A lidlis cikk

Kedves mindenki, vallomással kezdem, teljesen elment a kedvem a vasárnapizárvartás-bejegyzés megírásától, dehát megígértem, és mivel egyelőre nem vagyok politikus, igyekszem ígéreteimet be is tartani. Elnézést, ha kicsit kevésbé gördülékeny lesz a dolog.

Onnan indulunk tehát, hogy tartja magát az a tévhit, hogy Lidl, Aldi, Tesco és más küffődi láncokat a zsidók, a reptiliánok, az ufók vagy Gyurcsány Ferenc juttatták olyan helyzetbe, hogy ma minden épeszű magyar, aki megteheti, ezeknél vásárol, ahelyett, hogy elmenne a CBA-ba. Persze az olyan apróságok, hogy a CBA-ban minden vagy kétszer annyiba kerül, és a legtöbb boltjuk borzasztó és pocsék, már nem zavarja a nemzeti konteók szerény táborát.

Mielőtt továbbmennénk, gyorsan leírom, hogy ez a gyíkember-reptilián dolog, ez baromság. A világot valójában nutriák irányítják, amint  erről már többször is írtam. Az erről szóló írások linkjei a blog facebook oldalán lesznek hamarosan elérhetők.

Visszatérve most a küffődi gonosz láncokra, arra a dög unalmas következtetésre fogunk jutni, hogy nekik szakmai tudásuk van, meg pénzük, amelyet fialtatni akarnak. Ez a (már bocsánat) kurva unalmas dolog a kapitalizmusban, hogy kellő mennyiségű tudás és pénz birtokában mindig nyerünk. Ha bármelyikből másnak több van, ő fog nyerni.

Pénzügyek

A pénz része a dolognak egyszerűbb. Magyarországon a bankok folytonos baszogatása miatt még az olyan pártközeli tőkések is, mint a CBA, folyamatos tőkehiánnyal küzdenek. Arról nem is beszélve, hogy a franchise rendszer miatt, a finanszírozás nagy részét egy helyi, kis cégnek kell megoldani. Na jó, ez így kínai, menjünk az alapokhoz.

Ha van egymillió forintom és boltot akarok csinálni, akkor megépítem, berendezem mondjuk hétszázezerből (befektetés) és rájövök, hogy a kezdő árukészlet megvásárlásához és  az első pár hónapban a rezsi megfinanszírozásához kevés a maradék háromszáz, inkább felveszek még egymilliót, hogy egy jó erős nyitó akcióval vonzzam magamhoz a vásárlóimat.

A bankban azt fogják mondani, hogy rendben, megkapom a pénzt, hét-nyolc százalékos (nagyon jó esetben) kamatra, plusz kérik fedezetnek a bolt mellé a családi házat. Miért? A magas kamatláb azért van, mert az Orbán-kormány a bankokkal finanszíroztatja magát, ezzel azt a látszatot keltve, hogy az átlagember csak kevés adót fizet. A bank persze nem hülye, kamatlábbal és kezelési költséggel szépen visszahúzza azt a pénzt, amit Orbánnak havonta elküld.

A házra nem lenne szüksége a banknak, de úgy van vele, hogy az idióta, összevissza jogalkotás miatt a bolt és teljes árukészlete pillanatok alatt nulla forintot érhet, ha mondjuk Orbán betiltja az adott boltfajtát (lásd trafikok). Kell neki valami olyan fedezet, amely drága általában (egy jó kis lakóház) és drága nekem, tehát mindent meg fogok tenni, hogy inkább pénzt adjak a bankba, mint hogy kilakoltassanak a francba.

Mindeközben a profi pénzügyesekkel dolgoztató Lidl vagy Aldi komplett felmérésekkel és számításokkal megy oda ahhoz a bankhoz, amelyik harminc éve hitelezi, tudja, hogy mennyi pénz és vagyon áll a hitelkérelem mögött. Ráadásul, hála az Unió egységes belső piacának, nem feltétlenül a magyar szabályok alapján kell azt a hitelt nyújtani, simán lehet a sokkal kedvezőbb, mondjuk szlovák bank és a szlovák Aldi között bonyolítani az üzletet, megspórolva a magyar bankadót. (ezért van az, hogy a bankadó elsősorban a magyar lakosságot és vállalkozásokat sújtja, nem a multikat).

Szerepet játszik az is, hogy a multi nem Magyarországban gondolkozik, hanem régióban, tehát a hitelfelvételét igazíthatja úgy, hogy a legkedvezőbb helyen veszi fel a hitelt és a legolcsóbb helyen gyártatja le a terméket. És fajlagosan olcsóbban, mert nemcsak a magyar piacra elegendőt rendel, hanem az egész régióéra. Ez a méretgazdaságosság csodája.

Ennek az az eredménye, hogy ha én 7-8%-ra kaptam hitelt, az Aldi, Lidl, Tesco stb. ugyanezt meg fogja kapni valahol 3-5% környékén. Ezt az kamatelőnyt akár azonnal beépítheti általában az áraiba, vagy pedig elkezdhet játszani azzal, hogy bizonyos árucikkekre akár sokkal nagyobb árengedményt ad, mert ha még ezt ideig-óráig hitelből kell finanszíroznia, akkor is jobban jön ki, mint én, mert olcsóbb hitelhez jut. Ráadásul a multi megteheti (mivel nem fenyegeti, hogy  holnap Mészáros Lőrinchez csatolják), hogy picit hosszabb megtérülésben gondolkozzon, a futamidő és a törlesztőrészlet viszonyát meg minden lakás- és autóhiteles fájdalmasan közelről ismeri.

Amint láthatjuk, ez nem valami űrtudomány, nincsenek szabadkőművesek és hüllők, egyszerűen az van, hogy a kormány idióta gazdaságpolitikája már a verseny megkezdése előtt versenyhátrányt okoz a magyar vállalkozónak.

Üzleti modell

A boltmultik nagyon sok kutatás és elemzés után jutnak el odáig, hogy mit áruljanak, és mit ne. A Lidl, az Aldi és a Penny behozta Magyarországra az élelmiszerdiszkont műfajt, amelyre a magyar kereskedők pénz és tudás hiányában képtelenek voltak eddig reagálni. Ez a modell azon alapul, hogy nincs választék. Egyfajta étolaj, egy pizzamárka, egy sonkamárka, egy mosószermárka, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy egy hétköznapi bolt árucikk fajtáinak nagyjából a felét kell menedzselni. Nem kell például külön Kotányi, Horváth Rozi, Fűszersziget meg még a fene tudja miféle cég által szállított bazsalikom vagy feketebors rendelését figyelemmel kísérni, követni, telefonálni és levelezni. Van bors, meg bazsalikom. Mindkettőből egyféle, igaz az jó minőségű. A telefonálgatás, nyilvántartás, szállítás árán megspórolt költség már mehet is bele az árengedménybe.

A Tesco és az Auchan kicsit más stratégiát követ. Egyrészt (nem kis részben az Aldi és a Lidl feltűnése miatt) ők is egyre több dolgot oldanak meg sajátmárkás termékkel és szűkített választékkal. Másrészt ők tartanak ruházati termékeket és más iparcikkeket, amelyekkel magukat az „általános nagybevásárló-hely” pozíciójába hozzák. Innentől kezdve viszont komoly pénzeket tudnak kérni az egyes termékek gyártóitól, hogy pont az ő termékük legyen szemmagasságban, amikor Átlagmagyar János jön bevásárolni, és ezzel a bevétellel kompenzálják a diszkontok árelőnyét (magyarul így tudnak ők is olcsók lenni).

Mindehhez hozzájön az is, hogy a boltmultik a piaci betörésüket olyan boltokkal kezdték meg, amelyeket fillérekért árult ipari parki parcellákon húztak fel, típustervek alapján. A típustervekre majd kitérek a logisztikai résznél, az üzleti modellhez annyi tartozik, hogy a boltingatlan fenntartási költsége sokkal alacsonyabb, mint valami rozoga boltba a csemege helyére beköltözött CBA esetén, mivel bútorból, hűtőből is sokat tudnak rendelni, mert mindegyikbe garantáltan ugyanaz befér. Az ezen megspórolt költség pedig hol van? Igen, a te zsebedben kedves olvasó.

Logisztika, szervezési tudás

Ezzel át is értünk oda, hogy az egységes méretű, egységes kialakítású, egységes elrendezésű és árukészletű boltok előnyeit ecseteljük.

Simán lehet központi készletrendszerben vezetni a pillanatnyi árukészletet. Ennek segítségével (és mivel biztos, hogy ugyanaz a teherautó mindenhova be tud állni) olyan áruterítő járatokat lehet megszervezni, ahol az autó a lehető legkevesebb kilométerből szállítja ki az adott árumennyiséget. Ha elosztjuk a boltban található áru tömegét (kg) azzal a távolsággal, amelyet az árut a boltba hozó autó megtett, de egy teherautót csak egyszer számolunk (km) akkor fogunk kapni egy kg/km adatot, amely (becslésem szerint) egy Aldi esetében körülbelül a fele lesz a CBA ugyanilyen mutatójának, vagyis az árunak a boltba érkezése feleannyi fuvarköltséggel valósul meg. Aki eddig elolvasta, az már tudja, hogy ez a költségelőny pontosan hol landol.

Maradva az áru mozgatásánál. Ha valamit ennyire egységesen terveznek, akkor rá lehet segíteni arra is, hogy az áruk szavatossága nagyjából egyszerre járjon le. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kell naponta kihívni a veszélyeshulladék-gyűjtő autót, ha egyszer tudunk tervezni arra, hogy húsféle szerdánként szokott lejárni, zöldség viszont mindig pénteken. Persze eleve jóval kevesebb jár le, mert jóval kevesebb felesleges árut rendeltünk, hála fejlett készlet-monitorozó rendszerünknek.

A készlet. A készlet minden logisztikus réme, kb. olyan rémálmaiban jön elő, amikor fél kézzel kapaszkodva lóg a szakadék felett, és felette egy csúnyán átvert gimnáziumi barátnője áll, akinek a kezében épp baltává változik az a mozijegy, amelyik helyett inkább egy másik csajjal ment el valami buliba.

A készletben ugyanis áll a pénz, amelyre hitelkamatot kell fizetni. A cégek átvilágításának egyik fő eszköze a Days In Inventory mutató, amelyet úgy számolnak ki, hogy fogják az éves bevétel 1/365-öd (vagyis egy napra jutó) részét, és megnézik, hogy ebből éves átlagban hány állt eladatlan készletben, vagyis hány napot dolgozott a cég azért hogy a polcon legyen az az áru, amelyet a kedves vevő épp nem vesz meg. Ennek a mutatónak a mondjuk három-négy százalékos lejjebb szorítása egy Tesco méretű cégnél százmilliós nagyságrend, amelyet nem kell elszedni a vásárlótól.

De a boltba megérkező készlet (elsősorban a diszkontoknál) is sajátos. Biztos mindenki megfigyelte már, hogy milyen gyorsan pittyegteti (Romániából olvasóknak: bippeli) be a pénztáros az árucikkeket. Naná, hiszen mindegyiken ugyanott van a vonalkód, ugyanakkora, ugyanolyan fajta. Most megint matek jön: Van X mennyiségű áru, amelyre jut Y mennyiségű pénztár, X áru áthaladási sebessége a pénztáron Z másodperc. Ha tudatos bolt-tervező vagyok, akkor megcélzok egy ideális időtartamot, mondjuk 6 percet, amely alatt a sorba beállástól a vásárlónak el kell jutni addig, hogy az árut kifizette és elindult kifelé a boltból.

Ezt a hat percet tudom úgy tartani, hogy nyitok még egy pénztárat és felveszek még egy pénztárost. Ekkor azonban az áraimba be kell építenem a pénztárgép amortizációját és a pénztáros bérköltségét. Ehelyett megtehetem azt, hogy az egy árucikkre eső áthaladási időt csökkentem azzal, hogy a jó vonalkód miatt, nincs megállás, lassulás, hanem az áru pitty-putty átmegy. Ezzel megint a vásárlóm zsebében hagytam pénzt.

Teendők

Itt be is fejezem, talán ennyi elég ahhoz, hogy lássuk. Nincsen varázslat. Teljesen nyilvános, hazai és külföldi egyetemeken részletesen tanított szabályok vannak, amelyeknek a jó alkalmazása nyereséget hoz.

És ne gondoljuk, hogy ezek legyőzhetetlen boltok. Arra is van, legalább ennyi tudomány, hogy egy kicsi, városi boltot hogy lehet sikeressé és nyereségessé tenni. Többe kerül, és tovább is tart, mint korlátozni a versenytársakat. De nekünk, vásárlóknak az lenne az érdekünk, hogy a CBA is versenyezzen értünk, és ne a Miniszterelnök Úrral próbáljon minket a boltjaiba terelgetni. Nem fog sikerülni.

 

 

22 hozzászólás

 1. hadrian77 — 2014-12-06 13:02 

Jó írás, de két dolgot fűznék hozzá. Egyrészt a logisztika nagyon nem úgy működik, ahogy az itt leírva van, komoly kupleráj és mutyi megy. Másrészt pl a ruházati termékeknél olyan szintű háttér összefonódás és adókerülés megy globális szinten, hogy az Google, Apple és a többiek is megirigyelhetnék.

A törvényhozóknak meg javasolnám, hogy szombaton menjenek egy hiper parkolójába és strigulázzák, hány autó megy a város felé és hány a falu felé. Jelentős részük a falu felé megy. Mert az ott lakók jövedelme alacsony, a hiperben viszont viszonylag kevés pénzből ételt, ruhát, stb meg tudnak venni. Másrészt nekik hét közben nincs idejük vásárolgatni, mert már a munkába járás is rengeteg idejüket elveszi. Ennek sajnos most ők fogják a levét meginni.

 2. untermensch4 — 2014-12-06 13:20 

egyszerű megoldás: a vasárnapi túlórapótlék növelése. a vállalkozó a kis boltjában ahol maga dolgozik, örül. vagy az alkalmazott örül mert jóval több pénzt kap. persze az oligarcha aki fizeti viktorékat nem örül mert akkor a gyárában is nő a bérköltség

 3. professzorpizka — 2014-12-06 13:21 

@hadrian77: A komoly kupleráj és mutyi az egy bekalkulált változó, amely nem tud akkora lenni, hogy öt furgon költsége a végén kevesebb legyen mint egy teherautóé 🙂

 4. rdos — 2014-12-06 13:26 

Tetszett az írás. A szakadékos rémálom hasonlat aranyos volt. 🙂 Nagy kár, hogy pont a még mindig nagy számú fityiszhívő nem olvassa. 🙁 Igaz ők mást sem olvasnak a neten. A print média meg szokás szerint mellébeszél. 🙁

 5. hadrian77 — 2014-12-06 13:30 

@professzorpizka: a kupleráj időnként meghaladja a kalkulált szintet. 🙂 Ahol a boltok, raktárak, szállítás is cégen belül van, ott kialakul egy ezek között egy komoly ellentét, ami rontja a hatékonyságot, az Auchan ebből a szempontból jobb helyzetben van. Persze a CBA-ABC rendszer működésképtelenségétől messze vannak. 🙂

 6. flashbang52 — 2014-12-06 14:10 

Az Átlagvásárló Jánosok nevében szólnék, hogy cikk több helyen sem fedi a valóságot.
Először is nem Lidl hanem Lidi , nem Auchan hanem Madaras teszkó. Ezt a Városmajor utcától keletre spirális alakzatban terjedő sávban mindenki tudja. A világot pedig nem az nutriák irányítják hanem Ashtar kapitány – Ashtar kapitány az, aki a Föld körüli, Galaktikus Föderáció űrhajóit irányítja és koordinálja az eseményeket a Földön a Sziriuszról.- Ezt már az óvodában is tanítják.
A gimnáziumi barátnő kezében a mozijegy manikűr ollóvá változik ( rosszabb esetben kihegyezett körömreszelővé) miközben az apja 400 köbméteres derítője felett lóg fél kézzel. a multi logisztikusa, akinek a felesége véletlenül a CBA-s rakott káposzta konzervet szolgált fel vacsorára.( a történeti hűség kedvéért megjegyezném, hogy feleséggé avanzsált második barátnő mellbősége nagyobb volt az elkövetés időpontjában)
A cikk többi része megfelel a valóságnak. 🙂
A logisztika mindig is erős hitet kívánt a szerencsében vuduban és valamennyi világvallás szentjeiben de a lényege helyesen meg lett meghatározva. Sosem lesz 100% hatékonyságú de van akinél a logisztikai rés az 20% os van ahol meg 50% sőt 60 %. Az tény hogy az egységesítéssel és gyors információ áramlással stratégiai szövetségek kötésével ( erre mondható az, hogy háttér összefonódás ) lehet az olló szárait zárni. Ebben azonban se a CBA-k se a Coop boltok nem igazán jeleskednek. Azok a fránya multik meg igen ( láttam olyat Ázsiában, hogy egy bizonyos üdítő ital gyártó cég kamionja hordta ki az összes egyéb cég üdítőjét mert így is jól jártak)

 7. nadiposzi — 2014-12-06 16:17 

Ha ilyen szuper hatékony, akkor miért vannak szopóágon – saját balfaszságuk okán? (Tesco)
Ha ennyire központosított, és szervezett a dolog, akkor miért van az, hogy míg az egyik Tescoban 10 méter szám sorakoznak a kiárusítása polcok a nyakukon maradt/lejáró szarokkal, a másikban ezt a hűtőpult végén árválkodó egy szem rekesz képviseli. Lehet hogy a bajai Tesco mégse olyan okos? Vagy fenn, Pesten hülyék, hogy ugyanannyi dobozos Budweisert szállítanak Kalocsára, mint Pécsre?
Na jó, ez csak a saját megfigyeléseimen alapuló morgás, sokfele járok, sok boltból élek, ugye.
A franchise rendszer pedig kurva jó dolog, amennyiben elfogadod premisszának azt, hogy egy bolt nem a vásárlókért, hanem a lánc tulajdonosáért van.
A Lidi, Aldi, Penny vásárlói szempontból a legfaszább, persze mocskos rabszolgatartók.
A cikk multik a kereskedelemben része leginkább rájuk lehet igaz.
/Nem tapasztaltam, hogy a hetente kéthetente rotálódó „Diák” feliratos Mikiegér olyan penge lenne./ Ja és a Tesconak piros pont az automata kasszákért.

 8. professzorpizka — 2014-12-06 18:06 

Lájkolás mellett osztani is ér ám 🙂

 9. flashbang52 — 2014-12-06 20:21 

A Tesco , Asda Morrisons és társai a egyre jobban fejlődő diszkontok pl Marks &Spencer. Aldi és Lidl és társai miatt került rá a rollerre,plusz az általa finanszírozott nyugdíj alap is erősen deficites. Ezen kivül nálunk nyugatra tényleg komoly offenzívában vannak az e boltok. Egy háztartás napi bevásárlásának kb 70 % mindig ugyan abból a dologból áll, ehhez szükségtelen elzarándokolni a megaáruházba pláne ha kicsivel több pénzért még házhoz is viszik, a fene se autózik ha klikkelve is meglehet csinálni és több idő marad sörözni a haverokkal kozmetikushoz menni a barátnőkkel.stb

 10. nadiposzi — 2014-12-07 19:50 

A CBA-ban az a legbájosabb, hogy a kerekes, gurítható bevásárló kocsikhoz a legtöbben ragaszkodnak, pedig a polcaik között épp annyi hely van, ahol egy egér kitombolhatja magát.

 11. Tromb74 — 2014-12-08 10:58 

Arról nem esett szó, hogy ennek a vasárnapi zárva tartásnak mi is a valódi oka. Én simán elhiszem, hogy KDNP szinten ez valóban azért találódott ki, hogy a hét utolsó napján a shoppingolás helyét átvehessék a hagyományos keresztény értékekkel harmonizáló tevékenységek, mint pl. az asszonyverés és az alkoholizmus, esetleg a tévénézés.
Azt viszont nem gondolnám, hogy a FIDESZ is ezért támogatja a javaslatot. Na de akkor miért? Hogy helyzetbe hozza a kisboltosokat? Nekem van egy olyan tippem, hogy a vásárlói szokások egy szempillantás alatt meg fognak változni olyan módon, hogy egyszerűen a szombati napra súlyozódik át a vasárnapi fosztogatás is. A kisboltok megmaradnak korábbi státuszukban, vagyis az emberek zöme csak beugrik egy-két apróságért, ami kimaradt a nagybevásárlásból.
Számomra eddig is úgy tűnt, hogy ezek az un. családi vállalkozások szinte kizárólag az alkoholistákból tartották el magukat. Bármikor ugrok be egy ilyen műintézménybe, az előttem állók 80%-os eséllyel valami ordenáré szar minőségű töményt meg sört vásárolnak.
A CBA és hasonló boltok meg ugye többnyire már csak a paramétereik alapján is a multikkal kerülnek egy kalap alá, nekik is be kell majd zárniuk a boltot.
Szóval nekem még nem nagyon állt össze a kép az okokat illetően.

 12. noirp — 2014-12-08 11:54 

@rdos:
Nekem is ez volt az első asszociációm, ti., hogy ezt a posztot fideszesek orra alá kéne durgálni, de igenyöst. (Egyébként én is tanultam belőle, főleg, ami a logisztikát illeti).
Más kérdés, hogy mit fognának föl belőle. Lenne okoskodás, hogy szar dolog a versenyelőnyt kihasználni, de lenne olyan is, hogy mi bezárathattyuk a tescót azértis, mert csak. (Mert 2/3. Sőt, újabban: mert 3* 2/3)
Hogy narancsék egyáltalán ne interneteznének, az azért nem áll. Ott van nekik a Mandíner, pl. Lassan az ő homokozójuk lesz a hvg.hu, s a hardcore eljár a 444-re is téríteni (az a webkettes politikai kabaré). De a Wikipédiával már nem mind bír el, szal csak saját szintjükön netezgetnek, az már igaz..

 13. noirp — 2014-12-08 12:18 

@Tromb74:
Szerintem a legócskább rövidtávú politikai gondolkodás jött itt össze a „nemzeti tőkések” (sajátmaguk által vélt) érdekeivel.

1) a KDNP 2001 óta minden adandó alkalommal bepróbálkozott evvel a baromsággal, érveik a családról, a vasárnapi nyitvatartás családromboló voltáról ugyanazok voltak. Ugyanaz volt a hülyeségük magva is, ti., evvel az erővel a vízművi dolgozó, a villanyász vagy az olajfinomító melósa is odakönyökölhetne vasárnap az asztalra, hogy neki is van családja. A 2001-es — akkor még leginkább írottsajtó-beli — fölhorkanásra jól emlékszem. A zsigeri ellenérvek — tudniillik a KDNP a jó anyja bugyijában kotorásszon, ne az én szabadidő-beosztásomban — se változtak. Az ésszel megfogalmazottak (a kieső álláshelyek, a versenyrontó kivételezés) sem.
2001-ben aztán csendben elaludt az ügy.

2.) De akkor emlékezetem szerint nem volt még _ennyi_ német keménydiszkont a placcon. Most pedig van, ó jaj, rohadt kizsákmányoló multik, akik nélkül pedig a magyar élelmiszertermelés etetné Európát stb.

3.) És a Baldauf-féle, zsírdisznó bájú „tőkések” sem voltak kellően profik, talán. Mármint a lobbizásban. Most pedig de. Megtalálták maguknak tömjénzsótot, Orbánt. Hej bazmeg, de ismerős a képlet több rendszerből is!
Ha nem vagy elég felkészült a piacra/piacnak látszó akármire [KGST] ha rád rohad az eladhatatlan készleted, ha nem tudsz (vagy nem akarsz) hosszútávon tervezni, ha nincs keresleted,
irány a képviselőház/minisztertanács/birodalmi gyűlés.
Tökmindegy, hogy Krupp vagy-e, vagy talpas cigit szí’ó, hónaljszagú téeszelnök, vagy Baldauf/Hernádi, ugyanazon a nyomon jársz. Már megint.

3.) És szerintem meg fogják lépni a vasárnapi zárvatartást. Minekutána megint lerohad a gazdaságból egy darab.
Aki pedig még megteheti, az megy szombaton bevásárolni.
De akkor szombaton lesz tele az összes áruház, és szombaton marad ki a kasszásnők életéből a boldog családi húslevesfőzés.
Nosza, legyen szombati zárvatartás is…

——————————————————
Utolsó megjegyzés: a kisboltokat a nemzeti alkoholboltok fogják a földhöz baszni a haza nagyobb üdvére, pont amiatt, amit említesz:
„Bármikor ugrok be egy ilyen műintézménybe, az előttem állók 80%-os eséllyel valami ordenáré szar minőségű töményt meg sört vásárolnak.”
Hogy mi…? Hogy cáfolták a nemzetialkoholbolt-tervvel kapcsolatos felvetéseket?
No, pont emiatt vagyok biztos benne, hogy lesznek.

A blog pesszimistája voltam a hátsó padsorból, maradok kiváló tiszteletlen.

 14. noirp — 2014-12-08 12:19 

Javítás: az előző hszban 2 db 3. pontom volt. Egyiket kérem 4.-nek beszámítani, a különbözetet fizetem. Köszi.

 15. Tromb74 — 2014-12-08 13:53 

@noirp:
JÁj, tényleg! A nemzeti alkoholboltok. Erről el is feledkeztem. Na, most már akkor tényleg nem világos a koncepció.

 16. noirp — 2014-12-08 15:09 

@Tromb74:
Nekem leginkább az jön le az egészből, hogy

a) vezetőink képtelenek egy hétnél előbbre tervezni
b) vezetőink kicsit nagyon is összecsókolóztak „nemzeti tőkés”-einkkel
c)…akik úgy kapitalisták, ahogy én vagyok veszprémi püspök; illetve a „crony capitalism”-ot képviselik, de abból is valami fatengelyes változatot…

 17. Tromb74 — 2014-12-08 15:27 

“crony capitalism” Ahá, na ennek utána köllött néznem, azt az okos fejödet.
Nekem a hűbéri rendszerrel való hasonlóság ugrott be.

 18. noirp — 2014-12-08 15:45 

@Tromb74:
Tessék kérem, én itt tanultam:
http://kapitalizmus.hvg.hu/2013/08/05/csokos-kapitalizmus/

Aztán lehet, hogy a hasonlóságra csak én gondolok, mert megint belehajoltam valamibe

 19. Tromb74 — 2014-12-08 16:35 

@noirp:
hmm. Talán az „urambátyám kapitalizmus” lenne a legjobb magyarítási megoldás, de a „csókos” se rossz.

 20. untermensch4 — 2014-12-08 16:54 

@noirp: revideálom korábbi álláspontomat. a csókos kapitalizmus találóbb mint az általam korábban használt feudalisztikus kapitalizmus. az csak oszmán verzióban közelíthetné meg emezt de akkor meg túl sokat kell magyarázni… a tragikus az hogy ha ezt a marhaságot megfelelő (nem túl magas) mértékben és jó koreográfiával csinálnák, hozzáértő diplomatákkal (utalás korábbi írásra) akkor népszerűek is lehetnének mint huncut kurucok és stabilizálhatnák is a narancsuralmat 1/2-2/3 ciklusértékekre behintáztatva.

 21. komojtalan — 2014-12-08 18:18 

Azért egy fontos pont nem lett megemlítve, illetve csak részben. Az igaz, hogy külföldről vesznek fel hitelt mert olcsóbb, viszont külföldön is adóznak mert kevesebb. A 2 évben nem lehet veszteség nem azért készült, de lesz egy olyan hatása, hogy ezután 1 forint nyereség lesz minden évben, kb. mint a kisvállalkozóknál a minimál bér. Ha annyit úgyis be kell fizetni, akkor nem érdemes veszteségesnek lenni, hanem minimál bérnyi nyereség van. Persze ennek adó, ÁFA, stb … vonzata is van, tehát rendes adóból ugyan nem lesz több, de a járulékos adóból igen. A 444 -en volt egy cikk a különböző trükkökről, névhasználat, stb … Junckert pont ezért támadják, mert Luxemburgban ő intézte ezeket a dolgokat.

Viszont megint olyan dolgokat írtál le amit egy értelmes ember magától is tud, akkor miért nem tudja az akinek ez a szakmája? Tényleg semmi különöset nem írsz amit egy kis ésszel nem lehetne tudni, egész egyszerűen csak meg kellene gondolni, valósítani.

 22. professzorpizka — 2014-12-08 18:20 

@komojtalan: A világon a legtöbb dolog kurva egyszerű, ha gondolkodik kicsit az ember. Mármint a lopáson kívül máson is…

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.