett (a magyarok 36%-ának egyetlen barátja sincs, 1 millió magyar alkoholista), egyszóval minél könnyebben irányítható, állati szintre züllesztett véglény legyen.
Természetesen ez majd’ minden nyugati demokráciában így, van de különösen amerikában.
A magyar helyzet annyiban szánalmas, hogy itt a rendszerváltást „megoldották okosba” (ellenzéki kerekasztal), és így KULTURÁLIS értelemben (kommunista vezérkultusz) töretlen volt az egész folyamat.
Az szinte az összes miniszterelnök a kádári „jó apa”, „bölcs tanító” stb. szerepeket jeleníti meg, amikor pedig csak egy büdös szájú felkapaszkodott proli, tahó az összes (kádár is az volt nyilván). a média nélkül ez a cirkusz elképzelhetetlen lenne, a média öltözteti, stafírozza ki ezeket a bohócokat tisztes államférfiakká téve őket.
a kertévék berobbanása (1997) a teljes szabályozatlanság keretei között a legdurvább fogyasztói agitációs és integrációs propagandát hozta el közénk.
agitációs propaganda: a szöveg a lényeg, a harsány, figyelemfelhívó mondanivaló (pl. a régi komcsi plakátok ennek jó példái)
integrációs propaganda: a beszélő (ha ugyan mond valamit abeszéd nem annyira fontos itt) _viselkedése_ a lényeg, ruházata, karórája, frizurája, viselkedése. Bármelyik divatreklám, az utcai plakátokon feltűnő intimissimi meg egyéb hulladékok ennek jeles példái. Szintén integrációs propaganda, amikor a miniszterelnöki különgépen, bársonyfotelokban terpeszkedve, a legjobb öltönyben-ingben a miniszterelnök _úr_ (így szólítja meg riporter, ugye?) a bölcs tanító hangján előadja a nagytutit.
Tehát az integrációs propaganda kerülőutat használ, nem a mondanivaló a fő lényeg, hanem a vele előadott _viselkedés_, külsőségek, ruházat.
az agitációs propagandát viszonylag könnyű kiszúrni, az integrációsnál rendszerint legfeljebb valami homályos érzése van az embernek, de nem tudja megfogalmazni, mi a probléma.
Ez a kis kitérő azért kellett, hogy illusztráljam: kertévék a lehető legfejlettebb, legnaprakészebb amerikai PR- marketing, és reklámtudást hoztak a komcsi propagandától amúgy is eltompított tömegek életébe. Ez halálos kombinációnak bizonyult.
Egy diktatúra bukásától számítva kb 20 év, amíg az első, viszonylag szabad és relevánsan értékelhető hangok meg tudnak jelenni. Normális esetben ezek a hangok idővel többségbe kerülnek. Magyarországon viszont évtizedekre le vannak osztva a véleményvezéri pozíciók, le van osztva a tematika, gondosan a huszadrangú.
A pártok képviselői közötti kommunikáció minden egyes eleme gondosan meg van szervezve.
1) nemlétező, nonexistent, pl. egy ellenzéki kerekasztal, vagy össztársadalmi kerekasztal. Egyetlen egy tévéműsor sincs, ahova behívnának az összes parlamenti párttól egy-egy embert, a műsorvezető feldobna egy témát, mindegyik politikus kifejthetné a véleményét, és a szavazó pedig a hallottak fényében dönthetne arról, hogy melyik a logikusabb. egyetlen egy ilyen sincs!!!!.
Ehelyett az van, hogy a műsorvezető rögtön egy újságíró (->véleményformáló), 5 perces monológgal indít, tematizál, bújtatottan megjegyez, sejtet, céloz, van egy darab ellenzéki, meg két másik _újságíró_, akik kényelmes többséget (sok lúd disznót győz) alkotva bármikor szétmobbolják, túlkiabálják, megzavarják a meghívottat. ez a hoszabb verzió (általában az ilyen műsorok félórás, max 45 perc terjedelműek).
2) a sokkal szélesebb körben elterjedt változatban az interjúk ideje 10-15 perc, a műsorvezető (újságíró) megint 5 perces monológgal indít, mire az ellenzéki egyáltalán belemelegedne, közli, hogy „sajnos nagyon kevés időnk van hátra”, ezt többször is megismétli, valamint ott zavar, tesz keresztbe, ahol csak lehet. az atv ilyen szempontból sajátos, ott a meghívott fideszesekkel próbálják ezt játszani. Jó példa erre Kálmán Olgica esete Tarlóssal legutóbb.
Természetesen a pártmédiák 100%-ban alányalnak, alákérdeznek az ő embereiknek, erre bármely oldalról elég példát lehet sorolni.
eredmény: kölcsönösen felépített elefántcsont-tornyokból kiabálnak egymásra a süketek hangosbemondókkal, miközben a bulvár uralkodik.
A bulvár -és pártmédiák nem fognak társadalmi közbeszédet csinálni. az internettel eljött az alternatív média kora, de a széles tömegekhez nem jut el.
azoknak bőven elég az rtl, tv2, hírtv, echo, atv, királyi tévé, stb. De ez talán még változhat.
Kell egy grassroots média, internetre feltöltött össztársadalmi kerekasztal-beszélgetésekkel. a nagy kérdés, hogy a nagy monolit pártok (mszp, fidesz) küldenének-e embert ezekre a vitákra, illetve bejönne-e a híres liberális tolerancia, amelyik pl. sose ülne le egy jobbikossal egy asztalhoz. De ezt is ki lehet jól aknázni: aki nem jön el, az a véleményét sem mondhatja el.
A mostani soproni időközin pl. a fideszes jelölt nem ment el, és így a teljes műsoridőben az mszp-s függetlent (a későbbi győztest) kérdezhette a műsorvezető a helyi tévében…:-) Aki kimarad, az lemarad.
Ha ezt jól tudja artikulálni egy ilyen majdani műsor vezetője, akkor ezzel jó pontokat lehet a nyilvánosság koncepciója számára szerezni, és aki nem jött el, az fog kellemetlen színben feltűnni. De persze ezzel együtt is elég rögös az út még.
szervezkedni kell. meg kell szervezni egy társadalmi-politikai fórumot, ahol az aktuális politikai ügyeket meg lehet beszélni, és ahol mindenki felé egyforma mércével mérnek. erre még csak szándékot sem látok, szerintem az emberek többsége annak 1%-ával sincs tisztában, amit ide leírtam. homályosan érzik, sejtik hogy ez lehet a gond, de megfogalmazni, érthetővé tenni képtelenek maguknak. Addig pedig mindig csak valami mást okolnak, mint ami a fő gond.
Amint ez lehetséges lenne, onnantól apolitikus mondana valami, ütköztetné az érveit a többi politikai képviselővel, és a nézőnek-hallgatónak lenne referenciája, vonatkoztatási pontja, hogy melyik álláspontot fogadja el.
59. aldebaran — 2012-10-23 12:33
Ha jól tudom, akkor a lengyelországi kivándorlók főleg „aljamunkát” mennek végezni. Mi az, amit egy ilyenből tanulni lehet? Mit hozhatnak haza a saját összekuporgatott pénzükön kívül?
60. escargot — 2012-10-23 13:17
@timoti: Igen, valahol ez tűnik a „korszerű” megoldásnak. Csak nálunk közben a kozmopolitát a hazaáruló, ill. a (…) zsidó szinonimájává züllesztették a hivatalos és a közbeszédben, úgyhogy nem nagyon érthető már a koncepció sem.
61. panamajack — 2012-10-23 14:00
@aldebaran: Azt, hogy láttak és megtapasztaltak egy normálisan működő országot, ahol becsületes munkával is el lehet lenni. Hogy ezentúl meglesz az igényük arra, hogy ez otthon is így legyen. Egy fecske lehet, hogy nem csinál nyarat, de több százezer már jó eséllyel igen. Mellesleg még ha kivándorlók/hazatelepülők többsége kétkezi melós is, azért messze nem mindenki. Elég csak Donald Tuskra gondolni, a köztársasági elnökre…
62. jochenpeiper — 2012-10-23 14:10
az egyik korábbi cikkből kiemelve, de úgy vélem ide tartozik
“Teljesen új frontot lehet nyitni a közbeszédben azzal, ha egy tényleg profi marketinges csapat segítségével egyszerű, csattanós, mégis szakpolitikai üzeneteket fogalmaznak meg, amelyek az adott szakterületen a normális működés felé mutatnak”
a gond szerintem ott van, hogy amely pártoknak megvan a pénzük, erőforrásuk erre, azok másként gondolkodnak a magyar választóról, és a legkisebb ellenállás irányába mennek. ebben az országban szinte minden kommunikáció a legkisebb ellenállás irányában megy.
A pártok többsége csak a saját közönségének tud zenélni. Aki meg túl sokfelé zenél, az identitását veszti.
A magyar embernek érzelmi azonosulás kell. innentől bukott szinte minden meggyőzési kísérlet, amely az „észérvekkel” operál.
A magyar út a közbeszéden át vezet. Ha a pártok képviselői rendszeresen ütköztetnék _egymással_ (és nem a mikrofonállvány-homokzsák újságíró-csicskákkal) a véleményüket, lehetne szavazni, ki adta elő jobban a véleményét, lehetne sms-en kérdéseket beküldeni, akár műsor közben is…
egy ilyen környezetben a pártok is megszoknák, hogy heló., lehet hogy a másik politikus/ vagy néző nem szopja be az egybites sablondumát arról amit mondok, és úgy helyreigazít, hogy arrúl kódulok.
Ez egy stimuláló környezet lenne, hogy egyszerű, érthető, de mégis logikus és megvédhető kommunikáció alakuljon ki, ami akár, ha divatot lehet neki csinálni, az egész országnak példa lehet.
A jó politikus tud IMPROVIZÁLNI, nemcsak papíron leírt szöveget elmondani.
Ily módon akármilyen érdekes felvetés ez a vicces-jópofa merketing, mégis csak másodlagos jelentőségű.
63. panamajack — 2012-10-23 14:26
@jochenpeiper: Sok igazság van ebben.
64. professzorpizka — 2012-10-23 14:30
@jochenpeiper: Másodlagos, igen. De azzal lehet itt a neten egy kis nyilvánosságot csinálni talán. A varánusz meg a többi hasonló az tévút, kattintásvadász hangulatkeltés.
65. aldebaran — 2012-10-23 14:40
@panamajack: nagyon jól megfogalmaztad azt, amit valahogy sejtettem, de nem sikerült kimondanom, köszi.
66. jochenpeiper — 2012-10-23 15:00
@professzorpizka:
ez nagyon igaz. a varánusz a mindenkiből kiábrándultak gyűjtőhelye. habármost Bajnainak mintha alázenéltek volna egy kicsit, nem tudom, lényeg hogy 99%-ban mindenkit fikáznak.
1) a negatív mondanivaló (~fikázás) szint mindig hatástalan marad, míg a pozitív mondanivaló szinte mindig átjön. Ez a PR-marketing egyik alaptörvénye. ebben a országban direkt van (megengedve: „mintha direkt lenne”) megakadályozva a pozitív mondanivaló. Mindenhol a veszekedés, vagy teljesen hiteltelen alányalás folyik. Csak a fidesz „pozitív üzenete” (új magyarország, kemény harcban állunk de mindent megteszünk végül győzni fogunk, mi vagyunk a nyerők, a menők stb) jöhet át, a többi pártot kivétel nélkül kötözködő, marakodó „csak bírálni tudnak”- színben mutatják be.
2.vissza a varánuszhoz: (feltételezve hogy őszintén mindenkit fikáznak): az ilyen mindentfikázós blogger/olvasója vajon kire fog szavazni? 4 évig „senkisemjó”, aztán 5 perc alatt eldöntöm a szavazófülkében? „orrbefogva, halkan anyázva”? Nevetséges. egyébként is, mennyire hiteles az olyan ember, aki 4 évig szid mindent, („minden párt hazudik!”) majd mégis leteszi az egyik erő mellett a voksát…
a varánusz egy logikai csapda. Zsákutca.
Te marketinges vagy egyébként? A „Rábeszélőgépet” (Aaronson), ill „A befolyásolás lélektanát” (Cialdini) olvastad?
67. karaj — 2012-10-23 15:17
@jochenpeiper: „ebben az országban szinte minden kommunikáció a legkisebb ellenállás irányában megy”
mindenhol máshol is. miért választana egy (politikai) vállakozó olyan irányt, ahol nehezebben éri el a célját?
„A magyar embernek érzelmi azonosulás kell”
mint minden másik embernek is, lásd a cikk állítását a lángoktól ölelt mediokritásáról
„bukott szinte minden meggyőzési kísérlet, amely az “észérvekkel” operál”
ez nagyrészt azért van, mert lehetetlen, hogy az egységsugarú állampolgár rendelkezzen olyan információkkal, ami alapján ki tudja értékelni pl. egy gazdaságpolitikai lépés racionalitását
„logikus és megvédhető kommunikáció alakuljon ki”
vagy csak elbeszélnének egymás mellett, oszt kiválaszthatod, amelyik tetszik, ugyanúgy, mintha más-más újságban írták volna le ugyanezt. a parlamentben mindig vannak viták, te nézed?
egy szó, mint száz, ez a megközelítés egy irreális utópia szerintem. az átlagember nem akadémikus (pedig az átlag akadémikus se egy matyóhímzés)
68. jochenpeiper — 2012-10-23 15:25
@panamajack:
„Tessék megnézni ellenpéldának Japánt és Dél-Koreát, amiknél zártabb társadalom nem nagyon létezik a demokráciák között. Mindketten azzal kezdték a felzárkózást, hogy átvették máshonnan azt, ami a legjobban működik.”
A japán példa, mint fejlődés, nagyon érdekes. 1868-ban, a Meiji-reformok idején kezdődött, miután a sógunátus megszűnt, és a hatalom visszakerült a Tennó („a Menny fia”, Istencsászár ) kezébe, aki proklamálta, hogy mostantól fejlődni kell, felázárkózni a nyugathoz, stb.
(a ’45 utáni fejlődés voltaképp erre hagyományra épült.)
Tehát azt látjuk, hogy egy szakrális vezető, aki egyben politikai vezető is, FÖLÜLRŐL indítja be a reformokat, indít el egy mozgalmat, amely az egész országot felforgatja (a szamurájok mint társadalmi osztály megszűnése pl) , ugyanakkor meg is újítja azt.
A zárt birodalmaknál bizony fölülről jön a „megváltás” – ha jön. ez nyilván valamilyen mértékben igaz a zárt demokráciákra is, ahol megszűnt az egyszemélyi/szakrális vezetés (és ennek következtében káosz, zűrzavar uralkodik).
69. professzorpizka — 2012-10-23 15:28
@jochenpeiper: jogász és üzleti (MBA) diplomám van, Aronson megvan, Cialdinit nem olvastam.
70. karaj — 2012-10-23 15:30
@jochenpeiper: a nagyon nyitott birodalmaknál is jöhet felülről, lásd FDR és a new deal. a két megközelítés érzésem szerint hasonlít a mostanában zajló (új)keynesiánusok és hayekiánusok közti közgazdasági vitára, ami tudtommal korántsem eldöntött vagy eldőlni látszó, köszgazdászok javítsanak
71. jochenpeiper — 2012-10-23 15:44
@karaj:
„vagy csak elbeszélnének egymás mellett, oszt kiválaszthatod, amelyik tetszik, ugyanúgy, mintha más-más újságban írták volna le ugyanezt. a parlamentben mindig vannak viták, te nézed?”
Mindenképpen jobban ösztönözné a résztvevőket, hogy egymásra reagáljanak, reflektáljanak stb.. Ha más nem, egy jó kis „só” lenne. Persze itt többről van szó, lényeg hogy az érdekeset kössük össze a lényegessel. Hogy legalább részben! ne a celebekről, ki-kivel-mit-csinált típusú témákról menjen a közbeszéd, hanem pl arról, hogy X politikus hogy legyőzte vitában Y-t.
a parlamenti viták monológ jellege, a válasz-viszontválasz rendszer (3 ill 1 perc hosszúságban), és mindezt ömlesztve 8 órán át, ez szerintem szöges ellentéte annak, amiről én beszéltem.
„ez a megközelítés egy irreális utópia szerintem.”
akár még igazad is lehet, de más okok miatt, mint amiket leírtál.
72. panamajack — 2012-10-23 15:48
@jochenpeiper: Akkor ott van Finnország. De Japán esetében sem az az egyetlen olvasat, hogy csak despotikus módszerekkel lehet felzárkózni. A másik lehetséges felfogás pl az, hogy egy olyan végletesen hierarchikus és extrém elzárkózó társadalom, mint a japán is képes volt nyitni a külvilágra (legalábbis gazdaságilag), tehát nekünk is sikerülhetne. Amúgy meg Meidzsi császár nem egyszemélyben vezényelte le a változásokat, hanem csak elindította a folyamatot. Ráadásul a II VH után előlről kellett kezdeni mindent, ezúttal (formálisan) demokratikus keretek között.
Ami az én mondanivalóm szempontjából lényeges, az pl a Toyota alapítójáról egy legenda: Toyoda-san kiment az 50-es években Amerikába, hogy megnézze, hogyan műlödik a General Motors, az akkori csúcs. Toyoda-san nem volt oda attól, amit látott, az óriáscég rengeteg hatékonytalansági problémával küszködött. Már azt hitte, fölösleges volt az útja, amikor betévedt egy szupermarketbe (ilyen akkor még nem nagyon volt máshol). Na ekkor megvilágosodott! Miután hazament, a szupermarketek logisztikai alapelvei szerint szervezte meg a gyárát (just in time rendszer, kanban), amit később az egész világ utánozni kezdett.
Tehát:
1. nem esett hasra kritikátlanul a nyugattól
2. Viszont ami jót látott, az eltanulta, és otthon innovatívan alkalmazta.
73. professzorpizka — 2012-10-23 15:54
@panamajack: és ne feledjük, a japánok nélkül nem lenne bukkake, gokkun, genki porn és guro hentai sem! 😀
Az 1905-ös orosz-japán háború japán sikeréről olvastam valahol hogy a japán haditengerészetnél az mehetett a hajóra aki tudott írni-olvasni (és a terjedő iskolarendszer miatt ez már nagyon gyakori volt) míg az orosz hajókra soroztak és a matrózok jó része úszni se tudott, nemhogy írni olvasni.
74. professzorpizka — 2012-10-23 16:00
@panamajack: magamban mérnökszem-effektusnak hívom a jelenséget. Olvasgattam régebben olyan írásokat amelyeket különböző hazai katonatisztek írtak arról, amikor 89-90 táján először láttak NATO technikát. Mind lényegében arról szól, hogy nézik, elemzik a paramétereit, hümmögnek, hogy jé ez tényleges ötletes, de amaz a mi rakétánkon sokkal jobb… megnézik és értékelik.
75. jochenpeiper — 2012-10-23 16:05
@karaj:
„két megközelítés érzésem szerint hasonlít a mostanában zajló (új)keynesiánusok és hayekiánusok közti közgazdasági vitára”
Nyilván aki inkább az egyeduralmat favorizálja, az keynesi, míg a demokrata (libertárius-liberális) az inkább von mises és hayek szellemi örökségét képviseli.
„a nagyon nyitott birodalmaknál is jöhet felülről, lásd FDR és a new deal.”
ja, ez az: mindig felülről, sohasem alulról:-) én pozitívan tekintek az alulról szerveződésre, de ezek a példák nem azt támasztják alá…..:)
76. panamajack — 2012-10-23 16:06
@professzorpizka: Vagy hogy még régebbre visszamentjünk, Széchenyi is hasonlóképpen cselekedett, miután bejárta Angliát.
77. karaj — 2012-10-23 16:15
@jochenpeiper: szerintem a keynesianizmus-despotizmus és hayekizmus-demokrácia(bár mivel az szerintem alapvetően egy reprezentációs forma, inkább szubszidiaritást vagy hasonlót kéne mondani) párhuzamok nagyon sarkítottak, egyenesen nem is helyesek. de jobb lenne, ha ezt egy közgazdasági végzettséggel rendelkező egyén helyretenné
78. karaj — 2012-10-23 16:19
@panamajack: hasonló történt a hangszergyártás során, amikor néhány évig a japán (akkoriban alapvetően koppintásnak tekintett) Fender gitárok jobb minőségűek voltak, mint az egykorú USA gyártmány, csak jóval olcsóbbak. ezt utána gyorsan korrigálták.
de korábban beszéltünk róla, hogy az általad emlegetett hozzáállás nem hiányzik nálunk sem, csak gyenge
79. professzorpizka — 2012-10-23 16:21
@karaj: yamaha hangszertulajként ezt meg tudom erősíteni 🙂
80. panamajack — 2012-10-23 16:36
@karaj: „az általad emlegetett hozzáállás nem hiányzik nálunk sem, csak gyenge” – Ha teljesen hiányozna, meg sem írtam volna a posztot, mert nem volna értelme.
81. jochenpeiper — 2012-10-23 16:46
@panamajack:
az a baj, hogy csupán Széchenyi (na jó, még Wesselényi, Festetics, de nagyjából ennyi) járta Európát. Az egész uralkodó elitnek ezt kellett volna csinálnia.
hiányzott az egységes közbeszéd, hogy a császár vagy király ezt mondta, ezt kell csinálni. ennek következtében a magyar nemes 90% a birtokán heverészett, meg vadászott, meg a menyecskékkel hetyegett. Széchenyi meg páran tették a maguk dolgát becsületesen, jó darabig hülyének is voltak nézve. Az utókor persze őket igazolta, csak közben vészesen lemaradtunk ’48-ra
elgondolásom szerint ha a magyar technológia és innováció a reformkorban nem csak szórványos egyéni akciókból állt volna (lásd Széchenyi és tsai), hanem egységesen megvalósul, akkor pl. egyedi fejlesztésű tömeggyártott magyar fegyverekkel, puskákkal, ágyúkkal, röppentyűkkel (rakétákkal) 1848-at is meg tudtuk volna nyerni. egyszerű technológiai fölény. Hiányzott a fölülről megmondás, és így inkább pató pálok lettünk.
Tetszik Toyota-san története, de ő is azzal a hátszéllel érkezett, hogy technológiai fejlődés mindenáron. Nem kell ehhez nacionalistának sem lenni, egyszerűen ebben a környezetben nőtt fel.
Finnország nem jó példa, mivel keleti nép vagyunk, sajnos vagy szerencsére. genetikailag részben keleti, nyelvében és ősi műveltségében teljesen az. Erre aztán rátelepedett a nyugaton töltött ezer év, felemás állapotokat eredményezve.
82. FilcTroll — 2012-10-23 16:54
@karaj: ’79-es Yamaha G100 gitáralap és öreg japán Oakland basszusgitár tulajdonosaként én is tanúsítom. 🙂
Na, most beszél Bajnai Gordon, meghallgatom.
83. jochenpeiper — 2012-10-23 17:00
@professzorpizka:
hasonló történet, amikor a britek föltörték a német, az amcsik pedig a japán kódokat a II VH-ban.
Vagy pl a német győzelem 1914-ben Tannenbergél, amikor a németek észrevették, hogy az oroszok titkosítás nélkül, „open in the air” küldik az rádióüzeneteiket. egy kicsit segít a győzelemben, ha tudod, az ellenség miről beszél, ugye….:)
84. panamajack — 2012-10-23 17:11
@jochenpeiper: „hiányzott az egységes közbeszéd, hogy a császár vagy király ezt mondta, ezt kell csinálni.” – Na ez az, ami Magyarországon sohasem működött. Lásd szegény kalapos királyunkat, II Józsefet. Nálunk a felvilágosult diktatúra eleve kudarcra van ítélve. Itt csak a sötét bunkó, de puha diktatúrák tudtak hosszabb távon érvényesülni, amik kifejezetten a pató páloknak kedveztek.
„Finnország nem jó példa, mivel keleti nép vagyunk, sajnos vagy szerencsére. genetikailag részben keleti, nyelvében és ősi műveltségében teljesen az.” – na erre a válaszom a poszt első két bekezdése!
85. jochenpeiper — 2012-10-23 18:04
@panamajack:
Én nem gondolom a magyar népet „kiválasztottnak” (és ebből fakadóan „másnak”), semmilyen mitikus értelemben.
Én azt gondolom, hogy ez elszigetelt nyelvünk (szemben a nyugati angolszász-germán tömbbel) , a jellegzetes nyelvi gondolkodásmódunk (mellérendelő, szemben a latin és germán alárendelő nyelvekkel), valamint sajátos rendi berendezkedésünk (familiaritás, szemben a hűbéri viszonnyal) az európai kultúrával szemben igenis „mássá” tesz bennünket. Lehet hogy pl. a rendiség-familiaritás sok embernek kevésbé fontos, de egy fontos szemléletbeli különbséget tükröz.
Tehát észrevételből, nem pedig érzelmi reakcióból származik a megfigyelésem.
Azonkívül: én úgy gondolom, hogy magyar lelkialkathoz, mint ahogy az oroszhoz, japánhoz, kínaihoz, kissé közelebb áll a tekintélyelv. Ettől még azt lehet jól csinálni.
Én személy szerint nem döntöttem el, hogy végülis melyik elv, a tekintély- vagy a demokrácia elvnek kell-e végsősoron mindenben érvényesülni. Van jó meg rossz ebből is, abból is.
történelmi szempontból azt hiszem, hogy a rövidesen eljövő nyugati pénzügyi és gazdasági összeomlás tekintetében rövidtávon mindenképpen a tekintélyelvű megoldás látszik a kivezető útnak. de lehet hogy tévedek. Nem ez alényeg egyébként.
térjünk vissza csak a kiindulópontra. Úgy vélem, eléggé hatásosan lefestettem a hazánkban uralkodó médiaviszonyokat. egy nyitott, európai-amerikai társadalom esetén az internet mint megváltó csodafegyver akár még működhetne is, de egy zárt, megkövült társadalom esetén mint a mienk, ez nem működik. Szociológia.
a másik probléma: amíg itt megtanuljuk a demokráciásdit, addig megint végleg lemaradunk valamiben. elég ha csak a régi-új nukleáris hasadóanyagra, a tóriumra gondolunk, amely témában csupán a kanadaiak, norvégok, ausztrálok, csehek és britek indítottak projekteket, illetve állítanak föl parlamenti lobbicsoportokat.
http://en.wikipedia.org/wiki/LFTR
„recent developments” résznél nézd.
a technológiai fölény pedig úgy működik, hogy amíg az egyik országban vígan/szomorúan/dühösen lubickolnak a szarban, addig a többi ország éles versenyfutásban áll egymással. Ha megépül az első reaktor, a szénből nyert energia költségének 1/500-ada lehet a tóriumból kinyert áram ára(/kWh).
Ez gyakorlatilag ingyenessé ( legalábbis: „mindenki által megfizethetővé”) tenné az áramot. télen ezzel lehetne fűteni, stb. a tórium-erőművel tengervizet is lehet gazdaságosan! sótalanítani. ebben különbözik az államilag agyondotált szél- és napenergiától, hogy ez olcsó, gazdaságos, és biztonságos. Már voltak is ilyen reaktorok (pl. Oak Ridge-ben), de kellett az urán az atomfegyverekhez, így hát inkább maradtak a hagyományos atomreaktoroknál.
Ez mondjuk, ha együtt gondolkodunk- szeretném a véleményeteket látni- lehetővé tenné, hogy egyszerű technikai ugrással kinőjük legalábbis a minket marcangoló gazdasági problémák jelentős részét. olcsó áram, olcsó energia. ez kiegészülve megfelelő beruházási (K+F) és közmunkaprogramokkal csodát tehetne.
Kéne egy párt, amely -többek között- az elérhető olcsó energiát zászlajára tűzi. mit gondoltok?
86. professzorpizka — 2012-10-23 18:09
@jochenpeiper: lesz high-tech/alapkutatás poszt is, szóval várom az ötleteket 🙂
87. jochenpeiper — 2012-10-23 19:18
@professzorpizka:
a high-tech természetesen nagyon fontos :), de legalább olyan érdekes a low-tech. Ebből kettő, ami most hirtelenjében eszembe jutott:
1) Szeretném ha a politikai elfogultságtól mentesen megnéznéd ezt a képet. A híd 1935-ben készült, a Reinhardt Plan keretében, _közmunkából_.
http://m.cdn.blog.hu/tr/tranzit/image/2008_09_4het/blog_szemerey3_3.jpg
ritka esztétikai pillanat, amikor a formák ilyen tisztán, és egyben tetszetősen meg tudnak jelenni együtt.
Kérdés: mi állt rendelkezésükre? 1935-ben a mai munkához nyomokban sem fogható, nehézkes, benzinzabáló munkagépek álltak csak rendelkezésre. ezen kívül ott volt a csákány, lapát, ásó, meg a német munkás két dolgos keze.
Ennyi. Az esztétikai mondanivaló egyszerűen világszínvonalú. És mindezt közmunkából, a ’30-as évek munkagépeivel. Ha németek meg bírták csinálni 70-80 éve úgy, hogy az utak többsége ma is menetképes, akkor mi is meg bírjuk csinálni.
A másik:
Vagy ott vannak a hagyományos rendszerű (tehát nem maglev) sínpályán üzemelő mostani kínaí gyorsvasutak, 300 km/h-s sebességgel. az átlagos utazási sebesség 250 km/h (!!!). Hagyományos sínpályán!!!
Magyarországon mennyi az vonat-utazósebesség átlagban? 50-60 km/h körül. a kínaiak perpillanat 4x-5x gyorsabban közlekednek, mint mi.
nemzeti gyorsvasút-hálózatot, közmunka-programokat! A cél a világszínvonal!
Ezt kéne szerintem a közgondolkodásban megjeleníteni. Törjünk már ki ebből a szarból, ami itt van.
88. kszabo — 2012-10-23 19:23
Mindenki lop( tengeralatti kitermelés) – mindenki hazudik(a növekedés a fejlődés)
A fejlődés az emberiség létszámának tervezett csökkentése. Még koncepció sincs a témában, mivel a kifutó nemzedékek eltartása lekötné a szuper profitot. Ezt már száz éve kellet volna indítani, de két méregdrága háborúra ment el a lé, és a hidegháborúra a maradék.
Lehet konteózni a győztes társadalmi viselkedésre, ami utánunk jön, vagy még a mi életünkben.
89. panamajack — 2012-10-23 20:07
@jochenpeiper: Negyedik köztársaság helyett Harmadik Birodalmat! Az lenne csak az igazi rendszerváltás!
90. jochenpeiper — 2012-10-23 20:57
@panamajack:
ezt akkor, ha felülről indulunk. De induljunk akkor alulról.
Miféle alulról szerveződő grassroots-mozgalmat tudnál említeni, amely a demokrácia kiszélesítésével, „részvételi demokráciával” lép fel? amely leszámol a hamis beállításokkal, felelős polgári magatartásra okít?
a piktor lefoglalta magának a „polgáriságot”. a 4k-lmp komplex lehet hogy most beáll bajnai alá, legalábbis erős lesz a nyomás rajtuk, hogy most visszatért. egyébként meglepő módon a 4k-lmp-nek is az baja, hogy nincs médiafelületük, meg persze fúrják egymást kívülről-belülről. erre jó bizonyíték a tóth luca- levél de tartalmában még vádolóbb az ivády válasza. Egyszóval még jó sokáig nem formálják jelentősen a közvélelekedést…
Aztán ott van az általam említett független médiafelület. még ötletszinten sem láttam eddig (saját magamon kívül) megjelenni. ennyit arról, mennyire van ez a gondolkodásmód elterjedve…..nyugodtan vállalja föl valaki az ügyet, valami eltökélt demokráciahívő. támogatni fogom, mert hasznos ötletnek gondolom, és egyébként is én találtam ki. Ha komolyan vesszük a demokráciát, akkor bizony ezt kell csinálni.
Kell egy mindenki irányában elfogulatlan, egyforméán szkeptikus médiafelület, minimál-költségvetéssel, youtube-ra feltöltött videókkal, a fontos dolgokról való közbeszéd megteremtésének igényével.
először afféle házivideó-rendszerrel, később ezt kiszélesíteni, és egy távközlési vállalatot stúdióval, felszereléssel létrehozni, amelynek kuratóriumába minden párt delegálhat 1 embert. a tv-s viták szabályait és kereteit részletesen ki kell dolgozni.
Az innen-onnan irányuló suttogópropagandát (biztos az X vagy Y. párt áll mögöttük) és egyéb lejáratókampányokat is ki kell majd védeni. Kemény menet.
Amint akármilyen okok miatt akár egy parlamenti párt is eleve kimarad (pl: a jobbikot márpedig egy vitára sem hívjuk meg, mert nácik pfujj) ebből a bizniszből, az egész értelmét veszti, gondolom ez alapvető. az össztársadalomba az össze parlamenti párt beletartozik. őket választotta nép, ők képviselik a lakosságot.
meg tudjátok csinálni? Vagy legalább: láttok esélyt ennek magvalósulására?
91. kismy — 2012-10-24 00:21
én csak egy alulképzett kültelki munkásgyerek vagyok, aki amúgy is részeg, és nem olvastam el az összes hozzászólást, mer’ úgy is elfelejteném, demégis…
régen láttam leírva ennyire összeszedetten mindazt, amit nagyon sokszor gondolok a második és a negyedik sör között. mindig baromira meglepődök, amikor külfödi beszámolók a nyitott és kedves és mosolygós és elfogadó és és és magyar emberekről írnak. olyankor megpróbálok elgondolkodni, hogy ezek tényleg itt jártak vagy Bukarestben? elég sok helyen jártam a világban – a Torontó-Vlagyivosztok vonalon mozogva majd mindenhol – de kevés annyira begyöpösödött, világtól elzárkózó, ókonzervatív néppel találkoztam, mint saját nemzetem. még a Kaukázus elzárt hágóján üzemelő kifőzde tulajdonosának lánya is érettebb gondolkodással szemlélte a körülötte zajló eseményeket, mint mi itt Ejrópa szívének kissé keletre eső csücskében, amit ugye mi védtünk meg minden gonosztól, aki erre járt. a mély történelmi önsanyargató búsulásunk, a minket-mindenki-annyira-utál szemlélet (tényleg elgondolkodtunk már ezen: vajon miért gondoljuk mi mindezt?), a szittyakuruc (karikában kis R – profP miatt) mentalitás, a kádári szocializáció tizenévesekre is ható élménye…mindmind külön-külön és együtt is képtelenné tesz minket arra, hogy a kertkapun túl is nézzünk. persze néha átemeljük tekintetünk rajta, amikor a szomszéd vadonatúj Volvójával áll a garázsba, mert a köcsög biztos sikkasztott a munkahelyén – és ilyenkor elfelejtjük azt, hogy mi is megtettük, csak kevesebbet sikerült és így csak Suzuki jutott.
na mindegy, megyek aludni, mielőtt belebonyolódok itten saját izéimbe. lényeg a lényeg: köszi a bejegyzést, mintha magam írtam volna!
92. Tromb74 — 2012-10-24 01:37
Tyű, milyen kis élet kezd itt kialakulni. Örömmel látom.
Panamajack cikke elég jól rávilágít arra a bizonyos „turáni átokra”, a kérdés már csak az lenne, hogyan lehet megszakítani ezt az ördögi kört, aminek a jelenlegi politikai helyzet inkább következménye, mint oka.
Az egyik hiba valóban az lehet – amit ő is említ-, hogy a külföld legfeljebb bulvár hírek színtjén létezik a többség számára. Sőt, könnyen lehet, hogy ez az egyik legnagyobb probléma.
Ez a napi politikai történésekből is szépen kiviláglik. Orbán nagyon szépen épít erre az elszigeteltségre. Láthatóan nincs az az ordas hazugság az EU-val, IMF-el kapcsolatban, amit cirka egymillió hívő be ne nyelne.
Ez önmagában kevés, kell még itt lennie másnak is. Feltételezem, hogy a kontrolálatlan pszichózis csak néhány százezer ember cselekedeteit determinálja, azok is inkább a radikális vonalat erősítik (jut azért belőlük máshova is).
A legszélesebb réteget feltehetőleg a félelem, gyűlölet, elkeseredettség különleges elegye taszítja erre-arra, ennek a tömegnek a nagyságát cirka kétmillióra becsülném és persze némi átfedés is feltételezhető a fenti kategóriákkal.
Én a (nem dolgozó) nyugdíjasokat külön csoportba sorolnám, mert úgy gondolom, többségük egyszerűen pillanatnyi érdekek alapján dönt (talán tévedek)
Ezekből azért nagyjából összejön az a csoport, akik érvényesíteni akarják akaratukat a választásokon, tehát aktívan részt kívánnak venni az ország sorsának alakításában.
Szerintem a feladat az lenne, hogy a következő választásokon (optimista verzió) a zemberek felelős, saját pillanatnyi érdekükön, érzelmi álapotukon túlmutató döntést hozzanak. Azért gondolom ezt fontosnak, mert mára úgy összekuszálódtak a dolgok, hogy az állam nem tölti be azt a funkciót, ami feltétele lenne egy szép új világ megteremtésének.
Az utóbbi időben történt néhány olyan dolog, ami megrázta a zembereket, talán a társadalom egy része felnőtt a sokk hatására. Ilyen élménynek gondolom az öszödi beszédet (az azt követő történéseket), a devizahitelesek esetét, az államadóság felhalmozódását, de a jelenlegi kormányba vetett hit megrendülését is stb.
Az a kérdés, mikor jön el az az idő, amikor többségbe kerülnek azok, akik megvilágosodtak, felébredtek. Nem dőlnek be tündérmeséknek, láthatóan betarthatatlan ígéreteknek, de nem szavaznak csupán a kommunisták, konzervatívok, liberálisok ellen, hanem egyszerűen választanak maguknak hiteles programot, politikusokat, reális jövőképet.
Mit kellene ehhez tenni? What can we do?
Egyelőre még úgy néz ki, hogy a legkellendőbb portéka a politikai piactéren az ellenség. Már nem annyira a kommunista, sokkal inkább a liberális. Meggyőződésem, hogy Orbánék már a választási kampány bevezetéseként szítják az indulatokat az IMF és az EU ellen, direkt ragasztják rájuk a liberális címkét, hogy később egy ilyen szellemiségű párt ellen vethessék be a felgyülemlett gyűlöletet.
És az a nagy baj, hogy erre még mindig van vevő, ezzel még mindig lehet választást nyerni. A nagyobbik baj, hogy ez arra is elegendő, hogy senki ne a számokkal, tényekkel, programokkal törődjön, hanem az újonnan kikiáltott bűnössel, jelen pillanatban a liberalizmussal.
Nem tudom, hogy az utóbbiban van-e valamiféle javuló tendencia, vagy ott vagyunk, ahol az előző választásokon voltunk.
Ti mit gondoltok erről?
93. Tromb74 — 2012-10-24 01:58
@jochenpeiper: Alkalmas emberek lennének rá talán, jobbról, balról és középről is.
Én abban a tekintetben vagyok szkeptikus, hogy ekkora média zajban mennyire válhat halhatóvá egy kiegyensúlyozott, szélsőségektől és elfogultságtól mentes felület.
94. karaj — 2012-10-24 09:14
@Tromb74: „nincs az az ordas hazugság az EU-val, IMF-el kapcsolatban, amit cirka egymillió hívő be ne nyelne”
a többi kilencmilliónak sem megalapozottak az információi, csak épp nem szereti Orbit. azt, hogy az EU meg az IMF micsoda, általános iskola 8. osztályában kéne tanítani, persze ez a 40 felettieken keveset segít majd.
„a kontrolálatlan pszichózis csak néhány százezer ember cselekedeteit determinálja, azok is inkább a radikális vonalat erősítik”
na ja, én se sok pszichotikusan mérsékelt ember ismerek 🙂
„a zemberek felelős, saját pillanatnyi érdekükön, érzelmi álapotukon túlmutató döntést hozzanak”
ez tömegesen sosem fog bekövetkezni. egyébként a felelős döntést elvárni olyasvalakitől, akinek ehhez egyértelműen nincsenek meg az eszközei, kérdéses
„amikor többségbe kerülnek azok, akik megvilágosodtak, felébredtek”
tibetben javaslom a keresgélést
„választanak maguknak hiteles programot, politikusokat, reális jövőképet”
és vajh milyen információk alapján? mindenki hirtelen Nobel-díjas közgazdász lesz? mellesleg köztük sem valami nagy az egyetértés
érdekes, hogy ezeket a kommunikációs dolgokat hozzátok fel legnagyobb problémaként. már csak azért is, mert ez pl a kilencvenes évek elején határozottan színvonalasabb volt Mo-n, azóta csak nagyjából hozzáidomult a nyugati sztenderdhez
95. jochenpeiper — 2012-10-24 11:15
@Tromb74:
„ekkora média zajban mennyire válhat halhatóvá egy kiegyensúlyozott, szélsőségektől és elfogultságtól mentes felület.”
Én is ezt látom a legnagyobb nehézségnek.
96. Tromb74 — 2012-10-24 11:21
@karaj:
Nem annyira a kommunikációtól várnánk a javulást, az olyan, amilyen. Arra helyezei a hangsúlyt, amire ígény van.
Kommentedből túl sok érdemi válasz nem olvasható ki, inkább a posztbeli köldöknézős hozzáállásra emlékeztet. Eleve megváltoztathatatlannak veszed a fennálló helyzetet.
Megvilágosodott alatt nyilván nem a nirvánába készülőket értem, csak azokat, akik talán már nem nyelik be, hogy reformok, megszorítások „nélkül”, unortodox módszerekkel eredményt lehet elérni, illetve azokat, akik a következő választásokon nem a bármi jó, csak ne a Fidesz legyen elv alapján fognak voksolni.
Ezért mondtam, hogy a pszichózis nem csak a radikálisokra jellemző, az Orbán/Fidesz para is ebből táplálkozik, radikalizálódásról mégse beszélnék.
Nem gondolom, hogy a Nobel-díj még ha közgazdasági is feltétele lenne a racionális ítélőképességnek.
Nem ez az elvárható szint, elegendő lenne, ha a választások környékén nem gurulna el a gyógyszere a népesség több mint felének.
Szerintem azt, hogy az IMF/EU micsoda nem csak ált. isk. nyócadikban lehet megtanulni. Éppenséggel negyven felett könnyebben felfogható a dolog, mint 14 alatt.
A baj az, hogy a sokaság önjelölt prófétákra hallgat, pedig utána is járhatna a tényeknek.
Valahogy túl kéne lépni azon, hogy semmilyen véleményt nem hallgatunk meg, amit nem a saját nyájból béget valaki, sőt, újabban már azt se nagyon.
Ha valahol a nemzeti öntudat jelentőségéről kezdek beszélni, két lépésből náci leszek, és a liberálisok jelentős része azonnal a homokba dugja a fejét.
Ha az egyén szabadságáról, azonnal megkapom a libsi v. zsidó címkét, eredmény a fentiekhez hasonló.
Ha szociális hálóról papolok, kommunistává válok, ha történelmi értékekről, akkor konzervatív leszek.
És a többség egyelőre ennyivel meg is elégszik. Nekem úgy tűnik, ezt az igényt azért párt érdekek generálják és tartják fent.
Változtatni ebben viszont alulról építkezve lehetséges, kérdés, hogy hogyan.
97. jochenpeiper — 2012-10-24 11:59
még néhány megjegyzés
panamajack írta:
„Na ez az, ami Magyarországon sohasem működött. Lásd szegény kalapos királyunkat, II Józsefet. Nálunk a felvilágosult diktatúra eleve kudarcra van ítélve. Itt csak a sötét bunkó, de puha diktatúrák tudtak hosszabb távon érvényesülni, amik kifejezetten a pató páloknak kedveztek.”
Igen, ez így van, jól írtad! Pont azért nem fogadták el, mert _kalapos_ király volt, és a japán császárral ellentétben nem a szakralitás – óriási nagy, alapvető hiba -hanem a „felvilágosodás” nevű baromság felől közelített.
sidenote: tök mindegy hogy mit gondolunk a felvilágosodásról, lényeg hogy a magyar kultúrában nagyon erős egy szakrális vezető iránti igény.
Ezt kihasználni kellett volna, nem pedig eldobni, mint ahogy a mocskos habsburg tette.
Ennyi…ja igen: „Itt csak a sötét bunkó, de puha diktatúrák tudtak hosszabb távon érvényesülni, amik kifejezetten a pató páloknak kedveztek.”
Hát persze, mert ezek a diktatúrák egy kvázi-vallásos rendszert építetek fel, némi hallgatólagos megegyezésekkel – pl. „befogjátok a pofátokat, cserébe egy kicsit jobban éltek, mint a többi kgst-ország”.
én egyébként tartom magam tézisemhez továbbra is, mely szerint Magyarországnak egy szingapúri típusú megoldás kell.
Egy roppant fontos, technikai dologra viszont föl szeretném hívni a figyelmet: bármely fejlődő ország példája azt mutatja, hogy a polgárosodáshoz először szinte minden országban az első lépések egyike, hogy a _szemetelést_ betiltják. az egyszerű rágógumitól kezdve az erdőkben és út szélén lerakott hulladékokig. Köztudomású, hogy a szemétből nagyrészt vissza lehet következtetni, hogy ki rakta le.
Megkeresni az illetőt, és a szart is kibüntetni belőle. Persze előtte pár hónapig egy felvilágosító kampányt kell folytatni, hogy mindenki tudja, mire számítson. Természetesen lehetőséget kell biztosítani, hogy a fölösleges hulladéktól az adott lerakóhelyen ingyen vagy jelképes összegért meg lehessen szabadulni. azon állatoknak, akik az utcán szemeteseket, kukákat felborítják, kiborítják, egy év szigorított fegyház minimum.
Szingapúr is úgy kezdte, hogy kurva keményen büntetni kezdték a szemetelést, Libanon is úgy kezdte… itt kell elindulni. az állampolgárnak meg ideje megtanulni, hogy az ország nem egy kibaszott illegális szemétlerakóhely.
98. karaj — 2012-10-24 14:47
@Tromb74: nem volt szándékos a köldöknéző attitűd, nem azt akartam mondani, hogy semminek nincs értelme, mert mindenki hülye, hanem annak az álláspontnak szerettem volna ellentmondani, hogy az emberek jövőbeli jelentős „megvilágosodására” érdemes építeni. innentől már csak egy lépés az, hogy a nép ugyan rendkívül jó döntéseket hoz, de mivel jelenleg nem kellően érett, ezért egyelőre inkább megmondjuk, hogy milyen döntéseket is kéne hozni, amíg el nem kezd világolni a szellem az ablakokban. ez a hozzáállás pedig ismerős lehet.
ehelyett azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy el kell fogadni, hogy az ember gyarló, és többé-kevésbé az is marad, tehát a rendelkezésre álló halmazból azokat kell döntési pozíciók felé mozgatni, akik kicsit kevésbé gyarlóak, mert azért léteznek ilyenek, és egy nagyon lassú, az értelmes vezetés és értelmes oktatás hatására kialakuló pozitív tendenciában reménykedni.
„a sokaság önjelölt prófétákra hallgat, pedig utána is járhatna a tényeknek”
ez az, amire azt mondom, hogy nem teljesen igaz, a lakosság csak nagyon korlátozottan tud utánajárni bizonyos tényeknek, tehát rá van kényszerülve, hogy kvázi tekintélyelven elfogadjon bizonyos dolgokat. úgy, mint egy tanártól, csak ebben az esetben a forrás a politikus. és ez nem valami sátáni dolog, hanem természetes, hogy az egyszeri ember politikai véleménnyilvánítása részben morális állásfoglalás egy ember mellett, és csak részben egy racionális választás
99. Tromb74 — 2012-10-24 15:28
@karaj:
Ja, ebben van nem kevés igazság. Itt azért komoly gond, hogy a spirituális vezető tekintetében kicsit igénytelenül választanak az embörök, na nem mintha jó lenne a felhozatal.
Ráadásul választásukban gyakran vakon hisznek, megrendíthetetlenül.
Azért szemet kéne szúrjon az, hogy az igaz prófétának nem lehet szaros a gatyája és kénköves a lehelete.
Az emberi gyarlóság elfogadható, sőt számolni kell vele, de azért lehetne valamiféle elfogadható keretek közé terelgetni.
100. Tromb74 — 2012-10-25 16:37
Jut eszembe. Volt már száz kommentes poszt?
Akkor most pezsgőt bontunk?
101. professzorpizka — 2012-10-27 00:28
@Tromb74: vagy valami
102. rdos — 2014-10-10 10:59
A kommenteket most nem futom át, de gyorsan válaszolnék a befejező kérdésre. mert egyszerű, mint a faék.
Tanítani. Tanulni. Kutatni, fejleszteni. A reáliákat, a nyelveket tolni. Minden sikeresen felzárkózó gazdaságnak ez volt a „receptje”. Nem kell feltalálnunk a spanyolviaszkot.
Nálunk annyi kiegészítéssel alkalmazható a recept, hogy ezt a legalja népet, aki már lassan hetvenedik éve került legfelelülre, lusztrálni kell. Aki eddig politikával foglalkozott, az többet ne legyen választható. „Mari néni”-vel is jobban járunk mint a mai „elitünkkel”.
103. panamajack — 2014-10-10 11:44
@rdos: Szép kerek, üres demagógia. Egy: miért pont 70 éve? A 71 évvel ezelőtt regnáló Sztójay-kormány az még jó volt? Kettő: biztos, hogy jobban járnánk Mari nénivel? Egészen biztos? Anno a Fideszre is mint a „tisztakezű és tisztaszívű” új generációra tekintették. A tanulás fontosságával viszont egyetértek. Csak nem mindegy, hogy mit és kitől.
104. rdos — 2014-10-11 08:21
@panamajack: Igazad van. Kereken 70. éve, nem „lassan”. És akkor már vastagon benne vannak a „merítésben” a nyilasok is. 🙁 Igazándiból nekem Horthy is necces, de ez már egy külön történet. 🙁
105. diggerdriver — 2015-11-12 20:55
@panamajack:
Jó volt Tab, nekem tetszett. Régóta ugatom már hogy miért kell Magyarországnak fájdalmasan végigjárni azt az utat amit mások már végigjártak.
Miért nem vesszük át az országoktól ami működik. Annyi ország van a világon amikben lehet hogy csak egyvalami működik, de az működik.
106. panamajack — 2015-11-13 09:53
@diggerdriver: Így van. És van jónéhány irígyelt és sikeres hely (Japán, Dél-Korea pl), akik úgy kezdték, hogy mindenhonnan ellopták a jó ötleteket. A Toyota híres üzemszervezési módszerét például (amit az autóipar legfontosabb újításának tartanak Henry Ford óta) valójában az amerikai szupermarketektől leste el a gyár alapítója a 60-as évek elején…
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.