Orbán: Szaddam-szindróma

Canossa-járás

Orbán Viktor elment Canossát járni Bajorországba, ahol őt hagyományosan barátságosan szokták fogadni. A fogadtatás most is barátságos volt, de azért bőséggel olvastak fejére olyan dolgokat, amelyeket baráti látogatásokon nem szokás. Kioktatták.

Eleve az beszédes dolog, hogy Bajorországba kellett mennie, és nem Berlinbe. De mennie kellett, mert baj van.

A mozgástér

Az utóbbi egy-két évben jól látszott, hogy a német külpolitika (helyesebben a német Európa-politika) sok mindent elnézett a magyaroknak, két okból. Egyrészt nem akartak itt balhét, miközben ment (a mára ideiglenes nyugvópontra jutott) szkander Putyinnal, másrészt a német iparvállalatok az utolsó pillanatban mindig megkapták azokat a külön kedvezményeket, amelyekkel együtt a folyamatos matolcsyáda elviselhető maradt.

Eközben az amerikai külpolitika folyamatosan igyekezett megtartani meghatározó szerepét abban a játszmában, amelynek a tétje a közép-európai (tehát az oroszok ellensúlyát képező) kérdések eldöntése. Ennek egyik színtere Magyarország lett, az itteni eseményekbe az amerikaiak a diplomácia világában határozottnak számító eszközökkel szóltak bele, miközben a németek általában vagy hallgattak, vagy mérsékelt rosszallások hallatszottak Berlinből.

Orbán Viktor, tudatosan vagy ösztönösen, felismerte,hogy itt van mozgástere, hiszen mindenféle belpolitikai manőverei, amelyekkel az emberi jogokat tiporja, nem voltak megtorolva, mert nem volt teljes az egyetértés, hogy itt kinek kellett a nagyhatalmak közül fellépni, és kinek a fellépésben a vezető szerepet vinni. Ez egy kb 2011 és 2014 eleje közötti időszak volt, amikoris Orbán, ezt a kis zűrzavart kihasználva mindent megtehetett a saját országában.

Közben azonban elkövetett pár hibát:

Letérdelt az oroszoknak

Miközben tudott dolog, hogy Csehországban, az egyes balti államokban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában melyik az a nagyhatalom, amelyik meghatározó befolyással van a dolgok menetére, az oroszok felmérték ugyanazt, amit Orbán: itt ez nem teljesen világos.

Jelentős erőket mozgósító diplomáciai és titkosszolgálati manőver kezdődött, befolyásoló ügynökök (kágébéla…) és rengeteg pénz bedobásával, hogy az Európai Unió keleti határán záródó falon rést üssenek.

Orbán eleinte ezt is kiválóan a maga javára tudta fordítani, hiszen hagyta, hogy euromilliárdokkal kenyerezzék le, ezek a milliárdok nagyon jól jönnek a klientúra üzemeltetéséhez, ráadásul Putyin látszólag nem is kért ezért sokat.

Putyin visszavonul

Csakhogy Orbán kezdte azt hinni, hogy ez a kényes háromhatalmi egyensúly örökké fog tartani. Arra nem gondolt, hogy Putyin ellen a világpolitika hagyományos szereplői, a nagyhatalmak és a kevésbé hagyományos szereplők, különböző ipari-pénzügyi érdekcsoportok összefognak, és figyelmeztetik Vlagyimir Vlagyimirovicsot: az atomrakétáit és a földgázt népe nem tudja megenni.

Pillanatok alatt ment le az olajár, és kezdődött masszív tőkekivonás az orosz gazdaságból. Ezzel együtt nyilván az oligarchák pénze is megindult a megmaradt néhány biztonságos helyre. A németek Energiewende programja meg odáig jutott, hogy  (adott esetbe a francia atomerőművek segítségére is hagyatkozva) egy-két hónapig tudják nélkülözni Putyin gázát, amely a tőkekivonással együtt már csődközeli helyzetet okozhat Oroszországban.

Meghagyták azonban Putyinnak az elegáns visszavonulás lehetőségét, puffogtathat világhatalmi szópetárdákat, az ukrán helyzet is valami bizarr status quo állapotában van, amelyet majd valahogy megoldanak. Ugyanakkor Magyarország, minden FSZB (orosz titkosszolgálati) aktivitás ellenére is egy kicsit kicsúszott a kezükből.

Beletérdelt pár amerikai vállalat gyomrába

Vannak amerikai cégek, amelyekről tudjuk, hogy nagyok. Mindenki hallott már a General Motorsról vagy a Google-ról, esetleg a Monsanto-rol, de kevesebbet emlegetnek olyan cégeket mint mondjuk a Cargill, a Bunge, a Kraft Foods. Pedig ezek is sokmilliárd dolláros világcégek, kitűnő kapcsolatokkal a mindenkori amerikai kormányzathoz. Ezek a cégek is a mindenkori amerikai külpolitika eszközei és alakítói egyben.

Akkor is, ha ezek Magyarországon pár száz milliós vállalatocskákkal vannak jelen, esetleg egy-két gyárral, nem jó ötlet beléjük rúgni, és főleg nem jó ötlet őket nyílt korrupcióba rángatni. Benne vannak ők mindenben, de pár millió dollárért nem fogják a jó hírnevüket kockáztatni, a Simicska-birodalom ezekben a körökben nagyon tévesen értékelte saját súlyát és jelentőségét. Az amerikaiak habozás nélkül kilőtték az egyik alvezért és egyben megtalálták a casus bellit.

Teljesen félreértette a német gazdaságot

Orbán, vagy hiányos gazdasági ismeretei, vagy az események teljes félreértése okán, istenként tiszteli az ipari termelést. Egyrészt Magyarországon is az ipari termelés súlyának növelésén dolgozik, másrészt a legfontosabb gazdasági partnerünkről, Németországról is azt hiszi, hogy azért akkora, mert sok vasat dolgozik be a termékekbe.

Holott a világon mindenki arra törekszik, hogy a vas bedolgozása mellé a lehető legtöbb egyéb dolgot csomagolja a termékbe. Orbán gazdaságszemlélete olyan, mintha a Harry Potterben a varázspálcák nem holmi unikornis-hajaktól meg sárkányszervektől lennének erősek, hanem attól, hogy nagyok. Ilyen alapon Dumbledore professzornak egy húszméteres vörösfenyő mestergerendával kellett volna mászkálnia, Hermione pedig ki se mozdult volna a tanteremből, hétméteres tölgyfa gerendája miatt.

A VW se azért akkora cég, mert olyan sok autót gyárt, hanem mert birtokol párezer olyan szabadalmat, amely alapján mondjuk olyan szilárd kocsiszekrényeket állít össze, amilyeneket mások nem tudnak. Mivel az adott eljárást csak ő tudja, mindegy hol gyártatja le, a profit az övé lesz. Ez a tudás- és információalapú gazdaság, a 21. század meghatározó trendje.

Ebben a rendben a német gazdaságban a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok legalább olyan súlyt képviselnek, mint az iparvállalatok. Egyrészt termelnek annyi GDP-t Németországnak (és Magyarországnak) illetve többet is, mint az iparvállalatoknak, másrészt az iparvállalatnak fontos, hogy a szolgáltatásokat a szokott megbízható partnertől rendelje meg. (mondjuk a telekommunikációt a Telekomtól, az otthonival megegyező minőségben)

A félreértett lavírozás

Orbán eddig mindig az iparvállalatok kedvében járt, iparmániája mellett azt  hitte, hogy ha az Audi, a Mercedes, a Knorr Bremse, a Bosch kedvében jár, nem fog nagy haragot magára húzni a német kormánytól.

Ez volt az utolsó, még kicsit reménykeltő front, ahol talán Steiner, egy jól sikerült támadással még valamit elérhetett volna.

Erre belerúg a két legnagyobb német kisker láncba (Aldi, Lidl) a vasárnapi zárással, amikor a magyar alapvetőélelmiszer-forgalom fele vasárnap bonyolódik. Aztán belerúg a világ legnagyobb telekom-cégébe, mondván, hogy elvesz a profitjából pármilliárdot, elvannak ők profit nélkül is, elég gazdagok. A legnagyobb német (eredetileg luxemburgi) tévés céget megküldte a reklámadóval. Egy német nagybankot (Bayerische Landesbank) gyakorlatilag kiszorított az országból.

A kör bezárult, Orbán eljutott abba az állapotba, ahol már mindenkinek kellemetlen. Nem tudja eladni, hogy Európában européer, a magyarbasi magatartás pedig a belföldnek szól.

Sürgősen menni kellett Németországba tüzet oltani, ahol viszont megmondták neki: ha nem áll be a sorba, leveszik róla a kezüket és a CIA-FSZB meccs szabad prédája lesz. A sorba beállás szép lassan megkezdődött, de kérdés, hogy Orbánnak hagynak-e helyet a méltóságteljes visszavonulásra, ahogy Putyinnak hagytak. Emellett szól, hogy fellépett a Szaddam-szindróma, vagyis mindenki más aki jelenleg Magyarországon miniszterelnök akar lenni, még rosszabb lenne, mert Orbán emberei miatt béna kacsa volna. Orbán kívülről, a hatalomból csak kibombázni lehet.

Megbuktatni csak a saját népe tudja. És ez, most, pályafutása során először sokkal-sokkal nagyobb félelemmel tölti el, mint bármi, amiről ebben a blogposztban írtam.

 

 

25 hozzászólás

 1. rdos — 2014-11-07 12:24 

“..pályafutása során először sokkal-sokkal nagyobb félelemmel tölti el, mint bármi, amiről ebben a blogposztban írtam.” 🙂

A próféta szóljon belőled. Abban igazad van, hogy mivel leváltani nem lehet, marad a megbuktatása.

Azon azért elmerengek, hogy ha valamelyik külföldi 3betűs adna egy tippet egy újságírónak, kérdezné már meg moszkoVityát; “tervezi-e hátralévő életében a nyaralását az USA-ban”? Eddig a 6-ból csak 1 nevet tudunk. Csak egy logikus tipp, nyilván nem tudom hogy igaz-e, de kérdezni (még?) szabad.

Az már szinte mindegy is, hogy rajta van-e a listán. Szóval szerintem a nagyhatalmak egyáltalán nem “fegyvertelenek” nálunk. Ha akarnának szép nagy botrányokat tudnának szellőztetni. Valamiért eddig nem akarták. Mintha változott volna a helyzet?

Ráérünk kivárni?

 2. csapos — 2014-11-07 13:04 

Orbán és közvetlen érdekköre korrupciójáról feltételez tudnak az internacionalista, gumitalpú hárobetűsök, ötbetűsök. Egy-két ügyet befújhat a szél valamelyik külföldi szerkesztőségbe, ami nagyot szólhat.

 3. wazelin — 2014-11-07 13:09 

Az MKB eladását az EU előírta a bajoroknak, szerintem a poszt azon része ezért nem teljesen pontos.

Amúgy meg egyetértek abban, hogy a próféta szóljon belőled, és minden úgy legyen, ahogy megírtad 🙂

Biztos velem van a baj, de az a rész nem volt nekem tiszta, hogy az FSZB aktivitás ellenére kinek a kezéből csúszott kicsit ki Magyarország?

 4. panamajack — 2014-11-07 13:43 

Pontos elemzés, de én még megemlíteném az Orbán – Simicska háborút is. Egyáltalán nem kizárt, hogy a kitiltási botrány megszellőztetésének is köze van hozzá. Orbán most iszonyatosan nehéz és instabil helyzetben van emiatt, és nem biztos, hogy ezúttal is ki tud farolni a csapdából. Az valószínű, hogy a mandátumát kitölti, de már nem hiszem, hogy itt még tíz-húsz évig Orbán-rendszer lesz.

 5. rodeo36 — 2014-11-07 13:51 

nagyon szép mindez olyan bullshit hangzása és szaga van…kinek jó, ha az orosz és a kínai gazdaság becsődöl? öntökönrúgás mindenkinek…a világ túltermelési válságban és éhínségben egyszerre annak oka a jelenleg fennálló rabló kapitalizmus amely lebombáz és lelő majd soxart elad kurva drágán de mindenki éhezik tovább, a közel 8 milliárd emberből legalább a fele felesleges és nincs is szó róla, hogy mi legyen velük vannak jótéákonysági pofátlankodások ennek tükrében mit írnál arról a bullshitről amit már egyszer itt fenn leírtál

 6. Tromb74 — 2014-11-07 13:55 

@wazelin:
“Biztos velem van a baj, de az a rész nem volt nekem tiszta, hogy az FSZB aktivitás ellenére kinek a kezéből csúszott kicsit ki Magyarország”

Az oroszokéból természetesen. Orbán kicsit alul saccolta az USA érdekérvényesítő potenciálját, figyelmen kívül hagyta a módszereit is. Az EU-val ellentétben, az USA minden eshetőségre rendelkezik forgatókönyvvel. Az udvarias diplomáciai lépésektől kezdve, a titkosszolgálati akciókon keresztül, egészen az atomcsapásig.
Putyin nagyon gyorsan szembesült vele, hogy az orosz gazdaság különösebb erőlködés nélkül térdre kényszeríthető, nem kell itt a nukleáris fölényt még elvi szinten sem emlegetni.
Még ha Putyinosan is, de elkezdett hátrálni. Alapvetően az orosz elnök nem hülye, sőt – véleményem szerint – egy nagyon okos fickó, aki kipróbálta hol vannak a határai, de tudta mikor és hogyan kell visszavonulni. Azt kell feltételeznem, hogy rendelkezett stratégiával (Azt lehet mondani, Oroszország elkezdett kihátrálni Orbán mögül).
Na, ha valamit, akkor ezt nem lehet elmondani Orbánról. Neki soha nincs stratégiája. Baromi ügyesen képes egy szorult helyzetből a lehető legkisebb veszteség árán kikeveredni, de olyat, hogy előre elkerülje… Na, arra képtelen.

Jó példa erre az a taktika, ahogyan a korrupciós balhét övező felháborodást megpróbálta a netadó belengetésével közömbösíteni.
Sikerült összehoznia az utóbbi idők legnagyobb tüntetését, mégpedig rekord idő alatt. Most azt gondolják sokan, hogy elérte a célját, megnyugodott a tömeg. Állítólag a tüntetők 70% politikailag eddig teljesen passzív volt. Mondom, EDDIG.
Ráadásul az egész ország – nem túlzás azt mondani, hogy a világ – látta azt, ahogyan meghátrált, engedett a tömeg nyomásának. Ez egy nagyon komoly győzelem volt a “rezsim” felett. …és megismételhető.

 7. panamajack — 2014-11-07 13:56 

@rodeo36: természetesen azt, hogy Orbánnak igaza van, és Szíjjártó Péternek JÁR az úszómedence.

 8. Tromb74 — 2014-11-07 14:05 

@rodeo36:
nagyon szép mindez olyan bullshit hangzása és szaga van…

A kapitalizmus kritikája és a globális egyenlőtlenségek is fontos témák, de bocsáttassék meg a szerzőnek, hogy ez a cikk most nem erről szó.

 9. Tromb74 — 2014-11-07 14:14 

@panamajack:
Orbán – Simicska

Én azt tippelném, hogy nem Simicska a sáros a szellőztetésben. Szerintem az USA írta a forgatókönyvet. Tudták hogyan működik a gépezet. Tudták, hogy ha beleszórnak egy kis homokot, akkor automatice hülyét csinál magából a kormányzat.

 10. panamajack — 2014-11-07 14:24 

@Tromb74: Lehet. De Vida Ildikó beismerő vallomását már nehéz lenne mással magyarázni…

 11. Tromb74 — 2014-11-07 14:40 

@panamajack:
Lehet. De Vida Ildikó beismerő vallomását már nehéz lenne mással magyarázni…

Hát ez is elég tipikus, hogy a kormánynak nem sikerült elkapnia a grabancát, mielőtt nyilatkozgatni kezdett volna.

 12. becsuszoszereles1k — 2014-11-07 17:47 

“Hát ez is elég tipikus, hogy a kormánynak nem sikerült elkapnia a grabancát, mielőtt nyilatkozgatni kezdett volna.”
Nekem inkabb az jott le, hogy el akarjak vele vitetni a balhet (ha meg magatol kezdett el nyilatkozni, akkor vagy redobbent, vagy pedig “bevallalta”).

Jo kis poszt, tenyleg a profeta szoljon beloled! 🙂

Ja igen, mert miert csak az o” neve derult ki (Vidae’)?!

 13. untermensch4 — 2014-11-07 23:48 

@Tromb74: “Hát ez is elég tipikus, hogy a kormánynak nem sikerült elkapnia a grabancát, mielőtt nyilatkozgatni kezdett volna.”
mivel nem tudom mit nyilatkozgatott csak tippelek: nemdoktor-hoz hasonló hülyeséget aminél szinte bárki jobbat tudna kitalálni ha legalább átlagemberi szinten ismeri a világot és a “problémát”?

 14. komojtalan — 2014-11-08 11:09 

@untermensch4: Én nem ismerem Vida Ildikót, de egy ilyet el tudok képzelni: http://index.hu/napirajz/2014/11/07/el_lesz_intezve/ .

Úgy látszik mostanában kevésbé értünk egyet, ismét van pár kifogásom. Nem látom hogy Putyin olyan nagyon visszavonult volna, épp tegnap küldött szabadságra 30 páncélost Ukrajnába … Persze a gáztárgyalás meg mást mutat, de lassan már ott tartanak mint Magyarország: Pénzt bármi áron.

Németországgal egyet tudok érteni, az EU -val meg maximálisan. Nem véletlen a magyar mondás: Közös lónak túrós a háta. Csak lényegtelen és teljesen hülye dolgokban van egyetértés (csirke 1/2m2, stb …), a lényeges dolgokban széthúzás van. Amikor épp jó a vezető kormányoknak a szabad vállalkozás (piac szerzés) akkor támogatják, amikor rossz (szerencsejáték) akkor nem. Ugyanolyan kétszínűek mint bármelyik kormány, csak épp itt 29 ország van.

Azért az Aldira és a Lidlre fogni bármilyen német politikát kicsit erős. Az összes törvény együtt már igen, de a vasárnapi nyitva tartás, pláza stop … Egy embert első benyomások alapján ítélünk meg. Orbánról eleinte az volt a benyomás, hogy haladó, felvilágosult, stb … politikus, ezért idő kellett mire elhitték hogy megváltozott, vagy eleve félreismerték. Egy normális országban a tizede után utcán volna a nép. De persze nem lehet elfelejteni a 2 2/3 -ot sem. Az elsőt még csak-csak, de a második szerintem mindenkinek meglepetés volt. Jó, meg volt bundázva a választás, de azért 2/3 -ad az 2/3 -ad, nem lehet elfelejteni. 2 éve már felmerült a váltás, de valószínű esélytelen volt. Most már lehetne, de kire? Az akkori Varga vállalható volt, de a mai? Pillanatnyi érdekért óriásit hibázott.

Az USA Bulgáriában és Csehországban már megtorpedózott egy hasonló atomerőmű konstrukciót, itt sem szeretné nyilvánvaló. Nem konkrétan az atomerőmű ellen vannak, hanem az Orosz befolyásolás ellen. Valahol olvastam, hogy mennyire előnytelen szerződést kötöttünk, de passzolom hol. És ez csak az ami kiderült, illetve a Cseh, Bolgár szerződés alapján. Ha az Oroszok húzzák-halasszák az időt, nekünk akkor is fizetni kell 2023 -tól! Tehát lesz egy talán sosem kész erőművünk, de a 10 milliárd Euro akkor is jár az Oroszoknak, ne legyenek illúzióink lesz ellenszámla.

Viszont Németországot sem értem és szerintem itt sincs igazad, mert ha igazad lenne akkor jó üzletet kötöttünk. Ma az atomenergia megkerülhetetlen, el kell gondolkozni melyik ér többet: Az energiaellátás biztonsága, vagy egy esetlege atomerőmű baleset következményei? Csernobil jó példa, ilyen valószínűleg nem következhet be, mégis “csak” pár 10 km2 terület és pár száz, ezer ember. Ezt kell szembeállítani több millió fogyasztóval. Nehéz kimondani és úgy látszik a német kormány sem tudta: A több millió fogyasztó.

 15. becsuszoszereles1k — 2014-11-08 13:55 

“A kör bezárult, Orbán eljutott abba az állapotba, ahol már mindenkinek kellemetlen.”
Norvegia tortenelmi peldajanak, mint e’lo” peldanak a “folyamatabrajaval” nyilvan nagyon hiperbolizalom a ‘nemzeti, illetve az unios attitudot’, de hatha demonstral valamit.
Nem tudom, hasonlo-e a keplet, de hol lesz a magyarok ‘Koppenhagaja”? 🙂

“A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket.”>>>
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=8&cad=rja&uact=8&ved=0CEMQFjAH&url=http%3A%2F%2Fnyeste.mik.uni-pannon.hu%2Fjoomla%2Findex.php%3Foption%3Dcom_k2%26view%3Ditem%26id%3D6868%3Anorvegia%26Itemid%3D162&ei=EgheVOGTBfHB7AbOpYCYDw&usg=AFQjCNHl4x0ejYFYP0hdTOTIxZUCvB064Q&sig2=W4AUhr4DjFyZ5Beolh26tA

 16. pandacsoki — 2014-11-08 21:37 

sztem a “nagyobb kép”-hez hozzátartozik, hogy Németország mostanában nyugat felé is eléggé elhidegült: először az USA szivatta meg nagyon a leghallgatási botránnyal (ezt a németek valamiért nagyon zokon vették, politikusok és még az átlagemberek is, és ehhez képest az USA még azt se bírta mondani, hogy “sorry”), aztán Cameron, hogy mindenben szembemegy az EU-val, amit végül is mostanában leginkább a németek dominálnak… szóval ezekhez az eléggé udvariatlan gesztusokhoz képest kell nézni Orbán “pattogását” itt keleten, szvsz.

 17. becsuszoszereles1k — 2014-11-09 00:02 

@pandacsoki:

Nem gaz az, ha utolag (sem) veszik eszre +meg meg is bantodnak? 😀

Ja. Ha nem nyugatra “pattog”, akkor keletre? :O Vegulis, szeretik a szotyit, az meg szereti a Napot.

 18. pandacsoki — 2014-11-09 09:23 

Azt tolerálni tudják szvsz a németek, hogy Orbán az orosz energiára ácsingózik, mivel ők is így vannak vele, mostanában történt, vmikor a Krím megszállása környékén, hogy egy orosz gázipari cég elég jelentős részt vásárolt magának a németországi gázszolgáltatókban. Ez nyilván régóta elő volt készítve, mindenesetre nem állították le.

@becsuszoszereles1k: nemtom, Angela azóta biztos lecserélte az Apple phoneját Samsungra vagy ilyesmi. De számomra tényleg kissé érthetetlen volt a német felháborodás, nagyon duzzogtak hogy hát szövetségesek, meg demokrácia meg minden.

 20. silcon — 2014-11-09 21:04 

A németek sem engedhetik meg, hogy teljesen felrúgják az oroszokkal a kapcsolatot. ideig-óráig ki lehetne bírni orosz gáz nélkül, de max. pár hónapig. Az amerikai palagáznak években mérhető idő kell, hogy ideérjen és még akkor is drágább lesz az orosznál. Ma még törvény akadályozza a gázexportot.

A németek megtehették, hogy az Északi áramlat többségi tulajdona az övéké legyen. Mi ehhez kevesek vagyunk, bele kellett mennünk a kisebbségi tulajdonba. Mit tett az EU a Nabuccóért? Azt ami a ló lába között lengedezik! Többek között ezért lett saját csöve a németeknek. Barroso talán elment az akármilyen ‘isztánokba tárgyalni a gázról? Egy frászt. Putyin bezzeg vette a fáradtságot, odavitte a seggét és lepacsizott mindenkivel. Onnan kezdve lehet csöved, de mit töltesz bele lett a kérdés.

Az EU belefullad az önajnározásba, hogy mi milyen csodálatosak vagyunk így együtt, a világ pedig huss, elmegy mellette. Uborkagörbületre volt kapacitás, EU-s energiastratégiára nem. Első kudarc a Nabucco volt, a másik a zöld energia lesz ebben a formában. Ezt is lehetne ésszel csinálni, de nem úgy csináljuk. A gittegylet a szó, amit kerestem.

 21. silcon — 2014-11-09 21:20 

Krím: ha jól emlékszem az ENSZ főtitkár valamelyik nyilatkozatában szerepelt, hogy konkrétan *nincs* az ukrán-orosz határról nemzetközi érvényű delimitációs / demarkációs szerződés, a SZU 1991-es felbomlásakor formálisan a tagköztársaság határát tekintették annak.

 22. silcon — 2014-11-09 21:31 

Energiaügyben a németeknél sem minden fenékig tejfel:

Menedzsermagazin: Ugyanakkor egyre több erőművet zárnak be Németországban. Még hány erőműre vár hasonló sors?
Teyssen: Biztos, hogy néhány erőművet még be kell zárnunk az észak-németországi térségben. A Szövetségi Hálózatfelügyelet valószínűleg meg fogja tiltani, hogy újabb erőműveket zárjunk be Németország déli térségében, ahol az energiaellátás már most is gondokkal küzd. Másképpen fogalmazva, a felügyelet megtiltja a tulajdonosoknak, hogy olyan erőműveket zárjanak be, amelyek már nem termelnek nyereséget. Egy piacgazdaságban ez képtelen helyzet. A német kormány arra kötelez bennünket, hogy tovább üzemeltessük ezeket a létesítményeket, és ezért egy fix díjat fizet.

Menedzsermagazin: A nagykereskedelmi árak továbbra is alacsonyak, és középtávon ez nem is fog változni.
Teyssen: A nagykereskedelmi ár jelenleg 35 euró megawattóránként Németországban. Ez nem elegendő ahhoz, hogy új hagyományos, szél- vagy naperőművet építsünk. Valójában arra sem elég, hogy a meglévő eszközeinket üzemeltetni tudjuk, hacsak nem írjuk le teljesen őket. Az árképzési rendszert a lehető leggyorsabban át kell alakítani. Németországban a megújuló energiaforrásokra alapuló beépített kapacitás 70 gigawatt, ami körülbelül 70 atomerőmű kapacitásának felel meg. Az állami támogatás miat ezt a kapacitást minden egyes napon zéró határköltségen, esetenként még ez alatt lehet értékesíteni. Vannak azonban olyan napok, amikor Németország megújuló energiaforrásokra alapuló kapacitásai nem termelnek áramot. Ilyen esetben hagyományos kapacitásokkal kell kielégíteni a szükségleteket. Németország két energiarendszert finanszíroz: egy államilag támogatott rendszert, valamint egy piaci alapú rendszert, mely nem megfelelő árréssel működik. Ha ez így megy tovább, komoly károk fogják érni a német gazdaságot.

Menedzsermagazin: Ennek hallatán a vér is megfagy az ereinkben.
Teyssen: De megkockáztatom, hogy szerintem hamarosan egy új rendszert fognak bevezetni. Lehet, hogy nem idén vagy jövőre, de biztos vagyok benne, hogy ez meg fog történni. Legkésőbb akkor, amikor a terveknek megfelelően még több erőművet vonnak ki a szolgáltatásból.

Menedzsermagazin: Ha a kormány rendeletek révén ellehetetleníti a hagyományos erőműveket, miért nem viszik át ezeket az eszközöket egy olyan vállalatba, amelyet az összes szolgáltató közösen üzemeltet? Ez lehetne a nehéz helyzetben lévő áramtermelő eszközök egyfajta „rossz bankja.”
Teyssen: Ezek csupán gondolatkísérletek. Szeretném megjegyezni, hogy a „rossz bank” kifejezés nem alkalmazható erre a helyzetre. A rossz bankok toxikus eszközökkel rendelkeznek: olyan hibrid értékpapírokkal, amelyek már senkinek sem kellenek. Vannak természetesen nagyon öreg atomerőművek, amelyeket mindenképpen be kell zárni. Az ilyen eszközök legnagyobb része azonban teljes mértékben üzemképes. Csukjunk be egy állítólagos rossz bankot 24 órára? Akkor ezt a beszélgetést most gyertyafény mellett kellene folytatnunk.

Menedzsermagazin: Akkor nevezzük inkább jó banknak. Egy dolog biztos: az elképzeléseik egyelőre nem arattak sok sikert Berlinben.
Teyssen: Ez azért van, mert sokan egyszerűen csak becsukják a szemüket, és azt remélik, néhány év múlva minden jóra fordul. Nagyon költségigényes energiarendszert hoztunk létre. A politikai döntéshozók attól tartanak, hogy a rendszer átalakítása még több költséggel járna. És ez így is van. Más területeken azonban komoly megtakarításokat fog eredményezni.

Menedzsermagazin: Olyan kapacitáspiacot szeretnének Németországban, ahol az áramtermelők pénzt kapnak azért, hogy tartalékkapacitásként fenntartsák a szén- és gáztüzelésű erőműveiket. Az elképzelés konkrét kialakításának függvényében egy ilyen kapacitáspiac évente több milliárd euróba kerülne az ügyfeleknek.
Wenning: Nézze, még az átalakított energiarendszernek is garantálnia kell az ellátásbiztonságot. A kapacitáspiac ebben tudna segíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy egy nagyobb áramkimaradás költségei hatalmasak lennének.

Menedzsermagazin: Úgy tűnik, a német kormány jelenleg nincs olyan hangulatban, hogy további engedményeket tegyen. Nem vette jó néven, hogy az atomenergia fokozatos kivezetése miatt pereket indultak ellene. A helyzet nagyon veszélyes.
Teyssen: Én nem így látom. A politikai döntéshozók pontosan tudják, hogy nincs más választásunk, és meg kell védenünk részvényeseink érdekeit. Valójában egy automatikusan beindult reakcióról van itt szó. Ez az ügyvédeink feladata. A német döntéshozóknak azonban minél előbb le kell ülniük tárgyalni az ország energiatermelőivel. Erre szólít fel a koalíciós kormány.

Menedzsermagazin: Miről szeretnének tárgyalni: egy állami atomenergia-alapítvány létrehozásáról, melyért a német állam lenne felelős, és amelybe a német energiavállalatok bevinnék valamennyi atomerőművet és a hozzájuk kapcsolódó eszközkivezetési kötelezettségeiket?
Teyssen: Ez csak egy lehetőség a sok közül. Most azonban úgy látszik, az atomerőművekre vonatkozó minden egyes döntés bíróságra kerül. Az energiatermelők által benyújtott bírósági keresetek pedig egyáltalán nem esélytelenek. Nem tudom, vajon Németországnak megéri-e, hogy tízből hét pert elveszítsen, hármat pedig megnyerjen.

Menedzsermagazin: Sigmar Gabriel szövetségi gazdasági miniszter egy hat pontos tervet terjesztett elő, melynek célja, hogy javítsa a német ipar üzleti környezetét. Vajon ez azt jelenti, hogy végül minden rendben lesz?
Wenning: A terv sok jó ötletet foglal magába. Az ötleteket azonban meg is kell valósítani.

Teyssen: Németország elképesztően sok adóval sújtja az energiát. Ezeket az adókat csökkenteni kell. A német szövetségi kormány azt kérdezni, mivel pótolhatná ezeket a bevételeket. Az egyszerű válasz az, hogy valamilyen más utat kell találnia. Nem úgy, hogy tovább rontja a német ipar versenyképességét.

Menedzsermagazin: A helyzet nem lehet ennyire rossz. A német vállalatok nem vonultak ki tömegesen az országból.
Wenning: Az energiaigényes vállalatok már évek óta kevesebbet ruháznak be németországi tevékenységeikbe, mint amennyit leírnak. Ez azt jelenti, hogy eszközbázisuk valójában egyre kisebb lesz Németországban. Az egységnyi munkaerőköltségek ismét emelkedni kezdtek. 2030-ra Németország 160 milliárd eurót tervez költeni társadalombiztosítási intézkedésekre, például az anyák számára biztosított nyugdíjra és a 63 éves nyugdíjkorhatár bevezetésére. Egy bizonyos ponton Németországnak oda kellene figyelni azokra is, akik ennek a tehernek a jelentős részét viselik, melynek legnagyobb része pedig a német ipar által megtermelt hozzáadott értékből származik. Nagyon aggaszt, hogy hamarosan elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor már szükségünk lesz egy Agenda 2025-re – ami jelentős költségcsökkentéssel jár majd –, hogy ne maradjunk le világszerte a versenytársaink mögött.

Menedzsermagazin: Ez nekem panaszkodásnak hangzik, pedig a dolgok elég jól alakulnak.
Wenning: Egyáltalán nem. Az Egyesült Államokban újra megnyitják a régi ammóniatermelő létesítményeket, miközben Európában korszerű üzemeket zárnak be. A palagáz kinyerésének köszönhetően az amerikaiak fele annyit fizetnek az áramért és harmadannyit a földgázért, mint mi. Az olyan iparágakban, ahol a költségek több mint ötven százalékát az energia költsége teszi ki, viszonylag egyszerű eldönteni, hol érdemes beruházni. Az új beruházásokat Németországon kívül fogják végrehajtani. És ez végül az értéklánc következő szakaszain is így lesz. Az egész egy fokozatos, ám veszélyes folyamat, amelyre előbb utóbb drasztikus ellenintézkedésekkel kell válaszolni.

 23. komojtalan — 2014-11-10 09:45 

Ezt írtam, a Német kormány is beleállt egy demagóg atom ellenes politikába. Vegyük azt hogy van 100 forintom, ha ezt berakom egy bankba kapok érte 5 forint kamatot évente. ha viszont befektetem, kockázatot vállalok, akkor legalább 7-8 forintot szeretnék kapni cserébe hogy el is bukhatom a pénzt. Orbán ezt sem érti meg, hogy hiába van most X nyereség egy-egy ágazatban, ha a befektetett pénz óriási, akkor lehet rosszabbul járnak mintha betennék egy bankba. Ebből is látszik máshol is hülyék a politikusok, csak persze nem mindegy mennyire.

 24. becsuszoszereles1k — 2014-11-10 12:01 

20.@silcon:
Nagyon-nagyon fontos szemleletmod valto (gondolkodasfordito) es kezugyessegi feladat volt altalanosban a raszterhalo segitsegevel valo abramasolas – kicsinyites-nagyitas celjabol, csakhat mindig ugyanaz az abra jott ki belole.

Nyilvanvalo, hogy az EU a global/ es-vagy/ europa „szküllai és kharübdiszai” között hajozik, kulonos tekintettel a ‘szupranacionalis’ kepzodmenyere az EU 3 pillere kozul. A partrol meg elofordul, hogy colttal durrogtatnak es lasszot dobalnak; de + mikor beuszik a vizbe egy grizli… 🙂

Mivel masolni nem lehet, igy felelevenitettem gumipokhalos EU-tudasomat (+KGST 1949 / EGK 1957):
http://eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/2498 🙂

 25. silcon — 2014-11-10 19:22 

@komojtalan: Ahhoz képest, amit Merkel adott a villanyszektornak otthon, Orbán a szúnyogcsípés kategória. Persze a meccs még koránt sincs lefutva, perelnek. Az atomerőmű bezárás ebben a formában 22 milliárd EUR veszteséget okoz a tulajoknak, miközben igencsak drága beruházásokat kellene eszközölniük. Alapvetően nem a befektetett összeg nagyságával van baj, hanem a futamidővel. Ilyesmiket nagyon hosszú távra építenek, Paks pl. “60+”-os lenne, azaz a tervezett élettartama meghaladná a 60 évet, az üzemidő hosszabbítások nélkül. Ilyen hosszú időre lehetetlen tervezni, itt már semmi sem látható előre. Ez az egy bajom van Pakssal. A befektető inkább a szokványos, 3-5 éves ciklusban gondolkodik.

A németek másik baja, hogy főleg az ex. NDK tengerparti részét rakták tele szélerőművekkel, viszont a felhasználás délen van és kicsi a hálózat átviteli kapacitása. Emiatt a lengyel és a cseh hálózatot is igénybe veszik, akik meg morognak, mert néha a leszerződött energiánál jóval többet nyomnak át és túlterhelik a hálózataikat. A lengyelek ezért már egyenáramú kuplungot is beépíttettek, amin beállítható a max. átvihető energia két váltóáramú rendszer között (és még szinkronban sem kell lenniük). Ezen felül építettek egy korlátozó rendszert, amikor már annyi zöld energia jön be, hogy már a szőnyeg alá sem fér, akkor rádiós vezérléssel kiadnak korlátozó parancsot, pl. tessenek a névleges teljesítmény 2/3-ára esetleg 1/2-ára visszaszabályozni.

Ahogy gázügyben nem tett semmit az EU, energiaügyben sem tesz. Nem hallottam, hogy keresztül-kasul Európán 1 millió voltos egyenáramú rendszerösszekötő vezetékeket terveznének (pl. az USA-ban már vannak ilyenek), mondván, hogy csak nincs mindenhol szélcsend meg borult ég. Egy-egy kis energiarendszer nem tud túl sok zöld energiát befogadni, mert a termelt és elfogyasztott energiának minden másodpercben azonosnak kell lennie, különben beleng és szétesik a rendszer. Előírás, hogy minden zöld kapacitás mellé tartalékolni kell hagyományos erőművi kapacitásokat.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.