Afganisztán, az értelmetlen halál földje

Ha már szerencsétlen fiatalasszony hősi halált halt Afganisztánban, talán kereshetnénk arra magyarázatot, hogy mit keresett ott.

Mármint természetesen azon kívül, hogy ahogy egy jó katonához illik, végrehajtotta a parancsot, az élete árán is. Hogy került abba a helyzetbe, hogy az afgán hegyek között furikázzon egy konvojban?

Az nekem a bajom az afganisztáni háborúval, hogy az nem háború. A háborúnak abban a klasszikus értelmében nem háború, hogy nincsen kitűzött, elérthető eredménye. Persze tudom, demokrácia és béke, de ez a kettő az utóbbi két-háromezer évben nem jellemezte azt a vidéket. Ezért nekem valahogy hiteleltelen az aktuális amerikai külügyér nyilatkozata, ahol buzzword-ök potyognak, mintha egy drogellenes vagy egészséges táplálkozásra buzdító gimnáziumi felvilágosító előadást hallgatnánk. Az ilyen alkalmak sajátja a komoly arccal bólogató amerikai, aki nagyon megmondja hogy ez most hű de helyes amit csinálunk.

A háborút akkor lehet megnyerni, ha van egy mondatban leírható, érthető győzelmi cél. A második világháborúban minden szövetséges közlegény tudta, hogy amint a bajszost Berlinben megfogják, vége a dalnak. Vietnamban a vietkongok tudták, hogy amint az utolsó amerikai helikopter elment, kész, vége van. Ehhez képest, ha megkérdeztük Condi Rice vagy Hillary Clinton miniszterasszonyokat vagy bármelyik amerikai tábornokot, hogy mi ez az izé ott afganisztánban, kapunk egy félórás okosítást cserébe a világbékéről meg a nemzetközi terrorizmusról.

A célok itt tök értelmetlenek:

1. Oszama nyilván nagyon veszélyes és fuj-fuj, de azt, hogy konkrétan ő csinálja egy barlangból a nemzetközi terrorizmust, nem hiszem. Van arra rendes apparátus.

2. Afgán demokrácia. Na igen. Kínai rockzene, vatikáni pornóipar, indiai marhapörkölt, mekkai rövidkaraj. Afganisztán egy rossz vicc, az angol birodalmi térképrajzolás illiogikus maradványa. Határa mentén a szomszédos országokhoz húzó (tadzsik, kirgiz) hadurak, Keleten teljesen ellenőrizhetetlen hegyi határ. Délen az a Pakisztán, amelyik úgy atomhatalom, hogy északi részét teljesen az abroszfejűek uralják.

3. Gáz, olaj, nyersanyag ugyan van a közelben, meg a birodalmi Kína is nyilván üzletelne arra, de semmi különös jelentősége a környéknek nincs.

4. Még senki sem tudta megszállni azt a vidéket. A völgyekben egy-két várost, azt igen. De elég valószínű, hogy annak az embernek aki a halálos RPG-t a magyar konvojra elindította, a nagyapja már ezer éve ugyanonnan lődözött valakire.

Az a kérdés csak, hogy a magyarok mit csinálnak ott? Nagyon gyanús nekem, hogy nem mást, mint hogy részt vesznek egy tök értelmetlen háború nemzetközi akcióvá hazudásában. Ezért odaküldeni az életveszélybe az embereket szerintem egyszerűen bűn. Nem értem a nemzetközi közösséget. Az oké, hogy az amerikaiak csinálják, mert jobb a hős, mint a munkanélküli. Az angoloknak muszáj, mert háború nélkül nem élet az élet. Franciák: nehogymár pont ők ne. Németek: ha a franciák ott vannak…

De mi a fenét keres ott Lengyelország, Magyarország, Csehország… mitől lesz nekünk jobb, ha Afganisztánba küldünk egy (fél)zászlóalj embert? Egy olyan háborúba amelyet a spanyol udvari etikett szabályai szerint vívnak. Ha ugyanis ez háború, akkor a magyar katona halála után a körzeti (talán német) parancsnok megtizedelteti a legközelebbi falu férfilakosságát. Ha meghal mégvalaki, akkor a következő faluban ugyanez. Tudom, embertelen dolog, de ha már gyarmati háborút vívunk (na, kiböktem mi is ez valójában) akkor az ottani módszereket kell alkalmazni. Meg persze az oszd meg és uralkodj elvet. De erőszak nélkül, páncélautókban rettegve furikázni…ez nem háború. Ez valami ami addig tart míg el nem fogy rá a pénz. És akkor a tálibok győznek.

 

 

17 hozzászólás

 Visszakövetés1. Hősi halottá nyilvánították az elhunyt katonanőt — 2010-08-24 11:16 

A honvédelmi miniszter délutáni rendkívüli sajtótájékoztatón közölte: a katonanőt posztumusz hadnaggyá léptették elő, s a honvédség hősi halottjának tekinti. Hétfőn ért támadás egy magyar konvojt, amelyben egy magyar katonanő életét vesztette, egy társa életveszélyesen megsérült, ketten súlyos sérüléseket szenvedtek.

 2. JoeP — 2010-08-24 14:13 

Mondjuk, ásványi anyagok vannak Afganisztánban bőven.
http://www.zoldauto.info/hirek/afganisztan-lehet-a-litium-szaud-arabiaja

 3. paranoid T.R. marcipan — 2010-08-24 22:52 

ez ugyanaz, mint a radar. beléptünk egy klubba, tagdíjat meg fizetni kell. ez azt is jelenti, h a táliboknak ugyanaz a romlott, köcsög, nyugati banda vagyunk mint az amcsik. max tovább keresnek bennünket a térképen. ez független attól, h oda toltuk-e magunkat.
mindez persze nem jelenti, h ez klasszikus háború, h nyerhető, h oszama létezik, h a halálával működő demokrácia jönne létre Afganisztánban, és főleg nem jelenti azt, h van értelmes halál.

 Visszakövetés4. Magyar Honvédség: sodródunk tovább — 2010-08-26 07:47 

Az alapoknál kellene kezdeni: jó volna végre tudni, hogy mit is akarunk a Magyar Honvédséggel. Az ilyen szintű víziótlanság és sodródás legfeljebb az egészségügyre jellemző még. (Fotó: AFP/origo) Tegnap támadás ért egy magyar katonai konvojt Afganisz…

 5. deuscreator — 2010-08-26 08:29 

1. Oszamát azért illene megfogni. Ha Pesten ölt volna meg 3000 embert, valahogy az én lelkemnek is jól esne, ha itt rohadna valamelyik remek bötönünkben. De ez tényleg nem igazi cél.

2. Afgán demokrácia: 😀 Jogos, de van jobb ötlet? A talibánnak nagyon nem kéne visszajönni, pláne egy esetleges azonnali kivonás után az unatkozó 60-80e harcosával. Az se volna jó, ha ettől megborulna Pakisztán.

3. Afganisztán évszázadok óta geopolitikai pillér. Ma is.

4. Ezért lenne jó kialakítani egy olyan államhatalmat, amelyet a többség jobban szeret, mint a tálibokat. Az aszimmetrikus hadviselésben a leghatásosabb módszer általában a hátország, a lakosság megnyerése. Hogy ez a rendszer konkrétan milyen, az más kérdés, de lehetőleg ne a saríán alapuljon, mert akkor megint jönnek a kiképzőtáborok, ahonnan jöhet a sok juszuf pukkantgatni.

5. Ahogy paranoid T.R. marcipan is említette: valamit valamiért. A NATO még mindig a legkissebb rossz nekünk, ott pedig tagdíj van. Ha pedig örülünk annak, hogy a NATO véd minket, akkor cak óvatosan húzzuk a szánkat amikor nekünk kell menni.

 6. zombizan — 2010-08-26 10:12 

Tudomásom szerint az Afganisztánban harcoló szövetséges katonák olyan hivatásosok, akik alapvetően erre esküdtek fel, erre szerződtek. A magyar résztvevők mindenképpen. Sajnálom szegény fiatalasszonyt, de ez egy háború, amelyben ilyen dolgok történnek. Ha már van hadsereg, az ne legyen olyan, hogy “jujj, oda nem megyünk, mert ott lőnek”.

Az egész háború értelmét vagy értelmetlenségét hosszasan lehetne elemezni, csak arra emlékeztetnék, hogy az iraki háborútól eltérően annak idején széles körű konszenzus uralkodott a tekintetben, hogy Afganisztánban lépni kell. A helyzet fokozatosan rosszabbodott az évek során (nyilván nem függetlenül a pakisztáni és iráni helyzettől), és nem lehet látni, hol a vége, de megfutamodni, úgy gondolom, súlyos hiba volna. A magyar kontingens problémái is abból adódnak, hogy a korábban biztonságosnak hitt részekre is kiterjednek a harcok. Sajnos számíthatunk rá, hogy a magyar katonák közül további áldozatok is lehetnek.

A kilencvenes évek délszláv háborúira azért még emlékeznünk kell. Akkor nagyon fontos lett volna, hogy az USA és a NATO szövetségesek némi katonai kockázatot vállalva korai stádiumban határozottan beavatkozzanak. Amikor végre elkezdtek lőni-bombázni, egy héten belül véget ért a boszniai háború.

Úgy gondolom, a NATO tagság fontos, és ahogy nagyon helyesen írtad, a szövetséggel kötelezettségek is járnak, amelynek eleget tenni magyar nemzeti érdek.

 7. Hullafotós — 2010-08-26 16:50 

(Katona)politikai költségvetési szemlélet szerint így védjük meg legolcsóbban magunkat. Hogy megszolgáljuk a kollektív védelmet néhány tökös legény/leány szakmai tapasztalatszerzése és időnkénti halála árán.

Ellenkező esetben kezdhetnénk saját védelmi kapacitást építeni. Nem látok egyetlen államférfit sem, aki az aktuális HUF/EUR, HUF/CHF árfolyam, vmint lakossági és állami eladósodottsági szintünk mellett meggyőzően tudna érveli 20-30 vadászgép, 100-200 tank és korszerű sajátradaros légvédelem, ütőképes hadseregtestek kiépítésének terve iránt. Attól tartok a S&P, a Moodys és a Fitch új kategóriát nevezne el rólunk a hosszútávú fizetőképességi listáján, mondjuk a bóvli szint alatt kettővel. De az is lehet, h azonnal kiváltanánk Belarusz és Észak-Korea jelentős érdeklődését a magyar állampapírok iránt…

 8. deuscreator — 2010-08-26 17:28 

@Hullafotós: Bizony…

 9. Professor Pizka — 2010-08-26 17:41 

@Hullafotós: ezt én is tudom. Az afganisztáni háború attól viszont még egy rossz vicc, hogy nekünk muszáj ott lenni. Nem merjük kimondani, hogy az oroszok déli kijáratát, a selyemút elejének déli ágát, az eurázsiai hegységrendszer talán legfontosabb hágóit, egy csomó érc lelőhelyét, potenciális gázvezetékek nyomvonalát, Kína oroszmentes nyugati kapcsolatát (aka Selyemút) és a világ legnagyobb herointermelő vidékét a nyugati világnak ellenőrzése alatt kell tartania. MErt ha kimondjuk, akkor mandátumterület, gyarmati igazgatás és a tálibokkal nem mint kombattánsokkal, hanem mint köztörvényes bűnözőkkel lehet elbánni.
A mostani helyett rendes bábkormányt csinálni. És tanulni az előző gyarmatosítás hibáiból: nem elnyomni a helyieket, hanem iskolákat, kórházakat építeni nekik. FEltáró útépítés, vasutak…enélkül nincs pacifikálás.

De ezt mind megelőzi a drasztikus erőszak alkalmazása, mert a végtelenségig nem lehet páncélozni a teheratuókat. Lehet azt csinálni mint az oroszok, hogy végiglőni az útszakasz lét oldalát, de azt is, hogy a helyi demokratikus népbíróság a merénylet színhelyén kiakasztja a tálibot aki csinálta. Vagy amelyik kéznél van.

Ami most megy, az olyan, mintha az egyik fél pankráció- a másik meg sakkmeccsre jött volna…

 10. lancelotbeka — 2010-08-27 13:12 

Anno a Szovjetek bicskája is beletört az Afgánokba…Érdekes,akkor Amerika(a CIA)nyomta rendesen fegyverekkel,kiképzőkkel Afganisztánt,mondván az ellenségem ellensége a barátom…
A mindenkit fenyegető “terroristákról” annyit,hogy eddig az afgánok egy vaktérképen kis túlzással be sem tudták volna jelölni hazánkat,de mostmár,hogy tűzharcot vívunk velük,és tele van a világmédia velünk,ez a helyzet megváltozott…
Ja,és utánanéztem a “misszióink” ezévi költségvetése majd 16,5 MILLIÁRD forintjába kerül a magyar adófizetőknek…

 11. Hullafotós — 2010-08-27 14:01 

@Professor Pizka: Médiaszereplő kollégám erre mondja azt nem minden él és nem minden tartalom nélkül, h „mindenre van egy összeesküvés elméletem”. A keleti irányba ható geopolitika diplomácia iskolapéldáját ismerjük.

A „hegyek között, völgyek között…” zajló asszimetrikus szumázás morális és társadalomszemléletű értelmetlennek tűnő ténye mellett nekünk lehet konkrét, célokkal definiált hasznunk a dologból, egyedül a célokhoz rendelt tulajdonosok neveit nem szabad összekeverni/elfelejteni, azaz ti. ki, miért megy/ment oda, vagy van ott.

Ahogy nem a helyi kulturális viszonyok ellenébe ható afgán parlementáris demokrácia cölöpjeinek a leverése a katonai közösségi ottlétének célja, így nem az nekünk sem. Cinikus vagy sem, attól, h a dolog ködös, megoldhatatlannak tűnő és a historikus adatsorok ismeretében tudván tudottan megnyerhetetlen, továbbá mediatizáltan patetikusnak pozícionált az otthoni szavazók elfogadási szintéhez, nekünk még lehet konkrét hasznunk belőle. (Bár ez sovány vigasz az édesanyáknak.) Csak arra kell figyelnünk, a végén nehogy elhiggyük, amiket nyilatkozunk.

 12. recruit — 2010-08-27 14:54 

@Hullafotós:
Aha, értem.
Kihasználhatjuk, hogy kb. 100 folyóméter köves McAdamutat építettünk a selyemút bekötőjében. :O
Vagy mire gondolsz?
Felfoghatjuk haszonnak, hogy “szagoltak puskaport” a katonáink.
Sőt! Beleírhatjuk a jövő történelem könyveibe miként kezdődött-alakult a XXI.sz első háborúja, amiben a magyar hadsereg alakulatai harcoltak.

Hurrá, mindig inkább írni szerettem volna a heroikus történelni szösszeneteket és nem csak tanulmányozni! 😛

Mellesleg egy kérdés!
az aszimetrikus hadviselében a technikailag gyengébb fél ugye az ellenfél katonáit nem igazán csak megölni akarják, hanem elég a súlyos sebesült is, mert a mai modern katonai és állami rendszerben a sebesült katonák életben tartása és esetleges javítási költségei az államot terhelik.
Mennyi fog nekünk a további szerepvállalás kerülni ebből a szemszögből?
Elég cinikus? :O

 13. Hullafotós — 2010-08-27 16:08 

@recruit:
“Vagy mire gondolsz?”

Utalnék a mai Index címlapsztorira, mely szerint a 200 Mrd-os bankadó miatt elúszhat nyugdíjemelés.

Matek helyett csak önmagukban az arányokat is érdemes figyelni. Ha a cirka 20 milliárddal kiváltott kollektív védelem helyett, a következő pl. 10 éven belül saját, a kor kívánalmainak megfelelő védelmet kellene felállítanunk, az minden következő évben cirka 100-200 milliárdba fájna a 20-30 forintos árfolyamkilengésre is sikító devizahitelesek országa népének. Ráadásul az összeget csak hitelből tudnánk előteremteni, az index cikke nyomán érzékelhető, h annak törlesztősúlya mennyire tenné „helyre” a gazdaságot.

Meddig leszünk ott?
– amíg ezt kérik tőlünk, és/vagy megéri nekünk, ill.
– amíg az ezzel járó (emberi, anyagi, politikai) kockázatok és áldozatok ennek az ellenkezőjét nem kívánják az éppen regnáló kormánytól.

 14. vén betyár — 2010-09-01 12:47 

Harminc évvel ezelőtt szájtátva és elkeseredve hallgattam egy férfit, aki nagy hévvel, vöröslő fejjel magyarázta, szinte könnyekkel a szemében, hogy Afganisztánban szovjet katonák halnak meg, mi meg itthon karba tett kezekkel ülünk és csak nézzük.Hevesen érvelt amellett, hogy nekünk is internacionalista kötelességünk, ha máshogy nem, hát önkénteseket küldeni.
Szomorú voltam, elborzadtam, a mai napig nem tudtam feldolgozni, hogyan lehet bármilyen elvakult, hithű kommunista is valaki, hogy a hivatalos álláspontot is balról előzve ilyet egyáltalán kimond, kigondol, győzködik mellette.
Már azt sem helyeseltem, hiába fogtam fel, értettem meg, hogy SZU-nak miért kellett beavatkozni, meg amilyen buta vagyok, igazán az USA beavatkozását sem helyeseltem.
Bevallom, inkább érzelmi, idealista alapon állok, mintsem értelmin.Belátom, hogy “kompország katonái”-ként hol a helyünk, felfogom, hogy mi a geopolitikai, stratégiai szükségszerűség, mi a szövetségi, politikai kötelességünk.
Mégis.
Harminc év elteltével keserűen, szomorúan, lemondóan tapasztalom, hogy annak a vérgőzös, eszement kommunistának megvalósult a kívánsága.
Lányaink, fiaink halnak meg Afganisztánban.
Tragikus.

 16. ifsz — 2010-09-08 14:44 

A demokráciaépítés, a nők felszabadítása, a terrorizmus-ellenes harc csak blabla. Van egy elég egyszerűen meghatározható cél, ez Afganisztán bevonása az USA által dominált gazdasági rendszerbe. Amiért ez fontos, az az ott talált nagy mennyiségű ásványkincs, réz, vas, lítium és még az elhelyezkedésből adódó előnyök is jól jöhetnek egyszer.

Hogy Magyarország mit keres ott az már egy érdekesebb kérdés. Valami olyasmi ez, mint ahogy anno a britek is előszeretettel alkalmaztak a gyarmataikon toborzott katonákat. Ez egyfajta pszichológiai eszköz, hogy a gyarmati országokat erősebben kössék a birodalomhoz. Ez választ is ad arra, hogy lenne-e értelme annak, ha Magyarország elkezdene ugrálni és ki akarna maradni a buliból.

 17. Intizar — 2010-09-13 16:53 

Olvasmánynak javaslom a “Papírsárkányok” c. könyvet. Legalábbis azt hiszem, az a magyar címe. Előnye, hogy egy afgán írta. Igaz, hogy az csak “egy” afgán. Vagy csak egy “afgán”, ahogy tetszik.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.