Leslie L. Lawrence: Buddha bokája II. – A ficam visszatér – Első fejezet

Már az is gyanús volt, hogy Sir Robert Wilcox, ez a finom angol arisztokrata, aki a Guernsey-,szigeti cornish hen sültjéhez szezonban kizárólag articsókát fogyasztott, miért a Királynő Íjászába hívott. A Királynő Íjásza egész Oxfordból gyűjtötte azokat a professzorokat, akik körében Sir Robert nagyon nem szívesen mutatkozott.

Sir Roberttel még a SAS kiképzésről ismertük egymást, természetesen ezt niylvánosan mindig letagadtuk. Ő egy angol lovaghoz méltóan viszonylag haszontalan tudománnyal (középkori fegyverek) foglalkozott és közben élte az angol arisztokraták életét. Sötétzöld sportautók, csinos lányok, drága italok, ez volt az a Sir Robert, aki most, tengerészkék zakójában, krémszín nadrágjában és a nevére gyártott hatszáz fontos ingében zavartan üldögélt a pultnál. Zavarát nem az okozta, hogy rajta kívül mindenki lomposan üldögélt ott, hanem az a láma, aki narancssárga szerzetesi ruhájában, hangosan kántálva őrült sebességgel pörgött a pub közepén. A hangzavar nagy volt, de annyit azért sikerült kihámoznom, hogy egy bódhiszatva bölcs mondásait tartalmazó, elég unalmas könyv hetvenharmadik oldalának ötödik bekezdését ismételgeti, páni félelemmel a szemében. Ez a bekezdés amúgy a salátaevés áldásos hatásaival foglalkozik.

Átkozott amatőrök persze nem tudják, hogy az ilyen könyveknek van másodlagos jelentése is.

A szerzetes Sir Robertre meredt, kezeit a feje felé emelte, majd hangos, tibeti nyelvű kiáltással (madársaláta!) eloszlott a levegőben. Minden tekintet rám szegeződött. Wirkender Singh, a nagyszakállú szikh, aki hőtant tanított az egyik kisebb college-ben, szó nélkül felhörpintett egy pohár whiskeyt, pedig a pubban miatta és Mutallah, a perzsa művészettörténész miatt tartottak ananászlevet.

Hello, Sir Robert – mondtam, és már pontosan tudtam, mit kell tennem…

 

 

(és akkor most interaktívan: folytassam?)

9 hozzászólás

 1. theo — 2011-01-14 15:16 

Igen! 🙂

 2. noirp — 2011-01-14 15:30 

EGEN!!!

 3. noirp — 2011-01-14 15:34 

Üt, mint a leszakadt polc a fejedre.
“A hangzavar nagy volt, de annyit azért sikerült kihámoznom, hogy egy bódhiszatva bölcs mondásait tartalmazó, elég unalmas könyv hetvenharmadik oldalának ötödik bekezdését ismételgeti, páni félelemmel a szemében. Ez a bekezdés amúgy a salátaevés áldásos hatásaival foglalkozik.”
ez egy az egyben L L L.

A szikh hőtantanár meg fájt.

 4. rgranc — 2011-01-14 15:54 

Csakis.

 5. altoid — 2011-01-14 16:17 

Hell Yeah!

 6. paranoid T.R. marcipan — 2011-01-14 19:05 

mivan?
olvassam újra egy rendes alvás után?

 7. Super 64 — 2011-01-16 12:33 

Feltétlenül!

 8. a művésznő — 2011-01-16 15:42 

perszehogy legyen folytatás!

Hello, Sir Robert – mondtam, és már pontosan tudtam, mit kell tennem… –> kikér egy ananászlevet?

 9. juditmanó — 2011-01-17 09:18 

igen!

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.