A költészet napjának alkalmából a kiváló Konok Péter kiszúrta a hírt, miszerint tán Orosházán az ottani József Attila iskolát Orosházi Református ált.isk. névre keresztelik át. Konok a tőle megszokott szúrós de kiváló humorral taglalja Orosházi Református költői érdemeit, amelyek nyilván megelőzik József Attiláét, ha már egyszer így átnevezték az iskolát.
Különvéleményt jelentek be.
A jelenséget én régóta figyelem, elsősorban az foglalkoztat, hogy miért hívják valami olyan falucskában, melyet Ady lehet, hogy legfeljebb két egyszarvú húzta fogaton keresett volna fel, vérbajos rajongólányok társaságában, és a helyiek jobb esetben csak kiröhögték volna, a főutcát Ady Endre utcának?
Mielőtt tovább mennénk, szögezzük le, Ady egész jó költő volt. József Attila meg költőóriás volt, Radnóti Miklós nemkülönben. Helyes is lenne, hogy közterületeket nevezzenek el róluk. Miért van az, hogy Radnóti utca csak a nagyobb városokba jut, míg József Attila és Ady Endre utca mindenütt van? Igen, részben azért, mert Radnóti zsidó volt, a másik kettő meg nem, de nem ez az igazi magyarázat.
Az igazi magyarázat az, hogy az újlipótvárosi értelmiségiekből már akkor is csak szalonkommunista jött ki, Radnóti meg nemhogy szalon- de semmiféle kommunista nem volt.
Ady Endre viszont annyira utálta a vidéki dzsentriséget (a kádári kultúrpolitika egyik főgonoszát), amennyire egy elvágyódó vidéki értelmiségi egyáltalán utálhatja a saját fajtáját. Bizony. Ady Endre pont azok közül a dzsentrik közül való volt, akiktől oly affektáltan undorodott, és ez az undora, nem pedig a költészete tette őt utcanévtáblákra.
József Attila egyszerűbb, hiszen félromán szegénylegényként belőle könnyebb volt a kádári magyarországon idolt faragni. Írt is szépen verseket, melyekből – mily meglepő – kiderül, hogy szegénynek lenni nem jó, és ha az ember szegény, akkor nem szereti a gazdagokat. Mégis, József Attilát a „kommunista” jelzővel leírni kb olyan, mintha Adolf Hitlert a „festőművész” szóval jellemeznénk. Végülis festett a Führer pár képet…
Mindezek miatt, a nagy átnevezések közepette, elöntötte az országot József Attila és Ady Endre. Nem mintha nem érdemelték volna meg, csak épp érdemeiknek semmi köze nem volt ahhoz, hogy elönthették az országot. Kultúrpolitikai izék lettek, kb ugyanúgy, mint ahogy most mindent nemzetinek hívunk.
Ennek az az eredménye, hogy a legtöbb helyen, ahol József Attiláról és Ady Endréről (vagy épp Dózsa Györgyről) neveztek el valamit, a helyieknek pontosan fogalmuk sincs, miért is kéne nekik egy félőrült szegénylegényről vagy egy depressziós, száz évvel ezelőtti hírlapíróról elnevezni bármit. Mert jó verseket írtak? Ki tud idézni egyet is?
Nem furcsa, hogy a legtöbb helyen nem a tájegység nagy hőse (író, költő, helytörténész, nemzetőr őrnagy, az önkéntes tűzoltóegylet vagy dalárda alapítója, a faluból származó miniszter vagy megyéspüspök) az iskola vagy a főutca névadója, hanem pont József Attila, Dózsa György vagy Ady Endre? Ezek a munkásmozgalmi idolok, akiknek annyi köze van a munkásmozgalomhoz, mint nekem a klasszikus kínai operajátszáshoz?
Valójában, amikor Orosházán József Attilát Orosházi Reformátusnak nevezik át, akkor semmi más nem történik, mint hogy a magyar ugar (tudom, Ady) visszaveszi azt, ami az övé. Ezért persze lehet haragudni a magyar ugarra, Ady is haragudott rá.
De, alighanem Ady (pláne József Attila) jobban haragudott volna arra, aki a Magyar Ugar táblát lecserélte Ady (pláne József Attila) táblákra, ahelyett, hogy az ott lakókat tanította volna, nem középiskolás fokon, egy kicsit arra, hogy ne legyenek Magyar Ugar.
23 hozzászólás
1. hadrian77 — 2016-04-12 08:41
Valamelyik Moldova szociográfiában magyarázza az egyik riportalany, hogy a szegény településeken mindent forradalmárokról neveznek el(Kossuth, Petőfi, Dózsa, etc.) gazdagabb helyeken pedig az alkotóbb emberekről (Széchenyi és társai). Ezek az örökségek tovább élnek, kigészülve az új eszmerendszer idoljaival. Zója utcából Szent János utca.
2. panamajack — 2016-04-12 09:09
Jó a meglátás. A kommunista ideológia egyik fontos eleme volt a népművelés. A másik fontos eleme a valóban művelt rétegekkel való ellenségesség. Ebből aztán értelemszerűen az jött ki, hogy amikor „leszóltak a központból” Harpacskó-Szajudárra, hogy márpedig itt művelődni kell, gyorsan átnevezték a Girbegurba utcát József Attila utcára. És mindenki boldog vala.
3. flanker — 2016-04-12 09:45
Tökéletes meglátás, nálunk is (Pest megye ÉK sarok, 1500 fős falu) a fő utca az Kossuth Lajos (az már majdnem József Attila ugye), több környékbelinél is (az egyiknél Rákóczi), a második legnagyobb az Dózsa, és van József Attila is.
4. untermensch4 — 2016-04-12 11:06
Akkoriban amikor a közterület-átnevezési forradalom zajlott, néhai atyám egy „munkásmozgalmi hősről” elnevezett utcában lakott. A hőstette az volt hogy a tanácsköztársaság idején, a felfordulást kihasználva lelőtte a vasúti rendőrt aki többször is szakszerűen tettenérte korábban lopáson, ezért később nem túl meglepő módon gyilkosságért kivégezték.
Én már ekkor egy Gutenberg-tér nevű helyen laktam amit szintén nekifutásból át akartak nevezni de többen is hiányoltak egy-két indiánt a kenuból, mi is az akármilyen összefüggés Gutenberg bácsi és a komcsik között..? Ja, tényleg… semmi, jó maradhat.
5. hadrian77 — 2016-04-12 11:31
@panamajack: meg telerakták az Alföldet Dózsa György szobrokkal. Érdemes összehasonlítani az ország nyugati és keleti felét ilyen szempontból is. 🙂
6. professzorpizka — 2016-04-12 11:33
@hadrian77: nem tudom van-e Dózsánál eltorzítottabb történelmi alakunk…
7. hadrian77 — 2016-04-12 12:27
@professzorpizka: minden rendszer megkeresi azokat a múltbeli szmélyeket, akik valamennyire passzolnak az eszmeiségükhöz. Ezekre a tulajdonságaikra ráerősítenek, a többit elrakják és kirakatba teszik őket. Aztán a köztudatba a megideologizált oktatáson keresztül már így jut el az információ.
8. untermensch4 — 2016-04-12 12:50
@professzorpizka: „Dózsánál eltorzítottabb történelmi alakunk…”
Nem ennyire nagyontörténelmi de hirtelen Puskás Tivadar ugrott be. Ha megkérdezünk bárkit, „á, igen, a telefonközpont feltalálója” (na jó, ha mondjuk vkinek hogy Puskás Tivadar, a telefonközpont feltatálója akkor vmi dereng vagy tudja ezt és pont). Pedig sok dolgot feltalált, jelentős mérnöki munkássága volt de az egészet csak azért csinálta időnként hogy legyen pénze elmenni vhová aranyat ásni… 🙂
„Mátyás, az igazságos” is lehetne „Mátyás, a szisztematikus” csak korai halála és az utána következő események…
Azért Görgey se semmi a mezőnyből. Megkapja a túlerő ellen a „teljhatalmat”, hátország nélkül, demoralizált és 1,2lövés/fő felszereltségű hadsereggel (az akkori elcsettenési arány meg 10% körül volt) és miközben a kormány lelép még hátrakiabálnak hogy „oldd meg!”. Erre aljas módon leteszi a fegyvert. Mármint a hadsereg azon részével akiknek egyáltalán van olyanja.
Maléter Pál. Első kézből ismerte a nagytestvért és annak diplomáciai finomságokhoz való hozzáállását is, mondhatjuk hogy katonaként „képben volt” a helyzettel kapcsolatban és mégis bevállalósan elmegy tárgyalni (pedig közelebb lehetett jónéhány követség). Nem teljesen ugyanaz mint a tömeg hörgésére visszaszívni az „elvtársak” megszólítást az erkélyen.
9. labrys — 2016-04-12 14:31
poszt: „De, alighanem Ady (pláne József Attila) jobban haragudott volna arra, aki a Magyar Ugar táblát lecserélte Ady (pláne József Attila) táblákra, ahelyett, hogy az ott lakókat tanította volna, nem középiskolás fokon, egy kicsit arra, hogy ne legyenek Magyar Ugar.”
Szerintem a magyar ugar tanításának része többek közt épp a József Attila- és Ady-féle utcanévtáblák szorgalmazása is, mint ahogy pontos inverze az említettek Mifalunk Isdevallásosbizony utcanévtáblákra visszacserélése.
(Lásd még ugarosítás, magyar „történelmi egyházak” tevékenysége, ferencpápa monnyon le-t graffitiző pispekek etc., etc.)
10. panamajack — 2016-04-12 14:39
@labrys: Nem egeszen. A kozpontilag eloirt nevtablazas attol fuggetlenul az ugar-allapot fenntartasat eredmenyezi, hogy kinek a neve van rajta. Foleg, ha ebben ki is merul a „tanitas”.
11. heizer — 2016-04-12 14:58
Hát
Eltorzított történelmi figuráinknak se szeri se száma, pro és kontra lehetne sorolni a torzítás irányai szerint a nagy magyar váteszek és bűnbakok valós és vélt elkövetett és el nem követett bűneit és hőstetteit, de ide sorolhatjuk a történelmi események, a hatalomgyakorlás, a működés és a nemzetközi helyzet, az okok és okozatok teljesen félreértett, félremagyarázott képzeteit és hiedelmeit.
Egyébként nem is csoda, hogy ezek után a költőink akik igazán megbízható vátesznek minősülnek. (kivéve szegény Petőfit, akinek a kultuszát és az iránta való lelkesedést sem észérvekkel sem érzelmekkel még velem megértetni nem tudta senki).
De amiről a poszt szól: ahol én lakom, egy alföldi falucskában a kommunizmus idején az utcákat a falu alapítóiról, helyi tanyasi iskolaigazgatókról, tanárokról, orvosokról nevezték el, az iskolákat pedig szimplán az elhelyezkedésük szerint. És ez így van a mai napig, számomra elég szimpatikus módon.
12. tudi — 2016-04-12 18:10
Nos, az én szülőfalumban is van mindenféle utca a Dózsa Györgytől az Adyn át a Szabadságig, ahol lakom, Bár én ezeket az utcákat meg nem tudtam jegyezni. Van olyan utca, amit még a régi nevén ismerek, hála nagybátyámnak, ha valaki megkérdezné, hogy merre van az Arany János utca biztos nem találnám meg okostelefon nélkül, de ha azt mondaná, hogy a Malom utcát keresi, már mondanám is. Belegondolva mennyi szép régi utcanév volt itt, sokat az ott lakók vallása miatt neveztek úgy, például Páp utcának, bár ez nem biztos, hogy hivatalos volt.
13. Érvsebész — 2016-04-12 21:37
Csak az érdekesség kedvéért:
Orosházán van Dénes tanító utca és Horváth pap utca. Dénes tanító vezetésével érkeztek az ellenreformáció elől menekülő zombai (Zombai utca is van!) evangélikusok, és Harruckern báró segítségével telepedtek le a XVIII. század közepén. Első lelkészük volt Horváth pap, aki ugyancsak a Dunántúlról érkezett telepesekkel együtt. Szerintem érdekes, hogy az utónevüket az utca neve nem tartalmazza, csak a foglalkozásukat, azt hiszem, nem láttam még ilyesmit (esetleg Zsukov marsall utca? 😉 )
Azt, hogy Dénes tanítót Sándornak, Horváth papot meg Andrásnak hívták, én is csak most tudtam meg, innen:
http://ohbk.hu/helytori/?p=4
14. labrys — 2016-04-12 22:00
@panamajack:
Nem igazán arra szerettem volna célozni, hogy a népnevelés egyetlen, legfőbb és leghatékonyabb eszközének az utcanévtáblázást tartom 🙂
Másfelől: az emberi társadalmak (legyenek szinte akármilyen jellegűek) elsöprő többsége mindig központilag fogja/akarja megteremteni a saját …kulturális/ideológiai koherenciáját, aminek apró, de jellegzetes példái a központilag előírt („ajánlott”) utcanévtáblák, ünnepek, egyenruhák, különféle színösszeállítású szövetdarabok („lobogók”) és egyéb felségjelek, csatakiáltások, jelmondatok, valamint nótafák /áthúzva/ tenorházák stb.
Szóval maga a jelenség szerintem nem kívánságműsor. [De ha igen, én egy Maxwell-egyenletek utcára és egy Salma Hayek közre szeretnék szavazni. Aufklärileg. :)]
15. untermensch4 — 2016-04-13 08:55
@labrys: „az emberi társadalmak (legyenek szinte akármilyen jellegűek) elsöprő többsége mindig központilag fogja/akarja megteremteni a saját …kulturális/ideológiai koherenciáját,”
Kulturális koherenciánk egyik apró, ám jellegzetes eleme, a mítikus hős Dugovics Titusz tudtommal „alulról jövő kezdeményezésként” indult, még ha volt is későbben központi rásegítés (már amennyire akkoriban volt „központ”).
Én az elgondolkodtatás kedvéért néhány Straussler Miklós utcát is tennék ide-oda.
16. dr Brcskzf Gröőő — 2016-04-13 09:35
@Érvsebész: nem vagyok hajlandó utánanézni, hogy a Lőrinc pap térből a Lőrinc vezeték- vagy keresztnév.
17. norniron — 2016-04-13 09:51
Én meg azon gondolkodom, hogy vajon a maiak, meg a közelmúlt hősei közül ki fogja utcanévként meg intézménynévként végezni. Milyen jó is lesz a jövőbeli embereknek:
„Apám Kósa Lajosban született, az özvegy nagyanyám a mai napig ott lakik a Makovecz utcának a Risztov Éva tér felőli végében. Én már Angyalföldön születtem, a Fodor Gábor közben nőttem fel, a mai napig ezt tartom az igazi otthonomnak, hiába lakom már 10 éve a hegyvidéki Pokorni Zoltán utcában. Először a Magyar Bálint általánosba, majd a Moldova György gimnáziumba jártam, sokat fociztunk a Schuster Lóránt téren, sokszor elvertük a csurkásokat. A különkínaira a Rózsa Flores utcai Torgyán József Mezőgazdasági Szakközépiskola épületébe jártam szombatonként, ott ismerkedtem meg a Párommal.”
18. norniron — 2016-04-13 09:55
@dr Brcskzf Gröőő:
Valószínű, hogy keresztnév, ráadásul katolikus papoknál, főleg szerzeteseknél előfordul, hogy „szolgálatukhoz” új nevet vesznek fel, a pápáknál ez kb. 1500 éve így van. Szóval ez a Lőrinc lehet, hogy nem is Lőrincnek született.
19. panamajack — 2016-04-13 09:58
@norniron: Rémálam a Schmitt utcában…
20. untermensch4 — 2016-04-13 10:14
@norniron: Most hogy így mondod, E.R.Flores utca tényleg kéne. Egyebek között azért is mert ha igaz hogy utolsó csatája 23 percig tartott miközben a kommanók normális esetben inkább másodpercekben számolandó idő alatt szoktak alsógatyában alvó embereket szállíthatóra csomagolni…
21. hadrian77 — 2016-04-13 13:12
@untermensch4: én az Osztap Bender és Strasznoff Ignác utcákat sem hagynám ki. 🙂
22. norniron — 2016-04-13 13:48
Jut eszembe, nagyanyám szülőfalujában az utcának, ahol született, és leánykorát eltöltötte, a neve Mező utca volt. Aztán ez a név túlélte a háborút, és egészen 1957-ig így hívták. 1957-ben azonban átnevezték Mező Imre utcának, hogy aztán 33-35 évvel később újra Mező utca legyen. Szerencsére a falu ezen idő alatt olyan dinamikusan fejlődött, hogy az utcatáblák többsége a visszanevezéskor még mindig az 1957 előtti állapotokat jelezte, így hirtelen újra aktuálissá váltak 🙂
23. Rumcájsz von Jicsin — 2016-04-13 15:08
Nyihahaha!
„Hittem neked oly sokáig Viktor”
https://www.youtube.com/watch?v=ZBXdw6m0RpM
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.