Finom gasztronómia

Szereplők:
-Konsztanytyin Ivánovics Bruz, orosz milliárdos-csemete és performansz-művész,
-Henry, The 6th Viscount of Crosfield, biszexuális angol arisztokrata

Helyszín: a Párizsi Jockey-club titkos dorbézoló szobáinak egyike

Felszolgál: Péter Anna

Henry: Ah, Constantine!

Kosztya: Hullo, Henry how do you do?

Henry: Absolutely well my dear Russian, what about you?

Kosztya: Not bad, not bad…anyway…mivel üssük ma el unalmunkat?

Henry: Hozassunk a Dior-háztól egy manökent, vetkőztessük le, fektessük hasra, és szarjunk a hátára!

Kosztya: ah, azt már unom, a múlt szerdán is azt csináltuk.

Henry: Mi ez az ecetszag?

Kosztya: Péter Anna épp hetven liter balzsamecetből redukál három deci mártást.

Henry: Mihez?

Kosztya: Flambírozott csincsillagerinchez, vagy ökörszemhez, már nem is tudom. Izgalmas, új ételnek ígérkezik.

Henry: csincsillagerinc? ökörszem? Mint izgalmas ételek? Ki ez a Péter Anna? Ezeket a kajákat az etoni menzán a kutyáknak se adták volna. Gerincesek? Magában? Nem mondom ha még szöcskebelsőségek lennének hozzá!

Kosztya: azért nem kell enniyre avantgárdnak lenni. Szerintem Péter Anna nagyon finom egyensúlyt képvisel a hétköznapi, rusztikus ételek és a csúcskonyha között, teszi ezt sajátos, nagypolgári ízléssel.

Henry: Costy, kezdesz olyan unalmas lenni, mint valami borblogger. "Teszi ezt"??? Hamarosan jönnek a délceg tanninok! Iszol te eleget mostanában?

Kosztya: Ugyan, henry, persze hogy iszom. Te vagy karót nyert arisztokrata. Ismerjük be, hogy a mangalicazsírban kirántott Szent Jakab kagyló a tetején azzal a nádcukros bálnageci-habbal, igazán jó volt.

Henry: Na jó, belátom, igazad van. Nincs kokód?

Kosztya: Már hogyne volna:

(eltolnak két utca kokaint)

Henry: Te, Costy, addig péterannáztunk, hogy még mindig semmi érdekeset nem találtunk ki mára.

Kosztya: hát…mi lenne, ha kimennénk a Concorde térre, és egymásra szarnánk a turisták szeme láttára?

Henry: (ásít)

Kosztya: Vagy üljünk repülőre és Bangkokban valami transzfesztitára szarjunk, aztán töröljük ki a seggünk százdollárosokkal.

Henry: Ma valahogy nem vagy formában Costy, a csincsillagerinc mikor készül el?

Kosztya: Múlt szerdán tette oda, szerintem két napon belül, mert csak félnyersre készíti el.

Henry: Van egy ötletem.

Kosztya: Micsoda, hiszen a családodban öt generáció óta nem gondolkodott senki!

Henry: Magam is csodálkozva állok magam előtt.

Kosztya: Halljuk!

Henry: Vetkőztessük le Péter Annát, fordítsuk hasra, és…

Koszty: Ne is folytasd, lássunk hozzá!

Elkapják a menekülő Péter Annát és…

 

 

 

6 hozzászólás

 1. Iustizmord — 2010-12-16 16:00 

finoman szólok hogy a crossfield kettő (2) db “s”-sel készül, gyengén flambírozva, a hátára szarva

 2. jacint70 — 2010-12-16 16:27 

nádcukros bálnageci-habbal

Na, itt röhögtem fel… 😉

 3. Nadiposzi — 2010-12-17 09:02 

A bálna geci sajnos elég nehezen szerezhető be idehaza, de a Ráday utcában, az Ízes Varsában kapható tubusos folyami kecsege sperma is helyettesítheti, ami ugyan nem ér fel a Japánban népszerű Dojo-tonnal, de ha a nádcukrot kissé karamellizáljuk, a hatás ugyanolyan.

 4. The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) — 2010-12-20 12:20 

Azt hiszem, egyezik a véleményünk a gasztrobloggerekről.

 5. Hullafotós — 2010-12-20 12:49 

Ez az alávaló nagypolgári egyensúlyképviselő a minap oly príma lenyűgözést produkált mexikói konyhából, h azt kívántam, bárcsak minden puccos (szükségszerűen jelzőhalmozós menülistával bíró) helyen úgy főznének, mint ő(k) a padláson.
Jelszavuk “Túl az Olimpián” lehetne.

 6. bévé — 2011-01-02 16:05 

@jacint70: én is itt. 🙂

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.