Magyar tapló különszám

Magyar Tapló, különszám.

"Szociológiai megfigyelések a pusztakotkodácsi jászkunok között"

Jászkun-Senser Renáta, doktorandusz, az Université du Paris CXLV Sorbet de Framboise, Jaques Varroteux ösztöndíjasa

A szerző mindenekelőtt egy önvallomással kezdi. Családom, akkor költözött el erről a vidékről, amikor én még négy éves voltam, így számomra távoli nyári emlékek, korán elhalt, tökös-mákos rétest sütő nagymamák maradtak a gyökerek, és visszatértemkor noha ismerősként mozogtam az ismerős falvakban, időbe tellett, amíg a helyiek elfogadtak és megnyíltak előttem.

Pusztakotkodács első említése 1267-ből való, Retek nembéli István fia Ferenc büntetőperének irataiból: "Franciscus hossufazou dictus multos pueros procreavit in Cotcodatc" A XVIII. században erre járó német humanista és kálvinista prédikátor, Buntemantellus Mammaceptor is megemlékezett egy itt töltött éjszakáról.

A jászkunokat véglegesen IV. Béla telepítette le a térségben, A későbbi történelmi változások alig érintették a vidéket, a felvilágosult abszolutizmus és a reformkor is számos réges-régi szokást érintetlenül hagyott. Kutatásommal a térség szexuális szokásainak szociokulturális reflexióit igyekeztem feltárni, különös tekintettel arra, hogy az itteni, különösen aktív szexuális élet miatt a szocializmus idején több kampánnyal is próbálták az ittenieket a védekezés fontosságára ránevelni.

A sajátos – mondhatnók kurucos – ellenálló ösztön azonban egyrészt ennek a törekvésnek is ellenállt, másrészt organikusan, a népi kultúrába befogadva dolgozta fel a közösség a kulturális sokkot, ahogy az alábbi rigmus is mutatja: 

"Kotont talált a gyöngytyúk/dugul a gigája/úgymaradt a kedvesem/tágul a pinája"

 Ezt a rigmust a 87 éves Szamosmenti Lajosné, Teri nénitől gyűjtöttük, szíves személyes közlését magnóra is felvéve. A néni még haloványan emlékezett arra, hogy kislány korában Kodálynak is énekelt, nyilván ekkoriban még nem ismert ilyen sikamlós énekeket.

De megénekelték a pusztakotkodácsiak a korabeli hatalmi-politikai viszonyokat is, ahogy Pista bácsi (akut pálinkamérgezés miatt a vezetéknevére nem emlékezett, a helyiek "Stefánia" néven ismerik, mivel amikor még csak kicsit részeg, a honvéd banda maséroz a Stefánián című nótát szokta óbégatva előadni) elénekelte:

"Nagyfaszú a párttikár/ezt mindenki tudja/amelyik jányhoz odamegy/annak mind bedugja"

Érdemes megfigyelni azt is, hogy a helyi nőközösségben kor szerint rétegződik az, hogy a nótáik milyen fogamzásgátló módszereket ölelnek fel. Teri néni kivételnek számít a gumióvszer ismeretével. Kortársai még megéneklik az illegális abortuszok korát:

"Hogyha reggel megmosod,/ nem kell megvakarni/gyakás után nem mosod/ki kell azt kaparni"

Ezt a nótát Isaszegi Béláné, Mári néni énekelte el nekünk, falubeli pletykák szerint korábban maga is végzett ilyen beavatkozásokat. A fiatalabb, a falu vezető erejét adó 45-60 éves nők körében feltűnnek a hetvenes évek népszerű fogamzásgátló eszközei. Az alábi nótát szokatlan módon a polgármesteri hivatalban rögzítettem, ahol az ott dolgozó hölgyek közösen, hangos vihogások közepette, engem mintegy a nőközösségbe befogadva énekeltek el. A befogadási aktus része volt az is, hogy közösen megemlékeztek arról, hogy

"Renike, anyád meg a nagyanyáid is  jó nagy kurvák voltak, úgy szerettek baszni, több faszt fogtak mint kilincset, hajukban is kotonból volt selyem helyett masni"

Ez a rigmus is megmutatja a népköltészet teremtő, a változásokat szintetizáló erejét. De vissza a fogamzásgátlási módszerekre!

"Mári nénit nem akarod/majd a spirált felrakatod"

Tartja a mondás, megerősítve a faluszerte terjengő hiedelmet, hogy Isaszegi Béláné valóban foglalkozott korábban illegális magzatelhajtással. Másfajta élményeket örökít meg az a rigmust, amit a falu gyámügyi előadójától hallottam. Losonczi Károlyné a faluban, nyilvánvaló okokból vezető szerepet tölt be. Előadása szerint

"Pakson van az uránium,/ picsában a pesszárium/abból gyün az energia,/minden fasznak kerül pina"

Ebből a rigmusból megtudjuk azt is, hogy a paksi atomerőmű építésén számos férfi dolgozott a faluból, akik letelepedtek Pakson, ezzel újra helyreállt a faluban az ivararány. Ma a legtöbb pusztakotkodácsi párkapocsolatban él, de ez korábban is így volt, semmilyen hatással nincsen a promiszkuitásra. A családanyai, háziasszonyi szerepet a helyi asszonyok szintén versikék, nóták formájában dolgozzák fel:

"Megszületett a gyerök/újra lehet baszni/ amíg őtet szoptatod,/nem kell kotont venni"

énekli nekünk Honvéd Ferencné, egyben magyarázatot adva arra, hogy a helyi nők első és második gyermeke között miért kicsi a korkülönbség.

Összességében elmondható, hogy a Kádár-korszak felvilágosító törekvései hatással voltak a közösség életére, azonban jóval kisebb mértékben és eltérő módon attól, ahogyan ezt a kor szociálpolitikai teoretikusai megtervezték. A kutatás folytatódik, amint a szerző életet adott első gyermekének, aki a terepgyakorlaton fogant.

 

 

 

9 hozzászólás

 1. LadyCarambole — 2011-12-29 10:03 

Megkönnyeztem!
Mári néniét már le is kottáztam, valami csodás az a nagy szinkópa a végén!

 2. altoid — 2011-12-29 10:56 

Ez de nagy vót!

 3. altoid — 2011-12-29 11:07 

Izelítő a kutatás második részéből, a rendszerváltás utáni fogamzásgátló módszerekről:

Kotkodácsi vigalomba’ eldugult a kanális,
hogyha nincsen szabad pina, jó nekem az anál is!

 4. Gloria Mundi — 2011-12-29 11:30 

A nagy zabálás után még ilyen csintalanságokra is tudtok gondolni? 🙂

 5. altoid — 2011-12-29 12:15 

Végül egy kortárs gyöngyszem a fülkeforradalmi időkből:

Fideszes a polgármester, jobbikos a lánya,
Ha végigmegy a cigánysoron, füstöl a pinája

 6. Nadiposzi — 2011-12-30 07:27 

@altoid:
😀

 7. Memento Mori — 2011-12-31 07:16 

“a falu vezető erejét adó 45-60 éves nők” – na ja, a pusztakotkodácsi MILF-ek, nyam-nyam 🙂

“a nagy zabálás után még ilyen csintalanságokra is tudtok gondolni?” – a széteső, bizonytalansággal teli világban felértékelődnek az élet primer örömei, az evés-ivás-dugás hármas pl.
Ha már csak egy nap a világ, mi másra jutna idő?
Professzor Úr mindig aktuális, és a történések ütőerén tartja érzékeny mutatóujját.

 8. Kismy — 2011-12-31 13:40 

Prof, te nem vagy százas :DDD

 9. noirp — 2012-01-08 14:28 

Profom, ez rettentően kegyetlen volt, sírtam 😀

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.