A kurva anyád

Előszöris, amióta blogolok szerettem volna valami igazán obszcén, arcpirító trágárságot bejegyzés címéül választani, és ím most eljött az alkalom. Mert az öncélú címzés bűn. Életrajzom iránt érdeklődőknek elárulom, hogy egy rossz címadásért már egész kicsi gyermekkoromban nyírhattam naphosszat a füvet, vagy moshattam a kocsit, így valami gyerekkori trauma ez, mert sose mertem olyan címet adni az írásaimnak, hogy “Hernádi Judit méretes csöcsei voltak láthatók a Váci utcában” pusztán azért, mert a művésznő épp szerepel az ottani színházban és kint van egy plakát, amelyen akár három centi is látszik a dekoltázsából.

De itt a ragyogó alkalom hogy végre az írás tartalmához teljesen igazodó módon írjam ezt a címsorba, ráadásul olyan bejegyzést írjak, amelyben mélységes egyetértésemet fejezem ki a Miniszterelnök Úrral. Bizony.

Mi tényleg félázsiai népség vagyunk. A lehető legrosszabb keverék, mintha valaki az OBI-ban rossz tréfából a sport fűkeverék zsákjába, torma, tarack, libatop, pipacs, laboda és szamárkóró magokat tenne. Mert ez a büdöslábú német, tésztaképű tót, hisztis zsidó, agresszív rác, dafke ellenszegülő szittya vér ez bizony tényleg a lehető leg-félázsiaibb keveréket adja.

Például valóban csak erővel, korbáccsal-szíjjal lehet rá igazán hatni. Persze ez egy nagy romantikus féligazság, mivel volt itt nagyjából 1867-1914 között egy olyan időszak, amikor szinte korbácsmentesen hirtelen sokszorosára nőtt a GDP mivel a bécsi udvar felhagyott a csicskáztatással és kiegyezett. De ez nem része a Szent Magyar Hagyománynak, felejtsük is el hirtelen.

Reformokat, nemzetmentő nyerszöldség-salátákat á la Matolcsy csak erőnek erejével lehet bevezetni, és Orbán Miniszterelnök Úr, ez a szíjas, viharedzette szilaj csikóslegény nem lesz rest megsuhogtatni a karikást és oda-oda pattintgatni vele.

Namost, ha épp a történelemórákat nem fodbalozással vagy csajozással blicceljük el a gimnáziumban, akkor megtudhatjuk, hogy ezt a magyarokkal, ezzel a félázsiai akciós törtarany hordával csak ideig-óráig lehet eljátszani. Mert utána bizony, egyszercsak azt mondja az egyik, hogy “curvanewfia zaros nemeth” esetleg, hogy “foglalod ám a kurvanyádat”, és elmegy megkérdezni Pestre az épp ott levő ostorkezelőt, hogy oszt’ nem utazna el a címben szereplő helyre, de gyorsan?

Szóval a címválasztás igenis adekvát, hiszen ezt a mondatot hamarosan gyakran fogja hallani a Miniszterelnök Úr (kinek barmait Allah tegye számossá) amint az ostort fogja pattintgatni. Mi már csak ilyenek vagyunk, félázsiaiak.

 

14 hozzászólás

 1. escargot — 2012-07-27 10:22 

A tegnapi masszív felháborodásomat követően ma reggelre csapódott le bennem a fenti megszólalás és a keleti irány előképe: a Harcom című, méltán nagysikerű műben szerepel valami olyasféle kitétel a magyarokról, hogy ezt az ázsiai hordát vissza kell űzni oda, ahonnan jött.

 2. noirp — 2012-07-29 13:02 

Tudod, mi a durva? Az, hogy az általad említett nagysikerű művet szerintem ITT fogják pár éven újra kinyomni (és nem az eredeti kiadás hazájában, ahol mintha kissé kevesebb gyakorló náci flangérozna az utcán, pláne a parlamentben.)
Ott lesz minden igaz magyar sátrában a szuszékban a Jegyzőkönyv, az Elvásik a veres csillag, a képes új alkotmány és egyéb remekművek közt. Már azokéban, akik tudnak olvasni és nem emigráltak.
És körül vagyok véve olyanokkal — lehet, h ez csak helyi ártalom — akik még mindig éltetik a vezért karakánságáért és várják tőle a Böhöm Jót; illetve, akik szerint itt minden jó úgy, ahogy van, holláréó.
Valóban a kurva anyánkat.

 3. escargot — 2012-07-29 21:26 

Mindenhol akadnak ilyenek, de te talán az átlagnál is terheltebb környéken laksz. Ezek a történelmi, majdnem polgári kisvárosok különösen súlyosak. (Ennél már csak ex-sváb szülőfalum keményebb, akik hátulról előztek, jópár hazatelepült amerikás meg erdélyi magyar, valamint Budaházy Gy. bevonásával…)

 4. noirp — 2012-07-30 07:59 

Ott lakom, ahol Gárdonyi Géza, szegény, jó, hogy nem látja, mi folyik errefele.

 5. noirp — 2012-07-30 08:01 

Súlyos az, amit ilyen helyeken “polgári” értékrendnek gondolnak.
Kifejtsem? Minek?

 6. panamajack — 2012-07-30 10:46 

A vidéki, provinciális Magyarország honorácior-világa akár még idilli is lehetne, ha nem akarnának többnek látszani, mint amik. Valamint ha nem itatna mindent át a kisstílű rosszindulat és farokméricskélés.

 7. escargot — 2012-07-30 10:59 

Inkább ne. Szerintem mindannyian értjük, érezzük, és ettől nekünk nem jó.

 8. panamajack — 2012-07-27 12:08 

“a Miniszterelnök Úr (kinek barmait Allah tegye számossá)” – már elnézést, de nincs már így is épp elég barom arrafelé?!

 9. panamajack — 2012-07-27 14:37 

Kicsit elgondolkodtam a melnök úr elméletén. Most akkor Kertész Ákosnak igaza volt?

 10. pobeda — 2012-07-27 15:37 

Már meg is válaszoltad.

 11. noirp — 2012-08-03 17:11 

Panamajack, kedves, szerintem a “honorácior” világban semmi idilli nincs, ami annak tűnik, az az általad is említett farokméricskélés, rosszindulat —no és a kéz-kezet-mos mityimutyik — csomagolása.
Decemberben a hátamban felejtenek egy kést, majd áprilisban részvevő arccal megkérdik, hát kis kisasszony, nyugtasson meg, ugye nem fájt nagyon a kapocsszedés? És nekem azt kell válaszolni, hogy ó, nem, dehogy, különben én leszek az összeférhetetlen, aki rontja a nagy, nevetős család hangulatát.
Az elmék berendezése, akár egy vár aljai szuvenírbolté: a csicsás, vonzó kirakat a lényeg lényeg, nem az áru maga; az meg, hogy ugyanazt a napelemes táncoló majmot, műgyanta lovagot, gravírozott kristálykockát áruljuk, mint az összes többi szuvenírbolt, s hogy az eb nem veszi meg egyiket sem — erről beszélni nem illik, nem ám.
Nekem úgy undorító az egész, ahogy van.
A családom az ország két legtúlsó végéből (Vazs és Hajdú meg Bihar) jött össze; fele keményfejű cívis, másik fele munkalkoholista burgenlandi ősöktől jön; egyik ág se ezt a berothadt zsírszagú mentalitást adta tovább a kölkeinek. Ahol a szakmám belém verték, ott se volt ilyen áporodottság.
Pedig istenemre mondom, aranybányán ül a sok zsírtarkójú barom, és nem és nem tudnak mit kezdeni vele. Marad a turisták átb…, a pályázati ellenőrök átb…, a NAV átb…, az ÁNTSz átb…, és az a jó, bepúrhadt, butaságban verhetetlen jobberkodás, amit már ismerünk egyebünnen is.

 12. escargot — 2012-08-03 18:25 

Tuggyafene: a kupac szar sztaniolban mégiscsak szebb egy kicsit, ettől persze még át…ás. És jobb lenne dolgozni, mint csomagolni, de hát azt ez a félázsiai népség nem, csak ezek a wannabe-skandináv körüllakók…

 13. noirp — 2012-08-13 08:29 

Megjegyezném, hogy aki peniglen mégis dolgozni szeretne, az szop a legnagyobbat.
Lovasnemzet vagyunk! Azt ütjük, amé’k húz.

(Ha meg már nagyon kivan, kap a hátára olyan lila pacsedlit, de csak hálapénzért.)

 14. escargot — 2012-08-13 11:24 

A legrosszabb, amikor a tapasztalat hatására kezdesz leszokni a húzásról, és közben nagyon utálod magad.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.