Kirill Gerstein, Kirill Gerstein, Kirill Gerstein

A jó öreg Vlagyimir Horowitz szerint van zsidó zongorista, homokos zongorista, és van rossz zongorista. Ő már csak tudja, hisz nagyon, nagyon jó zongorista volt, a valaha élt egyik legjobb.

A fenti trichotómia alól nagyon kevés kivétel van, általában az arrogáns, kibírhatatlan zseni, hogy az est karmesteréről, Kocsis Zoltánról is szót ejtsünk.

Ilyen előzmények után talán érthető, hogy miért vártam annyira a festői Voronyezsben született, de mára Amerikában élő zongoraművész játékát, aki Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyének ritkábban játszott korai változatát adta elő.

A hosszú zongoraverseny az egyik kedvenc műfajom, amennyiben nem Brahms írta. Ezt pedig Csajkovszkij írta. Igazi orosz, az első két sorban megmutatja a főtémát, és az 27 perccel később is itt-ott, ha másik hangnemben vagy ritmikában is, de elő-elő bújik, jelezve, hogy a közben zajló technikai parádé, a szélsőséges dinamika az nem holmi öncélú flikk-flakk, a zeneszerző egységes remekművet alkotott.

Kirill Gerstein meg úgy ül a zongoránál, ahogy egy rendes orosz zsidó zongoristának ülni kell. Technikai perfekcióval, határtalan önbizalommal. Törzskörzések nincsenek, néha egy-egy fölényes arckifejezés van, és közben jön-jön a zene a szélesre tárt Steinway-ből.

Játéka mentes a visszafogottságtól és az akadémikus fékezett habzástól, amely egy ilyen művet, mint a Csajkovszij b-moll-t tönkre tudna tenni. Néhány manír azért van, de a fő jellemzője játékának az, hogy nem batiszt-zsebkendővel a tenyerén nyúl ehhez a vaskos műhöz, hanem határozott mozdulatokkal vezette a lélegzetét visszafojtó (szó szerint, ilyen csönd ritkán van a Bartól Béla Nemzeti Hangversenyterem nézőterén) közönséget a műélvezeti beteljesülés felé.

A zenekar pedig nem áll útjába. Naná, hogy nem, hiszen olyan zongorista vezényli, aki maga is hasonló produkcióra képes a Steinway mögött ülve, igaz, teljesen más felfogásban. Ugyanakkor tudja és érti, hogy mit akar a szólista, és parádésan játszik vele együtt. Volt egy-egy apró elcsúszás, de az összbenyomás az volt, hogy két nagyon-nagyon tudatos művész mutatta meg, hogy mit tud a hangszerén. És a hangszerük is tökéletes volt.

A zenekarra kár is több szót vesztegetni. Közel tökéletes, és a jövő évad műsora pedig… nyolc koncertjük van bekarikázva a jövő évi műsorból. Egy darab Európa Budapesten.

Ha pedig Gerstein legközelebb Pestre jön, elmegyek meghallgatni, még ha Brahms-estet ad, akkor is.

7 hozzászólás

 1. flashbang52 — 2015-05-10 01:32 

Nekem Chopintól borsózik a hátam de annak oka van. Még sorkatonaként valami komoly hadgyakorlat volt a testvéri/ baráti Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия-val ( azt hiszem éépen az Észak olasz völgyzárógátak elfoglalására gyúrtunk 🙂 Annyira komolyan vették,hogy teljes rádió csend volt ami azt is jelentette, hogy semmilyen elektromos kütyüt nem lehetett magunknál tartani. ( elvben) Volt egy íratlan szabály, hogy ugrás előtt már nem baszogatnak minket ,ezért a fűben heverészve mindenki zenét hallgatot. Én Chopin zongoraversenyét (Rubinsten bácsi nyomta benne ezerrel) Arra eszméltem, hogy kedvenc főtőrzszászlósom vérben forgó szemekkel letépi a fülest a fejemről. „A haláááába akalja vinni az elvtálsait katona” sziszegte az arcomba. ( kicsi raccsolt) Mivel nem válaszoltam belehallgatotta fülesbe. Majd megnyúlt arccal a következőket mondta.: Miért nem szólt, hogy maga homokos! Ha le akarja magát szereltetni mondja meg az ezredorvos elvtársnak, de ne hallgasson itt nekem ilyen buzi zenéket!!! Most pedig helyet cserél a jelzővel ( elsőnek ugrani éjszaka azért nem annyira mókás) után a 5 nap fogda és mert szereti ezeket a köcsög zenéket 5 nap cselló ( A cselló az ugye a laktanya fekete mosója volt ahol kb ezer emberre főző konyha edényeit kellett elmosogatni naponta 3 szor a moslékot pedig elvinni a disznó hizlaldához ( kézi erővel húzva egy póttkocsit végig a laktanyán és higgyétek el nekem ejtőernyősnél trógerebb katona nincs 🙂 Szóval Brahms bármikor jöhet… de Chopintól rögtön beugrik a forró zsiros gőzős levegő benne átható keveréke az Ultrának a mosléknak és a neomagnolnak. 🙂

 2. pandacsoki — 2015-05-10 14:46 

Cziffra hol volt homokos? 🙂

 3. flashbang52 — 2015-05-10 19:35 

Cziffra angyalföldi cigány gyerek volt, de a Zeneakadémián a zongora tanára volt a zsidó származású Thomán István 🙂
Művelt barátom is ezt mondta mindig: zsidóktól két dolgot érdemes venni, géppisztolyt és zongora leckét 🙂

 4. yenoee — 2015-05-10 20:10 

@pandacsoki: Az MN altiszti állományának egyöntetű véleménye szerint mindenhol. 🙂

 5. becsuszoszereles1k — 2015-05-11 10:16 

Nalunk is Horowitz es Rubinstein jarta; kozben aztan Kiss Gyula, Kocsis Zoltan-Ranki Dezso! Nem is tudtam, hogy mindannyian Kadosa Pal tanitvanyok voltak… – „Iskolateremtő volt Kadosa Pál zeneszerző mint zongora főtárgytanár. Az ő keze alól került ki az ötvenes években Kurtág György és Hambalkó Edit, a hatvanas években Kiss Gyula, a hetvenes években Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és Schiff András.” Emlekezzunk meg mindenkirol: „Kadosán kívül zongora főtárgyat tanított Hernádi Lajos, Bächer Mihály, Antal István, Horusitzky Zoltán, Nemes Katalin, Wehner Tibor, Ungár Imre és Solymos Péter. A vonós tanszék tanárai közül hírneves művész és tanár Garai György, Lukács Pál, Zsámboki Miklós (aki még Popper-tanítvány volt), Banda Ede, Rados Dezső, Országh Tivadar. Zeneszerzés főtárgyat Viski János, Szervánszky Endre és Farkas Ferenc, orgonát Pécsi Sebestyén, karmesterséget Somogyi László, karvezetést Vásárhelyi Zoltán, cimbalmot Rácz Aladár, elméleti tárgyakat többek között Molnár Antal, Legány Dezső, Maros Rudolf, Ligeti György, Szőllősy András, Kókai Rezső, Gárdonyi Zoltán, Ádám Jenő tanított. Az operarendezői szak tanára Oláh Gusztáv volt, és olyan kiváló énektanárok oktattak, mint Hoór Tempis Erzsébet, Maleczky Oszkár, Révhegyi Ferencné és Rösler Endre.” – „Az utolso otven ev – Liszt Ferenc Zenemuveszeti Egyetem” https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=rja&uact=8&ved=0CCYQFjAC&url=http%3A%2F%2Flfze.hu%2Faz-utolso-otven-ev&ei=I19QVaO4C8GvUeHZgKgH&usg=AFQjCNGMqYHjrfNHwFERZY14tO8OXhy17Q&sig2=MMOPqqVO_l6DR5Edl5SqjQ ]
*
A ‘zsidos leules’-rol minduntalan viziom tamad a szellem hatalmas epitmenyerol, az egyetemes kulturarol, mint ami az onvedelem elojelmentes menedekvarosa: mindenki sza’ma’ra, aki ugy erzi – ez az a hely, ahol mar beteljesultek az Igek: ‘Aki keres, talal.’, ‘Kopogtassatok, es megnyittatik nektek!’ – mert nyitva all, es szabadon.

 6. padi — 2015-05-13 07:56 

És Liszt Ferenc, aki végigzongorázta és végignőzte Európát, melyik kategóriába tartozik?

 7. flashbang52 — 2015-05-13 12:04 

@padi:

A poszt második mondatában ott a válasz 🙂
Egyébként Liszt jó arc volt. Fiatalkori ” munkássága alapján” ma úgy hívnák ” kenguru” 🙂

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.