Nem tudom, hogy a katolikus papok között hány homokos vagy pedofil van, de alighanem jóval kevesebb, mint amennyit a közvélemény gondol. Miért gondolják, hogy olyan sok van? Mert a katolikus anyaszentegyház nem mondja, annak pedig bizonyára oka van – így a közvélemény.

Hogy ez miről jutott eszembe? A trafikokról. A trafikokat, a NER ismerői számára egyáltalán nem váratlanul szépen kiosztották a fideszes gyalogságnak, a távoli sógoroknak, a kampányrendezvények haknicsapatának és általában mindenkinek, akinek lökni kell valami koncot.

Hogy aztán ez ne derülhessen ki, fogták magukat és a közérdekű adatigényléseket betiltották a francba. Pontosabban, miket is beszélek én itt, korlátozták és a nép érdekében szabályozták.

Szokás sírni azon, mennyire velejéig kádárista ez a Viktor rendszer, már tényleg csak az van hátra, hogy Viktor, valami tisztviselőtelepi másfélszobásban egy halványzöldre mázolt stokedlire kuporodva nagy bádogkanállal, kékvirágos kőedény tányérból kromplilevest kanalazzon következő facebook posztjában, lehetőleg micisapkában.

Hiszen, mondják a hőbörgők ez az adatlekérés-korlátozás is micsoda kádárizmus. És nem örülnek. Pedig örülni kellene, micispakáinkat feldobálva, mert ezek tényleg nem értik, hogy már nem lehet kádárizmust csinálni. Nem értik meg, hogy épp ma húsz éve valami olyat találtak fel a CERN-ben, ami az ilyen adatkérősdit-titkolósdit nagyrészt feleslegessé teszi.

Betilthatják az ilyen és olyan adatlekérést, de a céghálós cégadatbázisok korában ennek az égvilágon semmi értelme. Pillanatok alatt kiderülnek tulajdonviszonyok, szívességi ügyvezetések, ide-oda bejelentések. A HVG, az Átlátszó vagy bárki más, anélkül is percek alatt a kellő információ birtokába jut, hogy bárkitől hivatalosan kérdezne.

Mutyizni ezer éve ugyanúgy kell, ugyanott lesz a stróman, ugyanolyan módon fogják kijátszani a pénzt, mint 20 éve, mint 200 éve, mint 2000 éve.

Jól mondják ezek derék honatyák: az adatkérések visszaélésszerűek, hiszen mi a francért kérnek ezek az izgága firkászok iratot, mikor a mutyi egyáltalán nem titkos?

Azzal, hogy titkosították, csak a jelenség mértékét tették kérdésessé. Pont mint a katolikus egyház.

Szombaton a Kistányérban fergeteges elektobreakbeat parti! Thunderstein, Muzziek CakCak, Frigorillaz és Stechenbecher Pete.

A Muzziek CakCak két fergetes Balaton Sound után végre a pesti éjszakának is megadja ami jár! Rita Rosenkrantz és Serge a szokott pörgős, de merengős elektronikus varázslattal fogja megöntözni a hervadt hangulatot!

Péntek este az Akváriumban: Jim Tanagro-Oliveira, a Sao Paolo-i nu-dub-ska-samba szcéna legjobb szelektora jövő szombaton az Akváriumban! Előzenekar a Pookah Zombie Dolls (GB) és a Frankie Hannaday Freak Projekt (Kobenhavn/DK) Gyertek, gyertek, gyertek!

Jim Tanagro-Oliveira két fergetes Balaton Sound után végre a pesti éjszakának is megadja ami jár! Jim és Ronaldo a szokott pörgős, de merengős elektronikus varázslattal fogja megöntözni a hervadt hangulatot!

Szombat éjjel, SörgyárPintze: Heinz NudeRien, a német punk szürke eminenciása! Nina Hagen és Dieter Bohlen szerelemgyermeke in da Haus, jaaaaa!

Heinz két fergetes Balaton Sound után végre a pesti éjszakának is megadja ami jár! Heinz és Völker a szokott pörgős, de merengős elektronikus varázslattal fogja megöntözni a hervadt hangulatot!

Szombat este a Kovács Gézáné Mulató DJ pultja mögött Hofherr (Wien) Schrantz (Bratislava) Dutra (Budapest, former Csepel) Steiger (Boise) és Fendt (Duisburg!) Indul a szecskázis!

A fiúk két fergetes Balaton Sound után végre a pesti éjszakának is megadják ami jár! A német agrobeat sturmkommando a szokott pörgős, de merengős elektronikus varázslattal fogja megöntözni a hervadt hangulatot!

Vasárnap hajnal: The Chill is Gone, paaaaartaaaay a korábbi Hűtőkamrában! Szőke, Hónalj, Pisti Barátnőjének Puncija és Nagycsecsű Kurvák élő koncert. Színes harisnyák és tarisznyák, fixik és hipszterek, illa berek, nádak erek!

Már két fergeteges Balaton Soundra felejtettek el valamiért lemenni a pesti éjszaka állócsillagai, kevesebb elektronika, annál több merengés!

Olvasom Hont András kicsit paposan hosszúra nyúlt nekrológját szép hazánkról és sok tekintetben igazat kell adnom neki. Valóban, a jelenlegi keretek között, az Orbán rendszer menthetetlenül a nyakunkon marad.

Valóban, naphosszat hallgatjuk a spekulációt, arról, hogy az egyébként halálosan esélytelen és tökéletesen alkalmatlan Mesterházy hogyan fog kiegyezni a kicsit esélyesebb és talán kicsit alkalmasabb Bajnaival arról, hogy miként is kéne nekivágni ezeknek a választásoknak.

Valójában két probléma van, amelyet meg kellene oldani.

1) Orbán holdudvarának eltakarítása

2) Tisztességes szakpolitikai célok kitűzése és elérése

Az első régi nyűgje Orbán ellenzékének. Orbán alatt nem kérdés, hogy az előző garnitúra nem maradhat, akkor se, ha behódol. Leváltják, befenyítik, kinyírják. Akinek lejár a mandátuma nem választják újra vagy kirántják alóla az intézményt mint az tették Baka András alól.

Ehhez képest kell egy háromoldalas cikket írni arról, hogy mi lesz Handó Tündével, Polt Péterrel, Pokol Bélával meg a többivel, ha Orbán elveszíti a választásokat. Mi lenne, na mégis. Don Corleone nem haragszik, de most ülj be az autóba Luca Brasi elé.

A csapda ott van, hogy elvileg Orbán ellenzéke pont azzal akarja megkülönböztetni magát, hogy nem lesznek tisztogatások. A baj az, hogy keverik a kisasszonyfutballt a hatalom határozott gyakorlásával.

A levegőben az van, hogy tartanak attól, hogy a Fideszt nem lehet nagyon megverni. Így megy a tilitoli, hogy az esetleges nemnyerés esetére hogy kellene azért mégiscsak bejtuni, mégiscsak kihúzni.

Ennek szervesen köze van a kettes számú problémához. Az Együtt 2014-en és az összes többi „baloldali” ellenzéki alakulaton nincs olyan nyomás, hogy radikálisan mást csináljon, mint Orbán Viktor. Hiányzik ugyanis annak a felismerése, hogy a kérdés nem az, hogy Orbán kormányozzon-e tovább, Orbán ugyanis nem kormányoz.

Bármilyen előrehaladás csak úgy képzelhető el, ha a gazdaság egyes területeinek jogi szabályozóit rendbe teszik és eltakarítják onnan a vámszedőknek. Kéz a kézben jár tehát annak az igénye, hogy változtassunk és annak, hogy az ennek útjában álló embereket az útból eltakarítsuk.

Ez adná meg azt az arányérzéket, amely pontosan megmutatná, hogy mi az a cél amely mellett a leendő győztes lándzsát tör és nem nézi ki az aki az útjában áll, és mely az a cél amelyik mellett szükségességi-arányossági próbát végez, és időt ad az útban álló szervezetnek hogy maga alkalmazkodjon.

A másik oldalról teljesen világos a válasz arra kérdésre, hogy Orbán kit és mit áldoz fel céljai elérése érdekében. Bárkit és bármit. Ez olyasmi, amihez tarthatja magát az, akinek esélye van a bulldózer elé kerülni.

A töketlenség tehát nem az, hogy a kisasszonyfutballt játszó Bajnai vagy Mesterházy amúgy képtelen lenne eltakarítani az útból holmi Pokol Bélákat és Simicska Lajosokat. Hanem az, hogy nem látszik, miért is tenné meg.

Kedves mindenki, köszönöm, hogy eljöttetek a tegnapi találkozóra, külön köszönet a pálinkákért 🙂

A Noirpova Vegyi Kombiné sikere minden várakozást felülmúlt, úgyhogy a mai board meetingen a további működést határoztuk el. A mérnöknő megkért hogy még egyszer, külön és nagyon köszönjem a nevében a megrendeléseket.

Mivel a magyar póóóóóóóóóóóósta nem kézbesíté időben az általam vásárolt kábszeres zacsikat noirpovának (aki az imént indult el Budapestre) ő azokat live act keretében fogja leadagolni, Bolivia in Budapest 😀

Szathmáry Zsigmondról egy hirdetésben olvastam először a müpa ajánlójában. Kiderült hogy orgonista, jónevű, jó templomokkal, jó koncertekkel és jó mindenfélével a háta mögött, így megvettem a 2900 forintos jegyet a koncertjére. Gyenge ötödház volt, dehát mit várjon az ember kedd délután. Mondjuk azt, hogy kerüljön fele ennyibe a jegy.

A műsorból jól látszott, hogy a papa biztosra ment, nem volt Liszt és Franck, hogy az orgonairodalom legnagyobb álommanóit említsük. Illetve Liszt volt, de szimfonikus költemény (Orfeusz) átírva.

Mi sem természetesebb, mint orgonakoncertet Bach prelúdium és fúgával kezdeni, ezúttal az esz-dúrral. Szathmáry ötvenéves rutinnal bíró német templomi orgonista, így nagyon jól tudja, hogy Bach műveinél az orgonista akkor jár el helyesen, ha nem áll a zene és a hallgatók közé. Így minden pózolás és manír nélkül szépen eljátszotta a művet, a többit pedig megtette Bach zsenije és a terem. Az első pár hang után a közönség java része úgy gondolhatta, hogy megérte a kedd délutáni jegyvásárlás.

Ellenpontként Szathmáry saját szerzeménye következett, hangszalagra és orgonára. A hangszalag rész az alighanem „Best of Tom&Jerry” hangeffekt szalag lehetett valamikor. A tökéletes Bach után senki sem haragudott a mű miatt, ehhez hozzátett, ahogy az előbb még fegyelmezett kántor módjára orgonáló ősz úriember kalimpáló tatává változott, és teljes beleéléssel nyomta, az ember szinte a hetvenes években volt, Opel Rekordok és Milde Sorte cigaretták között, világoskék garbóban, trapézban és teknőckeretben.

A szimpátia fennmaradt tehát, és kellett is a Dvorák-átirathoz, amely az Újvilág-szimfónia második és negyedik tétele volt. Nem tudtam, hogy az előadó átirata partitúraolvasás-gyakorlat lesz, vagy belenyúl a műbe. Belenyúlt. Az egésznek ettől lett egy kis filmaláfestő zene karaktere de végülis ki lehetett bírni. Azért jól jött a szünet.

A szünet után jött fenyegetően a Liszt mű, de kiderült, hogy a művész úr nem csak Bachot tudja jól előadni, az Orfeusz átirat sem okozott olyan fájdalmakat, mint általában Liszt orgonazenéje.

Muszorgszkij zseni volt és a művei jelentős része is zseniális, így volt ez az itt előadott Éj a kopár hegyen-átirattal is, mely kellően megtépte a romantikába belezsibbadt hallójáratokat.

Aztán vissza az origóhoz, újabb Bach mű, a c-moll passacaglia és fúga, szépen helyretéve mindent, amit az orgonán helyre kell tenni.

A koncert tehát jó volt, jó zeneválasztással, évtizedes rutin támogatta jó előadással. Ami a gondom, az az orgona maga. Nagyon jó hangszer, érdekes és egész jó kompromisszum a monumentális és a Bach-orgonák között. Ugyanakkor ez a kettős természete okozza talán azt, hogy eddigi általam hallott megszólalásain egyik orgonista sem tudta uralni, úgy sajátjaként játszani rajta, mint azt bizonyára Bach vagy Handel tette a kor orgonáin, vagy mondjuk ahogy talán Charles-Marie Widor játszott a Cavaillé-Coll hangszerén. Ez mindenképp levon a koncertélményből amely azonban így is kitűnő volt, még akkor is, ha semmi újat nem mondott. Hiszen Liszt orgonazenéje dagályos, a hetvenes években ugyanolyan kretén alter művészek voltak mint most, és Bach zenéjével, ha csak pillanatokra is, de ki lehet emelkedni az undok mindennapokból. Ez, kedd délutánra pedig több mint elegendő lecke a fáradt szellemi munkásnak.

Kedves gyülekezet, hirdetem, hogy következő összejövetelünk időpontja Csütörtök 19:00 (18 Zulu) helyszíne pediglen a Ráday utcában a 20 (vagy 22?) szám alatt fellelhető „Paris,Texas” nevű lebuj pincéje.

Örömmel közlöm, hogy a Noirpova Vegyi Kombiné a közeljövőben inventory management issue elé nem néz, mivel a teljes termelést lejegyeztétek. Csütörtöki szállításra tehát rendelésfelvétel a továbbiakban nincs, ám Noirpova magával hozza listáját mindenféle termékeiről és előrendelést felvesz.

 Amivel kezdem és végzem, az valamiféle visszaemlékezés M. Thatcherre. Annak se sok; adalék, anekdotázás a pálya széléről, a kispadról. Mivel nem vagyok az ilyesmiben jártas, nem fogok bele, hogy elemezzem, el volt-e szúrva a szociálpolitikája? mik voltak az okai és vannak-e máig tartó következményei a falklandi háborúnak és az akörüli háborús-hazafias retorikának? gusztusos-e a halálán vigadozni (megkockáztatom: nem igazán, de lelkük rajta)? stb.

Helyette gyertek velem Veszprémbe, vissza 2004-be, aholis egy ősz hajú bácsi — Deák Gyula docens, áldja meg a jóistenke a nevét és a széles látókörét — technológiaórát tart a népeknek.

Kezdi ezt avval, hogy fölír krétával egy évszámot: 1973 és egy ünnep nevét: Jóm Kippúr; és megkérdi, na gyerekeim, mi itt az összefüggés? Az, az bizony. Jóm Kippúr-háború. Olajárrobbanás 1973-ban. Visszafordíthatatlanul. Igen, igen. 1973 után meg kellett szokni, hogy olcsó olaj nincs, valahogy faragni kell a hódherefényesítő üzem energiaszükségletén. Is.

1979-81 környéke a következő dátum (ezt a tanár úr sem tudta pontosan) amikor is a ködös Albionban Thatcher asszonyság leül a manchesteri műegyetem küldötteivel. Valószínűleg nem is csak egy fordulóra. Kutatási-fejlesztési terv készül. Nagy csapat műszakinak fől a feje — s aztán nemcsak Manchesterben — mint a reggeli lágytojás. De az 1980-as évek közepére új ága születik a vegyészmérnöki tudománynak — s gondolom itt, hogy nemcsak annak, mert a VM ötleteléséhez sok mindenki kell, míg az valóra válik: energetikus, metallurgus, gépész-tervező, kőzgasszán-piszkáló-dártty- specialista s még sorolhatnám.
Ez az ágazat pedig ma a pinch technology vagy pinch analysis névre hallgat, s nagy vonalakban arról szól: hogyan fogjunk meg az üzemen belül minden kis hulladékhőt, fáradtgőzt, melegvizet, bármit, ami meleg? Minden kis hőmérsékletkülönbséget! Hová vezessük a sok bezubogó és melegítésre váró anyagáram közül, hogy pont az a melegáram és pont annyira melegítse föl a hozzá rendelt bejövő hidegáramot? Hogyan szőjük az üzemre hőcserélőknek egész pókhálóját? Vállalkozó szelleműeknek link: http://en.wikipedia.org/wiki/Pinch_analysis

Hogyan találjuk el azt a pontot, ahol a megtakarított energia értékénél még nem kerülnek többe a hőcserélők, csővezetékek, kezelésük, karbantartásuk?

Ez az új tudományág tehát megszületett, és hogy alighanem használatba is vétetett, s nemcsak a vegyiparban, arra a Prof a szemtanú. (Valóban, említettem a mérnöknőnek az ólomszürke egű Telford, azon belül is a félreeső Priorslee kollégium-komplexumát, ahol a fűtés csőhálózata úgy volt megalkotva, hogy csak a szükséges helyen volt fűtőtest, másutt maga sok cső fűtött. a szerk)

Nekem — látjátok feleim — ez jutott eszembe Thatcherről. Semmi más.

Veszprémbe (akkor még épp vegyipari egyetem volt, következő évtől hivatalosan nem) 1990-ben jöttek a manchesteri egyetem oktatói, itthagyták a lényeget, azóta oktatják nálunk ezt a hőcserélőhálózatosdit. Tanultam én is, szerettem is, bár használni nem tudom, fogom-e életemben. Tanulságosnak viszont tanulságos volt.

Most is elgondolkodtam ezen-azon. Nem nagyon, nem kell megijedni.

Egy. Nem tudnék az elmúlt 25 évből olyan magyarországi miniszterelnököt mondani, aki leereszkedne oda, hogy leül egy csapat kukacoskodó műszakival. Akár úgy, hogy azok kérnek audienciát, akár úgy, hogy odarendeli őket. Pláne, hogy szót is ért velük (beismerem, Thatchernek itt volt előnye, hiszen eredetileg vegyész végzettsége van neki is). A kérdés egyéb szakirányokkal, szektorokkal szabadon behelyettesíthető.

Kettő. Tulajdonképpen kihez is küldenék a nagy csapat csúnyakinézetű öreg vegyészmérnököt, ha a minelnök nem ér rá, mert lovat simogat Nagykarkucsányban, ugyanez állatot szo… hát, mondjuk, -kja Brüsszelben vagy demokratikus érzelmű nyugdíjasokat simogat fejbe az Avason? A környezetvédelmisekhez? Illés Zoltánhoz? Baja Ferihez? … nem is lenne rossz, megint lenne tisztességes politikai kabarénk… A kultuszminisztériumba, bocsánat, az Emberierőforráshoz? De hisz ott pösze dialektikusfilozófus tanárbácsit váltó lelkiatyák, behízott szemű fűzfaköltők, műbőrdomborító iparművészek izzadnak a világ megváltásán, nem érnek rá ilyen fiszni-fuszni dolgokkal foglalkozni. Vagy a Nemzetgazdaságihoz? …Hogy egy ilyen energiatakarékossági projekt végbevitele után kevésbé kell behajolnunk a Putyin Kft.-nek gázér’? Hagyjon, kérem, nem érek rá, sietek…

Három. Angliában nem lopódott szét a hőcserélőprojekt, vagyis: ha igen, akkor csak annyira, amennyi még úriemberek közt elmegyen s végülis kiszámítódott meg megépült ez az egész.

A többit tessék hozzágondolni.

Isten Önnel, Thatcher asszony, búcsúzom tisztelettel:

egy rokonszakmabeli valahonnan nagyon messziről

Kedves nép!

Közeleg törzsi gyűlésünk időpontja, melynek helyszínéről hétfőn döntök, amikoris már nagyjából tudni fogom, hogy lehet-e esőre számítani. Amennyiben igen, a múltkori pincehelyiség lesz, ha derült idő várható és a talajmenti fagy sem fenyeget, akkor nézek szabadteret, valahol Pest belvárosibb részein. (javaslatok most welcome)

Kérem, hogy aki eddig nem iratkozott fel, mindenképpen tegye meg, itt, vagy a facebookon, hogy tudjam, mennyi helyet kell foglalni. Az első kommentben közlöm a jelenlegi névsort.

De térjünk is a lényegre!

Egyik társszerzőm, a vidéki művházban küzdő progresszív elektroband szintise, noirpova érkezik a találkozóra, ahogy azzal már korábban fenyegetőzött. Többen külön örültetek is ennek.

Nos, van egy kevésbé szerencsés körülmény, méghozzá az, hogy a Noirpova Családi Olajtársaság újabban olajmezőinek visszaesett termelési rátáját kénytelen elkönyvelni, minek következtében Noirpova állami alkalmazásban helyezkedett el, hol az anyagi megbecsülés dús, mint a grúz nők fanszőrzete. Noirpova, a legmenőbb pénzügyi tanokat (mint pl a Drábik-féle iskola) megszégyenítve, ebből a dús anyagi megbecsülésből anyukája támogatására is hasít egy szép szeletet.

Mindebből az következik, hogy budapesti utazását és szállását a költségvetés általános vis maior keretéből finanszírozza, mely jelentős egyensúlyi kockázatokat implikál az esztendő hátralevő részében, emelkedő CDS felárak mellett.

Nos virágnyelven szólva ez volna a helyzet, amelyre megoldást kerestünk. A Pizka Consulting csapata a lehetőségek megvizsgálása után jelentős növekedési kapacitásra mutatott rá, amelynek kihasználása új strukturális modellben lehetséges. Ez pedig maga a kapitalizmus.

Büszkék vagyunk bejelenteni (we are proud to announce) a Noirpova Vegyi Kombiné megalakulását.

A Kombiné tevékenységét pár hete kezdte meg, jelenlegi profilja fűszernövények termelése, fusizás keretében. Miután tegnap postára adtam a kellő mennyiségű kábszeres tasakot, mostanra noirpova már a csomagolásnál jár.

A termékpalettát alább megtalálhatjátok, úgy, ahogy azt nekem tegnap átküldte. Ezek háztáji körülmények között termelt fűszerek és fűszerkeverékek, noirpova sorozatgyilkosokra oly jellemző alaposságával és türelmével megalkotva. Lehet hogy kereskedelmi forgalomban kapható ezekből jobb (bár a múlt héten még mind vidáman zöldült a cserépben, tehát nem valami tavalyi készletről beszélünk) de egyedibb semmiképp.

Egy-egy ilyen kis adag fűszer(keverék) ára egységesen 250.- Ft. de mindenkinek a szabad belátására bízom, hogy akar-e többet fizetni érte. Sajnálatos módon noirpova senkinek a nyugdíját nem tudja államosítani, és a helyi takarékszövetkezetre sem tud különadót kivetni, így ez volna a módja annak, hogy utazása ne legyen később uniós kritika tárgya.

Tekintsétek ezt a vásárlást amolyan belépőnek a találkozóra, ahova a megrendelt mennyiséget noirpova el fogja hozni és ott a készpénzt illetve megbízható milliárdosok fedezett csekkjeit elfogadja. Felkéretik nyomatékosan az úri közönség, hogy a fűszerek ellenértéke pontosan kiszámolva adassék át, az összeg citálása nélkül, tekintettel arra, hogy nem templomi adakozásról van szó.

A megrendeléseket lehetőleg a hétvégén kérjük feladni, kedd után a csomagolásra is tekintettel már csak rendkívüli kéréseket teljesítünk. Íme, a lista. Mindegyiknél ott van, hogy összesen mik a készletek (a nagybani termelés nemrég indult csak). Rendelni itt, vagy a facebook oldalon küldött üzenetben lehet.

Itt megy a lista.

1 adag = 1 evőkanál (nem csapott), 8-15 g.
Piából 2 dl-re való, teafűként 1 bögre, ételből változó, 1-4 adag (növényfajfüggő, nyilván)

1. Egyes növények vagy ahogy Kotányiék mongyák: monofűszerek:

Illatos macskamenta levél és hajtás.
Mennyiség 5-6 adag.
Felhasználás: teafű, vodkatuningoló, macskahökkentő. Mentamártás, mentás koktélok kiegészítőjének is jó.

Orvosi zsálya levél
Mennyiség: 5-10 adag.
Felhasználás: bárány, nyúl, vadak, kacsa, nehéz húsok; provánszi fűszer; vodkatuningolás. Alkoholos kivonata arcvíznek is jó, tartós illatú, de nem Eau de Kanszag 😀
Terhes vagy szoptatós nő, kisgyerek nagyobb mennyiségben nem eheti, mert tujon nevű illatanyaga görcsöt okozhat.

Illatos turbolya levél
Mennyiség: a kidöglésig, akár 10 adag fölött is. (Most kezdődött a szezonja)
Felhasználás: tálalás előtt salátára, rizsköretre, zöldséglevesbe hintve jó; provánszi fűszer része; zsenge, nem karakteres húsokhoz (csirke) való, enyhe illatú fűszer.

Olasz szalmagyopár v. „curryszagú fű” hajtás
Mennyiség: max. 2-3 adag.
(Megtrimmeltem az ablakban lévő curryfüvet)
Felhasználás: tálalás előtt rizsköretre,  húsra, levesre hinteni, a meleg fel fogja erősíteni az illatát; tényleg pecsenye-vagy curryszagú.
Kevés kell belőle, mert nagy mennyiségben keserű. Jó étvágyjavító; epehajtó, ezért való zsíros húsokhoz.
Nem javallott azoknak, akik valamilyen vérrögoldó gyógyszert szednek (syncoumar, warfarin), mert kumarin nevű illatanyaga szintén vérrögoldó, és a kettő együtt már sok lehet. Nem javallott epeköveseknek se (görcseik lehetnek tőle)

Kerti kakukkfű hajtás
Mennyiség: 10-12 adag
Felhasználás: pizzafűszer, francia fűszerkeverékek része stb.

Hegyi kakukkfű hajtás
Mennyiség: max. 4-5 adag
Felhasználás: Kevésbé arcbamászó szagú, mint a kert kakukkfű, salátákhoz, fehér húshoz is jó, de keverékekhez is lehet adni.

Fekete üröm hajtás
Mennyiség: 10-20 adag
Felhasználás: diétás majoránnapótló; kacsa, liba; csorbaleves; tárkonyos ételek; német (elsősorban bajor) konyha; májas, véres.

A citromillatú kakukkfű egyszerűen lefagyott (fingom nincs, kihajt-e még ebben a hónapban), most nincs.

2. Keverékek:

Ínyenc [üröm: citromfű 1:1]  4-5 adag
Vodkaízesítő, pemetefű alapú 2 adag
Forraltbor, normál[fahéj-citrusok-szegfűszeg-

Forraltbor, alföldi — azaz borsos 4-5 adag
Ürmös/keserűlikőr [nem anyámé, saját] 4-5 adag

Fines herbes 2-3 adag
Olasz, oregánó-fokhagyma alapon [nem anyámé, saját] 2-3 adag

PS (ma reggeli chat noirpovával)

Ha valakinek receptje van, ám lusta anyag után járni, kívánságkeveréket is szívesen gyártok, vö.: kívánságpizza. de akkor kedd délelőtt közölje a kívánságát, annyit kérek. (címkenyomtatás)

Alapvető hiba felkapni a vizet a Mandiner pisis kölkein, főleg egy olyan napon, amikor megjelent Panamajack barátom kitűnő írása az Egyiptomban folyó patakvér és Gay Motorosok összefüggéseiről, de ebéd utáni Vivaldi-félórámba oly mértékben rondított bel a K/M (vagy mi a bánat) nevű tollász, hogy muszáj vagyok dühöngeni.

Ezt írja:

„A konzervatív hatalomgyakorlás abban különbözik a liberális jogi csűrés-csavarástól, hogy alapvető kiindulópontja a valóság, nem egy doktriner ideológia vagy a liberális dogmák. Nem a valóságot akarja úgy látni, ahogyan az a magasztos és fennkölt eszme szerint van, hanem magát a valóságot nézi; és a józan ész a kiindulópontja, nem holmi elvont jogértelmezés, mindamellett, hogy egy konzervatív a jogrendet tiszteli.”

A konzervatívot, hülyőke, a jogalkotás során is a józan ész vezényli. Ez utóbbit kb 300 éve találták fel újra, amikor a középkornak nevezett, több mint ezer éves kísérlet, hogy bármi mással próbálkozzanak, eredménytelenül végződött. A konzervatív hatalomgyakorlás valóban Erőből gyakorol hatalmat, de bízik annyira magában és az emberekben, hogy nem fél azt meghatározott formák és eljárások kereteiben gyakorolni. Azt kellene felfogni, hogy a konzervatív az nem valami bölcs ember bölcsességének tiszteletét jelenit, hanem az egyén mélységes tiszteleletét. Ha vallásos hátterű konzervatívról beszélünk, akkor a Teremtőnek azt a csodálatos művét, amely az egyes emberek megteremtésében ölt testet, és ezeknek az egyéneknek, a nagyra tartását és tiszteletét. Amit te látsz konzervatív hatalomgyakorlásnak, az autoriter hatalomgyakorlás. Nem vagyok politológus, de majd a politológus olvasók helyretesznek, de az ért leírom: az autoriter hatalomgyakorlás a hatalomgyakorlásnak formája és nem elve, te pedig ezeket kevered. Nem kicsit.

„Az indexes, cinkes, kettős mércés hírlapírók és bloggerek állításai azért nélkülözik a tényszerűséget, és azért megalapozatlan hiszti mindegyik, mert 2010 óta itt még olyan tüntetés nem volt betiltva, ami a hatalomnak nem tetszik. Bohóckodhatnak a HaHa-sok mind a tizenöten, akár hidakat és egyetemeket is foglalhatnak rendőri felvezetés mellett; tüntethetnek a Szolidaritás munkában kiérdemesült korai nyugdíjasai; tüntethet a Milla, többször is; tüntethetnek Gyurcsányék szépkorú;, és mindenki, aki csak ki akarja fejezni a kormány elleni utálatát, vagy éppen felháborodását a bankok ellen a devizahitelezés gyötrelmei miatt.”

Namármost, hogy argumentum ad extremumot alkalmazzunk, képzeld el, drága mandineres balkonnövényem, hogy beköltözöl a Villába, néhány, korábban prostituálként dolgozó, jelenleg háztartásbeli hölggyel, továbbá egy két méter magas, 120 kiló neház, kigyúrt, erőszakos, homoszexuális férfivel, egy évre. Beköltözik veletek együtt két biztonsági őr, aki elektrosokkolóval megvillanyozza a kétméteres benga állatot, ha ógörög módra akar téged szeretni, úgy hogy te ezt közben meg nem akarod. Fél évig minden nagyon jól megy, majd közlik veled, hogy az őrök holnaptól nincsenek, hiszen a nagydarab, erőszakos szexuális bűnöző nem bántott senkit már fél éve. Na mit éreznél azon az éjszakán? Mi, demokraták, nem óhajtjuk ugyanezt érezni, hogy egy nagy, erős, hatalmas valakin múlik az, hogy mi gyülekezhetünk, vagy sem. Arról meg mintha megfeledkeztél volna, piskóta, hogy Fidesz-székházból uruk-hai orkokkal pakoltatták ki a tüntikélő, negyvenhárom kilós bölcsészlányokat, majd másnap kettőt közülük elvitt a rendőr.

„Mindenki tudja, mi lett volna itt, ha a finnyás értelmiség által helyesnek vélt eljárást követi a miniszterelnök. Hosszas, érthetetlen, teljesen valóság-, és életidegen jogászkodás után mindkét rendezvényt megtartották volna, a maguk következményeivel: a hazai zsidóság úgy érezte volna, nyíltan szembeköpheti pár tucat elvetemült röfögő; az egész hisztiből kimaradó sokaság pedig ismét átélhette volna a zsidó-antiszemita vita teljesen kiábrándító és sehová sem vezető gyűlölködését. Továbbá kiváló vágóképek készülhettek volna a fasizálódó Magyarországról, ahol a Holokauszt-túlélőkön és a fájdalmukon élcelődik egy maroknyi, ízléstelen bőrcuccokban feszítő motoros őrült.”

A mindenki tudja-kezdetű mondatok olyan indikátorai a csúsztatásoknak, mint a zsurlófélék és a vadkender (ssp. ruderalis) a ruderális gyeptársulásoknak. A finnyás értelmiség által vizionált államban nem lesz ügy abból, hogy ha egy csomó félig- vagy tán egészen náci motoros a zsinagóga körül akar motorozni, egy olyan rendezvényen, amelynek címéből csak az egészen tájékozatlan bajkál-fókabébik nem asszociálnak azonnak a gázkamrákra. Méghozzá azért nem, pimpőke, mert fel sem merül, hogy ilyent engedélyezzenk. Törzszászlósi, de legfeljebb főhadnagyi szinten eldől a dolog és aztán meccselje le egymással Vona Gábor és Pintér Sándor a parlamentben. Tudod, mazsola, a konzervatív hatalomgyakorlás az, ha erre a meginterpellált belügyminiszter, annyit válaszol, hogy „Tisztelt Képviselő úr, interpellációja nyomán felkérettem a budapesti rendőr-főkapitány útján az Ön által kifogásolt eljárás aktáját és azt találtam, hogy az ügy előadója törvényesen járt el. VAGY azt találtam, hogy az ügy előadója valóban nem törvényesen járt el, ezért felkértem a főkapitány urat, hogy – az esetleges jogorvoslati határidők bevárása után – szolgálati úton intézkedjen az ügy ismételt megvizsgálásáról” Tudod, vattapamacs, ez a konzervativizmus lényege. Ahogy nem lehet kicsit szűznek lenni, nem lehet kicsit konzervatívnak lenni. Rendületlenül hinni kell a normális eljárások normalitásában, és ha valakinek, akkor a hatalmon levőknek nem szabad nemnormális módon eljárni, nem normális helyekre nem normális embereket rakni.

Inkább egy döntésképes, az emberi méltóságot, a jót, és a rosszat különválasztani képes – és olykor hibázó, majd korrigáló – államot, mint a korábbi parttalan, dogmatikus, és életellenes jogászkodást.

Mit is mondhatnék, az erős vezér a gyenge emberek vágyálma.