Ismertek azok a nagyrészt Afrika közepe táján levő országok, ahol a művelt újságolvasó egy idő után feladja a törzsek, felszabadítási frontok, demokratikus és antidemokratikus erők, régi orosz és új kínai fegyverekkel harcoló szabadcsapatok, tábornokok, hercegek, apostoli császárok és Pucérsegg Kapitányok forgatagának követését, és a tegnapi német viharral azonos fapofával olvassa, hogy legutóbb tán a Közép-Afrikai Köztársaságban mészároltak le pár száz ártatlan civilt.
Aztán vannak a művelt Afrika-követők, akik pontosan tudják, hogy mikor, ki és miért mészárolt le pár száz ártatlan civilt, esetleg azután, hogy a pár száz ártatlan civil előzőleg géppuskával lőtte a szabadon választott puccsisták barikádjait.
Van erre sok-sok tudomány, hogy ez miért van így, régi gyarmati határok mellett meghúzott, abszolút természetellenes határokkal, ásványkincsekkel, szovjet, francia, kínai, orosz és amerikai geopolitikai érdekkel és hasonlókkal.
Közös bennük az, hogy mióta a gyarmatosítók elmentek onnan, mindenféle érdek úgy cincálta szét ezeket az országokat, hogy azóta sincs rend. Zimbabwe és Dél-Afrika volt az a két ország ahol gyarmatosítók nélkül is fehér uralom volt egészen a közelmúltig. Zimbabwe az erős afrikai mezőnyben is jelentős tragédiát tud felmutatni, Dél-Afrika pedig szép lassan, de szintén a hanyatlás útjára lépett.
Kínálná magát a számtalanszor leírt és igaztalan következtetés a fehér ember felsőbbrendűségéről. Annak a fehér embernek az állítólagos szupremáciájáról, aki felelős az egész kontinens mostani állapotáért, mert technológiai fölényét kizsákmányolásra használta és most cinikusan vonja le a következtetést, hogy lám, ezek csak egymást tudják ölni.
Tény azonban, hogy Afrikában nem jött még el az a kor, amikor a feketék valódi öntudatra ébrednek és kilépnek a világpolitikai érdekből finanszírozott öldöklésből.
Kérdés, hogy Nelson Mandela előfutára volt ennek, vagy egy a sok szabadsághős közül, aki talán ha nem ül 27 évet egy hatalmára gondosan vigyázó rezsim börtönében, egy lett volna a pillanatok alatt Nerová és Caligulává változó önjelölt hősök közül? Nem tudjuk. Az ő szerepe a börtönben ülő szelíd emberé volt, aki – egyelőre – komolyabb vérengzés nélküli váltást harcolt ki népének. (Országának? Nemzetének?).
Országa sorsa azonban most azt mutatja, hogy a vérontást talán elkerülték, de a fehérek által működtetett és az ő szabályaik szerint működő állam rendszereinek átmentése Dél-Afrikában sem fog sikerülni. Ebben Mandela nem több sajnos a többi fekete Messiásnál, akikből az utóbbi évtizedekben volt már nem is egy. Nem ontott vért, igaz, amikor mások ontottak, ő börtönben volt. Ma már talán felesleges is azon spekulálni, mi lett volna, ha. Méltósággal élt és halt, és ezzel már példát mutatott. Nyugodjék békében.
31 hozzászólás
1. vittore — 2013-12-07 10:00
Mandela pozitív szerepéhez nem fér kétség, de tetszik, hogy a sok magasztaló cikk mellett megpizkálod 🙂 egy kicsit a felszint. Elgondolkodtató. Mint minden nagy formátumú ember vagy politikus… esetén itt is a végelszámolásnál elő kell venni a mérleget, így lehet csak reális képet kapni bárkiről.
2. mrbaribal — 2013-12-07 16:31
Minden tiszteletem Mandela munkásságának, de hogy nem ontott vért, az barokkos túlzás. Hogy érthető okokból, azt nem vitatom, de nem volt Ghandi. Szabadcsapatával bizony néhányszor elszaladt a ló, aminek ártatlanok itták meg a levét. Ettől függetlenül riszpekt, és,nyugodjon békében!
3. rammjaeger — 2013-12-07 20:31
Valahogy sejtettem, hogy Afrikás témájú poszthoz nem érkezik majd sok komment. Kezdésnek csak annyit mondanék, hogy az Apartheid rendszere egy társadalmilag és gazdaságilag abszurd ellentmondásra épült, és ennek semmiképpen nem lehetett jó vége. Erről bővebben itt írtam:
katpol.blog.hu/2010/06/11/apartheid_part_1
Azok pedig, akik a mai napig erre a rendszerre keresnek igazolást, szerintem hajlamosak megfeledkezni arról, hogy semmiféle faji szolidaritás nem létezett a dél-afrikai fehér oligarchia és az afrikáner/búr proletariátus között, amely a hadsereg és a rendőrség soraiban vérét és verejtékét ontotta egy fenntarthatatlan rendszer fenntartásáért. Amikor eljött az ideje, az utóbbiak érdekeit és jövőjét a kompromisszumot kötő fehér és fekete politikai elit ugyanúgy szempillantás alatt feláldozta, ahogy kis hazánk prolijait is beáldozták a rendszerváltás után. Az osztályellentét felülírta az etnikait.
4. hakapeszi — 2013-12-08 01:51
A felsőbbrendűség persze hülye szó, de attól még vannak különbségek. És tulajdonképp a feketéknek sem lenne abszolút semmi bajuk egy olyan szituval, sőt, örülnének neki, ahol a fehérek (meg persze a tehetségesebb feketék) a főnökök és a haladás mozgatói, ha a fehérek nem viselkedtek volna közben szemét módon velük – mint ahogy nekünk se azért van bajunk a nyugati befektetővel, mert idehozza a pénzt.
5. panamajack — 2013-12-08 09:14
Azért azt ne felejtsük el, hogy az utóbbi évtizedben Fekete-Afrika több országa is jelentős fejlődést tudott felmutatni (pl Ghana, Botswana, Zambia, Ruanda, Tanzánia). Ezen felül fontos megemlíteni, hogy az AIDS – a fejlett világgal ellentétben – szinte a középkori pestisjárványokhoz mérhető katasztrófát okozott, de most már visszaszorulóban van. Afrika jövője ha nem is rózsaszín, de jelenleg sokkal biztatóbbnak tűnik, mint a 60-as évek óta bármikor. Mandela pedig egyike a 20-dik század legmeghatározóbb személyiségeinek, ez történelmi tény.
6. panamajack — 2013-12-08 09:30
@hakapeszi:”A felsőbbrendűség persze hülye szó, de attól még vannak különbségek.” – vannak bizony, mégpedig nagyon komoly kulturális különbségek. Viszont ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a „fehér” kultúra feltétlenül és minden körülmények között sikeresebb lesz. Ez egyértelmű volt kb a 18-dik és a 20-dik század közötti időszakban, de előtte nem volt az, és a 21-dik században egyre kevésbé. Kelet-Ázsia egyértelműen behozta a lemaradását (legalábbis már senki nem vitatja, hogy képesek a nyugatival egyenrangú fejlettségű társadalmakat létrehozni), Latin-Amerika jelentős része is jó úton halad, sőt India sem az a lesajnált nyomortanya már, mint azelőtt. Nyilván Afrika a legnehezebb eset, de ott is vannak biztató jelek. Hidd el, nem kellenek már fehérek ahhoz, hogy egy ország dinamikusan fejlődjön.
7. panamajack — 2013-12-08 09:56
@rammjaeger: Nagyon tetszett a cikked, köszi!
8. hakapeszi — 2013-12-08 13:04
@panamajack: A különbségek az idő során valóban egyre jelentéktelenebbek lesznek, és az is nagyon igaz, amit rammjaeger írt, hogy ezeket fokozatosan felváltják az osztályok, érdekcsoportok közti különbségek és konfliktusok. De egyelőre az innováció forrása a mai technológiai korszakban még mindig a nyugat. Valaki írta egy fórumon, hogy Kínában X csilliót költenek K+F-re, de ha megkérdezem, hogy az elmúlt 20/50/70 év melyik jelentős technikai újítása származik keletről, arra nem sok példát tudnak mondani. Viszont hatékonyan másolnak, és rettentő szorgalmasak. Alighanem Magyarországnak is jót tesznek a kínai bevándorlók. De egyelőre a nyugat marad a forrás, és nem csak technikai értelemben, hanem elvileg egy emberségesebb kultúra megteremtésében is – sajnos a gyakorlatban ezen a téren el vagyunk maradva. Ezen a téren pedig Európának sokkal aktívabbnak kellene lennie, mint Amerikának, mert más mentalitás, amit Európa képviselne, de nem sokszor jut szóhoz.
9. panamajack — 2013-12-08 13:37
@hakapeszi: az, hogy Kínábol nem sok innováció jött az utóbbi 100 évben, nem jelenti azt, hogy az elkövetkező évszázadban sem fog. Japán is olcsó másolóként kezdte az 50-es években, meg Dél-Korea is, aztán meg ugye. Meg hát az utóbbi 5000 évben valószínűleg több mindent fedetztek fel Kínában, mint bárhol máshol a világon. Az innováció és fejlődés nem örökös monopóliuma a Nyugatnak.
10. hakapeszi — 2013-12-08 14:12
@panamajack: Mi az a jelentős technikai újítás, amit az elmúlt 10/20 évben a japánoknak/koreaiaknak köszönhetünk?
A kultúráról még annyit, hogy az nem csak a társadalomtól örökölt, amibe beleszületik az ember, hanem egy belső erő is kell hozzá, amivel fenntartja/továbbviszi. Ennek a belső erőnek az intenzitása/irányultsága/fókusza stb. eltérő egyénenként is, meg népcsoportonként is, meg földrészenként is.
11. becsuszoszereles1k — 2013-12-08 16:57
3.@rammjaeger: Most fogom elolvasni a posztodat, kivancsi vagyok mennyire mentel vissza az idoben.
A korszak – Mandela korszaka, szuletesetol a bortonbol valo szabadulasaig meg valoban az „osztalyellentet” tortenelmi korszaka volt (1918-tol a peresztrojka idoszakaig). Feher politikai elit; a fekete politikai elit kialakitasa(?)-kialakulasa is ezekben az idokben tortent.
Mandela eletrajzat visszakovetve, fiatalkori mentoran (Sisuli) at, aki az o neptorzsebol (a lakossag 16 szazalekat jelento Khosza neptorzsbol valo volt – mint Desmond Tutu is peldaul), am feher telepes (bur) apatol, es akinek a nevehez fuzodik a szervezett mozgalom elinditasa, az ANC (Afrikai Nemzeti Kongresszus) nevu szervezet letrehozasaval – eljuthatunk egeszen a hugenottakig, es veluk vissza Afrikaba.
Ha jol emlekszem, Mandela – utalva hosszu bortoneveire, ahol respektaltak a szemelyet – hangsulyozta, hogy aszerint bannak veled, ahogyan bemutatkozol…
[ A nyugati/feher segitseggel kapcsolatban, halvanyan remlik, hogy valamikor a ’60-as evek vegen mintha Nigeria is kapott volna ilyet, egy modern tevekozpontot, ami technikailag egycsapasra elvonalba emelte a helyi mediat. Csak egy pelda.]
12. panamajack — 2013-12-08 16:58
@hakapeszi: „Mi az a jelentős technikai újítás, amit az elmúlt 10/20 évben a japánoknak/koreaiaknak köszönhetünk?” – ezt nem hiszem el, hogy komolyan kérdezted. Ha igen, nézz utána, hosszú lenne felsorolni például a mikroelektronika és kommunikációs technológia összes újítását (attól, hogy az Apple amerikai brand, még a komponensek nagy része keleten lett kifejleszve is, nem csak gyártva). Egyébként az úgynevezett modern termelésszervezés nagyrészt japán találmány (az már a magyar iskolarendszert minősíti, hogy az otthoni tankönyvek megállnak Taylornál…)
„A kultúráról még annyit, hogy az nem csak a társadalomtól örökölt, amibe beleszületik az ember, hanem egy belső erő is kell hozzá, amivel fenntartja/továbbviszi.” – ebben minden távol-keleti ember mélységesen egyetértene veled, és kissé lesajnáló mosollyal nézne rád… 🙂
13. hakapeszi — 2013-12-08 17:12
@panamajack: baromi konkrét válasz, pont ilyenre számítottam… ja, hogy a komm, technika összes újítása japán… nem semmi.
ismeretlenül és virtuálisan lesajnáló mosolyért nem is kell olyan messzire menni 😉
14. hakapeszi — 2013-12-08 17:22
@panamajack. az igaz, hogy a japánok sok tekintetben kirínak a többi ázsiai közül. Amúgy meg jó, hogy megint elkezdesz személyeskedni, kár, hogy a kérdésemnek semmi éle nem volt, ugyanis nem ítélkezni vagy rangsorolni akarok, hanem egyszerűen megérteni, hogy van összerakva a világ, ami körülöttem van.
15. panamajack — 2013-12-08 17:32
@hakapeszi: 1. Nem azt mondtam, hogy az összes újítás japán (és egyre inkább koreai), hanem hogy hosszú lenne felsorolni az összeset, ami japán. 2. Sok mindenben tényleg mások, mint a kontinentális ázsiaiak, de ez nem jelenti azt, hogy azok képtelenek lennének utánuk csinálni a felzárkózást (ezt Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr már bebizonyította). 3. Ennél konkrétabbat mit mondhatnék? 4. Hol személyeskedtem? Becsszóra nem volt szándékomban.
16. panamajack — 2013-12-08 17:40
@hakapeszi: Most hogy belegondolok, azt hiszem tudom mit értettél félre. Az a bizonyos „lesajnáló mosoly” arra utal, hogy bizony a nagy ázsiai kultúrák képviselői ugyanúgy magasabb rendűnek tartják magukat mindenki másnál, mint az európaiak és amerikaiak. Tehát ahogy te kissé lenézően beszélsz róluk (ezzel nem vagy egyedül, ezt hívják etnocentrista szemléletnek, és az emberiség nagy része így gondolkodik), ők kb ugyanúgy lenézik sok szempontból a „fehéreket”. Nem sértegetni akartalak, csak felhívni a figyelmedet, hogy minden csak nézőpont kérdése.
17. hakapeszi — 2013-12-08 17:54
@panamajack: akkor jó, ha nem személyeskedünk.. 🙂 én konkrét példára lettem volna kíváncsi, legalább 1-2. fontos keleti találmányra.
Nem nézem le se az ázsiaiakat, sem senki mást, egyszerűen a tények mutatják, hogy a nyugati világ eredetiség, innováció szempontjából többet tudott nyújtani az utóbbi 200 egynéhány évben, mint a többi. Mint ahogy pl. gazdasági teljesítményben a nyugat megelőz minket magyarokat, ezt se lehet elvitatni, és nem csak azért, mert szívtunk a kommunizmus alatt, de ez nem azt jelenti, hogy mi értéktelenebbek lennénk, mint ők, vagy nálunk ne lennének rendkívül tehetséges emberek. Amiben mi jók vagyunk, az pl. a zenénk, és számomra ez pl. egyáltalán nem lényegtelenebb, mint a gazdaság, sőt.
18. panamajack — 2013-12-08 17:59
@hakapeszi: Ok, akkor ami most így elsőre eszembe jut az utóbbi néhány évból : hibrid autók, LCD és LED képernyők, elektronikus könyv (először 2003-ban találkoztam vele Japánban), Blue-ray disc. És ezek még csak a „látható” innovációk. A japán munkaszervezés például forradalmasította az autó- és gépgyártást a 70-es években.
19. becsuszoszereles1k — 2013-12-08 18:09
12.@panamajack:
„@hakapeszi “A kultúráról még annyit, hogy az nem csak a társadalomtól örökölt, amibe beleszületik az ember, hanem egy belső erő is kell hozzá, amivel fenntartja/továbbviszi.”
Hat, ezt en ugy ertem, hogy: nem belso emberi erorol van itt szo, hanem adott orszag belso kulturalis (egyeb) erejerol, stabil, stabilizalt alapokrol (allapotokrol)…
20. panamajack — 2013-12-08 18:29
@becsuszoszereles1k: „Hat, ezt en ugy ertem, hogy: nem belso emberi erorol van itt szo, hanem adott orszag belso kulturalis (egyeb) erejerol, stabil, stabilizalt alapokrol (allapotokrol)…” – akkor ebben Kína és Európa kb egálban van… 🙂
21. hakapeszi — 2013-12-08 18:30
@panamajack: Köszi!
22. hakapeszi — 2013-12-08 18:36
@panamajack: igen, ezektől is sok függ, meg a neveltetéstől, de ezen kívül még van az is, hogy nem egyenlő képességekkel, irányultságokkal, hajlamokkal születik minden ember (tényleg eltekintve a félrevezető alsóbbrendű/felsőbbrendű stb. ítéletektől), és ebbe az egyéni dolgokon kívül még az adott népcsoport/ország /kontinens jellege is belehat. És az is igaz, hogy a történelem során egyre kevésbé. De attól még jelenleg továbbra is a nyugati világé a vezető szerep, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kelet és nyugat ne lenne egymásra utalva, vagy hogy amit a kelet ad a nyugatnak az kevésbé értékes, inkább egyfajta felelősséget jelent, amihez még most se sikerült egészen felnőni.
23. hakapeszi — 2013-12-08 18:37
@becsuszoszereles1k: mármint ez utóbbit neked akartam írni…
24. becsuszoszereles1k — 2013-12-08 19:15
3. @rammjaeger:
Kituno poszt! Koszonet erte!
Vegulis, ez a vegso konkluzio:
„Hát ez Dél-Afrika esetében vajmi kevéssé érvényesült – más kérdés, hogy stratégiai elhelyezkedésű, ráadásul ásványkincsekben gazdag vidékek egyébként is ritkán válnak a harmónia és béke szigeteivé.”
Viszont kiemeled szinten, hiaba van zarojelben:
„(A koszákkal kivételt tettek: két bantusztánt- Ciskei, Transkei – is létrehoztak a számukra abból az egyszerű megfontolásból, hogy a fontos közlekedési útvonalnak számító Kei folyót érdemes volt megtartani a dél-afrikai állam teljes ellenőrzése alatt.)”
Valoban lehet ez egy „termeszetes politikai” indok, de alighanem volt a hatterben ne’mi lobbi-munka is…:))
Aki professzorpizka jelen posztjahoz, a Mandela-temahoz akar kapcsolodni, jo adalekot talal a II. reszben:
katpol.blog.hu/2010/07/03/apartheid_part_2
25. hadrian77 — 2013-12-08 19:22
@panamajack:
” Egyébként az úgynevezett modern termelésszervezés nagyrészt japán találmány” ez alatt mit értesz? Volt ugye egy Ford is annak idején, a JIT és Kanban meg csak Japánban működik az ottani társadalmi berendezkedés miatt.
Az itthoni tankönyvek meg nem állnak meg Taylornál. 🙂
26. panamajack — 2013-12-08 19:32
@hadrian77: „a JIT és Kanban meg csak Japánban működik az ottani társadalmi berendezkedés miatt” – na ez az ami nem igaz. Manapság minden magára valamit adó (nem csak autó) gyártó alkalmazza ezeket, vagy valamilyen adaptált formáját.
27. becsuszoszereles1k — 2013-12-08 19:47
23. @hakapeszi: Ez a fajta felelosseg orok dilemma; mint az, hogy ket sivatagban rekedt hogy ossza el a maradek vizet…
De amig egyaltalan felmerul a felelosseg kerdese, addig nincs veszve a dolog (az ember).
28. hadrian77 — 2013-12-08 20:21
@panamajack: ez az, hogy adaptálja. Mivel gyakran járok ilyen helyeken, azt is tudom milyen ez az adaptáció. Ezek csak formailag JIT meg Kanban rendszerek. Mert errefelé a JIT csak a gyárkapuig tart, a beszállítót már kötelezik a magas készletre, vannak lokális JIT meg Kanban rendszerek de az egész láncban sosem érvényesül.
29. panamajack — 2013-12-08 21:47
@hadrian77: A keletiek sem egy az egyben veszik át, hanem adaptálják a Nyugat vívmányait. Viszont a lényeg éppen ez: kölcsönösen befolyásoljuk egymást és tanulunk egymástól. Valamint versenyzünk egymással. És már régen nem egyértelmű, hogy ki áll nyerésre. Valószínű amúgy, hogy nem is igazán számít, a lényeg az, hogy a tudományos és technológiai haladás gyorsabb legyen, mint a Föld eltartóképességének a romlása, mert ha nem, mind elpusztulunk…
30. becsuszoszereles1k — 2013-12-09 00:50
@panamajack:
„…kölcsönösen befolyásoljuk egymást és tanulunk egymástól. Valamint versenyzünk egymással. ”
Errol most eszembejut egy csoportjatek, eszkozokkel, szabalyokkal, moderatorral, nomeg resztvevokkel. Ez egy teszt-jatek:(. [Amugy az eset szemlelteto, virtualis teszt volt.]
Csak a lenyegre emlekszem:
– tobb szinre felosztott jatekterep, mindenkinek egy szin (terulet);
– kozepen ugyanennyifele szinu zseton (vagy palcikak?);
Szabaly: az gyoz, aki elsokent kiszedi kozeprol az osszes sajat szinu zsetonjat;
Kezdojel nem volt, hacsak az nem, amikor a moderator befejezte a jatekszabaly ismerteteset;
Wa…:))
Mindenki magabiztosan szedegette a sajatjait (az ugye csak az ove), idoben pedig temposan, hiszen ez volt a kiiras.
Az egyik jatekos villam tempoban gyujtotte be a maga szineit, majd a tobbieket is…tetemes idegen keszletre tett szert, mire minden jatekos lohalalaban elkapkodta a magaet, azt a nehanyat, ami meg maradt – sot, idoben o lett az elso…o gyozott.
A jatekszabaly nem tiltott semmit, de nem is kotelezett semmire…egyedul a konkret jatek gyozelmi feltetelet hatarozta meg; vagyis a jatek celjat: gyozni.
De mint kiderul, gyozni, a legkomplexebb feladat.
A moderator leallitotta a jatekot (mert ez hogyan folytatodna elesben, az eletben? akar az egyenben, akar a tarsadalomban?: vagy megadas vagy haboru vagy kompromisszum? es mert az asztalnal eppugy veszesen emelkedtek az indulatok!); a „belso moderator” kifejtette, hogy ismerte a jatekot, es most mindenkinek visszaadja a zsetonokat.
31. grossartigli — 2013-12-09 13:10
Professore,
egy dél afrikai kollégám, amúgy trublue fehér szerint az élet arrafelé egyáltalán nem romlik, sőt. Mióta a feketéket nem (rab)szolgának, hanem simán fogyasztónak nézik, határozottan megindult a détant és társadalmi kiegyenlítődés.
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.