Rendszerváltó tanulmányok 9: Európa abortusza: Trianon

A trianoni békediktátum lassan száz éves. Közben volt újabb világháború és újabb békeszerződés, és még mindig nem bírtuk megemészteni. Ami teljesen érthető. A mai magyar politikában a Trianon-kérdés ugyanolyan, mint az amerikaiban az abortusz-kérdés. Az egész világon nincs annyi abortusz, mint amennyire fontos az, hogy az amerikai politikus jól válaszoljon az abortusz-kérdésre kampánya során. Ráadásul olyan nagyon nem is nyúlnak hozzá az egymást követő kormányok az abortuszhoz. Miért olyan fontos akkor mégis? Mert ez a királyfi útján a királykisasszony kezéhez ez az egyik garabonciás deák, banya, kalamona, hétszünyű kapanyányimonyók, vagy egyéb népmesei hős. Jól kell válaszolni. Ha túlságosan pro life választ ad, akkor ő lesz a nőgyűlölő, szexista, kereszténykedő, képmutató alak. Ha túlságosan pro choice válasz ad, akkor pedig parázna, erkölcstelen alaknak bélyegzi a választók egy része.A politikusi ügyesség egyik vizsgája ez, semmi más. Higgyék el, az amerikai politikust a legkevésbé sem érdekli, ki és hol hajtatja el nem kívánt magzatát.

Trianon nálunk ugyanez. Amikor ezt írom épp október 23. van, ülök itthon és kedvenc klasszikusaim hallgatom, Orbán Viktor pedig lelkesen Trianonozik a Kossuth téren. Egy tanítónőt tüntet ki maga mellé, aki oda mert mondani a sok buta tótnak. Akik ezt a blogot olvassák nyilván tudják, hogy Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet, Vona Gábort teljesen hidegen hagyja, mi történik trianoni határainkon kívül.

A magyar politikában viszont a Trianon kérdésre ügyesen kell válaszolni. Azt nem lehet mondani, hogy holnap indulnak a tankok, mert egyrészt nincsenek tankok, másrészt pedig valami barbárnak nézik azonnal. Azt se lehet mondani, hogy jó az úgy ahogy van, mert az előbb még fröcsögve anyázott határon túliakból egyszerre szeretett nemzettestvérek lesznek, másrészt meg milyen nyámnyila, töketlen alak az, aki nem akar tankkal végigmenni Románián?

Eközben teljes mértékben elsikkad az, hogy micsoda Trianon és mi vele kapcsolatban a teendő. Természetesen erről sem tudok mindent, de van pár dolog ami szerintem kell és jelenleg hiányzik a magyar politikából.

A szétesésre ítélt birodalom

Menjünk vissza az időben képzeletbeli időgépünkkel! Megváltozott minden, a központi hatalmak megnyerték a Nagy háborút. Az olaszok futását az Isonzónál sikerül teljesen kihasználni, nincs Vittorio Veneto-i csata, nem züllik szét a Monarchia hadserege. A határ a Trieszt-Udine-Milano-Torino vonal környéke. A Balkánon a szerbek fegyverszünetet kértek, Bosznia annexióját az egész világ elismeri, a dalmát tengerpart a görög határig ellenőrzés alatt. Kotorban és Durazzóban kétfejű sasos csatahajóflotta állomásozik, az Adrián egy sügért sem lehet kifogni a KuK Kriegsmarine tudta és beleegyezése nélkül. Keleten a román területszerzési törekvések kudarcba fulladtak, a Monarchia befolyása a Fekete-tenger partjáig ér. Nincs Fekete-tengeri flotta, ez volt az ára, hogy a többi hatalom elfogadja a balkáni és az ukrán-lengyel terjeszkedést.

Namost ebben a birodalomban rajzoljuk be, hogy mit csinál Magyarország? Hogy dől el a magyar-német kulturális dominancia kérdése? Mi legyen a népesség jelentős részét adó különböző szláv népekkel? Ezek a legkínzóbb kérdések, de akkori ellenségeinket nem ez izgatta igazán. Hanem az, hogy egy csaknem ekkora birodalom már létezett 1914-ben és a háború esetleges megnyerése a fenti terjeszkedést hozta volna a birodalom számára. Ezeket a területeket, különösen a vasút korában egyáltalán nem nehéz egységes gazdasági és jogi elvekre felfűzni és működtetni. Már “csak” kulturális gátjai, évezredes politikai sértődések álltak útjában annak, hogy Kossuth álma a Dunai föderációról valóra váljon. A Monarchia rendszerhibája az volt, hogy ehhez egységes politikai és kulturális keretet is kellett neki teremteni, hiszen mégiscsak egységes birodalomról volna szó. Kossuth föderatív elképzelései (és Kasszandra-levele) ezt a feszültséget ismerték fel.

A Monarchia ellenségei ezt a hibáját használták ki. A kulturális és a politikai törésvonalak mentén robbantottak szét egy gazdaságilag erős, természeti határokkal bíró, a jó működés minden feltételével bíró területi egységet. A létrejött nemzetállamok vezetői azóta is kényszerpályán vannak. Az egykori kisantant nem adhatja fel Trianon emlékét, hiszen nekik dicsőséges napok voltak ezek, nekünk pedig a szégyen napjai.

Trianon nem csak a mi bajunk

A legbátrabb emberek azok lesznek akik ki merik végre majd mondani, hogy Trianon nem csak a mi bajunk. Azok, akik felismerik, hogy összefogás nélkül nélkül csicskaországok vagyunk, akik versenyeznek, hogy az uraságok náluk állítsák fel a soron következő maquiladorát (maquiladora: olcsó mexikói munkaerőt alkalmazó gyártóegység az USA-Mexikó határ mexikói oldalán). Egymás ellen bármikor kijátszható, becsapható kisnemzetek vagyunk. Közgazdasági alaptétel, hogy előbb vagy utóbb minden versengő piacon a szereplők valahogy próbálnak kartellezni. Nem furcsa, hogy az egykori Monarchia területén, ahol nagyjából egyforma erejű államok vannak, ez nem történt meg?

Ahhoz, hogy Magyarország igazán dinamikusan tudjon erősödni, a trianoni paradigmából ki kell lépni és ki kell léptetni szomszédainkat is. Ez imperatív, azonnal elkezdendő feladat, amellyel legalább huszonhárom éves késésben vagyunk.

Huszonhárom éves azért, mert 1989 óta nem foghatjuk az oroszokra, a franciákra, a németekre, senkire, hogy épp miért nem kezdünk ezzel az egésszel valamit.

Miért nem? Hiányoznak hozzá a megfelelő gondolkodású politikusok? Mi a trianon-paradigma feloldásához vezető gondolkodás? A diplomácia és a birodalmi gondolkodás megfelelő elegye. Az ilyen gondolkodással felállított és rendületlenül végrehajtott stratégia vezethet el a Monarchia egykori népeinek boldogságához.

Álombirodalom

Mi a birodalmi gondolkodás? Amikor revizionista cikkeket olvasok, vagy ilyen emberekkel  beszélgetek, akkor mindig egy kérdésem van: Ezt a birodalmat ki és hogy igazgatná? Vajon képes rá a magyar államvasút, hogy tíz év alatt egységes szerkezetűvé tegye Nagy-Magyarország közlekedését? Miközben az egykori csehszlovák területen csehszlovák géppark van, az egykori jugoszláv területen is helyi géppark, nem beszélve a román síneken gördülő dácsiákról és ázeákról, meg a sok levetett francia gépről. Kárpátalján a nyomtáv sem stimmel. Ki építi vissza normálra? Miből? Posta? Oktatás? Egészségügy? Bíróságok? Hmm?

A valódi birodalom

A birodalmi gondolkodás az a törekvés lenne, hogy igyekezzünk kiszállni abból a versenyből, amely Magyarország és az egykori Kisantant között van. Rég el kellett volna kezdeni ezekkel az országokkal integrációs folyamatokat, amelyeket simán végig lehetett volna vinni, hisz az alapok közösek. Nemrég láttam egy cseh bírósági ítéletet, a számozása alapján pont ugyanabban a rendben iktatnak, mint a magyar bíróság.

Birodalmi gondolkodás kell ahhoz, hogy a budapesti kormányzat úgy tekintsen a Kárpát-medencére és az azon túl, egykor egy birodalomhoz tartozó vidékekre, mint a saját befolyási és érdekövezetére. Ehhez nem kellenek tankok, ehhez nem kellenek vadászgépek, ehhez szem és fül kell. Már réges-rég el kellett volna kezdeni Magyarországnak a határain túli kulturális, közigazgatási, ipari, stb. politika véghezvitelét. Félek kimondani: lehet, hogy évszázados esélyt puskáztunk el.

Az Európai Unió ugyanis számos egyéb ok mellett arra alakult, hogy egymás ellen évszázadok óta háborút vívó és semmilyen határvonalban megegyezni nem tudó államokat összebékítsen és végre elindítson a békés fejlődés útján. Az eurorégiók, a határmenti települések-kistérségek támogatása egytől-egyig olyan dolog, amely egyrészt ideális a trianoni határok oldására, másrészt Magyarország nélkül kivitelezhetetlen, mert a trianoni határok közül mindig a Magyarországgal közös a leghosszabb, így itt lehet a legtöbb pénzt megszerezni. Ráadásul az utóbbi húsz évben előfordult azért a szomszédos államokban olyan vezető, akivel lehetett volna együtt dolgozni. Dzurinda, Fico, Juscsenko nem tűntek olyan alakoknak, akikkel ne lehetett volna, ha nem is simán, de üzletet kötni, ugyanis a trianoni határ melletti régiók mindenütt nagyon elavultak, így lett volna az a pénz, amiért elnézik, hogy a magyarokkal kell barátkozni érte. A kettészakított kistérségek (Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad természetes agglomerációja nagyrészt magyar területen van például) közelében fellendülő gazdasági élet pedig jó táptalaja lett volna a jó kapcsolatoknak. Lehetett volna nagyvonalúnak lenni, érzékeltetni, hogy a magyar érdekeket nem feltétlenül veszélyezteti, hogy a soron következő autógyár esetleg húsz kilométerre de már a román oldalon épül meg. Sőt, ingyen kapnak telket a magyar oldalon a logisztikai bázishoz és a kettőt összekötő út természetesen hivatalos határátkelő is lesz. Tudja, Herr Multimillionar, ezt a területet mi egyben látjuk, és örülünk hogy idejött. Khm, talán említenünk sem kell azt az apróságot, hogy ha a román környezetőrséget esetleg sikerülne korrumpálni, lezárjuk a határátkelőt és olyan patáliát csapunk Brüsszelben amilyet Ön még nem látott, mert a Szamosra és a Körösökre mi is vigyázunk ám…

Bűnös passzivitás, kétbalkezes izmozás

Két dolog ölte ezt meg, amely valójában egy. A politikai elitünk nem tudja mire jó a Kárpát-medence, hogy kell abban, mint egységben gondolkodva politizálni. A baloldal ezt bűnös passzivitással, a jobboldal pedig minden értelmes kapcsolatfelvételt lehetetlenné tevő izmozással leplezte, így jutottunk el oda, hogy a magyar Kárpát-medencei politika fineszesen megválaszolandó kampánykérdéssé züllött.

Mi a teendő? Előszöris, ahogy azt pár résszel ezelőtt kiváló szerzőtársam leírta, nem szégyen tanulni. Van a világon pár nemzet, amely kulturálisan jóval nagyobb területen van jelen, mint amekkora az ország, ahol él. Vannak olyan országok, amelyek egykor birodalomként kezelték azt a területet, ahol most “csak” meghatározó befolyással bírnak. Lássunk pár példát, amelyet érdemes lenne átvenni. Akit jobb vagy rosszabb sorsa Makaóba vet, feltétlenül sétáljon fel a kormányzó egykori palotájához. Egyrészt a környező sikátorokban valami helyi érdekű vajas kekszet lehet kapni, amely tapasztalataim szerint a legjobb vajas keksz a világon, másrészt látni fogja, hogy az egykor világbirodalom, most lesajnált PIGS ország hogy tartja mégis a pozícióját egykori gyarmatán. Kultúrával, jelenléttel, az új helyzethez alkalmazkodással. Nézzük meg a világon mindenütt megtalálható Institut Francais, British Council, Goethe Intstitut hálózatot. A világon szinte bárhol hozzájuthatunk a francia, német, angol közszolgálati tévéhez, rádióhoz, és a világról az ő nyelvükön tájékozódhatunk. A felsorolt intézetekbe betérve nem azt fogjuk hallani, hogy “Merde, nem kellett volna elpasszolni Louisianát a jenkiknek” vagy “Scheisse, Kurszknál hamarabb kellett volna támadni” vagy hogy “Fuck, lehettünk volna keményebbek Indiában” hanem leginkább azt, hogy miért is a legjobb dolog a világon angolnak, németnek, franciának lenni, és gyere be, tanulj belőle, tessék itt van ingyen egy album a legszebb festményeinkkel, egy CD a népzenénkkel, és ha érdekel élőben is, ezek, meg ezek a koncertek lesznek. Nem, nem kell tudnod magyarul, nem fogjuk elmagyarázni, hogy mi találtuk fel az atombombát, buli lesz, csinos lányokkal és stramm fiúkkal.

Egy birodalom, de legalábbis régi dicsőségét fenntartani igyekvő ország ezt bőkezűen és világszínvonalon fenntartja Buenos Airestől Reykjavíkig. A miénk hol is van? Vagy a mi Duna tévénk és nemzetközi kulturális jelenlétünk nem egy rakás szerencsétlenség, szétszakadva olyanokra akik legszívesebben vissza se néznének, meg olyanokra, akik csak vesszentriaon-romantikát tudnak?

Humán olajkincs helyett bazári majmok

Miért olajkincs? Nézzük meg Norvégiát! Gazdagságának kulcsa a határaitól 10-20-50 kilométerre van, és minden eszközzel igyekszik kihasználni. Ilyen kincsünk nekünk is van, hiszen a fenti példákhoz képest nekünk még azzal is számolni kell, hogy a trianoni határok mentén és egy tömbben a Székelyföldön, magyarok (székelyek) élnek. A határon túli magyarságot az eddigi kormányok bazári majomnak használták. A jobboldal olyan majmot látott bennük, akiket banánért szimpátiára, később szavazásra lehet használni, egy-két vezetőt időnként premizálva. Amikor az erdélyi és a szlovákiai magyar pártok elmozdultak a porlik-mint-a-szikla politikáról és elkezdtek szétnézni, hogy mégis, magyarként, a XXI. században, egy nem magyar országban hogy is kellene politizálni, a budapesti politika szinte megbénult.

A baloldal olyan majmot látott bennük, akikkel bármikor lehet izgatni a kisembereket, hogy jönnek a románok és a tótok (“23 millió román”, ugye emlékszünk?) és kevesebb lesz a segély. Ahogy már a bevezetőben is leírtam, azt hogy tulajdonképp mi is kellene ezeknek az embereknek, az senkit sem érdekelt.

Az állampolgárságon, a státuskérdéseken izmozás teljesen előkészítetlen volt, semmi más szerepe nem volt, mint újabb belpolitikai tűzijáték rendezése, más emberek legnemesebb érzelmeivel (önazonosság, hazaszeretet) visszaélve.

Mit kellene akkor tenni? El kell fogadni azt a tételt, hogy a határon túli magyar a legjobb helyen a szülőföldjén van, ha az már egyszer ezeréves magyar föld. Ez tudom, hogy úgy hangzott, mintha egy Gyurcsány-kampányrendezvényen mondtam volna, úgyhogy kifejtem. Nem arra gondolok, hogy tiltani kéne bárkit attól, hogy itt csinálja meg a szerencséjét, vagy bármi egyéb korlátozást kellene alkalmazni, sőt.

Arra gondolok, hogy minden eszközzel erősíteni kell azokat a pozíciókat, amelyeket egyszerűen demográfiai okokból elfoglalunk. Ennek nem az a módszere, hogy igyekszünk a határon túli magyarokra haragítani mindenkit, a határon inneni magyarokat, külföldieket.

A határon túli magyart abban kell támogatni, hogy szülőföldjén az élet minden területén átélhesse magyarságát, bármilyen hülyén is hangzik ez. Magyarországnak elsődleges feladata lenne komfortot adni a határon túliaknak. Azt a megnyugtató érzést, hogy Magyarország támogatását élvezi, ha Székelyudvarhelyen vagy Kassán valamit magyarul akar csinálni, legyen az hentesüzlet, színház, vagy rádióállomás. Ha olyan nagy az a kultúrfölény, tán ideje lenne azt nem csak táncházakban meg száz évvel ezelőtti írók kiadásában demonstrálni.

A birodalmi, (valójában csak felelős) gondolkodás építhette volna ki azt a zsarolási potenciált, amelyet ki lehetne használni, ha a magyar külügynek ilyenkor ütközni kell bárkivel. De nincs olyan ügyes diplomata, aki hátország nélkül tartós eredményt érhetne el. Azonkívül ez pénzbe is kerülne, méghozzá nem a pártunk kihelyezett tagozatának támogatásába, hanem abba, hogy minden határon túli magyar tudhassa: ha épp a román (szerb, ukrán, szlovák stb.) állam erre nem ad pénzt, a Magyar Intézet (konzulátus, kultúrmisszió, bármi) ad pályázati pénzt, tanácsadást, satöbbi.

A határon túli magyarok egyik legfontosabb tulajdonságát, a természetes multikulturalizmust nem propagáljuk kellően. A multicégek már most profitálnak abból, hogy Budapesten könnyű románul, szlovákul stb. beszélő magyart fogni, de erre az erőforrásra építeni kellene, mert a magyar befolyás egyik legfontosabb szereplője a vezető szerepben levő magyar, nem pedig a románul is tudó magyar helpdeskes.

Azt hiszem, hogy a fentiek után már nem kell külön cselekvési tervről írnom, mert jól látszik, hogy ennek az írásnak a kereteit az jóval meghaladná. De talán az is látszik, hogy szinte bármi, ami a mostani állapot helyett van, csak javulást hozhat. És az is látszik, hogy itt tabukat kell dönteni, évszázados paradigmát kell leváltani. Magyarország meghatározó politikai feladata a XXI. században, hogy szövetségek, barátságok és határozott fellépés útján szerezze vissza vezető szerepét a Kárpát-medencében. Amíg a Trianon-paradigmán nem lépünk túl, ez csak hiú ábránd marad.

106 hozzászólás

 1. Vészmadár — 2012-11-06 08:25 

szép munka

 2. hadrian77 — 2012-11-06 09:22 

Szép írás!
Amikor a bécsi döntések visszahozták az elcsatolt területek egy részét az infrastruktúra kiépítése és közelítése a hazaihoz illetve annak anyagi vonzatai gyakorlatilag gazdasági válságba lökték az országot.
A megoldásról egyformán gondolkodunk prof, de sajnos világon nincs annyi pénz jelenleg, amiből a felzárkóztatás közös jövő megoldható lenne.

 3. Tromb74 — 2012-11-06 09:37 

Egyre erősödik bennem a “Pizka for president” érzés, de ne ragadjunk le a tömjénezésnél (talán csak még egy mondat erejéig).
Ahogy itt sokan mások, én is úgy gondolom, hogy ezek az írások nagyobb publicitást érdemelnének, méginkább gondolom, hogy nagy, kiéhezett tömegeknek lenne ígénye ilyen éleslátó, világosan megfogalmazott gondolatok megismerésére.
Ezért kommentelő társaimnak is szól a kérdés: vat ken vi dú?

 4. karaj — 2012-11-06 09:56 

@Tromb74: “kiéhezett tömegeknek lenne ígénye ilyen éleslátó, világosan megfogalmazott gondolatok megismerésére”

kérem vegyék jegyzőkönyvbe, hogy lol

 5. karaj — 2012-11-06 09:57 

A poszt nagyon jó. Birodalmi gondolkodás, igen. Az angoloktól volna mit tanulni, ők sokáig jól csinálták (és igazából most is jobban, mint sokan mások)

 6. Tromb74 — 2012-11-06 10:49 

@karaj:
Ott azért van némi kulturális, gazdasági és politikai presszió. Alapvetően az EU betudná tölteni ezt a szerepet, bár ehhez több együttműködés és olajozottabb ügymenet kellene.
Pl. fel kellene vállalnia a birodalom szerepet, ha már gyakorlatilag kb. erről van szó.

Aztán felmerül a kérdés, hogy létre lehet-e hozni egy sikeres birodalmat úgy, hogy pl. nem erőltetjük a közös hivatalos nyelvet, központosítottabb irányítást és hasonlók.

 7. professzorpizka — 2012-11-06 10:55 

@Tromb74: Igen, létre lehet, minden további nélkül, erről szól az írás. csak nem azzal a lendülettel kell nekimenni, hogy innentől minden olyan hely ahol valaha magyar ember egy nyilat kilőtt magyar terület lesz és ott mindenki magyarul fog beszélni, hanem el kell kezdeni kiépíteni a vezető szerepet. Mit érdekel engem, hogy Szlovákiában mi a hivatalos nyelv, ha van arrafelé 50-60 magyar polgármester, és minden jobb pozícióban magyarul is tudó ember ül? Ja, hogy a vezetékneve Hurdsczriczek? Na, nem magyarosított a nagyapja Husztira.

 8. escargot — 2012-11-06 11:00 

Szép, grat.
A birodalmi gondolkodáshoz kellene először is egy anyaország, amelynek vannak kidolgozott stratégiái minden területen (inkluzíve a külpolitika dimenzióit), erről már korábban esett szó.
Másrészt fixa ideám, hogy az írásban is hivatkozott kulturális törésvonalakhoz nagyban hozzájárult a magyaroknak a Monarchia kisebbségeivel szembeni gyakran lenéző magatartása (ennek kiváló paródiáját adta a legutóbbi téli olimpián a Monarchia blog), és ezen az eltelt közel száz év és a bekapott pofonok ellenére sem tudtunk túllépni, pedig alapvető lenne, hogy egyenrangú félnek, horribile dictu értékekekt felmutatni képes nemzeteknek ismerjük el a szomszédainkat. Tisztelet mutatása nélkül fújhatjuk.

 9. Érvsebész — 2012-11-06 11:03 

Hol lehet felvenni a pizkalandi állampolgárságot?

 10. Érvsebész — 2012-11-06 11:07 

Egyedül a vezető szerep visszaszerzésével nem értek egyet, vagyis hát nem igazán konform az eddigiekkel, különös tekintettel az Extra Hungariam-ra. Nem lehetne végre mellőzni ezt a nemzeti küldetéstudatot? Annyi baj volt belőle eddig is.

 11. karaj — 2012-11-06 11:11 

@Tromb74: érzésem szerint a poszt pont arra utal, hogy a megfelelő pressziókat kéne alkalmazni itt is. Az EU azért nem feltétlen jó, mert ott a csicskaállam-szerep nem javulna. A K-európai együttműködés a jobb irány, közösen ellensúlyozva Merkande-ot. Az EU pedig nem birodalom, legalábbis nem jobban, mint a Német-Római Császárság a 18. században.

Nyelvi heterogenitás és szubszidiaritás meg hogy a viharba ne lehetne. minden hosszabb ideig fennálló birodalmat így kormányoztak (kivéve Oroszországban).

 12. karaj — 2012-11-06 11:15 

@Érvsebész: szerintem ez nem maga alá gyűrésre utal. kulturális-gazdasági vezető szerepre való törekvés nélkül pedig nem lehet hatásos külpolitikát folytatni egy pillanatig sem.

 13. hadrian77 — 2012-11-06 12:22 

@escargot: ez nem csak magyar sajátosság volt akkor, az osztrákok is mindenkit tejesen be akartak integrálni a birodalomba. Próbáltak valami zavaros ideológiát összerakni, amitől azt várták, hogy az emberek úgy viszonyulnak FJ-hez, ahogy az angolok a saját uralkodóikhoz, de nem volt semmi más közös eszme vagy értékrend, ami ezt segítette volna.
Ezek nélkül most sem fog működőképes szorosabb vagy lazább szövetség összeállni.

 14. escargot — 2012-11-06 12:52 

@hadrian77: Így van, de az osztrákok valamivel tanulékonyabbnak bizonyultak azóta.

 15. stoppos — 2012-11-06 12:59 

Továbbmennék egy lépéssel. Európa úgyis az egységesedés fele halad, hálistennek. Miért ne lehetne magamat európaiként aposztrofálni, magyar helyett? Talán leborul a turul a talapzatáról, ha nem magyarkodunk? Az USA-ban is mindenki “amerikai”-ként határozza meg az identitását elsősorban és csak utána jön, hogy ő épp Nyugat Virginiai. Én szeretném, ha így lenne.

 16. Tromb74 — 2012-11-06 13:00 

@professzorpizka:
Hajlamos vagyok hinni neked, meg értem is miről beszélsz, de ennek lennének olyan alapfeltételei, hogy a magyar (de a szlovák is), mint nép a mostaninál egészségesebben viszonyuljon saját nemzeti identitásához.
Persze lényegében erről írsz, ha dióhéjban foglalnánk össze mondandódat, de ez egyelőre az istenadta népben még nem nagyon merült fel kérdés szinten sem.
Ahogy már korábban is tárgyaltuk a régióban a magyar egy jellemzően asszimiláló nép volt a történelem során, de mára nem csak ez, hanem a korábbi kulturális dominancia is eltűnni látszik.
Na most ezt azért írom, hogy kitérjünk egy lényegesebb problémára a nemzeten belüli széthúzásra. Amíg az erdélyi különbnek érzi magát a magyarnál, a magyar (állampolgár) románnak nevezi az erdélyit, a cigány és a zsidó eleve nem is lehet magyar, szlávokról és svábokról meg szó se essék, addig felmerül a kérdés, mégis honnan kellene elkezdeni egy Kárpát-medencét egységbe kovácsoló érdekszövetség létrehozását.

 17. Rókakígyó — 2012-11-06 13:06 

Kellemesen naiv írás. A tervezés biztos fontos lenne.

 18. Tromb74 — 2012-11-06 13:22 

@karaj:
Ez Unión belül valóban kisebb érdekközösségeknek kellene létrejönniük, valóban lehetne az egyik ilyen a Kárpát-medencében élő népek szövetsége v. valami ilyesféle.

“Nyelvi heterogenitás és szubszidiaritás meg hogy a viharba ne lehetne. minden hosszabb ideig fennálló birodalmat így kormányoztak”

Igen, de ahol sikerült a nemzeti identitást megerősíteni különféle nyelvű nációk között az pl. az USA, ahol a nyelvi egységesítés nagyban hozzájárult a sikerhez.

Különféle birodalmakat azért nem hoznék fel példáak, mert ott többnyire nem népek szövetségéről volt szó, hanem az egyik legyakta a másikat és a harmadikat, ezt az állapotot pedig óriási erőfeszítések árán tudta fenntartani, ideig óráig.

A birodalomnak, mint fogalomnak egy 21. századi, modern értelmezésére lenne szükség.

Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen érvényesíteni érdekeit a régióban, de az Unióban is, bizony arra lenne szükség (amire Pizka utal), hogy a lehető legtöbb hatalmi pozíciót kaparintsuk meg a határon túli, magyarok lakta területeken, az európai parlamentet ne a hülyegyerekek és idióták süllyesztőjének használjuk, képesek legyünk közös érdekeket és célokat megfogalmazni a környező országok vezetőivel.
Tehát a birodalom itt lényegében egy érdekérvényesítő potenciállal rendelkező, kb. a Kárpát-medence által határolt régió országainak valamiféle szövetsége lenne.
Na, ettől mostanában nagyon messze állunk.

 19. professzorpizka — 2012-11-06 13:23 

@Rókakígyó: az benne a naiv, hogy nem arról szól ami van, hanem aminek kellene lenni?

 20. Tromb74 — 2012-11-06 13:27 

@professzorpizka:

Az benne a naiv, hogy pár bekezdés erejéig felvázolsz egy járható utat, miközben már egy több ezer oldalas programon kéne dolgoznod, amely a megvalósítás nehézségeire is hatékony megoldásokat javasol. 😀 😀 😀

 21. professzorpizka — 2012-11-06 13:32 

@Tromb74: ahhoz emberekre van szükség és egyéb erőforrásokra. De nem olyan lehetetlen ám ez, mint amilyennek látszik. A másik oldalon is ugyanolyan emberek vannak, mint mi. Csak ezt most egyik oldal sem gondolja így.

 22. Nagy Teve — 2012-11-06 14:01 

Professzor Úr: ezért a környezetőrséges aljasságodért még nagyon sok borovicskával jössz nekem 😛

Az írásoddal egyébként meg teljesen egyetértek … mitöbb, azzal a róvott múltú egyénnel is, aki “Pizka for president” jelszóval lázítja a békés tömegeket 😀

 23. noirp — 2012-11-06 14:14 

Az írás briliáns összefoglaló, olyan, amilyennek elvileg politológiai blogokon kéne tenyésznie; de azt sajnos nem hiszem, hogy a benne megfogalmazottakra nagy, kiéhezett tömeg várna. Túl racionális a nemzeti könnyhullatóknak (mert könnyhullatni jó, őszerintük); egy másik, jelentős réteg meg vagy le se sz… a kérdést, vagy tényleg románozik-tótozik.
Az itt megjelentek és a hasonszőrűek sztem kevesen vannak. Vagy csak én lakom rossz helyen?

Rég várok egy olyan történészvitát, amelyik kilép a tanszék kiselőadójából és a monográfiák mellett közérthető cikkeket is bedob a ringbe, azért, hogy sokan felfigyeljenek, és oszoljon már a homály.
Máshol ezt meg tudták oldani.

 24. karaj — 2012-11-06 14:34 

@Tromb74: abban egyetértek, hogy Napóleon helyett inkább a Hanza-városokat kéne koppintani. Viszon semmi esetre nem a Kárpátoknál húznám meg a határt, a csehek és lengyelek több téren rendelkeznek velünk közös érdekekkel, mint akár a románok. Szóval tényleg K-európában lehetne gondolkodni.

Az EP-t meg addig nyugodtan lehet hülyegyereksüllyesztőnek használni, amíg a nagyobb döntéshozók annak tekintik, és a hatáskörei is ezt reflektálják. Nem az a diplomácia fő terepe ma.

 25. karaj — 2012-11-06 14:36 

@noirp: semmiképp ne vedd rossz néven, de hol tudták megoldani?

 26. noirp — 2012-11-06 14:42 

A történészvitát? tudtommal a németeknél.

 27. professzorpizka — 2012-11-06 14:51 

@Nagy Teve: a dekonspirálódás elkerülése érdekében nem tértem ki a környezetőrség érdemes tagjaira 😀

 28. karaj — 2012-11-06 14:51 

@noirp: ok, gondoltam, hogy arra gondolsz, valóban kiemelkedő eset. prsze ott van egy annyira erős viszonyítási pont, ami leegyszerűsíti a dolgokat. az NDK-ügyekben pedig sokat segíthetett, hogy az ország nagyobbik felének nincs kommancs-nosztalgiája (-múltja)

 29. Tromb74 — 2012-11-06 14:55 

@karaj:

“Viszon semmi esetre nem a Kárpátoknál húznám meg a határt”

Ja, bár tartanánk ott, hogy a politika azon agyazna, hogy Romániával v. Lengyelországgal érdemes erősíteni a jószomszédi viszonyt. Jelenleg különféle távol-keleti diktatúrákkal és banánköztársaságokkal szövődő romantikus kapcsolatokról álmodoznak.

“Az EP-t meg addig nyugodtan lehet hülyegyereksüllyesztőnek használni, amíg a nagyobb döntéshozók annak tekintik, és a hatáskörei is ezt reflektálják. Nem az a diplomácia fő terepe ma.”

Ezzel egyettértek. Kérdés, jó-e ez így.

 30. Nagy Teve — 2012-11-06 14:58 

@professzorpizka: Akkor is jöszz teméntelen sok borovicskával 😛

 31. Tromb74 — 2012-11-06 15:05 

@professzorpizka:
Hát a szükségszerűség kényszere mindenképp a megvalósíthatóság mellett szól, de a jelenleg pusztító pszichózissal nem könnyű megbirkózni.
Az a baj ezzel, hogy a pszichózis jellegéből adódóan nehezen múlik el, ha folyamatos megerősítésre talál.
A mai belpolitika – és szerintem nem csak Magyarországon – erre épít.
A gondolkodó, tisztán látó ember nem éppen ideális egy a hatalomba görcsösen kapaszkodó, de értékelhető eredményeket felmutatni nem tudó uralkodó réteg számára.
Magyarán ezt a “birodalmat” alulról kell elkezdeni építeni, oszt majd meglátjuk.

 32. professzorpizka — 2012-11-06 15:10 

@Nagy Teve: egyenlőteln küzdelem, bármikor asztal alá iszol 🙂 Mikor jársz erre?

 33. Nagy Teve — 2012-11-06 15:14 

@professzorpizka: A következő bulin 😛 Már ha lesz …:(

 34. panamajack — 2012-11-06 16:51 

Jó gondolatok, de szerintem ennek az egésznek az lenne az előfeltétele, hogy Magyarországot valamennyire rendbetegyük politikailag és gazdaságilag. A szomszédok is rögtön másként tekintenek egy erős és prosperáló potenciális partnerre, mint arra, ami most van.

 35. Rókakígyó — 2012-11-06 18:34 

@professzorpizka: természetesen… de a leírt helyzet nem jöhet létre, mert a nép ilyen vezetőket sehol sem választana a volt Monarchiában. A lényeg a szembenállás. A legjobb példa Szlovákia, aminek csak a magyarral szemben van történelme. A román sem sokkal különb.

 36. noirp — 2012-11-06 18:59 

Amíg itt tartunk, hogy kinek van történelme, meg kinek nincs, kutyafüle nem fog változni. Abban, hogy gazdasági kapcsolatokat, szükség esetén unión belül közös lobbitevékenységet (a nyilvános marakodások vagy bénázás helyett) stb. folytassunk, ez a (elsősorban érzelmi vagy érzelmivé hangolt) kérdés szerintem tök irreleváns.

 37. capitecensi — 2012-11-06 20:27 

“Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.”

Ez csak egy impresszió, ami elfogott az írás olvastán. Amúgy dícséretnek szántam…:)

 38. capitecensi — 2012-11-06 20:33 

@Tromb74: “Ahogy itt sokan mások, én is úgy gondolom, hogy ezek az írások nagyobb publicitást érdemelnének…”

Szemét módon plagizálni köll őket, minél szélesebb körben. Oszt’ mikor a donor arcára kivetül a megvilágosodás láccatja, aljas indítékból megnevezni a forrást. Pl. 🙂

 39. gone2east — 2012-11-07 07:38 

@Tromb74: Sziasztok! Először szólok hozzá, remélem, elfogadható lesz.
Mit kellene tenni?
Szerintem kicsit kilépni a kommentelésből a “való világba”. Ez így csak azokhoz jut el, akik a blogot olvassák. Ez viszont egy igazán zárt világ. Ezeknek a hasznos gondolatoknak a terjesztésére terjesztésére még egy komoly internet marketing sem jó. (Tudom, mert a cégem ezt játsza már ’81 óta. ) Szerintem tehát:

Tetszett (ez a remek) cikk? Nyomtass belőle 10 példányt és dobd be a legközelebbi 10 postaládába.

Elmész sörözni? Nyomtass ki 10 példányt és hagy ott az asztalon.

És persze ne felejtsd el árírni: “Tetszett ez a (remek) cikk? Nyomtass…”.

Ez egy elég ősi módszer, de működik és nem kerül sokba. 🙂

 40. Tromb74 — 2012-11-07 09:41 

@gone2east:
81 óta foglalkoztok internetes marketingel? 😀 😀 😀

Mindazonáltal természetesen igazad van, a virtuális világ, pláne a blog olvasók közössége valóban viszonylag szűk réteg.
Szerintem Pizka írhatna egy szamizdatot, amit valamelyik belvárosi kocsmában felolvasna, természetesen részegen.
Egyébként a szórólapos, street artos, matricázos, stencilezős megoldás egyszerre lenne korszerű és hagyományos.
Ha szereznénk valamiféle támogatást akkor egy fanzine se lehetne probléma. Kb. mint a Genyó Szívó Disztroly a hőskorszakban. Imhol: http://www.google.hu/imgres?hl=hu&rlz=1C1GGGE_enHU480HU480&biw=1422&bih=667&tbm=isch&tbnid=MJFDNaESyLcbAM:&imgrefurl=http://karantenzona.blogspot.com/2010/12/genyo-szivo-disztroly-fanzinek-1-11.html&docid=IkNlcT2cFWpuxM&imgurl=http://4.bp.blogspot.com/_YZxMpVMfJ5w/TQkrhLog43I/AAAAAAAAAOo/BAxQQxdwZww/s1600/genyo2.jpg&w=1196&h=1600&ei=Uh6aUJCwLqm00QW9-ICwBg&zoom=1&iact=hc&vpx=180&vpy=78&dur=2614&hovh=260&hovw=194&tx=96&ty=140&sig=107884417605268532788&page=1&tbnh=161&tbnw=121&start=0&ndsp=22&ved=1t:429,r:0,s:0,i:67

 41. Tromb74 — 2012-11-07 10:03 

@noirp:
No, itten van a kutya elásva, de nincs azért veszve minden.
Há’ mondjuk az alapoktól kell kezdeni, nagyjából Mohácsnál 😀 😀 😀
Azt gondolom Pizka (for president) nagyjából megtalálta azt a hangot, ami nem sértő sem jobbról, sem balról nézve.
Ez a szemlélet azért sokaknak kedves, de nem mindenki tudja kellőképpen kommunikálni. Talán nincs akkora baj, csak egyszerűen olyan világkép és kommunikáció köll, ami középre rántja a tömegeket. Kellő magasságból szemlélve a történelem, beleértve az elmúlt évtizedeket is, higgadtan és széles tömegek számára is képes megteremteni az együttműködés alapjait. (na most ezekkel nem sok újat említettem, de sebaj)
Ámbár lehet, hogy egyszerűen bilibe lóg a kezem.

 42. professzorpizka — 2012-11-07 10:43 

@Tromb74: viszont a professzor ismerői, akik közé te is tartozol, tudják, hogy annyira punk mint amennyire egy Csajka korszerű.

 43. panamajack — 2012-11-07 11:05 

@Tromb74: “nagyjából megtalálta azt a hangot, ami nem sértő sem jobbról, sem balról nézve” – sajnos ebben tévedsz. A Prof több cikke is kikerült már a Mandinerre, és jellemzően komcsibérenc gyurcsányista zsidónak lett érte titulálva. Sajnos a képlet az hogy aki nem a mi nyájunkkal béget, az biztosan a másik nyájjal kolompol. Más lehetőség nincs.

 44. gone2east — 2012-11-07 11:07 

@Tromb74:
Elnézést, kicsit pongyola voltam… Pontosítok egy kicsit az „Internet Marketing”-gel kapcsolatban. Először „is”. Ez lemaradt. Másrészt cégünk már születésekor is a vasfüggöny túloldalán dolgozott automatizálás gyártási rendszerek és vállalati IT területén. Akkor és ott már vidáman dühöngött az elektronikus levelezés és 1983-ban nyilvános lett az ARPANET. Kedves kuncsaftjaink már akkor azon éldegéltek, és rendkívül fontos volt a termék és a szolgáltatás marketing. Aztán ez szép folyamatosan fejődött mindaddig, amit ma Internetnek hívunk. Ezért írtam azt, hogy „81-óta.

De most inkább a blog témájához.

Igen, szerintem jó ötlet ezeket a már sokszor bevált módszereket felhasználni, mert működnek. Bár az ottani környezetben egy szamizdat, szerintem, azonnali pánikreakciót váltana ki az Olimposz (Rózsadomb?) urai között. Másrészt elég strapás a terjesztés, stb.

Ezért is javasoltam ezt a kis tesztet. Semmibe sem kerül, és nagyon gyorsan leméri, hogy van-e egyáltalán fogadókészség a Professzor gondolataira. Ráadásul egy betesztelt, működő módszer. Csak lépésről, lépésre.

 45. karaj — 2012-11-07 14:07 

@panamajack: ez nem így van. a mandinerre nagyjából a fradi b-közép kommentel (legalábbis a nemblogra, a blogon viszont lehet szűrni, úgyhogy ott nemtom, mennyire dominálnának, ha nem szűrtem volna rég ki őket.). nagyon is létezik tárgyalóképes közeg mindkét oldalon, csak nem azokon a felületeken kell keresni, amik eleve a pontagyú, hisztérikus és anonim kontribúcióknak kedveznek.
például erős a gyanúm, hogy a kettőnk politikai világképe nem csak nüanszokban tér el, de a cikket én is jónak tartom, és azt hiszem, te is.
lehet, hogy külföldről nagyon nehéz meglátni a nemhisztérikus közegeket, de léteznek (úgy emlékszem, azt írtad, hogy külföldön laksz, ha nem, akkor bocs)

 46. Tromb74 — 2012-11-07 15:01 

@professzorpizka:

Nem a punkizmus a lényeg, hanem a pógári kezdeményezés. Nem köll beleszarni a zongorába, csak tisztán, pontosan játszani rajta. Ez manapság van annyira ándörgránd, mint a punk volt valaha.

 47. Tromb74 — 2012-11-07 15:07 

@gone2east:
Oké, megyőztél. első körben pédéefesíteni kéne a cikksorozatot némi tipográfiai csinosítás után, oszt tesztelhetjük a projectet.
Legfeljebb Pizka perelni fog plágium miatt 😀 😀 😀

Nem állítom, hogy sok időm van, de a napokban csinálok egy layoutot oszt egy online míting keretében részletesen megbeszéljük a brífet is márketing stratégiával mijafasszal egyetemben.

 48. escargot — 2012-11-07 15:15 

@Tromb74: Köszönöm, pont ezt akartam írni, hogy a Prof. munkássága sajnos ma már az underground “műfajba” esik. (Egyszer ő maga nyilatkozta, hogy manapság mintha már nem lenne igény humanistákra.)
Épp ennek fényében nem tudom, mennyire lenne szélbe hugyozott gyöngy az írások random terjesztése. Arra viszont ki lehetne találni valami okosságot – mondjuk a hólabda-módszerből kiindulva -, hogy a felhasználásukkal felkutassuk a rejtőzködő, gondolkodni is kész és hajlandó többé-kevésbé centristákat. Hogy utána mihez kezdünk velük (Néccá – Négyszázketten az élhető Magyarországért?, 5K!, törzsasztal a Nyéki borozóban? bármi más?), azt ráérünk később kitalálni.

 49. Tromb74 — 2012-11-07 15:31 

@escargot:
Nézd a dolog szebbik oldalát! Az első tömegdemonstrációt akár a teraszunkon is megtarthatjuk, nem kell mindenféle engedélyekkel szarakodni.

 50. professzorpizka — 2012-11-07 16:44 

@Tromb74: Mária Magdolna, ti mit szervezkedtek?!

 51. escargot — 2012-11-07 17:01 

@professzorpizka: Az ünnepnapra való tekintettel a Nagy Pizkaista Forradalmat szervezzük, egyelőre kamaradarabként.

 52. professzorpizka — 2012-11-07 19:59 

@escargot: a kisrablóban, kedves barátom, a kisrablóban.

 53. kismy — 2012-11-07 20:55 

ha megszervezitek a forradalmat, én szívesen megyek ellenzéknek, csak sör legyen 🙂

amúgy sok mindenben egyetértek, kevesebben nem

 54. gone2east — 2012-11-08 02:56 

@Tromb74: 🙂 🙂 🙂
Szuper!

Csak szólj, ha bármilyen segítség kell hozzá! Nagyon szívesen résztveszek (nem részt veszek;-) ) Benne. Küldj rám egy mailt és jöjjünk össze Skype-on.

 55. karaj — 2012-11-08 17:10 

húha, kemény dolgok szerveződnek itten

mondjuk én egyelőre nem tudom eldönteni, hogy ki vágyik itt pártra, ki rohamgárdára és ki ivócimborákra

 56. panamajack — 2012-11-08 19:31 

@karaj: én rohamivó pártos cimborákra vágyom

 57. karaj — 2012-11-08 19:42 

@panamajack: hát igen, aki olyanokkal nem rendelkezik, az nem is értheti a k-európai lelket

 58. jochenpeiper — 2012-11-13 23:03 

Hosszú cikk, amelyben egyfelől elvész a lényeg, másfelől iszonyatos baromságok vannak benne leírva.

“Mi a birodalmi gondolkodás? Amikor revizionista cikkeket olvasok, vagy ilyen emberekkel beszélgetek, akkor mindig egy kérdésem van: Ezt a birodalmat ki és hogy igazgatná? Vajon képes rá a magyar államvasút, hogy tíz év alatt egységes szerkezetűvé tegye Nagy-Magyarország közlekedését? Miközben az egykori csehszlovák területen csehszlovák géppark van, az egykori jugoszláv területen is helyi géppark, nem beszélve a román síneken gördülő dácsiákról és ázeákról, meg a sok levetett francia gépről. Kárpátalján a nyomtáv sem stimmel. Ki építi vissza normálra? Miből? Posta? Oktatás? Egészségügy? Bíróságok? Hmm?”

Igen, és nem lehet egy olyan munkacsoportot létrehozni, amely külön ezzel a problémával foglalkozik? a bamba hülye magyar meghódítja a Kárpát-medencét, létrehoz egy birodalmat, és még ahhoz is hülye, hogy a meghódított részeket igazgatásába vegye. Mert csak.

Az ilyenektől szoktam hátas dobni, az ekkora nagy eszelős baromságoktól.

Ha már egyszer föltételeződik, hogy meg akarjuk hódítani pl. Felvidéket, akkor nyilván számba vesszük, hogy mi van ott, és mit lehet vagy nem lehet vele csinálni. Ezt hívják a terep előkészítésének.
Felvidék, Kárpátalja stb jogi, szervezeti, államigazgatási berendezkedését szabadon lehet tanulmányozni, ezek sehol sem tartoznak az államtitok kategóriába. Ami pedig nyilvános, ahhoz csak idő kell, hogy tanulmányban értékeljük, és kidolgozzuk a megfelelő válaszokat, teendőket.

Egyetlen egyszerű _technikai_ részletkérdésbe belekötni… nagy észre vall. Ja és el ne felejtsem. szegény tótocskák szívrohamot kapnának, ha mondjuk 1 hónapig nem lenne posta, mi? Oda ne szarjak.
Ezt minimum megérdemlik. Ja és persze ha valami nem tetszik, “el lehet menni”, ahogy a nagy géniusz is mondta. Nem kötelező a Kárpát-medencében élni, ezt a sztrapacskazabálóknak is jól az eszükbe kell vésni.

“Ki építi vissza normálra?” Hát a MÁV építi. Bőven megérné, hiszen végre egységes kereskedelmi terület lenne a Kárpát-medence

Miből?
Hadizsákmány, hadisarc, minimum annyi, amennyit trianonban kaptunk, de én hozzáadnám a kamatokat is., lényeg hogy a vesztes tuti belerokkanjon. Mint ahogy mi is belerokkantunk. a vesztes-megszállt ország összes aranytartaléka. Úgyse tudnák elmenekíteni.

Posta? Oktatás? Egészségügy? Bíróságok? Hmm?”

Részletkérdés. Hadbíróságokat fölállítani, a megszállt területeken amúgy is statárium szokott egy ideig életben lenni, pl ha a tótocskák vagy a bocskorosok ugrálnak Ezzel a jog letudva.

Egészségügy: a magyar betegeket átvenni, a többi meg várja ki a sorát. nincs olyan , hogy “lovagias háború”, soha nem is volt. Prioritások vannak.

Oktatás: az összes iskolát átvenni, adott esetben a helyi, részben vagy egészben magyar tanerő segítségével. Ugyanígy lehet postánál is a _helyi_magyar_ dolgozók segítségét kérni, hogy legalább a magyar többségű területeken biztosítva legyen az ellátás. Egészségügy dettó. Pont itt fizetődne ki, hogy tkp nem idegen területre mennénk, hanem Haza.

ennyire kibaszottul bonyolult.

 59. panamajack — 2012-11-14 02:38 

@jochenpeiper: Hát tudod érdekes volt megfigyelni, hogy a mosolygó, tudálékoskodó fotelnáciról hogy foszlik le lépésről lépésre a civilizált máz, és bukkan elő a vérprimitív, patologikusan szadista állat. De komolyan, remekül hozod Landa ezredes figuráját az Inglorious Basterds-ből! Most már csak azt kívánom neked, hogy ha tényleg lesz egyszer olyan hülye kormány, aki képes és nekimegy az ÖSSZES szomszédunknak (mert nyilván ha egyet megtámadnánk, kb fél perc alatt üzenne hadat az összes többi), az első vonalban harcolhass, és öt percen belül hősi halált halhass a Nagymagyar haza dicsőségéért (ami addog a pár hétig-hónapig fog tartani, amíg köztudomásólag világverő hadseregünket teljesen megsemmisítik, az országot teljesen felosztják a szomszédok között és Budapest helyét sóval hintik be…)

 60. professzorpizka — 2012-11-14 08:30 

@panamajack: ja, az ilyen elméletekből szokott kimaradni, hogy a magyar honvédségnek jelenleg van 7-8 működőképes helikoptere, ebből 2-3 harci, amihez a lőszer huszonöt éves készlet, vagy pukkan, vagy nem. Értem én, hogy nehéz elengedni a harmincas évekből marad propagandát, de akkor is. Na mindegy, a srácról eddigis sejtettük hogy nem épp a pacifizmus szobra.

 61. professzorpizka — 2012-11-14 08:41 

@professzorpizka: ja, a Gripenek támadófegyverzete áll kb két tucat Maverick rakétából, bomba 0 darab van, amely a 12 (16?) T-72-ből álló magyar páncélos armada előremyomulását mondjuk fél órán át fedezheti. Ja, Szlovákia felé három vonalon érdemes támadni. Az egyik Győr és Komárom térsége, ahol néhány milliárd euró értékű német ipari kapacitás van letéve, mindkét oldalon. Ha ott elkezdődnek a harcok, 48 órán belül a vonatokról nem Audi kasztnik jönnek le, hanem Leopard II Ausführung 6 mintájú harci eszközök, érzékeltetni a harcolászó pubikkal, hogy van ám birodalmi érdek is a világon. Ha Miskolc-Hidasnémeti-Kassa vonalon támadunk, akkor sok sikert lehet kívánni a néhány milliárd eurós német és koreai ipari kapacitáson kell átgyalogolni. Utóbbiban annyi amerikai pénz van, hogy Miskolc és a határ között az előrenyomuló diadalmas dandáraink arra lennének figyelmesek, hogy egy furcsa, háromszög alakú gép GBU-82 mintájú, műholdvezérelt bombákkal iktat ki minden hidat és egyéb műtárgyat az előrenyomulást megállítandó. Problémát jelenthet még a nagyrészt orosz tulajdonban levő kassai ipar, az addig beérő széles nyomközű vágánnyal. Ha a magyar kalandozás odáig elér, ott “Szpecnaz” felvarrós fiúk várnák, míg a budapesti külügyminisztériumban hagyott jegyzékükben az oroszok arra emlékeztetnének minket, hogy nem olyan jó dolog ha hadat üzennek nekünk és az ukrán légvédelem nem fogja megtámadni a Tu-160 és Szu-22M3 bombázóikat, amikor ők érvényesítik geopolitikai érdekeiket.
Mivel azonban se az amerikai, se az orosz, se a német érdekekkel nem egyezik a hagymázas álmaidban létező hadjárat, a valószínűbb megoldás az, hogy az ilyesmit elrendelő kormánynak hamar vége lenne…

 62. noirp — 2012-11-14 11:39 

@professzorpizka:
Nem elég hamar.
Igény meg van rá, láthatod.

 63. noirp — 2012-11-14 11:40 

@jochenpeiper:
Eszem megáll, mintha a nürnbergi per irattárában lapozgatnék. Nyalánk.

 64. jochenpeiper — 2012-11-14 20:23 

@professzorpizka:

na akkor szeretném, ha rámutatnál mikor állítottam azt, hogy jelenlegi helyzetben a magyar honvédség bármikor is harcképes lenne.

A cikkben is elkövetted azt a hibát, hogy a jelenlegi helyzetből indultál ki. Lehet hogy a gúnykeltés motivált?

A mindenkori hosszútávú magyar stratégiáról pedig csak annyit, hogy mindenre készen kell állni, “adaptábilisnek” , rugalmasnak kell lenni. Ez minden szervezeti kultúra feltétele, ha hosszútávon túl akar élni.

Tehát alapvetően békés külpolitikát kell folytatni, ugyanakkor folyamatosan ébren kell tartani egy esetleges hadjárat lehetőségét a katonai tervezőasztalon mindenképp. A jövő háborút amúgy sem gondolom hogy hagyományosan vívnák, az én válaszom a te szcenáriódra volt válasz, mely öntudatlanul is a jelen keretekből indult ki.

Ennyit erről. Tehát hiába jössz nekem a t72-esekkel, amiket a leggagyibb vállról indítható rakéták is leszednek már…:)
egyébként is, ha már hadviselés, akkor a princípiumokról érdemes beszélni.

(Egyébként a kassai oroszokról csak annyit, hogy ott az oroszokkal kell a háttérben megegyezni, értsd: biztosítani az érdekeltségeiket. Az oroszok egyébként is jól jönnek, mint szövetséges, én konkrétan semmi értelmét nem láttam anno a mol-pakett megvásárlásának tartalmilag, és módszertanilag (“tőzsdei lehetőség”) sem, és a történet engem igazolt…mennyit is buktunk rajta? mindezt persze hitelből.)

Szóval nagy hiba volt ebbe az irányba elmenned, mert van hasznos mondanivaló is a cikkben, jelesül: a Kárpát-medence közös felvirágoztatása minden velünk szomszédos ország érdeke. Ez teljesen elfogadható, hiszen alapvetően hiba a jelen helyzetben háborúval foglalkozni, és még csak nem is a katonai fegyverzet elégtelen volta miatt, hanem a politikai realitás talaján.

Bármiféle honvisszaszerző háborút akkor érdemes elindítani, ha az ellenfél egyébként is gyenge, megosztott, stb.Lehet hogy addig 50 év is eltelik. Lehet hogy a nemzetiségeink addigra, minden erőfeszítésünk dacára, sokkal kevesebben lesznek mint most, vagy akár teljesen be is olvadnak. És? Lényegtelen.

Mint ahogy Bizánc vagy Velence játszotta ki egymás ellen folyamatosan az ellenségeit a politikai stratégia és taktika segítségével, mi is csak akkor lehetünk eredményesek, ha ezt a módszert elsajátítjuk. Ez a két birodalom a folyamatos létfenyegetettségben megtanulta felismerni és kihasználni ellenfele gyengéit.

Ez az egyetlen működő logikai út a nagyhatalommá váláshoz. És akkor már szellemi fölényünk lesz, aminek lehetetlen szembemenni a Kárpát-medencében. Ez, meg egy demográfiai program, ami egy külön lábjegyzet lenne, most nem mennék bele.

Egy országot kb 10 évbe kerül harcképessé tenni. 50 éves periódussal számolva kb 40 év múlva kezdődhetne el. addig gazdaságilag + népességileg erősödni kell. Passzív fölényt kell kiépíteni. indirekt megközelítés.

Ha ismerni véled a magyar szellemiséget,amely a keleti, taoista bölcsességgel rokon (lásd Grandpierre A. munkásságát a szkíta mágusokkal kapcsolatban), amelyből részben Szun-Cu munkássága is fakadt, akkor tudod, hogy igazam van.

DE ha nem ismered, akkor is szigorúan logikai alapon el kell ismerned, hogy működőképes az elmélet.

 65. jochenpeiper — 2012-11-14 20:43 

@panamajack:

figyel öcsi, szerintem nem vagyunk egy súlycsoportban.

Tudod, veled ellentétben én olvastam Carl Sagantól a “Korok és démonok” c. munkát, amiből (meg más munkákból is) tudom, hogy az “argumentum ad hominem” az egy érvelési hiba.

Itt van a lehetőség, hogy egy nálad mindenképp műveltebb és minden bizonnyal okosabb embertől tanulhass, nagy mulasztás lenne kihagyni. Mert attól hogy ilyen-olyan valaki, még lehet igaza. Megragadtál a címkéknél.
A nagyit meg üdvözlöm :-), mondd meg neki, hogy csak egészség legyen, ez a legfontosabb.

Még valami?…

 66. professzorpizka — 2012-11-14 21:42 

@jochenpeiper: Természetesen igazad van, javaslom, hogy a tengeralattjáróink Jászberény térségében fejlődjenek alakzatba, majd rajdoló csatahajó-flottánkkal egyesülve Nagykürtös irányából jussanak ki Kassa térségébe. Schnellbootjaink Kárpátalja felől hajóznak fel.

Logikailag abszolút lehetséges, hiszen ha az összes csapot megnyitjuk, majd idióta-VHK Attlát, a honfoglaló Grandpierre vezér utódát olvassuk, akkor tudjuk, hogy logikailag mindez lehetséges, lesz logikailag lehetséges beltengerünk. Logikailag ez lehetséges.

 67. professzorpizka — 2012-11-14 22:20 

@professzorpizka: Sőt, szerintem Burkina Faso-i gyarmatunkról indíthatnánk az első rakétaszalvót.

 68. jochenpeiper — 2012-11-15 00:06 

@professzorpizka:

A puszta gúny max. liberáliséknál képes ‘helyettesíteni’ az érvek hiányát…már megszoktam, hogy semmi érdemleges válasz nincs a liberálisok részéről.

Neked is haltak meg rokonaid az unikális, “történelem fölött álló vészkorszakban”? Mert akkor értem a motivációd. Persze az sem sért törvényt, aki szimplán sötét, hogy megértse…na de lendüljünk tovább.

Szóval azt mondod, hogy amit mondtam, -tehát nemzeti alapon technikai, stratégiai fölényt kialakítani- eleve lehetetlen? A Kárpát-medencében egy középhatalmi pozíciót fölvenni eleve lehetetlen?
Miért?

Annyi esély biztos van rá, mint amiről írtál, mostani teljes káoszban lévő jogi rendszert rendbehozni. Erre sem látunk jelet, arra sem látunk jelet. Tehát elmélet mindkettő. Viszont minden gyakorlat előzőleg elmélet volt, úgyhogy ez sem jelent semmit.

Azért többet vártam tőled.

Na most dobj be be valami kis gúnyt, hadd nevessünk, hahaha.

 69. professzorpizka — 2012-11-15 07:53 

Előszöris megtisztelsz a burkolt zsidózással, de az a helyzet, hogy őseim között nagyrészt egyszerű református magyar emberek vannak, nemesi vagy paraszti sorból, az ország északkeleti végén. Aki nem ilyen, az meg szláv eredetű, de már háromszáz éve is magyarul beszélt.
Így aztán nem végezték gázkamrában. Az egyiket viszont a nemzeti fölényben töretlenül hívő kormány kivitte a Don-kanyarba, amelyet sok társával ellentétben túlélt, de aztán még egy kis munkácska (külföldiül: málenkij robot) befigyelt. Egy másik hónapokig szökdösött, mikor a nemzeti fölényben szenvedő m. kir. honvédségnek annyi lett és az oroszok mindenkit összeszedtek akit találtak. Akkoriban 15-16 éves rokonokat a padláson dugdostak, mert nemcsak Auschwitz felé indult vonat, hanem a frontra is. A nagy vergődés eredményeként a család két fele közé odakerült a Szovjetunió államhatára, testvérek nem látták egymást tíz-húsz évig. Szerintem nem érte meg.

Amúgy meg, sajnos azt kell hinnem, hogy semmit, de semmit nem értesz abból, amit leírtam. Pontosan a Kárpát-medencei vezető szerep megragadásáról szólt. Csak épp nem úgy hogy minden alap nélkül fölényben levőnek kiáltjuk ki magunkat, hanem úgy, hogy ezeréves sikerreceptet (Szt. Istvánét) vesszük elő.
De azt hiszem nekünk tényleg felesleges vitatkoznunk.

 70. professzorpizka — 2012-11-15 08:02 

Ja és még valami. Ha van odafönt tényleg egy kávézó, ahol nagy tudósok, filozófusok kávézgatnak, szerintem rendszeresen van verseny, hogy kit értettek jobban félre odalent. Ortega y Gasset, Nietzsche hagyományosan jól szerepel, de hogy Sagan… álmában se gondolta volna, hogy megalomániában szenvedő, Napóleon-komplexusos, magyarientológus fotelnácik fogják érveiket alátámasztani vele.

 71. professzorpizka — 2012-11-15 08:07 

@jochenpeiper: A “honvisszaszerző háború” baromság. Pont arról írtam, hogy két, nyelvében idegen, de minden másban közeli rokon nemzetet zárnak el a barátság és erőjük egyesítése elől Trianonnal és a belőle fakadó feszültségkeltéssel.

Valaki állítson le, mert én holnaputánig fogom próbálni megmagyarázni ennek az alaknak, amit nem akar megérteni.

 72. escargot — 2012-11-15 09:50 

@professzorpizka: Talán még annyit hozzá, hogy az a kettősség, hogy “ügyes politikával építsük újra a hatalmunkat, együttműködve a szomszédos országokkal”, de közben nem ismerjük el a létezésüket sem, és a felső fiókban megvannak az inváziós tervek, meg a jaj a legyőzötteknek mentalitás bekészítve, az nem nagyon fog menni, vagy magasan funkcionáló súlyosan szociopata külügyéreket, külkereskedőket és politikusokat igényel. (Utóbbiakra talán jelentkező is lenne, jobban belegondolva.)

 73. noirp — 2012-11-15 10:23 

‘tudom, hogy az “argumentum ad hominem” az egy érvelési hiba.’
mondod.
rögtön utána:
“A nagyit meg üdvözlöm :-)” …
1. Szép erény a következetesség!
2. Azt már az előttem szólók is megpöngették, hogy milyen jól fejlett nácionálszociálist lehetsz.
3. Az meg az ilyen poénokról lerívó kultúra és érzelemvilág alapján tényleg igaz, hogy nem vagytok panamajackkel egy súlycsoportban. Nagyon nem.

 74. jochenpeiper — 2012-11-15 11:06 

@professzorpizka:

Ja igen, az Intelmekből, hogy bevándorlókat szeretni kell, stb.

Csak ott lett eltévesztve a dolog, hogy bizonyos bevándorlók idegen nyelvi, kulturális zárványként léteztek, majd megfelelő pillanatban… lásd a patkányforradalom 15 népbiztosát, amiből 14 nem magyar származású volt.

Ezek hiteles, történelmi tények. Ugyan közvetlenül nem a szentistváni Intelmek vezetett ide, de a gondolkodásmód csődjét ez is fényesen illusztrálja.

“Csak épp nem úgy hogy minden alap nélkül fölényben levőnek kiáltjuk ki magunkat,”

szalmabáb-érv. Mikor mondtam azt, hogy “fölényben vagyunk”? Azt mondtam fölényt kell kiépíteni. Talán regisztrálódott az agyadban, hogy pont azért _kell_ kiépíteni, mert most ez hiányzik.

Az ilyen-olyan nácizást meg be kéne fejezni, 2010 előtt ennek volt még némi értelme, amikor az uralkodó liberális-“humanista” narratíva érvényesült.
Egyébként nácizni: Argumentum ad Hitlerum, ha az illető kifogyott az érvekből.

Sagant pedig fricskaként idéztem be, pontosan tudom ki volt, Asimov mondta róla, hogy életében csupán két emberrel találkozott, akik okosabbak voltak nála, az egyik Sagan volt. Csupán jelzés volt, hogy “hazai területen” is bármikor bizonyítom a műveltségbeli fölényem. Egyébként meg releváns volt, az adott helyzetben.

“Pont arról írtam, hogy két, nyelvében idegen, de minden másban közeli rokon nemzetet zárnak el a barátság és erőjük egyesítése elől Trianonnal és a belőle fakadó feszültségkeltéssel. ”

Nem Trianonnal zárják el, hanem a legdurvább beolvasztó politikával, történelemhamisítással (lásd szlov. tankönyvek), alattomos húzások soraival, lásd most a kettős állampolgárság körüli tót mizériát.

Az nem úgy van, hogy mi “megbocsátunk” Trianonért, ők meg zavartalanul folytatják a magyarság beolvasztását. Ez így nem működik, sosem fog. ebben az ügyben eléggé a tótocskáknál pattog a labda, ugyanezt el lehet mondani a románokról, szerbekről is.

Most perpillanat, nincsen egy “nacionalista-soviniszta” stb kormány nálunk, de annál inkább a szomszédoknál. a magyarellenesség beépült a napi politikába, rendszeres gőzlevezető, hogy mindenért a magyarok felelősek. Felvidéken is, Erdélyben is.

Ebben a környezetben “békejobbot nyújtani”, az öngyilkossággal egyenértékű.

 75. jochenpeiper — 2012-11-15 11:19 

@escargot:

“az nem nagyon fog menni, vagy magasan funkcionáló súlyosan szociopata külügyéreket, külkereskedőket és politikusokat igényel.”

Ezt kétlem. szerintem elég a pragmatizmus, tehát ha valami külső ok miatt meggyengülnek, akkor “a rend fenntartása érdekében” bevonulni a csapatokkal, vagy ilyesmi. Volt már erre példa. Persze egyikünk se lát a jövőbe, de a lehetőség adott.

“meg a jaj a legyőzötteknek mentalitás bekészítve”

Ez a tábornokok gondolkodása, nyilván háború esetén ez kerül előtérbe, de a háború egy speciális eset.

 76. noirp — 2012-11-15 11:22 

“Sagant pedig fricskaként idéztem be, pontosan tudom ki volt(…)Csupán jelzés volt, hogy “hazai területen” is bármikor bizonyítom a műveltségbeli fölényem.”

Nézd a búzakalászt, büszkén emelődik az égnek, /Míg üres: és ha megért, földre konyítja fejét./Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek/
Míg a teljes eszű bölcs megalázza magát.

(Verseghy Ferenc/Kodály Z. :Az igazi bölcs —
Tudom, ők is biztos valami patkányforradalmárok voltak.)

 77. jochenpeiper — 2012-11-15 11:23 

@noirp:

argumentum ad honimem: érvelési hiba

üdvözlöm a nagyit: jókívánság, ezzel is jelezve, hogy a libikkel ellentétben mentes vagyok az előítéletektől, tehát nem az egyes ember ellen vagyok.

A Wehrmachtban is több ezer zsidó harcolt, sokan a tábornokságig vitték…ezt tudtad? a zsidóval mint személlyel, nekem semmi bajom sincs.

 78. jochenpeiper — 2012-11-15 11:30 

@noirp:

Közmondásokkal-szólásokkal, szóképekkel bizonyítani valamit: irreleváns.

Hiszen: “lassan járj, tovább érsz.” De ugyanakkor: “jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.”

Konkrétan a Korok és démonokban van vagy 10 ilyen párhuzam, egymásnak ellentmondó népi bölcsességekkel. Mikor melyik az igaz? mi alapján döntjük el? stb.

 79. noirp — 2012-11-15 11:44 

@jochenpeiper:
Legjobb tudomásom szerint von Manstein eredeti neve Lewinsky (forrás: W. L. Shirer). Úgyhogy ez sem jött össze.

 80. jochenpeiper — 2012-11-15 12:00 

@noirp:
asszimilálódott lengyel, porosz nemesi családból származott, tehát ő konkrétan nem volt zsidó.
https://en.wikipedia.org/wiki/Erich_von_Manstein

Viszont pl. Milch repülőtábornok, a Luftwaffe 2. embere, az volt.

Tehát konkrétan rossz példát hoztál:)…sebaj, tanul az ember a hibáiból.

 81. panamajack — 2012-11-15 14:03 

@jochenpeiper: Hát, öcsémfacsiga, remekül szórakozom rajtad! :))

Az a hihetetlen dolog számomra, hogy a magát értelmiséginek képzelő náci is ugyanazokkal az ordítóan ostoba gondolatpanelekkel operál, mint a legsötétebb lumpenproli. Pedig olyan szívesen vitatkoznék egyszer egy olyan nácival, aki nem egy óvodás szintjén érvel! :))

Ami meg az argumentum ad Hitlert illeti: ezt most komolyan gondoltad? Én sem sértődöm meg, ha lezsidóznak, hiszen az vagyok. Te meg jochenpeiper nick-kel kikéred magadnak, ha lenáciznak??? :))

 82. noirp — 2012-11-15 14:30 

@jochenpeiper: Oké, jogos, ezt elszúrtam. Milch esete egyébként finoman szólva sokértelmű, ki lehetne térni rá, hogy mégis mit keresett az övéit kiirtani készülő rendszer elitjében, vagy, hogy származásának vizsgálatakor ilyen slamposan hajtották végre az ide vonatkozó törvényeket, stb.

De! Most konkrétan hová óhajtasz kilyukadni?
Azt az érvet, hogy “a Wehrmachtban is voltak zsidók”, mire hozod föl? Arra, hogy nincsenek előítéleteid? Mint a “nekem vannak zsidó barátaim”?

Ha már felhoztad.
Őszintén hidegen hagy a Wehrmacht nemzetiségi összetétele, mert sz. nyomott véleményem szerint
1) azért nagy részük mintha német lett volna
2) nemzetiségtől függetlenül hát hm…ne finomkodjunk: népirtásban vettek részt, elég alaposan. Itt sztem igenis irreleváns az egyes ember nációja-nacionáléja. És ha lehet, azzal se jöjjön nekem senki, hogy parancsra/esküre tették: ez az érv 70 év alatt semmit nem javult.

Még két dolog. Off on:
1) Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a Wehrmachtnál voltak ellenállók is. Voltak; nagyon de nagyon nem elegen (elébe mennék a “de nem is/nem is ŐK vettek részt népirtásban”- kezdetű érveknek.)

2) Most és itt szögezném le (mert ezt szokták még időnként a fejemhez vágni jobbról): nem gyűlölöm a németeket (sem). Karakterizálni se karakterizálom őket, mint ilyen vagy olyan népet. Olvasok német írókat, éspedig jóízűen; tisztában vagyok vele, hogy a szakmám (vegyipar) megalapozásnak legalább a fele németek munkája; töménytelen mennyiségű zenét hallgatok német szerzőktől stb. Az 1925-45 közti éveikről meg az a véleményem, ami.
off off

 83. panamajack — 2012-11-15 14:41 

@noirp: “Most és itt szögezném le (mert ezt szokták még időnként a fejemhez vágni jobbról): nem gyűlölöm a németeket (sem).” – na ez az, amit a nácik képtelenek megérteni. Hogy normális ember nem úgy gondolkodik, mint ők, ergo hogy en bloc elítélnek teljes népeket származási alapon (ez a jochenpeiper gyerek is simán statáriumoztatná a “tótocskákat” a 100 évvel ezelőtti Trianon miatt, miközben kikéri magának, hogy neki bármi köze lenne a 70 évvel ezelőtti népirtásokhoz). Azt sem értik, hogy őket sem azért nem szeretik, AMIK, hanem azért, amiket gondolnak és csinálnak. Az meg végképp nem fér a busa fejükbe, hogy például Kertész Imre miért érzi jobban magát Berlinben, mint Budapesten…

 84. jochenpeiper — 2012-11-15 15:58 

@noirp:
Tudom hogy a liberó véleményvezérek, mint pl. TGM szerint az “antiszemita arról ismerkszik meg hogy azt mondja, vannak zsidó barátai”, de ezt én elvetem, már csak azért is, mert ténylegesen vannak zsidó barátaim.

igen, ezért hoztam fel, és abszolút releváns példa.

 85. noirp — 2012-11-15 16:07 

“Azt sem értik, hogy őket sem azért nem szeretik, AMIK, hanem azért, amiket gondolnak és csinálnak.”
Így, így!
“Az meg végképp nem fér a busa fejükbe, hogy például Kertész Imre miért érzi jobban magát Berlinben, mint Budapesten…”
Jaj. Igen. (ez a tény speciel tényleg marhára fáj nekem).

Tudod, nemrég láttam egy BBC-dokumentumfilmet az — általam szeretett — krautrock műfajról, nyilván jóformán egyébből se állt, mint öregedő német zenészek interjúiból (születtek kb. 1934-1954), a nácikérdés kikerülhetetlen volt.
Hát, bizony, elhangzottak olyasmik, amiért itthon, a jelenlegi kurzusban lehazaárulóznák a nyilatkozó zenészeket, helyből. Ott az eb nem hörrent rájuk.

Mondjuk: húszévesnek öltözött hatvansokéves aggastyán ül a Spree-parton a könyöklőn, és keserű pofával mondja, mondja bele a kamerába, hogy: igenis bűnösnek és ostobának tartja a német népet 2 háború megindításában és elvesztésében; és aztán, hogy milyen szar és fájdalmas és rossz volt németségére gondolni, mikor — meghívásra — a coventryi katedrálisba mentek zajongani, ahol látta az új templom mellett a lebombázott székesegyház romjait…be se fejezi a mondatot, csak széttárja a kezét és leszegi a fejét. (noha személy szerint nem tehet semmiről)
A másik, egy tízessel idősebb, meg méla undorral idézi föl, milyen volt hatéves Pimfként a gyerekkora…nem a cserkészeknél; és mennyire, de mennyire utálta az egészet (‘all this shit’ mondja szó szerint).
A harmadik (szintén jó hatvanas) a háború utáni “ó, de hát mi nem tudtunk róla” mentalitásról beszél (30 kilométerre Dachautól született) és szintén elég keményen kiszólogat.
Sorolhatnám tovább.

Nem tudok róla, hogy akármelyiküknek baja esett volna, nekik ment volna vezető napilap, hetilap, folyóirat azután, hogy a kérdéses dokumentumfilmet leadták.

Differentia specifica?

Nemde ezért érzi magát Berlinben könnyebben Kertész Imre is?

 86. noirp — 2012-11-15 16:19 

@jochenpeiper:
És ezt az abszolút releváns példát már annyiszor hallottam, “vannak zsidó/cigány/tót(…) barátaim, DE…” kezdetű mondatokban, hogy számát nem tudom.
Édes, ahogy bizonygatjátok: nincsenek előítéleteitek, de számontartjátok és érvként használjátok barátaitok származását.
Ha tényleg nincsenek előítéleteid, akkor szerintem nem az számít, hogy a barátod/íród/zenészed/tanárod, akárkid
mondjuk tuvalui, hanem hogy ő
a barátod/íród/zenészed/tanárod, akárkid.

TGM mint liberális, hát ez csodás… liberális, egy szélkakas, már sztem maga sem tudja, micsoda. Mint véleményvezér, hát ezen csúnyán röhögtem. 20-24 éve az volt. Volt. Csak mondom.

 87. panamajack — 2012-11-15 16:19 

@noirp: Ja, nagyjából. Annyi még, hogy nagyon kevés zsidó van (hülyék persze köztünk is teremnek) aki azért haragudna “a magyarokra” (vagy “a németekre”), amit a nagyszüleik a háború alatt tettek vagy nem tettek. Arra haragszanak, aki itt és most ugyanazt nyomatja, ami akkoriban a vérontáshoz vezetett…

 88. noirp — 2012-11-15 16:20 

@panamajack:
PONTOSAN.

 89. jochenpeiper — 2012-11-15 16:24 

@panamajack:

” az ordítóan ostoba gondolatpanelekkel operál, mint a legsötétebb lumpenproli”

Na ez érdekes. milyen panelekre gondolsz? Mert eddig tényszerűen (hogy konkrétan mivel nem értesz egyet, mi alapján) mindig inkább hallgattál, amit egyébként bölcsen tettél.

“Te meg jochenpeiper nick-kel kikéred magadnak, ha lenáciznak”

Figyelj ide.

A jochenpeipert azért választottam, mert a többi próbálkozást a blogmotor elutasította. ötödszörre ez jött elő a tudattalanomból. amiért nincs okom bocsánatot, kérni, csak jelzem, hogy nem a “náci” (akármit is értesz ezalatt) ideológia határozza meg az életem. Jochen Peiper azért (is) nagyszerű példa, mivel 29 évesen ezredesnek lenni az SS-ben figyelemreméltó pályaívet, karriert jelez. Ehhez nem kell ideológia, ez megfigyelés. Teljesen függetlenül attól amit csinált, de értett hozzá. A teljesítményt el kell ismerni. Én is így értékelem őt.

Összességében tehát hibát követsz el, amikor a saját, otthonról hozott csőlátásod próbálod a másikra erőltetni.

 90. panamajack — 2012-11-15 16:32 

@jochenpeiper: Hát igen, SS-tisztnek lenni valóban teljesen ideológiamentes pálya volt! 🙂

Egyébként ha már a régi jó SS-es/Wehrmachtos tiszti becsület az ideálod, akkor nem értem, miért nem mered vállalni a meggyőződésedet? Én például nyíltan ki merem jelenteni, hogy nincs egy náci barátom sem, mert ahánnyal eddig találkoztam vagy online vitatkoztam, mindről kiderült, hogy ostoba, torzult lelkivilágú, szar alak. 🙂

 91. jochenpeiper — 2012-11-15 16:36 

@noirp:

“Ha tényleg nincsenek előítéleteid, akkor szerintem nem az számít, hogy a barátod/íród/zenészed/tanárod, akárkid
mondjuk tuvalui, hanem hogy ő
a barátod/íród/zenészed/tanárod, akárkid.”

minden részlet számít valamilyen mértékben. És az esetek többségében nem egy részlet alapján kell megítélni valamit, de az esetek egy másik részében ez az egy részlet is elég. pl. ha tudod valakiről hogy kemény drogos/ súlyos alkoholista, még lehet vele “jókat dumálni” adott esetben, de ettől függetlenül tisztában vagy vele, hogy bizony önromboló, vesztes életmódot folytat.

“Mint véleményvezér, hát ezen csúnyán röhögtem. 20-24 éve az volt. Volt. Csak mondom.”

Akkor nagyobb volt az ázsiója, ezt aláírom. azóta max kicsi führer:-), de azért ott mozog a sűrűjében a dolgoknak. És az antiszemita-idézet tőle amúgy a közbeszéd-formáló igénnyel elmondott szövegek sorába tartozik, tehát azért van némi okom feltételezni, hogy esetleg mások is így gondolják a liberó oldalról.

 92. noirp — 2012-11-15 16:52 

@jochenpeiper:
minden részlet számít valamilyen mértékben. És az esetek többségében nem egy részlet alapján kell megítélni valamit, de az esetek egy másik részében ez az egy részlet is elég…

Nem. Nem elég. Szinte soha.
Egy durva példa:
Tolószékes hallgató a veszprémi egyetemen.
Első részlet, amit számontartasz róla = tolószékes. Megítélés: te tudod (elsőre általában sajnálják őket, vagy elfordítják a fejüket).

Ha közelebb mész, kiderül, hogy mérnökkaros (hoppili, gondoltad volna?)
kiderül róla, gépész, s hogy a legfinomabb kezű rajzoló az egész évfolyamán (a gépészeknél az még mindig sokat tol a latban, amennyire tudom)
kiderül róla, hogy izomsorvadásos, nem gyógyítható, de az egyetemet nem hajlandó otthagyni
stb.
Biztos, hogy nem árnyalják az elmondott közeli részletek az első EGY részletet?

“pl. ha tudod valakiről hogy kemény drogos/ súlyos alkoholista, még lehet vele “jókat dumálni” adott esetben, de ettől függetlenül tisztában vagy vele, hogy bizony önromboló, vesztes életmódot folytat.”

Most őszintén: és ezzel le is írtad? Otthagyod?

 93. noirp — 2012-11-15 16:55 

Szumma szummárum oda akarok kikeveredni, hogy az “egy részlet is elég” -ből igen könnyen születhet előítélet — szerintem.

 94. jochenpeiper — 2012-11-15 17:06 

@panamajack:

Nekem meg vannak zsidó barátaim. tökmindegy hogy elhiszed-e vagy sem.

” Én például nyíltan ki merem jelenteni, hogy nincs egy náci barátom sem, mert ahánnyal eddig találkoztam vagy online vitatkoztam, mindről kiderült, hogy ostoba, torzult lelkivilágú, szar alak”

Lehet hogy ezen előítélet kialakulásában közrejátszhatott a nagymamád rosszulléte a gárdaavatásnál, vagyis nem feltétlenül a józan ész alapján közelítesz a dolgokhoz.

A “nácikat” azért sem tartom példaképnek, mert bizony számos hibájuk volt nekik is. Semmi sem tökéletes.

Tehát minden jel arra mutat, hogy hamisan vonsz párhuzamot köztem és közted.

 95. jochenpeiper — 2012-11-15 17:13 

@noirp:

“Most őszintén: és ezzel le is írtad? Otthagyod?”

Az ilyet nem lehet “megmenteni”, mivel pontosan erre számít.

Tegyük fel reggel kimosod a hányásából, megdorgálod, hogy ejnye- már megint mit csináltál, búbánatosan igazat ad neked, megfogadja hogy soha többé, estére megint részeg, megint fölpucolod, ejnye hát ezt mégse, igen soha többé, majd újra és újra és újra.
A “megmentés” eleve bele van kalkulálva a sorskönyvükbe. Dráma. Ezáltal szerzi a “stroke”-ot (simogatás, bók, törődés) magának.

Ha meg megpróbálod leleplezni a játszmáját, akkor egyszerűen otthagy, mert nem játszol már a kezére.

az alkoholistákkal nagyon-nagyon nehéz bármit is kezdeni, mivel kihasználják a megmentőiket.

 96. jochenpeiper — 2012-11-15 17:25 

@noirp:

Ezt nem lehet summa summárum kijelenteni, hogy az előítélet rossz.

Pl. ha mész az utcán haza estefelé mondjuk Miskolc külvárosában, és egy gyanús, sötét alak leszólít, hogy “bocs nincs tüzed”?, “légyszives adj egy szál cigit” “nincs egy kis apród véletlenül”? stb, akkor hiába vagy te az előítélet-mentesség megtestesülése, bizony benne van a pakliban eléggé, hogy kirabolnak, megvernek, vagy akár leszúrnak. Manapság öltek már meg 400 forintért is embereket, egyes helyeken.

Úgyhogy néha konkrétan az előítéletesség életet menthet, tehát mindenféle alapunk megszűnik arra, hogy az “előítéletességet” __eleve__ rossz színben tüntessük fel. gumicsont, félreviszi a közbeszédet, ha az “előítéletességre” hegyezzük ki a dolgokat.

érted már?

 97. jochenpeiper — 2012-11-15 17:32 

@jochenpeiper:

tehát az előítéletesség jó is meg rossz is lehet, tehát _nem_egyértelmű_. ez alapján _nem_lehet_ megítélni a helyzetet.

Úgyhogy pl. az “részlet”, hogy az illető gondozatlan, cigány kinézetű, néha életet menthet. Néha meg rossz is lehet, erről meg gondolom te tudnál jó sok példát felsorolni.
Több értelme van, tehát mint szempont, eleve kiesik.

 98. professzorpizka — 2012-11-15 17:36 

@jochenpeiper: Pedig TGM-nek igaza van. Nekem pl. barátaim vannak. Igaz, nem valami sok. Nem zsidó barátaim, német barátaim, kínai barátaim, magyar barátaim.

 99. professzorpizka — 2012-11-15 17:41 

@jochenpeiper: mitöbb, én, virtigli konzervatív is így gondolom,

 100. professzorpizka — 2012-11-15 17:47 

Kérném a tisztelt bálozó közönséget, hogy Jochen (Joachimból németesített, tudtad?) Peiper nevű trollunk etetését fejezzük be, mert különben nm marad energiája arra, hogy Magyarország fafajtáit, a hecsedlilekvár-világtermelés megkaparintását, illetve a Vihorlát irányába indított flottaösszpontosítást megszervezze. Köszönöm a figyelmet, következi az “Egy zenemű, több előadás” c. műsorunk, a mikrofonnál a szerkesztő Katona Márta.

 101. jochenpeiper — 2012-11-15 18:13 

@professzorpizka:

Tudtam. És? Attól még megkapta tölgyfalombos-kardokkal díszített Lovagkeresztet…szóval nem kell felületes megállapításoknál megragadni.

Jochen-Joachim
Nekem is héber nevem van (Péter), semmi gond ezzel. a Jochen pedig a katonabajtársak körében elterjedt rövidített forma, kétlem hogy szégyenből változtatta volna meg…

 102. noirp — 2012-11-15 18:24 

Legyen már inkább a Ritkán hallott remekművek 🙂

 103. tiboru — 2012-11-15 23:09 

@jochenpeiper:

Nem vagyok egy kifejezett héber-szakértő, de a “Péter” szerintem a latin petra (?) szóból jön (ami meg a görög petros-ból), és mindez követ, kavicsot (kősziklát) jelent.

 104. noirp — 2012-11-16 15:03 

@tiboru: de, petra; neked van igazad, “tu es petra” a latin szövegben is.
A héber megfelelő (most lehet, hogy én nyúlok mellé), a Kéfás, úgy tudom.

 105. professzorpizka — 2012-11-16 16:11 

@noirp: áhá, akkor biztos ezért hívják káeurópaiul a beton zsaluzóelemet kefninek 🙂

 106. bertrand — 2017-04-23 22:12 

Öt évnek kellett eltelnie a poszt óta, hogy legyen olyan radaron lévő politikai párt, amelyik kimondja ugyanezt:

https://www.facebook.com/momentum.mozgalom/videos/vb.592204747588011/873206816154468/?type=2&theater

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.