Angliában történt az ötvenes években, hogy Bolam urat, aki valamilyen elmebajban szenvedett, elektrosokk-terápiának vetették alá, de olyan amatőr módon, hogy a kezelés vége jó néhány sérülés lett. Beperelte a kórházat. Az angol bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az orvosok gondosságát vagy gondatlanságát egy felelős orvosi testület (a responsible body of medical opinion) által követett gondos eljáráshoz kell hasonlítani. Más szavakkal, ha a szakértők azt mondják, hogy ők is így jártak volna el, az orvos nem felelős az eredményért.
Nagyon sokáig ez az 1957-es jogeset volt az irányadó az angol műhibaperek gyakorlatában, amikoris 1997-ben jött a Bolitho-eset. (Bolitho v. City and Hackney Health Authority [1997] 4 All ER 771)
Ebben az esetben az volt a tényállás, hogy egy beteget légzési nehézségekkel szállítottak kórházba, ahol sem az ügyeletes orvos, sem a helyettese nem vizsgálta meg, hanem csak a nővérek jelentették, hogy milyen állapotban van. A beteg utóbb agykárosodást szenvedett az oxigénhiánytól és megfulladt. A szülei azért perelték be a kórházat, mert szerintük az időben végrehajtott intubálás a gyereket megmentette volna, tehát az orvosok súlyosan gondatlanul jártak el akkor, amikor nem intubáltak.
A perben két testület (különböző egyetemi klinikák) is szakvéleményt adott, az egyik szerint a gondos eljárás vizsgálatot és intubációt eredményezett volna, a másik szerint ilyen indikáció nem volt. Az első fokon eljáró bíró elé tehát ellentétes szakvélemények kerültek, és neki ebből kellett dolgoznia. Természetesen ez nem először fordult elő, de egy korábbi esetben (Maynard v. West Midlands Regional Health Authority [1984] 1 W.L.R. 634, 639) a Lordok Háza egyszer már azt mondta, hogy a bíró nem „preferálhat” egy tekintélyes és szakmai véleményt egy másikkal szemben, más szavakkal ő maga ezt az ellentmondást nem oldhatja fel. (Gyakorló kollégák most sóhajtanak fel, itt tart most a magyar jog)
Lord Browne-Wilkinson azonban ezt az álláspontot gyökeresen változtatta meg. (Érdemes a döntés szövegét elolvasni. Kúriai és AB bírók utána váltsák ki horgászjegyüket és többet ne zavarják Iustitiát kisded játékaikkal) Kimondta ugyanis, hogy lehetséges olyan eset, ellentétes szakvélemények esetén, amikor a bíró az egyik tekintélyes és szakmai szakvéleményről azt mondja: „unreasonable” és a másik alapján határoz arról, hogy az orvos (tágabb értelemben: a szakember) eljárás gondos volt, avagy gondatlan.
Kádár és az államrezon (hogy kerül ide Fukuyama?)
Francis Fukuyamát szokás kiröhögni híres tanulmányáért a Történelem végéért. Pedig olyan értelemben valóban vége a történelemnek, hogy államok, politikai tömbök küzdenek egymással. A zárt politikai rendszerként működő állam már korábban is több szerző szerint illúzió volt, ám mára teljesen világos, hogy hétköznapi életünket számos egyéb struktúra is meghatározza. Ilyen környezetben az állam, mint egyetemes mindentudó, megszűnt.
Mégis, az állam, amelyet felfoghatunk a hatalomgyakorlás kategorikus imperatívuszának (vagy annak engedő szervezetek összességének, ha nem akarunk nagyon elvontak lenni) fellép azzal az igénnyel, hogy az emberek mindennapi életét egyéb struktúráktól függetlenül szabályozza. Más szavakkal, hiába nagyobb dolog az Audi, mint a Győri Járásbíróság, a Győrben történt kisebb rablásokat utóbbi fogja letárgyalni, és ez így is van rendjén. (szólalt meg a bennem szunnyadó barnazakós párttitkár)
Van azonban valami, amelyet a fenti esetben az angol bíróság el tudott hagyni, a magyar meg még nem. Ez a beteges tekintélyelvűség.
A magyar bíró nem teheti meg, hogy a két nagyon felkent szakértő közül az egyiket pusztán érett logikai döntésével, bírói hatalmával élve kiválassza, és elfogadja. A korábban, Diverz kollegialitás című írásomban kifejtettek alapján nem is akarja (és ebben tér el szintén jelentősen az angol bírótól) mivel ő a szakértőnek „kollégája” ezért értelemszerűen a vádszerű szakértőt fogja előnyben részesíteni, ha egyáltalán beenged másokat az eljárásba.
Hiszen mindketten az állam emberei, a Bach-huszárok, és Kádár gyökértelen, kizárólag a zárt, egyetemen tanult tudomány megdönthetetlenségébe kapaszkodni tudó technokratái óta, az állam mindent tud és mindent jobban tud, mint a hülye alattvalója. Akkor is, ha az illető egyébként űrszondákat pályára állító rakéták vezérlőszoftvereit fejleszti egy amerikai egyetemen, év másfélmillió dolláros fizetés mellett.
Ki lehet szakértő?
A fentiekből következik a magyar állam görcsös igénye arra, hogy fellistázza a jó szakértőket, akik jogosultak a szent állami szakmai véleményt kimondani. A listáról lemaradtak pedig nem is tudhatnak semmit.
Pedig miért ne tudna az általa húsz éve kezelt páciensről kezelőorvosa, vagy a megyei kórház szakvéleményt adni?
Miért ne tudna hídépítési szakkérdésben a hidak tervezésében járatos mérnök szakvéleményt adni? Biztos hogy professzora, aki ugyan nagyon okos ember de harminc éve egy hidat se tervezett, jobb szakvéleményt fog adni? Vagy az a mérnök, aki sose dolgozott a szakmájában de harminc éve „szakért” mert rá tud kerülni csókosként egy listára?
Már hallom is az első kifogást: az igazságügyi szakértő szakvéleményét a bíróság számára emészthető formában tálalja, ellentétben Szabó doktorral Kisalsótalpasról, aki még életében nem írt szakvéleményt. Végülis Szabó doktor biztos hülye, azért tudta elvégezni az orvosi egyetemet, továbbá én úgy hallottam, hogy jogi ügyekben ún. jogászok járnak el, akik képesek világosan úgy kérdezni a szakértőtől, hogy ő arra világosan válaszolhasson. Ha nem, az nem a szakértő hibája.
A másik ellenérv: a jobbról-balról berángatott szakértők elfogultak lesznek. Igen, azok lesznek, mint ahogy ilyen kétely az ország legtekintélyesebb műszaki szakértőjénél is felmerült a Rezesova ügyben. A bíró meg azért van, hogy ezt észrevegye és ennek megfelelően járjon el. És természetesen az elfogultság vádjával szentségtörés illetni azt a szakértőt, akit mindig a bíróság rendel ki, és 100 véleményéből 99 támasztja alá a vádat. Ja, ha az állam csinálja, az más, ezt a nép nem értheti. Beschränkte Untertanenverstand, korlátolt alattvalói elme, tessenek oszolni, vagy kardlapozunk.
Felmerül, hogy innentől kezdve mindenki szakértő lenne. Igazgatási-jogalkotási kérdés, csak kifogásnak jó
A bíróság terhe
Ha tehát normálisan akarjuk a szakértői bizonyítás rendszerét megreformálni a büntetőügyekben, óriási terhet kell raknunk a bíróságra. A szabad bizonyítás terhét. A bírónak kell szembenéznie azzal, hogy a szokásos szakvéleménnyel szemben, ahol dr. Vádszerű József szakértő megállapította, hogy minden úgy van, ahogy a bíróság mondta, megjelent dr. Gipsz Jakab szakvéleménye, aki levezeti, hogy mi az ő álláspontja.
Innentől kezdve meg nem marad más, mint hogy végre-valahára a bíróság azt csinálja, ami a dolga. Hagyja ott rabláncait és döntsön éretten, függetlenül, kizárólag a logika, az elé tárt bizonyítékok és a saját legjobb meggyőződése alapján.
Ez még Angliában is nagy ugrás volt. Nálunk rakéta kell hozzá.
51 hozzászólás
1. griskamelehov — 2015-04-23 09:05
„ahol dr. Vádszerű József szakértő megállapította, hogy minden úgy van, ahogy a bíróság mondta…”
Nem az ügyészség?
2. hadrian77 — 2015-04-23 09:32
Nyilván a mostani bírók nem fogják ezt az üdvös utat választani. A felnövekvő generációk pedig a mostaniak mellett tanulnak bele. Kinek és hol kellene letépni a láncokat?
3. panamajack — 2015-04-23 09:57
Pártunk és Kormányunk véleménye a szakértelemről:
http://index.hu/belfold/2015/04/14/felreertettuk_a_bolognai_rendszert/
4. hadrian77 — 2015-04-23 10:19
@panamajack: Palkovics nagyjából jól lát dolgokat, hagyhatnák dolgozni.
5. panamajack — 2015-04-23 10:34
@hadrian77: hát ezért például konkrétan péklapáttal ütném:
„Minden bizonnyal csökkenni fog a képzések száma is. Az alapképzésből kieshet a műszaki menedzserképzés is. Látszólag rendben lehetne, mert jó arányban helyezkednek el a képzéssel, ahová magas pontszámmal kerülnek be a hallgatók. „De a cégek mint mondanak? Azt, hogy nem rosszak ezek a diákok, de hiányzik belőlük a szakmai tudás. Nem lehet menedzselni általában dolgokat. Annak sok teteje nincs, hiszen érteni kell az adott diszciplínához. Amikor én egy fejlesztéssel foglalkozó céget vezettem, egyetlen műszaki menedzsert sem alkalmaztunk, mert nem tudtunk vele mit kezdeni. Mesterszakon már van értelme. De alapszakon a hallgató tanuljon meg valamilyen diszciplínát.”
6. untermensch4 — 2015-04-23 10:43
https://www.youtube.com/watch?v=Lw1maFxKYhU
7. hadrian77 — 2015-04-23 10:45
@panamajack: én tanítok műmenedzsereket. Elég régóta. Tanulnak gazdasági dolgokat, műszaki dolgokat, ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit. Tényleg nem tudnak igazán belemélyedni semmibe.
Nekem inkább az új doktori képzés koncepcióval van bajom. Nem a 2+2 évre kéne rámenni a 3+2+2 helyett, hanem a bemeneti oldal szigorítására. Ne lehessen egyből friss diplomával doktorira menni.
8. panamajack — 2015-04-23 10:54
@hadrian77: Attól, hogy magyarországon rosszul tanítják, a menedzsment még egy külön szakma. És nem igaz, hogy a jó menedzser abból lesz, aki szakértője a területnek, amit menedzsel. A jó menedzser a menedzsment szakértője.
9. hadrian77 — 2015-04-23 11:04
@panamajack: akkor mégis érdemes megszüntetni a mindenféle műszaki és egyéb menedzser szakokat és az egészet újra gondolva tisztán menedzser szakokat indítani.
10. panamajack — 2015-04-23 11:09
@hadrian77: Csakhogy Cser-Palkovics elvtárs nem ezt mondja!
11. panamajack — 2015-04-23 11:11
@hadrian77: „Nem lehet menedzselni általában dolgokat. Annak sok teteje nincs, hiszen érteni kell az adott diszciplínához.” – ennél károsabb baromságot ritkán hallani.
12. hadrian77 — 2015-04-23 11:20
@panamajack: gépészmérnök, mélyen benne van, hogy így gondolkodik a menedzserekről.
13. panamajack — 2015-04-23 11:35
@hadrian77: Ezérttartittezazország. Többek között.
14. hadrian77 — 2015-04-23 11:51
@panamajack: a felsőoktatás struktúrája nem jó, alapszakból is nagyon sok van. Valahol el kell indulni, a piac pedig visszajelez, hogy mennyire jó vagy nem jó neki. Olyat nem lehet egyből csinálni, ami mindenkinek üdvös, merev rendszert meg pláne nem lehet, mert tudni kell követni a piaci igények változását. De most akkor mit kellene csinálni szerinted?
15. zsanvalzsan — 2015-04-23 12:26
@hadrian77:
Lehet, hogy a tapasztalat beszél belöle?
16. becsuszoszereles1k — 2015-04-23 12:57
1.@griskamelehov:
Kiegeszito kerdesem a temahoz: Megoldhato-e, hogy ne legyen Vad mint Allamrezon materializacioja?
Illetve: kivanatos jogrendszer valtas (germanrol angolszaszra) meg-e oldhato-e allamforma (esetleg kormanyforma) valtas nelkul? 🙂
17. hadrian77 — 2015-04-23 14:02
@zsanvalzsan: egy egyetemen mérnökhallgatók, a gazdászok és jogászok oda vissza kutyázzák egymást. 🙂 Aztán a munkahelyi tapasztalatok alapján ez vagy megmarad az emberben vagy eltűnik. 🙂
18. panamajack — 2015-04-23 16:24
@hadrian77: Na most én nem tudok úgy általában a felsőoktatás reformjához hozzászólni, mert nem a szakterületem. A közgazdaságtan és a menedzsment a szakterületem, dolgoztam benne otthon meg külföldön is. Ennek alapján azt tapasztaltam, hogy
1, Magyarországon szinte minden szarul van menedzselve, mindegy hogy cégről, állami szervről, focicsapatról vagy klubról beszélünk.
2, Ezzel szoros összefüggésben Magyarországon utálni szokás a menedzsereket, jobb esetben legyinteni, hogy „nem értenek azok igazán semmihez”.
3, Valóban nem értenek, de ez azért van, mert nálunk nincs olyan szakma, hogy profi menedzser, és nem is igazán oktatnak ilyet (illetve próbálnak, csak nagyon rosszul). Ez sajnos, mint annyi minden, a szocializmus öröksége.
4, Ahhoz, hogy az országban érezhető fejlődés legyen, sok minden más mellett ki kellene nevelni egy igazi menedzserréteget, megfelelő tudással és szemléletmóddal. Ezt ma csak külföldön lehet elsajátítani, otthon nem.
5, Amit Cser-Palkovics mond, az a fürdővízzel gyereket kiöntés minősített esete: „szar a magyar menedzserképzés, hát ne képezzünk menedzsereket!” – vagyis térjünk vissza a kádári üzemgazdászokhoz. Most úgyis a 70-es évek a legújabb divat…
19. Rumcájsz von Jicsin — 2015-04-23 17:07
@panamajack:
„Amit Cser-Palkovics mond,”: ő Fészkesfehérvár pógármestere!!
Akiről hadrian77 beszél, ő pedig: Palkovics László Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, felsőoktatásért felelős államtitkár.
Erősen másik kávéház!! 🙂
20. panamajack — 2015-04-23 17:34
@Rumcájsz von Jicsin: Bocs, a nevet benéztem. Attól még fenntartom, amit mondtam.
21. hadrian77 — 2015-04-23 19:08
@panamajack: nyugaton meg átestek a másik oldalra. Régóta kevés a mérnök és oda is menedzser kerül, ahova mérnök kellene. Németeknél több raktárat is láttam, ami nagyon jól volt menedzselve, de szakmai oldalról a működés elég béna volt. A bsc szakok főiskolai diploma szintet jelentenek, egy jó menedzser képzéséhez szvsz az kevés. Alapképzésben lehetne egy műszaki vagy gazdálkodási diplomát szerezni aztán msc-n jöhetne a hardcore menedzser képzés. Aki műszaki érdeklődésű, azt valószínű úgysem fogják bankos feladatok érdekelni, vagy ha később igen max képzi magát.
22. bervas — 2015-04-23 21:38
@panamajack:
Én úgy érzem/olvasom, jelenleg mérnökből van hiány, nem menedzserből. Tekintve, hogy Palkovics egyik lábával elég sokáig cégvezetett/szervezett/futtatott fel, és most is megvannak a csatornái a kérdés elemzéséhez.
Jelenleg az állam ki akar vonulni a felsőoktatás finanszírozásából, de a szabályozást kézben akarja tartani. A maradék sovány erőforrást olyan helyre próbálja összpontosítani, ahol épp most ipari kereslet van.
Egyetemet, főiskolát bezárni politikai okból gyáva a kormányzat, tisztán fizetőssé tenni adott szakokat a jogász képzés mintáján okulva nem meri. Akkor inkább ne is legyen.
A gazdaságosság és a töketlen politika nevében sajnos rendszerszinten hagynak elveszni dolgokat. Tudást, képzéseket, embereket.
23. untermensch4 — 2015-04-23 22:41
@panamajack: ” “Nem lehet menedzselni általában dolgokat. Annak sok teteje nincs, hiszen érteni kell az adott diszciplínához.” ”
Eszembe jutott két érdekes eset. Az elsőben „gonoszmultinál” megérkezett az „általános” menedzser. Kulturáltan elmondta hogy nem ért a szakterülethez, az eddigi helyein sem értett de erre minden szinten megvannak a megfelelő szakemberek akiknek ő nem is akarhat beleugatni a dolgába mert nyilván a lehető legjobban tudja a saját munkáját. Az ő dolga az hogy távolabbi perspektívából hozzátegye azt amit a részterületek emberei önállóan vagy kisebb csoportokat képezve nem tudnának. Ebből mit értett meg a jónép? „Nem ért hozzá, mit keres ez itt.” Sajnos a menedzselési résznél is sikerült végzetes hibát elkövetnie (helyi és vállalati kultúra összehangolása témakörben) de elég nagy a cég flottája hogy egy meglékelt hajót víz fölött tudjanak tartani.
A másik eredetileg mérnök de jó menedzser. Fokozatosan összerendezte a túlméretessé nőtt céget aminek tulajdonosa is részben. A hozzáértése miatt az új embereket tanító öreg szaki is azt mondta hogy ért hozzá ezért még ősem próbálná meg a huszonévnyi tapasztalatával hogy átvágja. Ezzel együtt volt általános iskolai fizika szintű vicces hülyesége is a mérnök-menedzsernek.
Sztem némi hozzáértéssel az adott szakterülethez, de elsősorban profi menedzser legyen és így is próbáljon tevékenykedni. Legalább annyira konyítania kell előzetesen a témához hogy az elmélet-gyakorlat közötti különbségek miatti problémákat értelmezni tudja.
24. flashbang52 — 2015-04-23 23:50
Pedig le van ez írva szépen :a szakértő a témához értő, tájékozott, tapasztalt, jól felkészült, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy. Egy-egy szakterületnek elismert képviselője, köztiszteletben álló személyisége.
Lát itt valaki olyasmit, hogy bármiféle listán kellene szerepelnie ?
De hát mi imádunk listákat készíteni, B lista /kulák lista / Kubatov lista, NAV fekete lista, párt listás szavazás. zsidó lista, ügynök lista, A lista az hatalom ( ideig óráig)de a történelem tanúság szerint aki szerepel valamilyen listán előbb utóbb ráb@szik úgyhogy jobb nem rajta lenni semmilyen listán.
Közben arra is rájöttem, hogy én professzionális erőszak felhasználó manager vagyok 🙂 Holnap megyek új névjegykártyát csináltatni. 🙂 ( das Copyright/ Trade mark, Made in Hong Kong stb stb stb)
25. bertrand — 2015-04-24 01:18
Ismerek olyan klinikai mikrobiológust, aki 25 év laboratóriumi tapasztalattal, 50 fölött kezdett szakértősködni, mert költségcsökkentés miatt rátukmáltak pár ügyet, aztán rákapott az ízére és már magától is vállal ilyeneket. Előtte nem látott belülről bíróságot, mégis jól elboldogul.
OFF
@hadrian77: A frissdiplomás doktoranduszok kérdése szakterület-függő. Nyilván nehéz komolyan venni egy gépészmérnök doktort, aki nem látott még gyárat belülről, vagy egy szociológust, akinek a körút túloldalán kezdődik a terra incognita. Itt a PhD-nek inkább az a szerepe, hogy az illető a már meglévő tapasztalataihoz hozzáolvas, majd erre építve rendszerez, kutat, modellez, elméleteket épít. A természettudományi alapkutatásokban és a matematikában viszont nem a nagybetűs Élet tapasztalatai az igazán értékesek, hanem az a tudás, amit tipikusan könyvekből, számolgatásokból, laboratóriumi munkából szed össze az ember. Ezeken a területeken az a PhD szerepe, hogy megtanítsa a kutatójelölteket önállóan kutatni. No meg persze szűrő is, az kutasson, akinek van hozzá tehetsége. Éppen ezért minél fiatalabb korban ajánlott elkezdeni. Egy jó matematikus negyvenöt évesen már minimum professzor 🙂
26. hadrian77 — 2015-04-24 07:57
@bertrand: én teljes mértékben egyetértek veled PhD ügyben. De egy matematikus hiába megy el egyetem után PhD-zni, nincs elég ideje kutatni meg publikálni. Egyszerűen kevés rá az idő. A matematika is tipikusan az a terület, ahol nem lehet csak úgy himi-humi cikkeket ide oda elsütögetni. Legyen lehetősége oktatni meg kutatni pár évet szerencsétlennek egy egyetemen mielőtt elmegy PhD-zni. Valami ütődött kitalálta itt, hogy egyetemre csak úgy jelentkezhet valaki oktatónak, ha közben PhD-t is csinál, mert a minősítettségi arány az atyaúristen. Van kanadai kollégám, aki meglepődött, hogy nálunk mennyi PhD van, mikor náluk a legnagyobb professzorok azok.
27. panamajack — 2015-04-24 10:09
@untermensch4: Amit Magyarországon még 25 évvel a rendszerváltás után sem képesek fel- és elismerni, az az, hogy a menedzsment az egy külön szakma. Nem arról van szó, hogy aki jobban reszel, programozik vagy rajzol a többieknél, az lesz a jó vezető. Persze, vannak ilyen emberek is, belőlük lesznek a sikeres self-made man vállalkozók (ha hagyják). De a nagyobb cégeknél igenis szükség van profi menedzserekre, akiknek nem az a feladatuk, hogy lenyűgözzék az esztergapadnál álló Józsi bácsit szakmai tudásukkal, hanem hogy tudják a legmagasabb szinten képviselni a cég érdekeit. Ja, nem árt ha a menedzser ért valamennyire a cég tevékenységéhez, de nem kell ahhoz pl vegyészmérnöknek lenni, hogy valaki jól elvezessen egy vegyipari céget. A példádban szereplő “általános menedzser” igazat szólt. Persze nyilván az sem megy, hogy mérnöki pozícióba menedzsert (vagy mérnök-menedzsert) rakunk, de hát épp erről beszélek: két különböző, de egyaránt legitim szakmáról van szó.
28. professzorpizka — 2015-04-24 10:59
@panamajack: nu, írjunk erről posztot, tanult barátom.
29. panamajack — 2015-04-24 11:44
@professzorpizka: esetleg.
30. zsanvalzsan — 2015-04-24 13:14
@panamajack:
Ha màr veszed a fàradsagot, és külön poszt irsz a management témàrol, akkor légy oly jo, és ràgjad az olvaso szàjàba, mi is az a management valojàban.
Miért is nem kell neki értenie a menedzselt témàhoz?
Ugyanazzal a managger-tudàssal lehet vajon korhàzat vezetni, meg sportklubot meg szoftverfejlesztö céget meg temetöt is?
Nekem erösen viszket a tasztaturàm, hogy beleokoskodjak, de a fenti kérdéseket elöbb tisztàzni kell.
Amit én làtok: egy managger max a 2 x 2 -es màtrix felfogàsàig jut, vagy addig se, miközben ö huzza a legnagyobb fizetést és ha pechem van, még szot se értek vele ràadàsul hazudozik össze – vissza. Sajnos ezt nem csak Magyarorszàgon tapasztaltam meg, hanem sokkal sikeresebb orszàgban is.
Ezzel szemben beosztottként tisztelni tudom azt a vezetöt, aki valamilyen szempontbol képességben, tudàsban felettem àll. tehàt vagy jobban tudja a geofizikàt mint én (de mellé nem segghülye emberként sem), vagy jol tud eladni, vagy valamit jobban tud, mint én tudnàm. Sokkal jobban.
Érdeklödve vàrom a poszt. Vagy poszot vagy mit.
31. hadrian77 — 2015-04-24 13:23
@panamajack: alapvetően azt is tudatosítani kellene, hogy van egy vezetői szint, ahol már menedzser kell és nem a cég tevékenységéhez kapcsolódó mérnöki vagy egyéb tudás a fontos, hanem a menedzseri. Viszont ezen szint alatt fordított a helyzet.
32. panamajack — 2015-04-24 15:11
@hadrian77: Természetesen.
33. noirp — 2015-04-27 08:40
Zsanvalzsan kifakadása után végiggondoltam, mit tehetnék hozzá.
Előszörre azt, hogy sajnálom, de nem sok olyan vezetőt ismerek, akiről azt gondolnám, hogy tudatában van vele, mit csinál, akár tanulta a „vezetéstant”, akár nem.
Másodszor: Azt, hogy ez mennyire egzakt tudomány ma, én nem tudom megállapítani, tekintve, hogy össz 3, egykredites tölteléktárgyam volt erről a területről, s azok is inkább seggelés-mint gyakorlatközpontúak valának. Sajnos.
Gondolom, annyira „kemény”, mint a társadalomtudományok általában. Akkor viszont törekedni kéne rá, valóban, hogy több ismeret legyen róla a vez-szerv. szakmán kívül is. Ebben egyetértek Panamával. Ne az jöjjön le, hogy az általános menedzsment afféle svédasztal-tanfolyam, egy kis alkalmazott pszichológiával, pár színes aszpikba fagyasztott Gantt-diagrammal.
Szeretném, ha a menedzsmentes posztot tényleg az alapoknál kezdené(k) a szerző(k).
Harmadjára, szeretnék néhány olyan — apró részletszámba menő, szerintem mégis aránytalanul erősen ható — hibát felsorolni, amit én tipikusnak tapasztalok felsővezetőknél, ami könnyen elkerülhető lenne (ha képzésük során tudatosítják magukban) és ami szvsz. javítaná a „menedzser” szó jelentését a különféle kockák — TTK-sok, geek IT-sek, mérnökkaros zombik, menetrend-fixált közlekedési lidércek — körében. Legalábbis idehaza.
1) A pontosság. Nem mondanám, hogy tapasztalatom szerint annyira adnának rá. Nagyon jól tudom, hogy a késés afféle erődemonstráció is („vagyok olyan helyzetben, hogy megtehetem”). Azt gondolom azonban, hogy hihetetlen rossz vért szülhet, ha egy vezető megbeszélt időpontokról rendszeresen késik.
Olyan beosztott, akinek a munkájában az idő kötött — tehát nem úgy szerveződik a napja, hogy a tárgyalás elhúzód_hat_, a parkoló megtel_het_ és akkor 30 percet keringünk a belvárosban — ezt marha nehezen tolerálja, ha rendszeressé válik.
Sokunknak kötött az ideje műszakbeosztáshoz (hatkor indulni KELL és 6:00-8:30-ig 15-20-féle teendőt pontosan, ütemre le kell tudni), mintaszámhoz (ma 120 mintát meg kell mérni és kiértékelni), menetrendhez (a hathúszas hathúszkor kéne induljon, nem 5:40-kor és nem 7:40-kor)
Ezek számára — és nem tagadom, az én számomra is — a rendszeres késés azt jelentheti/jelenti, hogy „az a hülye buzi” a saját idejével sem képes gazdálkodni. A máséval meg lazán játszadozik. És ez a vállalat feje, jézusmáriajózsef!
Nem gondolnám, hogy ezt a hibaforrást annyira nehéz lenne kiiktatni. Mégis milyen gyakran belefutok mint beosztott.
2) Az az iciripiciri aranyszabály, hogy munka-ügyben írott e-mailre 24 órán belül válaszolunk, még ha csak annyit is, hogy „vettem”.
Tegye ki-ki a szívét a kezére, tűnt már el a süllyesztőben hivatalos e-mailetek vastag/fontos/sürgős csatolmánnyal. Nem? Negyedjére-ötödjére már kissé megemeli az ember vérnyomását.
3) Ha a másik felkészülten jön a _mítingre_ (az értekezlet szó nem elég fancy?), ugyan ereszkedjen már le hozzá a fényességes úr azzal, hogy ő is átfutja a szükséges anyagokat. Az, ha a három hete elküldött felterjesztést, jelentést, anyám kínját láthatólag ott helyben olvassa a főnök _először_, s ez is rendszeres lesz, szintén romboló. De nagyon!
4) A kellemetlen hírek halogatása, lakkozása vagy sima elhallgatása.
Ezt aligha kell részleteznem. Nincs az a komolyan vehető dolgozó a Földön, aki élvezi, ha hülyének nézik.
Ezeket gondoltam. A 4.-ben felsoroltakon kívül szvsz egyszerűbb szervezési problémák. Ha a vezető a képzése vagy az első pár évi gyakorlat során _tudatosan_ megtanulja ezeket a hibákat kikerülni, rengeteget javulhat az a megítélés, ami — tisztesség ne essék szólván — a menedzsert öltönyös páviánnak tekinti.
34. panamajack — 2015-04-27 10:24
@noirp: Szia noirp,
Megértem én itt mindenki gondját-baját, csak hát ha magad belegondolsz, a fentebb felsoroltak emberi jellemhibák, és alapvetően semmi közük sincs a menedzsmenthez, mint szakmához. Ahhoz van közük, hogy a vezetőnek hatalma van, és ha valaki eleve egy hataloméhes kis pöcs, akkor szépen vissza fog élni vele. Egyszer már említettem volt, hogy szerintem Magyarországon nem menedzserek, hanem tekintetes urak vannak, legalábbis a viselkedésük alapján. Egy normális menedzsment-scoolban ezeket a magatartásformákat igyekeznek péklapáttal kiverni a nebulók fejéből. Más kérdés, hogy nem mindig sikerül, hiszen mint tudjuk, a hatalom korrumpál. Ezért is kellenének olyan emberek, akiket rendesen megtanítanak bánni vele…
35. noirp — 2015-04-27 10:43
@panamajack:
Szia 🙂 Csókolom a homlokod, ‘jack!
A felsoroltak közül az első hármat én NEM vagy nem teljesen jellemhibának tartom. Az idővel való gazdálkodást szvsz igenis lehet tanítani valamelyest. Tessék már képzésen beleégetni a hallgató alaplapjába, amennyit lehet.
Engem is biktattak szervezéselmélet-és módszertannal (bár keveset), nem véletlenül emlegettem a Gantt-diagramot. Mai eszemmel úgy gondolom, többet is elbírtam volna ebből, kevesebb rizsa, több curry összeállításban.
Aztán meg uram bocsá’ gyakorlatokon is ki lehetne erre térni, hogy a leendő vezető tudjon magának időbeosztást készíteni, akkor is, ha minden napjára adódik bizonytalan időtartamú tárgyalás vagy más tennivaló (és adódni fog).
Ha a kedves jelölt ezt nem képes elsajátítani,
és/vagy nem tartja fontosnak, hogy pontos legyen, jólértesült stb., mert szarik bele, hogy mennyit veszít a jó híréből, na az már az egyén hibája.
Érts meg, kérlek, én — revideálva sokévi utálkozásomat és sok asztalcsapkodásomat — nem a menedzserek ellen vagyok, beláttam, hogy ez szakma, még ha nehezemre esett is belátni. Mert nehezemre esett, nem kicsit!
Olyan, szvsz mindennapi problémát írtam le, ami azt hiszem, sokunkat érint itt alul, és aminek kiiktatásával tényleg enyhíteni lehet(ne) a menedzser — nem menedzser ellentétet.
(majd’ azt írtam, menedzser-dolgozó…de csak majdnem)
Más kérdés: ha Magyarországon tekéntetös urakat képeznek menedzser helyett, akkor ki tartson Magyarországon menedzserképzést? Nem kekeckedésből kérdezem, hanem komolyan. Tudom, külföldre kell kimenni.
A külföldön tanult illetve dolgozó, már végzett és tapasztalatot szerzett vállalatvezetőkre gondolsz, hogy tanítsanak itthon?
36. panamajack — 2015-04-27 11:26
@noirp: Time management-et valóban tanítanak jobb business school-okban, illetve a komolyabb cégek is elküldik ilyenre a menedzsereiket (én is voltam). Aztán van akinek megy, van akinek nem…
Magyarországon igazából nem képeznek semmilyen menedzsert. Ami nálunk ilyen néven megy, az általában egy erősen lebutított közgáz, szinte tisztán elméleti alapon. Na most én a valódi Közgázt végeztem, de ott is kb annyiból állt pl a Marketing tanítása, hogy a tanszékvezetőúr jegyzeteiből kellett definíciókat bemagolni, egy azaz 1 darab esettanulmány nélkül. Szerencsére én ugyanakkor egy német egyetem képzését is csináltam, és hát mintha nem is ugyanaz a tantárgy lett volna… Szóval igen, per pillanat csak olyat hagynék Magyarországon MBA-programban tanítani, akinek van minimum 10 év külföldi tapasztalata.
37. noirp — 2015-04-27 11:54
@panamajack:
„Szóval igen, per pillanat csak olyat hagynék Magyarországon MBA-programban tanítani, akinek van minimum 10 év külföldi tapasztalata.”
akkor asszem, egy srófra jár az agyunk. Megnyugodtam 🙂
„Na most én a valódi Közgázt végeztem, de ott is kb annyiból állt pl a Marketing tanítása, hogy a tanszékvezetőúr jegyzeteiből kellett definíciókat bemagolni, egy azaz 1 darab esettanulmány nélkül.”
Uu, azért ezt nem gondoltam volna. Hogy Vp.-ben magolássá alakították a vállgazdot, a marketinget [mi a faszomért gyötörtek vele bennünket, azt azóta se tudom] és a vez.-szerv tárgyakat, azon nem csodálkozom, ti. honnan a fenéből lett volna szakemberük?
…de ugyanez a közgázon…atyavilág! Nem gondoltam volna 🙁
38. panamajack — 2015-04-27 11:59
@noirp: Ezért írom, hogy Magyarországon NINCSENEK képzett menedzserek. Egy barátom (mérnök végzettségű) elvégezte a Műegyetemi MBA-t ott is ugyanez ment. Sőt, gyakorlatilag a közgázos alpképzést nyomták le nekik, kissé felhigítva. Pár misi tandíj leperkálásáért cserébe…
39. noirp — 2015-04-27 12:18
@panamajack:
Hát valószínű, nem én leszek az első, aki ezt mondja neked, de: ez borzasztó.
40. panamajack — 2015-04-27 12:34
@noirp: mondjuk úgy, nem vagyok túlzottan meglepve, hogy még ezen blog művelt törzsközönsége is úgy véli, a menedzser csak „öltönyös pávián”. Ugyanis azok a „menedzserek”, akiket ők otthonról ismernek, valóban azok. Ezért mondom, hogy Palkovics hülye: nem leépíteni kéne Magyarországon a menedzserképzést, hanem FELépíteni. Kábé a nulláról.
41. noirp — 2015-04-27 12:37
@panamajack:
„nem leépíteni kéne Magyarországon a menedzserképzést, hanem FELépíteni. Kábé a nulláról.”
…és ezügyben nem számítok semmi jóra.
42. panamajack — 2015-04-27 12:51
@noirp: akkor a belátható jövőben is maradnak a tekintetesurak meg az öltönyösmajmok.
43. noirp — 2015-04-27 13:14
@panamajack:
Meredeket mondok: szerintem a következő 20 évben igen. Legföljebb az öltönyön lesz vitézkötés is. (vö.: 2024 c. posztoddal)
A problémát többoldalúnak látom.
1) eszerint itthon nincs is profi menedzserképzés, _tehát_ nem tudjuk, hogy kellene kinézzen egy normális vállalatvezető/egyetemi kancellár etc., mert csak öltönyös majmokat, Döbrögiket és Bebritseket ismerünk.
2) a meglévő képzések ugyanezt a réteget termelik újra; de hogyan lehetne ezen változtatni? Hogy veszed rá a 30 éve csak definíciókat seggeltető doKenst, hogy adja át a helyét egy külföldi oktatónak? A tanszékeket, hogy hajítsák ki a francba az 1988-as, marxista penésszel bevont szervezéselmélet-jegyzetet? (én sajnos vágtam ilyent a falhoz, nade 2006-ban!)
3) Mivel itt a Kárpátok ölén egyre inkább utálnak bárkit, aki külföldi, pláne „bele akar ugatni a dógunkba”, nemigen látom esélyét, hogy a kinti tapasztalattal rendelkezőket haza tudnák csábítani az egyetemek. Mire jöjjenek haza? Hogy a Bogár László-félék rágják a lábukat? Hogy az anyjukat elmondják mindenféle jiddise máménak a HÖK-ülésektől a napilapokig? Hogy a tanszéken nincs fénymásoló, lassan kréta se (táblafilc? tán hülye vagy?) de a kancellárnak külön vécéje van?
Szentek kellenének ehhez, hallod, mártírtürelemmel. Ki fogja szted otthagyni az oaklandi Alcoa-központot pl., azért, hogy hazajöjjön — ejj gyerek, végülis Fehérváron kezdted — és a magyar felsőoktatásba fúljon?
4) Azt nem először fújom ki magamból, hogy a vezetettekkel is gond van. Mi magunk se várjuk el a vezetőtől, hogy a dolgát végezze, és elszámoljon pénzzel, idővel, eredménnyel.
Hányszor hallom a kollégáktól — akik nem árokpuculók — hogy pl. unják a híreket Szijjártó házáról? Hogy hadd vigye, jár az neki, ne irigykedjünk?
Hányszor látom belenyugodni a „szabadságharcos” magyart abba, hogy a vezetőnek „jár” ez meg az (főleg a pofája — noirp); hogy a vezetőt „nem szabad szidni”, hányszor hallom, hogy „beverem a pofádat, hogy mered te szidni a polgármestert, hiszen az polgármester!”
https://www.youtube.com/watch?v=sGU7BTBlkFQ
Régi szar ügy ez, tudom: olyan vezetőink vannak, amilyeneket megérdemlünk és kitermelünk.
Ezért mondom, hogy nem lesz ebből a belátható jövőben semmi. Hogy Örkényt idézzem: „lófasz fog itt folyni, nem acél”.
44. noirp — 2015-04-27 13:17
Visszaolvasva: a fenti hszban tudom, hogy összemostam a politikai és a vállalatvezetői munkát.
Elnézést kérek érte.
Azonban én is szeretnék már a politikába néhány unalmas technokrata stílusú seggfejet…
45. panamajack — 2015-04-27 13:46
@noirp: sok minden hasonlóan látunk. Olyat tudnék még elképzelni, hogy mondjuk a multik kiemeljék az otthoni leányoknál güriző tehetségesebb fiatalokat, kiviszik a központba egy pár évre, kiképzik, aztán hazaküldik főnöknek. Csak hát saját tapasztalat, hogy ez sem egészen így műkszik. Konkrétan velem pont ezt akarta eljátszani egy cég, igaz hogy nem Magyarországról, hanem egy külföldi MBA-képzésről szedtek össze. De a lényeg ez volt: két évig képeznek a központban, aztán megyek haza pénzügyi igazgatónak. A dolgot ott kúrták el (de nagyon), hogy nem voltak hajlandók nekem expat-fizetést adni, hanem arra akartak rávenni, hogy mondjam fel a kinti munkaviszonyomat, és kössek velük otthon új, magyar szerződést – kábé harmadannyi fizetésért. Megfenyegettek, hogy ha ezt nem fogadom el, kirúgnak. Mondtam, csak tessék. A vége a következő lett: fizettek nekem egy akkora végkielégítést (muszáj volt nekik a törvény szerint), ami kb két évi otthoni bérem lett volna. Én maradtam kint, és három hónapon belül találtam egy ugyanolyan állást másik cégnél. Magyarországra pedig egy nálam sokkal tapasztalatlanabb, magyarul nem beszélő, ámde helyi tagot küldtek – expat fizetéssel. Néha a multiknál is hiánycikk a józan ész…
46. zsanvalzsan — 2015-04-27 14:10
@noirp:
> Hogy Örkényt idézzem: “lófasz fog itt folyni, nem acél”.
Ez tényleg Örkény? Esküdni mernék, hogy Moldova.
(Lényeglàtàsomat kéretik nem kritizàlni, jo? 🙂 )
47. zsanvalzsan — 2015-04-27 14:16
@zsanvalzsan:
Hmmm, izééé …. na …. szoval, tényleg Örkény.
Elnézést kérek.
http://orkenyistvan.hu/erdekessegek#kozszajonforgo
48. noirp — 2015-04-27 14:38
@zsanvalzsan:
De, Örkény. Pentelére kellett mennie riportot csinálni. Mikor az alanya rájött, hogy az Örkény patikus fiával beszél, megnyugodott, és őszintén megmondta, hol fognak tartani a kitűzött határidőre.
Így az anekdota. Egy gyöngyszem!
De most látom csak, önmagában az elő-és utóélete is megérne egy egypercest 😀
http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_a_bizonyos_szt%C3%A1linv%C3%A1rosi_anekdota
49. noirp — 2015-04-27 14:46
@panamajack:
Hagyd el, sajnos a józan ész sokhelyt hiánycikk…Számomra ebben a hszban az a lényeg, hogy _te_ jól kerültél ki a helyzetből. Ez van, ilyen vagyok. A kirúgásodat elhatározó vezető(k) hülye döntését meg nyelje le a vállalata/-uk.
50. panamajack — 2015-04-27 15:52
@noirp: Nem is arról van szó, hanem hogy ez meglehetősen jó módja lenne annak, hogy külföldi tapasztalattal rendelkező magyar menedzserek kerüljenek hazai vállalatok élére. Csak sajnos Magyarországot sok külföldi multi meglehetősen jelentéktelen telephelynek tekinti (és ez csak egyre rosszabb lesz a kormány áldásos ténykedésének köszönhetően), ahová eleve nem telepítenek cégcsoport szinten is jelentős feladatokat. Többek között azért, mert nincs rá megfelelő helyi munkaerő. 22-es csapdája a köbön…
51. professzorpizka — 2015-04-27 17:05
@panamajack: Olyannyira, hogy amikor én hazajöttem, az MBA diplomámmal, amelynek a fókusza az sajnos stratégiai manágement volt (volt a helyen supply chain program is, de abban nekem sok volt a matek) akkor mindenütt néztek, hogy hát speciel az itt nincs. Ami termelő üzemegység van, oda mérnököt keresnek, ami meg nem az, oda pedig bonyolítót. Az én területemre mindig a központból jön külföldi.
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.