Egyszer volt Budán kutyavásár

…avagy Schmitt nem Gyurcsány, és fordítva. Ezzel a kijelentésemmel alighanem egyik se vitatkozna, sőt.

Arra próbálok rámutatni, hogy mennyire kisebb esély van Gyurcsányt belebuktatni a maga kis plágiumbotrányába, mint Schmittet a sajátjába.

Kiinduló helyzet: Gyurcsányban (ahogy azt ebben e blogban már többször kifejtettem) az a legidegesítőbb, hogy azt csinálja, mint Orbán. Létezik, “presence” van neki, médiajelenléte. Bukott szoci politikusként ugyanúgy nem logikus az ő jelenléte a médiában, mint ahogy nem volt logikus a bukott Orbán megmaradása “miniszterelnök úrnak” ezelőtt tíz évvel. Ösztönös és tanácsadott érzéke van mindkét politikusnak ahhoz, hogy a felszínen maradjon, hogy beszéljenek róla. Ráadásul – ellentétben Schmittel – nekik nem kell semmiféle nemzeti egységet kimutatniuk. Mindkettejük egóját bántja, hogy nem akar minden férfi velük focizni és minden nő munkahelyi pásztorórát tölteni velük, ám jól láthatóan mindketten adottnak veszik, hogy az ország egyik felének irracionális imádatáért cserébe el kell viselni a másik fél irracionális utálatát. Politikájuk populista politika, holmi elvek és kőbe vésett szabályok egyiküket sem hátráltatják. Biztos vagyok benne, hogy Gyurcsány minden további nélkül elmenne misére és kijőve elmondaná, milyen fontos a hit, ha ez lenne a lépcső, amelyről a hatalomba léphet. Orbán esetében ilyen hipotézisekbe bocsátkozni nem kell, ő már konzervatív korszakát éli egy ideje. Talán ez Gyurcsány nagy hibája, öreg ő már lángoló vezérnek.

Nem csoda hát, ha Gyurcsánynak a hangja sem remeg meg, ha egyszercsak kap egy hastájéki szúrást a múltjából. Nincsenek illúziói. Harminc év kiszezés-szocpártozás alatt nem ez az első gyomortájéki szúrása, Öszöd után is felállt. Benne van az ütés, kóvályog kissé, de nem üvegállú versenyző. Schmitt azért rogyott meg, mert ő nem készült arra, hogy az Orbán-rendszer jóképű címerállataként lesz rá kilövési engedély. Stáb sem volt erre, nem voltak B tervek, semmi. Ezt vették észre. Emlékezzünk, Orbán pikk-pakk előkapta a maga szakdolgozatát, valószínű első dolga volt előszedni, amikor a HVG elkezdett szellőztetni.

Ha már a HVG-nél tartunk, nagyon erős lapok voltak a kezükben és okosan ultiztak. Az ulti egyik alapszabálya, hogy a kétforintos betlit egy forintosnak mondjuk be, ha tapasztalatlan ellenfelünk van, mert a kontrája már két forintot ér, a mi rekontránkkal már négyet. A HVG teríthetett volna, de nem ezt tette, csalogatta áldozatát, újabb és újabb hibákba hajszolva, ráadásul úgy hogy az utolsó ütéseket már nem is ő vitte be.Schmittre rámozdult mindenki, ő meg beszélt, egyre újabb médiumokat magára rántva. Gyurcsány ellen nehezebb ilyen médiahadjáratot csinálni, ráadásul Schmittel ellentétben neki politikai üzenete is van, még ha nem is áll másból, mint hogy szerinte Orbán hülye. Dilemma Gyurcsány rugdalása, mert azt is sugallja: ez nem döglött oroszlán, erre még vadászni kell.

A HVG taktikája tehát profin, bulvárújságírósan felépített volt (nem hiába igazolták le a Hírszerzős Gavra Gábort) míg jobbról, vaktában ütnek, és egy olyan virtigli kocsmai verekedőnek, mint Gyurcsány, ártani nemigen tudnak vele. Megvárja, míg ellenfele kiüti magát, aztán jönnek sorban a parasztlengők.

Ráadásul sejtek az ügyben egy ügyvédet is. A Schmitt-botrány egyik fordulópontja egy ügyvéd volt, aki azt mondta, nem ír le jogilag tarthatatlant, és nem járatja le szakmai tekintélyét ilyesmivel.

Aki Gyurcsánynak ebben az ügyben súg, ismeri a politikai kommunikációval kapcsolatos, undorral vegyes közönnyel leírható bírói hozzáállást. A bíróságok ugyanis, kihasználva az AB 36/1994 határozatát és még néhány más felsőbírói útmutatást, oda fejlesztették (vissza) az ítélkezési gyakorlatot, hogy szinte soha nem avatkoznak be a politikai kommunikációba, mondván, hogy a legalpáribb mocskolódás is politikai vélemény-nyilvánítás, amit a politikusnak el kell tűrni. Gyurcsány mai “mindenkit kiperelek a vagyonából” megszólalásából arra következtetek, hogy egy ügyvéd megkérdezte tőle: “Ferikém TUTI hogy nem kerül elő egyik szakdolgozat sem?” Ezután kioktatás következett, hogy ha TUTI nem lesz meg sose egyik dolgozat sem (mindegy ki hol és hogyan tüntette el) akkor ezügyben mindenki csak véleményt mondhat, és eközben meg kell tennie azt a szívességet Gyurcsánynak, hogy beszél róla. (vajon mennyit kellene fizetnie Gyurcsánynak egy Nemzet-címlapért? A diplomabotrány meg ingyen van…)

Amint valaki explicit tényállításokkal jön elő, irány a bíróság, ahol a per borítékolható vége az lesz, hogy az alperest elmarasztalják, mert az ugyan lehet a véleménye, hogy Gyurcsány gazember, de olyan valótlan tényt, hogy szakdolgozata lopott, nem állíthat, hiszen nem tudja bizonyítani a valóságát. Ráadásul feljelentést tettek lopás miatt, ami szintén okos húzás. Vagy azt nyilatkozza a pécsi egyetem, hogy ők megsemmisítették a dolgozatot (ez esetben bármi, ami előkerül, nyugodt szívvel nevezhető ügyes hamisítványnak) ha meg azt mondják, hogy eltűnt, akkor nyomozni kell, azt a nyomozást eredménytelenül lezárni (brilliáns alkalom a töketlen, politikailag elfogult ügyészség ostorozására, hogy bezzeg Sukoró-ügyben tudnak nyomozni) És azonnal megkérdezhetővé teszi a Hörrtévét, ha esetleg mégis prezentálják a dolgozatot, hogy mióta üzletelnek ők tolvajokkal?

Ezért mondom, ha úgy tetszik, különvéleményileg, hogy egyszer volt Budán kutyavásár. Aztán jött a török, akit most megfogtak, de nem ereszti őket.

8 hozzászólás

 1. wazelin — 2012-05-01 21:31 

Érdekes cikk, elgondolkodtató.

 2. lencse — 2012-05-01 22:33 

Nagyon olyan érzésem van hogy sok levéltárban felverik manapság a port…jó kurzusa lehet egy-egy szakdolgozatnak…mármint az eltüntetésének. Annó dazumal egy fiatal tűzoltó ellenőr sokat keresett a padlások “átvizsgálásával”, azóta jeles régiségszakértő. Lehet hogy vagy egy levéltárosra is reámosolyog a szerencse…

 3. Tromb74 — 2012-05-02 08:43 

Ahogy utaltál rá, Gyurcsánynak most mindenféle médiamegjelenés győzelem. Amennyiben valóban plagizált, akkor már a Schmitt ügy kirobbanásának pillanatában eltüntette a szakdolgozatát, de lehet, hogy már korábban.
A két politikus közötti egyik legnagyobb különbség, hogy Gyurcsány Schmittel ellentétben nem ostoba.
Ha valóban nem kerül elő a kérdéses dolgozat, akkor a legtöbb, ami kitelik az ügytől, hogy mindenkét oldal megerősödik a saját vallásában, esetleg GYF valamennyit még profitál is belőle.
És azt sem árt megjegyezni, hogy Schmitt esetéhez hasonlóan ez is csak gumicsont, miközben a háttérben Simicska és társai teszik, ami tőlük (ki)telik.

 4. rdos — 2012-05-02 10:16 

A körülmények különbözősége valóban nem jelentéktelen plagibá és csótány esete között. A technika azonban jól látható mindkét esetben.

Fokozatos adagolás (ultis hasonlat találó), médeja elmegy addig amíg bántatlanul mehet, és “kommentek” a blogok, és azok kommentjei és azok mini “közvélemény kutatásai” elintézik a többit.

Röviden. Ha van egy csöpp esze bármely újságnak, politikusnak, nem mondja ki a plágium vádját. Elég a karakter romboláshoz, ami jogilag támadhatatlan is, ha a “fősodrat” csak lebegtet.

 5. tiboru — 2012-05-02 10:18 

Ha esetleg elkerülte volna a t. olvasók figyelmét:

http://konteo.blogrepublik.eu/2012/05/02/a-gyurcsany-konteo/

Az itteni regisztráció a Konteóblogra is érvényes, lehet seregleni kommentelni.

 6. styxx — 2012-05-02 13:02 

A poszt jó és Gyurcsány is ügyes politikus (Orbán nem különben, sőt) de különösen Gyurcsány politizálása nem több egyféle machiavellista politikai túlélésre törekvésnél, “az ár nem számít”- alapon. Inkább Sukoró lesz az ő veszte, amikor esetleg megpróbál Timosenkót játszani.
Az jó meglátás, hogy Orbánt is “Miniszterelnök Urazták” még tíz évig, és, hogy neki is rezgett a léc ellenzékben, sokan Kósa Lajosban bíztak (bár, kiderült, akkora tapló, hogy inkább Orbán) de ahogy Gyurcsány felbukkan a médiában az egyre inkább a süppedés a mocsárba, Orbán legalább a lózungjaival volt jelen, jóval kevésbé a Tokaj Szőlővesszejével. Amíg, mint Pizka is írja egy jelentős tömeg irracionálisan isteníti az egyiket és gyűlöli a másikat, a tényekkel keveset kell törődni.

 7. Tromb74 — 2012-05-03 23:27 

Ebből a szempontból Orbán a profibb. Ha nagy gáz van eltűnik, mint szamár a ködben, nem generálja tovább a sumák ügyeivel kapcsolatban felmerülő vitákat.
Ha az embörök a tények alapján ítélnének, már mindkettőt seprűvel kergették volna ki a Kárpát-medencéből.
No de a “vallás” természeténél fogva ilyen, ezzel nincs mit tenni.

 8. panamajack — 2012-05-05 11:35 

Ime egy rokonlélek blogger. Nem is rossz amugy:

http://oriblog.blog.hu/2011/03/27/a_magyar_nem_szabadsagszereto

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.