Világok

Az előző poszt alatt megkezdődött vitáról jutott eszembe ez a térkép. Azt mutatja meg, hogy a világon mely országokat mennyire sújtja a korrupció. A térképre nézve az első gondolatom az volt, hogy jé, ezt fehérek csinálták, ugyanis ha megfigyeljük, a jól teljesítő államok szinte mind az európai nagyhatalmak egykori vagy jelenlegi befolyási övezeteit vagy a módszereikből sokat átvevő országokat takarják. Ahol ez nincs az mind csúnya Korruptland.

Rögtön a következő gondolat az, hogy rendben, a piros országok között vannak kétségbeejtő nyomortanyák, de feltörekvő nagyhatalmak, sikeres országok is. A kínai guanxi érintkezést még tanítják is nyugati egyetemen, mint az ottani üzletelés alapkellékét.

A magánkonklúzióm az, hogy a térkép elsősorban annak az embernek a térképe, aki nem tud a nyugaton megszokott társadalmi érintkezési formák szerint közeledni a piros országokhoz, mivel ott más szabályok érvényesülnek, és önmagában nem elegendő indikátora az ország “jó” vagy “rossz” mivoltának.

Persze gondolom, a Transparency International-nél vannak megfelelő statisztikák arról, hogy minél sárgább egy ország annál tovább élnek az emberek, vagy annál nagyobb az egy főre jutó GDP, de nem tudom hogy mennyire erős a korreláció. Szerintetek?

24 hozzászólás

 1. brutuska — 2013-12-09 09:41 

Van egy nagyon egyszerű mutató: hová migrálnak az emberek. Láthatóan a sárgák a célpontok. És ez a legegyszerűbb ökölszabály szerintem.

 2. becsuszoszereles1k — 2013-12-09 11:08 

Poszt: “…hogy minél sárgább egy ország annál tovább élnek az emberek, vagy annál nagyobb az egy főre jutó GDP, de nem tudom hogy mennyire erős a korreláció. Szerintetek?”
Korrelacio? Azt nem tudom, de a fizika torvenyei szerint az “eros ego” meg tudja tartani a kedvezo, elonyos poziciot – lasd vedett belso sav, emberbarat eghajlat, meg minden, ami ezzel jar -, mikozben a “gyonge ego” sodrodik, szorul ki egyre tavolabb, a szelekre, ahol egyre szorodik is, ritkul, egyre kemenyebb tulelesre kenyszerul, termeszetes eletmodra, es ez visszahat ra: kivul-belul nemigen van alkalma korruptta valni.
Szoval, ezek a vonzo sargak mind a kritikus szeleken talalhatok, ami mar a kutyanak se kellett (volna), anno…Most persze, igen.
Utolsokbol lesznek az elsok!:)

 3. feketelaszlo — 2013-12-09 11:13 

Ha témában nem is, de szellemiségben valószínűleg idevág:
Van egy közlekdésbiztonsági tézis, miszerint ha egy rosszabb közlekdési kultúrával rendelkező országból (értsd: keletről) érkezik valaki egy új, “rendszeretőbb” közegbe, az először akár a helyieknél is jobban fog figyelni a szabályok betartására, pusztán azért, mert nem akar lebőgni az általa nagyra tartott nép előtt. Ellenben ha egy nyugati országból érkezik valaki egy rosszabb közlekedési morállal megáldott ország útjaira, az hajlamos lesz egy picit taplóbb módon viselkedni, mint otthon (pl. ír/osztrák gázolók, hogy közismert példákkal éljek).
Nem tudom, hogy ezt a korrupcióra mennyire lehet ráhúzni, de bizony előfordulhat párszor, hogy a sárga országból érkező béfektető olyan természetes módon űzi az ipart, mintha egy sötétvörös helyről jött volna (feltételes mód, példát nem hozok, mert még gyanusításnak veszi valaki és beperelnek). Ez persze nem jelenti azt, hogy mi nem ott vagyunk a skálán, ahol, de érdemes némi fenntartással kezelni a térképet.

 4. Tromb74 — 2013-12-09 11:14 

@brutuska:
Ennek nem biztos, hogy a korrupcióhoz van köze, a népek nem az elől menekülnek.
Inkább arról van szó, hogy az európai országokban a korrupció jórészt intézményesített keretek között zajlik, lobbizásnak hívják.
Természetesen ez tök legális, és szabályozott módszere az érdekérvényesítésnek HAHAHAHA.
Mer’ ugye teljesen érthető, hogy pl. miért vásárolhat egy amerikai állampolgár automata fegyvereket, lényegében korlátlanul. Meg az is, hogy miért kell kormányzati ciklusonként legalább egy közel keleti országot szarrá bombázni. ….hogy a német autópályán miért lehet akár 300-al is repeszteni. Hogy miért lehet legálisan dohány termékeket forgalmazni. Miért akarják bezáratni a német atomerőműveket 2022-ig…..

 5. panamajack — 2013-12-09 11:39 

Pizka felvetése jó. Amit ez az ábra nem mutat, hogy korrupció és “korrupció” között is van különbség. Vannak olyan országok és kultúrák, ahol az informális hálózatok (család, barátok, törzsek, klánok, stb.) fontosabbak, mint a (részben kívülről, gyarmatosítók által rájuk erőszakolt) formális kormányzati és igazgatási struktúrák. Ez is tud jobban és rosszabbul is működni.

Tromb74 is fontos dologra világít rá: az, hogy egy országban betartják a formalizált lobbizási és érdekérvényesítési utakat, abból még nem FELTÉTLENÜL következik a közjó maradéktalan érvényesítése (lásd eklatáns példának a jelenlegi világválsághoz vezető, egyértelműen diszfunkcionális, és bizonyos érdekcsoportokat előnyben részesítő gazdaságpolitikai döntéseket).

De általánosságban elmondható, hogy az átláthatóság, a transzparencia valóban kedvez a a kapitalista gazdaság fejlődésének, és a társadalmi mobilitásnak, és ezáltal a sikeres országok egyik jellemzője.

Másfelől különbséget kell tenni az informális kapcsolatok ápolását elősegítő, kulturálisan determinált “korrupció” és a maffiaszerű, partikuláris érdekcsoportok érdekeit a közjó rovására előmozdító korrupció (a szó eredeti jelentése egyébként: romlás) között. Az utóbbinak egyébként jellemzője a diszfunkcionális, túlbonyolított és jórészt betarthatatlan szabályozás, ami tulajdonképpen kizárólag a korrumpálható bürokraták érdekeit szolgálja.

 6. Tromb74 — 2013-12-09 11:56 

@panamajack:
Tovább menve ezen a vonalon: Nem igazán lehet összehasonlítani egymástól eltérő kultúrák korrupciós fertőzöttségét egy egyszerű skála segítségével.
Talán jó példa erre a paraszolvencia, amit bár hálapénznek nevezünk, de ha a funkcióját vizsgáljuk, egyszerű megvesztegetés a figyelem, törődés reményében. Ezt nyugatról nézegetve simán korrupciónak lehet hívni, de nálunk elfogadott (sőt, már törvényes) része a mindennapoknak.

 7. panamajack — 2013-12-09 11:57 

@panamajack: Persze ez a kétfajta korrupció általában keveredik, de hogy milyen arányban, az nagyjából meghatározza azt, hogy mennyire lesz kerékkötője az ország gazdasági feljődésének.

 8. panamajack — 2013-12-09 12:07 

@Tromb74: A paraszolvencia szerintem nem elsősorban kulturálisan determinált, hanem egy rossz rendszer (ahol az egészségügyi ellátás mesterségesen alulárazott – nevetségesen alacsony orvosbérek) megkerülésére kialakult mechanizmus. Ilyen alapon ez szerintem nem klasszikus értelemben vett korrupció, inkább egyfajta “hiánygazdaság”, és mint ilyen egyértelműen kommunista maradvány.

 9. becsuszoszereles1k — 2013-12-09 12:50 

3.@feketelaszlo: Ha meg azonosan rossz relacio (kelet-kelet), akkor egymast gerjeszti?:
az M4-esen a sarkadban dongeto orosz kamion!:))

 10. becsuszoszereles1k — 2013-12-09 13:03 

panamajack: “…“hiánygazdaság”, és mint ilyen egyértelműen kommunista maradvány.”
Azert nem ennyire kozgazdasagtan!:)
Paraszolvencia mindig is volt (marmint a kommunista rendszer elott is); a hala, koszonet rosszul ertelmezett megnyilvanulasakent, ami tovabb “fejlodott”, valt gyakorlatta, kivanalomma, elvarassa, gazdasagilag-politikailag meglovagolhato emberi hianyossagga, majd profi “hianygazdalkodassa”.

 11. panamajack — 2013-12-09 13:27 

@becsuszoszereles1k: ezt nem tudtam. Azt hittem a paraszolvencia, mint olyan, a szocializmus “találmánya”. Hiszen, ha az orvosi ellátásért amúgy is fizetni kell, miért adna az ember még “borravalót” is? Ha ez tényleg így van, akkor valóban kulturális sajátosság.

 12. panamajack — 2013-12-09 14:25 

A fenti térképen nekem azért feltűnt egy-két furcsa dolog: példának okáért Kolumbia és Peru kevésbé lenne korrupt, mint Argentína és Panama (ami az egyik legdinamikusabban fejlődő, leginkább globalizálódott gazdaságú latin-amerikai ország)? Ez vajon hogyan jött ki?

 13. Tromb74 — 2013-12-09 14:54 

@panamajack:
Főleg vidéken látni, hogy a paraszolvencia a szocializmust megelőző időkben gyökerezik. A helyi orvos általában mindenféle jóban részesül, ahogyan régen a tanító is (érdekes, az utóbbi ma már nem igazán).

 14. Vanek B. Eduard — 2013-12-09 15:03 

@panamajack: Azonban a “hálapénz” mindinkább maffiaszerű vonásokat kezd felvenni (nem a vidéki háziorvosnál, hanem a kórházi futószalag-orvosnál): a “fizetsz, vagy megdöglesz” elv a legkeményebb Keresztapás képeket idézi, márpedig a János-kórházban ha nincs fizetett orvosod, alig pillantanak rád. Ezért volna indokolt a korrupció minősített eseteként kezelni.

 15. panamajack — 2013-12-09 15:28 

@Vanek B. Eduard: Nem azt mondom; hogy nincs igazad, de azért ez belefér a “hiánygazdálkodás” definíciójába:

1, Az orvosok alulfizetettek, tehát az általuk kínált szolgáltatás alulárazott
2, Az alulárazott termékekre általában nagyobb a kereslet, mint a kínálat – hiány alakul ki (kevés orvos, sok – esetleg indokolatlanul – korházba utalt beteg)
3, “Az egészség nem üzlet” – ergó az árakon keresztül történő piaci alkalmazkodás nem lehetséges – hivatalosan
4, Az alkalmazkodás a hálapénzen keresztül megy végbe: gyakorlatilag így fizetik ki a betegek az egészségügyi szolgáltatás “piaci” árát, ergo a kereslet és a kínálat egyensúlyba kerül (közgazdasági értelemben)

A maffiaszerű jelleget én inkább ott látom, hogy a hálapénz eloszlása a különböző orvoskategóriák és -szintek között egyáltalán nem kiegyenlített, és nem is tükröz semmiféle valós piaci igényt – az egész rang és hatalmi alapon megy.

 16. Tromb74 — 2013-12-09 16:00 

Ne ragadjunk le a hálapénznél, tényleg nem a legjobb példa. Pizkához visszatérve, a korreláció feltehetőleg elég erős. Bár ha a napsütötte órák számát és a korrupciót nézzük, ott is erős a korreláció.
Magyarországot az ábrán a sötét narancs kategóriába sorolják.
Ide sorolják még Olaszországot, Csehországot, Dél-Afrikai köztársaságot, Szingapúrt, Malajziát, Dél-Koreát, Arab Emirátusokat, (feltehetőleg) Katart, Észtországot.
GDP szerinti sorrend (2012 Wiki):
Katar 2.
Szingapúr 9.
Arab Emírségek 17.
Olaszország 27.
Dél-Korea 35.
Csehország 42.
Észtország 44.
Magyaroroszág 58.
Malajzia 65.
Dél-Afrikai Közt. 75

 17. panamajack — 2013-12-09 16:40 

@Tromb74: Na igen, ez sokat elmond. Viszont abban erősen kételkedem, hogy Szingapúrban hasonló szinten lenne a korrupció, mint Magyarországon. NAGYON erősen kételkedem.

 18. tudi — 2013-12-09 17:02 

@panamajack:
Én is csatlakozva az előttem szólókhoz vidéken még valóban a hála kifejezése. Például édesanyámat múlt évben műtötték rendes nagyon jó fiatal orvosok nem úgy kezdték, hogy ennyi meg annyi lesz, hanem úgy bántak vele, ahogyan egy beteggel kell(ene). Mégis, mikor utoljára ment vissza kontrollra mindegyiknek adott valamennyit, meg mivel van szőlőnk ezért vittünk még nekik bort is, nem utasították el, de nem is kevesellték.
Viszont egyet kell értenem veled, hogy ez valaminek az oka, amit orvosolni kellene nem feltétlenül legalizálással, hanem jobb, hatékonyabb egészségüggyel, copayment-tel, mindenki számára elérhető kiegbiztosítással. Valamint végre meghatározni, hogy mi az amit a tb áll és mit kell a betegnek fizetnie.

 20. pappito — 2013-12-11 07:30 

én a legsárgább országban lakom (vagy az első három legsárgább valamelyikében) és a keleteurópai értelmezésű korrupció itt egyszerűen nem létezik. Ilyen hálapénz meg “csúsztatok egy ötezrest és akkor elintéződik” meg “sógorkoma előbb jut rendszámhoz, vagy akármihez” na ez itt nemhogy nincs, de a helyiek képtelenek is ezt értelmezni.

Persze a kapcsolati háló itt is működik, ami nem is feltétlenül baj, tekintve, hogy nem elég az, hogy valakinek az unokaöccse vagy, ez csak akkor jelent pluszt, ha amúgy alkalmas is vagy arra amire/amit igyekszel elérni. De az állammal közlekedve (ahogy egy polgár találkozik az állammal) nem tapasztalsz semmi ilyet.

Azt nem tudom, hogy ez mennyiben függ össze a várható élettartammal, de az biztos, hogy sokkal jobb olyan környezetben élni, ahol nem természetes az okosság meg a trükközés meg a számlanélkül.

Arról nem beszélve, hogy az orvos elég hülyén nézne rám, ha pénzt akarnék a zsebébe tuszkolni, amikor kifelé menet úgyis fizetek, hogy kapjak számlát amit benyújthatok a biztosítómnak, hogy adja vissza a pénzem de azonnal.

Szerintem a korrupció társadalmi beszervültsége inkább azzal arányos, hogy mennyire akar az állam szabályozni (beleugatni a pógár életébe) és mennyire nézi az állam hülyének a saját polgárait. Ahol nincs minden hülyére szbályozva (itt ezügyben még elég jól állunk) ott nem kell arra pocsékolni az erőforrásokat, hogy folyton kitrükközd az államot. Cserébe viszont az állam joggal várja el, hogy ne kummants az adóddal pl. Ez lehet h összefügg a gdp-vel, de nem biztos.

Egyébként az adócsalás itt még mindig eléggé negatív társadalmi megítélésű. Az, hogy optimalizálsz az normális, de a kummantásra azért elég ferdén néznek.

 21. panamajack — 2013-12-11 10:36 

@pappito: “Szerintem a korrupció társadalmi beszervültsége inkább azzal arányos, hogy mennyire akar az állam szabályozni (beleugatni a pógár életébe) és mennyire nézi az állam hülyének a saját polgárait. Ahol nincs minden hülyére szbályozva (itt ezügyben még elég jól állunk) ott nem kell arra pocsékolni az erőforrásokat, hogy folyton kitrükközd az államot.” – ennek némileg ellentmondani látszik a skandináv országok szintén remek helyezése…

 22. professzorpizka — 2013-12-11 16:22 

@pappito: Van Diemen’s land, megveszekedett protestánsok 😀

 23. untermensch4 — 2013-12-11 23:28 

@panamajack: “és mennyire nézi az állam hülyének a saját polgárait”
a skandinávok kapcsán eszembe jutott két történet:
1. svéd min.eln.jelölt helyből bukott mert ottani üvegzseb-törvény alapján kinézték hogy évekkel korábban miniszterként egy reptéri vámszabad boltban nem a saját hanem a “céges” hitelkártyájával vett egy tobblerone csokit. a kiderülés utáni sajtótájékoztatón kulturáltan meg is dobálták ilyenekkel
2. az egyik parlamenti képviselők fizetésemelése cirkusznál a nyilatkozó államtitkár olyasmit mondott hogy azért kell számolatlanul az utazási költségtérítés mert ha számlával kellene igazolni akkor a magyar mentalitás miatt olyan helyzetek alakulnának ki ami “nem lenne szerencsés”. házon kívül ha jól emlékszem

 24. s3mota — 2013-12-19 11:52 

“A magánkonklúzióm az, hogy a térkép elsősorban annak az embernek a térképe, aki nem tud a nyugaton megszokott társadalmi érintkezési formák szerint közeledni a piros országokhoz, mivel ott más szabályok érvényesülnek, és önmagában nem elegendő indikátora az ország “jó” vagy “rossz” mivoltának.”

ez az égvilágon mindennel így van.

amihez a Szubjektum nem tud a megszokott kommunikációs sémáival és stratégiáival közeledni, az a Másik. az félelmetes, veszedelmes, ki kell ismerni, meg kell rendszabályozni.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.