A múlt heti print-HVG érdekes vezércikket hozott össze az élelmiszeripar/-biznisz körül
sertepertélő kormánypárti politikusokról, lásd: Mivel etetnek minket? HVG, 2015 július 25.,6.oldal/ hvg. hu, július 22.  Van ebben szenvedelmes dinnyész, szenvedelmes borász,
dinnyekartell és több más jóféleség; de amit Fáma asszony legott felkapott a cikkből, az nem más volt, mint L. Simon László borászatának ezer forint per csomag áron vesztegetett, rákellenes és májtisztító hatású öko-barackmagja.

Üvözöljük [sic!] az L. Simon Borászat honlapján, s térjünk a TÁRGYRA.

http://a.disquscdn.com/uploads/mediaembed/images/2317/9231/original.jpg

A fenti képes árajánlat persze, hogy-hogynem, pár órával azután eltűnt a borászat honlapjáról, hogy a HVG július 22. körül becsöngetett ezzel a fogással a NÉBIH-hez. Kicsi ez az ország, na, mit köll itt csodálkozni?!

Megvévén a HVG-t, megbizonyosodhattam róla, nem én vagyok a hülye, mikor úgy gondolom, hogy kis hazánkban tilos élelmiszer eladásakor, bizonyíték nélkül, gyógyhatásról áradozni. Tényleg tilos. A NÉBIH pontosan ezért vette be és komolyan a HVG-től beérkező észrevételt.

Még a következő napon (július 23) a 444 és az Index is szentelt posztot a hírnek. Az előbbi honlapon a kommentfolyamban sok kérdés felmerült a barackmag hatóanyagairól is — pl. hogy mi a fenéért nevezik vitaminnak, ha nem az, hogy lehet egy mérgező vackot   rákgyógyszerként árulni, és hogy akkor lehet-e lekvárfőzésnél megenni egy marék magot (klopfolóval feltörve, ahogy kell) vagy nem? stb. — a poszt ötletét is tkp. az ottani kérdezz-felelek adta, mert igyekeztem mindenkinek legjobb tudásom szerint válaszolni, és láttam, hogy komoly érdeklődés van. Noha egy gyógynövényes blog, a Ködpiszkáló már régebben is foglalkozott a kérdéssel, kimerítően, az ő szavuk alighanem elveszett a neten ezen ügyben uralkodó ezobioöko-zajban. Mindenkit biztatnék rá, hogy ha az én kétrészes sagámat kibírja, utána növelje egy kicsit e fáradhatatlan hülyeségoszlató bloggerek kattintásszámát is. [1]

Aztán jött az új hét és vele a szebbnél szebb kanyarok az elsimon-barackmag történetében.

Az RTL Klub július 27.-i híradójában [2] L. Simon közölte, hogy ő nem kutatóorvos, ezért nem tudja, rákellenes-e az a mag. Utána megtudhattuk, hogy neki arról fogalma sem volt, mivel s hogyan hirdetik a magot, úgyegyébként; tekintve, hogy a borászat a feleségéé. Á!

Üvözöljük a korrekt információt.  Amúgy sem adott el…bocsánat, nem adtak el a munkatársai az egészből egy dekát sem, mert túl kemény volt a barackmag a törőgépnek.

Ilyen dumák hallatán szoktam — értekezleten — a jegyzetfüzetembe vastagbetűs, kalligrafikus LOL feliratot kidolgozni. Miután július 27.-29.-én az Internet népének értelmesebbje kellőleg kiröhögte vagy kikáromkodta magát L. Simon de én ott se vótam, és akkor se hagytam nyomokat jellegű védekezésén [3], addigra a Vezénylő Tábornok Úrhoz is eljutott a hír [4], és Ő állítólag magyarázatot kért hűséges bugyiköltőjétől. Hogy pontosan mire, és hogy milyen válaszokat kapott, azt most még nem tudjuk. De nagy összegben fogadok, hogy a történetnek még nincs vége; arra is, hogy sokat fogunk még rajta röhögni.

Meg arra is, hogy lesz, aki megvédje a tizenegy hektáron boroló, természettudományos — elsősorban energetikai — kérdésekben ismerten kiművelt államtitkárt. Míg azonban kialakul a folytatás, inkább arról beszélnék bővebben, mi a gond itten azzal a csodálatos barackmaggal. Már azon kívül, hogy pofátlanul drágán adták, megtévesztő rizsával hirdették (a szabályokba beleszarva). Ja, és ahogyan a HVG-ből tudom, nincs az előállítónak biogazdaság-tanúsítványa.

Rákellenes? Ciánkálé? Vitamin?

Megoldás (sajnos): kábé egyik sem. Indítsuk a levezetést kicsit messzebbről.

A barackmag egyik hatóanyag-fajtája a ciánglikozid nevű vegyületcsoport. Van ott más hatóanyag is, például az értékes étolaj, amit a magból nyerni lehet; most viszont maradnék e szépnevűeknél. Ebből a bandából kétféle anyag lehet a magban jelen.

Legnagyobb részben az amigdalin és nyomokban vagy sehogy az amigdalin származéka, a laetril. Utóbbival letril vagy laetrile néven is találkozunk magyar oldalakon. Nevezik B17-vitaminnak is — ám a jobb átláthatóság kedvéért, néha összezavarva őt az amigdalinnal.  Ma már a B17-vitamin név szimpla parasztvakítás; jóval alább visszatérek rá, hogy miért.

Glikozidnak általában olyan anyagokat neveznek, amelyek egy cukormolekula és másik, nem a cukrok közé tartozó molekula — az aglikon — összekapcsolódásából jönnek létre.

Rengeteg ilyent termelnek a legkülönfélébb növények; szűk lenne itt a hely belemenni, hányfajta szénhidrátot hányféle egyébbel kapcsol össze az anyagcseréjük, és azután a késztermék mire jó. A glikozidoknak háromféle jellemzője lényeges most ahhoz, hogy a sztorit továbbmesélhessem.

— Glikozidok általában könnyebben oldódnak vízben, mint az aglikonjuk/aglikonjaik.

— Vizes közegbe kerülve sokuk érzékeny a kémhatás változásaira. Az már aztán kinek-

kinek egyéni heppje, hogy savas vagy lúgos közegre-e, de az érzékenység magában jellemző.

— A cukor-rész és az aglikon közötti kötést erre „szakosodott” enzimek el tudják hasítani. Evvel felszabadul a glikozidból mind a cukor, mind az aglikon.  Ez a bomlás megtörténhet az anyanövényen belül, vagy a glikozidnak levegőre kerülésével (a növény sérülésével); vagy pedig a glikozidot elfogyasztó állat szervezetében.

— A ciánglikozidoknak is megvannak ezek az alaptulajdonságai. Három részből kapcsolódnak össze, ebből kettő vehető aglikonnak, és mindegyiküknél ugyanolyan; egy pedig cukor, és mindegyiküknél másféle.

A két állandó szereplő egyike a cián-rész, ami nem más, mint egy szén-és egy nitrogénatom, hármas kötéssel egybekapcsolva. Az ilyen csoport, a kötésből felszabadulva, legegyszerűbb esetben hidrogén-cianid — kéksav — formájában reagál, netán gyöngyözik tovább. (Agatha Christie likes this).

A másik aglikon-rész pedig aromás gyűrű; egyszerre van kötve a cián-csoporthoz és a cukorhoz. Leírva ez baromira bonyolult, tudom. Ezért alant linkelem az amigdalin és a laetril képleteit.

Amigdalin

A „benzolgyűrű” névvel az aromás gyűrűt illetik.  Jelképpé vált szabályos hatszögét 6 szén- és 5 hidrogénatom alkotja, s a hatodik hidrogén helyén kapcsolódik most a gyűrű a többiekhez. A hidrogénatomokat az ilyesfajta, vonalábrának nevezett rajzokon legtöbbször nem jelölik.

Laetril

A laetril, látjátok feleim, annyiban különbözik amigdalin-annyától, hogy csak egy szőlőcukrot hord magán, nem kettőt.

A rajzokon aztán még nagyjából az is látszik, hogy szemből nézve melyik rész milyen szögben áll a másikhoz. A cukor itt mindkét esetben kint van a rajz síkjából, itt a szemlélő felé néz; ezt jelölik vastag vonallal. Egy másik, szaggatott vonallal jelölt kötés pedig a rajz síkja mögé nyúlik.

Ha a megfelelő bontóenzimek — itt: a magban meglévő, sérülés hatására munkába lépő emulzin és -hidroxinitril-liáz — érik e három rész együttesét, a ciáncsoport a gyűrűről leválik, felszabadul belőle a ciánhidrogén, egyfelől. Hatását ugyan hadd ne mutassam már be, ha lehet. De másrészt az aromás gyűrűnek cukorrészhez való kötése is szakad, mégpedig úgy, hogy a cukor és az aromás közötti oxigénatom-„hidat” az aromás viszi.

Őbelőle is új vegyület lesz így, mégpedig a benzaldehid.

Ez a benzoégyanta egyik illatanyaga.  Rokon vegyületei — benzilalkohol, benzoésav, vanillin — mellett, szabadon jelen van benne, bár nagyon kis mennyiségben. Magának a benzoégyantának is erős, összetett, édes illata van; Baudelaire szebben fejezi ki, nála ez az anyag — az ámbrával, pézsmával együtt — „megvesztegető, dús és győzedelmes”.

Ám a barackmag, meggymag, mandula, almamag illatát és ízét a benzaldehid egyedül határozza meg; nagyon kevés amigdalint elegendő rágással-nyállal-enzimmel megbontatni ahhoz, hogy baj még ne legyen, de az aromáját már jól érezzük. Önmagában ártalmatlan valami, és mivel olcsón lehet gyártani toluolból, az élelmiszer-és parfümipar egyaránt rengeteget használja. A filléres mandulás/pisztáciás/marcipános édességek bikadöntő bukéja nagyrészt belőle áll. Majd’ elfelejtettem: a Dr. Pepperhez címzett vegyipari csodából áradó aromacunami is valószínű, hogy bőkezűen alkalmazott benzaldehid. Végül, szolidabb mennyiségben, a benzaldehid a meggyes, szilvás, mandulás édességek, a valódi marcipán stb. ízében is ad egy jellemző, kellemes árnyalatot.

Mármost akkor álljanak sorba a laetril bomlásából keletkező anyagok, aszondom:

Szőlőcukor

Hidrogén-cianid

Benzaldehid

Hát ők azok.

Mielőtt rákanyarodunk, hogy tényleg gyógyszer-e a laetril stb., érdemes elgondolkodni azon, miért éri meg ezt az anyagot, vagy a rokonságát, összepuzzlézni a növénynek? Mert megéri, az biztos. Ha nem így volna, akkor még a ciánglikozid-termelő növények őse-őseinek ősei szelektálódtak volna ki korszakokkal ezelőtt; kiszorítván őket az efféle pepecselésre energiát nem fordító konkurensek. Meg kell jegyezni, ez más hatóanyagokkal is így áll. Létrehozásuk legtöbbször többlépcsős, energiaigényes folyamat, s ha a növénynek valami, bármi előnye nincs a gyártásból, mihamar félrehajítja az écát az evolúció — talán mert az nem pályázati pénzekre összpontosítva dolgozik.

Az itt szereplő két ciánglikozid valószínű, hogy magvak védelmét szolgálja egyes lárvák, meg apróbb rágcsáló jószágok ellen. Végülis: egy egérnek hány keserűmandula lehet elég — morbidul — egy életre? Ugye… Az állatok, főleg a társasabbja, pedig tanulékonyak; egy kolónián belül egy-két kolléga ellhulltával kerülni kezdik a veszedelmesnek tűnő magokat, gyümölcsöket.

Itt engedelmetekkel végét szakítom az első résznek. De a következő epizódban már bizonyisten, visszaállok a fősodorba, és kiderül, gyógyítják-e a friss, zsenge hidrogén-cianiddal kecsegtető vegyületek a rákot, meg hogy mé’rnem vitaminok. Addig is, ajánlom figyelmetekbe Grafitember mestert, aki ugye a’ Indexen tesz-vesz, súlyosbítva azt, ami amúgy is, és aki a poszt címét ihlette. [5] Ezúton is köszönöm neki az inspirációt.

A boszorkánykonyha-főnök ajánlata avagy Irodalomje’dzék

[1] http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/08/25/barackmagkultusz poszt. Kommentestül, mert úgy az igazi!

[2] http://rtl.hu/rtlklub/hirek/torkan-akadt-vizsgalat-indult-l-simon-barackmagja-ugyeben

[3] http://www.hir24.hu/belfold/2015/07/28/megartott-a-barackmag-l.-simonnak/,

http://index.hu/belfold/2015/07/27/letagadta_sajat_boraszatat_az_rtl_hiradonak_l._simon_laszlo/

[4]http://index.hu/belfold/2015/07/30/orban_is_kerdore_vonta_l._simont_a_rakellenes_barackmag_miatt/

[5] http://index.hu/napirajz/2015/07/28/az_allamtitkar_magja/