Tanártüntis cikkek 1: A Bonyodalom visszavág

A Ráérünk blog általában tartózkodik a magyar belpolitika mindennapjainak kommentálásától. Egyszerűen meguntuk, hogy leírogassuk, hogy valaki bunkó volt, vagy épp hagyjuk magunkat vezetni a Habony Művek épp aktuális népbutításától, úgy mint rezsiharc, Gyurcsány és a migráncsok.

Néhány napig kivételt teszünk, mivel a tanárok tiltakozása olyan dolog, amelyre reménnyel és lelkesedéssel tekintünk. Na nem azért, mert ebbe majd hirtelen Viktor belebukik. Hacsak nem lövet közénk március 15-én, ilyen nem lesz. Azért lelkesedünk, mert végre a magyar társadalom megrázza magát és talán elkezd tenni azért, hogy Magyarország jobb hely legyen.

Itt a blogban háttérelemzéseket olvashattok majd, a blog facebook oldalán pedig a tanárok követeléseit próbáljuk elmagyarázni, közérthető formában.

Eddig sem voltunk, ezután sem leszünk bulvárblog, de most kifejezetten kérek minden kedves olvasót, hogy ha úgy gondolja, hogy más is elolvasná az itt olvasottakat, ossza meg!

A pedagógus- majd később már összoktatási  tiltakozás a legveszélyesebb irányból támad. Évek óta megfigyelhető a folyamat, ahogyan a Fidesz távolodik a saját értelmiségétől. A Fidesz kezdeteinek kezdetén üdítő dolog volt, hogy nem esett hasra a Kádár által hol kegyelemkenyéren, hol kegydíjon tartott értelmiségtől. Mivel az alapítók között sok az elsőgenerációs értelmiségi, ezen annyira azért nem is lehet csodálkozni.

Később a magyar értelmiség kisszerű harcaiba beszállva magukhoz édesgettek jónevű, jó családból származó professzorokat (…Batthány Köre…). Időközben azonban kiderült, hogy az orbáni volatilis reálpolitizálás nem működik ezekkel a respektábilis értelmiségiekkel, mivel féltik a presztízsüket és nem tudnak kritika nélkül beállni az aktuális kurzus mögé minden nap más irányba. Ráadásul még valami tiszteletfélét is megkövetelnek, ami már végképp elviselhetetlenné tette őket a Gazda szemében.

Orbán kormányzásának habonyi fordulata a végleges szakítás az értelmiséggel. Azzal az értelmiséggel, amely képtelen volt a pozícióit megvédeni, mivel pont annyira felkészületlen volt a rendszerváltozás utáni világra, mint a társadalom összes többi rétege.

Látható, hogy egy országot egész sokáig el lehet működtetni fundamentális hibák mellett is. Eleinte nincs nagy hatása annak, hogy egy kutatóintézet nem itt épül meg, hanem Lengyelországban. Eleinte nem fáj senkinek, ha a mérnökök javasolta X megoldás helyett a nagyobb kenőpénzzel járó Y megoldást építjük meg.Hosszú távon azonban ezek mind-mind válsághoz vezetnek.

A jelenség oka az, hogy az értelmiség elég nagy része nálunk hagyományosan inkább baloldali-liberális kötődésű volt, egész egyszerűen azért, mert szocializációjuk során olyan emberekre néztek fel példaképként, akik aztán nagyrészt az SZDSZ és az MSZP mellett kötöttek ki, mivel korábban az MSZMP is szerette őket.

Ezt fogalmazta meg zseniálisan Torgyán doktor híres mondása “a szakértelem bolsevista trükk”. Ez a mondás a rendszerváltás óta eltelt 25 év egyik legfontosabb mondása, mivel pontosan jelzi, hogy az értelmiséget Orbán leginkább az MSZP egyik eszközének látja, afféle köldöknézegető, ötölő-hatoló alakoknak, akiknek nagy a szája, ha ő csinál valamit, és nagyon nem nagy a szája, ha jobbat kellene mondani. (Ebben egyébként Orbánnak sajnos nagyrészt igaza van az értelmiségünk mint politikai gondolkodó nem sokat ér.)

Ráadásul, mint az bebizonyosodott 2010-ben és 2014-ben, értelmiség nélkül nagyszerűen lehet választást nyerni, az értelmiség pártjait nem meg- hanem szét- és ripityára verve. Az értelmiség orbáni megközelítése tehát győzött. Az a sok unalmas bonyodalom, amelyet az értelmiségi vernyákolás okoz, úgy tűnt, mellőzhető.

Ahogy ebben az írásomban levezettem, szépen a média is ehhez alakult, és úgy tűnik, hogy kezd abba a csapdába esni, hogy képtelen kétmondatosnál bonyolultabb üzenetek átvitelére.

A tanárok mozgolódása ezért váratlan és riadalommal szemlélt dolog Orbán környezetében. Először hordozza magában azt a veszélyt, hogy nemcsak valami “kockásinges, kócos, borotválatlan” alak mond majd valami beszédet valahol, párezer embernek, aztán mindenki hazamegy és lehajtott fejjel tűr tovább.

A riadalom másik oka pedig az, hogy olyasmit kérnek, amely ugyan nem teljesíthetetlen, de elő kéne hozzá venni a gondolkodó embereket. Akiket mind elzavartak, és akik nélkül kormányoznak. A Bonyodalom visszavág.

 

9 hozzászólás

 1. Érvsebész — 2016-03-07 09:50 

Kösz előre is a sorozatot. Néhány dologgal vitatkoznék. A Professzorok Batthyány Köre korántsem olyan finnyás, mint amilyennek sugallod, pl. ez itt a 2015 októberében közzétett nyilatkozatuk (akartam linkelni a honlapjukról is, de valamiért nekem nem olvashatók az ottani dokumentumok):

http://os.mti.hu/hirek/110875/a_professzorok_batthyany_korenek_kozlemenye

A legújabb alig pár órás:

http://os.mti.hu/hirek/115340/a_professzorok_batthyany_kore_kozlemenye

Én úgy érzem, nem a kritikus hang, hanem a haszontalanság az, ami parkolópályára tette ezeket az embereket. A rezsim az abáltszalonna-szagú kommunikációt részesíti előnyben, amiről úgy véli, hogy az általa megcélzott réteget leginkább elérni képes (lásd pl. Németh Szilárd nyilatkozatát a bírói függetlenség liberális dogmájáról – valószínűleg hatásosabb volt, mint akár egy rezsimhívő jogvégzett szájával fogalmazni). A rendszernek nemcsak a gondolatokra, hanem a tekintélyre sincs szüksége, amit ezek az emberek elvileg képviselnek – deklaráltan lenézi a tudást és a tudományt, mit haszna volna a képviselőiből?

Aztán csak pontosítanám a “szakértelem bolsevista trükk” forrását, Csurka István mondta (http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_27_03.pdf) , ráadásul bizonyos vélemények szerint (http://orulunkvincent.blog.hu/2012/09/22/olcso_bolsevista_trukk_avagy_a_szakertelem) nem a szakértelemről, hanem a rá hivatkozásról állította ezt (utóbbit nem tudom ellenőrizni, és nem is emlékszem).

A tanármozgalmat pedig szerintem a következők miatt vélhetik a szokásosnál veszélyesebbnek:

– mert vidéken is jelenős a penetráció. Az ellenállás eddig gyakorlatilag a fővárosra korlátozódott, be lehetett adni (mert nyilván úgy is volt), hogy pár körúton belüli (mennyire utálom én ezt a kifejezést…) bolsilibsi nyálverésénél nem több az egész, most meg lám, falusi ovik, kisvárosi zeneiskolák, stb. eddig öntudatlannak tetsző népe is lázad.

– mert a tanárok nagyon sok embert képesek elérni és befolyásolni, a jelenlegi, megtépázott presztizs mellett is (a gyereket, annak apját, anyját, nagyszüleit, ráadásul kicsi helyeken a tanár még mindig nadrágos ember, tagja a képviselő-testületnek, a kisvárosi önkormányzat szakértői bizottságának, stb.)

 2. Érvsebész — 2016-03-07 13:09 

1. Érvsebész — 2016-03-07 09:50

Kösz előre is a sorozatot. Néhány dologgal vitatkoznék. A Professzorok Batthyány Köre korántsem olyan finnyás, mint amilyennek sugallod, pl. ez itt a 2015 októberében közzétett nyilatkozatuk (akartam linkelni a honlapjukról is, de valamiért nekem nem olvashatók az ottani dokumentumok):

http://os.mti.hu/hirek/110875/a_professzorok_batthyany_korenek_kozlemenye

A legújabb alig pár órás:

http://os.mti.hu/hirek/115340/a_professzorok_batthyany_kore_kozlemenye

Én úgy érzem, nem a kritikus hang, hanem a haszontalanság az, ami parkolópályára tette ezeket az embereket. A rezsim az abáltszalonna-szagú kommunikációt részesíti előnyben, amiről úgy véli, hogy az általa megcélzott réteget leginkább elérni képes (lásd pl. Németh Szilárd nyilatkozatát a bírói függetlenség liberális dogmájáról – valószínűleg hatásosabb volt, mint akár egy rezsimhívő jogvégzett szájával fogalmazni). A rendszernek nemcsak a gondolatokra, hanem a tekintélyre sincs szüksége, amit ezek az emberek elvileg képviselnek – deklaráltan lenézi a tudást és a tudományt, mit haszna volna a képviselőiből?

Aztán csak pontosítanám a “szakértelem bolsevista trükk” forrását, Csurka István mondta (http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_27_03.pdf) , ráadásul bizonyos vélemények szerint (http://orulunkvincent.blog.hu/2012/09/22/olcso_bolsevista_trukk_avagy_a_szakertelem) nem a szakértelemről, hanem a rá hivatkozásról állította ezt (utóbbit nem tudom ellenőrizni, és nem is emlékszem).

A tanármozgalmat pedig szerintem a következők miatt vélhetik a szokásosnál veszélyesebbnek:

– mert vidéken is jelenős a penetráció. Az ellenállás eddig gyakorlatilag a fővárosra korlátozódott, be lehetett adni (mert nyilván úgy is volt), hogy pár körúton belüli (mennyire utálom én ezt a kifejezést…) bolsilibsi nyálverésénél nem több az egész, most meg lám, falusi ovik, kisvárosi zeneiskolák, stb. eddig öntudatlannak tetsző népe is lázad.

– mert a tanárok nagyon sok embert képesek elérni és befolyásolni, a jelenlegi, megtépázott presztizs mellett is (a gyereket, annak apját, anyját, nagyszüleit, ráadásul kicsi helyeken a tanár még mindig nadrágos ember, tagja a képviselő-testületnek, a kisvárosi önkormányzat szakértői bizottságának, stb.)

 3. Érvsebész — 2016-03-07 17:04 

Kösz előre is a sorozatot. Néhány dologgal vitatkoznék. A Professzorok Batthyány Köre korántsem olyan finnyás, mint amilyennek sugallod, pl. ez itt a 2015 októberében közzétett nyilatkozatuk (akartam linkelni a honlapjukról is, de valamiért nekem nem olvashatók az ottani dokumentumok):

http://os.mti.hu/hirek/110875/a_professzorok_batthyany_korenek_kozlemenye

A legújabb alig pár órás:

http://os.mti.hu/hirek/115340/a_professzorok_batthyany_kore_kozlemenye

Én úgy érzem, nem a kritikus hang, hanem a haszontalanság az, ami parkolópályára tette ezeket az embereket. A rezsim az abáltszalonna-szagú kommunikációt részesíti előnyben, amiről úgy véli, hogy az általa megcélzott réteget leginkább elérni képes (lásd pl. Németh Szilárd nyilatkozatát a bírói függetlenség liberális dogmájáról – valószínűleg hatásosabb volt, mint akár egy rezsimhívő jogvégzett szájával fogalmazni). A rendszernek nemcsak a gondolatokra, hanem a tekintélyre sincs szüksége, amit ezek az emberek elvileg képviselnek – deklaráltan lenézi a tudást és a tudományt, mit haszna volna a képviselőiből?

Aztán csak pontosítanám a “szakértelem bolsevista trükk” forrását, Csurka István mondta (http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_27_03.pdf) , ráadásul bizonyos vélemények szerint (http://orulunkvincent.blog.hu/2012/09/22/olcso_bolsevista_trukk_avagy_a_szakertelem) nem a szakértelemről, hanem a rá hivatkozásról állította ezt (utóbbit nem tudom ellenőrizni, és nem is emlékszem).

A tanármozgalmat pedig szerintem a következők miatt vélhetik a szokásosnál veszélyesebbnek:

– mert vidéken is jelenős a penetráció. Az ellenállás eddig gyakorlatilag a fővárosra korlátozódott, be lehetett adni (mert nyilván úgy is volt), hogy pár körúton belüli (mennyire utálom én ezt a kifejezést…) bolsilibsi nyálverésénél nem több az egész, most meg lám, falusi ovik, kisvárosi zeneiskolák, stb. eddig öntudatlannak tetsző népe is lázad.

– mert a tanárok nagyon sok embert képesek elérni és befolyásolni, a jelenlegi, megtépázott presztizs mellett is (a gyereket, annak apját, anyját, nagyszüleit, ráadásul kicsi helyeken a tanár még mindig nadrágos ember, tagja a képviselő-testületnek, a kisvárosi önkormányzat szakértői bizottságának, stb.)

 4. Érvsebész — 2016-03-08 07:59 

úhh, ennyire nem volt értékes

 5. eltopo — 2016-03-08 10:07 

@Érvsebész:

A Professzorok Butuló Köréről csak annyit: minap hallottam a rádióban Náray-Szabó Gábort beszélni, Orbán évértékelőjéről.
Hát, azt kell mondjam, ilyen buta propagandaszöveget legfeljebb valamelyik hatodosztályú pártkomisszártól vártam.

 6. noirp — 2016-03-09 09:57 

Prof, egy dolgot szeretnék hozzátenni. Abban nem értek egyet veled, hogy itt “a magyar társadalom” rázza meg magát. Nem, itt egy — általam 50-200 ezer főnyire becsült — réteg állt föl és jelentette ki, hogy NEM tetszik a rendszer, mert…(és itt lehet sorolni az indokokat.

Ahogyan szaporodnak az értelmiség-ellenes kiszólások az interneten és az “ezek mirefel tüntetgetnek?” “miért nem vesz magának krétát/kézmosót” bebüffintések a környezetemben, úgy vagyok egyre kevésbé biztos abban, hogy édes hazánk testületileg unná a szájig érő sza…harózt.

Jó az, amíg langyos! Akinek meg büdös, az menjen innen, az úgyis csak divatmagyar.

Akadt olyan bejegyzés is egy fórumon, amely szerint az IT-s nem kell, mert “rövidítéses, kutatni idehaza nincs mit (!!), a “mérnők”-ök pedig nem tudnak írni, tehát nincs rájuk szükség, menjenek nyugodtan a fenébe. (Ezt, bölcsen tudom, a magyar netszféra egyik rezidens hülyéje,az unortodox helyesírás császára, L. István írta nekem — csak attól is félek, hogy a jóember nincs egyedül fényes gondolataival.)

Már csak azért is vagyok pesszimista, elitista és g…gonosz, mert volt már rá példa, ugye, nem is egyszer, hogy arcizomrándulás nélkül elengedtünk egy csapat fizikust, orvost, vegyészt, egyeb kaszakapa-kerülőt, és a továbbiakban tündérien elvoltunk nélkülük, illetve munkájuk és tehetségük nélkül. Most is ezt látom.

Aki perpillanat hörög a tanárokra, orvosokra, a kényesebb gyomrú bírákra, aki meg se nyikkan, mikor párthadsereg intéz népszavazási kezdeményezést, aki szerint itt minden a jófelé megy (40% a legutóbbi felmérés szerint…)
aki patkányozza a kifelé áramló tudósait és szakmunkásait, aki nem érti, mi a baj az egyentankönyvvel, nem érti, miért nem hajlandó a tanár megvenni magának azon felszerelést, amely ELVBEN közpénzből biztosítva van a számára:

az nem fogja “megrázni magát”.

Akik “megrázták” magukat, az egy vékony réteg. Katalizátorai egy változásnak — az is lassú lesz — de reagensei még nem. Ahhoz ez kevés.

 7. Tromb74 — 2016-03-09 23:45 

@noirp: “Akik “megrázták” magukat, az egy vékony réteg. Katalizátorai egy változásnak — az is lassú lesz — de reagensei még nem. Ahhoz ez kevés.”

Ez így van, de azért csak tessék lelkesedni! Hízlalódik az a rétegecske.

 8. noirp — 2016-03-10 09:58 

@Tromb74:
A lelkesedés megvan, ha a kockásingekre nézek, hidd el 🙂
Csak távolabbra nézve török le 🙁

 9. rammjaeger — 2016-03-10 15:39 

@noirp: A passzív, hallgató és közömbös tömeg, a társadalom nagy többsége, akkor rázza meg magát, ha kínálnak nekik egy politikai irányvonalat, amit szívesen támogatnak, új, és eltér a jelenlegitől.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.