A menedzsmentről 1.: Kik vogymuk?

“Tudja mérnökúr, az régen úgy volt, hogy nálunk a LÓVÁTI-MATESZ Nyikoripari Vállalatnál gyártották régen a legjobb égigérő vasnyikorgókat, jobb volt, mint a Siemens! De aztán valahogy nem vették és vették inkább a nyugati szemetet”

 

Ugye hányszor hallottuk már ezt?

 

És ugye, hogy hányszor hallottunk fejtegetéseket a hülye menedzserekről, akik ellopják a céget, rózsaszín ingben páváskodnak, és valójában semmihez sem értenek?

A menedzsment szakma, amely képzettséget, látásmódot igényel művelőjétől. A jó menedzsment ma, 2015-ben bármilyen szervezet sikeres működésének elengedhetetlen feltétele. Sorozatunkban, amely jelen állás szerint legalább három részből fog állni, kiváló szerzőtársammal, a hozzám hasonlóan MBA diplomás Panamajack-kel igyekszünk a menedzsmenttel kapcsolatos közkeletű félreértésekből minél többet eloszlatni.

Történelmi bevezetőnkben nem megyünk vissza a régi egyiptomiakig, sőt a nemzetközi kitekintés is majd később lesz. Csak a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországára látogatunk.

Már vége van az ötvenes-hatvanas évek analfabéta segédmunkásait elnöki-igazgatói székekbe repítő dühöngésének, lassan mindenhova jut a már a szocializmus idején felnőtt és tanult vezető munkaerő.

A mai, menedzsmenttel kapcsolatos félreértések nagy része abból származik, hogy a magyar közvélemény, ezt a hetvenes-nyolcvanas években fellépett réteget („technokraták” ha úgy tetszik) azonosítja a menedzserekkel. Holott ezek az emberek (hacsak maguktól nem volt ilyen tehetségük, vagy nem képezték tovább magukat) nem menedzserek, hanem magas szinten képzett üzemeltetők.

Az üzemeltetés a menedzsment egyik aprócska, igaz nagyon fontos ágazata. Azon a menedzseri szinten, ahol az elsődleges feladat valaminek a működtetése, valóban sokkal többet érünk egy kicsit kevésbé kocka mérnökkel, mint egy “tiszta” menedzserrel. Tény, hogy ezen a szinten érteni kell a géphez, annak az olajfogyasztásához, az olajbeszerzés időbeni megszervezéséhez. Ha tudjuk, hogy a kettes üzemegység várhatóan szerda délután kettőkor jelenti készre a sorban következő vasnyikorgót, akkor jó üzemeltetőként szólunk, már pénteken a fuvar-részlegnek, hogy diszponálják oda szerdára a vasnyikorgó-szállító trélert, hogy a csütörtök reggeli műszak már úgy vegye át a kettes üzemegységet, hogy a szerdai délutánosok a vasnyikorgót kiadták, szerszámok a helyükön, az üzem padlója pedig olajfolt-mentesen ragyog. Ha netán tönkrement volna valami, azt a szerda esti rovancsolás során megtudjuk és csütörtök délre megérkezik a pótalkatrész.

A szocializmus gazdasági modelljének egyik jellegzetessége (és hibája) hogy élesen szétválasztotta a tervezési és a végrehajtási területet.

A fenti üzemvezetőnek nem kell azzal foglalkozni, hogy kell-e a világon bárkinek a világszínvonalú magyar égigérő vasnyikorgó. Nem kell megnéznie szakmai fórumokon, hogy a jövőben inkább a fémötvözeten kell fejleszteni, vagy a hangosabb nyikorgás előidézése a piaci trend. Nem kell elemeznie, hogy elegendő, vagy épp sok, esetleg kevés munkaórát fordítanak az égigérő vasnyikorgó előállítására, vagy lehetne fele ennyi bérköltséggel csinálni? Nem kell végiggondolnia, hogy a cég esetleg jobban járna, ha a mostani egyféle modell helyett esetleg más néven gyártana egy olcsóbb, kicsit gagyibb fajtát. Nem kellene-e a kísérleti műhelyt kiszervezni és LÓVÁTI-MATESZ Speciális Vasnyikorgási Megoldások néven és egyedi megrendeléseket teljesíteni hatszoros áron?

Vajon nem kell-e esetleg a cégnek átnézni a beszállítókat, egyiket felvásárolni, vagy épp ellenkezőleg, versenyeztetni őket? Nem kell megfelelő cégektől elemzéseket rendelni a vas árának világpiaci alakulásáról, és most mikor olcsó a vas, lekötni a jövő évi és azutáni nyersanyagigényt, mert azzal költséget lehet majd csökkenteni, anélkül, hogy embereket kéne kirugdosni. Még számtalan dolgot nem kell csinálnia, de a legfontosabb:

Nem kell információhiányos helyzetben dönteni.

A menedzser ugyanis, ha jól képezték ki, két dologhoz ért nagyon. Az egyik az információhiányos döntési helyzetek leküzdése, a másik pedig az, hogy a vállalatot a helyesen felmért cél elérése érdekében vezeti.

A hagyományos magyar üzemtani képzés ezt a két dolgot nem tanítja, mert a LÓVÁTI-MATESZ (egyébként kiváló) egykori vezetőinek a feladata nem a vázolt komplex helyzetek és döntések meghozatala volt, hanem az, hogy a rájuk bízott üzemet magas szakmai színvonalon vezessék.

A szocializmus elválasztott tervezési-végrehajtási modelljében a stratégiai döntés és az elméleti tervezés elvált a végrehajtó szinttől. Az állami vállalatok statikus szervezetek voltak, amelyeknek a vezetői nem akarták a cégeket újrapozícionálni vagy radikálisan átalakítani. Érdekük elsősorban a működés fenntartása, a status quo óvása volt.

Nagyobb probléma, hogy másféle vezetési ismereteket nem is nagyon oktattak ezekben az évtizedekben. Aki tanult vezetést, az politikai vezetést tanult, de nem tanult elemezni, az elemző nem tanult tervezni, a tervező nem tanult végrehajtani, és így tovább.

A magyar gazdaság többek között azért is zuhant akkorát a rendszerváltás után, mert a vezetői garnitúra (igen, a szuperokos “technokraták”) nem volt arra kiképezve, hogy önállóan döntést hozzon. Nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy nem a Tervhivatal dönti el jól-rosszul, hogy a LÓVÁTI-MATESZ koncentrál arra, hogy minél olcsóbban gyártson, vagy épp ellenkezőleg rámegy a ritka és drága termékekre. Nem foglalkoztak azzal, hogy mi lesz az értékesítéssel, hiszen az se volt sose az ő feladatuk.

A rendszerváltás utáni első évtized nagyjából arról szólt, hogy kik is legyenek a magyar vállalatvezetői réteg.

A külföldről küldött menedzserek, akik nagyon nehezen tudták a vezetői döntéseiket átnyomni a létező struktúrákon? (Nem véletlen, hogy annyi zöldmezős beruházás indult akkor, és indul azóta is. Egyszerűen olcsóbb felépíteni valamit, mint hetente megmagyarázni a negyven éve főmérnök uraknak, amit akarunk. Innen ered az „ezek mindent leromboltak” mítosza)

A magyar technokraták? Ők ugyan nem, mert ha kiválóan is tudott bánni a gyárával, a fentebb tárgyalt menedzseri döntéseket kevés kivételtől eltekintve nem tudta meghozni, így fel kellett adnia az önálló működést és csődbe menni, vagy betagozódni valami multiba.

Ahogy a Szovjetunió utódállamaiban is nagyon szép karriert futottak be az egykori politikai tisztek és csekisták, úgy nálunk is nagyon sok ügyesen helyezkedő, a politikai alkukban otthonosan mozgó ember kezébe került sok korábbi állami tulajdon.

A rendszerváltás utáni idők második fele pedig sajnos arról szólt, hogy már tisztességesen üzemeltetni se ment, maradt az ügyeskedés, és a maradék felélése.

Az, hogy az üzemeltetéshez képest mi is a menedzsment, hol és hogy tanítják, hogy megy ez külföldön, és milyen aktuális problémái vannak, majd leírjuk a következő részekben.

 

41 hozzászólás

 1. stoppos — 2015-05-05 15:50 

Az egyik barátom ment el egy nagy magyar céghez megbeszélésre, ahol elmondta, hogy 10 éve foglalkozik PRINCE2 projekt menedzsmenttel. Ekkor a helyi tótumfaktum közölte, hogy itt náluk is mindenki ért a PRINCE2-höz, tavaly vezették be. Tsa-Bumm…

 2. noirp — 2015-05-05 16:01 

@stoppos:

eredetileg nem Ba Dum Tss?
tuuudom, kegyetlenül fogom a lényeget 🙂

 3. becsuszoszereles1k — 2015-05-05 17:14 

A ’70-es evek alias “gazdasagi reformok”/Nyers Rezso” korszak talan legnagyobb (politikai) probalkozasa volt a Tatai Ilona vezerigazgato nevevel femjelzett, kvazi nyugati tipusu’ vallalat-menedzselesi kiserlet (Taurus):
– piackepes(export>>nyugati export) aru/piac (specialisan: diagonal abroncs; nagyszelessegu – ontozocsatornazashoz – folia; and… ovszer…)
– megbizhato partnerseg
– jo hirnev (PR)
– reprezentativ (europeer/magasan kvalifikalt) vezetoi kar
[Vigyazat! Me’g boven a szocializmusban jarunk! Nem ennyire vegytiszta a dolog, de speciel itt, az arculatot es a tudast tekintve: de.]

 4. becsuszoszereles1k — 2015-05-05 17:27 

@becsuszoszereles1k:
Elnezest: dr. Tatai Ilona

 5. flashbang52 — 2015-05-05 18:51 

@becsuszoszereles1k:

Az urban legend szerint a Taurus gumigyár bölcsödéjének falára az volt írva, hogy a ” Selejt bosszúja ” 🙂

 6. yenoee — 2015-05-05 20:00 

“A szocializmus gazdasági modelljének egyik jellegzetessége (és hibája) hogy élesen szétválasztotta a tervezési és a végrehajtási területet.”

Ezt eddig csak a saját területemmel kapcsolatban tudtam (építőipar). Nem is gondoltam volna, hogy ennyire általános szemlélet volt…

 7. hadrian77 — 2015-05-05 20:09 

Ahol nincs verseny és érdemi nyomás ott könnyű szétválasztani a tervezést és végrehajtást.

 8. marcipan — 2015-05-05 21:40 

tetszőleges menedzsment egyetlen feladata, h ne őrüljön bele a többpénzkell-nemadunktöbbpénzt-holapénz össznépi körtáncba.
illetve megjegyzem, aki kiejti azt a szót, h agilis, megkövezem.

 9. becsuszoszereles1k — 2015-05-05 21:48 

@flashbang52:
Nem mindenki volt ab ovo’ prezervativ-meos! 😀

Viszont erdekes volt az a meos szaki, aki egesz eleteben csak gyalogolt es futkosott mint Tauruszos dorko'(*) gumitalp tesztelo” egyed. 🙂 Az ilyesmi mindig csodalattal toltott el… [Hasonlo volt meg a playboy tipusu kozuleti mosdo folyekonyszappan feltolto” maganzo’ sracok.]

Ipar- es kulturtortenetileg:
(*) dorko’=egyszerubb tipusu’ sportcipo”, amelyet tornaciponek hivunk legjobb esetben (azt is csak videken, a multszazadban), eredetileg tavol-keleti (kinai) gyartmany volt, kesobb (paralel) a vietnami papucs tulszarnyalta minosegben;
____
Razummolva ujra a temara:
“úgy nálunk is nagyon sok ügyesen helyezkedő, a politikai alkukban otthonosan mozgó ember kezébe került sok korábbi állami tulajdon.”
Amint az elobb keresgeltem a neten Ilonkat illetoen, latom, a sok regi jo ismeretsegi toke nem veszett el – legalabb megelhetesi tulelesre eleg volt, meg valahogy az jart, mint tudjuk.

Ami meg a renccervaltas utani felelest illeti – kozben azert lehetett meg egy kis kozeleti toket kovacsolni (vulkanizalni)…
Ezt az egyeni komplex toket 40-46 ev alatt lehetett folyamatosan fejni kezdve az egyetmista gyerek nyaron ide-oda (jo helyekre, amerre majd haladni akar, meg a szulo is) bedugdosasatol (jovoepites) jelenlegi poziciojaig, beleertve az onoka (gyermek gyermeke) megalapozott elete’t, so’t, alighanem mar a dedunokaet is meg anno 40-46 evvel korabbrol, es aki mar kb. sikeres kezdo remenyseg egy igeretes palyan, tehat az ukunoka is mar minimum boldog egyetemista…hm? 🙂
Aki ily modon nem birt labdaba rugni, amikor lehetett (volna), az most par evszazadra nem vesz reszt a tombolan… 😀

 10. Tromb74 — 2015-05-05 21:54 

Hű, ez nagyon izgalmatosnak ígérkezik.

 11. becsuszoszereles1k — 2015-05-05 22:03 

8.@marcipan:

Haat, ez az! Tetszoleges menedzsment vegye magara az ossznepi kortanc keresztjet! 😀

 12. becsuszoszereles1k — 2015-05-05 22:11 

10.@Tromb74:
Noirpova megalapozta mar a libidot (hogy flashbang52 “a jo porno hozadeka” otlete’t tovabbvigyem) – igy a napokban (nem hiaba) vartam @marcipan berobbanasat egy hatarozott “Korai a m@gomles!!” vagy hasonlo toltesu mondattal… :-O Alakul.

 13. flashbang52 — 2015-05-05 22:47 

@marcipan:

Hát jah. Ha megnézed a vonatkozó magyar hivatkozásokat a menedzsment előtörténetéből csak annyi jött át, hogy hogyan építettek ( agilis 🙂 manágerek az emésztési folyamat végéből kacsalábon forgó várat. Ha elő tudnám bányászni projektmendzsment könyvemet (valahonnan) akkor csak olyan dolgokat találnék benne mint Vagdalthús hadművelet, a eritreai kikötő megmentése,vagy a Polaris rakéták. Szóval a korabeli magyar felsőoktatás is ezt plántálta beléd, hogy a menedzser ( agilis fajta ) csak oda kell ahol sz@r van a repülő sütiben ( vö palacsinta) vagyis. no pénz, no forrás no szakértelem, vagy ha van akkor szétszórva de !!!!! No problemo majd jön egy ( agilis) manager team és megoldja pénz nélkül pusztán szervezéssel. Maradtam ( agilis) tisztelettel 🙂

 14. untermensch4 — 2015-05-06 00:15 

@becsuszoszereles1k: Nekem úgy rémlik az “új gazdasági mechanizmus” 1.0 verziójában még volt némi halvány ötlet az üzemegységek önállósítására. Ez lett a politikai játszmák kifutása után a “melléküzemág” kötelező önkéntes jelleggel. Az említett technokrata tsz-vezír hogy letudja a kötelezőt, csinált egy ládagyárat ami ráfizetésesebb volt mint maga a tsz de legalább kisebb. Az egyik menedzser-vénájú meg a gépállomásból csinált mellékesen autójavító műhelyt mert évente keveset kellett traktort javítani ám közel s távol nem lehetett jó autószerelő műhelyt találni.

 15. hadrian77 — 2015-05-06 07:49 

@marcipan: agilis ne mjó? legyen inkább lean? 😛

 16. hadrian77 — 2015-05-06 07:52 

Valahol ebben ap roblémában gyökerezik az is, hogy a rendszerváltás óta felfutott családi vállalkozások nem tudnak egy generációváltást levezényelni a vezetőségben.

 17. marcipan — 2015-05-06 08:23 

@hadrian77:
@flashbang52:
naggyon viccesek vagytok:)
a gyakorlatban annyit jelent, h “nem mondjuk meg, h csináljuk bibibííííí”, ami kissé megnehezíti a jó hangulatú munkát egy olyan megbízóval, aki rendszertervek megírását kérte. legalábbis annak, aki beszorul egy bibibíző fejlesztő és az enyhén növekvő frusztrációval bíró megbízó közé :))

 18. noirp — 2015-05-06 10:09 

@hadrian77:
Szerintem a probléma elsimítására hívjunk össze coachokat 😀

 19. komojtalan — 2015-05-06 10:14 

Értem én hogy nem akartál egy valamit kipécézni, de ez a vasnyikorgó honnan jött :-)? Amúgy igen, az eladás egy külön szakma, én ügynökként csúnyán megbuknék, de nem is kísérletezem vele. Egy felső vezetőnek nem kell mindenhez értenie, egy dologhoz kell igazán: A megfelelő munkatársak kiválasztásához és ez az ami magyar cégeknél elképzelhetetlen, legfőképp állami cégeknél. Persze egy jó AGILIS 🙂 vezető megoldja.

 20. hadrian77 — 2015-05-06 10:30 

@noirp: persze egy jó power point nélkül semit sem ér az egész! Erre már az amerikaiak is rég rájöttek. 🙂

http://www.theguardian.com/world/julian-borger-global-security-blog/2010/apr/27/afghanistan-microsoft

 21. kszabo — 2015-05-06 11:12 

A nyugati szemléletű mérnök menedzsernek az a jó megoldás, amitől hízik a bankszámlája. Az sem zavarja ha többször ugyanabból a forrásból. A Baumax se a kellően megalapozott döntések sorozatának példaképe. A vevőnek főleg ha állami(köz) pénzből fizet, ugyanolyan jó tárgyalónak kellene lenni ipari szinten, mint a szállító cégnek. Erre kevés példa akad, pedig sok Baross Gábor kellene a mai világban. http://mkka.hu/historia/hiressegek/barossgabor

 22. flashbang52 — 2015-05-06 12:06 

@marcipan:
Mondjuk ebben teljességgel igazad van. De a menedzsment is elkövet azért mindent , hogy túlmisztifikálja a saját szerepét kezdve az “nem értek semmihez de ösztönös zsenitől” a mi mindent tudunk a PMBOK-tól kezdve a DIN 69901-1 keresztül a PRINCE-2 ig . Szegény megbízó csak kapkodja a fejét és örül, hogy lesz itt rend, meg aranytojás! A fejlesztő meg kb… az anyádat… félmosollyal jelzi, hogy nélkülünk próbáld meg kötsög… Aztán jön az angol kifejezés cunami kezdve a míítingen -póver pointon keresztül a kócsig ( Józsikám te tudod az meg mi a f@sz? Nem arról volt szó, hogy manágerek mindent elintéznek) Majd projectek a szinergikus hatások és GANTT diagramok kavargása. ( azt is agyon kellene lőni aki feltette a youtube -ra hogyan készítsünk GANTT diagramot wordben meg excellben 🙂 ) Még semmi el sem kezdődött de a jó hangulatú munkavégzéstől már igen messzire kerültünk.

 23. becsuszoszereles1k — 2015-05-06 12:22 

13.@flashbang52: Ez az uj, szocialista tipusu’ tom&valsagmenejerry volt… [teremteni! a semmibol!]

14.@untermensch4: Ad absurdum a praktikus disznohizlaldak is ilyen mellekuzemagak voltak vegul is (ha sereghez, korhazhoz, mas terapias es/vagy nagy letszamu szervezethez volt rendelve; egy gyakorlottabb helyi hentes ranezesre megmenedzselte a moslek/kolbasz-koefficienst)…

[3.@becsuszoszereles1k: Igazabol a radial (cord) abroncs volt a meno, kulonleges terhelesre plane.]

 24. noirp — 2015-05-06 12:38 

@flashbang52:
Taps a hátsó széksorból.

 25. panamajack — 2015-05-06 12:39 

@flashbang52: erre szoktam mondani, hogy Magyarországon minden úgy néz ki, mintha, de semmi sem az, ami.

 26. noirp — 2015-05-06 13:13 

@panamajack:
Így, ahogy mondod.

 27. becsuszoszereles1k — 2015-05-06 13:19 

24.@noirp
negykezes taps (ha mehet)! 🙂

 28. flashbang52 — 2015-05-06 13:22 

@panamajack:

Mi vagyonk Európa legnagyobb Patyomkin falva 🙂
(Bár ez nem jó hasonlat mert a Patyomkin falvak tényleg léteztek és nem csak műmájerkedés volt 🙂 )
Akkor legyen inkább így : Mi vagyunk az EU legnagyobb Kidzsong tong falva 🙂

 29. becsuszoszereles1k — 2015-05-06 13:31 

21.@kszabo:

A gyakorlat is vastagon ezt igazolta, pl. amikor kilometereken at teritettek a fent nevezett foliat (szinten a gyarto szakemberei), mogottuk, lo”tavon kivul peniglen a berberek szeletelve gongyolitettek azt fel maguknak…
Mire a mieink hatraneztek, mar csak egy buxtarcat csattogtato termetes a’rnyat la’ttak az alaereszkedo horizonton. Hallani nem lehetett milyen nyelven karomkodik, de velhetoen nem Csapnal fizetett koromban… 🙂

 30. marcipan — 2015-05-06 21:30 

@flashbang52: a szinergiát ne bánccsad má, ha már semmi ötletem nincs, mit mondjak, miért is pakolászok a gondosan tervezett költségvetésben hetente pár száz milliót ide-oda, akkor a jó öreg bullshitgenerátor mindig a “szinergiák kiaknázása érdekében tett erőfeszítéseink és kutatásaink eredményeire alapozva” mondatot dobja ki 😀

 31. panamajack — 2015-05-06 22:01 

@marcipan: proaktív.

 32. marcipan — 2015-05-06 22:24 

@panamajack: ha nincs kutatás se, jól jöhet. kösz :))

 34. untermensch4 — 2015-05-07 07:23 

@marcipan: hektikus kumulatív diverzifikáció

 35. hadrian77 — 2015-05-07 09:45 

@marcipan: a komparatív előnyöket vétek lenne kihagyni. 🙂

 36. marcipan — 2015-05-07 10:03 

milyen segítőkész itt a társaság, egy hónapra megoldottátok az életemet 🙂

 37. flashbang52 — 2015-05-07 11:58 

🙂 Akkor itt kell megemlékeznünk nagy kedvencemről az “átfogó megközelítés”-ről ami még az EU -n belül is mindent visz “comprehensive approach” néven. Ha egy itthoni vagy EU megbeszélésen nem hangzik el legalább 17 -szer vagy nem szerepel minden második mondatban a “non paper” papírokon akkor sz@rt sem ér az egész 🙂 Kb olyan hatással van rám mint marcipánra az agilis 🙂 Ahogy elhangzik, a neurontranszmitter szintem hirtelen megemelkedik és elkezdem fixálni az előadó fedetlen és ruhával kevésbé fedett meridiánjait és vitális pontjait (mind a 108-t) !!!! a Kyusho jitsu és a Krav Maga kézikönyvek alapján ) 🙂 Miközben a Gyalog galopp vonatkozó képsorai jönnek elő

– Kivágni egy fát egy heringgel? Ez nem lehetséges.
– Óh!
– Ne mond ki ezt a szót.
-Milyen szót?
-Nem tudom megmondani neked. Van egy szó, amit a lovagok, akik
azt mondják, hogy NI! nem hallhatnak.
– Hogy tudnánk nem kimondani ezt a szót, ha nem mondod el, hogy
melyik az?
-Megint kimondtad!
-Mit, azt, hogy “az”?
– Nem azt, hogy “az”.nem az, nem az.
– Az “az”-zal semmi gond sincs, tehát kiszabad mondanod.
-Uram, Sir Robin érkezik
– Megint kimondtad…
-Ne mond ki a szót!
– Ne mond ki a szót! Nem hallhatjuk! Ne…
– Ó hagyjátok már abba..
-Mind kimondták a szót…
– Hagyd ezt abba! Áhhh… Kimondtam…
– Ez a hülye kimondta… Áhhh.. Ez nem igaz, mi is kimondtuk. Már
megint…
…Arthur int Bedevere-nek és Robinnak, elindulnak, és ott hagyják a szánalmas NI lovagokat ….

 38. flashbang52 — 2015-05-07 12:23 

Elnézést …Marcipán.. a kisbetűért ..Büntetésül kétszer megnyomtam a Wab- 4 akupresszúrás pontomat 🙂

 39. noirp — 2015-05-07 12:27 

@marcipan:
Ez az ún comment coaching módszer. Nagyon innovatív, az 5W és az 5S segítségével bármely kommunikációs kulcsfeatúrákra azonnal ráapplikálható megközelítés. Magyarországon ez még alig ismert: eddig csak 2 517 HR-est és műkörömépítőt képeztek át comment coaching expertté.

 40. noirp — 2015-05-07 12:30 

@flashbang52: “Büntetésül kétszer megnyomtam a Wab- 4 akupresszúrás pontomat”
Nyugtass meg, h. azért még lehet gyereked 🙂

 41. flashbang52 — 2015-05-07 16:06 

@noirp:

Az még igen, 🙂 ( csak az asszony meg ne tudja) de a Wab 4 pont kétszeri megnyomása a shaolin papok szerint 82 éven belül legalább egy napfogyatkozást és gyors szemöldök összenövést okoz, ami Kína egyes vidékein rosszabb mint ha az anyját szidnák Zhōu Ēnlái elvtársnak. 🙂
A nyugati orovostudomány szerint ennyire nem súlyos, de arra van bizonyíték, hogy Dan Bilzerian 2 napig nem aludt egyedül amikor megnyomták neki a Wab 4-t 🙂

https://www.youtube.com/watch?v=H_TqFfedfQM

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.