Noirpova: A nyolcadik főbűn, 1. rész

Bevezető hümmögés

Ha belegondolok, a nagy világvallások mind ismernek olyan főbenjáró bűnöket, amelyeket elkövetve az egyén örökre elkárhozik, vagy következő életében legalábbis háromlábú kóbor kutyaként születik újjá Lusikisiki külvárosainak egyikében. S ezek, úgy láttam, sok átfedést is mutatnak. A kereszténységben hét peccatum ismeretes: a gőg, a harag, a bujaság, a fösvénység, a torkosság, a paráznaság, a jóra való restség. A Mahábhárata — ha ugyan nem tévedtem el benne a különféle, szintén részletezett kasztkötelességek között — négyet jelöl meg többször is: a harag, a falánkság, az oltalomért hozzád fordulók elutasítása, illetve a túl sok alvás. Meggondolandó, nem? Kultúrkörökön és évezredeken át ugyanazok a legdurvább emberi hibáink. Ugyanazokkal az ócska gyengeségekkel küszködünk, bármit is vallunk a velük való küzdelem céljaként.

Hanem, én most nem összehasonlító filozófiai elemzést szeretnék írni, hanem egy morcos hangulatomból fakadt tételt állítanék föl. Mégpedig: van még egy főbűn, és az a butaság. Konyhai definícióm szerint a butaság információhiány, szelektív tájékozódás, érvelésképtelenség, vakhit és következmények mérlegelésére való képtelenség változó arányú elegye. Terjedésének jele pl. a hatóanyag nélküli gyógyszerek — aka homeopátia — és a program nélküli pártok — ritka szép választék van belőlük az AfD-től a Szirizáig — népszerűsödése.
Türelmetlen, agresszív álláspont mindezt bűnnek nevezni; igaza van
annak, aki ezt szememre veti. Tudom, hogy el is térek vele a blogtulajdonos úr, illetve a többi szerző végtelen tufa-toleranciájától. Mégis, azt gondolom, van a butaságnak olyan foka, ami (etikai szempontból) bűnös, mert az, aki ennek értelmében cselekszik, másnak is árt. A feltevést az elmúlt két hét egyik gazdasági hírén, annak következményein és néhány érdekes reakcióján szeretném bemutatni. Ez lesz a következő rész.

17 hozzászólás

 1. panamajack — 2015-05-01 09:30 

Én úgy szoktam fogalmazni: “a hülyeség nem emberi jog”. Teljesen egyetértek azzal, hogy az ostobák sokkal több kárt okoznak az emberiségnek, mint a gonoszok, már csak azért is, mert többen vannak. Persze az információhiányból származó tudatlanság még nem bűn, az ott kezdődik, ha valaki a rendelkezésre álló információk ELLENÉRE is ragaszkodik az ön- és közveszélyes hülyeségeihez. Na az ilyeneknek külön bugyor van a Pokolban, ahová még az ördögök is csak röhögni járnak…

 2. becsuszoszereles1k — 2015-05-01 09:52 

Tenyleg, ne ezen (tolerancia/merteke, motivaciok jogi differencialasa esetleg) vesszunk ossze! 😀

‘Butasag’ – inkabb szellemi renyhesegnek neveznem, es akkor igaz a kitetel: bunos, mert masnak is art. [A felsorolt kriteriumok peldaul egy gyermekkorunal fennallnak, megis rengeteg gyermekrol mar kiskoraban ordit, hogy nagyon okos! 🙂 ]
A homo sapiens sapiens alap programja mar eleve nem fedi a butasagot, hisz’ akkor nem volna kepes tulelni (‘jozan paraszti esz’; ‘magahoz valo esz’ etc. – persze ezeket a fogalmakat nem szo szerint, csupan erzekeltetes keppen hasznaltam) -, vagy amint a pszichologusok tartjak: ‘Igenis, vegyuk tudomasul es ne tevelyegjunk, hogy a legnagyobb dolog, hogy emberek vagyunk! Tiszteljuk magunkban es egymasban! Kijelenthetjuk, hogy mar az oriasi emberi teljesitmeny, hogy egyaltalan megerjuk a hat (6) eves eletkort! ‘ [Pszichologia eloadonk egyik mondasa, nem szoszerint idezve.]

Filozofalas helyett tenyleg inkabb varom a kovetkezo reszt, amibol tajekozodni tudok a hazai tortenesekrol.

 3. hadrian77 — 2015-05-01 10:56 

Vajon van a butaságnak abszolutértéke. Minden ember élete más koordinátarendszer. Ami az egyikben butaság, a másikban nem biztos, hogy az. Mindenkit ugyan olyan rendszerben kellene nevelni, hogy a butaság tárgya és mértéke mindenkinek ugyan az legyen?

 4. Tromb74 — 2015-05-01 22:31 

Van itt még egy tényező. Az önelégültség, ami a megvan a magamhoz való eszemtől egészen a Besenyő Pista féle “igazam van vagy igazam van?” fordulatig terjed.

 5. noirp — 2015-05-02 10:26 

@hadrian77:
Abszolútértéke nemigen van, nyilván.

legfeljebb (ha már tényleg koordináta-rendszert állítunk fel) az öt összetevőből lehetne számolni egy vektor abszolútértékeként.
Azt hiszem, a mérlegelés-és érvelésképtelenség, továbbá a vak hit, amelyről leperegnek az ellenérvek, minden rendszerben a butaság része. A nem meglévő vagy hiányos információ valóban billeg (nem minden rendszerben butaság).
Ámbár a törvény nem-ismerete (információhiány) sem ment fel a törvény hatálya alól.

 6. noirp — 2015-05-02 10:30 

@becsuszoszereles1k:
Az öt összetevőt én felnőtt, szavazóképes emberre fogalmaztam meg; ez nekem evidens volt, lehet, hozzá kellett volna tennem.
Nyilvánvaló, hogy gyereknél nem áll. De gyerek nem fog a hatéves eszével neonácikra szavazni, az egyetemek szétverését hangosan helyeselni, vagy húszszázalékos kamatra odatenni a pénzét bárhová.
A hatéves szinten megrekedt felnőtt viszont simán. Nos, az ilyen felnőtt az én szememben (etikai, nem jogi szemszögből, nyilván) bűnös.

 7. noirp — 2015-05-02 10:31 

@panamajack:
Egyetértünk.

 8. becsuszoszereles1k — 2015-05-02 14:44 

6.@noirp:
Egyetertek a 7.@noirppal… 😀

Nincs olyan, h. ‘bunos’ meg ‘buntelen’ – hehe! Olyan van, hogy egeszseges es “beteg” (mukodes).
Akkor nem beszelek abszolut ertelemben, mert nektek itt mar evidens minden az alapfogalmakat illetoen – bar ne ereznem ugy, hogy gyakran vissza kell kanyarodnom hozzajuk…[eszrevettem, persze, kirekesztem magam! ezen a heten ez mar a masodik megjegyzem, bar senki nem kerdezte – csak annak nem hangot adtam, hanem hallgatast. :D]

‘Jogi szemszog’ alatt arra probaltam utalni, hogy me’g a buntetes is merlegel (remelhetoleg patikamerlegen)…

 9. norniron — 2015-05-04 00:41 

Van itt némi dogmatikai zavar, mégpedig az a gyakori jelenség figyelhető meg, hogy a z ún. “hét főbűn” összekeveredik az ún. halálos bűnökkel. Pedig ezek önmagukban az ún. “bocsánatos bűnök” közé sorolandók, hiszen jellegüknél fogva megbánhatók és ezáltal helyrehozhatók, az ezeket elkövetők nem kerülnek automatikusan a pokolba, ha tiszta szívből megbánják, megnyílik előttük a mennyek országa, míg pl. egy gyilkosságnál ez kevés. Nem nehéz belátni ugyanis, hogy például egy kevély vagy egy rest ember kevésbé követ el súlyosabb bűnt egy pedofil erőszakolónál vagy egy gyilkosnál. A keresztény dogmatikában ezért emelték ki ezt a hetet, mivel a korabeli gondolkodók úgy látták, hogy ez a hét bűn vezet könnyebben a valóban súlyos, halálos bűnök elkövetéséhez, pl. egy ember kevélységből könnyebben öl, mint anélkül. Egyébként a hét főbűnt nem említi sem Jézus, sem az apostolok. Egyébként a butaság implicite benne van a 7 főbűn között, mint a restség egyik alfaja, a tudásra való restség képében.
Különben meg a keresztény tanítás e körben ellentmondásos, mivel Jézus a híres 8 boldogságot meghirdető hegyi beszédében elsőként pont azt mondta, hogy boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Ezt a középkorban az együgyűség dicséretének értelmezték, ki tudja, kinek van e körben igaza, az Újszövetség, és benne Jézus maga, mint látható, meglehetősen homályosan fogalmaz. De a 8 boldogság közül a 4.-ben meg azt mondja Jézus, hogy boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Nehéz itt igazságot tenni, hogy mi a dogmatikailag helyes álláspont a butaságról. A tudatlanság erő! 🙂

 10. nudniq — 2015-05-04 20:54 

@norniron: nekem azt mesélték kereszténységben jártasabb emberek,h a “boldogok a lelki szegények” ebben a formában egy durva félrefordítás. Nem a lélekben (már ez is félrefordítás, mert igazából: szellemben) szegényekről van ott szó; hanem a “szellem koldusairól/koldulóiról”: egészen pontosan azokról, akik áhítozzák, koldulják a szellemet, szomjaznak és éheznek a szellemre. A szellemre vágynak úgy, ahogyan az anyagi értelemben szegény koldusok a pénzért sóvárognak.

Valójában ugyanúgy kellene fordítani ezt is, mint az “éhezik és szomjazzák az igazságot” fordulatban: “boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák a szellemet, mert övék a mennyek országa”.

Állítják ezt kereszténységben nálam sokkal jártasabb emberek…

 11. untermensch4 — 2015-05-05 11:24 

@noirp: Előre is elnézést kérek a lehető legnagyobb mértékben mert komoly nyelvtannáculást fogok elkövetni, előre megfontolt szándékkal.
Amiről írsz az nem a butaság hanem az ostobaság. Álláspontomat részletezném is: a buta-okos ellentétpár inkább adottság, felfogóképesség, tehetség (már ha létezik születési tehetség) bizonyos témakörökhöz, szakterületekhez, egyszerűsítve maga a képesség az információ mennyiségének a befogadására.
A bölcs-ostoba ellentétpár pedig a rendelkezésre álló információk feldolgozásának a minősége, mindenképpen tanulható.
Illusztráció: volt valaha egy Világfalu c sorozat, egyik részében a venezuelai indián kérte a műsorvezetőt hogy miután megmutatta neki a faluját, meg minden, ő is mutassa meg a sajátját. Nem részletezném a cselekményt de kezdve a Caracas-i étteremmel, a pesti plázán át a végállomás faluig az indiánról a rendelkezésére álló információk csekély mennyisége ellenére sugárzott a bölcsesség.
Másik véglet a járókelő akivel együtt néztem egy döglött denevért ami szerinte madár mert szárnya van… a lényeg viszont az hogy vajon madárinfluenzától múlt-e ki? (mínusz 10 fok, aszfaltjárda egy panelhézagos panelház mellett, madarak délen a télen…)
Azért tartottam fontosnak ezt feszegetni mert ha keverjük a két kifejezést akkor méltatlanul elfelejtjük azokat az embereket akik butaságuk ellenére bölcsek tudnak lenni és esetleg ellentmondásos, lehetetlen célok felé törünk. Okos nem lehet mindenki de bölccsé válhat.
Amennyiben viszont óriási tévedésben vagyok, kérem szépen a segítséget mert külső kontroll hiányában ezeket a gondolataimat terjeszteni is szoktam 🙂

 12. noirp — 2015-05-05 11:36 

@untermensch4:
Köszi! Lévén ez nem annyira nyelvtan-inkább filozónáculás :-), és a témához vág, semmi baj. Sőt!
Számítottam itt ilyen, a fogalmakat gyomláló kommentekre.
Az ostobaságra alkalmazott _butaság_ kifejezést én Ráth-Végh _Az emberi butaság_ könyve alapján alkalmaztam.
https://www.antikvarium.hu/konyv/rath-vegh-istvan-az-emberi-butasag-20241

…ha még nem volt meg, ajánlom, bár a szerző szvsz realativista módon gondolkodik történeti tényekről — ezt szem előtt tartva, bitang jó, olyan görbe tükre az ostobaság/butaság/hülyeség/balgaság c. emberi tulajdonságokról, amelyeknek — vele ellentétben — úgy gondolom, se eleje, se vége.

 13. noirp — 2015-05-05 11:39 

@norniron:
Köszönöm a korrekciót, illetve kiegészítést. Ennyire azért nem mentem bele dogmatikai kérdésekbe, mert hát nem értek hozzá. Tehát ma is tanultam vmit.

“A tudatlanság erő!” hja, és lépten-nyomon új edzőtermet nyitnak hozzá.

 14. untermensch4 — 2015-05-06 00:18 

@noirp: filozónáculás 🙂
“Isten az eszet osztotta el legbölcsebben a világ emberei között, mindenki úgy érzi neki elég vagy több jutott mint másoknak.” 🙂
nemtomkitől való idézet

 15. bertrand — 2015-05-06 00:28 

@untermensch4: Descartes Értekezésében az első mondatnak nagyjából ez az értelme. Hogy ő találta-e ki, vagy csak idézte? Nem tudom.

 16. Leon Cor Leoni — 2015-05-10 11:40 

Ráth-Végh István egy egész kötetet szentelt a butaságnak, pedig akkoriban hol volt még internet 🙂 Manapság naponta adhatna ki új könyvet 😐

 17. becsuszoszereles1k — 2015-05-10 18:34 

@Leon Cor Leoni:

A poszt szerzoje, Noirpova, epp Rath-Veghre hivatkozik egy hettel ezelotti hozzaszolasaban. ? 😛
12. noirp — 2015-05-05 11:36

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.