Tromb74: Hegyi beszéd

Kedves olvasók, ezzel a poszttal mutatkozik be új szerzőnk és régi kommentelőnk, Tromb74. Első írása egy nagyszerű emberről szól, akinek volt lehetősége és volt bátorsága dönteni, a hegymászás előtt, közben, és utána. És mindig vállalta ennek a következményeit. Mi sem világosabb, hogy erről a derék szerzőnek a CSOK ugrott be…

Fogadjátok szeretettel! (És kommenteljétek szét az agyát!)

 

Gyereket vállalni talán az egyik legvakmerőbb dolog. Nem csak Magyarországon, de talán az egész világon így van ez. Van olyan vakmerő szórakozás, mint hegyeket mászni.

Reinhold Messner minden kétséget kizáróan a hegymászó sport legnagyobb, legeredményesebb alakja. Mindent megmászott, amit megmászni érdemes. Sok csúcsot elsőként ért el, egyedül, társak nélkül. Felmászott az Everestre oxigénpalack nélkül akkor, amikor még nem volt élő ember a földön (beleértve a biológusokat, orvosokat), aki biztos lett volna benne, hogy ez egyáltalában lehetséges. Nyolcezreseket hódított meg huszonnégy óra alatt, egy szánnal átgyalogolt Grönlandon (fiam szerint „simán Góórland”), egy partnerével átszelte a Déli-sarkot. Messner elsőként mászta meg a világ összes nyolcezresét, ehhez 16 évre volt szüksége.
Sok társát, köztük a saját testvérét is elveszítette az expedíciók során. Az utóbbi tragédia kapcsán a sajtó, és persze néhány riválisa megpróbálta szétcincálni, őt tették felelőssé a történtekért. Nem nyugodott bele. 34 évvel, rengeteg kutatóexpedícióval később megtalálták a holttest maradványait, bebizonyította az igazát.

Reinhold Messner az az ember, aki soha, de soha nem adja fel. …és mégsem őrült.

Gyakori mondása, hogy egy expedíció tervezésekor ne csak „A” és „B” terved legyen, hanem legyen „C” és „D”, vagy akár több. Legyen annyi, amennyi csak lehetséges. Ami viszont a legfontosabb, hogy vágd sutba mindet, akár az első megtett lépés után, és fordulj vissza, ha kétségeid támadnának.
Gyakorta előfordult vele, hogy több év felkészülés, és raklapnyi pénz elköltése után megállt egy nyolcezres lábánál az alaptáborban, majd rövid tépelődés után sarkon fordult, hazament. A következő idényben pedig ismét ott volt a hegy alatt, de akkor sem esett neki, mérlegelt, döntött. Sikerét jó döntések sorozatának köszönheti. …és persze ott volt mellette a szerencse, az egyik legontosabb hegymászó kellék.

Reinhold Messner sok kollégájával ellentétben ma is él. 71 éves, van négy gyereke. Kiváló üzletember, sikeres politikus. Ez a fickó egy szupermen, gondolhatnánk (az). …de azért a részletek sem mellékesek.

Az első feleségétől 5 év után vált el, gyermekük nem született. A gyermekáldás 1981-ben érkezett, egy házasságon kívüli kapcsolatból, aminek szakítás lett a vége. Majd születettek még gyermekei ’88-ban, ’90-ben és 2001-ben egy harmadik nőtől, akit végül 2009-ben feleségül vett. Reinhold Messner 65 éves korára jogi értelemben is elköteleződött élete nagy szerelme mellett.
Nem ismerek Messnernél nagyobb stratégát, eltökéltebb, rendíthetetlenebb és egyszersmind megfontoltabb embert, de egyem meg a kalapomat, ha ez az életpálya akár csak a „Z” tervben is szerepelt.

A fentiek imeretében…

Kedves fiatal pár, akik még csak érdeklődtök a hegymászás iránt! Talán még sok tekintetben bizonytalanok vagytok, esetleg féltek is tőle valamelyest.
Segítünk!? Itt van tíz millió „ajándék”, meg ugyanennyi kedvezményes hitel formájában. A részletekkel ne törődjetek, csak a lényeggel!
Összesen három nyolcezrest kell megmászni. Van rá tíz évetek, ami bőven elegendő. Ha nem sikerül, az se gond. Visszafizetitek a pénzt némi kamattal, de a belefektetett energiátok se vész kárba, mert a hegymászás akkor is jó móka, ha nem éred el a hegycsúcsot. Bármikor, akár a csúcs alól is vissza lehet fordulni, szinte mindenki túléli a kalandot. Csak jó döntések kellenek. …és némi szerencse.

Az expedíció holnap indul.

…………………………
itt tessék aláírni!

CSOK a családnak!

55 hozzászólás

 1. panamajack — 2016-01-12 10:57 

Remek poszt! Különösen annak fényében, hogy egy nyolcezres csúcs meghódítása pár hetes program, míg egy gyerek felnevelése 18-20 év. Mindezt egy olyan országban, ahol ennyi idő alatt legalább egy rendszerváltással kell számolni… És hát pont hogy nem lehet visszafordulni, ha az ember egyszer elindult az alaptáborból, a gyerek az már csak olyan, hogy ha megszületett, akkor ott van, akár tetszik, akár nem…

 2. heizer — 2016-01-12 12:53 

Nem értem mi ezzel a gond.
A CSOK segít egy hosszú távú döntés meghozatalában, melyben ugyan lehetnek buktatók és jelentős kockázatok, de melyik hosszú távú döntésben nincsenek? Mindenki eldöntheti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk és valószínűsíthető kockázatok mellett mi az ő személyes döntése. Ja, hogy az átlag magyar embernek a mérlegelés nem szokása! Szerintem a devizahitelezés kudarca mindenkit megtanított rá, hogy észnél legyen. Akit meg nem, azon senki se segíthet.

Vagy az a baj, hogy az állam nem kommunikálja azt, hogy a gyerekvállalás kockázatos és felelős döntés? Egy egész életre kihat? (“A részletekkel ne törődjetek, csak a lényeggel!”). Miért, van aki ezt nem tudja?

Hát a marketing az ugye ilyen, az esetleges kockázatokat lásd az apró betűs részben.

Vagy nem értek valamit a poszt kapcsán?

 3. panamajack — 2016-01-12 13:06 

@heizer: valamit nagyon nem értesz. Tulajdonképpen ugyanaz itt a baj, mint Hosszú Katinka esetében: akinek ez lenne a dolga, nem biztosítja a szükséges feltételeket a gyerekvállaláshoz/úszósikerekhez. Ehelyett megpróbálja pénzzel (az adófizetők pénzével!!!) lekenyerezni az érintett személyeket. Miközben szarik arra, hogy nem ez volt az alapprobléma.

 4. Tromb74 — 2016-01-12 13:06 

@heizer: Ideális esetben egy pár egy gyerek vállal, majd egy következőt stb. Nem szerződik le három “legyártására”.
…de azért vagyunk itt, hogy megvitassuk.

 5. heizer — 2016-01-12 13:53 

@panamajack: “nem biztosítja a szükséges feltételeket a gyerekvállaláshoz”.
Ez alatt konkrétan mire gondolsz.
“helyett megpróbálja pénzzel (az adófizetők pénzével!!!) lekenyerezni az érintett személyeket.”
Ez alapján elég sok állami támogatást kirakhatnánk a rendszerből (ki is kellene természetesen). Ez most valamivel rosszabb mint más területek, “társadalmi célok” állami támogatása, vagy csak az a baj vele, hogy állami támogatás? Tényleg nem értem, sajnálom.

 6. heizer — 2016-01-12 13:55 

@Tromb74: Ha most erre szerződésként tekintünk, akkor ez egy kimondottan jó kondíciójú, mert ha nem vagy képes teljesíteni a szállítandó mennyiséget, akkor relatíve elfogadható feltételekkel szállhatsz ki belőle, nem?

 7. panamajack — 2016-01-12 14:03 

@heizer: “Ez alatt konkrétan mire gondolsz.” – Oktatás, egészségügy, anyák munkaerőpiaci helyzete…

 8. Tromb74 — 2016-01-12 14:28 

@heizer: ez egy szerződés.

Persze, a pénzt vissza adhatod, bár nem minden esetben olyan szuper feltételek mellett. viszont van itt más nehézség is.
Direkt nem foglalkoztam az ügy pénzügyi, jogi hátterével, vannak erre rátermettebbek is itt a blogon.
Úgy belevágni a család tervezésbe, hogy mindjárt az elején van egy kötelezettséged, vállalásod a darabszámot és a határidőt illetően, óriási lelki teher.
Csak az érti meg, hogy milyen két vetélés után harmadszor is nekiállni a “gyártásnak”, aki át élt ilyet. Nem könnyíti meg a folyamatot ha van határidő, elvárt norma.
Senki nem beszél róla, milyen belefogni egy lombik programba. Mi játszódik le egy párkapcsolatban egy örökbefogadás előtt, közben, után. Nagyon sokan úgy fognak hozzá a közös életükhöz, hogy 3-4 gyereket akarnak, de minden egyes gyerek előtt mérlegelnek, hogy tényleg fogják-e bírni. Rengetegen számolják el magukat. Ehhez még hozzá rendelni valamit, ami “megkönnyíti” a döntést?
Lesznek sokan, akik úgy gondolják, hogy ha nem jön össze, majd visszaadják a pénzt meg a kamatokat. Tévednek. Az elbaszott életnek és a tönkrement párkapcsolatnak nincs külön mezője az excelben, de mégis ez a legfontosabb tényező, amivel számolni kell.

 9. panamajack — 2016-01-12 14:37 

@Tromb74: Na ja. Egy gyerek pláne kettő vagy három iszonyatosan nagy teher minden szempontból, nem csak anyagilag. Nem jó dolog, ha a pénzért vállalja be valaki…

 10. Tromb74 — 2016-01-12 14:43 

@panamajack: Pláne hogy nem tudja, mit vállal.
Eleinte mi is úgy gondoltuk, hogy 4 gyerek ideális lenne 😀
Most fog megszületni a második, de nem vagyok benne biztos, hogy lesz harmadik is. Pedig anyagilag talán nem is okozna gondot, de az első gyereknél már látja az ember, hogy ez az ország valójában nem a családokra van kitalálva.
Ez nagyon sok energiát felemészt.

 11. norniron — 2016-01-12 15:28 

Mellesleg ez a 10+10 millió rohadtul nem annyi ám:
http://hazadlesz.hu/1010-millios-csok-buktatoi/

 12. heizer — 2016-01-12 15:39 

@Tromb74: “Úgy belevágni a család tervezésbe, hogy mindjárt az elején van egy kötelezettséged, vállalásod a darabszámot és a határidőt illetően, óriási lelki teher.”
A mi időnkben a klasszikus szocpol volt, ami ugye két gyerek előzetes bevállalását jelentette (2,4 milla, a többi a bónusz). Én személy szerint nem éreztem tehernek azt, hogy záros határidőn belül össze kell hozni két gyerkőcöt, és eleve többet is terveztünk ettől. Azt adom, hogy vetéléssel, lombikprogrammal alapból minden rohadt nehéz lehet, de akkor is van egy esélyed az otthon megteremtésére, amiből – ha vmi miatt visszalépsz a vállalástól – ki lehet szállni. Elég sokan végigcsináljuk-tuk a rengeteg költözést egy/két gyerekkel, szülőktől nagyszülőkig, albérletből használt lakásig, mire megállapodhatunk abban az otthonban amit sok időre véglegesnek szánunk. Itt a helyzet az, hogy kicsit fordítva van: először lesz otthonod, amibe belealkothatod a kis családod. Ha valami miatt nem sikerül akkor kezdődik a vándorlás, de indulási lehetőségnek ez szerintem nagyon-nagyon jó. Nekünk a szocpol kellett ahhoz hogy be bírjunk költözni, úgy örültem neki, mint majom a farkának.

Párkapcsolati, gyereknevelési nehézségek mindig voltak és vannak, ezeket senki nem vállalhatja át senki helyett, főleg ne az állam. De legalább az iotthonteremtési-pénzügyi nehézségek egy részét megoldja. Hogy ehhez elvárásokat támaszt, azt gondolom azzal a kapitalizmusban nem kellene hogy gond legyen. Az embert számtalan más elvárás (külső és belső, saját és idegen, munkahelyi és otthoni) agyonnyomhatja, mindenre nincs gyógyír és recept.

“Lesznek sokan, akik úgy gondolják, hogy ha nem jön össze, majd visszaadják a pénzt meg a kamatokat. Tévednek. Az elbaszott életnek és a tönkrement párkapcsolatnak nincs külön mezője az excelben, de mégis ez a legfontosabb tényező, amivel számolni kell.”

Bevallom, nem tudom pontosan milyen feltételekkel működik a kiszállási rész (mit milyen feltételekkel kell visszafizetni, hogy lehet eladni, stb). Az elbaszott életekkel és párkapcsolatokkal mindenkinek magának kell elszámolnia, ezt soha nem államosítja senki, azt tuti. Ezen szerintem egy anyagi fröccs, egy fix, békés otthon inkább segíteni szokott.

 13. heizer — 2016-01-12 15:42 

@panamajack: Ez nem arról szól, hogy valaki pénzért vállalja be. Ez arról szól, hogy legyen pénzed arra, hogy megvalósítsd az álmodat a családodról. Amihez igen az anyagi javak kellenek. Nagyon. Sokan elfelejtik, hogy pénzért bizony időt is vehetsz, és az sokkal többet jelent a családnak.

 14. panamajack — 2016-01-12 15:45 

@heizer: Szerintem az egyszeri anyagi juttatásnál többet segítenének a következők:

– Javuló egyészségügy
– Javuló oktatás
– Bölcsödei és óvodai férőhelyek
– Anyák munkahelyi diszkriminációjának megszüntetése
– Apák házimunkában és gyereknevelésben fokozottabb részvételének elősegítése
– Hosszabb távú gazdasági és életpálya tervezés lehetővé tétele

Azokban az európai országokban, ahol a demográfiai mutatók a legjobbak (Írország, Franciaország, Skandinávia) általában ezekre a dolgokra fordítanak pénzt és figyelmet a kormányok.

 15. panamajack — 2016-01-12 15:54 

@panamajack: Ja, a kedvencem: Franciaországban a szülés után a TB fizet minden nőnek egy hüvelyi regenerációs kezeléssorozatot, azzal a deklarált céllal, hogy a szülés után is rendben legyen a szexuális életük, és legyen még kedvük gyereket csinálni. És az ilyesmi nem is kerül fejenként 20 millióba…

 16. Tromb74 — 2016-01-12 16:18 

@heizer: Azt elfelejted, hogy a hasonló támogatásoknak köszönhetően felnőtt vagy két, jobbára elbaszott generáció.
Jelen pillanatban az állam nem a gyerekvállalás, nevelés körülményein próbál javítani, csak próbál megvásárolni egy tetszetős, jól kommunikálható demográfiai mutatót. Nem mellékesen pedig pénzt ad (pontosabban négyzetmétereket) egy olyan szűk rétegnek, akik hát nem igazán vannak rászorulva (nagyjából ez derül ki az elemzésekből). Úgy tűnik, hogy leginkább azok tudnak profitálni ebből az ajánlatból, akik már rendelkeznek saját ingatlannal, vagy ennek megfelelő mennyiségű pénzzel. Tehát gyerekek bevállalásával nagyobbat tudnak venni a tervezetnél, vagy egy nagyobba költözni a jelenleginél (sajnos a valóságban még ennyire se szép az ajánlat).
Arra nézve nincs terv, de még csak ígéret sem, hogy ha összejön a nagy terv, mondjuk 10-20-25%-al több gyerek lesz, akkor majd az infrastruktúrát is erre igazítják? Lesznek orvosok, pedagógusok? Iskolák? Korszerű képzés? Le tudsz menni a metróba egy kibaszott babakocsival?

…ha tömegeknek nem jön be a mutatvány, bedőlnek a hitellel, nem tudják visszafizetni a támogatást, akkor majd őket is megmentjük, mint a devizahiteleseket?
Tehát most össznépileg összedobjuk ezt a csekély összeget a programhoz, majd később a romok eltakarítását is nekünk számlázzák ki? Ennél csak egy jobb van, ha a gyerekeinknek kell majd mindenért megfizetni.

 17. panamajack — 2016-01-12 16:34 

@Tromb74: Nekem konkrétan vannak ismerőseim, akiknek hamarosan megszületik a harmadik gyerekük, és jó eséllyel tudnának CSOK-ot igényelni. Arra használhatnák fel a támogatást, hogy a rózsadombi villájukat bővítsék belőle (zsebből is ki tudnák fizetni amúgy, de hát az ingyenpénz az ingyenpénz). Ennek ellenére még vacillálnak, hogy igényeljék-e, mert félnek a beépített rejtett csapdáktól…

 18. tudi — 2016-01-12 16:37 

Egyet kell, hogy értsek azokkal, akik a gyerek vállalás körülményeinek a javítását szorgalmazzák, ehhez én azt tenném még hozzá, hogy a támogatások mértékét is ehhez kellene igazítani, hogy ne legyen teher megvenni a jobb minőségű pelenkát és a többit. Ja arról nem is beszélve, hogy tudtommal a gyerek felneveléséhez szükséges dolgok mind a legnagyobb áfa kulccsal adóznak (tudtommal).

 19. Tromb74 — 2016-01-12 17:02 

@tudi: Németországban pl. 570 euro családi pótlék jár 3 gyerek után havonta. Ott is gond a társadalom elöregedése, de a német állam mégsem négyzetmétereket ajándékoz a gyerekvállalóknak, hanem hozzájárul a családok költségeihez.
Az csak a véletlen műve, hogy ebből az összegből egy átlagos bajor városban tudsz bérelni egy cirka 60 négyzetméteres lakást (rezsi nélkül).
Hogy mi a különbség a magyar, és a német szemlélet között? Az, hogy a német állam azt mondja, hogy ha vállalsz gyereket (1 csimóta 188 euro), akkor ezt az összeget a tanulmányainak befejeztéig, de max. 25 éves koráig megkapod. Tessék ezzel (meg persze egyéb támogatásokkal) kalkulálni. Ezzel szemben a Magyar állam azt mondja, ha megígéred, hogy összehozol 3 gyereket, kapsz ennyi zsetont, meg ennyit hitel formájában, amit új lakás vásárlására lehet felhasználni, lesz hová rakni a gyerekágyat.

Remélem érzékletes példa 😀

 20. panamajack — 2016-01-12 17:12 

@Tromb74: Szerintem a legeslegfontosabb kérdés a anyák munkaerőpiaci helyzete. Ha három gyerek vállalása azt jelenti, hogy az anyuka 6-8 évig nem dolgozhat (mert nincs bölcsöde, nem maradhat otthon a beteg gyerekkel, nincs részmunkaidő, stb), akkor csak olyan középosztálybeli család vállalhat ennyi gyereket, ahol a férfi egyedül is keres annyit, hogy eltartson mindenkit. Ami ma Magyarországon eléggé szűk réteg, ráadásul folyamatos a létbizonytalanság. Például mi van akkor, ha Apuka munkanélküli lesz 40 évesen, három kiskorú gyerekkel, lakáshitellel, úgy hogy Anyuka 8 éve nincs jelen a munkaerőpiacon?

 21. panamajack — 2016-01-12 17:18 

@panamajack: És akkor ugye arról nem is beszéltünk, hogy egy diplomás, ambiciózus fiatal nő karrierjét gyakorlatilag tönkreteszi a gyerekvállalás. Ja, tudom: nők számára az anyaság az önmegvalósítás egyetlen elfogadható formája…

 22. Tromb74 — 2016-01-12 17:42 

@panamajack: Igen, ezzel nagyon rosszul állunk.
Alapvetően nem vagyok bölcsöde párti, de persze jobb ha van, mint ha nincs. A gond, hogy az óvodák is zsúfoltak, a pedagógusok meg a létezés peremén egyensúlyoznak, ennek minden látható, érezhető következményével együtt.
Jelen pillanatban az a helyzet, hogy ha jót akarsz a gyereknek, kerüld az óvodát, amíg lehet. Sajnos egyre inkább így van ez az iskolákkal is. Egyre többen keresnek alternatív megoldásokat a magántanulástól kezdve a különféle alapítványi iskolákig.
Természetesen ez a középréteg módosabbjainak hobbija, a szegényebb családok gyermekei mennek a darálóba. A következményekkel pedig feleségem éveken keresztül, napi 8 órában foglalkozott, belefáradt. És még az ő szakmájában is foggal-körömmel küzdenek egy állásért. A főnöke, aki a nevelési tanácsadót vezette a régióban 40 év munka és tapasztalat után lett kigolyózva a helyéről. Akkor olyan 170 nettó körül keresett havonta, utána ugyanazt csinálta tovább még két évig kevesebb pénzért, mert nem volt hivatalosan kinevezett vezetője az intézménynek. Az asszony ide nem annyira vágyik vissza.
Ma egy átlagosnál kicsit jobb helyzetben lévő család úgy néz ki, hogy vállalni tud két gyereket, elmenedzseli őket az óvodáig, amire azért kell kb. 4-5 évet szánni, majd a feleség is elkezd visszaszivárogni a munkaerőpiacra. Persze anyaként nagyon nehéz a helyzeted. Nagyon kevés a részmunkaidős állás, a teljes munkaidő mellett meg nem könnyű összehozni, hogy a gyerek elkerüljön az oviba, délután pedig érte menjen valaki.
Az, hogy ne csak dolgozzon, hanem pénzt is keressen, már eszedbe se jusson.
Lényegében a legtöbb család anyagi biztonsága kizárólag az apán múlik.

Ezeken szerintem nagyon sürgőssen javítani kéne.

 23. hadrian77 — 2016-01-12 17:52 

Nagyon jó írás lett! Két dolgot tegyünk hozzá, Messner nem azért mászta meg a hegyeket mert leküzdendő akadályt látott bennük, nagyon mélyen tiszteli a hegyeket is és a természetet is. Az újabb célok a saját határainak a megismerését és kitágítását szolgálták. Átkelt a Góbi sivatagon is egyedül. Ezt a fajta tiszteletet és alázatot jó lenne viszont látni a kormány, de a leendő szülők oldalán is.

Két dolgot tennék még hozzá. Egyrészt folyton azt emlegeti mindenki, hogy mennyi támogatást kapnak a szülők. Élnak barátaim szerte Európában és mindegyiküknek komoly gondot okoz pl. az óvoda.
A másik, hogy ki mennyit marad otthon az kettős játék. Sokan eleve úgy terveznek, hogy ottohn lesznek 6-8 évig és ha lenne lehetőség vissza menni dolgozni két gyerek között 1-1,5 évet, akkor sem teszik meg.

 24. panamajack — 2016-01-12 17:59 

@hadrian77: “Élnak barátaim szerte Európában és mindegyiküknek komoly gondot okoz pl. az óvoda.” – na most van egy-két ország Európában, ahol az óvodai és bölcsödei hálózat fejlettebb, mint máshol (Franciaország és Svédország ismert példák). Valamiért pont ezekben az országokban a legjobbak a demográfiai mutatók. Ahol rosszabb ilyen szempontból a helyzet (pl Németország), ott a népesedési problémák is súlyosabbak. Talán ezt is figyelembe kéne venni a “fogyik a magyar” helyzet kezelésénél.

 25. Tromb74 — 2016-01-12 18:05 

@hadrian77: Igazából 1-1,5 évre nem is biztos, hogy megéri.

Nagyon vicces, hogy a gyerek születése utáni első mittudoménmilyen havonta folyósított támogatás csak annyival volt kevesebb a feleségem korábbi fizetésénél, amennyibe az üzemanyag került havonta, míg kifurikázott az iskolákba, óvodákba, ahol rendelt.

Vagy hasonló szülői matek, amikor beadod a gyereket egy családi napközibe, hogy a részmunkaidős állásodból kifizesd az árát plusz a munkábajárás költségeit 😀

 26. panamajack — 2016-01-12 18:06 

@Tromb74: Ez mondjuk Nyugaton is kábé így van. Viszont sok nőnek még így is megéri, hogy nem esik ki évekre a munkából.

 27. Tromb74 — 2016-01-12 18:07 

@hadrian77: Ja, és Messner. Vitatott figura, mint mindenki, aki kimagaslóan sikeres, de lehet tőle tanulni.

 28. Tromb74 — 2016-01-12 18:13 

@panamajack: Persze, csak ehhez olyan részmunkaidős állások kellenek, amit fel tudsz használni karrier építésre.
Itt az álláskeresésre elmegy 3-5 hónap, de senki nem fog kapkodni utánad, ha sejthető, hogy 1-1,5 év múlva ismét gyereket vállalsz. Így általában értelmetlen időtöltést tudsz találni magadnak munka helyett.

 29. panamajack — 2016-01-12 18:14 

@Tromb74: Na igen, ez a nagy különbség.

 30. hadrian77 — 2016-01-12 18:17 

@panamajack: Németországban és Angliában, úgy hallottam, elég sok óvoda meg tagesmutti és hasonló van, csak vastagon fizetni kell érte.

 31. hadrian77 — 2016-01-12 18:22 

@Tromb74: Messner nekem is nagy kedvencem, amatőr szakmabeli vagyok én is. 🙂 De nagyjából minden hegymászó félig bolond. 🙂

A mai világban elég sok olyan munka van, amiben pár év kiesés komoly lemaradást és hátrányt jelent. Életem párja gazdasági dolgokkal foglalkozik egy ötven fős cégnél, a két szülés között visszament egy évre és mindkét gyerek 15 hónaposan ment bölcsödőbe. Tidom, hogy ritka példa, de a munkahelye elég családbarát és mindenkit várnak is vissza dolgozni, de szokta mesélni, hogy ezzel milyen gyakran visszaélnek.

 32. panamajack — 2016-01-12 18:23 

@hadrian77: Svédországban és Franciaországban meg ingyenes.

 33. hadrian77 — 2016-01-12 18:48 

@panamajack: kíváncsiságból kérdem, mert erről tényleg nincs infóm, hogy az őslakos állampolgárok körében milyen a születési számok?

 34. panamajack — 2016-01-12 18:50 

@hadrian77: erről nem is lehed infód, mert így nem tartják nyilván.

 35. hadrian77 — 2016-01-12 19:00 

@panamajack: kár, biztosan érdekes lett volna.

 36. panamajack — 2016-01-12 19:10 

@hadrian77: Magyarországon sem tartják külön nyilván a cigányok népesedési adatait.

 37. Tromb74 — 2016-01-12 21:33 

@hadrian77: érdekes, de nem annyira releváns.

 38. untermensch4 — 2016-01-13 01:15 

@heizer: Amit panamajack említett, a lehetséges csapdák, eltérően egy fix családi pótléktól vagy fix jó oktatási+eü-rendszertől: a mostani alacsony jegybanki kamatok nem tartanak sokáig, utána elkezd emelkedni az a törlesztő… hallottam ilyet nemrég. Az apróbetűs részt mellőzve is lehet “a tapasztalt visszaélések elkerülésére és a nemzeti csok védelme érdekében” egy-két visszamenőleges jogszabállyal utólag becsapdázni a szerződést. Pl az ingatlanra jó kis speckó állami jelzálogjog, épp csak eladhatatlan lesz és mivel lakni készült három gyerekkel, kiadhatatlan is. Vagy aki külföldre távozik dolgozni annak vmi “hozzájárulási adó” v hasonló kreatív elnevezésű dolog, hiszen arra szerződött hogy itthon él-hal három gyerekkel. Na most ugye ha átlagos ember látja hogy itt bizony legjobban teljesítve sem lehet sokkal megugrani az egyikhónaprólamásikra szintet és új életet kezdene a családdal vhol európában akkor vszeg indulásnak kimegy apuka, 2-6 hónap alatt megteremti a családi méretű lakásbérlés anyagi alapjait és utána megy a család is. Ebben a 2-6 hónapban lehet hogy csoda történik és kivételesen gyorsan őrölnek a jogszolgáltatás malmai, mire mennek már nem biztos hogy lesz házuk de lehet hogy keletkezik még egy nagyobb összegű adótartozás…
Utóbbi kapcsán a nemzetiávh-nak már van gyakorlata a “tömeges próbálkozás kisebb összeg megszerzésére” műfajban. Kevés embert célzottan megtámadni könnyebb, a “hazaárulók vs adóhivatal” szép plakáttéma. Megnézném a friss kolléga esélyeit amikor a származási országának adóhatósága nagy lendülettel inkasszózná a folyószámláját új hazájában…
Csak megérzés alapján ötletelek. Vszeg simán csak annyi lesz hogy a későbbi szigorúbb épületekre vonatkozó normák követelménye miatt csak mutyisztánilag auditált néhány építészmérnök lesz képes olyan házat tervezni ami kap is építési engedélyt (maga az engedélyeztetés és egyéb papírtáncoltatás elhúzása is jó csapdalehetőség), és a kivitelező cégeknél is lehetnek érdekességek (csok-lakópark mint költséghatékonyabb módszer). A többieket (akik “rossz” mérnököt vagy kivitelezőt választottak) utólag majd büntetgetik.
Tényleg csak ötletek.

 39. heizer — 2016-01-13 08:11 

@untermensch4: Huh, azért ez egy nagyon-nagyon pesszimista és gonosz forgatókönyv.

 40. heizer — 2016-01-13 08:24 

@panamajack: Ezt adom és helyeselném is, de ezekben a rendszerekben számottevő javulást is csak évek múlva lehetne elérni, ha a kormány egyáltalán akarná (az eü-ben nem is akarja, az oktatáshoz meg hülye). A bölcsöde program egyébként indul és terv szerint minimum duplázzák a férőhelyeket. Persze az is évek.

Közben látni kell, hogy
1. szándékolt, hogy az építőipart (és pártkasszát) tömni akarják, mivel a gazdasági növekedés lassul.
2. gyakorlatilag 7-8 éven belül végleg kifut az időből az utolsó nagy létszámú generáció (a 80-81-esek, akik már így is kevesebben vannak mint az előttük lévők), tehát még van egy minimum esély a gyerekszám -egyébként nem nagy – növelésre (csökkenés lassítására), mire beindul a meredek zuhanás. valószínűleg 30 év múlva ez a generáció lesz az, amely úgy magaslik ki létszámban, mint most a Ratkó unokák. Akik akkor fognak nyugdíjba menni (legalábbis azt hiszik, de nem fognak, mert nem lesz). Bár lehet ezt csak én gondolom, hogy a kormány esetleg ilyet is gondol, de lehet simán csak az 1. pont a fontosabb.

Én úgy látom, ez – a jelen körülmények és lehetőségek figyelembevételével – korrekt ajánlat, relatíve kis kockázatokkal. Ez a lehetőség jobb, mint a régi szocpol. Persze kockázatok vannak, de húsz évre előre miben nincsenek.

 41. drisa — 2016-01-13 08:44 

@hadrian77:

Ebből lehet következtetni a svédeknél:

http://www.scb.se/en_/Finding-statistics/Statistics-by-subject-area/Population/General-statistics/Name-statistics/#c_undefined

A Mohamed a fiúknál a 44. legnépszerűbb. Lányoknál talán a Siri a gyanús (48).

Francia értékelhető statisztikákat nem találok, ha tudsz fhanciául, valahol biztos meglelhető.

 42. koxi — 2016-01-13 08:44 

@heizer:
Az a baj, h manapság Bezzegországban minden bizonytalan. Máshol is van bizonytalanság, de Mo-n nagyságrendekkel több. Pl megveszed a 10+10 millából az álom kis falusi házad. De a melóhely egyszer csak befuccsol. Munka alig, vagy szar vagy vagy vagy… De ott a ház, meg a család, költözni nem akarsz. Összefoglalva: a nagy létbizonytalanság és nem tervezhető élet ellenére akarnak rábírni egy nagy kockázat bevállalására. Részben szerintem azért, mert már a fejesek is látják, hogy az elvándorlás mekkora méreteket ölt, és lassan nem lesz kikből megtömni a saját zsebüket.

 43. untermensch4 — 2016-01-13 08:51 

@heizer: Amikor a közelkülföldi magyarok állampolgársága kapcsán egyes somszédos országokban elkezdték a hergelést akkor mi is történt? Igen, a lehetséges célpontok névre szóló levelet kaptak vezérünktől… bravó!
Átlendülve azon hogy sztem lett volna jobb megoldás az alapproblémára (ahogyan a mostanira is lenne), ha hozzáértés és humor birtokában vezénylik a fülkeforradalmat akkor szerény pluszköltséggel lehetett volna egy jót kuruckodni. Konkrétabban: az adott ország majd’ minden állampolgárának küldeni névre szóló köszönőlevelet ( “Kedves Gheorghe Funar! Magyarország miniszterelnökeként köszönöm hogy állampolgáraink/nemzettársaink között üdvözölhetem… stb blabla, levél végén apró betűs rész: tévedéseinkért elnézést kérünk”) 🙂 (lett volna olyan vicces mint amikor haverom vietnámi felesége friss állampolgárként megkapta második levelét viktorunktól hogy véleményezze a bevándorlókat. Nyilván skynet nem tud szűrni háromtagú vietnámi nevekre amik magyarban nem használatos karaktereket is tartalmaznak)
Occam borotvája vagy mi. A szándékos gonoszságnál kézenfekvőbb a szimpla ostobaság. (internetadó)
Demográfiailag egyébként “merhetnénk nagyobbak lenni”, a csökkenés lassítása mellett nem kellene párhuzamosan leírni (mint hazaárulókat) a külföldön dolgozó magyarokat. Főleg mivel ők lennének a középosztály egy része. A gyerekeik pedig a jövő lehetősége ahol elmagyarosodik a világ. Az internet korában már messze nem olyan erős a helyi asszimilációs nyomás (főleg olyan helyeken ahol nem elvárás az asszimiláció, megelégednek az integrációval), az hogy a vhol élő miutódaim magyarok is legyenek vmennyire, nem lehetetlen. De a nehézségek egy jelentős hányadát a közigazgatásunk/kormányunk támasztja.

 44. koxi — 2016-01-13 08:53 

@Tromb74: 188€ per kölök

 45. koxi — 2016-01-13 08:59 

@hadrian77: Drága mint a disznó. Egy lányunk után majd kb 300€-t kell fizetni havonta, ha beadjuk oviba.

 46. Tromb74 — 2016-01-13 09:02 

Szerintem a körülmények figyelembevételével a körülményeket kellene megváltoztatni. Ez költséges, hosszantartó megoldás, viszont van egy nagy előnye. MEGOLDÁS.
Amennyiben ezt figyelmen kívül hagyjuk, a legvalószínűbb eredmény az lesz, hogy frissen vásárolt gyerekek többsége, amint teheti lelépnek nyugatra.
Lehet próbálkozni a röghöz kötés mindenféle furmányos variációjával, de tudni érdemes, hogy még a drótkerítés sem tökéletes megoldás az elkeseredettség ellen.

 47. panamajack — 2016-01-13 09:11 

@heizer: Gondolod? Itt van egy egeszen konkret pelda a “kockazatokrol és mellekhatasokrol” a sok gyerek+lakashitel komboval kapcsolatban:

http://hataratkelo.reblog.hu/osszecsomagoltuk-az-eletunket

 48. untermensch4 — 2016-01-13 09:54 

@koxi: Itt a közelünkben így hirtelen 4800HUF/hó a magánovi-szerűség (“10 hónapos kortól”).
Nekünk mondjuk pont szerencsénk volt az “állami” bölcsivel (öt csoportból abba az egybe került a gyerek amelyikben, mint utóbb kiderült a legjobb gondozónő volt de mire harmadik gyerekünk lenne és oda járna, sztem már össze fog omlani…) és a gonoszeu pályázatából felújított új szárny. A nagymama révén emlékeztek hogy tesóm is oda járt, rám pedig “alanyi jogon” (a hosszú idő ellenére mert olyan emlékezetesen “jó gyerek” voltam 🙂 ). Az ovinál már az anyukakommandó kiderítette hogy a jó kis gyerekcsapatunkat hova kell beerőltetni, itt is egy legjobbóvónéni-pároshoz sikerült kerülni.

 49. heizer — 2016-01-13 10:09 

@panamajack: Azért ácsi. Ezt vágod, hogy az esetük tényleg szívszorító, de az átlag embertől – családtól marha messze vannak. 23 évesen 4 gyereket nevelnek, anyuka 30 évesen rákos, stb. Ez utóbbit például kurvára nem lehet semmilyen hosszú távú döntésbe bekalkulálni, mert pl. miért vállaljak gyereket akármilyen csok vagy szocpol nélkül is, ha lehet hogy 30 évesen rákos leszek? Vagy miért vegyek új autót ha lehet hogy 5 év múlva összetöröm?

(Egyébként tengermély tisztelet nekik, hogy abból a helyzetből ilyen bátran kihúzták magukat).

A kibebaszott körültekintést meg nem lehet, nem szabad, tilos elhagyni. Bankoknál nem lehet elég embert megkérdezni, eléggé átolvasni mindent, mielőtt bármit aláírsz. Államnál dettó. Telekvásárlásnál dettó, nem úgy, mint ez a két szerencsétlen.
Emberek, amikor telket vettem, 20 évesen, kimértem-leléptem, hogy a telek akkora e amekkora írva vagyon. Nem stimmelt. Földmérő tisztázza, ügylet állj, áremelés nyílván. Kimérte, kiderült hogy jó. Én csesztem el, ráment egyhavi fizum, de tudtam hogy jó. Ez alap. Addig még egy fát nem ültetünk bele, nemhogy házat húzzon rá az ember.

 50. heizer — 2016-01-13 10:11 

@untermensch4: “m kellene párhuzamosan leírni (mint hazaárulókat) a külföldön dolgozó magyarokat.”

Nem értem, ez hol merült fel, hogy ők hazaárulók lennének? Magas szinten mondott ilyet valaki?

 51. Tromb74 — 2016-01-13 10:15 

@untermensch4: Az a jó, hogy ugyanazok a megoldások élnek, mint az átkosban.
Ha ismered a valakinek a valakijét, vagy “véletlenül” kiejted a szádon, hogy az önkormányzatnál, a nevelési tanácsadónál, a nem tudom én minél dolgozol, akkor felkínálkozik számodra egy másoknak elérhetetlen megoldás.
Ez óriási tragédia, mert már az óvodában (persze korábban is) megkezdődik az a fajta diszkrimináció, aminek az eredménye a társadalmi rétegek közötti kibékíthetetlen feszültség, a társadalmi mobilizáció ellehetetlenülése.
Ez a nagy magyar tragédia, nem Trianon.

 52. panamajack — 2016-01-13 10:34 

@heizer: Pont arról van szó, hogy bármikor beüthet a mennykő, és akkor nem a CSOK a segítség, hanem például a német típusú gyerekért járó pótlék, vagy az angol lakhatási támogatás. Ha valaki azon vacillál, hogy vállaljon-e gyereket, igenis felmerül benne, hogy mi lesz, ha valami nem előrelátható dolog miatt például kiesik a munkából a családfenntartó? Az állam pedig, ha növelni akarja a gyerekvállalási kedvet, ezekre a félelmekre kell, hogy reagáljon. Erre pedig a CSOK pont hogy egyáltalán nem alkalmas.

 53. Tromb74 — 2016-01-13 10:37 

@heizer: Igen, az emberek egy része körültekintő, mérlegel, felelős döntéseket hoz (többnyire).
Viszont ebben az esetben még a kormányról is nehéz elhinni, hogy ennyi idő alatt körültekintő, felelős döntést hozott.
Például nekik azzal is számolni kellene, hogy lesznek olyanok szép számmal, akik meggondolatlanul vágnak bele, vagy egyenesen a csalás szándéka vezérli őket.
A devizások óta tudjuk, hogy egy ilyen bukta, óriási terhet jelent nem csak a naiv károsultra, de az egész társadalomra nézve is.

Rúgkapálok itt a matekozás ellen, de csak azt az egy esetet mindenki átfogja gondolni, hogy ha esetlegesen azt a pénzt vissza kell fizetni, jelen információ szerint, (bizonyos esetben) a késedelmi kamat ötszörösével az mit is jelent? Persze figyelembe véve azt is, hogy a késedelmi kamatot az alapkamatból számítják, ami jelen pillanatban nagyon alacsony, de valószínűtlen, hogy ez sokáig így marad.

 54. untermensch4 — 2016-01-14 00:48 

@heizer: Külföldön, magyar állampolgár szülőktől (vagy csak egyik az) született gyerek állampolgársági ügyintézésével kapcsolatban te mit hallottál? Akik próbálták azt mondják “sima ügy” vagy azt hogy “szívatás”?

 55. untermensch4 — 2016-01-14 01:00 

@Tromb74: Rosszul fogalmaztam. A sztorinak az a fele az infantilis rész… Az “emlékeztek rám” abban nyilvánult meg hogy a jelentkezési lapot kitöltő néni (az egyetlen aki már akkor ot dolgozott amikor én oda jártam) a lányom helyett az én nevemet írta be… anno okoztam neki pár traumát 🙂
Mivel tesóm nagyon nem hasonlít rám és több mint tíz év a korkülönbség, a nagymama már akkor lett azonosítva amikor az első rendezvény-szerűségre ment nagymamáskodni.
Egyébként valóban megvan az említett diszkrimináció, az oviba került olyan is aki nem a körzetben lakik, a játszótéri ismerős cigány anyuka gyerekét viszont csak egy távolabbi oviba vették fel. Ha képesség-felméréses felvételi lenne akkor bekerült volna bármelyikbe amibe az anyja szánja.
Meritokrácia-deficit. Fő érdem a kapcsolati tőke 🙁

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.