Szélhámosság, svihákság, kucséberkedés

Posted on 2015-02-27 by professzorpizka

Rogán Antal jó politikus. Igen, tudom, most mindenki hörög, de hallgassuk csak meg a megszólalását Buda-Cash ügyben: Ez egy szocialista brókerbotrány, Bajnai Gordon embereinek vezényletével.

Hagyjuk most azt az apróságot, hogy kb 2007 óta Magyarországon nem lehet tízmilliónál többet lopni a Fidesz tudta és beleegyezése nélkül, 2011 óta meg egy csomag cukorkát se, így nehezen képzelhető el, hogy ha tényleg százmilliárdos lenyúlásbiznisz működött valahol, akkor az illő jattot abból nem adták le a Fidesznek. A Fidesz kérem jól szervezett famiglia, nem valami amatőr bűnbanda.

Fontosabb dologról van itt szó.

Rogán azért jó politikus, mert 1) megérti a habonyismo legfontosabb üzenetét (ha valaki nem tudná, a habonyismo a gyurcsányismo-ból fejlődött ki, de annál jóval univerzálisabb) 2) a magyar ember ősi ellenérzésére játszik rá, amelyről itt fogok most értekezni.

Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki amolyan Hacsek és Sajó jelleggel mindig közéleti témákról kérdezget engem, de olyan lelkesen, hogy néha remélni kezdem, hogy dossziémnak valami jobb fedőneve van a megfelelő helyeken (Okoskatörp, Tudálékos Tódor, Gigantophallus elegans).

Na ez az ember mondta nekem, hogy „Hát igen, a tőzsde az szélhámosság, svihákság, kucséberkedés”

Ez az az alapgondolat, amely Magyarországot sajnos áthatja. Vulgár-gazdaságtörténeti áttekintés következik, Panama, te csapjál egy pálinkát vagy valami egyéb sárkányölőt előtte, mert elég vastag ecsetvonásokkal operálok majd.

Tehát az úgy van, hogy ha az emberre rászakad a vagyon, de nem tudja, hogy mit csináljon vele, akkor egy dologra tud vágyni: több vagyonra. A spanyolok több inka aranyra, a török janicsárok több és új földekre. Mészáros Lőrinc újabb sertéstelepekre, Rogán Antal újabb szobákra és pasaparkokra, a talpas fideszes legalább egy kertes házra valami jobb helyen.

Ez a vegytiszta feudalizmus, ahol a jószágból származó jövedelem növelése nem lehetséges (sőt tilos) hanem csak a jószágból magától származó jövedelmet lehet beszedni (el lehet adni az aranyat, be lehet szedni a paraszttól a dézsmát, elvinni a tyúkjait).

Itt már tartott Európa boldogabbik felének gazdasága…az 1500-as években. Aztán különböző helyeken, különböző időkben bekövetkezett két dolog: 1) a föld tulajdonosa több pénzt akart keresni a földdel mint addig (és megjelentek olyan dolgok, mint az angliai bekerítések és a vetésforgós művelés) 2) ehhez szüksége volt tőkére és megjelentek olyan ágensek a gazdaságban, aki tudtak tőkét adni, és abból volt vagyonuk, hogy a tőkéjüket forgatták.

(apró kitérő: igen, ezek a zsidók voltak, miután a termelési tényezők közül – hogy adjunk a marxizmusnak is – a föld birtoklásából ki voltak zárva, a munka és a tőke intenzív használatával érvényesültek…de ez itt nem a Herzl Tivadar emlékpályázatra íródik, úgyhogy ugorgyunk)

A földesúr nagyon nem bízott ezekben az alakokban. Szélhámos, svihák kucséberek ezek- gondolta, de a fene vigye el, ha kölcsönvett tőle pénzt, és tanácsaira hallgatva szövőgyárat csinált, akkor az addig, nagyjából élelmiszerre elegendő birtoka hirtelen kőkeményen profitábilis lett, pénzt hozott, és az addigi cifra nyomorúságot felváltotta a pénzbőség, az ecetesedésnek indult, ezért mézzel felforralt bor helyett hirtelen lehetett Asszam vagy Ceylon teát inni, de ami ennél fontosabb, a pénzzel be lehetett szállni egy teaszállító klipper beszerzésébe. Ez elég kockázatos dolog volt, mert tíz klipperből hármat-négyet elnyeltek az Üvöltő Negyvenesek, a Jóreménység foka körüli állandó nyugati orkán korbácsolta viharok. Ha viszont körbeért a klipper, akkor a részesedés a tearakományból az ősi birtok hetvenévi jövedelmét hozta, előre, készpénzben.

A kapitalizmus kialakulásának többi lépését és fázisát most nagyvonalúan kihagyom, mert írásom témája az a változás, amely lejátszódott a földesúr fejében. 1) kilépett abból a paradigmából, hogy a pénzkeresés az huncut dolog 2) kockáztatott 3) kénytelen volt megbízni olyanokban, akiknek a hetvenhetedik ősével az ő hetvenhetedik őse nem harcolt együtt a Szentföldön, az ikszedik keresztes hadjáratban.

A mai nyugati, kapitalista társadalom alapja ez a bizalom. Megbízunk egymásban, mert mindketten pénzt akarunk keresni, és ez csak akkor fog menni hosszú távon is, ha nem vágjuk át egymást. Őszintén (nagyjából…) feltárjuk egymás előtt üzletünk kockázatait, és ha az egyikünk pénzt kap a másiktól azt pontosan törlesztjük.

Ez a bizalom az alapja a tőzsdének is. Ott már sokszor nem is ismerjük az a gentlemant, aki a pénzünket elkéri. Egy dolgot tudunk róla: gentleman, tehát nem hazudott, az üzlete pedig valamilyen mértékben kockázatos, tehát úgy adtuk oda neki a pénzünket, hogy tudjuk, van arra esély, hogy sose látjuk viszont.

Na ehhez képest Magyarországon a szinte korlátlan mennyiségű pénzhez hozzáférő Rogánok, Habonyok, Lázárok még mindig ott tartanak, hogy munkával, szaktudással, kockázatvállalással pénzt keresni szélhámosság, svihákság, kucséberkedés. Nagyobb bűn, mintha az ember Bajnai Gordon lenne.

Ja, hogy ezért a csóróság az ország osztályrésze? Hogy lassan a szlovák és a román földesúr is összegründolja a beugrót az első, Indiába tartó gőzös részvényeire? Hogy a legszebb Gucci táska is csupán egy büdös medvebőr a rosszul fűtött, ócska, romos vár kormoló kandallója előtt?

Ez a mi nemzeti, büszke nyomorunk. Dicsőséges. Nem holmi szélhámosság, svihákság, kucséberkedés.

18 hozzászólás

1. flashbang52 — 2015-02-27 11:00

Hőforrás élettannal foglalkozó barátom negyedik felesége titkos ügykezelő az Állami gumitalpú hivatal harmadik ügyosztályán. Szalonkázás közben arról mesélt, hogy a fedőneveket direkt úgy válogatják, hogy véletlenül se utaljon a célszemély valódi nevére vagy munkájára képességeire Úgyhogy az aktád fedőneve valószínűleg Faék, esetleg Német Szilárd, vagy Bálint Antónia 🙂

Mostanában filmesztétikával is foglalkozom 🙂 Alátámasztandó a leírtakat a becstelen bróker annyira atipusos figura, hogy ha valahol előkerül egy, akkor úgy néznek rá mint a marslakóra vagy filmet forgatnak róla mint a marslakókról (a Wall street filmek főgonosza kb egyenlő a Mason testvérekkel vagy Hasfelmetsző Jackkel ) de bukása mint figyelmeztető jel mindíg benne van a filmben még ha a Buliwúdi dramaturgia szerint néha csavarnak rajta egyet és megmenekül ( de nincstelen lesz elveszti állását egzisztenciáját, vagy megy a korrekciós centerbe ha rövid időre is)
Mindemellett rájöttem a Gucci táska titkára is A 2009 és 2013 között készült lövöldözős/baszós/autózós filmekben pont ilyen táskában találja meg/ viszi el/ rejti el a főhős/nő a 3 millió dolláreszt ( mert jellegtelen formájánál fogva senkinek nem tűnik fel, mert annyira metrosex design hogy feminin urak és tökös hölgyek is nyugodtan cipelhetik. A pénz pedig mindig 3 millió 🙂 Pont annyi fér bele. Úgyhogy kérem az adóhatóságtól a nyomravezetőnek járó jutalmat 🙂

18 hozzászólás

Szólj hozzá