Az egyik kedvenc képem a magyar politikából, amely az utóbbi húsz évben mindig legalább havonta megjelenik, hogy kiáll az aktuális jövőnemzedék- űrtechnológiai- mikrokibernetikai- és lézerágyú-ügyi segédállamtitkár és kijelenti, hogy fel kell készülni az információs társadalomra, mert az már tényleg nemsokára lesz, az ő kisfia már jobban tud nintendózni, mint sógyurmázni.
Függetlenül Ödönke nintendózási képességeitől, információs társadalom már van.
Jöjjön most az írásaimra oly jellemző nagy ugrás. Ugorjunk Ellis Island-re amely a világtörténelem utóbbi 300 évének 5 legfontosabb történelmi helyszínének egyike. Tömegével állnak ott a gazdasági migránsok, akiknek a mostani amerikai életmódhoz, szellemiséghez, miegymáshoz, annyi közük van, mint nekem a Bikini nevű zenekarhoz. Felnőtt fejjel fognak róla hallani először, és nem fog nekik tetszeni.
Ellis Island olyan világ kapuja volt, amely a boldogulás erőforrásaiban a kor embere számára a végtelenségig gazdag volt. Nyilván érvényesültek a kapitalizmus farkastörvényei, de nem volt olyan, hogy bizonyos országrészekben csak bizonyos emberek telepedhettek le, szinte semmilyen tevékenység nem volt tilos, vagy adminisztratív akadályokkal nehezített. Talán nehéz is lenne összeszedni azt a számtalan erőforrást, körülményt, termelési tényezőt, amelyeknek a bősége vezetett a „lehetőségek hazája” toposz megszületéséhez.
Ma, Amerika egyik legnagyobb időzített bombája, hogy a világszínvonalú egyetemi oktatása szűkösen és drágán hozzáférhető dolog, amely az Amerikai Egyesült Államok történetében az első feudalisztikus vonás, mert a magas tandíjaival de facto társadalmi gátat képez, amelyet nem lehet tehetséggel és szorgalommal átugrani, ellentétben az eddigi gátakkal. Dolgoznak persze a probléma megoldásán, ösztöndíjakkal, miegymással. Vannak „Public Ivy” egyetemek, ahova állami támogatással is be lehet kerülni. Hagyjuk is most az amerikaiakat, irány Európa.
Európát, ezt a páratlanul magas színvonalon élő térségét a világon, sokféleképpen le lehet írni. Úgy is, mint a szabad szex vagy a korlátlanul fogyasztható disznóhús bűnös világát. Lehet a pazarlás felől is közelíteni. A leggazdagabb, legjobban élő részeinek közös tulajdonsága a panamajack által leírt liberális berendezkedésen kívül a tudás korlátlan hozzáférhetősége.
Ez bárkinek szörnyű dolog, aki nem ismerte eddig az információs társadalomnak azt a tulajdonságát, hogy bármilyen információ megismerhető, így éppen az is, hogy valaki kiröhögi a Prófétát (kinek neve legyen áldott) vagy hogy milyen szexuális utálatosságokban leli örömét. De felhozhatnám példának boldogult anyai nagyapámat, aki meg volt győződve róla, hogy a világ valamilyen isteni csapásokat él át, mivel hetente van valahol földrengés. Földrengés korábban is hetente volt, csak ő nem tudott róla.
Az információs társadalomnak van egy tulajdonsága, amely hasonlatossá teszi ahhoz az Amerikához, amelynek kapuja volt Ellis Island: korlátlan erőforrások állnak benne rendelkezésre.
Ha megnézzük a migráció irányát világszerte, akkor azt fogjuk találni, hogy a legnagyobb számú bevándorlót olyan térségek vonzzák, ahol a tudás, az információ koncentrálódik. Persze, a legtöbb migráns nem azért akar odamigrálni, mert annyira tudni akar a szupravezetőkről vagy a molekuláris biológiáról, hanem azt látja, hogy az emberek ott nagyon sok pénzt keresnek anélkül, hogy kapálniuk kellene.
Odaérve persze azzal szembesülnek, hogy az információs társadalomba információ hiányában nem tudnak bekerülni, és jön a párhuzamos társadalom.
A párhuzamos társadalom meg nyilván gyűlölködő társadalom is lesz, főleg ha szembekerül a Panamajack által korábban leírt szupermigránsokkal, akiknek a tudása a világ bármely pontján anyagi jólétet és befolyást ad.
Az információs társadalom és az ezzel járó jólét viszont nem képzelhető el a szabadságjogok betartására épülő társadalom nélkül. Nem véletlen, hogy a nagy tudáscentrumok, amelyek kontinensnyi távolságból vonzzák a bevándorlást, nagyrészt olyan helyek, ahol az egyénnek hagyják keresni a maga boldogságát, és nem szólják meg, ha nem tartja be a százezer éves hagyományt.
Ezeknek a tudáscentrumoknak, ha enyhíteni akarják a rájuk nehezedő nyomást, meg kell tanulniuk a tudást terjeszteni.
Sokezer évnyi fejlődése után a közgazdaságtan, a jog és a többi társadalomtudomány végre találkozik azzal az erőforrással, amely tényleg korlátlanul rendelkezésre áll: a tudással.
Meggyőződésem, hogy a világ boldogsága és az emberiség túlélése csak úgy érhető el, ha azt a hihetetlen tudásmennyiséget, amely jelen van a NASA, a CERN vagy épp a KFKI tudósaiban, korlátlanul elérhetővé tesszük, és teszünk azért, hogy akinek kellő szorgalma és tehetsége van a tudást megismerni, az semmilyen akadályba ne ütközhessen.
Európának tehát, amikor a válaszait keresi a menekültválságra, el kell gondolkoznia azon, hogy ki az oka annak a világméretű egyenlőtlenségnek, hogy míg Berlinben szinte bárki beiratkozhat olyan iskolába, melynek a végén nagyon jól fizetett tudós lesz belőle, addig onnan 2-3000 km távolságban nem is hallottak azokról a tudományokról, amelyeket Berlinben tanulni lehet.
Ebből persze az a kellemetlen következtetés is levonható, hogy amíg az egész világon nem univerzálisan elérhető az emberiség tudása, és az emberiség tudásának megismeréséhez vezető társadalmi keret, mindig lesz olyan, aki a tudatlanság talaján állva agresszívan lép fel a tudás bűnébe esők ellen, hiszen, ha jól megnézzük, eddig 745 szót írtam az eredendő bűnről.
Európa tehát, azzal néz szembe, hogy a közvetlen közelében olyan országok terülnek el, ahol a tudás nem korlátlanul elérhető, mert a tudás megszerzésének és a tudással élésnek társadalmi gátjai vannak.
Ez ellen Európának két dolgot kell tennie. Az egyik: leszámolni a tunyasággal (ha már a bűnöknél tartunk) és kellő ütőerőt építenie arra az esetre, ha valamely szellemileg kevésbé érett térség a vesztére tör. A másik: le kell számolnia az irigységgel és a tudást terjesztenie kell, nemcsak az ENSZ nemzetközi és késsel-villával enni tudó farkasflóriánjai, kolompárorbánjai és hegedűszsuzsái szavaiban, hanem tényleg.
Az ugyanis egy tyúk-tojás kérdés, hogy a szabadságunk a tudásunk terméke vagy fordítva, a szabadságunk hozta el a tudást. Ezek ugyanis nagyjából egyszerre ébredtek a XVII. században, ahogy az előző írásomban is leírtam.
Jelenleg azonban csak az egyiket akarjuk exportálni. Internet van, tanár van, a másikkal is meg kellene próbálkozni.
(Halk sóhaj: itthon is, mielőtt dühödt magyarok fogják követelni a rákkeltő villanymozdonyok betiltását, mert azt már százezren megosztották a facebookon, ezért nyilvánvalóan igaz. És akkor az egész ország mehet vissza sógyurmázni, vagy kivándorolni oda, ahol van nintendó)
80 hozzászólás
1. noirp — 2015-10-29 15:30
Már megint helyettem írtok 🙂
2. bertrand — 2015-10-29 15:55
Ma Magyarországon van tudománykommunikációs (MSc) képzés, ahol kb. ismeretterjesztésre és kutatóintézetek PR-jára képzik a hallgatókat. Ez egy nagyon fontos szakma lenne, már csak azért is, mert valakinek meg kell győzni a döntéshozókat, hogy ne stadiont építsenek, hanem inkább vegyenek NMR-t és pásztázó alagútmikroszkópot az egyetemeknek.
Ja, egyébként épp meg akarja szüntetni az Emberminisztérium.
3. noirp — 2015-10-29 16:31
@bertrand:
„Ja, egyébként épp meg akarja szüntetni az Emberminisztérium.”
Sejtettem. Minek is az. Egy kiló paradicsomot nem tud a két kezivee megtermelni az ilyen izé szakos. Akkor meg?
4. panamajack — 2015-10-29 16:39
@noirp: Arról nem is beszélve, hogy a MI döntéshozóinkat nem kell semmiről sem győzködni, ők pontosan tudják mi nekünk a legjobb. Jobban, mint mi magunk.
5. noirp — 2015-10-29 17:07
@panamajack:
Így, ahogy mondod. Gondos apukák vigyáznak az állampolgár-gyerekekre.
6. dr Brcskzf Gröőő — 2015-10-29 17:31
@bertrand: nem a döntéshozókat kell meggyőzni, hanem a választópolgárokat. a képviseleti demokrácia nagy fenéje, hogy túl gyenge a visszacsatolás a választásnyerési és a kormányzási képesség között, azaz a választók a szükségesnél (mármint az általam szükségesnek tartottnál) nagyobb mértékben díjazzák a kampánycirkuszt a kormányzás, vagy legalábbis a teljesíthető-mérhető-számonkérhető ígéretek rovására.
és ha már itt vagyok, kicsit a poszthoz (meg az előzményposztokhoz): az internet elterjedésétől (méghozzá meglehetősen alacsony költségű elérhetőségétől) azt várom, hogy erősödik az emberek virtuális kapcsolati hálója (a nemvirtuálishoz viszonyítva is); ettől meg azt, hogy gyengül a vallások-nemzetek embereket elszigetelő funkciója, amit persze jelentősen megdobna, ha a posztban oly lelkesítően taglalt tudásexport beindulna.
7. eltopo — 2015-10-29 17:50
@dr Brcskzf Gröőő:
És itt jön be a képbe egyik kedvenc nünükém: a tájékozottsági alapú cenzus.
8. bertrand — 2015-10-29 18:30
@dr Brcskzf Gröőő: alapvetően egyetértek, ezért írtam, hogy „már csak azért is”. Viszont költséges projekteknél nem árt, ha van valaki, aki képes közérthető háttéranyagot készíteni, amit aztán lehet lobogtatni a tárgyaláson. Esetleg valaki, aki amellett, hogy nem hülye a matekhoz, némileg karizmatikusabb tárgyalópartner egy átlagos fizikaprofesszornál. Magukkal a kutatókkal PR-munkát végeztetni egyébként is drága lenne.Persze tudom, hogy naiv vagyok, Magyarországon még csak meg sem próbálnak úgy tenni, mintha komolyan átgondolnák a döntéseket.
Egyébként a kedvenc példám ebben a kategóriában, amikor az LHC finanszírozásáról meggyőzendő politikusoknak egy politikai párt koktélpartija segítségével magyarázták el, hogy mi az a Higgs-bozon. Nyilván sántít az analógia, de ennél közérthetőbbet nem lehet kitalálni:
http://teachers.web.cern.ch/teachers/archiv/hst2000/teaching/resource/lessons/higgs.htm
ON:
De hogy a főtémához is hozzászóljak: a szűkebb szakterületemen létezik tudásexporttal foglalkozó ENSZ-intézmény, de attól félek, hogy jelen formájában inkább agyelszívást valósít meg, mivel a székhelye európai városban van. Majd lehet, hogy kicsit utánaolvasok. Főleg arra lennék kíváncsi, hogy milyen arányban térnek vissza az Európában PhD-ző afrikai, ázsiai diákok a hazájukba, és mivel foglalkoznak utána.
9. zsanvalzsan — 2015-10-29 18:33
@eltopo:
Jó, de ki dönti el, vajon én tájékozott vagyok-e és mennyire, ha mégse?
Pl Hammurappi törvénykönyvét nem tudom idézni.
A fehérjemolekulák szerkezetéről lövésem sincs.
Nem olvastam a Koránt, mentségemre szóljon, a Bibliát se, de azt legalább megpróbáltam.
Sőt: minél idősebb vagyok, annál tájékozatlanabbnak érzem magam. Hajj, régi szép idők, mikor még mindent én tudtam a legjobban!
Ha meghallgatok két Nógrádi-előadást, attól tájékozott leszek, vagy el kell mennem Sierra Leonéba, személyesen tájékozódni az ottani helyzetről?
Mennyivel több szavazata legyen Dr Egelynek, mint Sándor Máriának?
Ezeket a kérdéseket, s még egy csomó mást is, tisztázni kellene, mielőtt áttérünk erre az egyébként remek rendszerre.
10. noirp — 2015-10-29 18:44
@eltopo:
Neked is ez a bogarad? Nekem is…csak igyekszem elfojtani, mert baromira nem demokratikus.
Pedig…olyan szép volna egy állampolgárságivizsga-szerű feladatsor egy kamatoskamat-számítással megfejelve, mint belépő az urnához. UV négy év múlva.
Az elsőszavazó-és a 65 fölötti korosztály 95%-a menne a levesbe. És megkönnyebbülten felsóhajtanék, végre, talán a maradékkal, aki átment a vizsgán, lehet kezdeni valamit (?).
Csak hát…ezért nem demokratikus. Ezért nem lehet bevezetni, ha komolyan vesszük, hogy polgári demokrácia vagy mi a tököm lennénk.
És még egy: akármibe le merem fogadni, hogy kialakulna a tesztek feketepiaca, és minden analfabéta megvehetné a passzust. Ahogy ugye az állampolgárság is milyen kapós volt…:-(
11. becsuszoszereles1k — 2015-10-29 18:51
„(Halk sóhaj: itthon is, mielőtt dühödt magyarok fogják követelni a rákkeltő villanymozdonyok betiltását, mert azt már százezren megosztották a facebookon, ezért nyilvánvalóan igaz. És akkor az egész ország mehet vissza sógyurmázni, vagy kivándorolni oda, ahol van nintendó)”
Mig olvastam a posztot, es el nem jutottam idaig, az utolso bekezdesig, pont ezekre a jelensegekre, hianyokra (?) gondoltam aggodva! Arra, hogy ki tud erre valaszt adni.
Hogy hogyan es melyik lesz elobb: az alapos, korrekt tudas, vagy a maximalisan felkeszitett es felkeszult alapos, korrekt tudos? Szoval a megbizhato tudas es a tanult ember – ugy altalaban veve [kis lepcsozetesseg kezdetben persze lesz, 1-1 lepcso idoben ugy 50 ev, persze gazdasagi nullarol, nem szellemi zerotol szamitva; egeszen mig az egydiplomas „segedmunkasok” immaron a laboratoriumi, de inkabb termeszetes kornyezeteben korszeruen (? – ahogy kell!) felszerelt teheneszetben a tehen faranal Kantrol (vagy epp sajat megjeleno konyvukrol) beszelgetnek elvezettel, fejes vagy etetes vagy almozas kozben…a tobbi lepcson – egyelore – a tudomanyos (netan tudasuk szerinti) hierarchikus rendben leledzo tobbiekkel; es ez mar boven a jelen szele! Persze a hierarchia egyszer majd eliminalodik.
Kulonben Berlinbe, Amerikaba, jobb helyekre kell jarni („jaratni a gyereket”) tanulni es „kepzodni”, mint valaha – mielott ugymond altalanossa valt volna a tudas megszerzesenek lehetosege.
[Tudom, hogy mindenki raismert peldambol a talan utopisztikus, talan eppenseggel futurisztikus kibuci rendszerre, viszont erre az a valaszom, hogy ha extrapolalhatunk: a kibuci le’t es realitas modellezi, de minimum kiserlet utjan peldazza hogyan fog – ha elobb nem, es a kikristalyosodas a kivanatosan stabil folyamat, nem a mestersegesen gyorsitott, (ami csakis kenyszerbol valo gatyazas, elkerulhetetlen atmeneti megoldas – feltetelek hianya: a stabil alapok hianya) – tudas altal es utjan atstrukturalodni a szellemi-gazdasagi hierarchia. K+F; munkaeropiac-munkanelkuliseg-szocialis ellatas, elit – papiron lesznek egy darabig, de teljes tarsadalmi konszolidaltsag mellett, kb.: kozmegegyezessel, es a meglevo emberi egyenlotlensegekkel, illetve etikai kiegyenlitesukkel. K+F huzoagazatta valik, a hulye is be kell, hogy lassa! – A maradek tenyezok kifejtesehez pillanatnyilag nincs kedvem. – Ilyen egyszeru”. 🙂 ]
Maga a tudas, hogy kozkinccse’ vagy kozhulyitesse, netan metellye’ valik-e, a tudas minosegetol fugg, az pedig a…pfff… S. O. S.
12. eltopo — 2015-10-29 19:48
@noirp:
Én lényegesen alacsonyabbra helyezném a mércét (és ez egyben válasz zsanvalzsannak is).
Összeállítanék egy 10 kérdésből álló tesztet ilyen kérdésekkel, hogy melyek az Ausztriával határos országok? Ki Magyarország jelenlegi államfője? Mennyi 120 15 százaléka? Kiről van elnevezve a periódusos rendszer?
Aki nyolcra helyesen válaszol, az szavazhat, aki nem, az sajnos nem.
Ebben nem az lenne a bóni, amit gondolnátok, hogy tudniiliik kiszórnánk egy csomó szavazót a rendszerből, hanem hogy a politikusok kénytelenek lennének azoknak muzsikálni, akik legalább ezen a teszten átmennek és nem a legütődöttebbek kedvét keresnék.
13. untermensch4 — 2015-10-29 20:16
@eltopo: Nem rossz. Hogy a hőbörgésnek elejét vegyük, az állampolgársági vizsga tudásanyagából lehetnének a szavazólapok tesztkérdései. Sőt, lehetne „emelt szintű” szavazólap is, két szavazatért, több kérdés de ha kettőnél több rossz válasz akkor dupla helyett semmi. Aki tud az kaphat jutalmat, aki nem tud az meg örüljön hogy magyar állampolgárnak született mert önállóan nem tudná elérni.
Kissé azért gonosz ötletnek tartom hogy tömegeket akarsz megszívatni Lichtensteinnel 🙂
14. eltopo — 2015-10-29 20:21
@untermensch4: Lichtenstein miért lenne szívatás? Majdnem hatszáz éve ott van, ahol most és az nem a hold túloldala, hanem emberi léptékkel belátható távolság.
Mondjuk dupla szavazatot nem adnék senkinek, ennyi lenne az egész, ahogy leírtam.
15. flashbang52 — 2015-10-29 20:42
Abba lehetne már fejezni !!!!!!! Erőst a kirúgást kockáztatom, hogy mindent elolvassak ami itten mostanság megjelenik ( plussz a komentek) Nektek nincs munkahelyetek főnökötök elbaszott agyhalott gyártó feladataitok meg bögyös titkárnőtök aki leköti minden időtöket ???
No de térjünk a tárgyra Annácska ( izé… na jól van megveheti azt cuki toppot)
Azt mondják a Stratfor jópár éve eljátszott a gondolattal, hogy mi lenne, ha a nagy embertömegekkel rendelkező dél megkapná mindazt a tudást és knowhowt ami a már most meg van a csak az extrém szexre gerjedő északiaknak. Valami nem jól sülhetett el mert az eredményt 15 millió évre titkosították és még a titkárnőjük hűlt helyét is bevetették napalmmal. Állítólag olyasmi lett a végeredmény, hogy kb 5+1 prc alatt megszünne fehér ember létezni. Ezért az ufók által irányított gyiklények legfelsőbb pártkommunája úgy döntött azt a bizonyos tudástranszfert nem kell arrafelé erőltetni
Valahogy kiokoskodták hogy a legtöbb balhét Izrael ellen akkor követték el amikor a különböző nemzetközi segélyek hatására igen magas volt a diplomás palesztín fiatalok száma illetve a pakisztáni /indiai konfluktusok előtt volt egy periódus amikor az ottani tisztikar testvéri szocialista vagy baráti kapitalista megfontolásból könnyedén tudott eljutni West Pointi vagy a Frunzei akadémiára.
Igaz nem igaz csak a titkárnő tudná megmondani aki azóta Kvibers Kyrkogárd álnéven Gőteborgban él az Aröd és a Tingstad utca sarkán a zöldséges felett balra a második lakásban a Stratfor által biztosított kigyúrt felsőtestű személyvédőkkel. Minden esetre lehet érezni valami törekvést hogy nem biztos, hogy jó lenne egy új ambiciózus Salah Ud Din aki Schwartzkopf tábornok katonai képességeivel és Jay Leno rábeszéló képességével bír.
16. flashbang52 — 2015-10-29 20:59
@eltopo:
Ausztria két országgal határos Németország meg Pandorf
A jelenlegi államfő: Andy Vajda
Eredmény :135%
Az utolsó az becsapós mert a periódusos rendszert eredetileg Rubint Rékáról nevezték el de most már inkább Sarka Katáról.
Bónuszként a kamatos kamat számítása
FV=C(1+r)n
FV = Future valua ( jövő érték)
C = kezdeti befektetés
n= időszakok száma
r = kamatláb
Ennyi !! Mehetek akár most szavazni, 🙂
17. untermensch4 — 2015-10-29 21:43
@eltopo: A „dupla vagy semmi” szavazat azért felpezsdítené a tisztelt szavazókat, a sima bukási lehetőség csak a hőbörgési és fatalista hajlamokat erősítené. Ha önkéntes a duplázási lehetőség, az sztem jó lenne. Legalább egy téglát kivenne a demagóg építőbrigád kezéből ha mindenki sejtené hogy az állampolgársági vizsgán úgyse megy át a rettegett félanalfabéta-iszlamista-migráns… 🙂
Persze, lichtenstein régóta ott van de hol húznád meg az elvárható földrajzi műveltség határát objektívan? Mert etiópia is régi de nem biztos hogy jól körül tudnánk tippelni. De maradjunk európában (valamennyire), a törökök nálunk nagyon ismerősek történelmi okokból, tudjuk-e kik a szomszédaik most?
18. hadrian77 — 2015-10-29 21:55
@eltopo: én jó pár embert ismerek, akik egy ilyen tesztet minimum 90%-ra hoznának aztán a szavazáson meg birkaként ikszelnének. Az elhivatott párt szimpatizánst szavazásnál a logika és az észérvek nem érdeklik, csak a pártérdek.
19. pandacsoki — 2015-10-29 23:28
Addig a nyugat se fog megállni lefelé a lejtön, amíg azt a képességét, aminek a „tudás” csak egy mellékterméke, kizárólag utilitárius célra használja. Az ijesztő az, hogy sokakban fel se merül, hogy más célra is lehet használni, illetve harsány kacaj/ingerültség fogja el őket ennek hallatán.
20. pandacsoki — 2015-10-29 23:33
… és igen, flashbang fenti soraihoz kapcsolódva, mivel a nyugati „tudás” csak egy képesség mellékterméke, elég veszélyes lehet azok kezében, akik magával a képességgel nem vagy csak kisebb mértékben rendelkeznek (ami messze nem egyenlő az információ feldolgozásával)…
21. escargot — 2015-10-30 00:30
Tudás jó, tudás kell. Bár utóbbiban nem vagyok teljesen biztos, amikor nálunk informatikus- meg mérnökhiány van, a Z-generáció celeb meg DJ akarna lenni, és igazából azt sem tudják, hogy a tanyainternet program után honnan lesz user a szélessávra (pedig az MMORPG-re meg a digitálpornóra még ott is rákaphatnak.) Szóval a tudás iránti igényt is fel kell kelteni (plusz tanulási módszerek, no meg a búza az ocsútól skillek), különben az elérés kevés lesz.
De Billy Idollal szólva: All information should be free.
22. zsanvalzsan — 2015-10-30 09:22
@hadrian77:
Nem beszélve azokról, akik tíz kiló száraztésztáért odadják a szavazatukat.
Teszt esetében kissé bonyolódik a helyzet, be kell nekik magoltatni a helyes válaszokat jó előre. Valamivel több pártaktivista kell majd.
23. heizer — 2015-10-30 09:59
Ha eszembe jutna a tudásbeli-ismeretbeli cenzus bevezetése, csak Vágó Istvánra és a Professzorok Batthyányi Körére gondolnék, és abban a pillanatban ezt el is vetném.
24. heizer — 2015-10-30 10:29
Nem igazán értem azt amit a poszt megfogalmaz:
Tegyük nyilvánossá az emberiség teljes tudását? Beleértve nagy pénzekért, életnyi munkaráfordítással megszerzett tudományos ismereteket? Szabadalmi-szerzői jog védett tudományos munkákat? Mindent?
És ez miért is volna jó? Mert mindenki hozzáférne? És így szükségszerűen hatalmasat vesztene az értékéből!
Nézzük meg azokat a javakat amelyek viszonylag korlátlanul hozzáférhetőek: pl. Mo-n a víz. Relatíve nem sokért bárki rengeteget fogyaszthat, nem is vigyáz rá senki. A levegő dettó. De nézzük meg a facebookot vagy az elektromos kütyüket: ahogy nemrég mondta, egy milliárdos, ma egy telefonban nagyobb kapacitás van, mint amit az apolló programhoz használtak, mégis mire használjuk? Hát nem lett elérhető a Föld-Hold turistaút mindenkinek.
Erről azt gondolom, hogy ahhoz vezetne, hogy a már ma is devalválódott különbség a Cambridge és az Attila Király Népfőiskola között tovább nőne, és a CERN tudósait az átlagember ma sem tartja különbnek a tv ezoterikus szakértőinél.
Amiért nem kell megdolgozni, az annyit is ér. Az emberek annyira is fogják értéknek tartani.
25. heizer — 2015-10-30 10:30
„már ma is devalválódott különbség a Cambridge és az Attila Király Népfőiskola között tovább nőne, ”
Bocs, csökkenne!
26. bertrand — 2015-10-30 11:08
@heizer: @heizer:
De hát az emberek pont azért nem tudnak különbséget tenni az LHC és Egely György között, mert nem ismerték meg a fizika alapvető elveit – vagy azért, mert egyáltalán nem tanulták, vagy pedig azért, mert tankönyvből magoltak képleteket a témazáróra.
Saját példával hozakodnék elő: jártam pár évig zeneiskolába, így meg tudok különböztetni egy igényes előadást a közönséghajhász borzalomtól, sőt az igényesebbek közül is látom, hogy melyik az igazán jó. Viszont vizuálisan elég műveletlen vagyok, így egy amatőr mázolmányt simán eladhatnak nekem Picassoként.
Te azt szeretnéd, hogy ilyen középkori jelleggel kolostorokban, és uralkodók udvarában őrizgessük az írott tudást? Vagy mit szeretnél?
27. dr Brcskzf Gröőő — 2015-10-30 11:18
@eltopo: a tájékozottsági cenzus nagyobb problémát teremt (nem is egyet — gondoljatok pl. a érettségi körüli rendszeres, hmm, botrányokra), mint amit megold. olyan értelemben viszont egyetértek, hogy közoktatási feladatnak tekintem, a racionális gondolkodás egyik fontos felhasználási területének. és így végre sikerült ontopic színben feltűnnöm, amennyiben a racionális gondolkodásra nevelő közoktatás a legfőbb eszköze és feltétele annak, hogy a tudásexport működjön, sőt, hogy egyáltalán megtaláljuk a helyünket a modern világban.
28. heizer — 2015-10-30 11:36
@bertrand: „Te azt szeretnéd, hogy ilyen középkori jelleggel kolostorokban, és uralkodók udvarában őrizgessük az írott tudást? Vagy mit szeretnél?”
Nem, dehogy nem ezt mondom. Arra gondolok, hogy mivel az emberek a könnyen és gyorsan befogadható információkat szeretik, ezért már a 10. osztályos fizikaanyag is befogadhatatlan az emberek igen nagy többségének, hovatovább még akkor is, ha már az egyetemet is elvégezte. Ezért egy adott, de kellően nehezen elsajátítható tudást nem fognak csak azért elvenni, mert ott van. Tudom, persze, az eldugott helyen élő jövő einsteinjeinek ez jó volna, de az emberek nagy többségének gyakorlatilag semmit sem érne. Viszont az a, hogyismondjam „tisztelet” ami már egyre kevésbé, de talán még kijár a tudomány művelőinek, végleg elveszne. Ráadásul bele se érdemes gondolni, hogy a manapság hozzáférhető, gyakran nem is igaz információkból komplett univerzumokat felépítő sarlatánok milyen retteneteket hozhatnának össze, és mivel már ma is ők vannak lépéselőnyben, ez hova vezetne.
És tényleg érdemes megnézni, milyen megbecsülésnek örvend az, ami korlátlanul hozzáférhető – és értsük ide az internetet is, a levegőn, vízen, termőföldön és sok egyében kívül. (Orson Scott Card Végjátékában megálmodott hálózat arról szólt, hogy az értelmes emberek arról vitatkoztak rajta, hogyan tudnák jobbá tenni a világot, és aki kellően okosan és ügyesen érvelt a világ vezetőjévé tudott válni. Ehhez képest hol tartunk most?)
29. bertrand — 2015-10-30 11:38
@bertrand: jó, az lehet, hogy most nem az általános műveltségről, hanem a specifikus, sokévnyi seggeléssel megszerezhető tudásról, ill. a technológiáról van szó. Igaz, ha széles körben elérhetővé teszem a technológiámat, akkor konkurenciát teremtek magamnak, és kevesebb profitot termel a tudásom. Viszont a poszt pont arról szól, hogy ez nagyon szűklátókörű gondolkodás, ami feszültségeket gerjeszt és hátráltat a civilizáció túléléséért folyó küzdelemben.
30. heizer — 2015-10-30 11:51
Senki nem áldozza fel a nehezen megszerzett tudását a civilizáció előrehaladásáért, anélkül, hogy kellő ellenszolgáltatásban nem részesedne. Ez utópia gyerekek.
Amikor olvastam a posztban a NASA – CERN – KFKI hármast, az a szitu jutott eszembe a filmekből, amikor 3-an fognak egymásra fegyvert, és még ha nem is akarják lelőni egymást, akkor sem tudnak megegyezni ki tegye le elsőnek a fegyvert.
Kicsit hibásnak érzem ezt a fajta összevetést az USA bevándorlók általi fellendítésével. Az igaz, hogy akkor rendelkezésre állt az akkori világ szinte minden erőforrása és lehetősége korlátlanul és elérhetően, csak ahhoz, hogy akkor azt megszerezd
1. rengeteget kellett dolgozni
2. a rengeteg munkának jól belátható időintervallumban hozott jó eredményt (vagy legalábbis kellően nagy életszínvonal emelkedést)
3. a kevés ráfordított energia nem azt jelentette, hogy eltengődtél valahogy, miközben azért arra tellett, hogy a napi kábítószer adag meglegyen (értsd: ma kis ráfordítással – nyugaton legalábbis – bárki elvegetálhat élete végéig, kaja, víz, internet, tv, szesz elegendő mennyiségben lesz neki elérhető), hanem kis túlzással azt, hogy éhenhalt. Ugyanis az is része volt ennek a szemléletnek, ami Amerikát naggyá tette, hogy nem fordul hozzád senki, ha valami nem jön be (pl. egy aszályos év a frissen szerzett sokhektáros nebraskai farmodon), hanem mindent oldj meg magad.
31. bertrand — 2015-10-30 12:01
@heizer: jó, valószínűleg oda sosem fogunk eljutni, hogy minden társadalomban minden ember belássa, mennyire zseniális dolog pl. a Schrödinger-egyenlet. Sőt, egyáltalán nem érdekli. De baj ez nekünk? A művelt nyugaton is csak egy szűk kisebbség tudja, hogy hogyan épül fel a TCP/IP protokoll, az Internet mégis működik, és könnyebbé teszi az életet.
A lényeg az, hogy akiben megvan az elszántság, az megismerhesse a kvantummechanikát és a számítógépes hálózatokat, akár a Ludwig-Maximilians-Universitätre jár, akár a (reménybeli) zimbabwei ENSZ-szabadegyetemre. Ez Zimbabwe és az egész emberiség jövője miatt is fontos.
32. bertrand — 2015-10-30 12:16
@heizer:
„Senki nem áldozza fel a nehezen megszerzett tudását a civilizáció előrehaladásáért, anélkül, hogy kellő ellenszolgáltatásban nem részesedne. Ez utópia gyerekek.”
Ez attól függ. A civil (nem katonai, nem vállalati alkalmazott) tudósok legfőbb célja épp a publikálás, a minél nagyobb impakt. A konkrét technológiák közzététele már egy kicsit nehezebb kérdés.
„1. rengeteget kellett dolgozni”
Te láttál már élőben harmadik világból érkező PhD-hallgatót? Általában igen keményen dolgoznak.
33. heizer — 2015-10-30 12:31
@bertrand: @bertrand:
Adom annyiban jó lehet a szemlélet, hogy megtalálhatjuk a jövő nagy tudósait. De ehhez mekkora áldozatot kell hoznia a nyugati tudásközpontoknak és az érdekelt szereplőknek? Képesek e ezt megtenni (szerintem nem).
Annyiban csiszolnám az ötletet, hogy az érdekelt szereplőknek a profi labdarúgáshoz hasonlóan a térségi tehetségkutatókat, táborokat, „játékosfigyelőket” kellene kialakítani. Ami segíthetné, hogy a megfelelő képességű gyereket megtalálják a legeldugottabb faluban is, és eljuttassák a Cambridge FC-be.
Aztán ha ez beválik, akkor ugye már lehet terjeszteni a megfelelő helyeken a megfelelő oktatási módszereket, ami segíthetik a feljebb jutást.
És kellene egy visszacsatolás is az adott térség felé, ami a fociban ugye a nemzeti válogatottak rendszere. Ami területi motivációt is ad és amikor a távolra szakadt hazafi visszatér, hogy valamit visszadjon(és ugye ne feledjük de a futball tehetségkutatásának van anyagi motivációs oldala, nem is kicsi).
34. bertrand — 2015-10-30 12:37
@bertrand: azon gondolkodom, hogy a konkrét technológia átadása talán nem is olyan fontos. Az lenne a jó, ha a jelenleg elmaradottabb térségekben is létrejönnének tudományos-technikai központok, ahol egyrészt oktatnák az általános tudományos és mérnöki ismereteket, másrészt meg fejlesztgetik a saját know-howjukat.
Ez esetben talán nem is lenne baj, ha az XY brit egyetem spin-off cége nem teszi közzé a napelemének a terveit, mert az elveket ismerik Közép-Afrikai Központi Kutatóintézetben is, és képesek megtervezni a sajátjukat. Ez egészséges versenyhelyzetet is teremthetne.
35. heizer — 2015-10-30 12:38
@heizer: hihi, itt a jó példa, a mandi szemlézte az előző posztot:
http://mandiner.huhttp://mandiner.hu/cikk/20151030_panamajack_a_jovo_szazad_regenye#comments
Ez a reakció, amit egy ilyen érdekes és jó cikk a tömegekből kivált. Tetszőleges Fidesz-Gyurcsány agymenéssel nem nagyon versenyezhet!
36. heizer — 2015-10-30 12:38
@bertrand: Jól hajaz a focis hasonlatra. 🙂
37. bertrand — 2015-10-30 12:48
Egyébként a szíriai menekültválság pont jó alkalom lenne az első ilyen projekt létrehozására. Létre lehetne hozni egy csiliárd eurós, komoly iskolarendszert a törökországi és libanoni menekülttáborokban, ill. a menekültekkel tömött városokban. Ráadásul ha a család úgy látja, hogy a gyerek nem kallódik, akkor talán kisebb eséllyel indulnak/indítják útnak Európába. Hülye ötlet?
38. zsanvalzsan — 2015-10-30 13:00
@heizer:
Itt a link helyesen:
http://mandiner.hu/cikk/20151030_panamajack_a_jovo_szazad_regenye
Azt a két hozzászólást gondolod reakciónak? Remélem, lesz ott még több is. Imádok sírni …
39. panamajack — 2015-10-30 13:26
@zsanvalzsan: Nem várok nagy kommentözönt. Ahhoz minimum „Kurva anyádat, Orbán/Gyurcsány” felütés kellett volna! 🙂
Vagy valami ilyesmi:
http://mandiner.hu/cikk/20151030_felso_bernadett_nyilt_level_colleen_bell_amerikai_nagykovet_asszonynak
40. panamajack — 2015-10-30 13:27
@bertrand: Szerintem egyáltalán nem lenne hülyeség.
41. heizer — 2015-10-30 13:34
@bertrand: Szerintem első körben az is megfelelő volna ha kiépítenék a megfelelő tesztrendszert.
Mindenki kitölt egy tesztet, aztán lehetne menni a szülőkhöz, hogy kérem az ön gyermeke egészen kiváló, mi sokat tehetnénk a sorsa érdekében, ha átköltözne ebbe – és ebbe a bentlakásos iskolába.
42. heizer — 2015-10-30 13:36
@zsanvalzsan: Ironikusan utaltam rá, hogy az érdekesebb témák nem érik el az átlag kommenthuszár ingerküszöbét.
43. professzorpizka — 2015-10-30 13:36
@heizer: igen, az ilyen falanszterelméletek úgy ötven évente előjönnek, szerencsére jobb helyeken a szabadság előnyt élvez.
44. professzorpizka — 2015-10-30 13:44
@heizer:
Valószínű nem értjük ugyanazt „tudás” alatt. Nyilván én sem arra gondolok, hogy az F-22 Raptor radarjának tervrajzai osztogassák afgán falvakban. Sőt arra se, hogy a BMW mondja el egy indiai mérnökhallgatónak a dízelmotor-technológiája összes titkát.
A tudás alapjai viszont korlátlanul és veszteség nélkül másolhatóak. Ugyanez a BMW megcsinálhat, mondjuk egy vásárosnaményi vagy komlói középiskolában egy fizika szertárat, szponzorálhatja a fizika OKTV-t és az első tíz helyezett között szétszórhat 2-3 egyetemi ösztöndíjat, ezzel saját magának teremtve 2-3 jövőbeli innovátort, ugyanakkor emelve a komlói vagy vásárosnaményi fizikaoktatás színvonalát.
Könnyen lehet, hogy a babérokból majd fog nemcsak a BMW de mondjuk a honvédség is aratni, ha valamelyik katonásdit szerető, ott tanult kisfiúból kiváló műszaki tiszt lesz.
Ez a tudás korlátlan másolhatósága és továbbadhatósága. Minél nagyobb az EU körül az a térség, ahol a tudás elérhető és formálja a társadalmat, annál kisebb ütések érik az EU-t.
És igen, a tudásért rengeteget kell dolgozni, és a tudásért megdolgozók elé nem szabad akadályt gördíteni, mint ahogy Amerika se akadályozta azt, aki megdolgozott az eredményért.
45. heizer — 2015-10-30 13:46
@professzorpizka: Ezt így értem ez korrekt, ebben sok ráció van.
De akkor miért nem csinálja ezt a BMW?
46. heizer — 2015-10-30 13:50
@professzorpizka: Húh nem gondoltam én itt semmilyen falanszter izére, úgy látszik a bentlakásos iskola nagyon áthallásos. Csak arra ami a fociban is van: a tehetséges gyerekeket kiemelik a térségi – központi futballakadémiák, és elviszik őket az isten háta mögötti falvakból. olcsóbb, mintha közvetlenül helyben építik ki a képzési rendszert. Persze az ideális az volna, ha már minden faluban minden edző a Barcelona akadémiájának tematikáját másolná (főleg a Barcának) de hát az horribilis összeg és kezdetnek sztem emez is megtenné.
47. bertrand — 2015-10-30 13:56
@heizer: ez már egy felsőbb kategória, de erre is szükség lenne persze.
Inkább egy hatékony közoktatási rendszerre gondoltam, aminek a kimenete pár százezer (?) tájékozott, XXI. századi értelemben életrevaló fiatal lenne. Ennyi embernek szerintem nem lehet elég bentlakásos iskolát létesíteni. A projekt alapja inkább egy központi internetes tananyagbázis és jó sok olcsó számítógépes munkaállomás lenne, a tanítást pedig fiatal, aktivista lelkületű tanárok végeznék (fizetésért) légkondicionált konténerekben vagy épp üresen álló bérházakban.
A hangsúlyt az alábbiakra helyezném:
1. angol nyelv
2. internethasználat, akár az előző ponttal összekötve (nyomkodni mindenki tudja a telefont, de a forráskritikát, az értelmes keresést tanítani kell, + igény szerint kockulás, programozás)
3. történelem (itt lehet mesélni pl. demokráciáról, na jó, ez egy kicsit ideológiai kondicionálásnak hangzik)
4. természettudomány, műszaki tudományok minden mennyiségben
Lehetnek hagyományos tanórák is, de a rendszer tegye lehetővé, hogy az érdeklődő gyerekek a szabadidőben is ellehessenek a tananyagbázissal, minimális tanári felügyelet mellett. Akit pedig érdekel, annak valamilyen továbbtanulási lehetőség.
Persze nem értek a pedagógiához, úgyhogy lehet, hogy ez a terv utópia csupán.
48. professzorpizka — 2015-10-30 13:56
@heizer: Csinálja, minden vállalat csinálja…egy kicsit.
De egy üzleti alapon működő szervezet mindig csak a saját üzleti érdekeit követve cselekedhet, még akkor is, ha felismeri, hogy kicsit messzebb kell emelnie a tekintetét.
Országok is csinálnak ilyesmit, de egy ilyen program csak ott tud működni, ahol a tudáshoz jutás csak szándék kérdése. Ahol a szándék és az iskola kevés, ott politikai teendő van.
49. professzorpizka — 2015-10-30 14:02
@heizer: Szégyellem bevallani, de véletlenül értek a magyar foci problémáihoz. Sajnos nagyon jó helyen kapargatod. Amúgy távolról sem lehetetlen, hogy minden faluban Barca-akadémia legyen, hiszen maga a Barca-akadémia is egy minden katalán faluban jelen levő kultúra csúcsa.
A kultúrával kellett volna kezdeni az építést.
50. professzorpizka — 2015-10-30 14:07
@bertrand: Ez Magyarországon és más tekintélyelvű országokban azért nehéz, mert első lépése az, hogy beismerjük: Kissné Nagy Mária tanárnőnek Bivalybasznádon kell a kezébe adni a dolgot, aki kiszúrja, hogy Norbika hamarabb van kész a számtan feladattal, mint a többiek, Nikolett mindenre tud egy jó versikét költeni, a kis Renátó pedig állandóan az állatokért és a növényekért van megveszve.
Kissné tanárnő az első lépcső, aki nélkül a többi lépcsőről beszélni se érdemes.
51. bertrand — 2015-10-30 14:14
@professzorpizka: ok, akkor a rendszer megtervezését másra bízom, a lényeg, hogy szeretnék jó iskolarendszert a menekülttáborokba 😀
52. Tromb74 — 2015-10-30 15:47
@bertrand: Nem hülye ötlet. A török táborokból való dobbantás egyik oka, hogy a gyerekek nem tudnak tanulni. Ha jól rémlik, a Földes egyik migráncsos cikkében panaszkodtak erről a megkérdezettek.
53. Tromb74 — 2015-10-30 15:58
@bertrand:
Vannak olyan tanulmányok, amik azt taglalják, hogy nem jó az, ha a gyereket meg az internetet felügyelet nélkül egymás társaságában hagyjuk garázdálkodni.
Az valamiféle törvényszerűség, hogy egy idő után „p” betű leütésére a pinát ajánlja fel automatice a Google keresője.
Nem is ez a gond, hanem hogy az jött ki a statisztikákból, hogy a középiskolásoknál mindenféle képességek tekintetében az internethez nem hozzáférők a sereghajtók, utána jönnek a „kockák”, a legjobban pedig azok teljesítenek, akik használják az internetet, de nem többet napi 1-1,5 óránál.
Ebből azt okoskodták ki, hogy az ellenőrzött, irányított és korlátozott internethasználattól okosodik a nebuló. Nehéz ezzel vitatkozni.
54. flashbang52 — 2015-10-30 16:01
@professzorpizka:
Helyes szégyelld is magad. Aki ért a magyar foci problémáihoz az fogjon egx kínai gyalásót és ássa el magát.
Apropos kinaik. Nok ők csinálnak ilyesmit. Úgy az uraltól dél madagaszkárig toboroznak kínai iskolába fiatalokat ahol a kínai nyelvvel kultúrával és miegymással lehet ismerkedni. A közép ázsiai országokban elképesztő sikere van Évente átlag ezer embert vesznek fel de az … isztánokban és Mongóliában tízszeres túljelentkezés van. Ami érdekes, hogy a suli elvégzése után nem maradhat Kínában az illető hanem haza kell mennie.
Nálunk kevésbé ismert de van egy másik migrációs is egész pontosan kínai mígráció a környező …. isztánokba. Ebből a kétezre évek elején lett nagy pofozkodás is Kirgizisztánba meg Tadzsikisztánban ahol a kormányzat gőzerővel tagadta, hogy millió hektárokat adott kölcsönbérletbe Kínának.( egész addig meg nem jelentek ott kínai dolgozók) Akkor meg a helyi dolgozók egyenesítették ki a kaszát akiknek tényleg elvették a munkáját a migránsok.
No ez után léptek a kínaiak erre az útra, hogy ha nem megy pénnzel akkor megy oktatással. El lehet képzelni, hogy egy eleve jó képességű fiatal, meglökve a kínai tudással, és kulturával, hova fog eljutni a saját hazájában, és hogyan fog hozzá állni a kínai migrációhoz.
Érdekes mellékszála a történetnek, hogy Kirgizisztánban éppen azok a legnagyobb kína szimpatizánsok akik nem kerülnek be ezekbe az iskolákba. Mindent csak nem muzulmán férjet ” érzés ” igen erős a kirgíz nők körében akiknek álmai hercege egy vágott szemű lófarkas vitéz aki Lifan autón érkezik egy Oppo N3 telefonnal a bal kezébén és ( hozzájuk képest )sok pénze van.
Lifanon lovagló hősünk megest megveszi izé elveszi álmai (kissé lószagú) leányzóját amivel rögtön meg is nyert egy kirgiz útlevelet is ami feljogosítja, hogy egészen Moszkváig elrepüljön mindenféle cécó nélkül.Mire Putyin cárevics hazajön Szíriából a kínaiak már a spájzban lesznek. Ha meg nem ott akkor valamelyik konzulátuson ( mondjuk éppen a magyaron) és vásároznak némi schengeni belépőt letelepedési engedéyt miegymást ( nem kell meglepődni más országoknak is megvan a maga Tarsoly Csabája vagy Kiss Szilárdja Jelena Cvetkovája, csak éppen okosabbak mert nem buknak meg) ( Csak tavaly 1.8 millió kínai kért EU vízumot Ennek egyharmadát Oroszországban nyújtották be. Érdekes módon itt a legjobb a satisztika is, A benyújtott kérelmeknek alig 0.9 % t utasítják el. ( A magyar statisztikához képest még ez is magas ott 12 000 vizumból 3 ra mondták, hogy nem elfogadható )
Akkor most féljünk egy kicsit a szírektől is 🙂
55. flashbang52 — 2015-10-30 16:11
@zsanvalzsan:
Hehe a világvevő mandinka bloggon volt Jacks Voxx Panama posztjára 3 komment. Itt isten háta mögött a fekete net határán mozgó senki által nem olvasott helyen volt 129 ( na jó egy része disznólkodás volt de akkor is marad vagy 120 értelmes hsz) 🙂
56. untermensch4 — 2015-10-30 16:25
@bertrand: Ha van úgy általában jó iskolarendszerünk akkor az (jóságánál fogva) a menekülttáborainkban is jól kell hogy működjön. Főleg mivel törvényeink előírják a 18 év alattiak tankötelezettségét, nincs benne hogy „kivéve migránsok” (Prof?).
Ma van olyan hogy (konkrét eset) a horvátoktól pár év után hazaköltöző magyar családnál a magyarországon magyar állampolgárnak született gyerek elsődleges nyelve a horvát, beszél még angolul és magyarul is de kevésbé, legkevésbé magyarul. A lehetőségek: 1) kéttannyelvű iskola amiből horvát relációban van az országban egy (sajnos apa nem ott dolgozik). 2) magántanuló, majd vizsgázik tolmáccsal. Ez esetben rejtély hogy a történelem-oktatás hogy fog zajlani, a világhírű nemzeti tankönyvkiadó nem igazán gyárt NAT-rendszerű tankönyveket a szomszédos nyelveken. Az olyan ínyencségekre nem is térnék ki részletesebben mint a Zrínyiek vagy Janus Pannonius akik nálunk és a horvátoknál is a nemzeti történelem részei…
De a jó hír hogy jó helyen keresgélsz, az internet az oktatási csodafegyver csak nagyonokos politikusaink úgy használják mint csimpánz a kalasnyikovot a népszerű jutúb-videón, örülnek a látszólagos sikerecskének miközben nem értenek semmit.
A decentralizált, net-alapú oktatásban először az értelemre úgy általában kell gyúrni, olvasás, net-használat és vmiféle filozófiai alapoktatás ami nem a magyar lexikális filozófia-oktatás kellene hogy legyen ált.iskolai szinten (vajon Horn úgy értette hogy ILYEN filozófus nem kell ennyi vagy nem is értette?), hanem a hagyományos gondolkodós módszer aminek során mellékesen az érvelés, logika, információ-feldolgozás/szűrés megtanulható (népszerűen mondva: „játékos formában”), utána aztán mindenki ésszel tömné magába azt a tudást ami érdekli, számolatlanul. A gyerekek valójában nagyon tanulékonyak lennének ha az oktatási rendszerrel nem sikerülne őket mentálisan eltorzítani, a „nagy áttöréshez” viszont nem kell semmi technikai újdonság, a web2.0 ingyenes része is elég minimum a felsőfok küszöbéig.
Van viszont még egy olyan rész ami eme építmény köré szórt kavics, aki nem lakik benne (hátha nem lesz mindenkiből zseni vagy sokan inkább csapongó ám nem vegetáló életet akarnak, lépdelve különböző rész-szakterületek között), ez pedig olyasmi amit a sokszor lenézett usákok oktatásából kell átvennünk: a kézikönyv. Konkrétan az iskolaépületbe börtönzött (gyakorlati és elméleti) oktatásnak vannak olyan darabkái, bekezdések a könyvben, tanműhelyi rutinműveletek/műveletsorok amit most emberidőt pazarlóan próbálnak beletömködni a gyerekek fejébe egyébként időhiányos tanárok. A kimenete ennek az hogy a fűnyíró-elv mellett még a gyengébb előrehaladású tanulók csoportlassító hatása is érvényesül. Normális esetben (ez egy konkrét oktatási esetből való illusztráció) nem a tanár áll a CNC-gép előtt és magyarázza a program kezdősorait, nyomogatva a gombokat amit objektív okokból csak a legközelebb álló három lát a húsz-akárhány fős csoportból hanem egy „hogyan készült”-stílusú 3perces videót tölt le mindenki és addig nézegeti amikor épp van három perce (buszon,vonaton, ezekre várva akadhat) amíg akár akkor életében az ominózus CNC-gép elé kerülve nem pereg „real-time” a szeme előtt hogy mit is fog csinálni. Másik (15perces) videó ennek az elméleti részletezéses változata, ugyanazokból a képsorokból a magyarázathoz szerkesztett részekkel. A groteszk az hogy egy tanévben adminisztrációra elpazarolt idejéből a legtöbb tanár a diákjait bevonva meg tudná csinálni/csináltatni a saját kis videócskáit, az illetékes minisztérium meg az iskolákkal párhuzamosan hozzáférhetővé tehetné ezeket összegyűjtve mondjuk úgynevezett honlapokon. Mindenki meg küldözgethetné a neten.
Persze ebből nehéz forintoknak leesni a nemzeti tankönyvkiadás közepette mert se papír, se közbeszerzés…
A menekülttáboros oktatást leggyorsabban egy huszáros vágással úgy lehetne tuningolni ha a menekültek között kallódó tanárokat vonná be az iskolarendszer. Wi-fi van, okostelefon/tablet nagy tételben nem drágább mint egy darab tankönyv (meg a migránsoknak úgyis van okostelefonjuk ami mint tudjuk gyanús…), a földönfutóvá lett szíriai tanárt (vagy aki érez ambíciót hogy tanítson) meg esetleg motiválhatja hogy szerződésének éveire biztos tartózkodási engedélyt kap az EU-ban ha polgárjogilag vállalja hogy a magyar-szír (/afgán/nigériai, tudom hogy nem egynyelvű országok) többnyelvű oktatásban fog dolgozni. Mellesleg a táborközeli iskolákban rögtön megjelenhet annyi anyanyelvi idegennyelv-tanár ami már hatásos mert egymással és a diákokkal is beszélgethetnek és a közelben akadnak még anyanyelvű beszélők akikkel lehet gyakorolni.
57. untermensch4 — 2015-10-30 16:31
@bertrand: Ezt kifelejtettem: https://www.youtube.com/watch?v=Jt3aLev041E
58. untermensch4 — 2015-10-30 16:38
@flashbang52: Ez a kínai -isztános oktatási trükk pont olyasmi amit megtanulhatnánk tőlük. Főleg hogy ez lenne az igazi „keleti nyitás”, főleg a közép-ázsiai „turáni” haverkodás kapcsán. Még az is lehet hogy EU-s pénzeket is fel lehetne használni és esetleg Putyin is, miután motoszkálást hall a spájzból, meggyőzhető hogy inkább a töketlen EU mint a vészesen módszeres kínaiak motoszkáljanak a közelkülföldjén, főleg ha ez zavarhatja a kínaiakat a befőttek megdézsmálásában. Különös tekintettel Mao elvtárs végrendeletének a temetésére vonatkozó részére. 🙂
Néhai atyám egyik nagy bánata volt hogy a hetvenes évekbeli baráti szocialista testvérdiákságból a vietnámiak olyan zártan élten szegeden hogy képtelenség volt becserkészni egy jó kis ázsiai muffot.
59. Tromb74 — 2015-10-30 16:43
@professzorpizka: Szót kell emelnem a sógyurma védelmében is.
Aszongyák, hogy a sógyúrmázástól kezdve a kézírás megtanulásáig a mindenféle biszbaszokkal való matatásnak fontos szerepe van az idegrendszer, és a finom mozgások fejlődésének szempontjából, ami meg mindenféle más szempontból fontos.
Aszem, ámerikában tervezték kivenni a kézírást az oktatási programból, de erre a tudomány felemelte a mutatóujját, hogy gondolják át mégegyszer.
Persze itt jöhetne egy paleo-oktatási érv, hogy hát az előember se tudott szétszedni picike csavarhúzóval egy automata IWC-t, vagy egy cyber-oktatási érv, miszerint 20 év múlva a sárga csekken is lesz billentyűzet.
Valószínűleg azt a biztos alapot kell az alap oktatási rendszerbe megtanítani, amire aztán mindenki ráépítheti saját igényei szerint a további tudást. Egy tengeri olajfúrótornyon dolgozó melós hatékonyan kell, hogy megtalálja az ingyenes pornó oldalakat.
– Géza, mit írjak be?
– Free porn plusz Enter, Józsi!
– A pluszt „s”-el írjam, vagy „sz”-el?
Egy tudósnak pedig ügyesen kell összebányásznia az adatokat a következő cikkéhez.
– Ibolya, mi az .pdf a fájlnév végén?
– az a kiterjesztése, doktör úr!
– a miterjesztése? Hogyan tudom kinyitni?
– le kell tölteni, osztán egy akrobat ríderrel ki lehet nyitni.
– Akrobatikus Rájder? tölteni? TÖLTENI!!!
– Ibolya, töltsön már nekem abból a kerítésszaggatóból, és húzzunk haza a fenébe, mert 13:22-van, már 4,25 perce lejárt a munkaidőm.
Persze az a tuti, ha végül a professzore is biztonsággal tud majd pornózni, a melós meg mindenféle érdekességeket olvasgat, ha már görcsbe állt a jobb keze.
60. heizer — 2015-10-30 18:12
@professzorpizka: ez egy meglehetösen elterjedt közkeletű tévedés. A mai barcát és a rövidpasszos katalán futballkultúrát a korszak szupermigránsa Johann Cruyff adta a katalánoknak. Az alapoktól szabta àt az utánpótlásnevelést, aki nem àllt be a sorba kirúgta, és annyira idegen volt a mutatott játék hogy a szurkolók volt hogy akkor is fütyültek ha nxert a csapat. Ez a kultúra szivárgott vissza aztàn a kis falvakba.
61. untermensch4 — 2015-10-30 18:55
@Tromb74: „Persze itt jöhetne egy paleo-oktatási érv, hogy hát az előember se tudott szétszedni picike csavarhúzóval egy automata IWC-t,”
Ha jól tudom az első „dokumentumfilm” (nem műtermi, frankón kint a vadonban felvett képkockák) Inukról az eskimóról szólt, 1912-ben(?) készült. A bátor filmes úttörő arc egyik nagy élménye volt a forgatás során hogy bepárásodás-szétfagyás ellen a mechanikus kamerát napjában akár többször is szét kellett szedni. Ehhez a csavarhúzós művelethez mindegyik eszkimó faluban alkalmas embert talált pedig az eszkimók addig eléggé paleo technikával csinálgatták a cuccaikat (persze volt már puska de alapvetően grönland száz éve messze volt a korabeli csúcstechnika használatától). Szóval lehet hogy nem véletlenül tud a gyerek egyévesen érintőképernyős eszközt használni kép- és mesenézegetésre autonóm módon, csak a kőkorszaktól napjainkig nem állt rendelkezésre a sok eszköz amin ez a készség látszik. Négyéves kor előtt is képes a gyerek a színes-szagos mese helyett a kevésbé terhelő képi világút választani magától. Az ujjaival finommotoros tevékenységek végzésére is megvan a hajlama, csak nem azzal kell folyton lenyugtatni hogy „ne zaklass, nézz mesét a telefonomon/tabletemen” hanem néha lehet sólisztgyurmázni vele (bár több takarítást igényel mint a tablet, íme beszivárog heizer olvtárs hedonizmus-faktora).
62. professzorpizka — 2015-10-30 19:19
@heizer: igen ezt tudom, de most nem a levegőben lóg, hanem egy piramis tetején ül. Nyilván a tudást felül kell betáplálni, de alklamazni már alulról kell. Nálunk a fő gond, hogy sehol se táplálják be.
63. Tromb74 — 2015-10-30 20:01
Eszkimó témában képzett vagyok a kajakozás okán 🙂
Az előember és az eszkimók között van azért gyenge 2,5 millió év. A kajakok, az evezők, a ruhák elkészítése részben v. egészben finom, pepecs munka. Az inuitok szabadidejükben apró, részletgazdag szobrokat farigcsáltak csontból meg zsírkőből.
Azért ez nem az a műfaj, mint nagyjából élesre pattintgatni egy követ, majd fejbe teremteni vele a szomszédot, bár kétségtelen, hogy ugyanaz a készség kell mindketőhöz.
64. Tromb74 — 2015-10-30 22:09
@untermensch4: én is azt tapasztalom, hogy az egészen kis gyerek is válogat a tableten a mese repertoárból, de azért nem feltétlenül a korának megfelelőt fogja választani. Előfordul az is, hogy egy 10 perces mese után magától lejön a témáról, de olyan is van, hogy pajszerral kell lefeszíteni róla. „Utolcsót, megígérem”. Ráadásul egy sík képernyő buzizása azért még távol áll a finom mozgások fejleszésétől. Szerencsénkre a mi fiúnk kb. 1,5 éves korától álandóan szerel. Decemberben lesz 3 éves. A műszerész csavarhúzót az ujjai között forgatva használja, egészen apró csavarokat teker ki, majd vissza. A késsel, ollóval is pöpecül bánik, mert soha nem szedtük el tőle, kicsi korától fogva használja. A hétvégén hibátlanul bepakolta a fát a kemencébe, nekem csak alá kellett gyújtani. Persze a tabletet meg a dvd lejátszót is tudja kezelni, de ezek használatát korlátozni kell szerintem. A képernyő képes odaszegezni a kanapéra a gyereket hosszú időre, de valójában két óra mese nézés alatt kevesebb információ éri a gyereket, mint amikor a kertben 10 perc alatt széttrancsíroz egy almát homokozó lapáttal. Ha gyarló vagyok és hagyom a mesefilm előtt, annak az a következménye, hogy csorgó nyállal bámulja, utána meg nem lehet elaltatni, mert nem megfelelő minőségű és nennyiségű inger érte. Elkezd pörögni és 10 perc alatt próbálja bepótolni a hiányt, ami a lakás leamortizálását is jelenti egyben.
Ezzel szemben pl. hétfőn elmentünk vele gombát szedni. Baromi nagy élmény volt számára minden egyes gomba megtalálása, leszedése. Pláne az olyanoké, amit egy vaddisznó „malacka”, vagy egy bogár ” kinti páncélja van” megrágott. A gyerek egész nap ragyogott az élménytől, este meg aludt, mint a bunda.
Szóval nálam az a recept ebben a korban, hogy minimál mese nézés meg kütyüzés, viszont sok közös élmény, lehetőleg a ” vadonban”, meg mese olvasás, mesekönyv nézegetés közösen.
Amúgy alapszabály, hogy a mesét is közösen kell nézni, közben kommentálva azt, különben mindenféle nem értésből, meg félre értésből adódó álmatlanságok a következmény. A mesék szinte mindegyikére igaz, hogy minimum lelkileg aláznak benne valakit, kiközösítenek valakit, jól pórul jár, vagy szimplán csak faszság az egész. Ez nem nagy tragédia, de érdemes ott helyben elmagyarázni a miérteket, hogyanokat, mert utólag nehezebb.
65. szunditj — 2015-10-30 22:22
Sajnos az emberek nem egyformák. Vannak akiket oktathatunk orrvérzésig a legkiválóbb módszerekkel, a legjobb tananyagból, csúcstechnikás segédanyagokkal és lelkiismeretes tanerővel, akkor is csak biorobotnak lesznek jó. Őket viszont csont nélkül fel lehet használni arra hogy felrobbantsák magukat, mert pl. Allah hatalmas. Az sem lehetett ok nélkül, hogy anno a felsőoktatásban felvételi vizsgák voltak és azok közül sem mindenki diplomázott, akik azon átmentek. Bár mindenki lehet nagyon jó valamiben és az sem hátrány ha az általános műveltség minél magasabb, nem mindenki alkalmas egyetemi szintű tudás befogadására, sőt gyakran még annyira sem, amennyi egy érettségihez kell. Főleg –és itt nem akarok rasszista irányba elmenni- olyan területeken figyelhető ez meg, ahol kialakult egyfajta belterjesség.
Egyébként (szerintem) el lehetne gondolkodni azon, hogy a világ kevésbé fejlettebb részein hány nagyszerű mérnök, tudós, művész, vagy (talán ilyen is van) tehetséges politikus vész el olyan egyszerű okokból, hogy pl. egyéves kora előtt éhen hal. Vagy a helyi hadúr miatt soha ki nem jut a falujából, vagy nyolcévesen már profi géppuskás, tízévesen már hősi halott. A tudás terjesztésének a világ sok helyén rengeteg ellenérdekeltje van. Diktátorok, vallási vezetők, falusi (had)uraságok, sok-sok helyi Döbrögi, akiknek a hatalmával és jólétével összeegyeztethetetlen egy művelt társadalom. Első körben őket is le kell győzni.
66. pandacsoki — 2015-10-30 23:21
mellesleg statisztikai tény, hogy minél nagyobb a gyerekszám egy családban, annál alacsonyabb az oktatásuk színvonala.
67. flashbang52 — 2015-10-31 00:39
@pandacsoki:
Ez valóban így van, A gyerekszámmal arányosan csökken a törődés. Ha az első gyerek kiköpi a cumit a mama felveszi sterilizálóval lemossa ultraibolya fénynél megszárítja. A második gyereknél lemossa csapvizzel. A harmadiknál már csak megtörli a ruhájában vagy lenyalja . A negyediknél már a kutya nyalja le 🙂
Oktatás vs harmadik világ meg a nők. Mindenki ismeri a Malala sztorit. Pakisztánban születik lányként ami nem a legjobb előjel. Mondjuk annyiban szerencséje van, hogy a faterja egy kisebb jelentőségű hadúr ( el ne higgyétek a marhaságot, hogy költő. Ha az lett volna hogyan tudta elintézni, hogy a tálibok által megszállt Swat völgyben neki meg a családjának internetje legyen miközben másoknak áram se jutott). No mindegy. Kislány autodidakta módon megtanul internetezni Plusz az apja se veri agyon amikor azt mondja, hogy ő tanulna a nem túl meszi Peshawarban. ( milen ügyes ez költő fiú naponta átviszi a lányát a frontvonalon) A leányzó utazás közen sokat tanul és nem tetszik neki amit maga körül lát és megírja. Annyira rosszul nem írhatott, mert a BBC felveszi a blogját a honapjára OK a fejlövés is besegített neki a békedíjba de akkor is Nobel díj.
A másik paki sztori már kevésbé ismert.Arfa Kharim Randawa szintén pakisztáni szintén lány tehát ő is halmozottan hátráyos helyzetű. de 9 évesen már Bill Gatessel levelezik. Gates a kora miatt csak formálisan de a Microsoft programozói közé veszi miután 10 évesen megcsinálja Picipuha programozó vizsgáját.4 hónap alatt. Sajnos 16 évesen meghalt de nem azért mert az apja verte agyon. Helyette 3 évesen kapott apapától egy tamagocsit meg egy nintendót.Innen indult a karrierje.
Szóval úgy van ez ahogy Dottore mondotta volt az inputot valahogy be kell táplálni és ha nem lőnek/ vernek agyon 10 évesen ( vagy adnak férjhez) akkor még egy világ végén élő muzulmán nőből is lehet bármi..
68. hadrian77 — 2015-10-31 08:40
@heizer: a világ kb. úgy működik, hogy feltalálnak valamit, ami segít az emberiség előre jutásában. Aztán amikor eléggé elterjedt és olcsó, hogy széles körben eljusson mindenkihez, akkor a kényelem és lustaság szolgálatába állítják, hogy az emberek életét „egyszerűbbé” tegye. Az autótól kezdve az okostelefonokig, számítógépekig így van.
69. hadrian77 — 2015-10-31 08:42
@Tromb74: én láttam élőben kőbaltát meg filmet, hogyan készül. Marhára nem mindegy, hogy mekkorát és hova ütnek és mivel, hogy az eredmény tényleg használható legyen. Oda is kellett finom motorika meg izomtónus szabályozás. 🙂
70. Tromb74 — 2015-10-31 08:55
Persze, de a mz egyre finomabban megmunkált eszközök meg a hozzá szükséges készségek együtt fejlődtek.
71. Tromb74 — 2015-10-31 09:37
@hadrian77: Nálunk az irodában van is egy pár csiszolt kőeszköz (eltulajdonolva a Szaharából). Valóban olyan, mintha mikrométerrel lőtték volna be a méreteket meg az arányokat, de szerintem már az is feltételez valamiféle idegrendszeri fejlődést a pattintott korszakhoz képest.
72. flashbang52 — 2015-10-31 10:57
A kőbalta készítés ott kezdődik, hogy fel tudod ismerni ( ie megtanultad) melyik kőből lehet kőbaltát készíteni. 🙂
73. hadrian77 — 2015-10-31 11:17
@Tromb74: a nyílvesszőhöz a megfelelő ágat ki kellett választani, megfaragni, a nyílhegyet béllel ügyesen bekötni és csontból főzött erős enyvvel beragasztani. Ráadásul a kőeszközök mellett csontot is használtak és a bőrök kikészítése sem merült ki a napon szárításban. Nem kell lebecsülni az ősember kartársakat. 🙂
74. hadrian77 — 2015-10-31 11:19
@flashbang52: Deltában volt egyszer egy kisfilm erről, az Avason volt egy ilyen nagy kőeszköz műhely, ráadásul egy csomó selejtet is találtak, rejtett anyaghiba akkor is volt. 🙂
75. Tromb74 — 2015-10-31 13:16
@hadrian77: ja, a MEO akkor is szigorú volt.
Általában abból készítették a cuccokat, ami rendelkezésre állt. A mi csiszolt eszközeink pl. kovás homokkőből készültek, mert azt találtak a környéken.
Másik kedvencem az irodában egy Tanzániából származó tál, amit egy maszály asszony font valami háncs féléből, de hogy esztétikusabb legyen, rakott bele pár szál össesodort alufólia borítású közetgyapot csíkot is.
Ami mindent visz, az a Szahara közepén, tuaregektől vásárolt betlehemi jelenet kis agyagszobrokból. Személyes szerzeményem. Különlegessége, hogy minden szereplője fekete, a kis Jézus is.
76. hadrian77 — 2015-10-31 17:28
@Tromb74: vannak ezek a dogonok Afrikában akik a Szíriuszról származónak tartják magukat és mindenki el van ájulva a tudásuktól. Asszem Sagan volt, aki levezette, hogy szerinte valami felfedezők vagy misszionáriusok járhattak ott, tőlük hallhatták ezeket a dolgokat és beépítették a folklórjukba. Mi ez ha nem tudásexport? 🙂
77. flashbang52 — 2015-10-31 17:43
@Tromb74:
Ilyenem nekem is van 🙂 Kandahari piacon vásárolt Utolsó vacsora kompozició kínai felirattal – Középen Jézus inkább a fiatal Buddhára hasonlít. Az apostolok pedig minden féle színben előforulnak. A háttér sem volt elég izgalmas a készítőnek ezért Jézus mögé beaplikált egy 3D mozgó vízesést 🙂
Iróasztalom ékessége 🙂
Jah a Hermann Ottó múzeumban ki is voltak állítva selejt darabok is 🙂 A páromnak egész gyűjteménye van obszídián nyílhegyekből. Nem Peruból hanem Tokajból 🙂 Van szarvas agancs nyílhegye is meg kovakőből készült szintén onnan. K+F 🙂
78. tudi — 2015-10-31 18:20
A tudás szerintem modern világunkban főleg internettel elérhető, ezt csak tovább kellene terjeszteni, van is rá kísérlet azt hiszem a Facebook akar repülő wifi jeladókat vagy miket, igaz akkor meg lehet elszaporodna Afrikában is a facebookfelhasználó főleg ha ez még occsó okostelefonnal is társul akkor meg jön az oroszlánszelfi. Na visszatérve én például arra is használom, hogy tudást olvassak, legyen ez a táppénz reformja, vagy egyéb érdekes dolgok a haditechnikáról, de ugye mennyivel egyszerűbb a konyhaművészet is, ha van például sütőtökünk azt nem csak megsütni tudjuk, hanem a netnek hála már receptek egész tengere közül választhatunk.
79. tudi — 2015-10-31 18:23
@flashbang52: Én az Ázsia centerben láttam hasonlót, az csak egy Jézus kép volt, de világító ledekkel körben, igaz én nem vettem meg nekem túl giccses volt. Pedig lehet megérte volna.:)
80. untermensch4 — 2015-10-31 23:15
@heizer: A kiválogatós sztorira van egy „pedagógiai szakszolgálat” nevű szervezet. Elvileg ha a mezei pedagógus vagy védőnő/gyerekorvos látja vala hogy Ödönke nagyon eltér az átlagtól akkor odairányítja alaposabb vizsgálódásra. A pszichológusok és gyógypedagógusok és a többiek pedig megállapítják hogy ha baja van az mi, akkor is ha az a baja hogy korához és az iskolarendszerhez képest túl intelligens. Azután ott feneklik meg a folyamat hogy a szülő nem fogadja el a vizsgálati eredményt és nem írja alá. Ha Ödönke kis mértékben autista akkor ezt onnantól élből tagadja a család, így jobban megnehezítve az életét mint szükséges lenne. A problémák egy része viszont a gyereknevelésre is alkalmatlan szülők okozata, nem biztos hogy jó hatásfokkal meg tudják javítani amit egyszer már elrontottak…
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.